Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

rescEU: az Európai Bizottság javaslatot tesz az uniós katasztrófavédelem megerősítésére: Kérdések és válaszok

Brüsszel, 2017. november 23.

Az Európai Bizottság az uniós polgári védelmi reagálás megerősítésére irányuló javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak és erősítse Európa képességét a természeti katasztrófák jobb kezelésére.

A javaslat kiegészíti a tagállamok katasztrófareagálási rendszereit azáltal, hogy létrehozza az operatív kapacitások uniós szintű elkülönített tartalékát – a rescEU-t –, és megerősíti a felkészülési és megelőzési intézkedéseket. Konkrétan két területre fókuszál: a rescEU rendszer létrehozására az EU rendelkezésére álló átfogó katasztrófareagálási képességek fokozása, valamint a megelőzési és felkészülési beruházások növelése céljából.

Miért javasolja most a Bizottság új kezdeményezésként a rescEU-t?

A katasztrófák Európa-szerte gyakoribbá és összetettebbé váltak. Az éghajlatváltozás és a változó kockázatok hatásai sok országot súlyosan érintettek az elmúlt években. Számos olyan katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, amelyek emberi életeket követeltek és egyéb káros következményekkel jártak a polgárok, a vállalkozások, a közösségek és a környezet számára. Egyedül 2017-ben 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák eredményeként. A gazdasági költségek szintén jelentősek: 2016-ban az európai kontinenst érő, közel 10 milliárd EUR összegű kárt regisztráltak. Az Uniónak reagálnia kell az említett kihívásokra, és jobb védelmet kell nyújtana polgárainak az említett katasztrófákkal szemben.

Az EU jelenlegi katasztrófareagálási eszközei korlátozottak, és gyakran egyáltalán nem képesek, vagy nem képesek elég gyorsan biztosítani a tagállamok által a válság folyamán kért segítséget. Ennek az az oka, hogy az Unió jelenlegi polgári védelmi mechanizmusa önkéntes rendszerre épül és olyan többletkapacitásokon alapul, amelyeket a tagállamok más, rászoruló országnak fel tudnak ajánlani.

Hogyan működik majd a rescEU a gyakorlatban?

A rescEU lényegében olyan eszközökből álló tartalék, amelyeket akkor használnak fel, ha maguk a tagállamok nem képesek megbírózni a katasztrófától, és kiegészítő uniós segítséget kérnek, amelyet gyorsan célba kell juttatni. A rescEU valamennyi költségét és kapacitását teljes mértékben az EU finanszírozza, a Bizottság pedig megtartja az üzemelésellenőrzést a szóban forgó eszközök felett, és dönt azok bevetéséről.

A rescEU válsághelyzetben az alábbiak szerint működik:

1) a tagállam dönt arról, hogy aktiválja az uniós polgári védelmi mechanizmust, hogy támogatást kérjen, amikor nem képes megbirkózni egy válsághelyzettel (ezt más országok és nemzetközi szervezetek is megtehetik). Le kell szögeznünk a következőket: maga az Európai Bizottság nem aktiválhatja a polgári védelmi mechanizmust.

2) A Bizottság brüsszeli székhelyű, folyamatosan működő Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja kíséri figyelemmel és irányítja azt az információs rendszert, amelyet a tagállamok arra használnak, hogy segítségnyújtást kérjenek és részletezzék, hogy milyen támogatásra van szükségük. A segítségnyújtás iránti kérelem beérkezését követően a mechanizmusban részt vevő valamennyi államot haladéktalanul értesítik a kérésről.

3) Amikor az európai polgári védelmi eszköztár: kapacitásai nem elegendőek a katasztrófára való reagáláshoz, a Bizottság dönthet arról, hogy saját „rescEU” kapacitásait is mozgósítja a tagállami intézkedések támogatására. E kapacitások az alábbi négy tevékenységi területen jelennek meg; tűzoltó repülőgépek, áradás esetén használható nagy teljesítményű szivattyú-berendezések, városi kutató-mentő kapacitások, valamint tábori kórház és sürgősségi orvosi segítségnyújtás.

4) Miután azonosították a kért támogatást, megküldik azt az érintett országnak. A Bizottság megtartja az üzemelésellenőrzést a rescEU eszközök felett. A művelet során az érintett ország biztosítja, hogy a rescEU kapacitások bevonásával végzett tevékenységek megfeleljenek a Bizottsággal együtt elfogadott műveleti alkalmazásnak.

Miként támogatja az EU a tagállami szolidaritást az európai polgári védelmi eszköztárban lévő nemzeti kapacitások felhasználása révén?

A javaslat számos új rendelkezést tartalmaz, amelyek segítik a tagállamokat meglévő kapacitásaik bővítésében és abban, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá az európai polgári védelmi eszköztárshoz:

  1. a tagállamok jelentős, 75 %-os uniós társfinanszírozást kapnak nemzeti kapacitásaik bővítéséhez. E kapacitások az európai polgári védelmi eszköztár részévé válnak és elérhetővé teszik azokat katasztrófareagálás céljából.
  2. Ha a katasztrófareagáláshoz tagállami kapacitásokra van szükség, az Unió társfinanszírozza majd az európai polgári védelmi eszköztár részét képező eszközök bevetése során felmerülő költségeket. A tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár rendelkezésére bocsátott eszközök esetében az uniós társfinanszírozás a működési költségek 75 %-át teszi ki az Unión vagy a részt vevő államokon belüli felhasználás esetén. Az uniós költségvetés jelenleg csak a szállítási költségek egy hányadát finanszírozza, a működési költségeket azonban nem. A legtöbb művelet esetében azonban nem az A-ból B-be történő eljuttatás jelenti a költséges részt: a működési költségek jóval magasabbak a szállítási költségeknél. Például egy nagy tábori kórház szállítási költségei csupán töredékét teszik ki a mintegy havi 6 millió EUR-s működési költségnek. Egy repülő Franciaországból Portugáliába irányuló útja szintén olcsó az ottani több napos működés költségéhez képest.
  3. Létrejön az uniós polgári védelmi tudáshálózat, hogy Európa-szerte támogatást nyújtson az összes polgári védelmi szereplőnek. Ez lehetővé teszi, hogy valamennyi katasztrófareagálási szereplő naprakész legyen és „ugyanazt a műszaki nyelvet” beszélje.
  4. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a strukturális alapok segítségével végzett tagállami beruházások „válságállóak” legyenek, vagyis hogy azok során figyelembe vegyék a tagállamok által benyújtandó kockázatértékeléseket. Ezen túlmenően a Bizottság megkövetelheti a nemzeti válságkezelési és -készültségi terveket, figyelemmel kísérheti azok végrehajtását, és ajánlásokat fogalmazhat meg a nemzeti megelőzési és felkészültségi beruházások tekintetében. Hosszú távon ez a leghatékonyabb módja annak, hogy segítséget nyújtsunk a tagállamoknak a veszteségek csökkentéséhez, valamint a katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra vonatkozó kapacitásuk fokozásához.

Európai polgári védelmi eszköztár: hány és mely országokból származó eszközzel rendelkezik majd?

Az európai polgári védelmi eszköztár épít a már meglévő, „Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásra”, amelyet 2014 októberében hoztak létre és összevont eszköztár néven volt közismert. Jelenleg több mint 90 reagálási képesség szerepel az eszköztárban, amelyeket 20 különböző részt vevő ország kötött le. Az áttekintésük itt érhető el. Olyan eszközök tartoznak ezek közé, mint a tűzoltó csapatok és repülőgépek, árvízvédelmi és víztisztítási kapacitás, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelmi, felderítési és mintavételi kapacitás. Mivel azonban a katasztrófák egyidejűleg, nagyobb gyakorisággal és bonyolultabb formában jelentkeznek, a tapasztalatok szerint ezek a kapacitások nem elégségesek.

A Bizottság megerősíti az európai polgári védelmi eszköztárt azáltal hogy megnövelt uniós finanszírozást nyújt a tagállamoknak az eszköztárban lévő bármely eszközzel kapcsolatos átalakítási, javítási és működési költségek esetében. Ez további ösztönzést biztosít azoknak a tagállamoknak, amelyek lekötnék kapacitásaikat az európai polgári védelmi eszköztárban.

Ez a struktúra lehetővé teszi-e az EU területén kívüli polgári védelmi aktiválásokat is?

A javaslat nagyrészt arra összpontosít, hogy megerősítse az Unió és a tagállamok kollektív képességét a belföldi katasztrófákra való reagálásra.

Az EU-n és a részt vevő tagállamokon kívüli aktiválások esetében az uniós polgári védelmi mechanizmus továbbra is biztosítani fogja az uniós reagálás következetességét a már hatályos jogszabályokkal összhangban, valamint azáltal, hogy 75 %-os finanszírozást biztosít az európai polgári védelmi eszköztár kapacitásainak szállítási költségeihez.

Az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő államok (Izland, Norvégia, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Törökország) igénybe vehetik a rescEU keretében kínált új lehetőségeket is.

Miként javítja a javaslat a felkészültséget és a megelőzést?

A megelőzés és a készültség a természeti katasztrófákra való hatékony reagálás sarokköve. A katasztrófamegelőzésbe irányuló beruházások egyértelmű haszonnal járnak – életeket és megélhetéseket mentenek meg, valamint minimálisra csökkentik a gazdasági és fizikai károkat. A javaslat a katasztrófamegelőzés erősítését és a kockázatok csökkentését állítja a tervezés középpontjába, továbbá beépíti a kockázatértékelést és -csökkentést az uniós alapok felhasználásába.

Az EU az alábbiak révén javasolja ezt megtenni:

  • A tagállamok bevonása a kockázat megfelelőbb értékelésébe, valamint a hatékony készültség és megelőzés tervezésébe. Például ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy térséget áradás veszélyeztet, gondoskodnunk kell arról, hogy a házak, vállalkozások és a környezet ennek megfelelő védelemben részesüljenek, illetve, ha tudomásunk van arról, hogy erőtüzek fenyegetik az elszigetelt vidéki térségekben élő idős embereket, készültségi tervekkel kell rendelkeznünk a kimenekítésükre.

  • A legjobb rendelkezésre álló európai szakismeret közös képzésének biztosítása. Az eszközöknek és csapatoknak könnyen képesnek kell lenniük arra, hogy vállvetve tevékenykedjenek a határ mindkét oldalán, és olyan helyen kell állomásozniuk, amely közel van a katasztrófák lehetséges helyszínéhez. Ez az ismeretek megosztását és a korábbi katasztrófákból levont tanulságokat is érinti. Az uniós polgári védelmi tudáshálózat révén elősegítik majd az említett összes vonatkozás fejlesztését.

A tagállamoknak megelőzési és felkészülési terveket kell készíteniük, amelyeket a Bizottság felülvizsgál majd, segítve azokat a tagállamokat, amelyek további támogatást igényelnek.

Hányszor aktiválták az európai polgári védelmi mechanizmust az elmúlt két évben?

Az elmúlt két évben (2016-ban és 2017-ben) összesen 56 alkalommal aktiválták az Unión belül és annak területén kívül.

Mennyibe fog kerülni a Bizottság javaslata, ha a Parlament és a Tanács elfogadja azt?

E javaslat becsült költségvetési hatása 280 millió EUR többletkiadást jelent a többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakában (2018–2020).

 

MEMO/17/4732

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar