Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Az ökológiai termelésről szóló új rendelet

Brüsszel, 2017. november 20.

Az ökológiai termelésről szóló új rendelet

A Bizottság üdvözli, hogy a Tanács jóváhagyta a társjogalkotóknak az ökológiai termelés új szabályairól szóló megállapodását, és várakozással tekint az új rendelet elfogadásához vezető utolsó lépések elé. Az új szabályok – elfogadásukat követően – 2021. január 1-jén lépnek hatályba. Ez elegendő időt biztosít a termelők, a gazdasági szereplők és a kereskedelmi partnerek számára az új jogi kerethez való alkalmazkodáshoz.

Miért van szükség az ökológiai ágazatra vonatkozó új szabályokra?

A jelenlegi szabályok között sok olyan is található, amely több mint 20 éves, és amelyet naprakésszé kell tenni az elmúlt két évtizedben az EU ökológiai ágazatában bekövetkezett jelentős változásokat figyelembe véve. Az ökológiai termelés az EU agrár-élelmiszeripari ágazatának már nem ugyanaz a marginális része, mint ami akkor volt, amikor a jelenlegi szabályokat kidolgozták. Valójában az uniós mezőgazdaság egyik legdinamikusabb ágazatáról van szó, amelynek keretében az ökológiai gazdálkodáshoz használt földterület évente mintegy 400 000 hektárral növekszik. Az uniós ökológiai piac értéke megközelítőleg 27 milliárd euró. Ez az összeg körülbelül 125%-kal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. A jelenleg érvényben lévő szabályok és mentességek nem adnak kellő bizonyosságot és biztonságot az európai mezőgazdaság e rendkívül fontos ágazata számára. Ugyanakkor az új rendelet egyszerűbb, összehangoltabb megközelítése minden bizonnyal még gyorsabb növekedést tesz lehetővé.

Melyek a reform hozzáadott értékei, és milyen változások várhatók?

Az uniós ökológiai gazdálkodók méltányos bánásmódban fognak részesülni, és az uniós ökológiai logó Európa-szerte ugyanazokat a minőségi garanciákat fogja biztosítani a fogyasztók számára. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók többsége felárat fizet a bioélelmiszerekért, ez a minőségi garancia rendkívül fontos.

A legfontosabb előrelépés az egész Unióra kiterjedő, az EU teljes ökológiai ágazatát lefedő szabályok bevezetése. A régi szabályok lehetővé tették a kivételek „à la carte” rendszerét, néha egyetlen gyártó szintjén is. Az új szabályok továbbra is lehetővé teszik a múltban a mentességek révén biztosított rugalmasságot. Az olyan, kellően indokolt kivételek, mint például az ökológiai összetevő nem ökológiai összetevővel való ideiglenes helyettesítése korlátozott készletek esetén, továbbra is megengedettek lesznek. Ugyanakkor e mentességek időben korlátozottak lesznek, rendszeresen értékelésre kerülnek és szükség esetén valamennyi gyártóra alkalmazandóak, mindenki számára biztosítva a méltányos bánásmódot. Minden ökológiai termelőre és termékre ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni.

Ez az egységes szabályrendszer alkalmazandó azokra a nem uniós mezőgazdasági termelőkre is, akik ökológiai termékeiket az EU piacára exportálják. Az új szabályrendszer a jelenlegi, importált ökológiai élelmiszerekre vonatkozó, hatvannál is több különböző egyenértékűnek tekintett szabvány helyébe lép. Pillanatnyilag – amennyiben az adott országnak nincs egyenértékűségi megállapodása az Unióval – ugyanazon ország termelőire különböző szabványok vonatkozhatnak, csupán azért, mert a tanúsító szervek saját szabványokat állapítanak meg. Az egyenértékűség elvének helyébe egységes uniós szabályoknak való megfelelés lép. Ez számos jelentős javulást eredményez a kereskedelem terén, amelyek közül az egyik legfontosabb abban rejlik, hogy az uniós és a harmadik országokból származó gazdasági szereplőkre egyenlő versenyfeltételek fognak vonatkozni.

A szabályok hatályát kiterjesztették számos új termékre, például a sóra, a parafára és az illóolajakra. A jövőben az ágazat fejlődésének és a fogyasztói igényeknek megfelelően új termékek hozzáadása is lehetséges, ami további lehetőséget biztosít a termelők számára.

Az új rendelet a mezőgazdasági termelőknek egyszerűsítést jelent. A mezőgazdasági kistermelők például választhatják majd a csoportos tanúsítást, ami csökkenti a tanúsítási költségeket, és megkönnyíti számukra az ökológiai rendszerhez való csatlakozást.

Új lehetőségek jönnek létre az ökológiai vetőmagvak és más olyan növényi szaporítóanyagok új piacának megnyitásával is, amelyekre genetikai szempontból nagy biológiai sokféleség jellemző. Ez javítani fogja a biodiverzitást és a növénytermesztés fenntarthatóságát, és lendületet fog adni az innovációnak. A kártevőkkel és betegségekkel szembeni rezisztencia javulni fog, a helyi viszonyokhoz való jobb alkalmazkodás pedig kiemelt szerepet fog betölteni.

Az új szabályok következtében több lesz az ellenőrzés és a bürokrácia az ökológiai termelők és a tanúsító szervek számára?

Éppen ellenkezőleg: az új szabályok egyensúlyt teremtenek az ágazatba vetett fogyasztói bizalom biztosítása érdekében szükséges ellenőrzések, valamint az ellenőrzések nyomán a mezőgazdasági termelőkre és az illetékes hatóságokra háruló terhek között. Az ellenőrzések tagállami szinten és – hatékonyságuk biztosítása érdekében – előzetes bejelentés nélkül kerülnek végrehajtásra. A szokásos eljárás keretében éves ellenőrzéseket kell végezni, de az új szabályok elismerik, hogy ez – a már működő ökológiai termelők vonatkozásában – nem feltétlenül szükséges minden esetben. Azon termelők esetében, akiknél három egymást követő éves ellenőrzést követően sem találtak szabálytalanságot, a nemzeti hatóságok dönthetnek úgy, hogy az ellenőrzéseket csak kétévente folytatják le. Ezzel csökken a bürokrácia mind a mezőgazdasági termelők, mind a nemzeti közigazgatások számára.

Engedélyezett-e növényvédő szerek használata az ökológiai élelmiszerekben?

Az ökológiai szabályok teljesen egyértelműek: a tanúsított termelők semmilyen módon nem alkalmazhatnak növényi kultúrájukhoz olyan engedéllyel nem rendelkező anyagokat, mint a növényvédő szerek. Ez mindig is így volt, és nem változik az új szabályokkal.

Ami az új szabályokat illeti, azok olyan elővigyázatossági intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket a gazdasági szereplőknek meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék az ökológiai termelésből származó hagyományos kultúrák esetében használt növényvédő szerek által okozott véletlen „szennyeződés” kockázatát. Ezen intézkedések ellenőrzése a nemzeti hatóságok feladata. A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben megbízhassanak abban, hogy az EU ökológiai logóját viselő termékek előállítása során nem használtak aktívan növényvédő szereket, és hogy minden lehetséges óvintézkedést megtettek annak érdekében, hogy a peszticidek véletlen jelenlétének csekély kockázatát is csökkentsék.

Azokat az eseteket, amikor felmerül annak lehetősége, hogy az ökológiai termékek növényvédő szereket tartalmaznak, a nemzeti hatóságok kötelesek kivizsgálni. A hivatalos vizsgálat megindításához azonban az ilyen eseteket egyértelműen meg kell indokolni. A vizsgálat célja, hogy tisztázza az ilyen anyagok vagy termékek ökológiai termékekben való jelenlétének eredetét és okát, és az eljárás során alkalmazni kell minden megfelelő módszert ahhoz, hogy a gyanút haladéktalanul ki lehessen zárni.

A Bizottság az új rendelet alkalmazásának időpontjától, azaz 2021. január 1-jétől számított négy éven belül megvizsgálja a helyzetet. Ez lehetővé teszi majd a nem engedélyezett anyagokra vonatkozó küszöbértékekkel kapcsolatos nemzeti szabályok és gyakorlatok átfogó elemzését, és annak megállapítását, hogy milyen utat kell e kérdésben követni.

Hogyan érintik az új szabályok az importált ökológiai termékeket?

Az új rendelet nemcsak az uniós ökológiai termékekre terjed ki, hanem a harmadik országokból az EU-ba behozott termékekre is.

Ami az elismert ellenőrző szerveket illeti, az új szabályok mind az uniós, mind pedig az Európai Unió egységes piacán értékesíteni szándékozó harmadik országbeli termelők esetében azonosak lesznek. Az uniós szabályokkal egyenértékűnek tekintett normák követése helyett a harmadik országok termelőinek immár ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint az uniós termelőknek. Ily módon az egyenértékűség elvéről a megfelelőség elvére való áttérésről van szó. Ez nem csupán egyenlő feltételeket teremt valamennyi termelő számára, akik biztosak lehetnek abban, hogy mindannyiuknak ugyanazoknak a szigorú előírásoknak kell eleget tenniük, hanem a fogyasztók számára is biztosítja, hogy az EU-ban értékesített ökológiai termékek, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy másutt állították-e elő azokat, ugyanazoknak a minőségi előírásoknak felelnek meg.

Eddig az importált termékeket az egyenértékű harmadik országok nemzeti szabályaival összhangban vagy az ellenőrző szervek által kialakított, az EU által a saját ökológiai termelési szabályaival egyenértékűnek tekintett körülbelül 60 különböző szabállyal összhangban igazolták. Néhány ellenőrző szerv például lehetővé tette bizonyos olyan növényvédő szerek használatát, amelyek az Unióban nincsenek használatban (például azokban az esetekben, amikor olyan betegségeket kezelnek, amelyek nincsenek jelen Európában, és amelyek tekintetében ezért nincsenek európai szabályok).

Mi történik majd azokkal az ökológiai termelésre vonatkozó megállapodásokkal, amelyek az EU és más országok között jöttek létre?

Az EU számos nem uniós ország (ún. harmadik ország) esetében elismerte, hogy egyenértékű ökológiai termelési szabályokkal és ellenőrzési rendszerekkel rendelkezik. Egyes harmadik országok – például Kanada, Japán, az Egyesült Államok, Tunézia, Új-Zéland stb. – egyenértékűségi egyezmények vagy megállapodások révén szintén egyenértékűnek ismerték el az EU-t, ami azt jelenti, hogy mindkét fél saját szabályai alapján elismerte egymás ökológiai termelési szabályait és ellenőrzési rendszereit. Ezek az egyezmények lehetővé teszik az európai fogyasztók számára, hogy az ökológiai termékek széles köréből választhassanak, miközben az uniós termelők számára új kiviteli lehetőségeket biztosítanak.

A meglévő egyezményeknek vagy megállapodásoknak adott esetben észszerű időn belül meg kell felelniük az új szabályoknak.

A kölcsönös egyenértékűségre vonatkozó egyezmények hatályán kívül eső harmadik országok egyenértékűségének meglévő elismerését kölcsönös kereskedelmi megállapodásokká kell alakítani annak érdekében, hogy szilárdabb jogi keretet biztosítsanak a piaci szereplők számára. Az ötéves átmeneti időszak biztosítja, hogy mind az EU, mind pedig a partnerei számára elegendő idő álljon rendelkezésre egy kölcsönösen előnyös egyezmény megtárgyalására.

Mit jelentenek az új szabályok az üvegházakban történő ökológiai termelés számára?

A növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztül történő táplálása az ökológiai termelés egyik fő követelménye. Az új rendelet megerősíti a talajhoz való kapcsolódás alapelvét, és mint ilyen, az „izolált ágyások” használata nem tekinthető a tágabb értelemben vett ökológiai elvekkel összeegyeztethetőnek.

Az új rendelet azonban lehetővé fogja tenni azon országok termelői számára, ahol a gyakorlatban már engedélyezték az ökológiai termelést, hogy korlátozott időn – 10 éven – keresztül folytassák az üvegházak használatát. A Bizottság az új rendelet alkalmazásának időpontjától számított 5 éven belül jelentést nyújt be az üvegházakban található izolált ágyások használatáról, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.

Alkalmazni fogják a szabályokat valamennyi ökológiai termékre, köztük a feldolgozott termékekre is?

Az új ökológiai rendelet az élő és feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre is alkalmazandó, beleértve a vetőmagvakat és egyéb növényi szaporítóanyagokat, valamint az élelmiszerként és állati takarmányként felhasznált feldolgozott mezőgazdasági termékeket. A feldolgozott termékeket csak akkor lehet ökológiai címkével ellátni, ha a mezőgazdasági eredetű összetevők legalább 95%-a ökológiai termelésből származik.

MEMO/17/4686

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar