Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem

Brüsszel, 2018. április 12.

Kérdések és válaszok

Mik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének. Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői különösen ki vannak téve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, mivel jelentősen eltérő tárgyalási pozícióban vannak.

Miért van most szükség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozására? Miért nem elegendőek az önkéntes magatartási kódexek?

Az Európai Bizottság már több éve vizsgálja az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi­ gyakorlatokat. A témával kapcsolatban 2009-ben és 2014-ben is közleményt adott ki. 2016 januárjában a Bizottság külön jelentésben számolt be az ágazatban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére irányuló pozitív fejleményekről, amelyek a nemzeti szintű intézkedéseknek, illetve a magánszektor által kezdeményezett önkéntes „ellátásilánc-kezdeményezésnek” voltak köszönhetőek. Az e téren történő uniós jogalkotás akkor még szükségtelennek tűnt, de a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy megbízatása lejárta előtt – a későbbi fejlemények tükrében – felülvizsgálja az uniós szintű fellépés szükségességét.

2016 novemberében a Mezőgazdasági Piacmunkacsoport – egy, az Európai Bizottság által létrehozott, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport – közzétette megállapításait „A piaci eredmények javítása: a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az ellátási láncban” című jelentésben. Többek között azt ajánlotta, hogy az EU alkosson jogszabályt a mezőgazdasági termékek tekintetében alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan.

2018 elején a Bizottság számvetést készített a tagállamokban és a magánszektorban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos fejleményekről­, és megállapította, hogy a 2016. évi elvárások nem teljesültek, mivel a korábbi ígéretes fejlődés üteme lelassult­ amiatt, hogy csak kevés ajánlást ültettek át a gyakorlatba. Például több tagállamban még mindig nem, illetve csak korlátozottan voltak érvényben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiküszöbölésére létrehozott rendszerek, és a legjelentősebb érdekelt felek nem csatlakoztak az ellátásilánc-kezdeményezéshez a gyenge irányítási struktúra miatt, amely nem tette­ lehetővé a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eseteinek hatékony vizsgálatát és a szabályok érvényesítését.

Az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek a tárgyalási pozíciója gyakran jelentősen eltér egymástól, ami még mindig olyan helyzetekhez vezet, amelyekben a leggyengébb láncszemek – többnyire a mezőgazdasági termelők – kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és indokolatlan gazdasági nyomásnak vannak kitéve.

Egy 2017 második felében végzett, uniós szintű online nyilvános konzultáció is megerősítette, hogy az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat az érdekelt felek többsége – köztük kereskedelmi szervezetek, a mezőgazdasági ágazat és az élelmiszerágazat is – továbbra is aggályosnak tartja. A KAP korszerűsítéséről szóló, 2017-es nyilvános konzultáció keretében válaszolók 96 %-a egyetértett azzal a javaslattal, hogy erősítsék a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetét, többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetésével, ami az EU közös agrárpolitikájának egyik célkitűzése is kell, hogy legyen. Az EU-szerte a polgárok körében végzett, legutóbbi Eurobarométer felmérésből is kiderül, hogy a polgárok többsége támogatja a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban betöltött szerepének a megerősítését.

A Juncker elnök vezette Bizottság egy olyan Bizottság, amely védelmet biztosít; és lévén, hogy a jelenlegi helyzet – amelyben még mindig megfigyelhető a kiegyensúlyozatlanság és a tisztességtelen magatartás – javításra szorul, úgy döntött, hogy az Unió eddigi történetében először jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen gyakorlatainak a szabályozására.

Miért éppen ezeket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat kellene betiltani? Mi a helyzet a többiekkel?

Számos olyan kereskedelmi gyakorlat létezik, amelyekre vagy nemzeti szintű jogszabályok vonatkoznak, vagy pedig a magánszektor magatartási kódexe. A Bizottság által most kiválasztott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat széles körben a legnyilvánvalóbb tisztességtelen gyakorlatoknak tekintik, amelyeknek elsősorban az élelmiszer-ellátási lánc leggyengébb szereplői (nevezetesen a mezőgazdasági termelők és a kis- és középvállalkozások) az elszenvedői. Továbbá a tekintetben is széles körű egyetértés volt, hogy ezek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok zavarják az élelmiszer-ellátási lánc megfelelő és hatékony működését.

Ezt több féltől származó források is alátámasztották: a Bizottság által 2016-ban létrehozott szakértői csoport, a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport megállapításai; az ellátásilánc-kezdeményezés bevált gyakorlatokra vonatkozó elvei; és azok a visszajelzések, amelyeket a Bizottság­ a különböző érdekelt felektől kapott. A Bizottság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló nyilvános konzultációja során például arra kérték a válaszadókat, hogy nevezzék meg az általuk tisztességtelennek vélt gyakorlatokat, valamint azokat, amelyek hatása szerintük a legkedvezőtlenebb. Emellett a Bizottság­ bevezető hatásvizsgálata nyomán is figyelemreméltó visszajelzések érkeztek. A Bizottság továbbá célzott kérdőíveket küldött a vállalkozásoknak, fogyasztói szervezetnek és tagállami hatóságoknak, részt vett egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok témájában tartott workshopon, és számos találkozót szervezett az élelmiszer-ellátási lánc érdekelt felei és civil társadalmi csoportok részvételével.

Melyek termékekre terjed ki a javaslat hatálya?

Az érintett élelmiszerek közé tartoznak a mezőgazdasági termékek, a mezőgazdasági termékekből feldolgozott termékek, továbbá a halászati termékek, amelyek a mezőgazdasági termékek között szerepelnek. A terméklefedettség összhangban van az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal.

E javaslat alkalmazásában kik a vevők és a beszállítók? Mely érdekelt felekre vonatkozik a javaslat?

A javaslat minden, az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő szereplőre vonatkozik, legyen az kiskereskedő, élelmiszer-feldolgozó, nagykereskedő, szövetkezet vagy termelői szervezet, vagy olyan egyéni termelő, aki az azonosított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok bármelyike által érintett lehet. A javaslat kifejezetten a rossz tárgyalási pozícióban lévő leggyengébb partnerek helyzetének erősítésére irányul. Ezért szükséges, hogy a beszállítók közül az uniós szintű fogalommeghatározás szerinti kis és közepes méretű vállalkozásokat érintse.

Fog-e ez további adminisztratív terheket jelenteni a tagállamok számára? Az élelmiszer-ellátási láncban érdekelt feleknek kell-e majd viselniük a pénzügyi költségeket?

A legtöbb tagállami közigazgatási szerv rendelkezik már a tisztességtelen gyakorlatokra vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére és érvényre­ juttatására szolgáló struktúrákkal, így a járulékos költségek várhatóan elhanyagolhatók lesznek. Ahol nem léteznek ilyen struktúrák, a végrehajtást már meglévő szervek, például versenyhatóságok vagy fogyasztóvédelmi ügynökségek is elvégezhetik, ami nagymértékben korlátozza a költségeket.

Ezenkívül az azoktól a tagállamoktól kapott bizonyítékok, amelyek nemrég hoztak létre új struktúrákat annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerükben szabályozzák a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat, szintén azt támasztják alá, hogy mindez alacsony pénzügyi ráfordítással is kivitelezhető.

Mivel a legtöbb tagállam már rendelkezik valamilyen szabályozással a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan, a vállalkozások minden bizonnyal jól felkészültek és csupán minimális költségekkel kell majd szembesülniük. Mindenesetre a járulékos költségekkel szemben várhatóan sokkal nagyobb előnyökkel fog járni a különösen­ káros tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelését célzó politikai intézkedés.

Meg nem felelés esetén lesznek-e bármiféle szankciók? Ha igen, milyenek?

Igen. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szintű rendszer létrehozásának egyik legfőbb célja, hogy a magánszektor ellátásilánc-kezdeményezés néven ismert kezdeményezésének kiegészítéseként minimális védelmet biztosítson szerte a tagállamokban. A javasolt irányelv ezért előírja a tagállamoknak, hogy jelöljenek ki egy közigazgatási szervet a felsorolt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának betartatására. Ennek a szervnek megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy kérelemre vagy saját kezdeményezésre vizsgálatokat­ végezhessen és büntetéseket vethessen ki, valamint közzétegye határozatait.

Milyen pozitív hatások várhatók a mezőgazdasági termelőkre, a feldolgozókra és a kiskereskedőkre nézve?

A mezőgazdasági termelők és az élelmiszeriparban beszállítóként tevékenykedő kis- és középvállalkozások szempontjából leginkább károsnak ítélt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásának tilalma növelni fogja a bizalmat az ellátási láncon belül, és kompenzálni fogja ezen kisebb gazdasági szereplők viszonylag gyenge tárgyalási pozícióját a nagyobb vevőkkel szemben. Mindez nagyobb biztonságot nyújt majd számukra (például nem kell aggódniuk az utolsó pillanatban visszamondott megrendelések miatt), és nem kell majd megküzdeniük azokkal a kockázatokkal, amelyeket csak alig vagy egyáltalán nem befolyásolhatnak.

Emelkedni fognak-e az élelmiszerárak a fogyasztók számára?

Nem. Semmi sem indokolja, hogy ez az uniós jogszabály árnövekedéssel járjon a fogyasztók számára: a Bizottság által végzett nyilvános konzultáció­ során nem merültek fel olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnának, hogy az irányelv által célzott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alacsony fogyasztói árakat eredményeznek, vagy hogy a tilalmuk az árak emelkedéséhez vezetne. A fogyasztói szervezetek tulajdonképpen inkább támogatják e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozását, mert ezek a gyakorlatok hosszú távon negatív hatással vannak a fogyasztókra.

A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Bizottság három év elteltével jelentést készítsen a szabályok alkalmazásáról, beleértve az árakra gyakorolt bármiféle hatásokat is.

Hogyan kapcsolódik ez a javaslat az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumhoz és az ellátásilánc-kezdeményezéshez?

A javasolt irányelv kiegészíti, azonban nem helyettesíti az ellátásilánc-kezdeményezéséből eredő önkéntes magatartási kódexet. Ez a kezdeményezés a Bizottság által 2010-ben azzal a céllal létrehozott magas szintű fórum eredményeként jött létre, hogy kivizsgálja az élelmiszer-ellátási láncban felmerülő problémákat. Az arra a javaslatra irányuló döntés által, hogy valamennyi uniós országban közös szabályok biztosítsák a minimális védelmet, lehetővé válik azon tagállamok számára, amelyek már szigorúbb standardokat biztosítanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, hogy továbbra is alkalmazzák e szigorú szabályokat.

Tovább léphetnek-e a tagállamok és hozhatnak-e saját intézkedéseket? Az új szabályozás megkettőzi-e vagy helyettesíti-e a tagállamok erőfeszítéseit?

A mai, irányelv formáját öltő javaslat kiegészíti a tagállami szintű szabályozást. A tagállamok további szabályozást alkalmazhatnak, több tagállamban most is szélesebb körű szabályozás van érvényben. Az uniós szintű fellépés az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az EU-ban a szabályok minimális harmonizálása­, az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén.

Vonatkozni fognak-e ezek a szabályok a nem uniós beszállítókra és/vagy vevőkre?

Igen, a nem uniós beszállítókra is vonatkozni fognak. Ennek oka a méltányosság, valamint a nem szándékolt torzító hatások elkerülése. Ha például csak az uniós beszállítók élveznének védelmet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, de harmadik országok beszállítói nem, a vevőket ez arra ösztönözhetné, hogy e harmadik országbeli beszállítóktól vásároljanak (mivel velük szemben szabadon alkalmazhatnának tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat).

Miért nem hoz a Bizottság intézkedéseket az árak átláthatóságának tekintetében?

A következő lépés a piac átláthatóságának kérdése lesz. A Bizottság továbbra is foglalkozik e témával, és munkájának első eredményei várhatóan 2018 második felében születnek meg. Ezzel párhuzamosan az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Ez a munka a Bizottság által már elfogadott olyan átláthatósági intézkedések körének kibővítéseként tekintendő, mint például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által irányított piacmegfigyelő központok elindítása és működése.

További információk

Mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport

Az élelmiszer-ellátási láncra vonatkozó alapvető tények és adatok

MEMO/18/2703

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar