Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok: A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja

Brüsszel, 2017. november 24.

Mit tesz a Bizottság a szexuális zaklatás problémájának kezelése érdekében?

17/4848. sz. NYILATKOZAT

 

Mit tesz a Bizottság a szexuális zaklatás problémájának kezelése érdekében?

A Bizottság 2017-et a nők elleni erőszak elleni küzdelemnek szenteli az EU-ban és egy közösségi média kampányt folytat, hogy felkeltse a téma iránti figyelmet, valamint egyértelműen állást foglaljon a nők és lányok elleni erőszakkal szemben.

A Bizottság15 millió EUR-t bocsát rendelkezésre a megelőzésre, figyelemfelkeltésre és meghatározott intézkedésekre irányuló konkrét projektek finanszírozása céljából, például biztosítja, hogy e nők megsegítésében részt vevő szakemberek megfelelő képzésben részesüljenek. Biztosítani kell, hogy a nők bízhassanak abban, hogy a hangjukat hallatván komolyan veszik őket, aminek következtében nagyobb valószínűséggel jelentik a zaklatást vagy a szexuális erőszakot.

2017 májusában a Tanács a Bizottság javaslatát követően határozatot fogadott el az Európa Tanács isztambuli egyezményének aláírásáról (lásd a nyilatkozatot). Az isztambuli egyezmény egy jogilag kötelező szerződés, amelynek célja a nők és lányok elleni erőszak elleni küzdelem, az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése. A Bizottság megtette az első jelentős lépést, amellyel az Európai Uniót az egyezmény teljes jogú részesévé tette a nemzetközi jog keretén belül. Folyamatban vannak a tárgyalások a megkötésről szóló határozatról, amely lehetővé teszi az egyezmény EU általi ratifikációját. A megállapodás EU általi megkötéséhez az Európai Parlament hozzájárulására van szükség, mielőtt a Tanács elfogadja a megkötésről szóló határozatot.

Más területeken finanszírozás is rendelkezésre áll. Az Erasmus+ a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés felszámolását célzó projekteket és oktatási intézmények közötti partnerségeket támogat, valamint olyan projekteket, amelyek a sportban előforduló nemi alapú erőszak problémájával foglalkoznak, például a VOICE projektet (Hallassuk a hangunkat az igazságért és a méltóságért – küzdjünk az érintettekkel együtt az európai sportban elkövetett szexuális erőszak ellen).

Mit tesz a Bizottság a saját háza táján az alkalmazottainak védelme érdekében?

A zaklatás bármely formája esetében a Bizottság a zéró tolerancia politikát alkalmazza. Belső szabályaink tiltják a zaklatás minden formáját és előírják, hogy az alkalmazottaink tisztességesen viselkedjenek.

Az Európai Bizottságon belül 2006 óta vannak érvényben intézkedések a zaklatás bármely formájának megelőzésére. A közelmúltban elfogadott, a befogadásról és a sokféleségről szóló stratégia megerősíti ezeket az intézkedéseket és további megelőző intézkedéseket vezet be.

Nem megfelelő viselkedés esetén szigorú szabályok és eljárások vannak érvényben, amelyek arra ösztönzik alkalmazottainkat, hogy – akár nem hivatalos vagy hivatalos csatornákon keresztül – jelezzék, ha ilyesmit tapasztalnak.

A Humánerőforrás Osztályon dolgozó kollégák egy csoportjának az a feladata, hogy minden panaszt kivizsgáljon és szükség esetén vizsgálatokat folytasson.

A közelmúltban világszerte előforduló esetek Európában – és az uniós intézményeknél – is kérdéseket vetettek fel a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyekről. Elégséges-e az, amit a Bizottság tesz?

Jó példával járunk elöl, és ezért elkötelezettek vagyunk a további fejlődés mellett. Az új ítélkezési gyakorlat kodifikálása céljából felül fogjuk vizsgálni belső szabályainkat. Célunk, hogy 2018 folyamán megújított, aktualizált zaklatásellenes politikát vezessünk be.

Az egyértelműség kedvéért: akár csak egy zaklatási ügy is túlságosan soknak számít. A Bizottság ezért továbbra is alkalmazza megelőző intézkedéseit és folytatja a tiszteletteljes munkakörnyezet előmozdítását. Amennyiben szükséges, hivatalos vizsgálatokra és szankciókra a jövőben is sor kerül majd.

Milyen védelemben és támogatásban részesülnek az erőszakot elszenvedett áldozatok?

2015. november 15. óta az áldozatok jogairól szóló irányelv a bűncselekmények áldozatai számára kötelező erejű jogokat, az uniós tagállamok számára pedig egyértelmű kötelezettségeket határoz meg e jogok gyakorlatban történő garantálására. Ezek a szabályok elismerik, hogy a nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak áldozatai különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az áldozatoknak joguk van ahhoz, hogy szükségleteiknek megfelelően védelemhez és támogatási szolgáltatásokhoz jussanak. (Lásd az IP/15/6095 dokumentumot és a tájékoztatót).

A védelmi határozatok elismerésére vonatkozó uniós szabályoknak köszönhetően a kapcsolati erőszak áldozatai megerősített védelemben részesülnek az uniós országok közötti utazásaik során. E szabályok egy irányelvben és egy rendeletben találhatók.

Vannak a bűncselekmények áldozatainak kompenzálására vonatkozó szabályok is. A kártérítési irányelvvel összhangban azok az egyének, akik szándékos és erőszakos bűncselekmény áldozatai lesznek egy másik uniós tagállamban, méltányos kártérítést kaphatnak attól az országtól, ahol a bűncselekmény megtörtént.

Mit tesznek uniós szinten az emberkereskedelem felszámolása érdekében?

Az emberkereskedelem EU-ban nyilvántartásba vett áldozatainak nagy többsége nő és lány (80 %). Az EU elismeri, hogy a nőkkel való emberkereskedelem a nők elleni erőszak egyik megnyilvánulási formája, és annak felszámolása érdekében átfogó jogi és politikai keretet fogadott el. Az emberkereskedelem elleni irányelv rendelkezéseket tartalmaz az áldozatok védelme és annak érdekében, hogy megelőzzék még több ember áldozattá válását. Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) számos intézkedéssel – többek között az emberkereskedelem nemi dimenziójára összpontosító intézkedésekkel – egészíti ki ezt a jogszabályt. E stratégia részeként a Bizottság 2016 márciusában közzétett egy tanulmányt az emberkereskedelem nemi dimenziójáról. Szintén 2016-ban a Bizottság kiadta az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért előrehaladásról készített első jelentést, amely nőkre és lányokra vonatkozó ténymegállapításokat tartalmazott.

A Bizottság hamarosan közzéteszi az emberkereskedelem felszámolására irányuló prioritást élvező intézkedéseit. Ezek a 2012–2016 közötti uniós stratégia eredményeinek számbavételével a folyamatban lévő munkára építenek, és biztosítják az erőfeszítések folytatását, ezen belül a nemi dimenzió figyelembevételét, az érdekelt felekkel való koordinációt és a tudásbázis növelését.

Milyen adatok gyűjtésére kerül sor a jelenség jobb megértése érdekében?

A hatékony szakpolitikai döntéshozatalhoz pontos és a nemi alapú erőszakra vonatkozó, összehasonlítható adatokra van szükség.

A nőknek az erőszak különböző formáival kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó első uniós felmérés, amelyet az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége végzett, azt mutatja, hogy a nők elleni erőszak még mindig széles körben elterjedt Európában. A felmérés megállapította, hogy élete során háromból egy nő volt fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozata, és a nők 55 %-a élt át szexuális zaklatást.

Az Alapjogi Ügynökség felmérése alapján a Bizottság egy új, az EU-ra kiterjedő prevalencia-felmérést kezdeményezett a nemi alapú erőszak témájában. A felmérést az Eurostat koordinálta a nemzeti statisztikai hivatalok közreműködésével. A 2018. évi kísérleti szakaszt követően, a felmérés lebonyolítására 2019–20-ban kerül majd sor. Az Eurostat a férfiakra és nőkre vonatkozóan egyaránt gyűjt bűnügyi statisztikai adatokat a szándékos emberölés, szexuális erőszak és szexuális támadás bejelentett incidenseinek számáról. Az adatok azt mutatják, hogy sok tagállamban a gyilkosságok áldozatává váló nők több mint felének egy közeli partner, rokon vagy családtag ontja ki az életét.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete módszereket és több mutatót dolgozott ki a női nemi szervek megcsonkításával kapcsolatos kockázatok becslésére. Az ügynökség a nemek közötti egyenlőségi index részeként a nemi alapú erőszak jelenségének mérésére szolgáló módszert is kifejlesztett.

Az Európai Bizottság egy tanulmányt is közzétett a sportban előforduló nemi alapú erőszakról. A tanulmány feltérképezi és áttekinti a tagállamokban hatályban lévő jogi és szakpolitikai kereteket. A tanulmány több bevált módszert határoz meg a sportban előforduló nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén, és a jövőbeli intézkedésekre vonatkozóan ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság, a tagállamok és sportszervezetek részére. Ezek között szerepel az az ajánlás, miszerint a bűncselekmények miatt korábban elítélt sportági személyzet semmilyen feladatot ne láthasson el az Európai Unióban megrendezésre kerülő sporteseményeken.

Hogyan kezeli az EU a nemi alapú erőszakot a menekültügyi politikájában?

A közös európai menekültügyi rendszer folyamatban lévő megreformálásának keretében az Európai Bizottság javaslatot tett a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőkre vonatkozó rendelkezések megelőzésére. Ez a javaslat még ambiciózusabb rendelkezéseket tartalmaz a kiszolgáltatott helyzet értékelésére, továbbá kötelezővé kívánja tenni a tagállamok részére, hogy figyelembe vegyék a nemi alapú bántalmazást átélt női kérelmezők speciális szükségleteit. A megerősített rendelkezések annak biztosítására is törekednek, hogy a kérelmezők orvosi ellátásban, jogi támogatásban, trauma-tanácsadásban és pszichoszociális gondozásban részesüljenek. Az új menekültügyi eljárásról szóló rendeletjavaslat a nemekhez kapcsolódó szempontokat figyelembe vevő nemzetközi védelem érdekében lép fel. Például a nőknek tényleges lehetőséget kell biztosítani a házastárstól vagy más családtagtól elkülönülten lebonyolított magáninterjúra. Amennyiben lehetséges, női tolmácsok és női orvosok segítségét kell biztosítani a nőknek, különösen ha feltehetően nemi alapú erőszak áldozatai voltak.

Ezen túlmenően az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal számos eszközt kifejlesztett a nemekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogi rendelkezések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

Mit tesz az EU a nemek közötti egyenlőség Európai Unión kívüli előmozdítása érdekében?

Az Európai Unió a nők emberi jogait és a nemek közötti egyenlőséget külső politikáinak középpontjába helyezi. Megtesz minden lehetséges erőfeszítést, hogy növelje a nők társadalmi szerepvállalását, és még nagyobb teret engedjen az asszonyoknak és lányoknak hangjuk hallatására, továbbá világszerte érvényt szerezzen a politikai, társadalmi és gazdasági jogaiknak.

A 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv, a Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019) és az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alkotja az uniós intézkedéseket és a partnerországokkal, nemzetközi és társadalmi szervezetekkel, valamint a magánszektorral való együttműködést irányító keretet. A 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv ambiciózus célt határozott meg: 2020-ra az összes új uniós kezdeményezés 85 %-ába bevezetik a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseket. Tagadhatatlan a haladás: az uniós külpolitika területén elfogadott valamennyi új kezdeményezés 92 %-áról és az EU nemzetközi együttműködési és fejlesztési munkája területén elfogadott minden új kezdeményezés körülbelül 60 %-áról lehet elmondani, hogy célja főleg vagy jelentős mértékben a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és/vagy a nők társadalmi szerepvállalásának növelése. 2016-ban az Európai Bizottság 419 millió EUR-t különített el a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalását elősegítő konkrét intézkedésekre.

Mivel a nemek közötti egyenlőség áthatja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, és elengedhetetlen valamennyi fenntartható fejlesztési cél eléréséhez, az EU hozzá fog járulni a fejlődés e kulcsfontosságú ösztönzőjéhez, azáltal is, hogy olyan konkrét intézkedésekre összpontosít, amelyek elhárítják és megelőzik a nők és lányok elleni erőszak bármely formáját. Ennek eszköze a kötelezettségvállalások teljesítése céljából az EU és tagállamai intézményi kultúrájának módosítása, és valamint a lányok és asszonyok jogainak érvényesítését biztosító környezet létrehozása érdekében a partnerországok támogatása. A nemrégiben elfogadott, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre adott válasz része. Megerősíti az EU kötelezettségvállalását, amely minden intézkedési területen prioritásként kezeli a nemek közötti egyenlőséget, a nők és lányok jogainak előmozdítását és társadalmi szerepvállalásuk növelését, azáltal is, hogy minden szakpolitikánkban és programunkban biztosítja a nemi dimenziót.

Mindenekelőtt azokat a nőket és lányokat támogatjuk majd, akiknek a jogai világszerte sérelmet szenvednek, mivel kizárják őket az oktatásból, a munkaerőpiacról és a politikai életből, miközben egyenlőtlen szabályok és jogszabályok vonatkoznak rájuk az öröklés, az állampolgárság vagy a földtulajdonlás terén. 2017-ben külön támogatást nyújtunk az erőszak áldozatainak a legtávolabbi és leginkább veszélyeztetett területeken. Ebből a célból az EU az ENSZ-szel közösen indította útjára a „Reflektorfény kezdeményezést”, amelyre 500 millió EUR-t fordított a nők és lányok elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.

A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend uniós végrehajtása részeként az EU élen jár a nemek közötti egyenlőségért és a nők konfliktushelyzetekben történő szerepvállalásának növeléséért folytatott küzdelemben is. Intézkedéseket hozunk az ENSZ 1325. számú, a nőkről, békéről és biztonságról szóló BT-határozatának és az ahhoz kapcsolódó hét határozat végrehajtása érdekében.

Világszinten szorosan együttműködünk az ENSZ-szel és valamennyi releváns érdekelt féllel azzal kapcsolatban, hogy a nőket megfelelően be kell vonni a konfliktusok megelőzésébe és a konfliktusokat követő helyzetekbe, a békefolyamatokba, valamint azokba az erőfeszítésekbe, amelyek a nők elleni erőszak bármilyen formája – ezen belül a konfliktusokban előforduló nemi alapú erőszak és szexuális erőszak – ellen küzdenek.

Az EU a többoldalú fórumokon is aktívan részt vesz a partnerországokkal, hogy következetesen hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához, nevezetesen az ENSZ-nek a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság éves ülésein, valamint az ENSZ kulcsfontosságú politikai döntéshozatali fórumának számító, Emberi Jogi Tanács negyedéves ülésein.

Rendszeresen vetünk fel a nemek egyenlőségével kapcsolatos kérdéseket a politikai párbeszédekben, az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédekben/albizottságokban, az informális munkacsoportokban, valamint a partnerországokkal az emberi jogokról folytatott eszmecseréken. A 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó új, országspecifikus emberi jogi stratégiák egyik fő prioritása a nemek közötti egyenlőség. Ezen túlmenően az EU politikai démarche-okat folytat, politikai állásfoglalásokat tesz, valamint az egyenlőtlenségek és a lányok és nők hátrányos megkülönböztetésének orvoslásával foglalkozó intézkedéseket finanszíroz. A nemek közötti egyenlőtlenség kérdése nagy teret kap szakpolitikáinkban, valamint a választási megfigyelésre, az átmeneti igazságszolgáltatásra, az emberijog-védőkre és a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó programokban.

Mit tesz az EU a nők humanitárius válsághelyzet idején történő védelme érdekében?

A konfliktusok és a természeti katasztrófák eltérő módon érintik a nőket, lányokat és a fiúkat és férfiakat. Fontos példái ennek a fiúk, férfiak, nők és lányok eltérő szükségleteihez igazított uniós finanszírozású humanitárius segítségnyújtási projektek a világ minden területén. A maximális hatás biztosítása céljából valamennyi projektnél figyelembe vesszük az emberek nemét, annak érdekében, hogy a támogatás a leginkább rászorulókhoz jusson el. Annak biztosítása érdekében, hogy a humanitárius segítségnyújtás megfeleljen a nők és lányok speciális szükségleteinek, minden uniós finanszírozású humanitárius projektben érvényre jut a nők és lányok nézőpontja.

Az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtás terén kifejeződő, szexuális és nemi alapú erőszakkal kapcsolatos szemléletét a Gender in Humanitarian Aid: Different Needs, Adapted Assistance (A nemek szerepe a humanitárius támogatásban: különféle igények, testre szabott segítségnyújtás) című szakpolitikai dokumentum vázolja fel. Ezt a szemléletet fejti ki bővebben a „Humanitarian Protection: Improving protection outcomes to reduce risks for people in humanitarian crises” (Humanitárius védelem: a védelem eredményesebbé tétele a lakosságra humanitárius válsághelyzetekben leselkedő kockázatok csökkentése érdekében) című dokumentum. Az EU egy a nem és a kor alapján kialakított mutatót is bevezetett, amely azt értékeli, hogy az uniós finanszírozású humanitárius tevékenységek mennyire veszik figyelembe a nemet és a kort.

Az EU a humanitárius válságok idején előforduló nemi alapú erőszakra célzott fellépéssel és kapacitásépítéssel válaszol. Az EU 2016-ban 62 nemi alapú erőszakhoz kötődő humanitárius projektet támogatott. Ezeket a projekteket majdnem összesen 24,5 millió euróból finanszírozták, és 3,4 millió nő, lány, fiú és férfi részesül majd belőle szerte a világon. 2014 óta az EU több mint 1 millió EUR-t költ évente olyan projektekre, amelyek hozzájárulnak a szexuális és nemi alapú erőszakkal foglalkozó humanitárius rendszer kapacitásának kiépítéséhez. Az EU tevékeny tagja a nemi alapú erőszakkal szembeni védelem biztosítására irányuló cselekvési felhívás világszintű kezdeményezésnek.

Az EU emellett támogatja a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, valamint a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform, valamint a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának végrehajtását.

Az EU számára létfontosságú, hogy nem állami szereplőket is bevonjon. Szorosan együttműködünk a civil társadalom szereplőivel, különösen a női szervezetekkel, magánalapítványokkal, a magánszektorral és az ügyük érdekében fellépő szervezetekkel. Ez segít a nemek közötti egyenlőtlenségek kiváltó okainak kezelésében, amelyek a következők: a pénzügyi és anyagi forrásokhoz való hozzájutás hiánya, egyenlőtlen hatalmi viszonyok, hátrányos megkülönböztetés, megbélyegzés, nemi sztereotípiák és erőszak.

 

 

 

MEMO/17/4849

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar