Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok: Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal

Brüsszel, 2018. február 6.

Miért fogadta el az Európai Bizottság a stratégiát?

Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében újólag megerősítette a nyugat-balkáni országok európai jövőjét: „Ha szomszédságunkban nagyobb stabilitást akarunk elérni, akkor fenn is kell tartanunk a hiteles bővítési perspektívát a Nyugat-Balkán számára." Ahogy Juncker elnök fogalmazott: „Az Európai Unió tagállamainak száma több lesz 27-nél. A csatlakozni kívánó országoknak a tárgyalások során kiemelt prioritásként kell tekinteniük a jogállamiságra, az igazságszolgáltatásra és az alapjogokra.” Az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdekében áll, hogy érdemeken alapuló távlatot nyújtson a Nyugat-Balkán uniós tagságára vonatkozóan, ami egyben a közös értékeken alapuló stabil, erős és egységes Európába való geostratégiai befektetést is jelent. A stratégia célja, hogy megújult lendületet adjon a reformokhoz a Nyugat-Balkán előtt álló konkrét főbb kihívások kezelése érdekében. A stratégia alapján a Nyugat-Balkán számára az uniós csatlakozáshoz vezető úton nyújtott uniós támogatás további finanszírozással és forrásokkal fog bővülni. Május 17-én Szófiában nyugat-balkáni csúcstalálkozóra kerül majd sor, amelyen az uniós vezetők folytatják a megbeszéléseket és a nyugat-balkáni partnereikkel való együttműködést.

Az Unió bővítési politikájának szervesen hozzá kell tartoznia az Unió 2025-ig való megerősítését célzó szélesebb stratégiához. A stratégia az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló ütemterv részét képezi, amellyel összhangban a Bizottság arra irányuló kezdeményezéseket terjeszt majd elő, hogy 2025-ig javítsa az Unió demokratikus, intézményi és szakpolitikai keretét. Uniónknak növelnie kell erejét és szilárdságát, mielőtt újabb tagokkal bővülhetne.

Milyen újdonságokat tartalmaz a stratégia?

A stratégia összefoglalja azon kihívások lényegét, amelyekkel a Nyugat-Balkán az uniós csatlakozáshoz vezető útján szembesül. Az új elemek a következők: a partnerek határozott és megújult ösztönzése a szükséges reformok végrehajtására, valamint iránymutatás azon lépésekre vonatkozóan, amelyek az uniós csatlakozáshoz vezető úton való lehető leggyorsabb előrehaladáshoz szükségesek. Montenegró és Szerbia vonatkozásában – amelyeknél a csatlakozási tárgyalások már folyamatban vannak – a stratégia meghatározza a csatlakozás 2025-ig való megvalósításához szükséges indikatív lépéseket. A stratégia ezenfelül a hat kulcsfontosságú terület kiemelt kezdeményezéseivel együtt jelentősen fokozza az Unió nyugat-balkáni partnerekkel kapcsolatos szerepvállalását. A stratégia közös jövőképünket és annak megvalósítási módját határozza meg.

Módosítja-e a Bizottság a bővítési politikáját?

A stratégia egyértelműen megfogalmazza, hogy az Unió ajtaja nyitva áll a jövőbeli csatlakozások előtt, de csak akkor, ha az egyes országok teljesítették a kritériumokat. A Bizottság nem módosítja a bővítési politikáját: a folyamat érdemeken alapuló, és a jövőben is az lesz. Az egyes országokat saját eredményeik alapján értékeli.

Hogyan ültetik át a gyakorlatba a stratégiát?

A Nyugat-Balkán bővítési perspektívája mindenekelőtt maguknak az országoknak a kezében van. Az országoknak határozottan kell cselekedniük és sürgősen meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket, létfontosságú reformokat kell hozniuk – különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok területén –, és végre kell hajtaniuk politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásukat. Az Unió pedig fejleszteni fogja szakpolitikáit, hogy jobban tudja támogatni az átalakulási folyamatot a térségben. A stratégia cselekvési tervet határoz meg hat konkrét kiemelt kezdeményezéssel, amelyek a következő közös érdekű területekre irányulnak: jogállamiság, biztonság és migráció, társadalmi-gazdasági fejlődés, közlekedési és energetikai összekapcsoltság, digitális menetrend, megbékélés és jószomszédi kapcsolatok. E területeken konkrét intézkedéseket tervezünk megvalósítani 2018 és 2020 között.

Mi a hat kiemelt kezdeményezés?

A kiemelt kezdeményezések a Nyugat-Balkán átalakulását támogatják meghatározott területeken, amelyeken az együttműködés megerősítése mindkét fél érdeke. Hat meghatározott területen tervezünk konkrét intézkedéseket megvalósítani 2018 és 2020 között. Íme néhány példa: 

  • Jogállamiság: Az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése a Nyugat-Balkán egészére. A reformvégrehajtás értékelésének fokozása, többek között új tanácsadói missziók révén.
  • Biztonság és migráció: A szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása uniós eszközök és szakértelem segítségével. A határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozóan az uniós ügynökségekkel való koordináció fokozása.
  • Társadalmi-gazdasági fejlődés: A magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása. Nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, továbbá nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére. Az Erasmus+ keretében nyújtott finanszírozás megkétszereződik.
  • Közlekedési és energetikai összekapcsoltság: Kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás. Az Unió energiauniójának kiterjesztése a térségre.
  • Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
  • Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: A büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, többek között a háborús bűncselekményeket vizsgáló regionális tényfeltáró bizottságon keresztül. Az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén; a kulturális örökség és a Kreatív Európa program előmozdítása.

Hogyan hajtják majd végre az új kiemelt kezdeményezéseket? Emelkedik-e a Nyugat-Balkán számára nyújtott pénzügyi támogatás?

A stratégia alá tartozó új kiemelt kezdeményezések végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság javasolja, hogy a 2018-ra a térség számára már előirányzott 1,07 milliárd eurón felül 2020-ig egészítsék ki a Nyugat-Balkánra vonatkozóan az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében rendelkezésre álló finanszírozást. A jelentős beruházásokhoz – különösen az akár közlekedési, energetikai vagy digitális infrastruktúra területén – megemelt finanszírozásra lesz szükség. A kezdeményezések végrehajtásának biztosítása érdekében egy külön ezzel a feladattal foglalkozó koordinációs csoport jön majd létre tavasszal.

Milyen kiemelt reformokat kell végrehajtania a Nyugat-Balkánnak a hiteles bővítési perspektíva fenntartása érdekében?

A Nyugat-Balkán számára a legsürgetőbb kérdés a jogállamiság, az alapjogok és a jó kormányzás terén történő reformok megvalósítása, valamint a megbékélésre és a jószomszédi kapcsolatokra vonatkozó együttműködés. A térségnek sokkal erősebben és hitelesebben kell átvennie ezeket az alapvető uniós értékeket. Ha ezeket nem tartják tiszteletben, azzal elriasztják a beruházásokat és a kereskedelmet is. Másodszor meg kell erősíteni a térség gazdaságait. Ezek továbbra is versenyképtelenek, túl nagy az indokolatlan politikai beavatkozás, a magánszektor pedig alulfejlett. Mindez hatással van a növekedésre és a foglalkoztatásra, különösen a térség ifjúsága tekintetében. Harmadszor a térség országai között még mindig jelentős, rendezetlen kétoldalú viták állnak fenn. Az Unió nem fogja elfogadni, hogy e vitákat és a velük járó instabilitást az országok magukkal hozzák. A szomszédokkal fennálló vitákra végleges és kötelező erejű megoldást kell találni és végrehajtani még a csatlakozás előtt.

Elkötelezi-e magát az Unió amellett, hogy az új országok 2025-ben csatlakozzanak?

2025 nem a csatlakozás rögzített időpontja, és nem is a céldátuma. Olyan lehetséges időtávot jelent, amely tükrözi a Nyugat-Balkán számára kínált hiteles bővítési perspektíva melletti határozott elkötelezettséget. Addig az időpontig az Uniónak több mint 27 tagja is lehet. A csatlakozási tárgyalások már jó ideje folyamatban vannak Montenegróval és Szerbiával. Ezek az országok akár már 2025-ben is készen állhatnak a tagságra, ha szilárd politikai akarat érvényesül, valódi és tartós reformokat hajtanak végre, és véglegesen megoldják a szomszédokkal fennálló vitákat. E rendkívül ambiciózus perspektíva megvalósulása teljes mértékben az egyes országok objektív érdemeitől és eredményeitől függ majd.

A stratégia csak az élenjáró Szerbiára és Montenegróra vonatkozik, nem az egész térségre?

A stratégia a nyugat-balkáni térség egészére vonatkozik. Jelenleg Montenegró és Szerbia azok a tagjelöltek, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak és ezért élenjárónak minősülnek. A stratégia tájékoztató jelleggel szemlélteti a Montenegró és Szerbia vonatkozásában a csatlakozás esetlegesen 2025-ig való megvalósításához szükséges lépéseket. A stratégia azonban egyértelműen megállapítja, hogy a többi ország a teljesített objektív előrehaladástól függően utolérheti vagy meg is előzheti egymást.

Montenegró és Szerbia tehát 2025-ben csatlakozni fog az Unióhoz?

Az időzítés továbbra is a két ország kezében van, és saját objektív érdemeiktől függ. Az ambiciózus lehetséges 2025-ös csatlakozási perspektívához határozott politikai akarat, valamint lényeges és kézzelfogható eredmények szükségesek. Montenegrónak különösen a jogállamiság, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell konkrét eredményeket felmutatnia. Szerbia tekintetében határozott és tartós politikai akarat szükséges ahhoz, hogy konszenzust érjen el a jogállamiságra és a gazdaságra vonatkozóan szükséges lényegi reformok kapcsán, és előmozdítsa a megbékélést. Ezt a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálásával kell alátámasztani. Az ambiciózus 2025-ös perspektíva megvalósulásához átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodást kell megkötni és végrehajtani.

Feltétel-e a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása ahhoz, hogy Szerbia előrehaladjon az uniós csatlakozáshoz vezető útján?

A Szerbia és Koszovó által az uniós csatlakozáshoz vezető úton tett előrehaladás szorosan összefügg a kapcsolataik normalizálására vonatkozó előrelépéssel. A térségben nem valósulhat meg tartós stabilitás, ha a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatokat nem normalizálják eredményesen és átfogóan az Unió által elősegített párbeszéd keretében. Egy átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodás sürgős és elengedhetetlen ahhoz, hogy Szerbia és Koszovó előre tudjon haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

Mit ajánl a stratégia azoknak, akik nem minősülnek élenjárónak? Milyen csatlakozási kilátásaik vannak? Más elbánásban részesülnek-e majd és másképp kezeli-e őket a Bizottság?

A Nyugat-Balkán valamennyi országának lehetősége van arra, hogy előrehaladjon az uniós csatlakozáshoz vezető útján. A Bizottság minden országot tisztességes és objektív módon, saját érdemei és előrehaladása gyorsasága alapján értékel. Jelenleg a térségben csak Montenegróval és Szerbiával folynak csatlakozási tárgyalások, így ők az élenjárók a folyamatban. Más országok azonban az elért objektív előrehaladástól függően utolérhetik vagy meg is előzhetik egymást. Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelentős előrehaladást mutat az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a Bizottság készen áll arra, hogy – a teljesített feltételek alapján – ajánlást készítsen a velük folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Azt követően, hogy a Bizottság megkapta Bosznia-Hercegovinától a kérdőívre adott átfogó és hiánytalan válaszokat, véleményt készít az ország tagsági kérelméről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt ország lehet. Koszovónak lehetősége van arra, hogy fenntartható előrehaladást érjen el a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén, és – amint az objektív körülmények ezt lehetővé teszik – tovább haladjon az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

Mi a helyzet akkor, ha a jövőbeli tagállamok megakadályozzák, hogy a többi nyugat-balkáni ország is csatlakozzon?

Az uniós csatlakozáshoz vezető úton élenjárók stratégiai érdeke, hogy szomszédjaik aspirációit ne szabotálják, hanem azokat előmozdítsák. A térség országai egymástól kölcsönösen függnek, és akkor haladnak előre gyorsabban, ha segítik egymást az úton. Minden országnak tartózkodnia kell attól, hogy az uniós csatlakozási folyamatban visszaéljen a még fennálló problémákkal. A Bizottság az új stratégiában azt ajánlja, hogy alkalmazzanak különleges előírásokat és visszavonhatatlan elkötelezettségeket annak biztosítására, hogy az új tagok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelölt országok csatlakozását.

MEMO/18/562

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar