Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Januári kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések

Brüsszel, 2018. január 25.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 86 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak már nem kell folytatnia az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a MEMO/12/12 tájékoztatóban. Az összes határozatról a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárából lehet tájékozódni.

 

1. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

(További információk: Daniel Rosario – tel.: +32 229 56185, Clémence Robin – tel.: +32 229 52509)

Felszólító levelek

Földrajzi jelzések: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy vonja vissza a földrajzi jelzésekre vonatkozó nemzeti keretet

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Bulgáriának a védjegyekről és földrajzi jelzésekről szóló, 1999. szeptember 1-jei bolgár törvény miatt. A Bizottság úgy véli, hogy a földrajzi jelzések nemzeti oltalma nem egyeztethető össze a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereire vonatkozó uniós szabályokkal (1151/2012/EU rendelet). A – C-478/07. sz. (Budvar, 2009) és C-56/16/P sz.(EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto, 2017) ügyekben érvényesülő – állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az uniós szabályozás egységes és kimerítő oltalmi szabályozást nyújt a hatálya alá tartozó földrajzi jelzésekre vonatkozóan. Bulgáriának a 2007-es uniós csatlakozásakor véget kellett volna vetnie ennek a nemzeti nyilvántartási rendszernek, és a csatlakozás időpontját követő 12 hónappal csak akkor tudta volna oltalomban részesíteni a meglévő nemzeti földrajzi jelzéseket, ha uniós szintű kérelem benyújtására került volna sor ebben a korlátozott időszakban. Bulgáriának két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Földrajzi jelzések: a Bizottság felszólítja DÁNIÁT, hogy biztosítsa a „Feta” oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmát

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Dániának azzal kapcsolatban, hogy a dán hatóságok vélhetően nem tesznek eleget a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló rendelet (1151/2012/EU rendelet) szerinti kötelezettségeiknek. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a „Feta” oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) jogellenes használata előfordul Dániában, ahol egyes – fehér sajtot előállító vagy importáló – társaságok harmadik országokba exportálják a terméket, félrevezető „Feta” címkézéssel. A „Feta” elnevezés 2002 óta bejegyzett OEM. Az uniós rendelet 13. cikke a bejegyzett elnevezéseket védi a visszaélés különböző formáival szemben. Ide tartozik a bejegyzett elnevezés közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata olyan termékek esetében, amelyek hasonlóak az említett elnevezés alatt lajstromozott termékekhez, vagy az elnevezés hírnevének kihasználását célzó felhasználás.

 

2. Digitális egységes piac:

(További információk: Nathalie Vandystadt – tel.: +32 229 67083, Inga Höglund – tel.: +32 229 50698)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán és ügylezárás

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv: a Bizottság a Bíróság elé idézi BULGÁRIÁT és HOLLANDIÁT, és lezár két ügyet

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Bulgáriát és Hollandiát a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv (2014/61/EU irányelv) késedelmes átültetése miatt. A Bizottság ugyanakkor lezárja az Ausztriával és Luxemburggal szembeni ügyeket, mivel e tagállamok ugyanazon irányelv teljes körű átültetéséről értesítették a Bizottságot. A tagállamoknak az irányelvet 2016. január 1-jéig kellett átültetniük a nemzeti jogba. A Bizottság az említett négy tagállamra pénzbüntetés kiszabását kéri a Bíróságtól: ennek összege Bulgária esetében 22 226,40 euró/nap, Hollandia esetében 87 091,20 euró/nap. Az említett országokkal szemben 2016 márciusában indult kötelezettségszegési eljárás, az indokolással ellátott vélemény megküldésére pedig 2016 szeptemberében került sor. Azonban az érintett tagállamok még nem tájékoztatták a Bizottságot az irányelv nemzeti jogba történő átültetéséhez szükséges valamennyi intézkedésről. A Bizottság 2017 júliusában határozatot fogadott el arról, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Belgiumot és Szlovákiát a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv késedelmes átültetése miatt. A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv célja az ágazatok közötti együttműködés ösztönzése és a szinergiák (pl. energia, víz, közlekedés) kiaknázása a polgárok javára azáltal, hogy megteremti az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítésének feltételeit a hálózatok kiépítéséhez kapcsolódó költségek csökkentése érdekében. Az építési munkák – például az utak felbontása a nagy sebességű hálózatok kiépítéséhez – a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek akár 80%-át is kitehetik. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Kollektív jogkezelés: a Bizottság a Bíróság elé idézi LENGYELORSZÁGOT, és lezár nyolc ügyet

Az Európai Bizottság a mai napon döntött arról, hogy az Európai Unió Bírósága előtt eljárást indít Lengyelország ellen amiatt, hogy nem jelentette be a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésre és a zeneművek online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezésére vonatkozó uniós szabályok (2014/26/EU irányelv) nemzeti jogba történő teljes körű átültetését (az átültetés részleges elmaradása). A Bizottság Lengyelországra 87 612,00 euró/nap pénzbüntetés kiszabását kéri a Bíróságtól. A tagállamoknak az irányelvet 2016. április 10-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. Ezenfelül a Bizottság úgy döntött, hogy az úgynevezett „bejelentés elmulasztása” miatti kötelezettségszegés ügyét lezárja nyolc ország esetében: Belgium, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Lettország és Portugália ügyében azért indult eljárás, mert a szóban forgó tagállamok nem értesítették a Bizottságot a kollektív jogokról szóló irányelvet a nemzeti jogba átültető nemzeti intézkedésekről. Ezek az ügyek a végrehajtási intézkedések hiányára, nem pedig a nemzeti végrehajtási jogszabályok tartalmára vonatkoztak, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem foglalt állást. A nyolc tagállam tájékoztatta a Bizottságot az irányelv nemzeti jogrendbe való teljes körű átültetéséhez szükséges jogszabályok elfogadásáról. A közös jogkezelésről szóló irányelv célja, hogy közös irányítási, átláthatósági és pénzügyi irányítási normák létrehozása révén javítsa a közös jogkezelő szervezetek irányítási módját. Meghatároz továbbá közös normákat a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezése tekintetében is. Az irányelv az európai szerzői jogi jogszabályok alapvető része. Valamennyi közös jogkezelő szervezetnek fejlesztenie kell irányítási és átláthatósági normáit. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

3. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Az Európai Unió Bíróságán indított kereset

A Bizottság a Bíróság elé idézi ROMÁNIÁT, amiért az nem tartja be teljes mértékben a kőolajkészletekről szóló irányelvet

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát a kőolajkészletekről szóló irányelv (2009/119/EU tanácsi irányelv) megfelelő végrehajtásának és alkalmazásának elmulasztása miatt. A kőolajkészletekről szóló irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletek fenntartását és rendelkezésre állását annak érdekében, hogy biztosítsák az EU kőolajellátásának biztonságát. A Bizottság 2015. november 20-án felhívta Románia figyelmét a kőolajkészletekről szóló irányelv alapján fennálló azon kötelezettségeire, miszerint az ellátás súlyos zavarának esetére vészhelyzeti eljárásokkal és készenléti tervvel kell rendelkeznie, továbbá világos és egyértelmű keretet kell biztosítania a rendszerüzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy a készletezésre vonatkozó kötelezettségeiket átruházhassák más gazdasági szereplőkre. A Bizottság megkérdőjelezte azt a tényt is, hogy a román jogszabályok tiltják az olajkészletek biztosítékként, azaz a hitel biztosítására kínált eszközökként való felhasználását, ami megnehezítheti a gazdasági szereplők számára a készletek tartására vonatkozó kötelezettségük teljesítését. Mivel Románia nem válaszolt ezekre az aggályokra, a Bizottság 2016. november 18-án indokolással ellátott véleményt küldött számára. A Bizottság most úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti Románia ügyét. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények

Belső energiapiac: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy teljes mértékben feleljen meg a harmadik energiaügyi csomag irányelveinek

A Bizottság felszólította Bulgáriát, hogy megfelelően hajtsa végre a villamosenergia-irányelvet (2009/72/EK irányelv) és a gázirányelvet (2009/73/EK irányelv). Az irányelvek a harmadik energiaügyi csomag részét képezik, és az energiapiacok megfelelő működését biztosító, kulcsfontosságú rendelkezéseket tartalmaznak, köztük az átvitelirendszer-üzemeltetők energiaszolgáltatóktól és -termelőktől való szétválasztására, a nemzeti szabályozó hatóságok megerősítésére és a kiskereskedelmi piacoknak a fogyasztók javát szolgáló, jobb működésére vonatkozó szabályokat is. A Bizottság értékelése szerint Bulgária helytelenül ültette át a tulajdonjog szétválasztásán alapuló modellre, a független szállításirendszer-üzemeltető szétválasztásán alapuló modellre, illetve az elosztórendszer-üzemeltetőre vonatkozó több szétválasztási követelményt. Ezenkívül nem ültette át megfelelően a hálózathoz való kapcsolódásra vonatkozó szabályokat azzal, hogy lehetővé tette a szállításirendszer-üzemeltető számára, hogy a rendszer kapacitásának hiányára hivatkozva megtagadja a kapcsolat létrehozását. Bulgáriának két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Energiahatékonyság: a Bizottság felszólítja SZLOVÉNIÁT, hogy maradéktalanul tartsa be az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet

Az Európai Bizottság felszólítja Szlovéniát, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet (2010/31/EU irányelv) megfelelően ültesse át a nemzeti jogba. Az Unióban az épületek az energiafogyasztás 40%-áért, illetve a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért felelősek. Az irányelv megfelelő végrehajtása rendkívül fontos az Unió energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése, valamint a fogyasztók energiaszámlákkal kapcsolatos kiadásainak csökkentése és kényelmének javítása szempontjából. A jogszabály értelmében a tagállamoknak meg kell határozniuk és az új és meglévő épületek esetében egyaránt alkalmazniuk kell az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket, biztosítaniuk kell az épületek energetikai tanúsítását, és meg kell követelniük a fűtési és a légkondicionálási rendszerek előírás szerinti rendszeres felülvizsgálatát. A tagállamok továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy 2021-től valamennyi új épület „közel nulla energiaigényű” épület legyen. A Bizottság értékelése szerint az irányelv nem minden követelménye teljesült Szlovéniában. A nemzeti jogszabályok még nem írják elő, hogy a nagyközönség által gyakran látogatott valamennyi épületben jól látható helyen el kell helyezni az energetikai tanúsítványokat. Szlovéniának két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen ennek a kötelezettségének, Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

 

4. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Környezeti hatásvizsgálat: a Bizottság ÍRORSZÁGOT újból a Bíróság elé idézi és pénzbírságot javasol

Az Európai Bizottság ismételten keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Írországgal szemben, mivel az csak részben teljesítette a Bíróság 2008. július 3-i ítéletét (C-215/06, Bizottság kontra Írország) azáltal, hogy az írországi Galway megyében található derrybrieni szélerőműpark tekintetében nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot. Bár a derrybrieni szélerőműparkot több mint 13 évvel ezelőtt építették, tényleges hatásvizsgálatot nem végeztek. Az uniós szabályok értelmében egyes köz- és magánprojektek esetében az építés megkezdésének engedélyezése előtt a környezeti hatásvizsgálatot el kell végezni. A fejlesztés mértéke és a mocsaras területen való érzékeny fekvése azt jelenti, hogy működése helyi szinten továbbra is hatást gyakorol. A terület az éghajlatváltozás enyhítését és a helyreállítást célzó intézkedések tárgyát képezhetné, ezeket azonban csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése után lehet azonosítani. Ezért Írországnak biztosítania kell e hatásvizsgálat elvégzését. Az Európai Unió Bírósága 2008. július 3-án többek között azt állapította meg, hogy Írország nem hajtott végre környezeti hatásvizsgálatot a 70 turbinából álló park vonatkozásában, amely a legnagyobb Írországban és – az ítélet meghozatalának idején – az egyik legnagyobb volt az egész EU-ban. Megépítéséhez az Cashlaundrumlahan Mountain tetején az erdő és tőzeg eltávolítására volt szükség 5,5 méter mélységben nagy területeken, ami 2003 októberében 2 km-es, környezeti szempontból pusztító földcsuszamlást okozott. Mindeddig a Bizottság minimális egyösszegű átalányként legalább 1 685 000,00 euró (1 343,20 euró/nap) bírság kiszabását kérte az Európai Unió Bíróságától. Emellett a Bizottság 12 264,00 euró napi bírság kiszabását is javasolja, amennyiben a bírósági határozat meghozatalának időpontjáig nem valósul meg a teljes körű megfelelés. A bírságokról a végső döntést az Európai Unió Bírósága hozza meg. A bírságokról a végső döntést az Európai Unió Bírósága hozza meg. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

A Bizottság Bíróság elé idézi PORTUGÁLIÁT a természetes élőhelyek és fajok megfelelő védelmének elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság Portugáliát az Európai Unió Bírósága elé idézi amiatt, mert az nem jelöl ki különleges természetmegőrzési területeket (SAC) a Natura 2000 hálózatban részt vevő természetes élőhelyek és fajok védelmére, továbbá nem hozza meg az e területekre vonatkozó védelmi intézkedéseket. Portugáliának az Atlanti-óceán térségében 2010. december 7-ig hét, a mediterrán térségben pedig 2012. július 19-ig 54 különleges természetmegőrzési területet kellett kijelölnie. Portugália továbbá nem hozta meg a védett élőhelyek és fajok e területeken való fenntartásához vagy helyreállításához szükséges védelmi intézkedéseket. A portugál Natura 2000 ágazati terv (PSRN2000), valamint az egyéb ágazati és különleges tervek (pl. a vidékfejlesztési tervek (PRODER) és az önkormányzati tervek) keretében elfogadott jelenlegi intézkedések nem eléggé átfogóak és pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megfelelő szintű védelmet és a különleges természetmegőrzési területek kijelölését. A különleges természetmegőrzési területek kijelölése – amint azt Portugália elismeri – megköveteli a természetes élőhelyek és fajok előzetes feltérképezését, valamint az egyes területekre vonatkozó gazdálkodási tervek elfogadását. A Bizottság ismételten felszólította Portugáliát, hogy teljesítse kötelezettségeit. A Bizottság 2015 februárjában felszólító levelet, 2016 májusában pedig indokolással ellátott véleményt küldött. Portugália eddig nem volt képes teljesíteni a különleges természetmegőrzési területek kijelölésére és a védelmi intézkedések megállapítására vonatkozó kötelezettségvállalásait. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények

Környezeti hatás: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT és GÖRÖGORSZÁGOT, hogy teljes körűen vezessenek be új uniós szabályokat a nemzeti jogszabályokba

Az Európai Bizottság sürgeti Belgiumot és Görögországot, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (2014/52/EU irányelv) által bevezetett módosítások figyelembevétele érdekében igazítsák ki nemzeti jogszabályaikat. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a nagy valószínűséggel jelentős környezeti hatással járó projekteket jóváhagyásuk előtt megfelelő módon értékeljék. A Bizottság 2017 júliusában felszólító levelet küldött Belgiumnak és Görögországnak. Belgium válasza azt mutatja, hogy a hiányzó rendelkezéseket még nem építették be teljes mértékben. Görögország tekintetében a szabályozást jelenleg dolgozzák ki az irányelv teljes körű átültetése érdekében. Mivel Belgium és Görögország még nem ültette át teljes mértékben az uniós szabályokat nemzeti jogukba, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. Belgiumnak és Görögországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen a kötelezettségeinek. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Vízgazdálkodás: a Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT, hogy tartsa be az EU vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályait

A Bizottság felkéri Írországot, hogy a víz-keretirányelv (2000/60/EK irányelv) alapján tegyen eleget a felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második körének elkészítésére vonatkozó követelményeknek. Ezen tervek célja, hogy átfogó képet adjanak a főbb kérdésekről mindegyik vízgyűjtő kerület vonatkozásában, és magukban foglalják a meghatározott környezetminőségi célkitűzések eléréséhez szükséges konkrét intézkedéseket. Írország mindeddig nem fogadta el, nem tette közzé vagy nem közölte a Bizottsággal az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgált és aktualizált változatát – amit 2015. október 22-ig kellett volna megtennie – a hét vízgyűjtő kerületére vonatkozóan. Következésképpen a Bizottság 2017. áprilisában felszólító levelet küldött, jelenleg pedig indokolással ellátott véleményt küld Írországnak. Írországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen ennek a kötelezettségének. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Vízgazdálkodás: a Bizottság felkéri SPANYOLORSZÁGOT, hogy tartsa tiszteletben az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékra és vízre vonatkozó uniós szabályokat

A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak a sós szennyvíz súriai és sallenti kezelésével kapcsolatban megfogalmazott aggályok miatt. A Bizottság véleménye szerint a regionális hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények teljes mértékben megfeleljenek az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékról szóló irányelvnek (2006/21/EK irányelv), valamint hogy a Llobregat folyó vízgyűjtő területén a vízminőség javításához szükséges intézkedések a víz-keretirányelv (2000/60/EK irányelv) által előírt módon kerüljenek végrehajtásra. A jelenlegi helyzet a kálium-karbonát kivonása miatt továbbra is súlyos környezeti problémákat okoz. A spanyol hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre arra, hogy válaszoljanak. Amennyiben Spanyolország nem ad kielégítő válasz, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Vízgazdálkodás: a Bizottság felszólítja SVÉDORSZÁGOT, hogy módosítsa a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályait

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Svédországnak, mivel a svéd hatóságok továbbra is számos esetben nem megfelelően vagy hiányosan ültetik át a víz-keretirányelvet (2000/60/EK irányelv). Ezek az aggályok arra vonatkoznak, hogy nem vették figyelembe a költségek megtérülését olyan tevékenységek esetében, amelyek valószínűleg hatással vannak a vízminőségre. Ezenkívül a svéd jogszabályok értelmében jelenleg a víz állapotromlásának elkerülésére vonatkozó kötelezettségek nem relevánsak a projektek, például a vízi erőművek engedélyezése szempontjából. Svédország ez utóbbi kérdés vonatkozásában új jogszabályt készít, de az elfogadására még nem került sor. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld, és két hónapot biztosít Svédországnak a válaszadásra. Amennyiben a svéd hatóságoktól két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Zaj: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, hogy fogadjon el zajtérképeket és a környezeti zajra vonatkozó cselekvési terveket

Az Európai Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy tartsa be a zajról szóló irányelv (2002/49/EK irányelv) főbb rendelkezéseit. A közúti, vasúti és repülőtéri forgalomnak betudható környezeti zaj a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb környezeti oka. Az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a nagyobb agglomerációkról, a fő vasútvonalak és utak mentén található területekről, valamint a fontosabb repülőterekről készítsenek zajtérképet, amely ábrázolja az adott terület zajnak való kitettségét. Ezek a térképek szolgálnak a zajvédelmi cselekvési tervekben szereplő intézkedések meghatározásának alapjául. Tekintettel arra, hogy Olaszország elmulasztotta az Európai Bizottság által kért valamennyi információ közlését, a Bizottság 2013 áprilisában felszólító levelet küldött. 2016 februárjában a Bizottság az előrehaladás hiánya miatt kiegészítő felszólító levelet intézett a tagállamhoz. Mivel a stratégiai térképek 17 agglomeráció és 22 út esetében még mindig nem állnak rendelkezésre, míg 32 agglomeráció, 858 út és egy jelentős vasútvonal esetében még mindig szükség van cselekvési tervek elfogadására, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld. Olaszországnak két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra; Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

 

Felszólító levelek

Biológiai sokféleség: az EU 9 tagállamot sürget a genetikai erőforrások felhasználására vonatkozó uniós szabályok bevezetésére

A Bizottság felszólító levélt küld Ausztriának, Belgiumnak, Horvátországnak, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Görögországnak, Írországnak, Olaszországnak és Lettországnak. A Bizottság véleménye szerint ez a 9 tagállam nem jelölt ki hatáskörrel rendelkező hatóságokat a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről szóló Nagojai Jegyzőkönyv (az ún. „Hozzáférés és hasznok megosztásáról szóló rendelet” 511/2014/EU rendelet)) felhasználóira vonatkozó uniós szabályok alkalmazására. Minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes hatóságot, amely(ek) felelős(ek) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről szóló rendelet alkalmazásáért. A tagállamoknak olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű szabályokat is meg kell határozniuk, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkoznak. A globális biológiai sokféleséget a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Nagojai Jegyzőkönyv védi. A rendelet összhangba hozza az uniós jogot e nemzetközi kötelezettségekkel. Ezek az uniós szabályok keretet biztosítanak továbbá az EU genetikai erőforrásaihoz és az azokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekhez hozzáférő és azokat felhasználó kutatók és vállalatok számára. Mivel e tagállamok több végrehajtási rendelkezésről nem szolgáltattak információt a Bizottságnak, a Bizottság felszólító levelet küld számukra. Két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Vízgazdálkodás: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok betartását

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Lengyelországnak, amelyben a települési szennyvíz megfelelő gyűjtését és kezelését sürgeti. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (91/271/EGK tanácsi irányelv) előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a 2 000 főnél több lakossal rendelkező agglomerációk megfelelően gyűjtsék és kezeljék a települési szennyvizet. Valamennyi lengyel agglomerációnak 2015. december 31-ig meg kellett volna felelnie a követelményeknek. Lengyelország erőfeszítései és a kohéziós politika uniós pénzügyi támogatása ellenére a megfelelőségi rés továbbra is súlyos. Lengyelországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Környezeti hatás: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT az uniós szabályok maradéktalan betartására

A Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy tartsa be az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló uniós jogszabályt (2011/92/EU irányelv). Az irányelv széles körű hozzáférést biztosít az igazságszolgáltatáshoz a környezeti határozatok tekintetében, melyekben a nyilvánosság részvételét is biztosítani kell. Egyes projektek esetében Lengyelország nem teszi lehetővé a környezetvédő szervezetek számára, hogy az uniós szabályoknak való meg nem felelésük miatt ideiglenes intézkedés elrendelése vagy a végleges engedély megtámadása céljából bírósághoz forduljanak. Emellett bizonyos infrastrukturális projektek, például útépítési projektek vagy repülőterek esetében korlátozza a bírósági felülvizsgálat hatáskörét. A kérdés ismert a lengyel hatóságok előtt, amelyeknek a probléma megoldása érdekében módosítani kellene az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat. Mivel azonban az ügyben nem született megoldás, a Bizottság kiegészítő felszólító levelet küld a lengyel hatóságoknak. Lengyelországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

5. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Letizia Lupini – tel.: +32 229 51958)

Indokolással ellátott vélemények

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy alkalmazzák a pénzügyi piacokra vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Bulgáriát, Horvátországot, Görögországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát, Szlovéniát, Spanyolországot és Svédországot, hogy nemzeti kereteik között teljes körűen hajtsák végre a pénzügyi eszközök piacairól szóló felülvizsgált irányelvet (MiFID II., 2014/65/EU irányelv). Az irányelvet, valamint egy rendeletet (MiFIR, 600/2014/EU rendelet) a pénzügyi válságra válaszul fogadták el az átláthatóbb, versenyképesebb és integráltabb uniós pénzügyi piacok kialakításának elősegítése céljából, a szabályozott piacokon kívüli kereskedelem csökkentésének, a befektetők és a fogyasztók magasabb szintű védelmének és végső soron a pénzügyi stabilitás növelésének biztosítása érdekében. Az irányelv harmonizálja az uniós szabályozási rendszert a szabályozott piacokra, a kis- és középvállalkozások piacaira és az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelmények tekintetében. Harmonizált szabályokat állapít meg továbbá a befektetési szolgáltatásokra vonatkozóan, ideértve az adóösztönzőket, a közzétételi követelményeket és a termékirányítási szabályokat is. Bár az irányelv átültetésének eredeti határidejét egy évvel, a 2016. július 3-i határidő helyett 2017. július 3-ig meghosszabbították, a fent említett tagállamok nem teljesen vagy egyáltalán nem ültették át nemzeti jogszabályaikba a szabályokat. Ebben az összefüggésben a Bizottság azt is sürgette, hogy Bulgária, Horvátország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország maradéktalanul hajtsa végre a 2014/65/EU irányelvnek (MiFID II irányelv) az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvet. Ezért amennyiben két hónapon belül nem jelentik be az irányelvek teljes körű végrehajtását biztosító intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Pénzügyi szolgáltatások: A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy alkalmazza a bankokra és befektetési vállalkozásokra vonatkozó uniós prudenciális szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Spanyolországot, hogy teljes körűen hajtsa végre a tőkekövetelményekről szóló irányelvet (2013/36/EU irányelv). Az irányelv a tőkekövetelményekről szóló rendelettel (575/2013/EU rendelet) együtt megállapítja az Európai Unióban működő hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményeket, amelyek meghatározzák azon tőke összegét, amellyel az intézményeknek rendelkezniük kell azon esetleges kockázatok lefedésére, amelyeknek ki vannak téve. Emellett szabályokat alkot az intézmények engedélyezésére és felügyeletére, a felügyeleti együttműködésre, a kockázatkezelésre, a vállalatirányításra (beleértve a javadalmazást) és a tőkepufferekre vonatkozóan is. A tagállamoknak az irányelvet 2013. december 31-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. Spanyolország eddig nem hajtotta végre teljes körűen ezeket az uniós szabályokat, és egyes rendelkezések még mindig hiányoznak a nemzeti jogból. Ezek elsősorban az illetékes nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörére, a közigazgatási szankciókra, illetve a pénzmosás elleni szabályok súlyos megsértéséért felelősnek bizonyult intézményeket érintő egyéb intézkedésekre vonatkoznak. Emellett magukban foglalnak a visszaélések bejelentésére szolgáló mechanizmusokat, valamint a vezető testület tagjainak feddhetetlenségét és függetlenségét biztosító szabályokat. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem jelenti be az irányelv teljes körű végrehajtását biztosító intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy biztosítsa a befektetési alapokra vonatkozó uniós szabályok megfelelő alkalmazását

A Bizottság felszólította Spanyolországot, hogy nemzeti jogszabályait hangolja össze az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó európai jogszabályokkal (2014/91/EU irányelv). A szóban forgó vállalkozások olyan befektetési eszközök, amelyek egyetlen célja, hogy a befektetőktől tőkét gyűjtsenek, majd e tőkét diverzifikált eszközportfolióba fektessék be újra. Az irányelv célja, hogy a tagállamok számára közös szabályokat állapítson meg az ÁÉKBV-alapok működésére vonatkozóan. Ezért az irányelv megfelelő végrehajtásának hiánya csökkenti a befektetők védelmét a lakossági befektetési alapok piacán. A Bizottság kiemelt követelése, hogy Spanyolország olyan rendelkezéseket vezessen be, amelyek egyértelműen meghatározzák az ÁÉKBV-k alapkezelőire vonatkozó javadalmazási politikákat, valamint az irányelv által megállapított szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokat. Amennyiben a spanyol hatóságok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

Ügylezárások

Biztosítás: a Bizottság 4 ügyet lezár, miután a tagállamok átültették a biztosításra és viszontbiztosításra vonatkozó szabályokat

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy Ciprus, Írország, Portugália és Lettország átültette nemzeti jogába a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló jogszabályokat (Szolvencia II. – 2009/138/EU irányelv és II. salátairányelv – 2014/51/EU irányelv). A Szolvencia II. irányelv a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletének kockázatalapú prudenciális keretrendszere, amely a biztosítótársaságok pénzügyi stabilitásának biztosításával az ügyfelek és a kedvezményezettek védelmét szolgálja. A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja az említett tagállamok ellen 2015 májusában indított kötelezettségszegési eljárásokat.

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság lezár egy ügyet, miután Lengyelország átültette az alternatívbefektetésialap-kezelőkre vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság üdvözli, hogy Lengyelország átültette az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelvet (ABAK-irányelv, 2011/61/EU irányelv). Az irányelv hatálya kiterjed a hivatásos befektetők számára kidolgozott alternatív befektetési rendszerek kezelőire is. Az alternatív befektetési alapok közé tartoznak a fedezeti alapok, a magántőke-befektetési alapok, az ingatlanbefektetési alapok és a különféle típusú intézményi alapok széles köre. A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a Lengyelország ellen 2014 novemberében indított kötelezettségszegési eljárásokat.

 

6. Belső piac, ipar, vállalkozás és kkv-k

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Maud Noyon – tel.: +32 229 80379)

Felszólító levelek

Közbeszerzés: a Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT, hogy szüntesse meg a hatékony jogi felülvizsgálati eljáráshoz való hozzáférés terén a gazdasági szereplőkre vonatkozó korlátozásokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ausztriának a közbeszerzési ügyekben a gazdasági szereplők hatékony jogi felülvizsgálati eljáráshoz való hozzáférését korlátozó osztrák rendelkezések miatt. A jelenlegi gyakorlat értelmében az alsó-ausztriai vállalkozásoknak az ajánlatkérő szerv által hozott határozatok elleni jogi felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása előtt egyeztetniük kell a békéltető testülettel. Az osztrák szabályozás emellett nem teszi lehetővé, hogy a panaszos az egyeztetési eljárás során bármilyen hatékony ideiglenes intézkedést kérjen, és lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy négy hét elteltével még abban az esetben is megköthesse a szerződést, ha nem került sor vitarendezésre. A Bizottság álláspontja szerint e gyakorlatok ellentétesek az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó uniós szabályokkal (jogorvoslati irányelv, 89/665/EGK tanácsi irányelv). Ausztriának két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ausztriának.

Közbeszerzés a védelem terén: a Bizottság 5 tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást indít

Mandátumának kezdete óta a Juncker elnök vezette Bizottság arra törekszik, hogy erős Európát építsen, amely képes arra, hogy védje és óvja polgárait mind az Unió területén, mind pedig külföldön. Ez egy olyan ambíció, amely nem valósítható meg a védelmi kiadások összevonása, valamint a nyitott és versenyképes európai védelmi piac feltételeinek megerősítése nélkül. Ennek fényében és az európai védelmi cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően a Bizottság biztosítja a védelmi közbeszerzési szabályok hatékony alkalmazását annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat a határokon átnyúló működésben, illetve segítse a tagállamokat a legjobb ár-érték arány elérésében. A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Dániának, Olaszországnak, Hollandiának, Lengyelországnak és Portugáliának, mert nem – vagy helytelenül – alkalmazták a védelmi és biztonsági piacokon a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályokat. A ma megindított kötelezettségszegési eljárások Olaszország, Lengyelország és Portugália ellen azért indulnak, mert a védelmi közbeszerzésekről szóló irányelv megsértésével számos védelmi szerződést közvetlenül ítéltek oda nemzeti beszállítóknak. Ezen irányelv értelmében az ajánlatkérő szervek – szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve – a 2009/81/EK irányelv 25. cikkében meghatározott közbeszerzési eljárások egyikének alkalmazásával kötelesek a szerződéseket odaítélni, és erre irányuló szándékukat az ajánlati felhívásnak az online közbeszerzési értesítő (Tenders Electronic Daily, TED) adatbázisában való közzétételével be kell jelenteniük.Dánia és Hollandia esetében a Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a két ország a védelmi berendezések beszerzése során indokolatlan ellentételezési követelményeket írt elő a külföldi beszállítók számára. Az ellentételezési követelmények olyan korlátozó intézkedések, amelyek akadályozzák az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, és összeegyeztethetetlenek mind az uniós alapszerződéssel, mind pedig az irányelv helyes átültetésével és alkalmazásával. Az érintett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

7. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Melanie Voin – tel.: +32 229 58659)

Indokolással ellátott vélemények

Büntető igazságszolgáltatás: a Bizottság 4 tagállam esetében sürgeti a bizonyítékok EU-n belüli cseréjének megkönnyítésére irányuló szabályok átültetését

Az Európai Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Ausztriának, Bulgáriának, Luxemburgnak és Spanyolországnak, amiért nem ültették át a nemzeti jogba a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatra vonatkozó uniós szabályokat (2014/41/EU irányelv). A kölcsönös elismerés alapján az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a bizonyíték átadására irányuló kérelmek esetében a másik tagállamtól érkező megkereséseket ugyanúgy bírálják el és ugyanolyan feltételekkel hajtsák végre, mint a saját nemzeti hatóságuktól érkező megkereséseket. Ez európai szinten jelentősen meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet. A tagállamoknak az európai nyomozási határozatra vonatkozó uniós szabályokat 2017. május 22-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. A Bizottság 2017 júliusában felszólító levelet küldött az érintett tagállamoknak. Amennyiben azok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Eljárási jogok: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy hajtsa végre az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogra vonatkozó uniós jogszabályt

A Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felszólította Bulgáriát, hogy adjon tájékoztatást a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló irányelv (2013/48/EU irányelv) nemzeti jogba való átültetéséről. Az EU-ban minden bűncselekménnyel gyanúsított személy alapvető joga a tisztességes eljáráshoz és védelemhez való jog. Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló irányelv elősegíti ezen alapvető jog érvényesülését. Az irányelv átültetésének határideje 2016. november 27. volt. A Bizottság 2017 januárjában kénytelen volt felszólító levelet küldeni Bulgáriának. Bulgária a mai napig nem jelentette be az Európai Bizottságnak a szóban forgó uniós jogszabályt végrehajtó nemzeti szabályait. A Bizottság ezért indokolással ellátott vélemény küldéséről határozott. Amennyiben Bulgária két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

A Bizottság felszólítja FINNORSZÁGOT, hogy megfelelően hajtsa végre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság felszólítja Finnországot, hogy mielőbb tegyen lépéseket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós jogszabályok (2005/29/EK irányelv) nemzeti jogba való megfelelő átültetésének biztosításáért. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv védelmet nyújt a fogyasztóknak a szóban forgó gyakorlatokkal szemben, és biztosítja, hogy ne legyenek kitéve megtévesztésnek vagy agresszív marketingnek. E szabályok magas szakmai normák betartására kötelezik a kereskedőket a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlataik során. A Bizottság 2014 áprilisában felszólító levelet küldött Finnországnak, majd 2015 márciusában kiegészítő felszólító levelet intézett a tagállamhoz az irányelvvel kapcsolatos számos probléma kapcsán. Ugyanakkor az egyik probléma továbbra is megoldatlan. Egyes szponzorált szerkesztői tartalmakat anélkül bemutatni a médiában, hogy világosan kiderülne, hogy a kereskedő fizetett értük, egyértelműen kerülendő gyakorlat. A finn jogban nem így áll a helyzet, és Finnország nem nyújtott kielégítő magyarázatot e mulasztás okára. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Finnországnak. Amennyiben Finnország két hónapon belül nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, a Bizottság a Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

A polgárok jogai: a Bizottság felszólítja LITVÁNIÁT, hogy biztosítson egyenlő jogokat az uniós polgárok számára a politikai pártokhoz való csatlakozáshoz

A Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felhívta Litvániát, hogy nemzeti jogszabályai révén biztosítsa az uniós polgárok politikai jogait. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ 20. és 22. cikk) minden uniós polgár számára biztosítja a jogot arra, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett szavazhassanak és jelöltként elindulhassanak a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon. A litván törvények jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a más uniós tagországok Litvániában élő állampolgárai a litvánokkal azonos feltételekkel csatlakozzanak a politikai pártokhoz. A nem litván uniós polgárok egyértelműen hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, különösen azok, akik kevesebb mint öt éve rendelkeznek lakóhellyel Litvániában, vagy akik megszakították ottani tartózkodásukat. Ezért a Bizottság az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok előmozdítását szem előtt tartva indokolással ellátott véleményben szólítja fel a litván hatóságokat, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket. Amennyiben a litván hatóságok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A Bizottság reméli, hogy a 2019 februárjában megrendezendő önkormányzati választások előtt sikerül rendezni a kérdést, és így addigra valamennyi, Litvániában élő uniós polgár részt vehet a litvániai demokrácia alakításában.

 

8. Tengerügyek és halászat

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Indokolással ellátott vélemény

A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése: a Bizottság felszólítja PORTUGÁLIÁT, hogy a közös halászati politika terén tartsa tiszteletben az EU kizárólagos hatáskörét

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Portugáliának, amiért az nem tartotta tiszteletben az Uniónak a tengeri biológiai erőforrások megőrzése terén fennálló kizárólagos belső és külső hatáskörét. Az EU a közös halászati politika alapján kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tengeri biológiai erőforrások megőrzése terén (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – EUMSZ – 3. cikke). Az EU belső szinten biztosított hatáskörei egyúttal kizárólagos hatáskört biztosítanak számára, hogy a tengeri biológiai erőforrások megőrzése érdekében más államokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel nemzetközi kötelezettségeket vállaljon. A Portugália által az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) és a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) irányában tett lépések sértik az EU kizárólagos hatáskörét. Ezekre egy már folyamatban lévő NEAFC-kezdeményezés keretében került sor, amely élvezi az EU teljes körű támogatását, és amely a fenékvonóhálós halászati tevékenységeknek a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős hatását hivatott megakadályozni. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó magatartás sérti az uniós jogot. Amennyiben Portugália két hónapon belül nem ad kielégítő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

9. Mobilitás és közlekedés

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Alexis Perier – tel.: +32 229 69143)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Fenntartható közlekedés: a Bizottság a Bíróságnál keresetet nyújt be MÁLTÁVAL és ROMÁNIÁVAL szemben az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó uniós szabályok végrehajtásának elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Máltát és Romániát, mert nem küldtek értesítést az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv szerinti nemzeti szakpolitikai keretekről. A nemzeti szakpolitikai keret a legfőbb eszköz az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó infrastruktúra, így többek között az elektromos járműveket, valamint a földgáz- és a hidrogénüzemű járműveket ellátó töltőállomások megfelelő szintű, koordinált kiépítésére. E keretek kialakítása – az alternatív üzemanyagok összehangolt bevezetésének köszönhetően – segít elkerülni a belső piac széttöredezettségét. A tagállamoknak 2016. november 18-ig kellett értesíteniük a Bizottságot nemzeti szakpolitikai keretükről. A Bizottság által 2017. február 15-én küldött felszólító levél, illetve 2017. július 13-án megküldött indokolással ellátott vélemény ellenére Málta és Románia eddig még nem tette meg ezt. Az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása elengedhetetlen ahhoz, hogy minden európai polgár élvezhesse a tiszta és versenyképes mobilitás előnyeit, ahogyan azt a Bizottság a tiszta mobilitásról szóló, 2017 novemberében elfogadott csomagban célul kitűzte. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények

Műszaki alkalmasság: a Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy ültessék át a közúti biztonság növelését célzó új járműellenőrzési szabályokat

A Bizottság a mai napon felszólított 6 tagállamot, hogy teljes körűen ültessék át a 2014-ben elfogadott ún. „műszaki alkalmassági csomagot”, amelynek célja a járműellenőrzés és ezáltal a közúti közlekedésbiztonság javítása az EU-n belül. A csomag három uniós irányelvből áll, amelyeket a tagállamoknak 2017. május 20-ig kellett átültetniük. Ugyanakkor ezt mindeddig Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Írország, Románia és Szlovákia nem – vagy csak részlegesen – teljesítette. Először is a Cseh Köztársaság, Románia és Szlovákia nem fogadta el, nem tette közzé és nem jelentette be a Bizottságnak a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó aktualizált szabályokat (2014/45/EU irányelv) átültető nemzeti intézkedéseket. Az irányelv a személygépkocsikra, a teherautókra, az autóbuszokra, a nehéz pótkocsikra, a motorkerékpárokra és a traktorokra egyaránt vonatkozik, és harmonizált követelményeket állapít meg a műszaki vizsgálat során ellenőrizendő elemekre, az ellenőrzési módszerekre, a hibákra és azok értékelésére nézve. Emellett minimumkövetelményeket vezet be az ellenőrző létesítményekre, az ellenőrök képzésére, valamint a felügyeleti szervekre vonatkozóan.Másodsorban Ciprus, Írország és Szlovákia nem fogadott el, nem tett közzé és nem jelentett be a Bizottságnak a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokra vonatkozó aktualizált szabályokat (2014/46/EU irányelv) átültető nemzeti intézkedéseket. Ez utóbbi irányelv előírja a tagállamok számára, hogy harmonizált tartalommal kialakított elektronikus járműnyilvántartást hozzanak létre, és meghatározza a sikertelen időszakos műszaki alkalmassági vizsgálat esetén követendő eljárást. Végezetül a Cseh Köztársaság, Németország, Írország és Szlovákia nem fogadta el és nem jelentette be a Bizottságnak a haszongépjárművek országúti műszaki ellenőrzésére vonatkozó aktualizált szabályokat (2014/47/EU irányelv) átültető nemzeti intézkedéseket. Az említett irányelv közös szabályokat állapít meg a tehergépkocsik, az autóbuszok, a nehéz pótkocsik és a traktorok országúti műszaki ellenőrzésére vonatkozóan. A Bizottság felszólítását indokolással ellátott vélemények formájában küldte el. Az érintett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

Közúti közlekedés: a Bizottság felszólít 3 tagállamot, hogy hajtsák végre az egyes közúti járművek legnagyobb tömegére és méreteire vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon felszólította Ciprust, a Cseh Köztársaságot és Romániát, hogy értesítsék az egyes közúti járművek legnagyobb tömegére és méreteire vonatkozó aktualizált európai szabályokat ((EU) 2015/719 irányelv) végrehajtó nemzeti intézkedéseikről. A szóban forgó, a nemzetközi forgalomra vonatkozó szabályok fontos szerepet játszanak a belső piac működésében és az áruk szabad mozgásában Európában. Az irányelv egyebek mellett eltéréseket vezet be a jobb aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező nehéz tehergépjárművek, illetve az alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek esetében. Ez ösztönzi a tisztább járművek használatát, amelyek a hagyományos járműveknél hosszabbak vagy nehezebbek is lehetnek. Az irányelvet a tagállamoknak 2017. május 7-ig kellett volna végrehajtaniuk. Az érintett tagállamoknak két hónapon belül értesíteniük kell a Bizottságot arról, milyen intézkedéseket hoztak az irányelv teljes körű végrehajtása érdekében. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az érintett ügyekben.

Felszólító levelek

Belvízi hajózás: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT, hogy tegyen eleget a hajóbérleti szerződésekre és az árképzésre vonatkozó uniós szabályoknak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Belgiumnak a belvízi hajózásban alkalmazott hajóbérleti szerződésekre és árképzésre vonatkozó nemzeti követelményeknek az uniós joggal (96/75/EK tanácsi irányelv) való összeegyeztethetetlensége miatt. Az irányelv rögzíti, hogy a nemzetközi és nemzeti belvízi szállítás területén az érintett felek szabadon kötik meg a szerződéseket, és szabadon egyeznek meg az árakban. Belgiumnak két hónapja áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

10. Adóügyek és vámunió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 229 87183)

Indokolással ellátott vélemény

Adózás: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a tőke szabad mozgásának korlátozásait az ingatlanbefektetések területén

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Olaszországnak, amiért az kizárja a nem olasz állampolgárságú és Olaszországban letelepedni nem szándékozó uniós polgárokat az első, nem luxuskategóriás lakóingatlan megvásárlásához biztosított kedvezményes adómérték alkalmazásából. Ez a korlátozás sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat (az EUMSZ 63. cikke), amelyek garantálják a tőke szabad mozgásához való jogot az EU-ban. Ha Olaszország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

 

Felszólító levél

Adózás: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy a szűkített egyablakos héa-ügyintézés tekintetében nemzeti gyakorlatait hozza összhangba az uniós szabályokkal

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld az Egyesült Királyságnak, mivel az nem gyűjtötte össze és nem továbbította a többi tagállamnak az online értékesítések és elektronikus szolgáltatások után fizetendő héa begyűjtésére vonatkozó, nemrég elfogadott uniós rendszerben (szűkített uniós szintű egyablakos héa-ügyintézési rendszer) nyilvántartásba vett egyes adóalanyok bankszámla-adatait. Ez a gyakorlat sérti a közigazgatási együttműködésre vonatkozó uniós szabályokat (904/2010/EK tanácsi rendelet és 815/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet). Jelenleg azon tagállamoknak, amelyek adóalanyok számára visszatérítést kívánnak teljesíteni az Egyesült Királyságban, eseti alapon kell további információkat gyűjteniük, ami késedelmet okoz a visszatérítésben. Amennyiben az Egyesült Királyság a következő két hónap során nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet a brit hatóságoknak.

 

11. A szerződések alapelvei

(További információk: Alexander Winterstein – tel.: +32 229 93265, Uldis Šalajevs – tel.: +32 229 67560)

Indokolással ellátott vélemény

Állami felelősség: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT az egyenértékűségre és tényleges érvényesülésre vonatkozó uniós szabályok betartására

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, mivel a spanyol szabályok sértik az egyenértékűség és/vagy a tényleges érvényesülés elvét. A jogi szabályozásra és az állami szektorra vonatkozó közös közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos jelenlegi nemzeti rendelkezések korlátozzák a tagállamok eljárási és anyagi jogi autonómiáját a jogalkotási aktusok által okozott károk megtérítésének feltételei tekintetében. A spanyol jogszabályok kevésbé kedvező feltételeket állapítottak meg az uniós jog megsértéséért való felelősség tekintetében, mint a spanyol alkotmány megsértése esetében. Ezenkívül olyan eljárási feltételeket is tartalmaznak, amelyek nem állnak összhangban az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával. A vitatott nemzeti rendelkezések tehát túlzottan megnehezítik az állam felelősségre vonását az uniós jog megsértése esetén, ami negatív hatással van az uniós jog hatékony érvényesülésére. A Bizottság 2017 júniusában a spanyol hatóságok részére elküldött felszólító levelével hivatalos kötelezettségszegési eljárást indított. Spanyolországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

MEMO/18/349

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar