Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Márciusi kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb döntések

Brüsszel, 2018. március 8.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 161 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak már nem kell folytatnia az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a MEMO/12/12 tájékoztatóban. Az összes határozatról a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárából lehet tájékozódni.

 

1. Költségvetés és emberi erőforrások

(További információk: Alexander Winterstein – tel.: +32 229 93265)

Felszólító levél

Uniós költségvetés: A Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy bocsássa a vámbevételeket az uniós költségvetés rendelkezésére

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld az Egyesült Királyságnak, mivel az nem hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a vámbevételeket, ahogyan azt az uniós jogszabályok előírják. Az OLAF egy 2017. évi jelentése megállapította, hogy számos egyesült királyságbeli importőr úgy kerülte meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be. A Bizottság további vizsgálatai feltárták, hogy 2011 és 2017 között az Egyesült Királyságban működő csomóponton keresztül drasztikusan megnőtt az alulértékeléssel elkövetett csalások nagyságrendje. Jóllehet a Bizottság 2007 óta figyelmeztette a Kínai Népköztársaságból származó textiláruk és lábbelik behozatalához kapcsolódó csalások kockázatáról és felszólította a megfelelő kockázatkezelési intézkedések meghozatalára, az Egyesült Királyság nem hozott intézkedéseket a csalás megelőzése érdekében. A Bizottság számításai szerint az uniós jogszabályok Egyesült Királyság általi megsértése a 2011 novembere és 2017 decembere közötti időszakban 2,7 milliárd EUR összegű veszteséget eredményezett az uniós költségvetés számára (a beszedési költségek nélkül). Ráadásul az Egyesült Királyság megsértette az uniós hozzáadottértékadó-jogszabályokat is, amivel további potenciális veszteségeket okozott az uniós költségvetésnek. Az Egyesült Királyság felelős az uniós jogszabályok megsértésének pénzügyi következményeiért.

 

2. Éghajlat-politika

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Indokolással ellátott vélemények

Tüzelőanyag-minőség: a Bizottság 10 tagállam esetében sürgeti az üzemanyagok üvegházhatást okozó gázkibocsátásának kiszámítására és bejelentésére vonatkozó szabályok átültetését

Az Európai Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Ausztriának, Belgiumnak, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Finnországnak, Görögországnak, Lettországnak, Romániának, Spanyolországnak és az Egyesült Királyságnak, amiért azok nem ültették át a nemzeti jogba a benzin és a dízelüzemanyagok minőségére vonatkozó uniós szabályokat ( (EU) 2015/652 tanácsi irányelv). Az irányelv szabályokat állapít meg a nem biológiai forrásokból származó tüzelőanyagok és egyéb energiaforrások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására és jelentésére vonatkozóan. Az uniós szabályozás célja, hogy elősegítse a kellően pontos jelentéskészítést, ami lehetővé teszi, hogy a Bizottság a tüzelőanyag-beszállítók teljesítményét az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvből (98/70/EK irányelv) fakadó kötelezettségeik teljesítése szempontjából értékelhesse. Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv célja, hogy a forgalmazott tüzelőanyag és energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának intenzitása 2020 végéig legalább 6%-kal csökkenjen. A számítási módszernek az is az előnye, hogy csökkenti mind a szállítók, mind a tagállamok adminisztratív terheit. A tagállamoknak a tüzelőanyagok és egyéb energiaforrások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására és jelentésére vonatkozó uniós szabályokat 2017. április 21-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. A Bizottság 2017 májusában már felszólító levelet küldött az érintett tagállamoknak. Amennyiben azok az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

3. Verseny

(További információk: Ricardo Cardoso – tel.: +32 229 80100, Maria Sarantopoulou – tel.: +32 229 13740)

Ügylezárások

Antitröszt: a Bizottság lezárja a kötelezettségszegési eljárásokat azon 18 tagállam esetében, amelyek az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelvet átültették a nemzeti jogba

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy lezárja a kötelezettségszegési eljárást Ausztriával, Belgiummal, Ciprussal, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Franciaországgal, Németországgal, Írországgal, Olaszországgal, Lettországgal, Máltával, Hollandiával, Lengyelországgal, Romániával, Szlovéniával, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal szemben, mivel azok időközben átültették nemzeti jogukba az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelvet (2014/104/EU irányelv). Az irányelv egyszerűbbé teszi a kártérítési keresetek benyújtását azon polgárok és vállalatok számára, akik az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt (kartellek, piaci erőfölénnyel való visszaélés) kárt szenvedtek. Megkönnyíti továbbá a sértettek számára az általuk elszenvedett kár bizonyításához szükséges bizonyítékokhoz való hozzáférést, valamint több időt biztosít a keresetek benyújtásához. Az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelv ezért az uniós versenyjog érvényesítésének lényeges eleme. A tagállamoknak az irányelvet 2016. december 27-ig kellett átültetniük a nemzeti jogukba. Hét tagállam a határidő lejárta előtt átültette azt. A kötelezettségszegési eljárás megindítását követően 2017-ben 18 tagállam ültette át az irányelvet. Bulgária 2018 elején jelentette be az átültetést, és folyamatban van az átültetési intézkedések teljességének értékelése. A Bizottság 2018-ban elvégzi a nemzeti jogba való átültetés megfelelőségének ellenőrzését, és felszólítja a két fennmaradó tagállamot (Görögország és Portugália), hogy tegyék meg az irányelv teljes körű végrehajtásához szükséges lépéseket.

 

4. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Indokolással ellátott vélemény

Energiahatékonyság: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy megfelelően ültesse át az uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amelyben hivatalosan felszólítja, hogy az energiahatékonyságról szóló irányelvben (2012/27/EU irányelv) meghatározott, többlakásos épületek egyéni mérésére vonatkozó követelményeket megfelelően ültesse át a nemzeti jogba. Az irányelv előírja, hogy a többlakásos épületek esetében – ahol az műszakilag megvalósítható és költséghatékony – hő- és melegvíz-fogyasztásmérőket kell telepíteni valamennyi meglévő épületben, míg a nemzeti átültető intézkedések csak az új (2007 után épült) épületek tekintetében alkalmazzák ezt a követelményt. A Bizottság 2017 októberében felszólító levelet küldött Spanyolországnak, most pedig elindította a kötelezettségszegési eljárás következő lépését. Spanyolországnak két hónap áll rendelkezésre az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak való megfelelésre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Felszólító levelek

Energiahatékonyság: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT az uniós szabályok nemzeti jogba történő megfelelő átültetésére

A Bizottság úgy határozott, hogy hivatalos felszólítást küld Görögországnak, amelyben hivatalosan sürgeti az energiahatékonyságról szóló irányelv (2012/27/EU irányelv) által előírt, a kereskedelmi és lakóépületekre vonatkozó aktualizált hosszú távú felújítási stratégia elfogadását és bejelentését. Az épületek felújítására vonatkozó aktualizált stratégiáról szóló értesítésre az irányelv által előírt határidő 2017. április 30. volt. Az energiahatékonyságról szóló irányelv energiamegtakarítási követelményeket határoz meg az uniós országok épületeire vonatkozóan. Ez magában foglalja a központi kormányzat épületeinek hatékonyabbá tételét, valamint a teljes épületállomány felújítására vonatkozó nemzeti tervek kidolgozásának előírását. A hosszú távú felújítási stratégiákból kitűnik, hogy a tagállamok miként tervezik élénkíteni a lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításába történő beruházásokat. Görögországnak két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Gázellátás: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT az uniós szabályok nemzeti jogba történő megfelelő átültetésére

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Lengyelországnak a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletből ((EU) 2017/1938 rendelet) fakadó uniós követelmények teljesítésének elmulasztása miatt. A lengyel szabályozás földgáztárolási kötelezettség ír elő a Lengyelországba földgázt importáló vállalkozások számára. A földgáz külföldi tárolására vonatkozó kötelezettség teljesítésének feltételei a gyakorlatban e tárolást kevésbé vonzóvá és nehézkessé teszik, mint a Lengyelországban való tárolást. Bár a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet lehetővé teszi az ellátás biztonságára vonatkozó bizonyos kötelezettségek előírását, ezek számos feltételhez – pl. a verseny indokolatlan torzításának és a belső piaci működés akadályozásának tilalma – kötöttek. A Bizottság álláspontja szerint a lengyel földgáztárolási kötelezettség nem egyeztethető össze a földgázellátás biztonságának megőrzését célzó uniós intézkedésekkel. A rendelet olyan követelményeket határoz meg, amelyeket valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania annak érdekében, hogy megakadályozzák az uniós ellátásban esetlegesen fellépő zavarokat, illetve amennyiben azok mégis bekövetkeznének, választ tudjanak adni rájuk. Lengyelországnak két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

5. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Ipari hulladék: a Bizottság a Bíróságnál keresetet nyújt be HORVÁTORSZÁGGAL szemben a lakosságnak a Biljane Donje hulladéklerakóban elhelyezett ipari hulladéktól való védelmének elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága előtt eljárást indít Horvátországgal szemben, amiért az nem biztosítja az emberi egészség és a környezet megfelelő szintű védelmét a Benkovaci város közelében, Biljane Donje településen található „Crno brdó” telepen, amely a lakóházaktól kevesebb mint 50 méterre helyezkedik el. A hulladékot legkésőbb 2015 végétől a hulladékra vonatkozó uniós szabályoknak (a hulladékokról szóló uniós keretirányelv, 2008/98/EK irányelv) megfelelően kellett volna kezelni. Annak ellenére, hogy Horvátország több alkalommal is elkötelezte magát a helyzet orvoslása mellett, a helyszínen nem történt előrelépés. Az „Crno brdó” illegális hulladéklerakóban elhelyezett ipari hulladékot közel négy éven keresztül nem tisztították és nem kezelték megfelelően, ami a talajvíz és a levegő szennyeződésével fenyeget. A helyszínt jelenleg a ferromangán és a szilíciummangán feldolgozása során keletkező nagy mennyiségű termelési maradványanyag lerakására használják. Mivel a horvát hatóságok elmulasztották elvégezni ezen anyag hulladékbesorolását az irányelvvel összhangban, megközelítőleg 140 000 tonna potenciálisan káros kősódert tárolnak közvetlenül a talajon, ami veszélyezteti a helyi lakosokat és a környezetet. Az uniós jog alapján Horvátországnak a felszín alatti víz védelmében és a káros részecskék levegőbeli diszperziójának elkerülése végett intézkedéseket kellett volna tennie. Az Európai Bizottság 2015 márciusában elindította a kötelezettségszegési eljárást Horvátországgal szemben, amelyet 2016 novemberében indokolással ellátott vélemény követett. Mivel Biljane Donje-ben nem történt előrelépés a megfelelő hulladékgazdálkodás biztosítása terén, annak érdekében, hogy a hulladék ne veszélyeztesse az emberi egészséget és ne károsítsa a környezetet, a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága előtt eljárást indít Horvátországgal szemben. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

a Bizottság a Bíróságnál keresetet nyújt be FINNORSZÁGGAL szemben a vadon élő madarak tavaszi vadászata miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Finnországot az Åland tartomány területén élő hím pehelyrécék illegális tavaszi vadászata miatt. A madárvédelmi irányelv (2009/147/EK irányelv) értelmében a vadon élő madarak elpusztítása tilos, de egyes fajok, mint például a pehelyrécék (Somateria mollissima) vadászhatók addig, amíg ez nem a párzási vagy a tavaszi migrációs szezonban történik, illetve amennyiben a vadászati tilalom alóli mentesítés feltételei teljesülnek. Az illetékes hatóságok továbbra is engedélyezik a hím pehelyrécék tavaszi vadászatának gyakorlatát Åland tartományban. A madárvédelmi irányelv tiltja a költöző madarak vadászatát a fiókanevelés időszakában és a szaporodás különböző szakaszaiban. E szabály alól – bizonyos feltételek teljesülése esetén – mentesség biztosítható. Finnországban azonban nem teljesülnek a vadászati tilalom alóli mentesítés feltételei. A pehelyréce-populáció létszáma nem kielégítő. A legfrissebb populációértékelés szerint a fajhoz tartozó egyedek száma mind az EU-ban, mind Finnországban csökken. Ezenkívül Åland tartományban a vadászati kvóta 1%-kal meghaladja a pehelyrécék éves mortalitási arányát. 2005 decemberében a Bíróság egyik ítéletében (C-344/03 sz. ügy) már megállapította, hogy Finnország nem teljesítette a madárvédelmi irányelv értelmében rá háruló kötelezettségeket, a hím pehelyrécék és egyéb fajok Åland tartományban folytatott tavaszi vadászata miatt. A Bíróság által elítélt gyakorlat megszűnt, de 2011-ben Åland tartományban újra felütötte a fejét, ezért 2012 novemberében a Bizottság az ügyben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett. 2016 decemberében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Finnországnak, amelyben felszólította, hogy hagyjon fel a hím pehelyrécék tavaszi vadászatával Åland tartományban. Åland tartomány illetékes hatóságai azonban úgy határoztak, hogy 2017 áprilisában újból elindítják a hím pehelyrécék tavaszi vadászati időszakát. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

a Bizottság a Bíróságnál keresetet nyújt be SPANYOLORSZÁGGAL szemben a Kanári-szigetek vízgyűjtő-gazdálkodási tervei felülvizsgálatának és aktualizálásának elmaradása miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Spanyolországot a Kanári-szigetek hét vízgyűjtő kerületére (El Hierro, Fuerteventura, Gran Canaria, La Gomera, La Palma, Lanzarote és Tenerife) vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatának és aktualizálásának elmaradása miatt. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK irányelv) sarokkövét képezik. Ezek a tervek átfogó képet adnak a főbb kérdésekről mindegyik vízgyűjtő kerület vonatkozásában, és magukban foglalják a környezetminőségi célkitűzések eléréséhez szükséges konkrét intézkedéseket. Spanyolországnak 2015. december 22-ig felül kellett vizsgálnia és aktualizálnia kellett a területére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, és 2016. március 22-ig tájékoztatnia kellett a Bizottságot ezekről az intézkedésekről. A spanyol hatóságok emellett elmulasztották biztosítani az e tervek elkészítéséhez kapcsolódó, a nyilvánosság tájékoztatására és a konzultációra vonatkozó kötelezettségnek való megfelelést. A Bizottság ismételten felszólította Spanyolországot, hogy teljesítse kötelezettségeit: első lépésként 2017 áprilisában felszólító levelet küldött, második lépésként pedig 2017 októberében indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Indokolással ellátott vélemények

Az élőhelyek védelméről szóló irányelv: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a természetvédelmi szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Görögországot, hogy a Natura 2000 hálózatba tartozó természetes élőhelyek és fajok védelme érdekében tegyen eleget az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv) szerinti kötelezettségeinek. A tagállamoknak ki kell jelölniük az uniós jegyzékben szereplő közösségi jelentőségű természeti területeket mint különleges természetmegőrzési területeket. Meg kell határozniuk továbbá a természetmegőrzési prioritásokat és célkitűzéseket, valamint a területükön található fajok és élőhelyek kedvező feltételek mellett történő fenntartásához vagy helyreállításához szükséges természetmegőrzési intézkedéseket. Ezek a lépéseket a szóban forgó területeknek a közösségi jelentőségű természeti területek uniós jegyzékbe való felvételét követő hat éven belül el kell végezni. Noha Görögország hivatalosan mind a 239 érintett területét közösségi jelentőségű természeti területté nyilvánította, a természetmegőrzési prioritásokat és célkitűzéseket, valamint az e területekre vonatkozó szükséges természetmegőrzési intézkedéseket nem határozta meg. A több tagállamot érintő horizontális végrehajtási intézkedések részeként a Bizottság kiegészítő indokolással ellátott véleményt küld Görögországnak. Innentől kezdve két hónap áll a tagállam rendelkezésére a válaszadásra. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Környezeti hatás: a Bizottság felszólítja FINNORSZÁGOT, LUXEMBURGOT és ROMÁNIÁT, hogy teljes körűen ültessenek át egyes új uniós szabályokat nemzeti jogszabályaikba

A Bizottság felszólítja Finnországot, Luxemburgot és Romániát, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (2014/52/EU irányelv) módosításainak figyelembevétele érdekében igazítsák ki nemzeti jogszabályaikat. Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy a projektekre vonatkozó megfelelő hatásvizsgálatot még a jóváhagyás előtt elvégezzék. Az Európai Bizottság 2017 júliusában megindította a kötelezettségszegési eljárást a 3 tagállam ellen. A hiányzó rendelkezéseket még nem építették be teljes mértékben a luxemburgi jogba, mivel a hatásvizsgálatokra vonatkozó hatályos jogszabályok jelenleg felülvizsgálat alatt állnak. Ami Finnországot illeti, bár a kontinentális területen átültetésre került az irányelv, az Åland-szigeteknek még be kell vezetnie jogrendszerébe a szükséges módosításokat. Románia tekintetében a szabályozást jelenleg dolgozzák ki az irányelv teljes körű átültetése érdekében. Mivel Finnország, Luxemburg és Románia még nem ültette át teljes mértékben az uniós szabályokat nemzeti jogába, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. Amennyiben az érintett tagállamok az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Indokolással ellátott vélemények és felszólító levelek

a Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT és SPANYOLORSZÁGOT, hogy tegyen az árvíz elleni védelemért

Az Európai Bizottság felszólítja Írországot és Spanyolországot, hogy tartsa be az árvízvédelmi irányelv (2007/60/EK irányelv) rendelkezéseit. Az irányelv célja, hogy az árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt kedvezőtlen hatásai csökkenjenek és kezelhetőek legyenek. Az uniós jog értelmében a tagállamoknak teljes mértékben ki kellett dolgozniuk és közzé kellett tenniük az árvízkockázat-kezelési terveket, és erről 2016. március 22-ig értesíteniük kellett a Bizottságot. A Bizottság 2017 áprilisában az ír hatóságok részére elküldött felszólító levelével hivatalos kötelezettségszegési eljárást indított a hét vízgyűjtő kerületre vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésének, közzétételének és közlésének elmulasztása miatt. Mivel Írország még mindig nem jelentette be ezek a terveket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. Írországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon. Ezenkívül a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Spanyolországnak, mivel a spanyol hatóságok nem tájékoztatták a Bizottságot a Katalónia és a Kanári-szigetek vízgyűjtő kerületére vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervekről. Spanyolországnak is két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon.

Felszólító levelek

Hulladék: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy megfelelően iktassa törvénybe a hulladékgazdálkodási szabályokat

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Lengyelországnak a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK irányelv) több rendelkezése nemzeti jogba való helyes átültetésének elmulasztása miatt. Az uniós jog tartalmazza az építési és bontási hulladékra vonatkozó újrahasznosítási és újrafeldolgozási célértékeket, valamint a veszélyes hulladékokra és a hulladékgazdálkodási tervek tartalmára vonatkozó követelményeket. A hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása elengedhetetlen a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. Lengyelországnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

6. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Letizia Lupini – tel.: +32 229 51958)

Lezárás:

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság lezár 6 ügyet, miután a tagállamok értesítették a Bizottságot a lakáscélú jelzáloghitelre vonatkozó szabályokról

A Bizottság üdvözli a jelzáloghitel-irányelv (2014/17/EU irányelv) Horvátország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Görögország és Luxemburg által történő átültetését. Az irányelv a fogyasztók javát szolgálja, és célja egy uniós szintű jelzáloghitel-piac létrehozása, magas szintű fogyasztóvédelem mellett. A főbb rendelkezések között megtalálhatók a szolgáltatókra vonatkozó magatartási szabályok, köztük a fogyasztói hitelképesség felmérésére, az információközlésre, az alkalmazottakkal szemben támasztott kompetencia- és tudáskövetelményekre vonatkozó kötelezettségek, illetve a jelzáloghitel bizonyos aspektusaira – például az előtörlesztésre, a devizahitelekre, az árukapcsolási gyakorlatokra, a pénzügyi oktatásra, a vagyon-értékbecslésre, a hátralékokra és a jelzálog érvényesítésére – vonatkozó rendelkezések. A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja az említett tagállamok ellen 2016 májusában indított kötelezettségszegési eljárásokat.

 

7. Belső piac, ipar, vállalkozás és kkv-k

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Maud Noyon – tel.: +32 229 80379)

Indokolással ellátott vélemény

Az áruk szabad mozgása: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi árrésének korlátozását

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó nemzeti szabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A magyar jog szerint a kiskereskedők kötelesek azonos árrést alkalmazni a hazai és az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre. Ez visszafoghatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a hazai termékekhez képest, mivel megnehezítheti az importőrök és kiskereskedők számára, hogy vonzóbb árakon kínálják az importált termékeket, amelyeket általában a hazai fogyasztók kevésbé ismernek. 2017 februárjában a Bizottság felszólító levél útján megindította a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy e szabályok ellentétesek az áruk szabad mozgásának elvével (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – EUMSZ 34. cikke), valamint aláássák a mezőgazdasági termékek tisztességes versenyen alapuló szabad ármeghatározását (a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet). Mivel a magyar hatóságok fenntartják álláspontjukat, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld részükre. Amennyiben Magyarország az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Felszólító levél

Nyomástartó berendezések: a Bizottság felszólítja HOLLANDIÁT, hogy teljes körűen feleljen meg az uniós szabályoknak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Hollandiának, amelyben a nyomástartó berendezésekről szóló irányelv (2014/68/EU irányelv) helyes átültetésére szólítja fel a tagállamot. Az irányelv az ipari berendezések széles körére terjed ki, köztük a kompresszorokra és hőcserélőkre, valamint olyan fogyasztási cikkekre, mint a tűzoltó készülékek és a nyomástartó főzőedények. Javítja a nyomástartó berendezések minőségét és biztonságosságát, egyértelműsíti a gyártó, az importőr és a forgalmazó felelősségét, és javítja az ilyen termékeknek a megfelelőségértékelő szervezetek általi felügyeletét. A Bizottság álláspontja szerint Hollandia olyan létesítményekre is kiterjesztette a jogszabály hatályát, amelyekre az nem alkalmazandó. A gyártók számára előírt további kötelezettségekkel a holland jogszabályok aláássák az irányelv valamennyi tagállamban történő helyes, egységes és hatékony végrehajtását, és végső soron az egységes piac zavartalan működését. Hollandiának két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

8. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Melanie Voin – tel.: +32 229 58659)

Indokolással ellátott vélemények

Pénzmosás elleni küzdelem: a Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT és SZLOVÁKIÁT, hogy ültessék át az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Írországnak és Szlovákiának a 4. pénzmosás elleni irányelv ((EU) 2015/849 irányelv) részleges átültetésével kapcsolatban. Ez az irányelv megszilárdítja a meglévő szabályokat és hatékonyabbá teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet. Ezek az uniós szabályok egyúttal javítják az átláthatóságot az adókikerülés megelőzése érdekében. A tagállamoknak 2017. június 26-ig kellett átültetniük az irányelvet. Írország és Szlovákia részleges értesítést küldött az irányelvvel kapcsolatban, de az irányelvet átültető főbb jogszabályok továbbra is a nemzeti jogalkotási szakaszban vannak e két országban. Írországnak és Szlovákiának két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen a kötelezettségeinek. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. Jelenleg 20 tagállammal szemben van folyamatban kötelezettségszegési eljárás a legújabb uniós pénzmosás elleni szabályok átültetésének elmulasztása miatt, ebből 10 a felszólító levél szakaszában tart, míg a Bizottság eddig 10 tagállamnak küldött indokolással ellátott véleményt (nyolcnak tavaly decemberben, további kettőnek 2018 márciusában). Időközben egyes tagállamok elfogadták átültető intézkedéseiket, és azokról értesítést is küldtek. A Bizottság jelenleg értékeli a tagállami értesítések teljességét, és kellő időben meghozza döntését a megfelelő nyomonkövetési lépésekről.

 

9. Mobilitás és közlekedés

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Alexis Perier – tel.: +32 229 69143)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A légi közlekedés védelme: a Bizottság a nemzeti jogszabályok aktualizálásának elmulasztása miatt a Bíróság elé idézi HORVÁTORSZÁGOT

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy a légi közlekedés védelme területén meglévő egyes közös uniós szabályok (300/2008/EK rendelet) végrehajtásának elmulasztása miatt Horvátországot az Európai Unió Bírósága elé idézi. A mulasztás ugyanakkor adminisztratív jellegű, nem biztonsági hiányosságokról van szó. A rendelet értelmében a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell a légi közlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályaikat. Ezek a jogszabályok határozzák meg a szervezeti felépítést, a felelősségi köröket és azokat a mechanizmusokat, amelyekkel nyomon követhetők a légitársaságok és a légiközlekedési védelemmel foglalkozó testületek által a nemzetközi repülőtereken végzett tevékenységek. Mindez biztosítja a biztonsági problémák gyors feltárását és korrekcióját. A Bizottság többszöri kérése ellenére azonban Horvátország hivatalosan még mindig nem aktualizálta a vonatkozó jogszabályokat. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Indokolással ellátott vélemények

Közúti közlekedés: a Bizottság felszólít 3 tagállamot, hogy teljes körűen hajtsák végre az egyes közúti járművek legnagyobb tömegére és méreteire vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon felszólította Németországot, Lengyelországot és Szlovéniát, hogy teljes körűen ültessék át nemzeti jogszabályaikba az egyes közúti járművek legnagyobb tömegére és méreteire vonatkozó aktualizált európai szabályokat ((EU) 2015/719 irányelv). A szóban forgó, a nemzetközi forgalomra vonatkozó szabályok fontos szerepet játszanak a belső piac működésében és az áruk szabad mozgásában Európában. Az irányelv egyebek mellett eltéréseket vezet be a jobb aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező nehéz tehergépjárművek, illetve az alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek esetében. Ezen eltérések célja, hogy a szabályok ne korlátozzák a tisztább járművek használatát, amelyek a hagyományos járműveknél hosszabbak vagy nehezebbek is lehetnek. Az irányelvet a tagállamoknak 2017. május 7-ig kellett volna végrehajtaniuk. Az érintett tagállamoknak két hónapon belül kell biztosítaniuk az irányelv teljes körű végrehajtását. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az érintett ügyekben.

Felszólító levelek

A légi közlekedés védelme: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy megfelelően ellenőrizze a légiközlekedés-védelmi előírások végrehajtását

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Görögországnak a polgári légi közlekedés védelemével kapcsolatos közös európai szabályok (a 300/2008/EK rendelet és a 18/2010/EU bizottsági rendelet) egyes részeinek be nem tartása miatt. Az illetékes görög polgári repülési hatóságoknál tartott bizottsági vizsgálat feltárta, hogy a görög területen a légiközlekedés-védelmi előírások végrehajtásáért felelős szerveknél nem tartanak rendszeres ellenőrzéseket. Görögországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ha ez nem történik meg, a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Vezetői engedély: a Bizottság felszólít 4 tagállamot, hogy helyesen alkalmazzák a közös uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Németországnak, Olaszországnak, Lettországnak és Hollandiának, amelyben a vezetői engedélyekre vonatkozó közös európai szabályok (a módosított 2006/126/EK irányelv) betartására szólítja fel e tagállamokat. Az irányelv I. melléklete meghatározza, hogy a vezetői engedélyre vonatkozó korlátozásokat (pl. a szemüveg-viselésre vonatkozó követelmény) és az egyéb kiegészítő információkat hogyan kell feltüntetni az engedélyen. Németországban, Olaszországban, Lettországban és Hollandiában a nemzeti intézkedések azonban ellentétesek e követelmények egy részével. Az érintett 4 tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ha ezt nem teszik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld részükre.

Közúti közlekedésbiztonság: a Bizottság emlékezteti HOLLANDIÁT jelentéstételi kötelezettségére

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy emlékezteti Hollandiát a haszongépjárművek országúti műszaki ellenőrzéséről szóló uniós jogszabály (2000/30/EK irányelv) szerinti jelentéstételi kötelezettségére. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy kétévente közölniük kell a Bizottsággal a haszongépjárművek (autóbuszok, tehergépjárművek és nehéz pótkocsik) országúti műszaki ellenőrzése során összegyűjtött és azokhoz kapcsolódó adatokat. A tagállamoknak 2017. március 31-ig kellett benyújtaniuk a 2015–2016-os időszakra vonatkozó jelentéseket. A jelentés elkészítésére irányuló folyamatos felszólítások ellenére Hollandia nem tett eleget a kötelezettségnek. Hollandiának most két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet. Ha ez nem történik meg, a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

10. Adóügyek és vámunió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 229 87183)

Felszólító levelek

Adózás: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy módosítsa az üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokra, illetve a vállalkozások eszközeinek nem üzleti célú felhasználására vonatkozó héaszabályait

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Bulgáriának, melyben arra szólítja fel a tagállamot, hogy hozza összhangba a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó szabályait az uniós joggal. Az egyik ügyben azt kifogásolja, hogy az üzemanyaggal kereskedő kisvállalkozásoknak jelenleg túlzottan magas összegeket kell befizetniük a héa megfizetésére való képességük garantálása érdekében. A nagyvállalatoknak csak a tranzakcióikért fizetendő héa összegével megegyező biztosítékot kell letétbe helyezniük. A Bizottság álláspontja szerint a nemzeti jogszabály nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal (a héairányelvvel és a 2006/112/EK tanácsi irányelvvel), sem pedig a vállalkozás szabadságának elvével (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkével). Emellett felszólítja Bulgáriát arra is, hogy változtassa meg a fizetendő héa számításának módját azon esetekben, amikor a vállalkozások eszközeit magáncélra vagy nem üzleti célra használják, illetve másik tagállamba helyezik át. Amennyiben Bulgária a két felszólítás nyomán két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a bolgár hatóságoknak.

Adózás: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy a mezőgazdasági termelők számára kialakított héarendszerét igazítsa az uniós joghoz

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Németországnak a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó egyedi héarendszer alkalmazásával kapcsolatban. Az uniós szabályok (a héairányelv) lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy átalányhéa-rendszert alkalmazzanak a mezőgazdasági termelőkre. E rendszer keretében a mezőgazdasági termelők a szokásos héaszabályok alkalmazása helyett átalányösszeget, illetve ún. „térítési átalányt” fizettetnek a fogyasztókkal mezőgazdasági termékeik és szolgáltatásaik után. Ennek ellensúlyozására a szóban forgó mezőgazdasági termelők nem igényelhetnek visszatérítést a megfizetett héa után. A rendszert elvileg olyan mezőgazdasági termelők alkalmazhatják, akik számára az általános héaszabályok követése valószínűsíthetően adminisztratív nehézségeket jelent. Németország azonban alapértelmezett módon alkalmazza az átalányadózási rendszert valamennyi mezőgazdasági termelőre, ideértve a nagy mezőgazdasági üzemek tulajdonosait is, akik nem szembesülnek ilyen nehézségekkel. Ráadásul a német legfelsőbb ellenőrző szerv (németül: Bundesrechnungshof) adatai szerint az átalányadó eredményeképpen a német mezőgazdasági termelők túlkompenzációban részesülnek az általuk befizetett héa után. Ezt az uniós szabályok nem engedik, mert a belső piacon jelentős versenytorzulásokat idéz elő. Amennyiben Németország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a német hatóságoknak.

A jachtokra vonatkozó héa: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít CIPRUSSAL, GÖRÖGORSZÁGGAL és MÁLTÁVAL szemben

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ciprus, Görögország és Málta részére, amiért nem vetnek ki megfelelő mértékű hozzáadottérték-adót (héa) a jachtok használatára. Ez a probléma jelentős versenytorzuláshoz vezethet, és fontos helyet kapott a tavaly kiszivárgott „Paradise Papers” dokumentumok sajtóvisszhangjában. A ma elindított jogsértési eljárások konkrét alapja, hogy a három tagállam – Ciprus, Görögország és Málta – által kialakított általános héarendszer csökkentett héaalapot biztosít a jachtok bérlésére. A hatályos uniós héaszabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy ne adóztassák meg a szolgáltatások nyújtását, ha a termék tényleges használata az EU területén kívül esik, azonban nem engedik meg általános átalánycsökkentés alkalmazását a tényleges használat helyének igazolása nélkül. Málta, Ciprus és Görögország iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek alapján minél nagyobb méretű a hajó, annál kevésbé valószínűsítik, hogy a bérbevételére az uniós vizeken kerül sor, ami jelentősen csökkenti az alkalmazandó héa mértékét. Cipruson és Máltán nem megfelelő adózást alkalmaznak a jachtok „lízingelés” néven ismert megvásárlására. A ciprusi és a máltai jogszabályok jelenleg inkább szolgáltatásnak, mintsem termékvásárlásnak minősítik a jacht lízingelését. Ez azt eredményezi, hogy a lízing végén a jacht megvásárlásakor csak a vételár egy kis részére alkalmazzák a normál héamértéket, a fennmaradó részt pedig szolgáltatásként, jelentősen csökkentett mértékben adóztatják. Az érintett 3 tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Amennyiben két hónapon belül nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben hatóságaiknak. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Adózás: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy a másodlagos energiahordozókra alkalmazott jövedéki adót igazítsa az uniós joghoz

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Lengyelországnak a gáz- és a kőszéntermékek jövedéki adó alóli mentesítésével kapcsolatban, amelyet a tagállam jelenleg a kötelező uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá tartozó valamennyi energiaigényes vállalkozásra kiterjeszt. Az uniós szabályozás (az energiaadó-irányelv – 2003/96/EK tanácsi irányelv) előírja, hogy a környezetvédelmi vagy energiahatékonysági fejlesztések bevezetése miatt hasonló mentességet élvező vállalkozásoknak túl kell teljesíteniük az EU ETS-hez hasonló, kötelező erejű uniós eszközök előírásait. A lengyel szabályozás azonban nem követel meg ilyen energiahatékonysági szintet, így az általa alkalmazott megközelítés torzulást okoz a belső piacon folytatott versenyben. Amennyiben Lengyelország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a lengyel hatóságoknak.

MEMO/18/1444

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar