Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Az Unió helyzetéről szóló beszéd – Demokrácia javaslatcsomag: Kérdések és válaszok az európai polgári kezdeményezéssel és az európai politikai pártok finanszírozásával kapcsolatban

Brüsszel, 2017. szeptember 15.

.

1

Mi az európai polgári kezdeményezés?

Az európai polgári kezdeményezés egy, a részvételt és a politikai menetrend kialakítását uniós szinten szolgáló eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egymillió uniós polgár felkérje a Bizottságot jogalkotási javaslat benyújtására. Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó jelenlegi szabályok a Lisszaboni Szerződés rendelkezésein alapulnak, a végrehajtást azeurópai polgári kezdeményezésről szóló rendelet szolgálja, amely 2012. április 1-je óta van hatályban.

Kezdeményezést egy legalább hét uniós polgárból álló bizottság indíthat, amelynek tagjai legalább hét tagállamból származnak. A kezdeményezőknek nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz a javasolt kezdeményezést. A Bizottságnak a nyilvántartásba vétel előtt meg kell vizsgálnia, hogy a javaslat jogi szempontból elfogadható-e. A Bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálja a javaslat tartalmát.

A kezdeményezés nyilvántartásba vétele után a kezdeményezőknek egy évük van arra, hogy támogató nyilatkozatokat gyűjtsenek. Amennyiben sikerül összegyűjteni legalább hét tagállamból származó legalább egymillió támogatói nyilatkozatot, a szervezők benyújthatják sikeres kezdeményezésüket a Bizottsághoz. A szervezőket meghívják, hogy találkozzanak a Bizottsággal, és hogy részt vegyenek egy közmeghallgatáson az Európai Parlament előtt. A Bizottságnak három hónapon belül határoznia kell arról, hogy tesz-e lépéseket vagy sem, és mindkét esetben bizottsági közleményben el kell magyaráznia­ döntését.

Mit sikerült elérni az európai polgári kezdeményezés első öt éve során?

2012 áprilisa óta 47 kezdeményezést vettek nyilvántartásba, és a szervezők körülbelül nyolcmillió támogatói nyilatkozatot gyűjtöttek. Három kezdeményezés kapta meg az egymillió aláírást. Egy negyedik kezdeményezés is elérte a szükséges minimumot, jelenleg az aláírások hitelesítése zajlik a benyújtás előtt. A Bizottság a három sikeres kezdeményezés közül kettő esetében eljárt – ezek a „Right2Water” és a „Stop Vivisection”.

Hogyan támogatta a Bizottság a polgári kezdeményezéseket?

A Bizottság több gyakorlati lépést tett a jelenlegi rendelet keretein belül a kezdeményezések szervezőinek támogatása érdekében. Felajánlja saját szervereit az online gyűjtőrendszerek tárhelyéül, továbbá segíti a szervezőket abban, hogy hitelesíteni tudják rendszereiket a megfelelő nemzeti hatóságnál.

A Bizottság továbbá fokozatosan javította a szervezőknek a kezdeményezésük kialakításával kapcsolatban nyújtott támogatását, a mobil eszközökön keresztüli gyűjtést is beleértve fejlesztette online gyűjtőszoftverét, továbbá az elutasítások arányának csökkentése érdekében engedélyezte a kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételét.

Noha több kezdeményezés sikeresen befejeződött, és ez azt mutatja, hogy a rendelet technikailag működik, még nem sikerült teljes körűen kihasználni az eszközben rejlő lehetőségeket. Szükség van a rendelet felülvizsgálatára a további akadályok felszámolása érdekében.

Hogyan fogja az új rendelet segíteni a szervezőket abban, hogy sikeresen nyilvántartásba vetessék kezdeményezésüket és hogy támogatást gyűjtsenek?

A szervezőknek lehetőségük lesz arra, hogy kérdéseikkel közvetlenül a Bizottsághoz forduljanak a nyilvántartásba vétel előtt, valamint arra is, hogy más szervezőkkel konzultáljanak egy együttműködési platformon, melyet a Bizottság fog biztosítani. Arra is lesz lehetőségük, hogy saját tagállamaikban helyben kérjenek tanácsot, ahol kapcsolattartó pontokat fognak felállítani. Lehetőség lesz a részleges nyilvántartásba vételre is.

A javaslat azt is tisztázza, hogy a részleges nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha a kezdeményezésnek csak egy része vagy részei esnek kifejezetten a Bizottság hatáskörén kívülre, és amennyiben a fő célkitűzések nem tartoznak ide.

A gyűjtésre nyitva álló időszak továbbra is 12 hónap marad. Újdonság lesz azonban, hogy a szervezők a nyilvántartásba vételt követő három hónapos időszakon belül maguk választhatják ki, hogy melyik legyen a kezdőnap.

A szervezők használhatják majd a Bizottság által kezelt központi online gyűjtőrendszert. A rendszer ingyenes lesz a szervezők részére, és lehetőség lesz elektronikus személyazonosítás használatára a kezdeményezések támogatásához, papíralapú támogató nyilatkozatok beszkennelt verzióinak feltöltésére, valamint a támogatói nyilatkozatok digitális továbbítására az illetékes nemzeti hatóságok részére ellenőrzés céljából. A rendszerben levő személyes adatok kezeléséről a Bizottság fog gondoskodni, ezáltal csökken a szervezők felelőssége. A szervezők továbbra is létrehozhatják majd és hitelesíthetik saját rendszerüket, amennyiben kívánják.

A szervezők és a Bizottság beleegyezésük esetén gyűjthetik majd a polgári kezdeményezés aláíróinak e-mail-címeit is annak érdekében, hogy tájékoztathassák őket a fejleményekről és/vagy bármely további lépésről.

Hogyan teszi az új rendelet egyszerűbbé a polgárok számára a kezdeményezések támogatását?

Az új szabályok előrevetítik, hogy a Bizottság az összes hivatalos uniós nyelvre le fogja fordítani a kezdeményezéseket az inkluzivitás és a kommunikáció javítása érdekében.

A Bizottság javasolja továbbá a kezdeményezés támogatásához szükséges legalacsonyabb életkor leszállítását 16 évre a jelenlegi 18-ról. Ez a változás azonnal érinteni fog körülbelül 10 millió fiatal európait, valamint lehetővé fogja tenni valamennyi uniós polgár számára, hogy tartózkodási országuktól függetlenül támogathassanak kezdeményezéseket.

A javaslat csökkenti továbbá azon személyes adatok körét, amelyeket a polgároknak meg kell adniuk. Tagállamtól függően a polgároknak vagy családi nevüket és utónevüket, születési idejüket és címüket, vagy családi nevüket és utónevüket és személyazonosító igazolványuk számának utolsó négy számjegyét kell majd megadniuk.

Végül azáltal, hogy a részvétel az állampolgárságon fog alapulni (és nem az állampolgárság és a lakóhelye együttesén, mint a múltban), az új szabályok biztosítani kívánják, hogy az összes olyan uniós polgár, aki nem az állampolgársága szerinti országban lakik, élhessen a kezdeményezés támogatására vonatkozó jogával.

Hogyan fogja az új rendelet javítani a sikeres kezdeményezésekkel kapcsolatos vitát?

A vizsgálati szakasz három hónapról ötre hosszabbodik, hogy több idő álljon rendelkezésre a vitához. A Bizottság a kezdeményezés benyújtásától számított egy hónapon belül találkozni fog a szervezőkkel, három hónapon belül pedig megszervezésre fog kerülni az Európai Parlament előtti közmeghallgatás, amely lehetőséget ad majd valamennyi érintett, a többi uniós intézmény és tanácsadó testület kiegyensúlyozott képviseletére. A Bizottság a jelenlegi három helyett öt hónapon belül fog közleményt elfogadni a kezdeményezésre válaszul.

Mi az európai politikai pártok szerepe?

A demokrácia egyike azoknak az alapvető értékeknek, amelyekre az Európai Unió épül. A képviseleti demokrácia európai szintű működésének biztosítása érdekében a Szerződések úgy rendelkeznek, hogy az Európai Unió polgárait közvetlenül képviselik az Európai Parlamentben, amit az Európai Unió Alapjogi Chartája is megerősít. Az európai politikai pártok és alapítványok ezért finanszírozást kapnak.

Európai politikai pártot több feltétel teljesítése esetén lehet alapítani; a pártnak különösen tiszteletben kell tartania az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében szereplő alapvető értékeit.

Miért javasolják az európai politikai pártokról szóló jelenlegi rendelet módosítását?

A gyakorlatban elért némi előrehaladás ellenére a képviselet követelményének teljesítése a tagállamok legalább egynegyedében lehetővé tette mesterséges európai dimenzióval rendelkező pártok létrehozását, amelyek főként egy-egy politikusból állnak és amelyeket egy vagy két nemzeti politikai párt dominál, amelyek nem átláthatóak a szavazók számára és demokratikus képviseletükhöz képest az uniós finanszírozás aránytalanul nagy részét kapják meg. A Bizottság ezért a szabályozás alábbi módosításait javasolja:

  • Az európai politikai pártok tényleges európai dimenziójának valamint annak biztosítása érdekében, hogy ugyanazon nemzeti párt vagy személy ne szponzorálhasson mesterségesen több európai politikai pártot, csak politikai pártokat lehetne figyelembe venni a párt megalakulásához szükséges képviseleti követelmény teljesítésének számításakor, egyéneket nem.

  • Az európai politikai pártok finanszírozásának jobban kellene tükröznie az európai választások során a pártokra leadott szavazatokat. Jelenleg a teljes költségvetés 15 %-a oszlik meg egyenlően valamennyi párt közt, függetlenül attól, hogy mennyi szavazatot kaptak. A Bizottság ezért javasolta a politikai pártok uniós finanszírozása demokratikus legitimitásának javítását azáltal, hogy egyértelműbben az európai parlamenti képviseletük mértékéhez kötné azt, a teljes költségvetés 95 %-át az európai választáson elért szavazati arány alapján osztva el.

  • A polgároknak joguk van tudni, hogy kire és mire szavaznak az európai választásokon. Az átláthatóság növelése és az európai politikai pártok demokratikus elszámoltathatóságának megerősítése érdekében a Bizottság azt is javasolja, hogy az európai politikai pártoknak gondoskodniuk kelljen arról, hogy programjaikat és logójukat tagpártjaik közzétegyék a honlapjaikon, valamint európai parlamenti képviselőik aktuális nemi arányát is.

Milyen további változásokat javasolnak a politikai pártok és alapítványok finanszírozásával kapcsolatban?

Javaslatunk lehetővé fogja tenni az európai politikai pártok és alapítványok számára, hogy többet használjanak fel a finanszírozásukra az Európai Unió költségvetéséből elkülönített részből.

Le kell csökkenteni a társfinanszírozás tekintetében jelenleg előírt 15 %-os arányt annak érdekében, hogy az európai politikai pártok és alapítványok meg tudjanak felelni e követelménynek, lehetővé téve ezáltal az európai pártok és alapítványok finanszírozására elkülönített költségvetési források nagyobb részének közvetlen felhasználását, például a 2019-es európai választási kampány során. A Bizottság javasolja a társfinanszírozási követelmény 10 %-ra csökkentését az európai politikai pártok, és 5 %-ra az európai politikai alapítványok esetében.

Hogyan fogják betartatni ezeket az új szabályokat beszéd az adófizetők pénzének jobb kezelése érdekében?

A jogbiztonság és az átláthatóság érdekében a szabályozásban kifejezetten szerepelni fog, hogy amennyiben egy európai politikai párt vagy politikai alapítvány a körülmények változása miatt már nem tesz eleget a nyilvántartásba vételi követelményeknek, vagy amennyiben hamis vagy hiányos információkat adott meg, törölni kell a nyilvántartásból.

Meg fogjuk erősíteni az EU pénzügyi érdekeinek védelmét azáltal, hogy a szabályok megsértése esetén hatékonyabb lesz a visszafizettetés. A jogalap nélkül kifizetett finanszírozást vissza fogjuk téríttetni, így azoktól a természetes személyektől is, akik felelősek a szóban forgó jogsértésért.

További információk:

Az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszéd

Az Unió helyzetét értékelő beszéd 2017. évi ismertetője

Jogszabályjavaslat: Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálata

Jogszabályjavaslat: az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásának és finanszírozásának módosításáról

Sajtóközlemény: Az európai polgári kezdeményezés és a politikai pártok finanszírozásának reformja

MEMO/17/3168

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar