Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kötelezettségszegési eljárások decemberi csomagja: a legfontosabb döntések

Brüsszel, 2017. december 7.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 130 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak már nem kell folytatnia az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a MEMO/12/12 tájékoztatóban. Az összes határozatról a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárából lehet tájékozódni.

 

1. Egységes digitális piac

(További információk: Nathalie Vandystadt – tel.: +32 229 67083, Inga Höglund – tel.: +32 229 50698)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Kollektív jogkezelés: A Bizottság a Bíróságnál keresetet nyújt be BULGÁRIÁVAL, LUXEMBURGGAL, ROMÁNIÁVAL és SPANYOLORSZÁGGAL szemben

Az Európai Bizottság a mai napon döntött arról, hogy az Európai Unió Bírósága előtt eljárást indít Bulgária, Luxemburg, Románia és Spanyolország ellen amiatt, hogy a 2016. április 10-i határidőig nem jelentették be a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésre és a zeneművek online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezésére vonatkozó uniós szabályok (a kollektív jogkezelésről szóló 2014/26/EU irányelv) nemzeti jogba történő teljes átültetését. A Bizottság az említett négy tagállamra pénzbüntetés kiszabását kéri a Bíróságtól (Bulgária – napi 19 121,60 EUR, Luxemburg – napi 12 920,00EUR, Románia – napi 42 377,60 EUR és Spanyolország – napi 123 928,64 EUR). A fenti országok elleni kötelezettségszegési eljárások 2016 májusában indultak. Azonban az érintett tagállamok mind a mai napig nem tájékoztatták a Bizottságot az irányelv nemzeti jogba történő átültetéséhez szükséges intézkedések meghozataláról. A Románia ügyében folyó külön kötelezettségszegési eljárás keretében 2016 májusában a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld a zeneművek kötelező kollektív jogkezelési rendszerének alkalmazása tárgyában. A Bizottság megítélése szerint a romániai jog nem felel meg az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló irányelvnek, valamint a kollektív jogkezelésről szóló irányelvnek. A közös jogkezelésről szóló irányelv célja, hogy közös irányítási, átláthatósági és pénzügyi irányítási normák létrehozása révén javítsa a közös jogkezelő szervezetek irányítási módját. Meghatároz továbbá közös normákat a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezése tekintetében is. A közös jogkezelésről szóló irányelv az európai szerzői jogi jogszabályok alapvető része. Valamennyi közös jogkezelő szervezetnek fejlesztenie kell irányítási és átláthatósági normáit. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Felszólító levél

A Bizottság sürgeti ROMÁNIÁT, hogy biztosítsa a kötelező közös jogkezelő rendszer megfelelő alkalmazását

A Bizottság amiatt döntött Románia részére felszólító levél kiküldéséről, hogy az nem jelentette be a zeneművek kötelező közös jogkezelő rendszerére vonatkozó uniós szabályok teljes körű végrehajtását. A Bizottság megítélése szerint a romániai jog nem felel meg az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló irányelvnek (2001/29/EK irányelv), valamint a közös jogkezelésről szóló irányelvnek (2014/26/EU irányelv). Az uniós jog értelmében a szerzők engedélyezhetik vagy megtilthatják műveik nyilvánossághoz történő közvetítését. A román jog értelmében azonban a szerzőknek nincs más választásuk, mint hogy a zeneművek nyilvánossághoz történő közvetítésére vonatkozó joguk kezelését egy közös jogkezelő szervezetre bízzák. Ennek következtében a szerzőt megfosztják a nyilvánossághoz történő közvetítésre vonatkozó kizárólagos jogától, ami a Bizottság álláspontja szerint az uniós jog alapján nem indokolt. Romániának innentől kezdve két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon erre a levélre.

 

2. Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Sara Soumillion – tel.: +32 229 67094)

Indokolással ellátott vélemény

A Bizottság sürgeti OLASZORSZÁGOT, hogy jelentse be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tengerészeti Munkaügyi Egyezményére vonatkozó uniós szabályok teljes átültetését

A jelen indokolással ellátott vélemény kiadásával a Bizottság nyomatékosan kéri Olaszországot, hogy jelentse be a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezményre vonatkozó uniós jogszabályokat átültető összes nemzeti intézkedését (az Egyezmény; a Tanács 2009/13/EK irányelve). Az irányelv végrehajtja a tengeri ágazatban tevékenykedő uniós szociális partnereknek az Egyezmény végrehajtására vonatkozó megállapodását. Az irányelv 2013. augusztus 20-án, az Egyezmény hatálybalépésének napján lépett hatályba. Átveszi az Egyezménynek a tengerészek élet- és munkakörülményeire vonatkozó, kötelező erejű rendelkezéseit azon tengerészek vonatkozásában, akik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikkének hatálya alá tartoznak, különösen a tengerészek munkaszerződésére, az alsó korhatárra, a munkaidőre, az egészség- és biztonságvédelemre, valamint a tengerészek jólétére vonatkozó rendelkezéseket. Olaszország bejelentett több nemzeti átültető intézkedést, de számos rendelkezés továbbra sem egyértelmű. A Bizottság pontosítást kért az olasz hatóságoktól, amit azok meg is adtak. A válasz ugyan eloszlatott néhány kétséget, azonban továbbra sem nyújtott tájékoztatást az irányelvben foglalt bizonyos kötelezettségeket átültető nemzeti rendelkezésekre vonatkozóan. Ezért a Bizottság megítélése szerint Olaszország részlegesen nem teljesítette az irányelvet átültető rendelkezések 2014. augusztus 20-ig történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségét. A Bizottság most felkéri Olaszországot az irányelvnek való teljes megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben Olaszország két hónapon belül nem hangolja össze nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

 

3. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Felszólító levelek

Belső energiapiac: A Bizottság felszólítja CIPRUST és a CSEH KÖZTÁRSASÁGOT a harmadik uniós energiacsomag végrehajtására

A Bizottság döntött arról, hogy felszólító levelet küld Ciprus és a Cseh Köztársaság részére, amelyben hivatalosan felkéri e tagállamokat a villamosenergia-irányelv (2009/72/EK irányelv) és a gázirányelv (2009/73/EK irányelv) megfelelő végrehajtására és alkalmazására. Az irányelvek a harmadik energiacsomag részét képezik, és olyan kulcsfontosságú jogi rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az energiapiacok megfelelő működését.

Energiahatékonyság: A Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT és MÁLTÁT, hogy megfelelően hajtsa végre az épületek energiateljesítményére vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyben felkéri Görögországot és Máltát, hogy gondoskodjon az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2010/31/EU irányelv) megfelelő végrehajtásáról. Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak az új és a meglévő épületek esetében egyaránt energiahatékonysági minimumkövetelményeket kell meghatározniuk és alkalmazniuk, biztosítaniuk kell az épületek energiahatékonyságának tanúsítását, továbbá meg kell követelniük a fűtési és a légkondicionálási rendszerek rendszeres felülvizsgálatát. Az irányelv egyben előírja az uniós országok számára annak biztosítását, hogy 2021-től (középületek esetében 2019-től) kezdődően valamennyi új épület „közel nulla energiaigényű” legyen.

 

4. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Indokolással ellátott vélemények

Környezeti hatás: A Bizottság felszólítja a CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, hogy gondoskodjon az uniós szabályoknak való teljes megfelelésről

Az Európai Bizottság nyomatékosan kéri a Cseh Köztársaságot, hogy pótolja a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós jogszabályok (KHV; 2011/92/EU irányelv) terén a megfeleléssel kapcsolatban fennmaradó hiányosságait. A KHV-irányelv célja annak biztosítása, hogy a nagy valószínűséggel jelentős környezeti hatással járó projekteket jóváhagyásuk előtt megfelelő módon értékeljék. A Bizottság 2013 áprilisában megindította a hivatalos kötelezettségszegési eljárást. A cseh hatóságok 2015-ben rendezték a Bizottság által felvetett aggályok zömét. Mindazonáltal maradt több rendezetlen kérdés. A cseh jogszabályok nem említik azokat a projekteket, amelyek még megvalósítás előtt állnak, amelyek 2015. április 1. előtt vizsgálaton estek át, illetve amelyek a fejlesztési hozzájárulás előtt módosultak. Továbbá az ilyen projektek esetében nem érvényesül az igazságszolgáltatáshoz való, irányelvben rögzített jog. A cseh hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válasszal szolgáljanak arról, hogyan kívánják orvosolni a helyzetet; amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti a Cseh Köztársaság ügyét.

Vízgazdálkodás: A Bizottság nyomatékosan kéri MAGYARORSZÁGOT, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok betartását

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak amiatt, hogy összesen 22 agglomeráció esetében nem tartja be a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (91/271/EGK tanácsi irányelv) követelményeit. A kezeletlen szennyvíz veszélyezteti az emberi egészséget és szennyezi a tavakat, a folyókat, a talajt, valamint a part menti vizeket és a talajvizet. Valamennyi említett agglomerációnak (a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb érzékeny területeken) 2008. december 31-ig, illetve (a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb nem érzékeny területeken) 2010. december 31-ig teljesítenie kellett volna a követelményeket, Magyarország csatlakozási okmányában előírtak szerint. A Bizottság 2017 februárjában indította meg a hivatalos kötelezettségszegési eljárást. A magyar hatóságok által megadott legfrissebb adatok azt igazolják, hogy az uniós jogszabályok betartását nem sikerült biztosítani, és Magyarország válaszából nem derül ki, hogy ez mikor fog megtörténni. A magyar hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válasszal szolgáljanak arról, hogyan kívánják orvosolni a helyzetet; ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen. Ez az ügy egy horizontális eljárás részét képezi, amely 12 olyan tagállamot érint, amelyekre csatlakozási szerződésük értelmében ideiglenes eltérések vonatkoztak.

Levegő: A Bizottság felhívja LENGYELORSZÁGOT, hogy iktassa törvénybe a levegő minőségének javításáról szóló új uniós jogszabályt

A Bizottság nyomatékosan kéri Lengyelországot, hogy ültesse át a környezeti levegő minőségének értékeléséhez használt referenciamódszerekre, adatvalidálásra és a mintavételi pontok elhelyezkedésére vonatkozó uniós szabályokat ((EU) 2015/1480 bizottsági irányelv). Az irányelv egyes légszennyező anyagok mérésére vonatkozólag számos adatminőségi célkitűzést és referenciamódszert aktualizál. Egyúttal kiegészíti a környezeti levegő minőségének értékelésére és a mintavételi pontok elhelyezkedésére vonatkozó kritériumokat. Az irányelvet a tagállamoknak 2016. december 31-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe. Mivel Lengyelország ezt nem tette meg, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, és a lengyel hatóságoknak kéthónapos határidőt biztosít a válaszadásra. Amennyiben a lengyel hatóságoktól két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti Lengyelország ügyét.

Műanyag zacskók: A Bizottság nyomatékosan kéri PORTUGÁLIÁT, hogy iktassa törvénybe a könnyű műanyag hordtasakokra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság felszólítja Portugáliát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a hulladékokra vonatkozó uniós szabályozás (a műanyag zacskókról szóló irányelv, (EU) 2015/720 irányelv) nemzeti jogba való átültetését. Az irányelv előírja, hogy az erőforrások pazarlása és a szemetelés elleni küzdelem jegyében a tagállamoknak 2016. november 27-ig kellett intézkedéseket hozniuk a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésére. A nemzeti kormányok a közösen megállapított célkitűzések elérése érdekében több intézkedés közül választhatnak: élhetnek olyan gazdasági eszközökkel, mint díjak vagy illetékek kiszabása. A másik lehetőség, hogy nemzeti csökkentési célértékeket vezetnek be: A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2019 végére évente személyenként legfeljebb 90 ilyen tasak kerüljön felhasználásra. 2025 végére ez a szám nem haladhatja meg személyenként a 40 tasakot. Mindkét célkitűzést el lehet érni akár kötelező intézkedések, akár gazdasági ágazatokkal kötött megállapodások révén. Lehetőség van a műanyag hordtasakok betiltására is, feltéve, hogy az ilyen tilalmak nem lépik túl az irányelv által az áruk európai egységes piacon belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében meghatározott korlátokat. A Bizottság kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy ellenőrizze, a tagállamok teljesítették-e a szóban forgó irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségüket. A Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küld Portugáliának, amiért az továbbra sem jelentette be intézkedéseit a Bizottságnak. A portugál hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre arra, hogy válaszoljanak; ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Portugália ellen.

 

Felszólító levelek

Vízgazdálkodás: A Bizottság nyomatékosan kéri MAGYARORSZÁGOT, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítse az arzén, a bór és a fluorid tekintetében az ivóvízirányelvben (98/83/EK irányelv) előírt számszerű értékeket. A 2012. december 25-én lejárt átmeneti eltérés 365 magyar övezetre vonatkozott. A magyar hatóság 2016. áprilisi jelentése feltárta, hogy ezen övezetek közül több esetében továbbra sem teljesülnek az irányelv követelményei. Ezért a Bizottság 2016 májusában kiküldött felszólító levelével a követelményeket nem teljesítő 66 övezetre kiterjedően hivatalos kötelezettségszegési eljárást indított. Magyarország közelmúltbeli jelentése azonban feltárta, hogy a korábbi jelentés több övezet esetében is téves adatokat tartalmazott. Ezért a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy a követelményeket nem teljesítő 28 övezet vonatkozásában kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Állatjólét: A Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy megfelelően iktassa törvénybe a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó intézkedéseket

Az Európai Bizottság arról döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak amiatt, mert helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós szabályozás (2010/63/EU irányelv) számos rendelkezését. Az irányelv – amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt – az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. Célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. A magyar hatóságok helytelenül ültették át az irányelvet a nemzeti jogba, ezért több olyan kérdést is rendezniük kell, amely az előírások be nem tartását érinti. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, mind ez idáig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Zaj: A Bizottság nyomatékosan kéri FRANCIAORSZÁGOT és GÖRÖGORSZÁGOT, hogy fogadjon el a környezeti zajra vonatkozó cselekvési terveket

Az Európai Bizottság felszólítja Franciaországot és Görögországot, hogy tartsa be a zajról szóló irányelv (2002/49/EK irányelv) főbb rendelkezéseit. A közúti, vasúti és repülőtéri forgalomnak betudható környezeti zaj a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka. A zajról szóló irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb agglomerációkra, a főbb vasútvonalak és főutak mentén található területekre, valamint a fontosabb repülőterekre vonatkozóan készítsenek a zajnak való kitettséget szemléltető zajtérképeket. Ezek a térképek szolgálnak a zajvédelmi cselekvési tervekben szereplő intézkedések meghatározásának alapjául. Franciaország esetében a cselekvési tervek hiányoznak 58 megnevezett agglomeráció, illetve jelentős számú főútvonal, jelentősebb vasútvonal vagy fontosabb repülőtér vonatkozásában. Görögország még mindig nem fogadta el az agglomerációkra és a felsőbbrendű utakra vonatkozó összes zajtérképet és zajvédelmi cselekvési tervet, és nem vizsgálta felül egy fontos repülőtérre vonatkozó, meglévő cselekvési tervét. Emellett sem Franciaország, sem Görögország nem azonosította megfelelően a területén elhelyezkedő összes jelentős infrastruktúrát. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy felszólító levelet küld mindkét tagállamnak, és két hónapot biztosít számukra a helyzet rendezésére; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. 2016 óta a Bizottság 13 tagállammal szemben indított horizontális kötelezettségszegési eljárást a környezeti zaj vonatkozásában.

Környezeti hatás: A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT arra, hogy bizonyos projektek törvényessé tételekor megfelelően alkalmazza az uniós szabályokat

A Bizottság úgy határozott, hogy – a spanyolországi Fuerteventura szigetének egyik üdülőhelyén megvalósítani tervezett városfejlesztési projekt hatásaival kapcsolatos panaszok nyomán – hivatalos kötelezettségszegési eljárást indít Spanyolország ellen. A Bizottság álláspontja szerint a projektet úgy hagyták jóvá, hogy nem vizsgálták meg megfelelően azt, hogy a környezeti hatásvizsgálati irányelv (KHV; 2011/92/EU irányelv) értelmében szükséges-e előzetes környezeti hatásvizsgálat keretében felmérni annak hatásait, és az élőhelyvédelmi irányelvben (92/43/EGK tanácsi irányelv) előírtak ellenére nem értékelték megfelelően a projekt különleges védelmi területre gyakorolt hatásait. Ráadásul a spanyol bíróságok a projektet semmissé nyilvánították, a kivitelezési munkálatok felfüggesztése mégsem történt meg, hanem azok egy módosított projekt keretében tovább folytatódtak. A Bizottság emiatt felszólító levélben kéri Spanyolországot arra, hogy a Kanári-szigetek regionális jogalkotása által törvényessé tett jogellenes építkezések esetében biztosítsa a környezeti hatásvizsgálati irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv érvényesülését. Spanyolországnak két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

5. Belső piac, ipar, vállalkozás és kkv-k

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Maud Noyon – tel.: +32 229 80379)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Késedelmes kifizetés: A Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul OLASZORSZÁGGAL szemben, mert az nem biztosítja a beszállítók határidőre történő kifizetését

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy keresetet indít Olaszország ellen az Európai Unió Bírósága előtt a kereskedelmi ügyletekben jelentkező, az olasz hatóságoknak tulajdonítható rendszerszintű fizetési késedelmek miatt, amivel megszegi a fizetési megállapodásokra vonatkozó uniós szabályokat (a késedelmes fizetésekről szóló irányelv, 2011/7/EU irányelv). A késedelmes fizetésekről szóló irányelv szerint a hatóságoknak a beszerzett árukat és szolgáltatásokat a számla kézhezvételétől számított 30, vagy rendkívül kivételes körülmények között 60 napon belül ki kell fizetniük. A Bizottság nagy hangsúlyt helyez a hatóságok részéről történő késedelmes kifizetések elleni fellépésre, amely késedelem több tagállamban is előfordul, és a késedelmes fizetésekről szóló irányelv esetében szigorú jogérvényesítési politikát folytat. A határidőre történő fizetés különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amelyeknek a pénzügyeik irányításához, versenyképességük fenntartásához és sok esetben a túléléshez is pozitív pénzforgalomra van szükségük. A Bizottság elismeri, hogy a 2014 júniusában kiküldött felszólító levéllel megindított kötelezettségszegési eljárás, valamint a 2017. februári indokolással ellátott vélemény kiküldése óta az olasz kormány tett erőfeszítéseket a helyzet javítása érdekében. Azonban a kötelezettségszegési eljárás megindulása után több mint három évvel az olasz hatóságoknak továbbra is átlagosan mintegy 100 napra van szükségük számláik kiegyenlítéséhez, ezt a számadatot akár jelentősen meghaladó kiugrásokkal. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti Olaszország ügyét. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

A Bizottság keresetet indít MAGYARORSZÁGGAL szemben az Európai Unió Bíróságán a felsőoktatási törvény miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját. A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet [WTO] keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel. A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország a felszólító levélre, az indokolással ellátott véleményre, valamint a kiegészítő indokolással ellátott véleményre adott válaszában fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarországgal szemben. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt

 

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek, egy felszólító levél és egy indokolással ellátott vélemény

Szakképesítések: A Bizottság BELGIUM, FRANCIAORSZÁG és NÉMETORSZÁG ellen keresetet indít a Bíróságon, CIPRUS ellen pedig kötelezettségszegési eljárást indít

A Bizottság döntött arról, hogy Belgium, Franciaország és Németország ügyében keresetet indít az Európai Unió Bírósága előtt amiatt, hogy nem jelentették be a szakképesítések elismerésére vonatkozó uniós jogszabály (2013/55/EU irányelv) teljes körű átültetését. Az átdolgozott irányelvet 2016. január 18-i határidővel kellett volna a nemzeti jogba átültetni. A Bizottság 2016 szeptemberében indokolással ellátott véleményt küldött a belga, a francia és a német hatóságoknak. Belgium, Franciaország és Németország azóta sem jelentette be a Bizottságnak az irányelv teljes körű átültetését. Noha jelentős eredményeket sikerült elérni – különösen Németországnak és Franciaországnak –, a Bizottság úgy határozott, hogy a három ország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A Bizottság kérni fogja a Bíróságtól napi pénzbírság kiszabását Belgiumra 22 260,48 EUR összegben, Franciaországra 53 287,52 EUR összegben, Németországra pedig 62 203,68 EUR összegben az ítélet meghozatalának napjától az irányelv nemzeti jogba történő teljes átültetéséig és hatályba léptetéséig. Ugyanakkor a Bizottság nyomatékosan kéri Ciprust, hogy számolja fel bizonyos foglalkozási szabályok uniós joggal nem összeegyeztethető korlátozásait. A Bizottság felszólító levelet küld Ciprusnak amiatt, hogy az nem ismeri el a ciprusi polgárok más tagállamokban szerzett mérnöki és építészeti szakképesítését, ami ellentétes a 2005/36/EK irányelv rendelkezéseivel. Emellett a nemzeti szabályok nem tartják teljes mértékben tiszteletben az építészek által külföldön szerzett szakképesítések automatikus elismerésének a 2005/36/EK irányelv 49. cikkében lefektetett elvét. Ciprusnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet; egyébként a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32005L0036

 

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek és egy felszólító levél

Közbeszerzés: A Bizottság 4 tagállam ügyét viszi a Bíróságra, és egy új eljárást indít

Az Európai Bizottság döntött arról, hogy Ausztria, Luxemburg, Szlovénia és Spanyolország ügyét az EU Bírósága elé viszi amiatt, hogy nem jelentették be a közbeszerzésre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályok (a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv) nemzeti jogukba történő teljes körű átültetését. A tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett értesíteniük a Bizottságot a legújabb közbeszerzési szabályok átültetéséről. A Bizottság 2016 májusában 21 olyan tagállamnak küldött felszólító levelet, amelyek nem ültették át ezeket a szabályokat, majd 2016 decemberében közülük 15-nek küldött indokolással ellátott véleményt. A 4 érintett tagállam még mindig nem jelentette be a következő jogszabályok átültetését: Ausztria és Luxemburg – 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelv; Spanyolország – 2014/23/EU és 2014/25/EU irányelv; Szlovénia – 2014/23/EU irányelv. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a fenti 4 ország ellen keresetet indít az Európai Unió Bírósága előtt. A Bizottság kérni fogja a Bíróságtól – attól függően, hogy melyik irányelvről van szó – napi pénzbírság kiszabását Ausztriára 52 972 EUR, 42 377,6 EUR, illetve 42 377,6 EUR összegben, Luxemburgra 12 920 EUR, 11 628 EUR, illetve 11 628 EUR összegben, Szlovéniára 8992,32 EUR összegben, Spanyolországra pedig 61 964,32 EUR és 123 928,64 EUR összegben az ítélet meghozatalának napjától az irányelvek nemzeti jogba történő maradéktalan átültetéséig és hatályba lépéséig. Egyidejűleg a Bizottság felszólító levelet küld Hollandiának, mivel az a holland lakásépítő szövetkezeteket nem minősítette ajánlatkérő szerveknek annak ellenére, hogy azok állami szerződésekben érintettek. A Bizottság megítélése szerint Hollandia megszegte a 2014/23/EU irányelvben és a 2014/24/EU irányelvben előírt átláthatósági kötelezettséget. Hollandiának két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán és ügylezárás

Szolgáltatások: A Bizottság keresetet indít AUSZTRIA ellen a Bíróságon, és lezár egy CIPRUS elleni ügyet

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy Ausztria ügyét az EU Bírósága elé viszi az építészek, mérnökök, szabadalmi ügyvivők és állatorvosok általi szolgáltatásnyújtás túlzottan megszorító szabályozása miatt. A Bizottság ugyanakkor lezár egy Ciprus elleni ügyet, mivel az ország eloszlatta a Bizottság aggályait, és felszámolta a mérnöki vállalatokra vonatkozó korlátozásokat. Az osztrák jogszabályok számos követelményt támasztanak a szabályozott szakmákkal kapcsolatban: az építészek, mérnökök és szabadalmi ügyvivők esetében székhelyre vonatkozó követelmények; az építészek, mérnökök, szabadalmi ügyvivők és állatorvosok esetében a jogi formára és a tőkerészesedésre vonatkozó túlzó követelmények; az építészek, mérnökök és szabadalmi ügyvivők esetében a több területet átfogó vállalatokra vonatkozó korlátozások. A Bizottság álláspontja szerint ezek a követelmények e szakmák esetében indokolatlan akadályokat állítanak a szolgáltatásnyújtás elé, és ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságával (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – EUMSZ49. és 56. cikke), valamint a szolgáltatási irányelvvel (a 2006/123/EK irányelv 14., 15. és 25. cikke). Ausztriát felkérték az uniós jog megsértésének orvoslására, először a 2015 júniusában kiküldött felszólító levélben, majd 2016 februárjában egy indokolással ellátott véleményben, és az osztrák hatóságokkal folytatott eszmecserét követően 2016 novemberében, egy kiegészítő indokolással ellátott véleményben. Mivel az osztrák hatóságok fenntartják álláspontjukat, a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti Ausztria ügyét. Emellett a Bizottság döntött egy Ciprus elleni eljárás lezárásáról, amelyet abból kifolyólag indított, hogy az ország 100%-os tőkerészesedésre vonatkozó követelményt támasztott a Cipruson bejegyzett mérnöki vállalatokkal szemben. A ciprusi jog szerint a rendelkezés azt jelentette, hogy az említett vállalatok valamennyi részvényesének rendelkeznie kellett szakképzettséggel, és az összes szavazati jogot nekik kellett birtokolniuk. A Bizottság megítélése szerint az említett korlátozás aránytalan, továbbá ellentétes a letelepedés szabadságával és a szolgáltatási irányelvvel (2006/123/EK irányelv). Az ügynek a Bíróság elé terjesztéséről szóló 2016. novemberi bizottsági döntést követően Ciprus módosította a jogszabályt annak megengedésével, hogy csak a tőkerészesedések és szavazati jogok egyszerű többsége legyen szakképzettséggel rendelkezők kezében. Ennek alapján a Bizottság a mai napon az eljárás lezárásáról döntött. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Felszólító levél

Az áruk szabad mozgása: A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy számolja fel a homeopátiás gyógyszerek behozatalára vonatkozó korlátozásokat

A mai napon az Európai Bizottság határozott arról, hogy felszólító levelet küld Spanyolországnak a homeopátiás gyógyszerek párhuzamos importjára vonatkozó korlátozások miatt. A jelenlegi gyakorlat ténylegesen lehetetlenné teszi a más uniós tagállamokban jogszerűen forgalmazott homeopátiás gyógyszerek spanyol piacra történő bevezetését. A Bizottság álláspontja szerint ez a gyakorlat ellentétes az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokkal (az EUMSZ 34. cikkével) és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről szóló irányelvvel (a 2001/83/EK irányelv 6. cikkével és 13. cikkének (1) bekezdésével). Spanyolországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; egyébként a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak.

 

Ügylezárások

A Bizottság lezár egyes, a szerencsejáték-ágazatot érintő kötelezettségszegési eljárásokat és panaszokat

Azon politikai kötelezettségvállalásával összhangban, hogy az uniós jog érvényesítése terén fokozottan stratégiai megközelítést alkalmazzon, az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a szerencsejáték-ágazatot érintő kötelezettségszegési és panaszkezelési eljárásait. A Juncker elnök vezette Bizottság már hivatalba lépésének kezdetétől fogva politikai prioritásaira összpontosít és nagy erővel törekszik ezek megvalósítására. Ez a politikai megközelítés a kötelezettségszegési ügyek kezelésében is megnyilvánult. Az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményben a Bizottság kifejtette elképzelését arra vonatkozóan, hogy az egyes ügyek miként állíthatók fontossági sorrendbe stratégiai szempontok alapján, a különböző köz‑ és magánérdekek alapos mérlegelése mellett. Ezzel összhangban az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja az online szerencsejátékot érintő kötelezettségszegési eljárásait és az e területen számos tagállam ellen benyújtott panaszok feldolgozását. Az Európai Unió Bírósága több alkalommal is elismerte a tagállamok azon jogát, hogy korlátozzák a szerencsejáték-szolgáltatásokat, amennyiben a korlátozás olyan, a közérdekkel kapcsolatos célok eléréshez szükséges, mint a kiskorúak védelme, a szerencsejáték-függőség elleni küzdelem, valamint a szabálytalanságok és a csalások elleni fellépés. A Bizottság elismeri azoknak a közérdekekkel kapcsolatos céloknak a tágabb politikai jogosultságát, amelyeket a tagállamok a szerencsejátékok szabályozásával el kívánnak érni. A Bizottság továbbá tudomásul veszi a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az online szerencsejátékra vonatkozó kereteiket korszerűsítsék, a szerencsejáték iránti fogyasztói keresletet a nem szabályozott platformokról engedélyezett és megfelelően felügyelt honlapokra tereljék, valamint biztosítsák, hogy a vállalkozók megfizessék az adót. Mindezt szem előtt tartva a Bizottság számára nem jelent prioritást, hogy a kötelezettségszegési eljárás indítására vonatkozó hatáskörével élve az online szerencsejáték-szolgáltatás területén előmozdítsa az uniós egységes piac érvényesülését. A Bizottság a továbbiakban támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy korszerűsítsék az online szerencsejátékra vonatkozó nemzeti kereteiket, és megkönnyítsék a nemzeti szerencsejáték-szabályozó szervek közötti együttműködést. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt

 

6. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Melanie Voin – tel.: +32 229 58659)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Az Európai Bizottság keresetet indít MAGYARORSZÁGGAL szemben az Európai Unió Bíróságán a civil szervezetekről szóló törvény miatt

Az Európai Bizottság a mai napon keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A mostani a kötelezettségszegési eljárás harmadik szakasza, A kereset indítására a Bizottság által idén július 14-én küldött felszólító levél és az október 4-én kibocsátott, indokolással ellátott vélemény után került sor. A Bizottság akkor úgy döntött, hogy jogi eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Chartája rögzíti, az Európai Unióról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve. Magyarország augusztus 14-én és szeptember 7-én válaszolt a Bizottság felszólító levelére. A Magyarország által előterjesztett érvek gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, és ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Magyarországnak egy hónap állt a rendelkezésére, hogy megtegye az indokolással ellátott véleménynek való megfelelést célzó intézkedéseket. A magyar hatóságok nem válaszoltak az indokolással ellátott véleményre a határidőn belül. Ezenkívül Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke alapján az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt

 

Indokolással ellátott vélemények és felszólító levelek

A Bizottság nyomatékosan felkér 8 tagállamot a pénzmosás elleni negyedik irányelv átültetésére

A Bizottság a mai napon nyomatékosan felkérte Bulgáriát, Ciprust, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Luxemburgot, Máltát és Romániát a „pénzmosás elleni negyedik irányelv” ((EU) 2015/849 irányelv) nemzeti jogrendjükbe történő átültetésére. Az új uniós szabályok erősíteni fogják a meglevő pénzmosás ellenes követelményeket, valamint hatékonyabbá teszik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet. A tagállamoknak 2017. június 26-ig kellett átültetniük ezt az irányelvet. Ez a 8 tagállam nem jelentett be átültetési rendelkezéseket, és a nemzeti jogalkotás még mindig dolgozik a jogszabálytervezeteken. Miután e 8 ország lehetőséget kapott, hogy előterjessze a 2017 júliusában kiküldött felszólító levéllel kapcsolatos észrevételeit, a Bizottság most nyomatékosan felszólítja ezeket az országokat, hogy tegyék meg az irányelvben foglaltak maradéktalan teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a fenti tagállamok a következő két hónapon belül nem hangolják össze nemzeti jogszabályaikat az uniós joggal, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. Emellett a több tagállam ellen júliusban megindított kötelezettségszegési eljárásokon túlmenően a Bizottság 2017. november 23-án új kötelezettségszegési eljárásokat indított: felszólító levelet küldött Belgiumnak és Spanyolországnak, mivel a bejelentett intézkedések a Bizottság megítélése szerint nem tekinthetők a pénzmosás elleni irányelvben rögzített uniós szabályok maradéktalan átültetésének. Belgiumnak és Spanyolországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felszólító levélre, különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

Ügylezárás

A Bizottság és OLASZORSZÁG sikeresen rendezett egy szervezett utazásokkal kapcsolatos kérdést, az utazásszervező csődje esetére biztosítva a fogyasztók védelmét

A Bizottság a mai napon lezárt egy Olaszországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást, mivel az ország a szervezett utazásokra vonatkozó nemzeti szabályait összhangba hozta a szervezett utazási formákról szóló uniós irányelvvel ( 90/314/EGK tanácsi irányelv). Az uniós jogszabály előírja a szervezett utazási formák szervezői számára a fizetésképtelenség elleni védelem meglétét, amely garantálja, hogy az utazásszervező csődje esetén a fogyasztók visszatérítést kapjanak és gondoskodjanak hazaszállításukról. Az egyik olasz fogyasztóvédelmi szervezet 2011-es panaszának köszönhetően a Bizottság tudomást szerzett egy, az Olasz Nemzeti Garanciaalappal (olaszul Fondo Nazionale di Garanzia) kapcsolatos problémáról. A Todomondo utazásszervező 2009-es csődjét követően az alaphoz több mint 4 000 visszafizetési igény érkezett, összesen csaknem 7 millió EUR értékben. Ezek kifizetésére azonban az alapnak nem volt elég fedezete. Ennek következtében a Bizottság 2012-ben kötelezettségszegési eljárást indított. Az olasz jog 2016 júliusától hatályba lépett változásai következtében az olasz hatóságok az alulfinanszírozott nemzeti garanciaalapot felváltották az utazásszervezők és utazásközvetítők azon kötelezettségével, hogy a fogyasztóktól átvett minden kifizetésre biztosítást kell kötniük vagy bankgaranciát kell nyújtaniuk. Ez a védelem magánkézben lévő kollektív alapokon keresztül is biztosítható. Az olaszországi utazásszervezőket igénybe vevő fogyasztók a társaság csődje esetén immár teljes védelmet élveznek. Olaszország emellett kártalanításra szolgáló konstrukciókat alakított ki minden olyan utazó számára, akik korábban fizetésképtelenség miatt szenvedtek el veszteséget.

 

7. Tengerügyek és halászat

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Európai integrált tengerpolitika: A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít BULGÁRIA, FINNORSZÁG és GÖRÖGORSZÁG ügyében

Az Európai Bizottság a mai napon döntött arról, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Bulgária, Finnország és Görögország ellen amiatt, hogy nem vagy csak részlegesen jelentették be a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló uniós szabályokat (a 2014/89/EU irányelvet) átültető intézkedéseiket. A tagállamoknak az irányelvet 2016. szeptember 18-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. A Bizottság kérni fogja a Bíróságtól napi pénzbírság kiszabását Bulgariára 14 089,60 EUR összegben, Finnországra 7 739,76 EUR összegben, Görögországra pedig 31 416,00 EUR összegben az ítélet meghozatalának napjától az irányelv nemzeti jogba történő teljes átültetéséig és hatályba léptetéséig. A kötelezettségszegési eljárás 2016 novemberében indult meg Bulgáriával, Finnországgal és Görögországgal szemben, az eljárások keretén belül pedig az indokolással ellátott véleményeket 2017 júliusában küldték meg. Bulgária és Görögország nem jelentette be a Bizottságnak az irányelv átültetéséhez szükséges intézkedések elfogadását. Finnország bejelentette ugyan az irányelv átültetéséhez szükséges intézkedések elfogadását a Bizottságnak, de ezek az intézkedések csak Finnország szárazföldi területére vonatkoznak, az irányelv hatálya alá tartozó Åland tartományra nem. A megújuló energiaforrások, a hajózás, a halászat, az akvakultúra és más felhasználási módok tekintetében a tengeri területekért folyó verseny rávilágított a közös és következetesebb európai vízterület-gazdálkodás szükségességére. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása. A tengeri területrendezés közvetlen módon támogatja és segíti elő az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 Stratégia végrehajtását. Főbb céljai közé tartozik a foglalkoztatás és a termelékenység, valamint a társadalmi kohézió és befogadás magasabb szintre emelése. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

8. Migrációs ügyek, uniós belügyek és uniós polgárság

(További információk: Tove Ernst – tel.: +32 229 86764, Katarzyna Kolanko – tel.: +32 229 63444)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek

Áthelyezés: A Bizottság a Bíróság elé terjeszti a CSEH KÖZTÁRSASÁG, MAGYARORSZÁG és LENGYELORSZÁG ügyét

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy a Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben keresetet indít az Európai Unió Bíróságán abból kifolyólag, hogy nem tettek eleget az áthelyezésre vonatkozó jogi kötelezettségüknek. A Bizottság 2017. június 15-én kötelezettségszegési eljárást indított a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország ellen. A Bizottság a három tagállamtól beérkezett válaszokat nem találta kielégítőnek, ezért úgy határozott, hogy 2017. július 26-án indokolással ellátott véleményt küld, és ezzel a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lép. Annak ellenére, hogy szeptember 6-ai ítéletében a Bíróság megerősítette az áthelyezési mechanizmus érvényességét, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország továbbra is megszegi jogi kötelezettségeit. A beérkezett válaszokat a Bizottság most sem találta kielégítőnek, és a szóban forgó három tagállam nem adta jelét annak, hogy ki kívánná venni a részét a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásából. A Bizottság ezért úgy döntött, megerősíti, hogy az indokolással ellátott véleményekben ismertetett kötelezettségszegési esetek továbbra is fennállnak, és így megindulhat a kötelezettségszegési eljárás következő szakasza. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények

Migráció: Az Európai Bizottság folytatja a kötelezettségszegési eljárást MAGYARORSZÁG ellen az ország menekültügyi szabályozása miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott vélemény megküldésével újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban. A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A magyar hatóságokkal politikai és szakmai szinten folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017. május 17-én kiegészítő felszólító levél megküldéséről határozott. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a kiegészítő felszólító levelében szereplő 11 kérdésből 4 tekintetében nem folytatja tovább az eljárást. Mindazonáltal a magyar hatóságok válaszát még mindig nem találja kielégítőnek, mert az nem oszlatja el az aggályok többségét. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvvel, a 2008/115/EK visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló 2013/33/EU irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

Felszólító levelek:

Legális migráció – A Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, HOLLANDIÁT és PORTUGÁLIÁT a harmadik országok állampolgárainak tartózkodási engedélyeivel kapcsolatos díjak ismételt megfontolására, valamint nyomatékosan felkéri ROMÁNIÁT a legális migrációra vonatkozó irányelvek helyes végrehajtására

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld az alábbi országoknak: Görögország, Hollandia és Portugália részére a legális migrációra vonatkozó uniós irányelvek alapján kiadott tartózkodási engedélyekért felszámított túlzott és aránytalan díjak miatt; illetőleg Románia részére a legális migrációra vonatkozó uniós irányelvek egyes rendelkezéseinek helytelen átültetése és végrehajtása miatt. Ezek az irányelvek szabályozzák a migránsok bizonyos kategóriái – diákok, kutatók és magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a családegyesítési szabályok kedvezményezettjei – belépésének és tartózkodásának feltételeit. Noha a tagállamok a kérelmek feldolgozásáért felszámíthatnak igazgatási díjat, a túlzó és aránytalan díjak sértik a kérelmezők jogait. Ez mind a négy tagállam esetében vonatkozik a diákokról szóló irányelv (2004/114/EK tanácsi irányelv), a kutatókról szóló irányelv (2005/71/EK tanácsi irányelv), a kék kártyáról szóló irányelv (2009/50/EK tanácsi irányelv) és az egységes engedélyről szóló irányelv (2011/98/EU irányelv) végrehajtására, továbbá Görögország, Portugália és Románia tekintetében még a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv (2003/109/EK tanácsi irányelv) és a családegyesítésről szóló irányelv (2003/86/EK tanácsi irányelv) végrehajtására is. Ezenfelül a Bizottság álláspontja szerint Görögország nem teljesíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv alapján fennálló kötelezettségeit sem, mivel a huzamos tartózkodási engedélyek automatikus megújítása helyett megújításukat feltételekhez köti. Emellett a Bizottság a mai napon kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítására, és a legális migrációról szóló uniós irányelvekben meghatározott elutasítási okok indokolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések helytelen átültetése és végrehajtása miatt. Az érintett irányelvek a családegyesítésről szóló irányelv (2003/86/EK irányelv), a diákokról szóló irányelv (2004/114/EK irányelv), a kutatókról szóló irányelv (2005/71/EK irányelv), a kék kártyáról szóló irányelv (2009/50/EK irányelv) és az egységes engedélyről szóló irányelv (2011/98/EU irányelv). Görögországnak, Hollandiának, Portugáliának és Romániának két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre.

 

9. Mobilitás és közlekedés

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Alexis Perier – tel.: +32 229 69143)

Indokolással ellátott vélemény

Fenntartható közlekedés: A Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló szabályok átültetésére

A Bizottság felhívást intéz Ausztriához az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó uniós szabályok (2014/94/EU irányelv) teljes körű átültetése érdekében. Az irányelv fő célja, hogy közös keretet hozzon létre az alternatív üzemanyagok európai infrastruktúrájának széles körű bevezetéséhez. Ez elengedhetetlen a közlekedés kőolajtól való függőségének csökkentéséhez, környezeti hatásainak enyhítéséhez, és ezáltal a Bizottság által 2016. június 20-án elfogadott, az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia megvalósításához. Az irányelv meghatározza az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának, többek között az elektromos járművek, valamint a földgáz- és a hidrogénüzemű járművek töltőállomásainak kiépítésére vonatkozó minimumkövetelményeket. Az irányelv rendelkezéseit legkésőbb 2016. november 18-ig kellett végrehajtani. Ausztria azonban még csak részben tájékoztatta a Bizottságot az irányelv nemzeti jogba történő átültetésével kapcsolatos intézkedéseiről. Ausztriának mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az említett intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

 

Felszólító levelek

Közúti közlekedésbiztonság: A Bizottság felszólítja CIPRUST a műszaki vizsgálatokról szóló szabályok teljes körű átültetésére

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ciprusnak, amelyben felkéri az országot a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó uniós jogszabály (2014/45/EU irányelv) teljes körű átültetésére és végrehajtására. Az irányelv valamennyi járműtípusra vonatkozik, és harmonizált követelményeket állapít meg a műszaki vizsgálat során vizsgálandó elemekre, a módszerekre, a hiányosságokra és azok értékelésére. Az irányelv átültetésének és végrehajtásának elmaradása következetlenné teszi a szabályok unióbeli alkalmazását, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a közutak biztonságára. Ciprusnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy betartsa az uniós jogszabályokat, ellenkező esetben a Bizottság az ügyben indokolással ellátott véleményt küldhet.

Tengerészek: A Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT, hogy tartsa be a tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Írországnak, mert az nem tartja be a tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogszabályt (a 2005/45/EK irányelvet). Az ír hatóságok 2017 februárjában kiadtak egy tengerügyi értesítést, amelynek értelmében többek között a más tagállamok illetékes hatósága által jóváhagyott képzési szolgáltatók által kiállított bizonyítványokat nem fogadják el az Írországban folytatott képzésekhez. Írországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy betartsa az uniós jogszabályban foglaltakat, ellenkező esetben a Bizottság az ügyben indokolással ellátott véleményt küldhet.

Tengerészek: A Bizottság nyomatékosan felkéri OLASZORSZÁGOT a tengerészek képzésének minimumszintjére vonatkozó uniós szabályok betartására

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Olaszországnak, mivel az nem tartja be a tengerészek képzésének minimumszintjére vonatkozó európai szabályokat (a módosított 2008/106/EK irányelvet). A Bizottság nyomatékosan felkéri Olaszországot korrekciós intézkedések meghozatalára, különösen a tengeri oktatási és képzési programok, illetve a tanfolyamok kialakítása, felülvizsgálata és jóváhagyása; a bizonyítványok elismerése; a vezető beosztású gépüzemvezetők képesítését igazoló bizonyítványok hitelesítése és jóváhagyása; és a képesítési követelmények tekintetében. Olaszországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy betartsa az uniós jogot, különben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

A Bizottság nyomatékosan felkéri ROMÁNIÁT, hogy megfelelően ültesse át az egységes európai vasúti térséget létrehozó uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Románia részére, mivel hiányosságokat tapasztalt az egységes európai vasúti térséget létrehozó uniós szabályok alkalmazásában (2012/34/EU irányelv). A felszólító levél az új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatásokra, a vállalkozó vasúti társaságok engedélyezésére, továbbá a terminálok, állomások és műhelyek által nyújtott szolgáltatások hozzáférési feltételeit és díjazását érintő tájékoztatásra vonatkozik. A nemzeti jog nem ír elő kötelezettséget arra nézve, hogy a vasúti ágazattal az új szerződéses megállapodásokról és a meglévő megállapodásoknak az új szabályokhoz igazításáról egyeztetni kell. A nemzeti jognak átlátható eljárást kellene előírnia a vasúti szabályozó testület döntéshozóinak kiválasztására is. Romániának most két hónap áll a rendelkezésére, hogy betartsa az uniós jogszabályban foglaltakat, ellenkező esetben a Bizottság az ügyben indokolással ellátott véleményt küldhet.

 

10. Adóügyek és vámunió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 229 87183)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Adózás: A Bizottság keresetet indít AUSZTRIA ellen a Bíróságon a műalkotások viszonteladási jogainak a HÉA vonatkozásában történő megítélése miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Ausztria ellen a Bíróságon, mert az helytelenül alkalmazza a hozzáadottérték-adót (héa) a műalkotások viszonteladása esetén a művészeknek fizetett jogdíjakra. A viszonteladási jog – amely a jogdíj néven ismert kifizetés alapját képezi – az eredeti képzőművészeti alkotás szerzőjét megillető nem átengedhető és elidegeníthetetlen tulajdonjog, amely a művészt az érintett műtárgy későbbi értékesítése esetén gazdasági előnyhöz juttatja. E jog értelmében a művész – bizonyos feltételek mellett – a műtárgy viszonteladása esetén hozzájuthat az eladási ár egy bizonyos százalékához. Az eredeti műalkotások viszonteladása után a művésznek vagy a jogdíjra jogosultnak történő kifizetés az osztrák jog szerint jelenleg HÉA-köteles. Ez ellentétes azzal az uniós jogszabállyal, amely előírja, hogy HÉA csak ellenszolgáltatás, azaz fizetés fejében átruházott áruk vagy teljesített szolgáltatások után fizetendő (HÉA-irányelv, 2006/112/EK tanácsi irányelv). Az Európai Unió Bírósága egy korábbi ítéletében kimondta, hogy a közvetlen ellenszolgáltatás nélkül szolgáltatást nyújtó személy esetében nem határozható meg az, hogy a HÉA milyen alapra vagy összegre alkalmazható. A Bíróság álláspontja szerint emiatt ezek a szolgáltatások nem HÉA-kötelesek (az 1994. március 3-i C-16/93 sz. ítélet, R.J. Tolsma-ügy). Mivel a viszonteladási jogokon alapuló jogdíjfizetés nem a művész által értékesített áru vagy teljesített szolgáltatás ellenértéke, ez nem lehet HÉA-köteles. Az Európai Bizottság 2016 júliusában határozott arról, hogy indokolással ellátott véleményt küld az osztrák hatóságok részére. Minthogy Ausztria nem hozta összhangba nemzeti jogszabályait az uniós joggal, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a tagállam ügyét az Európai Unió Bírósága elé utalja. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt

 

Indokolással ellátott vélemény

Adózás: A Bizottság felkéri LETTORSZÁGOT, hogy hozza összhangba az ingatlanok társaságokba apportálásának adózására vonatkozó nemzeti szabályait az uniós joggal

A Bizottság a mai napon határozott arról, hogy indokolással ellátott véleményt küld Lettországnak a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló uniós szabályok (a 2008/7/EK tanácsi irányelv) megszegése miatt. Jelenleg a lett jogszabályok maximalizálják a regisztrációs díjakat arra az esetre, ha nem lakáscélú ingatlan tulajdonjoga adásvétellel, csereszerződéssel vagy árverésen kerül átruházására. Ilyen maximumot azonban nem állapítottak meg arra az esetre, amikor a tulajdonjog átruházása tőke-hozzájárulás formájában történik. Bizonyos esetekben ez a tőke-hozzájárulás kedvezőtlen kezelését jelenti, ami az uniós joggal összeegyeztethetetlen. A Bizottság felkérése indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Lettország ügyét az Európai Unió Bírósága elé viheti.

 

Indokolással ellátott vélemények és ügylezárások

Adózás: A Bizottság felszólítja BELGIUMOT az adóügyi információcserére vonatkozó új átláthatósági szabályok átültetésére, BULGÁRIA, CIPRUS és PORTUGÁLIA esetében pedig lezárja az ügyet

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Belgiumnak, mert a tagállam nem küldött értesítést az adómegállapításokra vonatkozó automatikus információcseréről szóló új intézkedések (az (EU) 2015/2376 tanácsi irányelv) átültetéséről. A tagállamoknak 2016. december 31-i határidővel kellett átültetniük az említett szabályokat. Az új szabályokat a határokon átívelő adóelkerülés, az agresszív adótervezés és a káros adóverseny korlátozásának elősegítése érdekében alakították ki. A Bizottság felkérése indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Belgium ellen keresetet indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. Időközben a Bizottság üdvözölte ugyanezeknek az intézkedéseknek Bulgária, Ciprus és Portugália általi átültetését, és a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a vonatkozó kötelezettségszegési eljárásokat.

Adózás: A Bizottság felkéri CIPRUST, hogy ültesse át az adózási információk országonként történő automatikus cseréjére vonatkozó új szabályokat, 6 tagállam vonatkozásában pedig lezárja az ügyet

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak, mert az nem jelentette be az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserét érintő új rendelkezések (az (EU) 2016/881 tanácsi irányelv) átültetését. A tagállamoknak 2017. június 4-i határidővel kellett átültetniük az említett szabályokat. Az új szabályokat a határokon átívelő adóelkerülés, az agresszív adótervezés és a káros adóverseny korlátozásának elősegítése érdekében alakították ki. A Bizottság felkérése indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Ciprus ellen keresetet indíthat az Európai Unió Bíróságán. Időközben a Bizottság üdvözölte ugyanezeknek az intézkedéseknek a Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Görögország és Portugália általi átültetését, és a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a vonatkozó kötelezettségszegési eljárásokat.

 

Felszólító levelek

Adózás: A Bizottság felkéri FRANCIAORSZÁGOT, hogy hozza összhangba a kötvénykamatokból származó jövedelmek adóztatására és a részvételi díjak levonhatóságára vonatkozó rendelkezéseit az uniós szabályokkal

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Franciaországnak, mert az a tőkeveszteség esetére szóló adólevonási jogot csak a rezidens szervezetek által kibocsátott kötvényeket jegyzőkre korlátozza. A Bizottság továbbá felszólító levelet küld Franciaországnak a nem rezidens adózók hátrányos megkülönböztetése miatt. A hatályos francia szabályok értelmében a rezidens adózók teljes egészében levonhatják az adóalapjukból a részvétellel kapcsolatos költségeket és kiadásokat, miközben a nem rezidens adózók esetében ezek csak részlegesen vonhatók le. Ezek a korlátozások ellentétesek a letelepedés szabadságára (EUMSZ 49. cikke) és a tőke szabad mozgására (EUMSZ 63. cikke) vonatkozó uniós jogszabályokkal, valamint az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás 31. és 40. cikkével, amelyek garantálják az EU-n és az EGT-n belül a letelepedés jogát és a tőke szabad mozgását. Amennyiben Franciaország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a francia hatóságoknak.

 

Ügylezárások

Adózás: A Bizottság lezár 4 ügyet, mivel az érintett tagállamok bejelentették a kötelező automatikus információcserét érintő új rendelkezések átültetését

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy Ciprus, Horvátország, Málta és Szlovákia átültette az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserét érintő új rendelkezéseket (a 2014/107/EU tanácsi irányelvet). E rendelkezések értelmében a pénzügyi bevételekről, köztük az osztalékokról és a tőkenyereségről, valamint a fizetési mérlegről az EU-n belül kötelező automatikus információcserét kell folytatni. A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja az említett tagállamok ellen 2016 januárjában indított kötelezettségszegési eljárásokat.

MEMO/17/4767

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar