Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új Szociális Alapról és Globalizációs Alkalmazkodási Alapról

Brüsszel, 2018. május 30.

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)

IP/18/3923 sz. tájékoztató

Milyen újdonságok vannak az ESZA+-rendeletben?

Az utóbbi 60 évben az Európai Szociális Alap az emberekbe történő befektetés elsődleges eszköze volt. Segített a munkavállalóknak jobb álláshoz jutni, továbbá valamennyi uniós polgár számára tisztességesebb munkalehetőségeket biztosított.

A jelenlegi Európai Szociális Alaphoz hasonlóan az Európai Szociális Alap+ is az emberi-erőforrásba történő befektetés legfontosabb eszköze lesz, mely kulcsszerepet fog játszani a szociális kohézió erősítésében, a társadalmi igazságosság növelésében és a versenyképesség javításában Európa-szerte. Az Európai Szociális Alap+ még jobban igazodni fog a gazdaság- és társadalompolitikai koordináció európai szemesztere keretében készített ajánlásokhoz és országjelentésekhez. A megújult alap konkrét pénzügyi eszközként fog szolgálni ahhoz, hogy a tagállamok átültessék a gyakorlatba a szociális jogok európai pillérének elveit.

Az ESZA+-rendelet a meglévő Európai Szociális Alap (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, a foglalkoztatás és szociális innováció programja és az uniós egészségügyi program egyesítésének az eredménye. Ez jelentős előrelépés az egyes alapokra vonatkozó hatályos szabályok észszerűsítése és egyszerűsítése felé. A pénzforrások segíteni fognak az alap különböző alkotóelemei közötti szinergiák fokozásában, ami révén jobb hatás érhető el.

Miben hasonlít a jövőbeli ESZA+ költségvetése a jelenlegihez?

A Bizottság jelenlegi árakon 101,2 milliárd eurót kíván az EU költségvetéséből az ESZA+ céljaira elkülöníteni a 2021–2027-es időszakra. Így a jövőben az Európai Szociális Alap+-nak a kohéziós politikára szánt teljes költségvetésen belüli részaránya a strukturális alapok jelenlegi 23%-áról a 2021–2027 közötti időszakban 27%-ra fog emelkedni.

Mekkora összeg jut az ESZA+ egyes alkotóelemeire?

A 101,2 milliárd EUR összköltségvetés két részre oszlik: egyrészt tartalmazza a tagállamokkal megosztott irányítású ESZA+ részére elkülönített 100 milliárd eurót. Ennek az összegnek legalább 25%-át a társadalmi befogadás előmozdítására, legalább 4%-át pedig az anyagi nélkülözés elleni küzdelemre kell fordítani a jelenlegi, leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap kiemelt céljainak és tevékenységeinek megvalósítása érdekében. Azoknak az országoknak továbbá, ahol a nem foglalkoztatott, valamint oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) aránya 2019-ben magasabb lesz az uniós átlagnál, az ESZA+ megosztott irányítású komponenséből legalább 10%-ot az ifjúsági foglalkoztatás támogatására kell fordítaniuk. Az összköltségvetésből fennmaradó 1,2 milliárd EUR közvetlen irányítás alá kerül: ebből 761 millió EUR a foglalkoztatásra és a szociális innovációra, 413 millió EUR pedig az egészségügyre fordítandó. Ebből a két komponensből határokon átívelő innovatív megoldások, pl. az európai munkavállalói mobilitást ösztönző elképzelések tesztelése támogatható, valamint a tagállamok segítséget kaphatnak a jövő egészségügyi ellátórendszereinek kiépítéséhez.

Melyek az ESZA+ célkitűzései?

Az ESZA+ legfontosabb célkitűzése, hogy hozzájáruljon Európa szociális arculatának fejlesztéséhez, átültesse a gyakorlatba a szociális jogok európai pillérét, továbbá elősegítse a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciát Európa-szerte. Az ESZA+-finanszírozás hozzá fog járulni a gazdaság- és társadalompolitikai koordináció európai szemesztere keretében elkészített foglalkoztatási iránymutatások és a 2020 után megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés általános célkitűzésének (azaz az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak) megvalósításához is, így például segíteni fog biztosítani az emberi egészség magas szintjét. A kezdeményezés segítséget fog nyújtani a foglalkoztatási lehetőségek javításához és az életszínvonal emeléséhez, a munkavállalói mobilitás megkönnyítéséhez, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió fokozásához, ahogyan azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja.

Az ESZA+ három kiemelt területbe fog befektetni: 1) oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás; 2) a munkaerőpiacok hatékonysága és a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés; 3) társadalmi befogadás, egészségügy és a szegénység elleni küzdelem.

Hogyan fogja az ESZA+ támogatni a szociális jogok európai pillérének megvalósítását?

Az ESZA+-rendelet közvetlen kapcsolatot teremt az ESZA+ célkitűzései és a pillér három fejezete között: 1) esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés (beleértve a minőségi és inkluzív oktatási és képzési rendszereket), 2) tisztességes munkakörülmények, valamint 3) szociális védelem és társadalmi befogadás. Az ESZA+ keretében finanszírozott programoknak a pillér elveivel összhangban tükrözniük kell ezeket a prioritásokat. A gazdaság- és társadalompolitikai koordináció európai szemesztere keretében készített ajánlások és elemzések fényében megvitatásra kerülnek az egyes országokra vonatkozóan meghatározandó prioritások. Ezeket a prioritásokat tanácsos inkluzív módon meghatározni, mert az ESZA+-ra vonatkozó javaslat egyik célja, hogy erősítse a partnerségi együttműködést. Az alap elő fogja mozdítani az összes érdekelt fél közreműködését a megvalósítás különböző szakaszaiban, ideértve a hatóságokat, a gazdasági és szociális partnereket, a civil társadalom képviselőit, valamint a társadalmi befogadásért, az alapvető jogokért, a fogyatékos személyek jogaiért, a nemek közötti egyenlőségért és a megkülönböztetésmentességért felelős szerveket. A tagállamoknak mindegyik programon belül megfelelő összegeket kell elkülöníteniük az ESZA+ forrásaiból a szociális partnerek és a civil szervezetek kapacitásának bővítésére.

Hogyan erősíti meg az EU az ESZA+ és az európai szemeszter folyamata közötti kapcsolatot?

A Bizottság javaslata értelmében az európai szemeszter és az ESZA+ befektetései közötti kapcsolat a mostani Európai Szociális Alapénál még közvetlenebb lesz. Az ESZA+ programozásának kiindulópontját az európai szemeszterrel összefüggésben elfogadott országspecifikus ajánlások, valamint a Bizottság és a tagállamok által közösen meghatározott egyéb fontos szakpolitikai kihívások fogják képezni, és a tagállamoknak elegendő ESZA+-forrást kell elkülöníteniük e kihívások kezelésére és ezeknek az ajánlásoknak a megvalósítására.

A prioritások meghatározása két szakaszban történik majd annak biztosítása érdekében, hogy a befektetések jól igazodjanak az országspecifikus szakpolitikai kihívásokhoz: A tagállamok egyszer a programozási időszak elején, majd még egyszer, az operatív programok félidős értékelésékor rögzítik a prioritásokat. A tevékenységek figyelemmel kísérésére az európai szemeszter éves ciklusának részeként kerül sor.

Hogyan fogja az ESZA+ egyszerűsíteni a pénzeszközök kezelését és kifizetését?

Fontos újítás, hogy az ESZA-ért felelős nemzeti hatóságok és projektvégrehajtók számára könnyebb lesz jelenteni és feltüntetni a költségeket. Az egyszerűsítés, illetve az eredményközpontúság iránti igény érdekében az ESZA+-rendelet kiszélesíti az egyszerűsített költségopciók használatát, így a tagállami költségek visszatérítése a tagállammal előzetesen egyeztetett átalányösszegek vagy standard költségek alapján történik. Amikor egyes nemzeti hatóságok nehezen tudnak átlagos árat közölni, például egy-egy új képzési programmal kapcsolatban, maga a Bizottság fog – az összes tagállam adatai alapján, a nemzeti háttér figyelembevételével – átlagos árat javasolni néhány standard intézkedés, például a képzés esetén. A Bizottság egy meghatározott összeget térítene meg az egyes tagállamoknak, miután a képzési intézkedést sikeresen végrehajtották.
Az ESZA+-rendelet továbbá lehetővé teszi a tagállami költségeknek az eredmények elérése, illetve a feltételek teljesítése alapján történő megtérítését is.

Ezen túlmenően jóval kevesebb nyomon követési és jelentéstételi követelmény lesz, és az adatgyűjtési követelmények egyszerűsödni fognak.

Hogyan fogják biztosítani az ESZA+ keretében a hátrányos helyzetű csoportok és a leginkább rászoruló személyek támogatását?

A javasolt szabályok értelmében az ESZA+ pénzösszegeinek legalább 25%-a a társadalmi befogadás előmozdítására lesz elkülönítve. A hátrányos helyzetű csoportokat, például az inaktív és a tartósan munkanélküli személyeket, a gyermekeket, a romákhoz hasonló marginalizált közösségeket, a leginkább rászoruló személyeket és a nem uniós országok állampolgárait az ESZA+ befogadást célzó szakpolitikai irányvonala konkrétan megnevezi.

Az ESZA+ integrálni fogja a leginkább rászoruló személyeknek szánt támogatást, amelynek végrehajtása jelenleg a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap közvetítésével történik élelmiszersegélyek, alapvető anyagi támogatás és kísérő intézkedések formájában. Uniós szinten az ESZA+ közvetlen irányítás alá tartozó komponensében rendelkezésre álló források legalább 4%-át a leginkább rászoruló személyek támogatására kell fordítani.

A jelenlegi szabályozás alapján az egyrészt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, másrészt az ESZA keretében végzett projekteket külön irányítják, és a projektkövetelmények is eltérőek. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban arra engednek következtetni, hogy a két alap összevonása stratégiaibb szakpolitikai közelítésmódot tenne lehetővé, és megerősítené az anyagi segítségnyújtás (melyre jelenleg a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap forrásaiból kerül sor) és az átfogó szociális támogatás és a szakmai mobilizálás (melyre jelenleg az ESZA nyújt forrásokat) közötti kapcsolat megerősítését. Az említett két alap forrásaiból megvalósuló projektek fokozott összehangolását a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap érdekeltjei is kívánatosnak tartják.

A két alap összevonása azonban nem befolyásolja majd a leginkább rászoruló személyek támogatására fordítható források igénybevételére vonatkozó szabályokat. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap komponensére a jövőben is egyszerűbb szabályok vonatkoznak majd annak érdekében, hogy az alap forrásaiból a kedvezményezettek még szélesebb köre részesülhessen, kiváltképp a kis méretű civil szervezetek.

Megmarad-e az ESZA+ keretében az ifjúsági foglalkoztatás célzott támogatása?

A Bizottság javaslata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek a 2014–2020 közötti időszak alatt elért eredményeire épül. Ez a kezdeményezés az ifjúsági garanciarendszer meghonosításának fő pénzügyi eszköze. 2013 óta mintegy 18 millió fiatal jelentkezett az ifjúsági garanciarendszerben való részvételre, és 11 millióan kaptak állásajánlatot, tanulhattak tovább, illetve vehettek részt tanulószerződéses gyakorlati képzésben. A szóban forgó időszakban 2,2 millióval csökkent a fiatal munkanélküliek száma, és 1,4 millióval a nem foglalkoztatott, valamint oktatásban és képzésben sem részesülő fiataloké.

Annak érdekében, hogy segítsen a fiataloknak megkapaszkodni a munkaerőpiacon, a Bizottság által javasolt szabályok értelmében azoknak a tagállamoknak, ahol magas a nem foglalkoztatott, valamint oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok aránya, az ESZA+-forrásaiknak legalább 10%-át ifjúságügyi fellépésekre kell elkülöníteniük. Ezek lehetnek ifjúsági foglalkoztatást elősegítő célzott intézkedések, különösen a tagállami ifjúsági garanciarendszerek kiépítésének kontextusában. Ez egyszerűsíti az egyes programozási követelményeket azzal a céllal, hogy a hatóságok és a kedvezményezettek számára egyaránt megkönnyítse a helyszíni végrehajtást. Ezenfelül az ifjúsági foglalkoztatás támogatására mindazok a tagállamok tudnak majd további pénzforrásokat elkülöníteni, ahol az európai szemeszterrel és a releváns országspecifikus ajánlásokkal összefüggésben a fiatalok foglalkoztatása kihívást jelent.

Hogyan fogja elősegíteni az ESZA+ a nem uniós állampolgárok társadalmi integrációját?

A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a nem uniós országok állampolgárainak hosszú távú integrációjára irányuló tagállami törekvéseket. Az ESZA+ támogatni fogja azokat az intézkedéseket, amelyek a szegénység csökkentése, a társadalmi befogadás és az egészséggondozás helyzetének javítása, valamint a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség elleni küzdelem révén elősegítik a szóban forgó nem uniós állampolgárok hosszú távú társadalmi-gazdasági beilleszkedését. A hosszú távú intézkedéseket támogató ESZA+ a rövidebb távú szükségleteket fedező Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot egészíti ki.

2014 óta egyre nagyobb számban érkeznek a világ más részeiről az EU-ba olyanok, akik valamilyen okból elhagyni kényszerültek lakóhelyüket.[1] Minden jel arra mutat, hogy a migránsok és a menekültek sokkal nehezebben tudnak belépni a munkaerőpiacra, mint az uniós országok állampolgárai. Ezért növelni kell a migránsok integrációját célzó befektetéseket. Erre a feladatra az ESZA+ a legalkalmasabb, hiszen ez az alap az emberekbe történő befektetés fő uniós eszköze – függetlenül a támogatandó személyek állampolgárságától.

A rendeletjavaslat konkrét célkitűzést tartalmaz a nem uniós állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére, valamint egy mutatót az ezzel kapcsolatos eredmények nyomon követésére.

Hogyan fogja a közelmúltban elfogadott közös rendelkezésekről szóló rendelet érinteni az ESZA+-t?

A közös rendelkezésekről szóló rendelet rögzíti a megosztott irányítású alapok többségére – többek között az ESZA+ alapra – vonatkozó keretet.

A közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglalt új szabályok némelyike kedvezően fogja befolyásolni az ESZA+-t:

  • Nagyobb lesz a rugalmasság a hétéves időszak alatt; a programozás kezdetben 2025-ig tart. Az utolsó 2 évre szánt költségvetési juttatások megállapítására egy félidős értékelés alapján kerül sor. A programok tartalma észszerűbb és stratégiaibb lesz, például az ESZA+-ra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös programsablon révén.
  • Az adatátvitel továbbra is elektronikusan történik majd, ami eddig is jelentősen csökkentette az adminisztratív terheket.
  • Az irányítási és kontrollrendszer területén működő testületek feladatainak és felelősségi köreinek meghatározása egyértelműbbé válik.
  • Jelentősen csökken az ellenőrzések és a vizsgálatok száma, ami szintén csökkenti az adminisztratív terheket. Az alapok helytelen felhasználásának megelőzését célzó intézkedések azonban továbbra is érvényben fognak maradni.

Hogyan fog az ESZA+ együttműködni az emberekbe befektető egyéb uniós eszközökkel?

A szociális jogok európai pillérének gyakorlati megvalósítása érdekében az ESZA+ együtt fog működni a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret „Kohézió és értékek” című fejezete szerinti egyéb alapokkal. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap továbbra is támogatni fogja a szociális infrastruktúrát, az Erasmus+ pedig más kezdeményezésekkel együtt a készségek, a továbbképzés és a digitális kompetenciák támogatásához nyújt majd segítséget. Az Európai Szolidaritási Testület célja továbbra is az emberek készségeinek fejlesztése és személyes fejlődésük elősegítése, amelynek érdekében szakmai és önkéntes munkalehetőséget kínál az érdeklődőknek.

Ezen túlmenően a szociális jogok európai pillérének meghonosítását számos eszköz és program fogja támogatni, például a „Horizont Európa”, az „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap” vagy a „Menekültügyi és Migrációs Alap” című egyéb fejezetek keretében, kiegészítve az ESZA+ keretében tett erőfeszítéseket. Az ESZA+ emellett a strukturális reformokra támogatást nyújtó egyéb uniós eszközöket, nevezetesen a strukturálisreform-támogató programot kiegészítve fog működni.

Az észszerűsített InvestEU Beruházási Alap 15,2 milliárd EUR finanszírozást fog biztosítani, azon belül 4 milliárd eurót szociális beruházás és készségfejlesztés céljára egy erre szánt keretből, a hátrányos helyzetű személyek szociális vállalkozásaira és mikrovállalkozásaira helyezett hangsúllyal. Fel fogja váltani a foglalkoztatás és szociális innováció programjának jelenlegi „Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások” tengelyét.

Az ESZA+ és az EGAA továbbra is kiegészíti egymást, mivel az ESZA+ továbbra is megelőző és előre tekintő intézkedéseket támogat, míg az EGAA a többéves pénzügyi kereten kívüli, szükséghelyzeti reagálást célzó alap marad jelentős szerkezetátalakítási intézkedések esetére.

Hogyan fog az ESZA+ egészségügyi beruházásokat támogatni?

A szociális jogok európai pillére értelmében meghatározott közegészségügyi szakpolitikák elveivel összhangban az uniós egészségügyi program ezentúl az ESZA+ részét fogja képezni.

Az uniós egészségügyi program már most hozzájárul a tagállamok egészségügyi ellátórendszerének hatékonyságához, hozzáférhetőségéhez és rugalmasságához, megkönnyíti az uniós polgárok számára a jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, támogatja az uniós egészségügyi szabályozást és fokozza a tagállamok közötti együttműködést. Az egészségügyi program keretében például 24 európai referenciahálózat létesült a ritka betegségben szenvedő 27–36 millió polgár megsegítésére.

A tagállamokon belüli és a tagállamok közötti egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésével, a polgárok határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelmével, valamint az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés támogatásával az egészségügyi irányvonal – az ESZA+ keretében tett fellépés kiegészítése révén – javítja a polgárok ellenálló képességét és mobilitását, illetve segítséget nyújt az egészséges életmód térnyeréséhez.

Melyek az egészségügyi irányvonal kiemelt célkitűzései?

Az ESZA+ program egészségügyi irányvonalának célja, hogy kiegészítse a következő célkitűzések megvalósítására irányuló tagállami törekvéseket:

  • Az EU-n belüli válságkészültség, -kezelés és -reagálás megerősítése annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat a határokon átterjedő egészségügyi veszélyektől.
  • Az egészségügyi rendszerek megerősítése az egészségfejlesztésbe és a betegségmegelőzésbe való beruházással, az egészségügy és az ellátás digitális átállásának elősegítésével, fenntartható uniós egészségügyi információs rendszer kifejlesztésével, valamint a hatékonyabb, hozzáférhetőbb és rugalmasabb egészségügyi rendszerekre irányuló tagállami reformfolyamatokkal.
  • Az uniós egészségügyi szabályozás támogatása a következő területeken: gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, egészségügyi technológiaértékelés, emberi eredetű szövetek, dohány, határon átnyúló egészségügyi ellátás; valamint a Bizottság fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságának és az egészségügyi, környezeti és újonnan felmerülő kockázatok tudományos bizottságának támogatása.
  • Az európai referenciahálózatokra irányuló átfogó munka támogatása; az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés kialakítása az új, harmonizált szabályokra való felkészülés jegyében; valamint különösen a közegészségügy területén megvalósítandó strukturális innováció támogatását célzó bevált gyakorlatok végrehajtása.

Melyek a 2020 utáni Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) célkitűzései?

Az EU az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) révén fejezi ki szolidaritását azon európaiak iránt, akik munkanélkülivé váltak. Az alap 2007-es létrehozása óta 611 millió eurót fordítottak 147 ezer elbocsátott munkavállaló, illetve nem foglalkoztatott, és oktatásban és képzésben sem részesülő fiatal megsegítésére.Az alapból olyan tevékenységek finanszírozhatók, amelyek javítják az állásukat elvesztett munkavállalók készségeit és foglalkoztathatóságát, valamint megkönnyítik az európai munkaerő általános képzettségi szintjének emelését – a cél az, hogy az állás nélkül maradtak új munkát találjanak, és hogy senki se essen ki a munkaerőpiacból.

Milyen újdonságokkal gazdagodik az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) a következő uniós költségvetési periódusban?

Az elbocsátásokkal kapcsolatban jelenleg csak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból lehet támogatást igényelni mégpedig olyan esetekben, amikor a munkahely elvesztését a világkereskedelmi változások vagy a pénzügyi-gazdasági válság okozta. A következő uniós költségvetési periódusra irányuló bizottsági javaslat értelmében az elbocsátásokkal kapcsolatban több program lesz majd támogatható. Ez biztosítaná, hogy az alap kellően rugalmas legyen a jelenlegi vagy a jövőbeli gazdasági kihívások, például az automatizálás, a digitalizáció stb. kezeléséhez, és így inkluzívabb lenne.

A Bizottság továbbá azt javasolja, hogy az alap igénybevételéhez szükséges elbocsátott munkavállalók száma 500-ról 250-re csökkenjen. Számos régióban egyszerűen nem léteznek nagyon nagy vállalkozások, hanem a kevesebb elbocsátással járó szerkezetátalakítási intézkedések fejtenek ki nagyon jelentős hatást a kérdéses régiókban.

Az alap társfinanszírozási aránya pedig (amely jelenleg 60%) összhangba kerül az érintett tagállamok legmagasabb ESZA+ társfinanszírozási arányaival. Ez több esetben is azt fogja jelenteni, hogy az EU az összköltségek nagyobb hányadát fogja finanszírozni.

Mennyi támogatás áll az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap rendelkezésére?

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap továbbra is az egyik olyan speciális eszköz lesz, amellyel az EU reagálni tud az előre nem látható körülményekre. Ezért az alapra szánt összegre nem vonatkozik a többéves pénzügyi keret felső határa. A 2021–2027 közötti időszakban az EGAA által felhasználható maximális összeg (jelenlegi árakon) kb. 1,6 milliárd EUR, ami évente átlagosan 225 millió eurót jelent (szemben a jelenlegi 170 millióval).

 

[1] Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2017 között 3,1 millió nem uniós állampolgár nyújtott be menedékjogi kérelmet az Európai Unióban (csak az első alkalommal benyújtott kérelmeket ideértve), és közülük 1,4 millió személy (a menedékkérők 45%-a) részesült nemzetközi védelemben. Ez a számadat nem tartalmazza a kíséret nélküli kiskorúakat. Forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics

 

 

MEMO/18/3922

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar