Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Az EU a tengerek tisztábbá és biztonságosabbá tételére irányuló ambiciózus intézkedésekkel mutatja az utat

Malta, 2017. október 5.

Az EU a tengerek tisztábbá és biztonságosabbá tételére irányuló ambiciózus intézkedésekkel mutatja az utat

Az EU rendezésében október 5–6-án Máltán zajló „A mi óceánunk” konferencián az Európai Unió 36 konkrét intézkedés mellett kötelezte el magát az egészségesebb, tisztább, biztonságosabb és védettebb tengerek érdekében. A több mint 550 millió eurót kitevő és világszerte folytatott tevékenységeket érintő bejelentések kiemelik az EU azon szándékát, hogy javítsa a tengerek állapotát, és ösztönzést adjon a világ többi részének – a kormányoknak és a magánszektornak egyaránt – arra, hogy érdemben foglalkozzon az óceánokkal kapcsolatos, egyre nagyobb kihívások megoldásával, többek között a műanyaghulladékkal, a tengeri élővilág védelemével, az éghajlatváltozás hatásaival és a tengeri bűncselekmények visszaszorításával.

Az EU 36 kötelezettségvállalását az alábbiakban ismertetjük részletesen.

A tengeri biztonság képezi a globális kereskedelem és jólét alapját, azonban a természeti katasztrófáktól a kalózkodásig, illetve az emberkereskedelemtől a fegyveres konfliktusokig számos veszély fenyegeti. Az Európai Unió az óceánok biztonságosabbá tétele és védelmének hatékonyabb biztosítása érdekében bejelentette a következőket:

  • 37,5 millió eurót szán a délkelet-afrikai partvonal és az Indiai-óceán tengerhajózási biztonságának garantálására, valamint a térségbeli kalóztevékenység elleni védelemre. A rendelkezésre bocsátott forrásokat négy regionális szervezet (IGAD, COMESA, EAC és IOC) használhatja fel, együttműködésben az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az INTERPOL-lal és a FAO-val. A program támogatja az alternatív megélhetési lehetőségeket kínáló kezdeményezéseket Szomália kalóztevékenységtől sújtott parti területein, a nemzeti és regionális szintű nyomozati kapacitás fejlesztését, a börtönreformokat, az ügyészségi és bírósági kapacitásépítést, az illegális pénzmozgások felszámolását, a pénzmosás elleni küzdelmet, különféle egyéb tengerészeti feladatokat, valamint a tengerhajózási információk koordinációjának és cseréjének regionális mechanizmusát.
  • 2017-ben 4 millió eurót ruház be Föld-megfigyelési programjába (Kopernikusz), hogy támogassa az uniós ügynökségeket és az uniós tagállamokat az olajszennyezés és a nagyléptékű kereskedelmi halászat ellenőrzésében (ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is) az Atlanti-óceán északkeleti térségében, a Földközi-tengeren, a Balti-tengeren, az Északi-tengeren, a Fekete-tengeren, a Csendes-óceánon és a Kanári-szigetek körül. A Kopernikusz olyan új szolgáltatásokat is bevezet majd, amelyek a bűnüldözés és a hajózási biztonság támogatására szolgálnak a jeges vízterületeken.
  • Továbbra is támogatni fogja a Guineai-öböl tengerhajózási biztonságát, többek között a Guineai-öbölbeli régióközi hálózaton keresztül, valamint két új program elindításával: ezek a 29 millió euró értékű SWAIMS-program (Nyugat-Afrika integrált tengerhajózási biztonságának támogatása) és a nyugat-afrikai és közép-afrikai kikötőbiztonság javítását célzó, 8,5 millió euró értékű program.
  • 2017-ben 1 millió euróval hozzájárul az uniós tengerészeti hatóságok ikt-rendszereinek fejlesztéséhez és a közöttük való együttműködés megkönnyítéséhez. Emellett az Európai Unió bejelentette, hogy 80 000 euróval segíti az európai parti őrségek közötti együttműködést.
  • 2017 szeptemberében sor kerül egy olyan megfigyelőeszköz prototípusának üzembe helyezésére, amely észleli a hajókat azzal a céllal, hogy fény derüljön a tengeren végzett emberi tevékenységek nagyságrendjére. Az azonosítatlan tengeri objektumok felkutatására szolgáló eszköz (röviden: SUMO) olyan szoftver, amely automatikusan elemzi a radarfelvételeket készítő műholdak adatait, hogy észlelje az akár mindössze 1 méter hosszúságú vízi járműveket is, még felhős égbolt esetén, illetve éjszaka is. A SUMO nyílt forráskódú eszköz, ami elősegíti a felhasználók és fejlesztők körében történő igénybevételét, valamint megkönnyíti a nemzetközi együttműködést a hajózási útvonalak feltérképezésében, a hajózási intenzitás nyomon követésében, a szennyező hajók beazonosításában, a halászati tevékenység nyomon követésében, a kalóztevékenység és a csempészés elleni küzdelemben, valamint a tengeri határok ellenőrzésében.

A tengerszennyezés komoly probléma: évente több mint 10 millió tonna hulladék kerül a tengerbe. 2050-re az óceánokban több műanyag lehet, mint a hal. E kihívások kezelése érdekében az EU bejelentette a következőket:

  • A WISE-Marine (a tengerekre alkalmazott európai vízügyi információs rendszer) létrehozását, amelyen keresztül a nagyközönség és az érdekelt felek információhoz juthatnak az európai vízügyi kérdésekről, így mozdítva elő a megfelelőbb óceánpolitikai irányítást és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás térnyerését. A következő években sor kerül a platform kiterjesztésére és további integrálására is.
  • 2017-ben 2 millió euróval hozzájárul a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv tagállami végrehajtásának támogatásához, valamint további 2,3 millió eurót biztosít az e cél megvalósítására irányuló regionális és régióközi együttműködés finanszírozására. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagállamok vizei 2020-ra elérjék a jó környezeti állapotot, megvédve ezáltal a tengerrel összefüggő gazdasági és társadalmi tevékenységek alapját képező erőforrásokat.
  • 2,85 millió eurót különít el a tengerszennyezés megelőzésére és a szennyezés elhárítására való felkészülést célzó projektekre, továbbá 2,5 millió eurót szán a tengerszennyezés-elhárítási gyakorlatokra, így támogatva és kiegészítve az uniós országok közötti, illetve bizonyos, az Unióval szomszédos államokkal közösen folytatott határon átnyúló együttműködést.
  • A műanyagokra vonatkozó, rövidesen közzéteendő stratégiája részeként 2017 végéig intézkedéstervezetet terjeszt elő a környezetbe jutó műanyagok mennyiségének csökkentésével kapcsolatban.
  • 2017-ben intézkedéstervezetet terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy miként csökkenthető a hajókon keletkezett, tengerbe ürített hulladékok és a rakománymaradványok mennyisége.

A napjainkban 1,3 milliárd euróra becsült fenntartható kék gazdaság az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik. Az EU ezt a témakört felvette „A mi óceánunk” konferenciasorozat idei rendezvényének programjába azzal a céllal, hogy a világ part menti közösségeiben erősebb szinergiák alakuljanak ki a fenntartható óceángazdálkodás, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás között. E célból az EU bejelentette az alábbiakat:

  • 2017-ben több mint 250 millió euróval járul hozzá a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás finanszírozásához. Ezen belül 40 millió euró van elkülönítve az alacsony kibocsátású és fejlett vízi közlekedés támogatására, több mint 30 millió euró pedig a tengeri energiára. Ezen túlmenően az EU bejelentette, hogy 12 millió eurót biztosít két olyan új innovációs projekt támogatására, amelyek célja a tengerek tengeri hulladéktól és más szennyező anyagoktól való megtisztítása. Végezetül, az Európai Unió bejelentette, hogy több mint 50 millió euróval támogatja a BlueMED kezdeményezést, amely tudományos és kutatási együttműködés révén törekszik előmozdítani a Földközi-tenger egészségi állapotát, termelékenységét és ellenálló képességét.
  • Az EU tovább fokozza erőfeszítéseit az Összatlanti Óceánkutatási Szövetség kialakítására, ösztönözve a belémi nyilatkozat szerinti, a tengertudomány, a tengerkutatás és a tengeri innováció területét érintő megerősített együttműködési kereteket olyan atlanti partnerekkel, mint Brazília és Dél-Afrika, és 2018-2019 folyamán több mint 60 millió eurót fog elkülöníteni e cél elérésére. Az EU ezenkívül folytatja az USA-val és Kanadával kötött óceánkutatási együttműködésről szóló, úttörő jelentőségű galway-i nyilatkozat végrehajtását. Az Európai Unió arról számolt be, hogy az Atlanti-óceánt érintő kihívásokkal foglalkozó nemzetközi konzorciumokban dolgozó kutatócsoportok száma 2019-re meg fogja haladni az 500-at.
  • 2017-ben 14,5 millió eurós beruházási kezdeményezést indít, hogy az Európai Unióban előmozdítsa a fenntartható kék gazdaság kialakítását. Ebből 8 millió euró van elkülönítve vállalkozásindítási támogatásra a fellendülőben lévő kék gazdasági ágazatokban Unió-szerte indítandó ígéretes projektek számára. A tengeri hulladék nyomon követésének javítása és az ellene való küzdelem fokozása érdekében az EU további 2 millió eurót biztosít az Európai Uniót övező vizekben fellelhető tengeri hulladék nyomon követésére és/vagy az ellene való küzdelemre szolgáló innovatív technológiák támogatására. Ezen túlmenően az EU 3 millió eurót biztosít a földközi-tengeri medencében folytatott ikerintézményi projektek támogatására, például tengerészeti képzési és oktatási intézmények, a kék gazdaságban tevékenykedő vállalkozások és a helyi halászközösségek között. Végezetül, 1,5 millió euró kerül elkülönítésre a földközi-tengeri térség tengeri és parti ökoszisztémáinak helyreállítására.
  • Elindítja a 45 millió euró értékű csendes-óceáni–európai uniós tengerészeti partnerségi programot (PEUMP). Svédország bejelentette, hogy 10 millió euróval hozzájárul a programhoz. A program egyrészt a halászat fenntartható kezelésének és fejlesztésének támogatására irányul az élelmiszerbiztonság és a gazdasági növekedés érdekében, másfelől az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának és a tengeri biológiai sokféleség megőrzésének kérdésével is foglalkozik.
  • A tengeri területrendezési eljárások felgyorsítása világszerte, együttműködésben az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával (IOC-UNESCO). 2017. március 24-én mind az EU, mind az IOC-UNESCO elkötelezte magát e cél teljesítése mellett. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása. A közös menetrendre támaszkodva az EU 1,4 millió eurós támogatást fog biztosítani az IOC-UNESCO számára arra a célra, hogy nemzetközi iránymutatásokat dolgozzon ki a tengeri területrendezés vonatkozásában. Ennek keretében 2018 elején két kísérleti tengeri területrendezési projekt fog indulni: egy a Földközi-tenger térségében, egy pedig a Csendes-óceán déli részén. Ezenkívül létre fog jönni egy nemzetközi tengeri területrendezési fórum, amely megkönnyíti annak megvitatását, hogy globális szinten hogyan alkalmazzuk a tengeri területrendezés eljárásait, többek között az ágazatokon átívelő intézkedéseket. Az első műhelytalálkozóra 2018 tavaszán kerül sor.
  • 2017 és 2018 folyamán 23 millió eurót fordít Föld-megfigyelési programjának (Kopernikusz) tengerikörnyezet-megfigyelési szolgáltatására. A szolgáltatás középpontjában az éghajlatváltozás, a halászat és a tengeri környezet védelme áll. Az Unió bejelentette továbbá, hogy a Kopernikusz lesz az első olyan program, amelynek keretében óceánfigyelési mutatókat dolgoznak ki, többek között a biokémia területén. Ezek a mutatók – melyek fontosak az óceánok egészségének mérése szempontjából – az óceánok állapotáról szóló jelentésben fognak megjelenni, amely 2018 végére elérhető lesz online.
  • Elkötelezett a parti államokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások további elmélyítése mellett. A már meglévő megállapodások segítik az érintett országokat a fenntartható halászat kialakításában, a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerek hatékony irányításában, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben. Az új generációs megállapodásokban integráltabb megközelítést kell alkalmazni, belefoglalva a fenntartható kék gazdaság előmozdítását és a halászati ágazatba történő beruházások elősegítését. Az új megközelítés hozzásegítheti a partnerországokat ahhoz, hogy több hasznuk származzon az óceángazdaságból, mégpedig fenntartható módon.
  • 8,5 millió eurót biztosít a karibi tengermedence tengeri és tengerparti biológiai sokféleségének megőrzésére, szem előtt tartva a szóban forgó ökoszisztémáktól függő közösségek érdekeit. Ez a fellépés főképpen azokra a természeti területekre összpontosít, amelyeket fenyegetnek a helytelen használat, a túlzott kitermelés, a szennyezés és az éghajlatváltozás hatásai.
  • Közel 6 millió eurót biztosít az arra irányuló projektek támogatására, hogy az uniós országok között határon átnyúló együttműködés jöjjön létre a tengeri területrendezés területén. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő tevékenység, amelynek célja a tengeren végzett emberi tevékenységek hatékonyságának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása.
  • 2017-ben finanszírozni fogja az első hullám- és árapályenergia-rendszerek telepítésének tesztelését, 1,5 millió euróval támogatva a környezeti megfigyelésben érintett közigazgatásokat és projektfejlesztőket.
  • Szándékában áll kifejleszteni a kísérleti „kék” tudományosadat-felhőt, amely a tengerre vonatkozó adatokhoz való hozzáférésnek, azok kezelésének és felhasználásának korszerűsítésére irányul azzal a céllal, hogy a felhőalapú technológiák kiaknázásával javítsa a nagy mennyiségű, különféle tengeri és tengerhasznosítási adatok kezelését. A kék felhő emellett várhatóan jobban megkönnyíti az uniós tudósok és nemzetközi partnereik közötti közös munkát. A felhőalapú technológiák révén pontosabbá válhat a globális és regionális szintű óceánmegfigyelés és az előrejelzés, amint azt „A tengerek és óceánok jövője” elnevezésű G7-kezdeményezés is szorgalmazza. Mindez a továbbfejlesztett Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének (GEOSS) kiépítésére irányuló világszintű törekvéseknek is részét képezi.
  • Legalább 1 millió euróval hozzájárul a Világbank globális halászati programjának (PROFISH) támogatásához. A program célja, hogy a világ halászati és akvakultúra-ágazatában javuljon a környezeti fenntarthatóság, az emberi jólét és a gazdasági teljesítmény, középpontba helyezve a fejlődő világ halászattal és haltenyésztéssel foglalkozó közösségeiben dolgozó szegények jólétét.

Az éghajlatváltozás közvetlen következményekkel jár az óceánokra nézve; ezek közül a tengerszint emelkedése és a fokozott savasodás a legaggasztóbbak. Az Európai Unió ezért bejelentette a következőket:

  • A Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) közösen 10 millió eurós projektet indít a tengeri hajózási ágazatban az éghajlatváltozás mérséklése céljából. A projekt célja, hogy létrejöjjön öt tengerészeti technológiai együttműködési központ, amelyek globális hálózatot alkotnának azáltal, hogy az öt célrégió mindegyikében, vagyis Afrikában, Ázsiában, a Karib-térségben, Latin-Amerikában és a Csendes-óceáni térségben létesülne egy. A hálózat az említett térségekben lévő fejlődő országokat hivatott képessé tenni arra, hogy energiahatékonysági intézkedéseket dolgozzanak ki a tengeri közlekedés területén.
  • 1,5 millió eurót biztosít arra, hogy az Északi-sarkvidéken csökkenjen a koromkibocsátás. A projekt célja, hogy megerősítse az északi-sarkvidéki környezet védelmére irányuló nemzetközi együttműködést.
  • A következő két évben 600 000 euróval hozzájárul egy olyan integrált északi-sarkvidéki projekt megvalósításához, amely az uniós északi-sarkvidéki politika három kiemelt területére összpontosít: éghajlatváltozás és az északi-sarkvidéki környezet megőrzése; fenntartható fejlődés az Északi-sarkvidéken és környékén; valamint nemzetközi együttműködés az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdésekben.

A tengeri környezet védelme: A világ tengeri és part menti területeinek jelenleg kevesebb mint 5%-a áll jogi védelem alatt, ezen belül pedig még alacsonyabb az olyan területek aránya, amelyek esetében érvényt is szereznek a jogszabályoknak, szemben az ENSZ azon célkitűzésével, amely 2020-ra a tengeri és part menti területek 10%-ának védelemét helyezi kilátásba. Az Európai Unió ezért bejelentette a következőket:

  • 2017 végére az eldobható műanyagpoharak használatának fokozatos megszüntetése az EU brüsszeli épületeiben üzembe helyezett ivókutakban és italautomatákban.* Az EU vállalja azt is, hogy „A mi óceánunk” konferenciasorozat 2018. évi rendezvényén beszámol arról, hogy épületeiben és rendezvényein a későbbiekben milyen más, eldobható műanyagtermékek használatát sikerült megszüntetni. Az e cél elérésére irányuló intézkedések közé tartozik a zöld közbeszerzés javítása, az eldobható műanyagtermékek használatának visszaszorítása az étkezdékben és a kávézókban, a csapvíz használatának ösztönzése, a személyzet számára széles körű figyelemfelkeltő kampány indítása a hulladék csökkentésével, válogatásával és újrahasznosításával kapcsolatban, valamint a Bizottság által szervezett rendezvények „kizöldítése”.
  • A BIOPAMA II (a biológiai sokféleség és a védett területek kezelésének programja) kezdeményezés keretében 20 millió euróval támogatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban a védett tengeri területek kezelését.
  • Németországgal együtt támogatja egy ágazatközi és határon átnyúló többszereplős, a regionális óceánpolitikai irányításra szolgáló platform 2020-ig történő létrehozását. E platform annak a regionális óceánpolitikai irányítást célzó partnerségnek (PROG) a keretében kerül kialakításra, amelynek a létrejöttét 2015-ben kezdeményezte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Fenntarthatóságkutató Intézet (IASS), a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IDDRI) és a Fenntarthatóságért agytröszt (TMG). A platform létrehozását Németország önkéntes vállalásként jelentette be az ENSZ 2017. június 5–9-én megrendezett Óceán-konferenciájának alkalmával. E lépéssel az ország a 14. fenntartható fejlesztési cél elérését kívánja biztosítani. A PROG fórum keretében három különböző szinten nyílik majd lehetőség az integrált óceánpolitikai irányítással kapcsolatos új ismeretek megosztására: 1. a régiókon belül; 2. a régiók között; és 3. a regionális szint és a globális szint között. A nemzetközi partnerekkel 2018 során kialakítandó együttműködésre építve az EU és Németország 2019-ben fogja megszervezni az első találkozót.
  • 1,5 millió eurót szán a Közép-Atlanti-hátság és a Rio Grande-hát területén található ökoszisztémák és az ott végzett gazdasági tevékenység vizsgálatára, ezzel támogatva a környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek koherens jegyzékének meghatározását.
  • Azon szándékát, hogy támogatni fogja a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot egy legalább 2 700 km² nagyságú, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület kialakításában, így védve a tengerfenéken élő állományokat ezen a több tengeri faj számára alapvető fontosságú halbölcsőhelynek és ívóterületnek számító élőhelyen, amely Olaszország és Horvátország felségvizein kívül, az Adriai-tenger Jabuka/Pomo Pit néven ismert részén található. A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság 2017. október 16–19-én tartandó éves ülésén születik majd döntést arról, hogy a Jabuka/Pomo Pit területén kialakításra kerüljön-e a halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület.

A fenntartható halászat előfeltétele annak, hogy a jövő nemzedékek számára továbbra is elegendő mennyiségű és tápláló tengeri eredetű élelmiszer álljon rendelkezésre. A fenntartható halászat világszerte történő biztosítása érdekében az EU bejelentette az alábbiakat:

  • A PESCAO-program keretében 15 millió eurót juttat a regionális halászati tevékenységek irányításának javítására Nyugat-Afrikában azzal a céllal, hogy kidolgozásra kerüljön egy olyan regionális halászati politika, amely regionális koordinációt tesz lehetővé a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben, és amelynek segítségével javul a halállományokkal való regionális szintű gazdálkodás.
  • 2017-ben 5,7 millió eurót szán az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntarthatóságának fokozása érdekében végzett munka támogatására.Ez az intézkedés a 2017. március 30-án aláírt MedFish4Ever-nyilatkozatra épül, amelyben a felek a Földközi-tenger halállományainak megmentésére és a régió ökológiai és gazdasági jólétének megóvására tettek tíz évre szóló vállalást.
  • 2017-ben legalább 1 millió eurót biztosít a FAO globális programjának, ezzel támogatva a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, történelmi jelentőségű megállapodás végrehajtását. A program szakpolitikai, jogi és technikai segítségnyújtást és kapacitásépítést biztosít a megállapodás végrehajtásának erősítése céljából. Ezen túlmenően az EU bejelentette, hogy vállalja annak a nemzetközi konferenciának a megszervezését, amelynek alkalmával 2020-ban a feleknek lehetőségük lesz értékelni és felülvizsgálni a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló megállapodást. Végezetül az EU azt is bejelentette, hogy 2017-ben 225 000 euróval hozzájárul egy olyan, a FAO által kifejlesztendő globális nyilvántartás létrehozásához, amelyben világszerte regisztrálni lehet majd a halászhajókat, a hűtőhajókat és az ellátóhajókat.
  • 2017 végéig várhatóan új szabályok lépnek életbe a külső vizeken halászó flották jobb és fenntarthatóbb kezelése érdekében. Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Unió jobban nyomon követheti és ellenőrizheti flottáját, képes lesz hatékonyan kezelni az átlobogózással és a hajóbérléssel összefüggő problémákat, és ezáltal fokozni fogja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket.
  • Az Európai Unió elkötelezett az iránt, hogy a 2017 decemberében Buenos Airesben tartandó 11. WTO miniszteri konferencián többoldalú megállapodás jöjjön létre a halászati támogatások vonatkozásában. Ennek érdekében az EU 2017 júliusában módosított javaslatot terjesztett a Kereskedelmi Világszervezet elé, amelyben szorgalmazza egyes olyan halászati támogatások betiltását, amelyek felelőssé tehetők a túlzott flottakapacitás kialakulásáért és az állományok túlhalászásáért, továbbá azt is javasolja, hogy a WTO-tagok szüntessék be a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra ösztönző támogatások nyújtását, és tartózkodjanak újabb ilyen jellegű támogatások bevezetésétől. A 14.6. fenntartható fejlesztési cél megvalósítására irányuló javaslat az átláthatóság javítására irányuló rendelkezéseket is tartalmaz, továbbá iránymutatásokat fogalmaz meg a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokkal szembeni különleges és differenciált bánásmód tekintetében. Ezen túlmenően az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni e megállapodás előmozdítására, valamint a tárgyalások és a végrehajtás egyes szakaszaiban is teljes körű támogatást kíván annak biztosítani.

További információk

„A mi óceánunk” weboldal

„A mi óceánunk” konferencia online élő közvetítése (elérhető a következő nyelveken: EN, FR, ES, CN, RU, AR).

Az uniós sajtókonferencia online élő közvetítése Máltáról (közép-európai idő szerint október 6-án pénteken 13.00-kor).

 

* 2017. október 6-án 13.00-kor frissítve a konkrét kötelezettségvállalással.

MEMO/17/3588

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar