Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

2017-ben megszűnnek a barangolási díjak az EU más országaiba látogatók számára

Brüsszel, 2017. április 19.

Aktualizált kérdések és válaszok (*)

1. Barangolási díjak az EU-ban

Mit jelent a barangolás (roaming)?

Azt nevezik barangolásnak, ha valaki mobilkészülékét hazai SIM-kártyával egy másik országban használja (telefonál, üzenetet küld vagy internetezik). A telefonhasználó hazai mobilszolgáltatója fizet a külföldi ország szolgáltatójának az általa fenntartott hálózat használatáért. A hálózatot biztosító szolgáltató által felszámított ár a nagykereskedelmi barangolási díj (roamingdíj). Ez költséget jelent a hazai szolgáltatónak, aki azt áthárítja ügyfelére. A Bizottság ezért tűzte ki célul a nagykereskedelmi barangolási díjak mérséklését az EU-ban, és ezzel egyidejűleg azon munkálkodott, hogy közvetlenül is csökkentse a fogyasztók által fizetendő (kiskereskedelmi) árakat.

Mennyire különböznek a mobiltelefon-használati díjak az EU különböző országaiban?

Az utazási szokások EU-szerte nagyban különböznek, és a hálózathasználatért felszámított díjak is nagy szórást mutatnak országonként. Egy nemrég készített európai bizottsági tanulmány szintén rámutat arra, hogy a kiskereskedelmi ajánlatok eltérőek az egyes tagállamokban. 2016-ban például a legolcsóbb havidíj, mely 1 GB-nyi adatforgalmat, 600 híváspercet és 225 SMS-t foglal magába, ha a két végletet nézzük, Magyarországon 60 euró volt, Észtországban pedig 8 euró (áfa és készülékkedvezmény nélkül).

2. Uniós kezdeményezés a barangolási díjak megszüntetésére

2007 óta az Európai Bizottság sikeresen munkálkodott a kiskereskedelmi roamingdíjak csökkentésén. Ennek következtében Európában nagyon sokan felhagytak avval a szokásukkal, hogy külföldön egyszerűen nem használják a telefonjukat. 2013-ban az Európai Bizottság olyan jogszabályra tett javaslatot, amelynek értelmében megszűnnének a roamingdíjak az EU más országaiba ellátogatók számára. 2015 októberében az Európai Parlament és a Tanács megállapodott arról, hogy az új jogszabály 2017. június 15-én fog hatályba lépni (az ezzel kapcsolatos részletek itt olvashatók).

2017. június 15-től az EU más országaiba utazók belföldi díjakon barangolhatnak bárhol az EU-ban, tehát Unió-szerte külföldön is ugyanúgy használhatják a mobiljaikat, mint belföldön, amennyiben betartják a szolgáltatók méltányos használatra vonatkozó feltételeit. Olyan előfizetés esetén például, amelynek birtokosa havonta meghatározott számú percet telefonálhat, meghatározott számú SMS-t küldhet, illetve meghatározott mennyiségű adatforgalmat bonyolíthat le, az EU-n belüli külföldi készülékhasználat a rendelkezésre álló belföldi keret terhére történik, és a szolgáltató nem számíthat fel semmilyen többletdíjat.

Milyen mértékben csökkentek eddig a roamingdíjak?

  • 2007 óta az EU átlagosan 92%-kal csökkentette a külföldi hívásokért felszámított kiskereskedelmi barangolási díjakat[1].
  • 2009 óta az EU átlagosan 92%-kal csökkentette a külföldi SMS-ekért felszámított kiskereskedelmi barangolási díjakat[2].
  • Az adatroaming esetenként már 96%-kal olcsóbb, mint 2012-ben, amikor életbe léptek az adatforgalom kiskereskedelmi díjszabására vonatkozó első uniós korlátozások[3].
  • 2008 és 2015 között az adatbarangolás volumene több mint százszorosára nőtt. 

 

A szabályozott barangolási díjak alakulása 2007 és 2016 között

(euróban, áfa nélkül)

 

Híváskezdeményezés

Hívásfogadás

SMS

Adatforgalom

Adatforgalom

 

 

 

 

Szolgáltatók közötti (nagykereskedelmi) árak

Fogyasztóknak felszámított (kiskereskedelmi) árak

 

 

 

 

MB

MB

2007

0,49

0,24

 

 

 

2008

0,46

0,22

 

 

 

2009

0,43

0,19

0,11

1,00

 

2010

0,39

0,15

0,11

0,80

 

2011

0,35

0,11

0,11

0,50

 

2012

0,29

0,08

0,09

0,25

0,70

2013

0,24

0,07

0,08

0,15

0,45

2014

0,19

0,05

0,06

0,05

0,20

2015

0,19

0,05

0,06

0,05

0,20

2016

belföldi ár + max. 0,05

0,0114

belföldi ár + max. 0,02

0,05

belföldi ár + max. 0,05

 

Milyen intézkedésekre van szükség a barangolási díjak megszüntetéséhez?

Az Európai Parlament és a Tanács, amikor elfogadta a belföldi díjas barangolásra vonatkozó új szabályokat, felkérte a Bizottságot, hogy az új rendszer gyakorlati alkalmazásának lehetővé tétele érdekében:

– terjesszen elő jogszabályjavaslatot 2016. június 15-ig a nagykereskedelmi roamingpiac megreformálására, és határozza meg a szolgáltatók által a barangolási szolgáltatásokhoz kapcsolódó hálózathasználatért egymásnak felszámított díjak felső korlátját. A Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács 2017. január 31-én a következő nagykereskedelmi felső díjkorlátok bevezetéséről döntött:

  • hanghívások: 3,2 eurócent/perc 2017. június 15-től,
  • SMS-ek: 1 eurócent üzenetenként 2017. június 15-től,
  • az adatforgalom esetében a következő öt év során fokozatosan fog csökkenni a díjplafon: 2017. június 15-től 7,7 euró/GB, 2018. január 1-től 6 euró/GB, 2019. január 1-től 4,5 euró/GB, 2020. január 1-től 3,5 euró/GB, 2021. január 1-től 3 euró/GB, 2022. január 1-től pedig 2,5 euró/GB díjszabás lesz érvényben;

– rögzítse a méltányos használatot biztosítani hivatott intézkedésekre vonatkozó szabályokat. Azokról az intézkedésekről van szó, amelyeket a szolgáltatók a rendszer visszaélésszerű használatának a megakadályozására hozhatnak. Ilyen visszaélésszerű használatnak minősül például az alacsony árfekvésű SIM-kártyák nagy mennyiségben és rendszeres jelleggel történő továbbértékesítése más országokban való állandó használat céljából. Ezekre az intézkedésekre a belföldi fogyasztókra gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése érdekében van szükség;

– dolgozzon ki egy olyan rendszert, amelynek értelmében a szolgáltatók szigorú feltételek mellett, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyével kivételes esetben és ideiglenes jelleggel eltérhetnek a szabályoktól. Erre akkor van lehetőség, ha fennáll a veszélye, hogy a barangolási díjak megszűnése a belföldi árak emelkedését fogja előidézni a szolgáltató belföldi ügyfelei számára. A szabályoktól való eltérést a nemzeti szabályozó hatóság csak akkor engedélyezheti, ha a szolgáltatónak a kiskereskedelmi roamingpiacon elkönyvelt veszteségei elérik vagy meghaladják az általa nyújtott mobilszolgáltatások árrésének 3%-át.

3. A roamingdíjak megszűnése a más tagországokba utazó uniós polgárok számára

Hogyan fog történni a gyakorlatban a barangolási díjak megszűnése?

A mobilszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik, akiknek szokásos tartózkodási helye a szolgáltató működési helye szerinti tagállamban van, illetve akiket szoros szálak fűznek a szóban forgó országhoz, a saját hazájukban érvényes díjakon tudják telefonjukat használni, amikor az EU-n belül külföldre utaznak. Szükség esetén a szolgáltatók megkövetelhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják lakóhelyüket, illetve bizonyítsák be, hogy szoros szálak fűzik a kérdéses tagországhoz.

A roamingszolgáltatók tárgyilagos mutatókon alapuló méltányos, észszerű és arányos eszközökkel ellenőrizhetik, hogy fennáll-e a visszaélésszerű vagy nem rendeltetésszerű – az időszakos utazás keretein túlmutató – belföldi díjas barangolás kockázata.

Kikre fog kiterjedni az új szabályozás?

A tervezett szabályok lehetővé fogják tenni az utazóknak, hogy SIM-kártyájukat, amelyet a lakóhelyük szerinti országban vagy egy olyan másik uniós országban szereztek be, amelyhez szoros szálak fűzik őket, ugyanolyan feltételekkel használhassák bármely más EU-országban. Szoros szálak fűznek jellemzően valakit egy országhoz akkor, ha például ott dolgozik vagy tanul, és ebbe a kategóriába sorolhatók többek között a határ menti ingázók és a kiküldött munkavállalók.

Kell-e az előfizetőknek regisztrálniuk ahhoz, hogy hazai SIM-kártyájukat külföldi útjuk alatt belföldi díjszabás szerint használhassák?

Nincs szükség regisztrációra ahhoz, hogy valaki többletdíj nélkül használja telefonját külföldi útja során. 2017. június 15-től alapesetben minden olyan mobiltelefon-előfizetői szerződés tartalmazni fogja ezt az opciót, amely barangolási szolgáltatásokat kínál. A szolgáltatók kérhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják: lakóhelyük (állandó tartózkodási helyük) a mobilszolgáltató működési helye szerinti tagországban van.

Más esetben az ügyfélnek azt kell igazolnia, hogy szoros szálak fűzik az adott országhoz – például mert munkaviszonyban áll, vagy tanulmányokat folytat ott –, és ebből kifolyólag gyakran és huzamosabb ideig tartózkodik az ország területén.

Hogyan védik a telefonhasználók személyes adatait?

A méltányos használatra vonatkozó szabályok értelmében a barangolásszolgáltatóknak be kell tartaniuk a vonatkozó adatvédelmi előírásokat. A Bizottság konzultált az európai adatvédelmi biztossal, és ez utóbbi észrevételeit figyelembe vette. A szolgáltatók a számlázás céljából általuk gyűjtött információkat csakis annak megállapítására használhatják fel, hogy ügyfeleik a belföldi telefonhasználattal összevetve milyen mértékben veszik igénybe a mobil-, illetve adatszolgáltatásokat külföldön.

Az EU polgárai az új rendszerben is vásárolhatnak majd SIM-kártyákat a különböző tagállamokban?

Igen. Az EU lakosai a jövőben is vásárolhatnak további SIM-kártyákat bármely EU-tagállamban, és azt a helyi díjszabás szerint használhatják telefonálásra vagy internetezésre, illetőleg barangolásra. Nem biztos azonban, hogy belföldi árakon barangolhatnak egy másik országban, ha szokásos tartózkodási helyük nem abban az országban van, ahol beszerezték a kártyát, vagy ha nem tartózkodnak gyakran és huzamosabb ideig a kérdéses országban abból kifolyólag, hogy szoros szálak fűzik hozzá.

Mi lesz a nemzeti szabályozó hatóságok szerepe az új rendszerben?

A jelenlegi roamingszabályokhoz hasonlóan az új előírások szerint is a szabályozó hatóságok feladata lesz, hogy ellenőrizzék, a mobilszolgáltatók jogszerűen járnak-e el, s hogy intézkedjenek, ha jogsértésre derül fény.

Vannak-e szabályozási biztosítékok?

A visszaélésekkel szemben egyértelmű elveken, valamint észszerű, megkülönböztetésmentes, átlátható és az adatvédelmi követelményeknek megfelelő eszközök nyújtanak garanciát. A lehetséges visszaélések felderítése érdekében a roamingszolgáltató ellenőrizheti, hogy az ügyfelei hogyan használják telefonjukat hazájukban, illetve más uniós tagállamokban. Ennek az ellenőrzési mechanizmusnak az alapját a telefonszámla kiállítása céljából amúgy is nyilvántartott adatok képezik. Visszaélésre utalnak a következő, egyértelműen megállapítható jelek:

  • a belföldi hívások száma, illetve a belföldi adatforgalom volumene eltörpül a barangolásos mobilhasználat mellett ÉS az előfizető sokkal többet tartózkodik külföldön (az EU más tagországaiban), mint belföldön egy legalább négy hónapos időszak alatt;
  • egy elsősorban vagy kizárólag roamingszolgáltatások céljából használt SIM-kártya hosszú ideig inaktív állapotban van;
  • egy ügyfél egyszerre több SIM-kártyára fizet elő, és azokat rendszeresen használja barangolásra.

A méltányos használatra vonatkozó feltételekről a barangolásszolgáltatónak értesítenie kell a nemzeti szabályozó hatóságot, és a szerződésben azokat részletesen le kell írni.

A többletdíj nélküli barangolást azok az uniós lakosok vehetik igénybe, akik ellátogatnak az EU más országaiba – azok ellenben nem, akik életvitelszerűen tartózkodnak egy másik EU-tagállamban. Ahhoz, hogy a szolgáltató megállapíthassa a visszaélésszerű vagy nem rendeltetésszerű belföldi díjas barangolás tényét, igazolnia kell, hogy a jogsértés legalább négy hónapon át tartott. Ha egy előfizető négy hónapból több mint két hónapot külföldön tölt, és ez idő alatt telefonját többet használta külföldön, mint belföldön, a szolgáltatók figyelmeztethetik őt. A figyelmeztetés kézhezvételét követően az előfizetőnek két hete van arra, hogy magyarázattal szolgáljon. Ha továbbra is külföldön marad, a szolgáltató kismértékű (a nagykereskedelmi barangolási díjplafonnak megfelelő) többletdíjat számíthat fel neki.

Nézeteltérés esetén a szolgáltatónak panaszeljárásról kell gondoskodnia. Az az ügyfél, akinek nem sikerül a jogvitát rendeznie a szolgáltatóval, a nemzeti szabályozó hatósághoz fordulhat, amely pontot tesz az ügy végére.

A korlátlan adatforgalmat vagy nagyon alacsony, a nagykereskedelmi díjplafon alatti belföldi adatletöltési díjakat kínáló, legkedvezőbb szerződések esetében korlátozva van a barangolás keretében letölthető adatok mennyisége, különben az ajánlatot nem lehetne fenntartani.

A barangolási többletdíjak megszűnésével emelkedni fognak a belföldi árak?

A roamingdíjak csökkentését célzó uniós rendeletek életbelépése óta a belföldi mobilhasználati díjak is mérséklődtek. Ez a folyamat várhatóan folytatódni fog.

A Bizottság által 2016 decemberében elfogadott végrehajtási rendelet részletesen rögzíti annak a két biztosítéknak a szabályait, amely a belföldi piacok torzulását és az ebből adódó áremelkedéseket hivatott megakadályozni. E két biztosíték a következő: (1) a méltányos használatra vonatkozó feltételek, amelyek lehetővé teszik a mobilszolgáltatóknak, hogy megakadályozzák a roamingszolgáltatások visszaélésszerű, illetve nem rendeltetésszerű igénybevételét, mint például a tartós barangolás, (2) valamint az a rendelkezés, miszerint a szolgáltatók szigorú feltételek mellett, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyével kivételes esetben és ideiglenes jelleggel eltérhetnek a szabályoktól. Erre akkor van lehetőség, ha a barangolási díjak megszűnése feltehetően a belföldi árak emelkedését idézné elő.

A nagykereskedelmi barangolási piacok szabályozásáról szóló, 2016. június 15-i rendeletjavaslatot kísérő hatásvizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az általa javasolt maximális nagykereskedelmi díjak (4 eurócent percenként hanghívások esetében, 1 eurócent SMS-enként, 8,5 euró GB-onként adatletöltéskor) mellett a mobilszolgáltatók túlnyomó többsége nem fog arra kényszerülni, hogy igénybe vegye az említett rendkívüli és átmeneti eltérést. A Bizottság megítélése szerint az akkori következtetéseinek helyességét igazolja az is, hogy 2017. január 31-én megállapodás született a maximális nagykereskedelmi barangolási díjak csökkentéséről.

 

 

(*): Ez a tájékoztató a 2017. április 6-án közzétett MEMO/17/885 számú tájékoztató rövidített változata.

 

 

MEMO/17/913

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar