Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Európai Szolidaritási Testület: Első pályázati felhívás az új megerősített struktúra keretében – Kérdések és válaszok

Brüsszel, 2018. augusztus 10.

A mai napon az Európai Bizottság közzétette első pályázati felhívását az Európai Szolidaritási Testület keretében 2018-ban és 2019 elején induló új projektekre vonatkozóan.

Milyen elképzelés húzódik meg az Európai Szolidaritási Testület létrejötte mögött?

A szolidaritás az Európai Unió polgárainak és tagállamainak az Unión belüli és kívüli tevékenységekben is megnyilvánuló közös értéke. 

Amint azt Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszédében a testület létrehozásának bejelentésekor elmondta: „Gyakran akkor vagyunk leginkább szolidárisak, amikor veszélyhelyzettel szembesülünk. Amikor a portugál hegyek lángoltak, olasz repülőgépek oltották a tüzet. Amikor áradás okozott áramszünetet Romániában, svéd generátorok gyújtottak fényt. Amikor több ezer menekült érkezett a görög partokra, szlovák sátrakban leltek menedékre. Ebben a szellemben tesz ma javaslatot a Bizottság az Európai Szolidaritási Testület felállítására.” 

Az Európai Szolidaritási Testület lehetőséget hivatott biztosítani a fiataloknak, hogy EU-szerte különböző szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt, hozzájárulva ezzel a társadalmi kihívások kezeléséhez. A részvétel azon túl, hogy elősegíti a fiatalok személyes fejlődését, aktív társadalmi szerepvállalását és a munkahelyi életre való felkészülését, azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, állami szerveknek és cégeknek is hasznára válik, amelyeknek különböző kihívásokat és válsághelyzeteket kell kezelniük munkájuk során.

 

Miért kellett jogalapot biztosítani az Európai Szolidaritási Testület számára?

2016 decemberi elindulása óta az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek végrehajtása jelenleg nyolc különböző program keretében valósul meg, melyek a következők: az Erasmus+ program, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI), a LIFE program, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az egészségügyi program, az Európa a polgárokért program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. E programok jogalapja, célkitűzése és költségvetése egymástól eltér. 

A különálló jogalap egyetlen átfogó finanszírozási eszközről és egyértelmű célkitűzésekről rendelkezik. Az Európai Szolidaritási Testület működésének, hatásának és költséghatékonyságának megerősítésével meg fogja szilárdítani a testület helyzetét, amely így még több lehetőséget tud majd biztosítani a fiataloknak. 

A Bizottság – az érintettekkel folyatott célzott konzultációkat követően – 2017. május 30-án javaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy külön jogalapot és saját finanszírozási mechanizmust alakítson ki az Európai Szolidaritási Testület számára, illetve hogy kibővítse a testület keretében végezhető szolidaritási tevékenységek körét.

 

Várhatóan mikor lép hatályba az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet?

Az Európai Parlament és a Tanács 2018 júniusában megegyezésre jutott a Bizottság azon javaslatáról, amely 2020-ig saját költségvetést és jogi keretet kíván biztosítani az Európai Szolidaritási Testületnek. A rendelettervezet – az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén történő megszavazását és a Tanács általi hivatalos elfogadását követően – várhatóan kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2018 októberében hatályba lép[1].

 

Mekkora az Európai Szolidaritási Testület költségvetése 2020-ig?

A rendelet hatálybalépésétől 2020. december 31-ig az Európai Szolidaritási Testület végrehajtására rendelkezésre álló teljes költségvetés folyó árakon 375 600 000 EUR. A jogalap biztosítja, hogy a kezdeményezés költségvetése a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában stabil legyen. 

Az egyéni szolidaritási tevékenységek költségei jellegük, időtartamuk és azon országok függvényében változnak, ahol azokra sor kerül.

 

Folytatódnak-e az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei 2020 után?

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Szolidaritási Testület a következő hosszú távú költségvetés keretében is fennmaradjon. A Bizottság 2018. június 11-én javaslatot tett arra, hogy miképpen működjön az Európai Szolidaritási Testület 2020 után. A javasolt 1,26 milliárd eurós költségvetés kb. 350 ezer fiatal számára teszi majd lehetővé, hogy valamilyen szolidaritási projekten dolgozzon. 

 

IRÁNYÍTÁS

Milyen lesz a testület szervezeti felépítése?

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek végrehajtása és finanszírozása az első szakaszban (2016 óta) nyolc különböző uniós program keretében történik. Az új jogalap értelmében az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeit az Európai Bizottság, a tagállami Erasmus+ irodák és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hajtja majd végre. 

Az Európai Szolidaritási Testület legtöbb tevékenységét az Erasmus+ program ifjúsági területéért felelős tagállami Erasmus+ irodák fogják végrehajtani. Feladatuk lesz, hogy megvizsgálják a legtöbb szervezet „Európai Szolidaritási Testület” minőségi védjegy használatára irányuló kérelmét, értékeljék a részt vevő szervezetek uniós támogatás iránti kérelmeit, képzést és támogatást biztosítsanak, hálózatépítési tevékenységeket szervezzenek és tagállami szinten népszerűsítsék az Európai Szolidaritási Testületet. 

Az Európai Bizottság az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) segítségével az Európai Szolidaritási Testület tagjai számára elérhető horizontális szolgáltatásokat (az online képzést, az online nyelvi támogatást, a biztosítást stb.) fogja kezelni. Az Ügynökség ítéli oda továbbá a minőségi védjegyet az érdekelt felek egy bizonyos típusának (európai hálózatok vagy platformok, tagállami közigazgatási szervek és szolgálatok, az Európai Szolidaritási Testülettől eltérő uniós programok támogatásával megvalósuló tevékenységeket végző szervezetek, amelyet önkéntes munkát, szakmai gyakorlatot vagy munkalehetőséget kínálnak.) 

Az Európai Szolidaritási Testület közelmúltban létrehozott erőforrásközpontja pedig a végrehajtó szerveket és a részt vevő szervezeteket fogja támogatni, különösen a fiatalok által a vázolt tevékenységek során elsajátított készségek dokumentálásában és igazolásában.

 

Mi lesz a foglalkoztatási szolgálatok szerepe?

Az Európai Szolidaritási Testület munkájához a munkaerőpiaci szereplők – azaz az állami és magánszektorbeli foglalkoztatási szolgálatok vagy a kereskedelmi kamarák – is hozzá fognak tudni járulni, például azáltal, hogy elősegítik az álláshelyek vagy a gyakornoki pozíciók betöltését. A támogatás a meglévő struktúrákon fog alapulni. 

Az állami foglalkoztatási szolgálatok különösen gazdag munkaerőpiaci ismeretekkel rendelkeznek, például saját adatbázison vagy az EURES portálon keresztül belföldi és külföldi állásajánlatokhoz egyaránt hozzáférnek. Emellett kapcsolatba léphetnek a munkáltatókkal az Európai Szolidaritási Testület népszerűsítése érdekében és ösztönözhetik a fiatalokat, hogy felvételüket kérjék. Kiegészítő támogatást nyújthatnak továbbá azoknak a személyeknek, akiket a testület korábban kiközvetített, hogy a szolidaritási tevékenység során szerzett tapasztalatot ugródeszkának használva könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon.

A munkaerőpiaci szereplők – ideértve az állami és a magánszektorbeli foglalkoztatási szolgálatokat is – önállóan vagy együttesen támogatást igényelhetnek a tagállami Erasmus+ irodákon keresztül.

 

TEVÉKENYSÉGEK

Változik-e a támogatott tevékenységek köre?

A program végrehajtásának első szakaszában (2016–2018) az Európai Szolidaritási Testület a fiataloknak egyéni önkéntes tevékenységekre, szakmai gyakorlatra és munkavállalásra kínált lehetőséget. 

Az Európai Szolidaritási Testület jelenleg azt teszi lehetővé a fiataloknak, hogy 12 hónapig önkéntesként, 2–6 hónapon keresztül gyakornokként vagy 3–12 hónapon keresztül (az adott tagállam jogszabályaival összhangban) munkavállalóként dolgozzanak. Az új jogalap azonban azt is lehetővé fogja tenni, hogy tagjai saját szolidaritási projekteket hozzanak létre, vagy rövid távú önkéntes csapatmunkát végezhessenek. 

A hátrányosabb helyzetű fiatalokra kiemelt figyelmet fordítanak. A részvétel megkönnyítése érdekében specifikus pénzügyi támogatásra és a tevékenységek átalakított formáira tettek javaslatot. Számos kísérő intézkedés (pl. általános és nyelvi képzés, biztosítás, támogatás a szolidaritási tevékenységek előtt és után, adminisztratív segítségnyújtás) áll majd rendelkezésre valamennyi résztvevő személy és szervezet számára.

 

Mik azok az önkéntescsapatok?

Az Európai Szolidaritási Testület keretében egy új tevékenység is végezhető, az ún. önkéntes csapatmunka. Ez olyan szolidaritási tevékenységeket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Szolidaritási Testület különböző részt vevő országaiból érkező résztvevők két héttől két hónapig terjedő időtartam alatt önkéntes munkát végezzenek. A rövidebb időtartam és a kollektív jelleg miatt ez a forma várhatóan megkönnyíti azoknak a fiataloknak a bevonását, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek az Európai Szolidaritási Testületben való részételre. 

Emellett önkéntescsapatok szervezése konkrét szakpolitikai prioritások, például az európai kulturális örökség védelme, harmadik országok állampolgárainak – ideértve a menedékkérőket és menekülteket – beilleszkedése, illetve a környezeti és éghajlati kihívások – többek között katasztrófamegelőzés, -felkészültség és -helyreállítás (az azonnali katasztrófareagálás kivételével) – megvalósítása érdekében is felhasználható, „kiemelt fontosságú területeken dolgozó önkéntescsapatok” központosított fellépése révén.

 

Mi az a szolidaritási projekt?

A szolidaritási projektek fiatalok által vezetett olyan kezdeményezések, amelyeket az Európai Szolidaritási Testület legalább öt résztvevőjéből álló csoportok saját maguk hoznak létre és hajtanak végre, és amelyek futamideje 2–12 hónap. A fiatal résztvevők tevékeny szerepet játszanak saját ötleteik kidolgozásában és végrehajtásában. Fontos, hogy a szolidaritási projekteknek a helyi közösségek lássák hasznát. A szolidaritási projektnek egy konkrét kihívással kell foglalkoznia a résztvevők közösségén belül, és egyértelmű európai hozzáadott értéket kell felmutatnia. 

Mivel a szolidaritási projektek jellemzően az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek lakóhelye szerinti országban valósulnak meg, részvételre ösztönözhetik azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat is, akik külföldi projektekben nehezen tudnának részt venni, de szívesen végeznének érdemi munkát a társadalom javára.

 

Mik azok a hálózatépítési tevékenységek?

A projektmunkák végrehajtását kísérő, azok eredményességét, hatását és elismertségét növelő hálózatépítési tevékenységek célja, hogy az Európai Szolidaritási Testület átfogó végrehajtásának minőségét javítsák. Céljuk továbbá a testülethez tartozás érzésének kialakítása. Ezek a tevékenységek kapcsolódhatnak például az új szereplőknek (a fiatalok és a potenciális részt vevő szervezetek) az Európai Szolidaritási Testületről való tájékoztatásához, a konzultációs fórumokhoz, a bevált gyakorlatok cseréjéhez vagy az öregdiák-hálózatok létrehozásához.

 

Jelentkezési feltételek

A minőségi védjegyre és finanszírozásra az uniós tagállamokban székhellyel rendelkező köz- és magánszervezetek pályázhatnak. Emellett szolidaritási projektek finanszírozására az Európai Szolidaritási Testület portálján regisztrált, fiatalokból álló csapatok is pályázhatnak. Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és más partnerországok szervezetei partnerként vehetnek részt önkéntes projektekben. További információk az Európai Szolidaritási Testület útmutatójában találhatók.

 

Hol és mikor lehet pályázni erre a felhívásra?

A kiemelt területeken működő önkéntescsapatok támogatására irányuló kérelmeket az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnek kell címezni. Az egyéb fellépésekre irányuló kérelmeket annak az országnak a nemzeti irodájához kell benyújtani, amelyben a kérelmező szervezet székhelye található. 

A támogatható szervezeteknek és a fiatalok csoportjainak a kérelmet a következő határidőkön belül kell benyújtaniuk [brüsszeli idő szerint (déli) 12:00 óra előtt]:

 

Önkéntességi célú partnerségek

2018. október 16.

Önkéntességi célú projektek

2018. október 16.

Szakmai gyakorlatok és állások

2018. október 16.

Szolidaritási projektek

2018. október 16.

Önkéntescsapatok tevékenysége kiemelt területeken

2019. február 18.

 

A minőségi védjeggyel kapcsolatos pályázatokat folyamatosan be lehet benyújtani.

Kik regisztrálhatnak az Európai Szolidaritási Testületben?

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételét kérheti minden olyan 17 és 30 év közötti személy, aki valamelyik részt vevő országnak állampolgára, vagy valamely részt vevő vagy partnerországban jogszerűen tartózkodik. A szolidaritási projektekben való részvétel alsó korhatára 18 év. Az Európai Szolidaritási Testület valamennyi tevékenysége nyitva áll a részt vevő országok (az EU tagállamai) fiataljai és szervezetei előtt, míg a tevékenységek egy része a partnerországok (Európai Szabadkereskedelmi Társulás, uniós tagjelölt országok, nyugat-balkáni országok, a keleti partnerség országai, dél-mediterrán országok, Oroszországi Föderáció) előtt is nyitva áll.

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételüket kérő fiataloknak el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Regisztrálni könnyen, az Európai Ifjúsági Portálon lehet.

 

Az Európai Szolidaritási Testület portálján való regisztráció garantálja-e, hogy a fiataloknak szolidaritási tevékenységet ajánlanak fel?

A regisztráció után minden fiatal részt vehet egy általános online képzésben és olyan csapatépítő tevékenységekben, amelyek a saját helyi közösségükben kerülnek megszervezésre. A regisztráció nem garantálja, hogy a fiatal számára önkéntes munkát, szakmai gyakorlatot vagy munkalehetőséget ajánlanak fel, mivel ez az épp rendelkezésre álló projektektől, az egyes jelentkezők érdeklődési körétől és a kiválasztott projekt költségvetésétől függ. 

A rendelettervezet olyan szolidaritási projektekről is rendelkezik, amelyeket a regisztrált fiatalok saját maguk tervezhetnek meg és hajthatnak végre közösségükben. Ezt az opciót választva nem kell arra várniuk, hogy a részt vevő szervezetek önkéntes munkát, szakmai gyakorlat lehetőségét vagy állásajánlatot kínáljanak nekik. 

 

A szervezeteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük?

Annak biztosítására, hogy a részt vevő szervezetek megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület elveinek és követelményeinek, minőségi védjegy jön létre. A minőségi védjegy megszerzése általában előfeltétele annak, hogy a szervezet részt vehessen az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységekben (a szolidaritási projektek kivételével), de nem vezet automatikusan finanszírozáshoz. 

Az odaítélt minőségi védjegy hatóköre a pályázó szervezet azon tevékenységeinek típusától függ, amelyekben a szervezet részt kíván venni. A minőségi védjegy megszerzése iránti pályázatra, a pályázatok elbírálására, odaítélésére (vagy elutasítására) egyedi mechanizmusokat hoznak létre. Egyszerűsített eljárások jönnek létre a más uniós programokban már részt vevő szervezetek és hatóságok számára. Az európai önkéntes szolgálat keretében akkreditált szervezetek esetében átmeneti intézkedéseket fognak alkalmazni. A szervezet típusától függően a pályázati eljárást a nemzeti irodák vagy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) értékeli.

 

Hogyan zajlik a résztvevők kiválasztása?

Az Európai Szolidaritási Testületbe az Európai Szolidaritási Testület portálján keresztül kell regisztrálni. A fiataloknak nemcsak a végzettségükkel, szakmai tapasztalatukkal és érdeklődési körükkel kapcsolatban kell információkat megadniuk, hanem arra is válaszolniuk kell, hogy milyen típusú projektek érdeklik őket, valamint hogy melyik országban és mikor tudnának szolidaritási tevékenységben részt venni. Kiválaszthatják, hogy melyik tevékenységtípusra (önkéntes munka, állás, szakmai gyakorlat) szeretnének jelentkezni, és jelezhetik azt is, ha egy konkrét szolidaritási terület érdekli őket. 

A regisztrációkor a fiataloknak azt is be kell jelölniük, hogy milyen tapasztalatokkal és ismeretekkel tudják gazdagítani az Európai Szolidaritási Testület munkáját. Választhatnak például a menekültekkel, gyermekekkel, idős vagy fogyatékossággal élő személyekkel végzett munka, az oktatás, az elsősegélynyújtás, a média, a zene és a művészetek, az építés/építkezés, a mérnöki munka és a projektmenedzsment között. Alternatív megoldásként a fiatalok közvetlenül pályázhatnak az Európai Szolidaritási Testület portálján közzétett, a részt vevő szervezetek által meghirdetett ajánlatokra. 

A részt vevő szervezetek azoknak a fiataloknak tesznek részvételi ajánlatot, akik motivációjuk, érdeklődési körük és készségeik alapján a leginkább megfelelnek az elvárásoknak. A fiatalok dönthetnek arról, hogy a kapott ajánlatot elfogadják vagy visszautasítják-e.

 

Melyek a Szolidaritási Testület tevékenységében való részvétel pénzügyi feltételei?

A szolidaritási tevékenységben részt vevő minden fiatal hozzájárulást kap utazási és biztosítási költségeihez. 

Az önkéntesek ingyenes étkezést és szállást, valamint a tevékenységük teljes időtartama alatt zsebpénzt kapnak. 

Az állások munkaszerződésen alapulnak, amely a munkavégzés helyszíne szerinti országban hatályos törvényekkel, előírásokkal és kollektív szerződésekkel összhangban állapítja meg a fizetést. Ezt a fizetést a fiatal személyt foglalkoztató szervezet nyújtja. Ezen túlmenően a munkavállalók áttelepülési támogatásban részesülnek, hogy segítséget kapjanak a fogadó országban való tartózkodásuk költségeihez. 

A szakmai gyakorlatok írásbeli szerződésen alapulnak; a fizetést a fogadó szervezet adja. A testület keretében kínált szakmai gyakorlatoknak figyelembe kell venniük a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében meghatározott elveket. A gyakornokok áttelepülési támogatásban is részesülnek.

 

Kérhetnek-e pénzt a szervezetek a jelentkezőktől azért, hogy felvegyék őket?

Nem. Sem magánszemélyek, sem szervezetek nem kérhetnek pénzügyi hozzájárulást vagy díjat egyetlen résztvevőtől sem azért, mert az Európai Szolidaritási Testület keretében projektmunkát biztosítanak neki.

 

Mi a helyzet a társadalom- és balesetbiztosítással?

A határokon átnyúló tevékenységek résztvevői bekerülnek az Európai Szolidaritási Testület biztosítási rendszerébe. Ez kiegészítő fedezetet nyújt az európai egészségbiztosítási kártya birtokosainak, és teljes körű biztosítási fedezetet garantál azoknak a résztvevőknek, akik ingyenesen nem jogosultak az európai egészségbiztosítási kártyára.

A munkavállalóként vagy gyakornokként tevékenykedő fiatalok társadalombiztosítására a szolidaritási tevékenység helyszíne szerinti országban hatályos törvényekkel, előírásokkal és kollektív szerződésekkel összhangban külön rendelkezések vonatkoznak.

 

Kapnak-e a résztvevők nyelvi segítséget?

Igen. Azok a fiatalok, akik elfogadnak egy külföldi szolidaritási tevékenységre irányuló ajánlatot, online nyelvi képzésen vehetnek részt, hogy fejleszthessék és javíthassák tudásukat azon a nyelven, amelyet az adott országban használni fognak.

 

Milyen igazolást kapnak a résztvevők a tevékenységükről?

Minden olyan fiatal, aki részt vesz az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében, részvételi tanúsítványt kap, miután a szolidaritási tevékenységet befejezte. Az önkéntes munka, szakmai gyakorlat vagy munkavégzés lezárultával a fiatalok Youthpass bizonyítványt is kapnak, amely a szolidaritási tevékenységek során elsajátított tudást, készségeket és kompetenciákat dokumentálja.

 

[1] A felhívás közzététele a jogalkotó hatóság által az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet végleges elfogadását, valamint a vonatkozó finanszírozási határozatok elfogadását követően, jelentős módosítások nélkül történik.

MEMO/18/4840

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar