Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Regionális fejlesztési és kohéziós politika 2020 után: kérdések és válaszok

Strasbourg, 2018. május 29.

Regionális fejlesztési és kohéziós politika 2020 után: kérdések és válaszok

Lásd: IP/18/3885.

  1. Korszerűsített kohéziós politika valamennyi régió számára

A Bizottság a kohéziós politika korszerűsítését javasolja. A cél a gazdasági és társadalmi konvergencia ösztönzése, eközben pedig a régiók segítése abban, hogy teljes mértékben éljenek a globalizáció adta lehetőségekkel, továbbá az, hogy rendelkezzenek a stabil és tartós növekedés megteremtését szolgáló megfelelő eszközökkel. Európában valamennyi régió jogosult marad a kohéziós politika keretében történő finanszírozásra, továbbra is három kategória alapján (kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók).

Melyek a kohéziós politika új beruházási prioritásai?

Az új kohéziós politika most az erőforrásait a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 11 „tematikus célkitűzés” közül a következő 5 szakpolitikai célkitűzésre fogja összpontosítani, amelyeknek a megvalósításához az EU a legjobb helyzetben van:

1) egy intelligensebb Európa az innováció, a digitalizálás, a gazdasági átalakulás, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása révén;

2) egy olyan, zöldebb, karbonmentes Európa, amely végrehajtja a Párizsi Megállapodást, valamint beruház a tiszta energiaforrásokra való átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe;

3) egy jobban összekapcsolt Európa, amely stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal rendelkezik;

4) egy szociálisabb Európa, amely megvalósítja a szociális jogok európai pillérét, valamint támogatja a minőségi foglalkoztatást, az oktatást, a készségeket, a társadalmi befogadást és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést;

5) egy, a polgáraihoz közelebb álló Európa, amely szerte az EU-ban támogatja a helyileg irányított fejlesztési stratégiákat és fenntartható városi fejlődést.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap beruházásainak többsége az első két célkitűzésre – Intelligensebb Európa és Zöldebb Európa – összpontosít. A tagállamok a relatív jólétüktől függően a két alap keretében számukra biztosított előirányzatok 65 %–85%-át fordítják ezekre a prioritásokra.

A „tematikus koncentráció”, azaz az erőforrások szakpolitikai célkitűzések szerinti felosztása ezentúl nem regionális, hanem nemzeti szinten fog megvalósulni. Ez nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az egyes uniós finanszírozású programok megtervezésében, hogy jobban hozzá lehessen igazítani őket a konkrét regionális igényekhez.

A Bizottságnak a következő hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó javaslatában bemutatott kötelezettségvállalásának megfelelően az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap beruházásai segítenek elérni azt a költségvetési szintű célt, hogy az uniós kiadások legalább 25%-a hozzájáruljon az éghajlat-politikai fellépésekhez. A kohéziós politikai programok teljesítményét e cél eléréséhez viszonyítva fogják nyomon követni.

Hogyan osztják el a forrásokat?

A források elosztására szolgáló új módszer az Európai Tanács által 1999-ben elfogadott „berlini képleten” alapul, amely a régiók három kategóriájára (kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók) vonatkozóan különböző számítási módszereket ír elő.

Ez a módszertan figyelembe veszi az adott régió egy főre jutó GDP-je és az uniós átlag közötti különbséget, hogy tükrözze a régió jólétét. Számításba vesz továbbá társadalmi, gazdasági és területi kihívásokat is, mint például a munkanélküliség, az alacsony népsűrűség, valamint a fejlett régiók esetében az iskolázottságot. A módszert az egymást követő programozási időszakok során már többször módosították, hogy tükrözze az európai társadalmi és gazdasági kohézió alakulását.

A Bizottság ma a módszer módosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy az tükrözze, miként alakultak a különbségek az elmúlt években, hogy a forrásokat azokba a régiókba összpontosítsa, amelyeknek a leginkább fel kell zárkózniuk az EU többi részéhez, és hogy ezáltal biztosítsa a méltányos bánásmódot mindenki számára.

A kohéziós politika elosztási rendszere ezért kismértékben módosul annak érdekében, hogy több forrást irányítson a kevésbé fejlett tagállamokba, és több pénzügyi támogatást nyújtson az ipari átalakulással küzdő régióknak. A rendszer továbbra is elsősorban az egy főre jutó GDP összegén alapul, de a régiók valamennyi kategóriája esetében kiegészült új kritériumokkal (ifjúsági munkanélküliség, alacsony iskolázottság, éghajlatváltozás, valamint a migránsok befogadása és integrációja) annak érdekében, hogy jobban tükrözze a tényleges társadalmi-gazdasági helyzetet. Végezetül a Bizottság egy „biztonsági hálóra” tesz javaslatot azért, hogy a tagállamok előirányzataiban ne következzenek be túl hirtelen változások.

A Kohéziós Alap tekintetében a módszer nem változott: a Kohéziós Alapból azok a tagállamok részesülnek, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át.

  1. A kohéziós politika egyszerűbb és rugalmasabb kerete

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politikai szabályok előkészítésében az egyszerűsítés volt a Bizottság vezérelve. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság már mandátuma elején, 2015-ben – többek között a 2020 utáni keret előkészítését szem előtt tartva – azzal bízott meg egy független szakértőkből álló magas szintű munkacsoportot, hogy konkrét javaslatokat terjesszen elő az uniós források hozzáférhetőségének és felhasználásának egyszerűsítésére.

A kevesebb, rövidebb és világosabb szabályok iránti igényt szintén kiemelte a Bizottságnak az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló, 2017. júniusi vitaanyaga, valamint ezt erősítették meg az uniós polgárok is a 2018 januárjában folytatott nyilvános konzultáció során, amikor a válaszadók 80%-a fejtette ki, hogy az uniós alapok kedvezményezettjei kevésbé bonyolult szabályokat és kisebb bürokratikus terheket igényelnek.

Ami a rugalmasságot illeti, a 2015-ös migrációs és menekültügyi válság, valamint az egyre gyakoribb természeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy a kohéziós politikai szabályoknak lehetővé kell tenniük az előre nem látható eseményekre való gyorsabb és hatékonyabb reagálást.

Miért egy egységes szabálykönyv vonatkozik hét különböző alapra?

A tagállamokkal partnerségben (megosztott irányítással) végrehajtott különböző uniós alapokra vonatkozó szabályok széttagoltsága megbonyolította a programokat irányító hatóságok munkáját, a vállalkozásokat és vállalkozókat pedig elriasztotta attól, hogy különböző uniós finanszírozási forrásokra nyújtsanak be kérelmet.

A Bizottság most egy egységes szabálykönyvet javasol a megosztott irányítás keretében végrehajtott alábbi 7 uniós alapra vonatkozóan: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint a Határigazgatási és Vízumeszköz.

Az egyes alapok sajátosságainak figyelembevételéhez szükséges rendelkezéseket külön rendeletek vezetik be annak érdekében, hogy számításba vegyék az egyes alapok sajátosságait, célcsoportjait és végrehajtási módszereit.

Ez az egységes szabálykönyv mind a programirányítók, mind a kedvezményezettek életét megkönnyíti. Emellett elősegíti a szinergiákat, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap+ között a hátrányos helyzetű városi térségek rehabilitációját célzó integrált városfejlesztési tervek keretében.

A Menekültügyi és Migrációs Alap a kohéziós politikai alapokkal együtt finanszírozhat migránsokra és menedékkérőkre vonatkozó helyi integrációs stratégiákat: míg a Menekültügyi és Migrációs Alap az érkezéskori rövid távú szükségletekre (például a befogadásra és az egészségügyi ellátásra) összpontosítana, a kohéziós politikai alapok a hosszú távú társadalmi és szakmai integrációt támogathatnák.

Emellett az új rendelkezések az uniós költségvetési eszköztár más eszközeivel, például a közös agrárpolitikával, a Horizont Európa innovációs programmal, az uniós Erasmus+ tanulási célú mobilitási eszközzel és a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal lehetséges szinergiákat is egyszerűbben megvalósíthatóvá teszik.

Miként fogják megkönnyíteni az uniós forrásokból részesülő kisvállalkozások életét?

Több „egyszerűsített költségelszámolási módszer” elérhetővé tétele révén. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezetteknek a továbbiakban nem kellene minden egyes számlát és fizetési jegyzéket benyújtaniuk, hanem bizonyos költségkategóriákra vagy a személyzet tagjaira és egyéb üzleti költségekre, például biztosításra vagy bérleti díjra becsléseket, például átalánydíjakat vagy rögzített árakat alkalmazhatnának. Arra is lehetőség lesz, hogy ezeket a költségeket az elért eredmények alapján térítsék meg.

Hogyan egyszerűsödnek az ellenőrzési és kontrolleljárások?

1) A programozási időszak elején nem lesz szükséges ismételten végigjárni a kohéziós politikai programok végrehajtásáért felelős hatóságok kijelölésének időigényes folyamatát, mint a 2014 és 2020 közötti időszakban. A tagállamok ismételten használhatják a meglévő végrehajtási rendszert.

2) A jól működő irányítási és kontrollrendszert és jó eredményeket (azaz alacsony hibaarányt) felmutató programok esetében a Bizottság azt javasolja, hogy támaszkodjanak nagyobb mértékben a meglévő nemzeti ellenőrzési eljárásokra.

3) Az egységes ellenőrzés elve kiterjesztésre kerül. Ez azt jelenti, hogy az alapok kedvezményezettjeinél (például a kisvállalkozásoknál és a vállalkozóknál) több, potenciálisan nem teljes mértékben összehangolt ellenőrzés helyett csak egy ellenőrzést kellene végezni.

Kevesebb ellenőrzés mellett hogyan biztosítják a kiadások szabályszerűségét?

A jövőbeni kohéziós politikai szabályokra vonatkozó bizottsági javaslat megfelelő egyensúlyt igyekszik teremteni az elszámoltathatóság, az egyszerűsítés és a teljesítmény között. A Bizottság az egyszerűbb eljárások ellenére továbbra is nagyon szigorú szabályokat alkalmaz az uniós források felelősségteljes kezelésére vonatkozóan.

A nemzeti hatóságoknak ki kell majd dolgozniuk saját ellenőrzési stratégiáikat. Ezen túlmenően a Bizottság és a tagállamok között továbbra is érvényben lesz egy minimális ellenőrzési megállapodás a megbízhatóság érdekében.

Mi teszi rugalmasabbá az új keretet?

1) A félidős felülvizsgálat

A 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozó programok elfogadásakor csak a 2021–2024. évekhez tartozó előirányzatokat rendelik majd hozzá prioritásokhoz. A fennmaradó két évre – a 2026-os és a 2027-es évre – vonatkozó előirányzatokat majd csak a 2024. évi részletes félidős felülvizsgálatot követően osztják ki, ami ennek megfelelő újraprogramozást eredményez 2025-ben. A tagállamok a programokat négy elem figyelembevételével vizsgálják felül:

  • az európai szemeszter keretében 2023-ban és 2024-ben elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások;
  • az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete;
  • a programok eredményességmérési keretében meghatározott mérföldkövek elérése terén tett előrehaladás;
  • a 2024-ben végrehajtandó technikai kiigazítás eredménye, amelynek következtében sor kerül a nemzeti kohéziós politikai keretek felülvizsgálatára a legfrissebb statisztikák alapján.

2) Az a lehetőség, hogy egy uniós finanszírozási program keretében hivatalos bizottsági jóváhagyás nélkül lehet pénzt átcsoportosítani az egyik prioritásról egy másikra. Az ilyen átcsoportosítás felső határa a prioritás költségvetésének 5%-a.

3) Egy, a természeti katasztrófák esetére vonatkozó egyedi rendelkezés, amelynek értelmében a finanszírozás az esemény első napjától mobilizálható.

  1. Elmélyített területi dimenzió a konkrét regionális igények jobb kezelése érdekében

Mennyiben javul a konkrét regionális szükségletek kohéziós politika általi támogatása?

A következő évtized számos nagy kihívásával – a kirekesztés elleni küzdelemmel, az éghajlatváltozással és a migránsok integrációjával – Európa városaiban és nagyvárosi térségeiben kell majd foglalkozni. A Bizottság ezért javasolja a kohéziós politika városi dimenziójának további megerősítését.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretének 6%-a a fenntartható városfejlesztés nemzeti szintű beruházásaira van elkülönítve. A 2021–2027-es keret létrehozza az európai városfejlesztési kezdeményezést, amely új eszközt jelent a városok közötti együttműködés, az innováció és a kapacitásépítés megvalósításához az uniós városfejlesztési menetrend valamennyi tematikus prioritása (többek között a migránsok integrációja, a lakhatás, a levegőminőség, a városi szegénység vagy az energetikai átállás) tekintetében.

Továbbá a kohéziós politikának „A polgáraihoz közelebb álló Európa” elnevezésű 5. célkitűzésével összhangban a Bizottság tovább támogatja a polgárokhoz legközelebb álló szinten kialakított, helyi irányítású fejlesztési stratégiákat.

Ezeket a – meglévő „integrált területi beruházások” és „közösségvezérelt helyi fejlesztések” mint eszközök alakját öltő – helyi stratégiákat a felelős helyi vagy területi hatóságoknak kell kidolgozniuk és támogatniuk, amelyeket jobban be kell vonni az uniós finanszírozású projektek kiválasztásába, vagy meg kell azzal bízni. A „közösségvezérelt helyi fejlesztésnek” támogatnia kell a strukturális változásokat és a helyi innovációs képesség növelését.

Hogyan támogatja a kohéziós politika a határon átnyúló fokozott együttműködést?

A 2021 és 2027 közötti időszakban a régiók közötti és a határon átnyúló együttműködést elsősorban az az új lehetőség könnyíti meg mind az 5 szakpolitikai célkitűzés tekintetében, hogy egy régió saját forrásai egy részét felhasználhatja arra, hogy Európa bármely részén projekteket finanszírozzon más régiókkal együttműködésben. Ez bizonyos szempontból az Interreg-programok jelentette hozzáadott érték beültetése valamennyi kohéziós politikai programban.

Mindazonáltal az Európai Regionális Fejlesztési Alap továbbra is finanszírozni fog egyes Interreg-programokat. A 2021 és 2027 közötti időszak főbb újdonságai a következők:

1) Az intézményi együttműködés és a közös közszolgáltatások előtérbe helyezése

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 9,5 milliárd EUR-t különítenek el az Interreg-programokra a 2021 és 2027 közötti időszakban. A források nagyobb arányát fogják fordítani az olyan, tagállamok közötti szárazföldi határokra, ahol élénk határon átnyúló interakció folyik. Az Interreg-beruházások egy szorosabb intézményi együttműködéshez fognak hozzásegíteni, és hozzájárulnak a közérdekű közös szolgálatok fejlesztéséhez.

A határ menti régiókban élő 150 millió polgár életminőségének javítása érdekében a Bizottság azzal a javaslattal kíván segítséget nyújtani a tagállamoknak a határon átnyúló interakciók tekintetében még meglévő akadályok felszámolásához, hogy önkéntes alapon és az illetékes hatóságok jóváhagyásával legyen lehetőség arra, hogy egy-egy adott projekt vagy korlátozott idejű intézkedés tekintetében valamely tagállam szabályait a szomszédos tagállamban is alkalmazzák. Ez elősegítheti, hogy több, határon átnyúló közlekedési infrastruktúra vagy egészségügyi létesítmény lásson napvilágot például.

2) Új páneurópai innovációs klaszterek létrehozása

Azon új lehetőségen túl, hogy a régiók saját programjaik keretében közös projekteket dolgozhatnak ki, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló kohéziós politikai szabályok bevezetnek egy új eszközt, a régiók közötti innovatív beruházást, amelyet az intelligens szakosodáson alapuló növekedést célzó élkezdeményezés, valamint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a régiók közötti innovációs partnerségekkel kapcsolatos kísérleti fellépés sikere ihletett.

Az „intelligens szakosodás” egymáshoz illő eszközeivel rendelkező régiók több pénzügyi támogatást kapnak ahhoz, hogy együttműködjenek egymással, és bevonják a politikai döntéshozókat, a kutatókat, a vállalkozásokat és az innováció más szereplőit. A cél az olyan hitelképes régióközi projektek kibővítése, amelyek európai értékláncokat képesek létrehozni a kiemelt területeken, például a nagy adathalmazok (big data), a biogazdaság, az erőforrás-hatékonyság, az összekapcsolt mobilitás és a korszerű gyártás területén.

Folytatja a Bizottság a PEACE programot?

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap több mint 20 éve külön finanszírozást is biztosít Észak-Írországban és Írország határ menti régiójában a békét és megbékélést támogató határokon átnyúló programokra. A Bizottság javasolni kívánja e programok folytatását, mégpedig a programok meglévő irányítási struktúrái alapján. Az Írországra és Észak-Írország határ menti régióira vonatkozó Interreg-programot integráló új PEACE+ program e régiók társadalmi és gazdasági stabilitásához is hozzájárul.

A legkülső régiók továbbra is különleges támogatásban részesülnek?

Az EU továbbra is különleges támogatást nyújt kilenc legkülső régiójának (Azori-szigetek, Kanári-szigetek, Guadeloupe, Francia Guyana, Madeira, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin) annak érdekében, hogy segítse őket a sajátos területi, gazdasági és társadalmi kihívásaik kezelésében.

A 2017 októberében bemutatott, a legkülső régiókra vonatkozó új stratégiával összhangban ezek a régiók eszközöket kapnak az adottságaik – például a kék növekedés, az űrtudomány és a megújuló energiaforrások – fejlesztésére, valamint a globalizáció előnyeinek kiaknázására.

1) A jövőben is kapnak uniós többletforrást[1]. *

2) Az erőforrások szakpolitikai célkitűzések szerinti felosztásában nagyobb rugalmassággal járhatnak el („tematikus koncentráció”).

3) A legkülső régiók a 2021 és 2027 közötti Interreg-programok keretében új, különleges támogatásban részesülnek, hogy elmélyítsék integrációjukat regionális térségükben, és fokozzák az együttműködést egymás között, illetve a szomszédos harmadik országokkal és partnerországokkal.

  1. Megerősített kapcsolat az európai szemeszterrel és az Unió gazdasági kormányzásával

Ahhoz, hogy az uniós beruházások jól teljesítsenek, és minden egyes, a helyszínen elköltött euró eredményeket hozzon, stabil makrogazdasági keretre, valamint vállalkozásbarát környezetre van szükség. A kohéziós politika már a 2014–2020-as költségvetési időszakban is támogatja a strukturális reformokat és a megalapozott gazdaságpolitikát. Egyrészt az „előzetes feltételrendszerek” révén, amely előfeltételeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy finanszírozáshoz jussanak, másrészt pedig a makrogazdasági feltételrendszer révén, amely a szakpolitikát összekapcsolja a kulcsfontosságú uniós gazdasági kormányzási mechanizmusokkal.

A Bizottság jövőbeni kohéziós politikára vonatkozó javaslata tovább erősíti ezt a kapcsolatot. Ez hozzájárul egy növekedésbarát környezet kialakulásához Európában, így maradéktalanul ki lehet majd aknázni az uniós, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű beruházásokban rejlő lehetőségeket. Teljes mértékben biztosítja továbbá az új, továbbfejlesztett reformtámogatási programot kiegészítő jelleget és az azzal való koordinációt.

Melyek az új előfeltételek?

Az „előfeltételek” a 2014–2020-as finanszírozási időszakra bevezetett előzetes feltételrendszer megközelítését követik. A javaslat mintegy 20 feltételt tartalmaz, ami nagyjából fele az előző időszakban előírt feltételek számának. Ezek a 2014 és 2020 közötti időszakéhoz hasonló tematikus területekre, például az energiahatékonyságra vonatkoznak, és továbbra is magukban foglalnak intelligens szakosodási stratégiákat a kutatásba és innovációba való beruházások irányítására.

Ezenkívül négy horizontális előfeltétel létezik a közbeszerzés, az állami támogatás, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az alkalmazása területén.

Az előfeltételekhez kapcsolódó eljárások hasonlóak, de egyszerűbbek, például nem teljesítés esetén nem kötelező cselekvési tervet benyújtani. Nem teljesített előfeltételekhez kapcsolódó uniós finanszírozású projektekre vonatkozóan azonban a tagállamok nem küldhetnek majd kifizetési kérelmeket a Bizottságnak. Az előfeltételek teljesülésének mindvégig fenn kell állnia.

Miként válik szorosabbá az európai szemeszter és az Unió gazdasági kormányzása közötti kapcsolat?

Az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai két ízben is szerepet fognak játszani a 2021 és 2027 közötti időszakban: először a 2021–2027-es időszak elején az alapok programozása és a kohéziós politikai programok kialakítása menetének kijelölésénél.

Másodszor pedig a legfrissebb országspecifikus ajánlások mentén történik majd 2024-ben a programok félidős felülvizsgálata is, hogy a programot ezáltal az új vagy tartósan fennálló kihívásokhoz lehessen igazítani. A programidőszak előrehaladtával a tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk a Bizottságnak arról, hogy milyen eredményeket értek el a programok végrehajtása terén az országspecifikus ajánlásokban foglaltak érvényesítésére.

Továbbra is makrogazdasági feltételrendszer biztosítja az uniós beruházások szilárd pénzügyi környezetben történő működését. Amennyiben egy tagállam az alapvető uniós gazdaságirányítási mechanizmusok (túlzottdeficit-eljárás, túlzottegyensúlyhiány-eljárás) keretében nem tesz hatékony vagy korrekciós intézkedéseket, vagy nem hajtja végre a gazdasági kiigazítási program által előírt intézkedéseket, a Bizottság javaslatot terjeszt a Tanács elé a tagállam egy vagy több program vonatkozásában fennálló kötelezettségeinek vagy kifizetéseinek teljes vagy részleges felfüggesztésére. A Bizottság ugyanakkor kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott kérelme nyomán a felfüggesztés törlését ajánlhatja a Tanácsnak.

  1. Hatékony pénzgazdálkodás és szigorúbb szabályok az uniós beruházások jobb teljesítménye érdekében

A múltban szerzett tapasztalatok megmutatták, mennyire fontos a beruházások időben történő beindítása és a gyors végrehajtási ütem fenntartása. Ennek célja, hogy az uniós finanszírozású projektek a lehető leghamarabb eredményeket hozhassanak a polgárok számára.

Emellett a kohéziós alap nyílt adatplatformjának a 2014–2020-as időszakban történt elindítása az átláthatóság és az elszámoltathatóság új szintjét hozta el az uniós alapok kezelésében. A polgárok nyomon követhetik a projektkiválasztás és a kifizetési arányok alakulását, valamint az uniós beruházások előre meghatározott célokhoz viszonyított előrehaladását. A 2021 és 2027 közötti időszakban a tagállamokra vonatkozó új jelentéstételi követelmények lehetővé fogják tenni a polgárok számára, hogy szinte valós időben kövessék nyomon az előrehaladást.

Hogyan fogja a Bizottság nyomon követni a beruházások teljesítményét és előrehaladását?

A fent részletezett félidős felülvizsgálat figyelembe fogja venni az egyes programokra vonatkozóan az időszak elején megállapított célkitűzések megvalósításában elért előrehaladást, és szükség esetén némi átprogramozáshoz vezethet.

Emellett az éves végrehajtási jelentések helyébe egy éves felülvizsgálat lép, amelyre a programhatóságok és a Bizottság közötti, a végrehajtás és a teljesítmény kulcsfontosságú kérdéseiről folytatott szakpolitikai párbeszéd formájában kerül sor. A tagállamok kéthavonta elküldik a Bizottságnak a végrehajtási adatokat, amelyeket feltöltenek a kohéziós alap nyílt adatplatformjára, és ily módon elérhetővé teszik a polgárok számára.

Melyek az új szabályok a kötelezettségvállalások visszavonása tekintetében?

A kötelezettségvállalás visszavonása azt jelenti, hogy ha egy tagállam nem nyújt be igényt egy valamely program tekintetében jóváhagyott összegre, azaz a Bizottsághoz nem érkezik be a szóban forgó összegre vonatkozó számla, akkor egy bizonyos idő elteltével ez az összeg már nem áll rendelkezésre a program tekintetében, és visszakerül az uniós költségvetésbe. Ez a mechanizmus a programok hatékony és gyors végrehajtását hivatott szolgálni.

Az új keret visszatérést jelent az n + 2 (év) szabályhoz a 2014 és 2020 közötti időszakban alkalmazandó n + 3 szabály helyett. Az intézkedés fokozatosan kerül végrehajtásra, hogy a szigorúbb pénzgazdálkodásra való áttérés közben megfelelő mozgástér álljon rendelkezésre a kiigazításra.

Az ismételt használatra vonatkozó megállapodás és a folytonosság – a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó projekteknek az új időszakba történő fokozatos átvezetésének lehetősége – lehetővé teszi a programozási időszak gyors elindítását, aminek köszönhetően a programokat könnyebben lehet sikeresen úgy igazgatni, hogy a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályt ne kelljen rájuk alkalmazni.

Ugyanebből a célból csökkentették az előfinanszírozás összegeit is, amelyek az évente folyósítandó programforrások 0,5%-át teszik ki, kivéve 2027-ben, az új finanszírozási időszak utolsó évében.

További információk:

Jogi szövegek és tájékoztatók

 

 

[1] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból mai árakon számolva több mint 1,6 milliárd EUR forrást kapnak majd a legkülső régiók és a ritkán lakott területek. * [2018.6.6-án 11.00-kor aktualizálva]

 

MEMO/18/3866

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar