Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Februári kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb döntések

Brüsszel, 2017. február 15.

Februári kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb döntések

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatok arra irányulnak, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat (melyek között 5 felszólító levél, 50 indokolással ellátott vélemény, 7, az Európai Unió Bíróságán indított kereset és 3 ügylezárás van) az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 103 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni anélkül, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a MEMO/12/12 számú tájékoztatóban találhatók további információk. A meghozott határozatokról további információk találhatók a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárában.

1. Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 22962253, Sara Soumillion – tel.: +32 22967094)

Indokolással ellátott vélemények

Egészségvédelem és biztonság: a Bizottság nyomatékosan arra kéri PORTUGÁLIÁT, hogy adjon tájékoztatást az elektromágneses terekről szóló irányelv átültetéséről

A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Portugáliának, mert az nem adott tájékoztatást a munkavállalók elektromágneses terek elleni védelméről szóló irányelv (2013/35/EU irányelv) nemzeti jogba való átültetéséről. A munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó általános elveket a keretirányelv (89/391/EGK tanácsi irányelv) határozza meg. Az elektromágneses terekről szóló irányelv a jellemzően elektromágneses terekből keletkező kockázatok szempontjából pontosítja ezeket az elveket. Az irányelv meghatározza továbbá a munkáltatók számára a munkahelyeken az elektromágneses tereknek való expozícióból származó kockázatok értékelésével kapcsolatos követelményeket, akiknek a kockázatok megszüntetése vagy jelentős csökkentése érdekében szükség esetén megelőző és védelmi intézkedéseket is be kell vezetniük. Konkrét expozíciós határértékeket is meghatároz, amelyeket nem szabad túllépni. A tagállamoknak az elektromágneses terekről szóló irányelv betartásához szükséges törvényeket, szabályozásokat és közigazgatási rendelkezéseket 2016. július 1-jéig kellett hatályba léptetniük, és erről haladéktalanul tájékoztatniuk kellett a Bizottságot. Mivel a portugál hatóságok még csak most készítik elő az átültetéshez szükséges intézkedéseket, és nem tájékoztatták a Bizottságot a szükséges intézkedések elfogadásáról és hatálybalépéséről, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben a portugál hatóságok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

A munkavállalók szabad mozgása: A Bizottság felszólít 8 tagállamot, hogy küldjenek értesítést az uniós polgárok külföldi munkavállalását elősegítő irányelv maradéktalan átültetéséről

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ausztriának, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Litvániának, Luxemburgnak, Portugáliának és Romániának, mert nem adtak tájékoztatást arról, hogy az uniós polgárokat más tagállamban megillető, munkavállaláshoz való jogról szóló irányelvet (2014/54/EU irányelv) maradéktalanul átültették a nemzeti jogba. Az irányelv a más uniós országban dolgozó vagy ott munkát kereső embereket kívánja támogatni abban, hogy könnyebben gyakorolhassák az uniós jog alapján számukra biztosított szabad mozgáshoz való jogukat. A mobilitást gyakorló uniós polgárokat segítő és védő intézkedések előirányzásával biztosítani kívánja a szabad mozgáshoz való jogra vonatkozó információk könnyebb elérését; a munkavállalási jog, a fizetés és egyéb munkakörülmények tekintetében az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés leküzdését; illetve a szabad mozgás előtt álló felesleges akadályok megszüntetését. A tagállamoknak 2016. május 21-ig kellett átültetniük az irányelvet a nemzeti jogba és tájékoztatniuk a Bizottságot, hogy a nemzeti jogba való átültetés érdekében milyen intézkedéseket tettek. A Bizottság által 2016 szeptemberében kiküldött felszólító levél után az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld az érintett tagállamoknak. Amennyiben e tagállamok hatóságai két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Munkavállalók kiküldetése: a Bizottság nyomatékosan arra kér 9 tagállamot, hogy adjon tájékoztatást a végrehajtási irányelv maradéktalan átültetéséről

A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a Cseh Köztársaságnak, Ciprusnak, Spanyolországnak, Horvátországnak, Luxemburgnak, Portugáliának, Romániának, Svédországnak és Szlovéniának, mert nem adtak tájékoztatást arról, hogy maradéktalanul átültették nemzeti jogukba azt az uniós irányelvet (2014/67/EU irányelv), amely meghatározza a munkavállalók kiküldetésének a 96/71/EK irányelvben előírt, hatékonyabb és egységesebb végrehajtásához, alkalmazásához és gyakorlati érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket és ellenőrzési mechanizmusokat. A tagállamoknak a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó végrehajtási irányelv betartásához szükséges törvényeket, szabályozásokat és közigazgatási rendelkezéseket 2016. június 18-ig kellett hatályba léptetniük, és erről haladéktalanul tájékoztatniuk kellett a Bizottságot. Mivel a tagállamok hatóságai még nem tájékoztatták a Bizottságot a szükséges intézkedések elfogadásáról, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik. Amennyiben a nemzeti hatóságok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

2. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 22956186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 22952589)

Indokolással ellátott vélemény

A Bizottság felszólítja LETTORSZÁGOT, hogy maradéktalanul tartsa be az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet

Az Európai Bizottság felszólítja Lettországot, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet (2010/31/EU irányelv) megfelelően ültesse át a nemzeti jogba. Az Unióban az épületek az energiafogyasztás 40%-áért, illetve a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért felelősek. Az irányelv megfelelő végrehajtása rendkívül fontos az Unió energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése, valamint a fogyasztók kényelmének javítása és energiaszámlákkal kapcsolatos kiadásainak csökkentése szempontjából. A tagállamoknak meg kell határozniuk és alkalmazniuk kell az új és a már meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket, biztosítaniuk kell az épületek energiahatékonyságának tanúsítását, és meg kell követelniük a fűtési és a légkondicionálási rendszerek előírás szerinti felülvizsgálatát. Az irányelv értelmében továbbá a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy 2021-től valamennyi új épület „közel nulla energiaigényű” épület legyen. A Bizottság szerint az irányelv nem minden követelménye teljesült. Lettországban például az épületek építésénél, értékesítésénél vagy új bérlőnek történő bérbe adásánál nem kötelező, hanem csak a vevő, a bérlő vagy a haszonbérlő kérésére kell kiadni az energiahatékonysági tanúsítványt. Az irányelv előírja továbbá, hogy az energiatanúsítványokat a nyilvánosság számára látható módon ki kell helyezni az épületek rendszeresen látogatott helyén, a nemzeti jogszabály azonban ezeket a kötelezettségeket a köztulajdonban lévő épületekre korlátozza. Végezetül az irányelvben előirányzottaknál több a kivétel, nem működnek továbbá olyan végrehajtási mechanizmusok sem, amelyek biztosítanák az irányelv előírásainak megfelelő betartását. Lettországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről; ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít a lett hatóságok ellen.

 

3. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 22956172, Iris Petsa – tel.: +32 22993321)

Keresetindítások az Európai Unió Bíróságán

Hulladék: a Bizottság a Bíróság elé idézi ÍRORSZÁGOT, mert nem korszerűsítette szennyvíztisztító infrastruktúráját

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Írországot, mert nem gondoskodott az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében az ország 38 agglomerációjában a települési szennyvíz megfelelő gyűjtéséről és kezeléséről. Az uniós jogszabály (91/271/EGK tanácsi irányelv) értelmében a városok kötelesek gyűjteni és kezelni a települési szennyvizet, mivel a kezeletlen szennyvíz veszélyeztetheti az emberek egészségét, illetve szennyezheti a tavakat, a folyókat, a talajt, valamint a parti tengervizet és a felszín alatti vizet. A megfelelő szennyvíz-infrastruktúrával nem rendelkező 38 agglomeráció (város, község, település) a következő: Arklow, Athlone, Ballybofer/Stranorlar, Ballincollig New, Castlecomer, Cavan, Clifden, Clonakily, Cobh, Cork város, Dundalk, Enfield, Enniscorthy, Fermoy, Gaoth Dobhair, Killarney, Killybegs, Longford, Mallow, Midleton, Monksland, Navan, Nenagh, Oberstown, Pasage/Monktown, Portarlington, Rathcormac, Ringaskiddy, Ringsend, Roscommon város, Roscrea, Shannon város, Thurles, Tralee, Tubbercurry, Youghal és Waterford község. A keresetindításról szóló határozatában Arklow és Castlebridge esetében aggályosnak tartja a Bizottság azt is, hogy nem gondoskodtak a településeket kiszolgáló tisztítótelepek megfelelő működési engedélyének kiadásáról. A Bizottság 2013 szeptemberében kötelezettségszegési eljárást indított Írországgal szemben, majd 2015 szeptemberében és 2016 szeptemberében is figyelmeztette őt. Az Unió környezetvédelmi politikájának és jogszabályainak tagállami végrehajtásáról szóló legutóbbi bizottsági jelentés szerint a sürgős vízinfrastrukturális beruházások miatt Írország egyik legnagyobb problémája a vízszolgáltatásokhoz szükséges jelentős beruházások fenntartása. A további információkat olvassa el a teljes sajtóközleményben.

Hulladéklerakók: az illegális hulladéklerakók miatt a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi ROMÁNIÁT

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát 68 illegális hulladéklerakó bezárásának és helyreállításának elmulasztása miatt, ami komoly kockázatot jelent az emberek egészsége és a környezet szempontjából. A Bizottság korábbi figyelmeztetéseinek ellenére Románia 68 szabálytalan hulladéklerakóval szemben nem tette meg a hulladéklerakókról szóló uniós irányelvben (1999/31/EK tanácsi irányelv) előírt intézkedéseket. Az irányelv értelmében a tagállamoknak úgy kell újrahasznosítaniuk és ártalmatlanítaniuk a hulladékot, hogy ne veszélyeztessék vele az emberek egészségét és a környezetet, továbbá tilos a hulladék illegális hátrahagyása, lerakása vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása. Romániát a Bizottság arra kötelezte, hogy 2009. július 16-ig zárja be és állítsa helyre ezeket a minőségileg kifogásolható települési és ipari hulladéklerakókat. Mivel az ügy megoldása nem haladt előre megfelelően, 2015 szeptemberében a Bizottság újabb indokolással ellátott véleményt küldött, amelyben nyomatékosan arra kérte a román hatóságokat, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket 109 ellenőrizetlen telephely ügyében, amelyek – bár már nem működnek – veszélyt jelentenek az emberek egészségére és a környezetre. Történt ugyan bizonyos előrehaladás, a 68 hulladéklerakó esetében azonban 2016 decemberéig nem hozták meg a tisztításhoz és bezáráshoz szükséges intézkedéseket. Annak érdekében, hogy Romániát a folyamat felgyorsítására ösztönözze, a Bizottság keresetet indít a román hatóságokkal szemben az Európai Unió Bíróságán. A további információkat olvassa el a teljes sajtóközleményben.

 

Indokolással ellátott vélemények

Hulladék: a Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT, hogy léptesse életbe a hulladékokra vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Ausztriát, hogy a nemzeti jogszabályokat teljes mértékben hangolja össze a hulladékokra vonatkozó uniós szabályokkal ((EU) 2015/1127 bizottsági irányelv a hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv módosításáról). A hulladékokról szóló keretirányelv célja a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása. Csökkenteni kívánja továbbá az erőforrások felhasználását, illetve a megelőzés, az újrafelhasználás és az újrahasznosítás hangsúlyozásával hozzájárul a körforgásos gazdaság erősítéséhez. A tagállamoknak 2016. július 31-ig kellett elfogadniuk az irányelv betartásához szükséges intézkedéseket. Miután Ausztria elmulasztotta az eredeti határidőt, a Bizottság 2016 szeptemberében felszólító levelet küldött neki. Ausztria elfogadott ugyan bizonyos intézkedéseket, a keretszabályozás azonban továbbra is több tekintetben nem megfelelő. Ez érvényes például az energiahatékonysági képletre, valamint a hulladékok hulladékhierarchiának megfelelő energetikai hasznosítására vonatkozó rendelkezésekre. A Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Ausztriának két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről; ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Hulladék: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT, hogy vizsgálja felül a hulladékgazdálkodásra és a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó regionális intézkedéseket

A Bizottság nyomatékosan arra kéri Belgiumot, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok (2008/98/EK irányelv) és a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megfelelően fogadja el és aktualizálja a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó terveket. Ezek a tervek és programok arra szolgálnak, hogy csökkenjen a hulladék emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatása, továbbá EU-szerte növekedjen az erőforrás-hatékonyság. A tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveiket legalább hatévente újra kell értékelniük és megfelelő esetben felül kell vizsgálniuk. Belgium elmulasztotta a Vallon régióra vonatkozó hulladékgazdálkodási terv (Horizont 2010) felülvizsgálatát, kiterjesztését vagy felváltását, illetve a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terület fejlesztését. Mivel Belgium késésben van az aktualizálással, az új hulladékgazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat pedig várhatóan csak idén fogják elfogadni, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Belgium két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Zaj: a Bizottság nyomatékosan arra kéri MAGYARORSZÁGOT, hogy fogadja el a környezeti zajra vonatkozó intézkedéseket

Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok (2002/49/EK irányelv) értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket. A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból; ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat. A Bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak. Történt ugyan bizonyos előrehaladás, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomeráció vonatkozásában szükséges stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalainak és vasútvonalainak vonatkozásában szükséges cselekvési terveket, illetve nem tájékoztatták azokról a Bizottságot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Állatjólét: a Bizottság nyomatékosan arra kéri OLASZORSZÁGOT, hogy léptesse életbe a kísérleti állatok védelmére vonatkozó intézkedéseket

Az Európai Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy a nemzeti jogszabályokat teljes mértékben hangolja össze a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós szabályokkal (2010/63/EU irányelv). A nemzeti jogba 2012. november 10-ig kellett volna átültetni ezt az irányelvet, amely biztosítja az állatok magas szintű jólétét, egyben pedig óvja a belső piac megfelelő működését. Célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. Olaszország 2014 márciusában léptette életbe az irányelvet, számos szabálytalanságot azonban még orvosolni kell. Az olasz jog bizonyos szempontból elmarad az irányelvben meghatározott állatjóléti normáktól, miközben Olaszország állítása szerint más ügyekben szigorúbbak az előírásai, ami zavart okozhat a belső piac megfelelő működésében. 2016 áprilisában a Bizottság felszólító levelet küldött a tagállamnak. Mivel alapvető jogharmonizációs problémák vannak továbbra is, a Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben az olasz hatóságok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Hulladék: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, hogy fogadja el és vizsgálja felül a hulladékgazdálkodásra vonatkozó regionális intézkedéseket

A Bizottság nyomatékosan arra kéri Olaszországot, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok (2008/98/EK irányelv) és a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megfelelően fogadja el és aktualizálja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó terveket. Ezek a tervek arra szolgálnak, hogy csökkenjen a hulladék emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatása, továbbá EU-szerte növekedjen az erőforrás-hatékonyság. A tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveiket legalább hatévente újra kell értékelniük és megfelelő esetben felül kell vizsgálniuk. Több olasz régió (Abruzzi, Basilicata, Bolzano Autonóm Tartomány, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Liguria, Piemont, Szardínia és Szicília) nem vizsgálta felül a 2008-ban vagy még korábban elfogadott hulladékgazdálkodási tervet. A Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben az olasz hatóságok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Légszennyezés: a Bizottság figyelmezteti NÉMETORSZÁGOT, FRANCIAORSZÁGOT, SPANYOLORSZÁGOT, OLASZORSZÁGOT és az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT a légszennyezettségi határértékek folyamatos túllépése miatt

Az Európai Bizottság utolsó figyelmeztetést küld Németországnak, Franciaországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak és az Egyesült Királyságnak, mert nem rendezték a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó légszennyezettségi határértékek sorozatos megsértésének ügyét. A NO2-szennyezés komoly egészségügyi kockázatot jelent. A kibocsátás túlnyomó része a közúti forgalomból származik. Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri az 5 tagállamot, hogy a jó levegőminőség biztosítása és a közegészség védelme érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket. A rossz levegőminőség miatt évente több mint 400 000 ember hal meg idő előtt. A levegőszennyezés miatt több millióan szenvednek légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A nitrogén-dioxid (NO2) tartósan magas szintje 2013-ban mintegy 70 000 ember korai halálát okozta Európában, ami csaknem háromszor annyi, mint ahány közúti közlekedési miatti haláleset történt ugyanebben az évben. A környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabály (2008/50/EK irányelv) határértékeket állapít meg a levegőt szennyező anyagokra, így a nitrogén-dioxidra is. E határértékek túllépése esetén a tagállamoknak levegőminőségi terveket kell elfogadniuk és megvalósítaniuk, amelyekben a helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében megfelelő intézkedéseket határoznak meg. A ma elfogadott indokolással ellátott vélemény a következő területek NO2-határértékeinek tartós túllépésére vonatkozik: Németország (28 levegőminőségi övezet, köztük Berlin, München, Hamburg és Köln); Franciaország (19 levegőminőségi övezet, köztük Párizs, Marseille és Lyon); Egyesült Királyság (16 levegőminőségi övezet, köztük London, Birmingham, Leeds és Glasgow); Olaszország (12 levegőminőségi övezet, köztük Róma, Milánó és Torino); Spanyolország (3 levegőminőségi övezet, köztük egy Madridot, kettő pedig Barcelonát érinti). Jóllehet a NO2-határértékek túllépését megszüntető, megfelelő intézkedéseket a tagállamok hatóságai választhatják meg, az uniós szabályokból adódó kötelezettségek teljesítése és a közegészség védelme érdekében helyi, regionális és nemzeti szinten is nagyon sokat kell még tenni. Amennyiben a tagállamok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. A további információkat olvassa el a teljes sajtóközleményben.

 

4. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 22956194, Letizia Lupini - tel.: +32 22951958)

Könyvvizsgálat: a Bizottság felszólítja HORVÁTORSZÁGOT, CIPRUST, ÉSZTORSZÁGOT, LENGYELORSZÁGOT, ROMÁNIÁT ÉS SZLOVÉNIÁT, hogy alkalmazzák a könyvvizsgálatra vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Horvátországot, Ciprust, Észtországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovéniát, hogy maradéktalanul hajtsák végre a könyvvizsgálatra vonatkozó új uniós szabályokat. A könyvvizsgálatról szóló irányelv (az éves és összevont beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2014/56/EU irányelv) megállapítja a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző személyek jóváhagyásának és nyilvántartásba vételének feltételeit. Meghatározza továbbá a függetlenség, a pártatlanság és a szakmai etika e személyekre vonatkozó szabályait, valamint közfelügyeletük kereteit. Az előző könyvvizsgálati irányelvet (2006/43/EK irányelv) módosító új szabályok a könyvvizsgálatot végző személyekre vonatkozó előírások jobb áttekinthetőségét és kiszámíthatóságát biztosítják. A módosítások tovább erősítik a könyvvizsgálatot végzők függetlenségét és pártatlanságát. A tagállamoknak 2016. június 17-ig kellett átültetniük e szabályokat a nemzeti jogba. Miután az eredeti határidőre nem tettek eleget e kötelezettségüknek, a Bizottság 2016. július végén felszólító levelet küldött ezeknek a tagállamoknak. Utóbbiak válaszukban vállalták az új jogszabály gyors életbe léptetését. Mivel ezt nem tették meg, a Bizottság a mai napon indokolással ellátott vélemény formájában felszólítja a tagállamokat. Amennyiben Horvátország, Észtország, Lengyelország, Románia és Szlovénia két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket.

Jogsértések bejelentése: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, HOLLANDIÁT, SPANYOLORSZÁGOT és PORTUGÁLIÁT, hogy alkalmazzák a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó szabályokat

2015-ben a Bizottság végrehajtási irányelvet fogadott el a piaci visszaélésekről szóló rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének az illetékes hatóságok részére történő bejelentéséről („visszaélések bejelentése”; (EU) 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv). Ez az irányelv a piaci visszaélések szabálykönyvének egyik elemeként előírja a tagállamoknak, hogy hozzák létre a piaci visszaélésekről szóló rendelet megsértésének bejelentését előmozdító hatékony mechanizmusokat. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a jogsértést bejelentők védelmét, meghatározza továbbá a visszaélést bejelentő és a bejelentésben érintett személyek védelmét is biztosító eljárásokat, ideértve a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseinek nyomon követésére és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A tagállamoknak 2016. július 3-ig kellett átültetniük e szabályokat a nemzeti jogba. Mivel az eredeti határidőt elmulasztották, a Bizottság 2016 szeptemberében felszólító levelet küldött Lengyelországnak, Hollandiának, Spanyolországnak és Portugáliának. Mivel a Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy a szabályokat átültették volna a nemzeti jogba, ezért most indokolással ellátott vélemény kiküldésével felszólítja Lengyelországot, Hollandiát, Spanyolországot és Portugáliát, hogy a jogsértést bejelentő személyekre vonatkozó jogszabályokat hangolják össze az uniós joggal. Amennyiben két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket.

 

5. Belső piac, ipar, vállalkozás és kkv-k

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 22956182, Mirna Talko – tel.: +32 22987278)

Felszólító levelek

Az áruk szabad mozgása: a Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást indít MAGYARORSZÁG és ROMÁNIA ellen

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólítást küld Magyarországnak és Romániának, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal. Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre annak ellenére is egységes árrést alkalmazzanak, hogy az importált termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól. Ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest. A Bizottság az áruk szabad mozgásának alapelve (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – EUMSZ – 34. cikke) alapján emelt kifogást. Romániában a nagyobb forgalmú kiskereskedőknek az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek legalább 51%-át helyi termelőktől kell beszerezniük. Ez aggályos az áruk szabad mozgásának szempontjából. Ugyanez a jogszabály azt is előírja a kiskereskedőknek, hogy a román eredetű termékeket támogassák, ezzel korlátozva a termékkínálatra vonatkozó üzleti döntésüket, ami pedig ellentétes a letelepedés szabadságával (az EUMSZ 49 cikke).Az uniós jog szerint ezeket a szabadságjogokat csak akkor lehet korlátozni, ha valamely nyomósabb közérdek, például a közegészség védelme miatt indokolt, és kevésbé korlátozó intézkedés meghozatalára nincs lehetőség. Sem Magyarország, sem Románia nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar és a román hatóságoknak mostantól két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.

 

Felszólító levelek, indokolással ellátott vélemény és ügylezárás

Késedelmes kifizetés: a Bizottság nyomatékosan arra kér 4 tagállamot, hogy a kkv-k kereskedelmi kapcsolatainak védelme érdekében tartsák be a késedelmes fizetésről szóló irányelvet

Az Európai Bizottság további intézkedéseket tesz Görögország, Olaszország, Szlovákia és Spanyolország ellen annak érdekében, hogy biztosítsa ezekben az országokban a késedelmes fizetésről szóló irányelv (2011/7/EU irányelv) megfelelő alkalmazását, illetve a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) veszteségeinek megelőzését. A késedelmes fizetés hátrányosan érinti a vállalkozásokat, mivel befolyásolja likviditásukat és pénzforgalmukat, bonyolultabbá teszi pénzügyi gazdálkodásukat, és akadályozza növekedésüket. A késedelmes fizetésről szóló irányelv megerősíti a hitelezők jogait azzal, hogy határidőket állapít meg, ameddig a vállalkozásoknak és a hatóságoknak áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén ki kell egyenlíteniük azok ellenértékét. A határidők túllépése esetén a vállalkozásokat méltányos kártérítés illeti meg. Az általánossá váló késedelmes kifizetések visszaszorításában különösen fontos szerepet játszanak a közigazgatási hatóságok, amelyek példát mutatnak azzal, hogy azonnal és átlátható módon kifizetik a beszállítókat. A Bizottság intézkedésre szólítja fel a tagállamokat a következők miatt: Görögország: egy új jogszabály megszünteti a hitelezők kamathoz és kártérítéshez fűződő jogát (kiegészítő felszólító levél); Olaszország: a hatóságok rendkívül késedelmesen fizetnek (indokolással ellátott vélemény); Szlovákia: rendkívül késedelmes fizetések a közegészségügyi ágazatban (felszólító levél); Spanyolország: a jogalkotás rendszerszerűen 30 nappal meghosszabbítja a törvényes fizetési határidőt (felszólító levél). Az érintett négy tagállamnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróságon keresetet indít Olaszországgal szemben, amelynek részére indokolással ellátott véleményt bocsát ki. A Bizottság arról is határozott továbbá, hogy a Portugália ellen folyó ügyet lezárja, mivel az ország összehangolta nemzeti jogát az irányelvvel. A további információkat olvassa el a teljes sajtóközleményben.

 

Indokolással ellátott vélemények

Egységes piac: A Bizottság felszólít 4 tagállamot a hajókra és hajóalkatrészekre vonatkozó új uniós szabályok átültetésére

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott vélemény kiküldésével felszólítja Ciprust, Finnországot, Írországot és Romániát, hogy a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről szóló irányelvet (2013/53/EU irányelv) ültessék át a nemzeti jogba. A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv a sport- és szabadidős célú hajókra vonatkozó tervezési, biztonsági és egyéb előírásokat tartalmazza. Az irányelvet 2016. január 18-ig maradéktalanul át kellett volna ültetni a tagállamok nemzeti jogába. A 4 érintett tagállam még nem tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy ezeket az irányelveket maradéktalanul átültette a nemzeti jogba. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy értesítsék a Bizottságot az irányelvek teljes átültetéséről. Amennyiben erre nem kerül sor, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít.

 

Ügylezárás

AUSZTRIA módosítja az A12 autópályának az Inn völgyében fekvő szakaszán bevezetett úthasználati tilalmat - a Bizottság lezárja a kötelezettségszegési ügyet

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja az Ausztria ellen folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást azon nemzeti jogi rendelkezések tekintetében, amelyek egyes nehéz tehergépjárműveknek megtiltották a közlekedést az A12 autópályának az Inn folyó völgyében húzódó szakaszán. Az Ausztriának 2016 júliusában küldött felszólító levelében a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézkedés a gyakorlatban a szabad átmenő forgalom és így egyúttal az áruk szabad mozgásának korlátozását eredményezheti (az EUMSZ 34. cikke). Jóllehet Ausztria a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv (2008/50/EK irányelv) értelmében köteles a légszennyezettség csökkentését szolgáló intézkedéseket bevezetni az Inn völgyében, a Bizottság úgy vélte, hogy e célt kevésbé korlátozó intézkedésekkel is teljesíteni lehet. Ausztria ezt követően 2016 októberében módosította a kifogásolt jogszabályt. A Bizottság üdvözli a módosítást, és így már módjában áll lezárni a kötelezettségszegési eljárást.

 

6. Tengerügyek és halászat

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 22956172, Iris Petsa – tel.: +32 22993321)

Indokolással ellátott vélemény

A Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy tartsa be a fekete-tengeri uniós vizek és erőforrások egyenlő hozzáférésére vonatkozó alapelveket

A Bizottság nyomatékosan arra kéri Romániát, hogy tartsa be a fekete-tengeri uniós vizek és erőforrások egyenlő hozzáférésére vonatkozó alapelveket. A mai napon Romániának kiküldött indokolással ellátott véleményében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Bulgária lobogója alatt hajózó járműveket érő sorozatos incidensek miatt Románia nem biztosít egyenlő hozzáférést az uniós vizekhez és erőforrásokhoz. Az egyenlő hozzáférés rendszere az Unió közös halászati politikájának alapelve. Az 1380/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének értelmében az uniós halászhajóknak azonos hozzáféréssel kell rendelkezniük a vizekhez és az erőforrásokhoz az összes uniós vízen. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a más uniós ország lobogója alatt hajózó járművek halászati tevékenységek végzése céljából szabadon hozzáférjenek a joghatóságuk alatt álló vizekhez. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságok megkülönböztetéstől mentes bánásmódban részesítsék ezeket a járműveket. Romániának két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedésekről; ezt követően a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

 

7. Migrációs ügyek, uniós belügyek és uniós polgárság

(További információk: Tove Ernst – tel.: +32 22986764, Katarzyna Kolanko – tel.: +32 22963444)

Indokolással ellátott vélemények

Migráció: a Bizottság nyomatékosan arra kéri BELGIUMOT, hogy maradéktalanul hajtsa végre az összevont engedélyre vonatkozó szabályokat

A Bizottság úgy határozott, hogy az indokolással ellátott vélemény kiegészítésének kiküldésével nyomatékosan felkéri Belgiumot az „összevont engedélyről szóló irányelv” (2011/98/EU irányelv) maradéktalan betartására, amelyet 2013. december 25-ig minden tagállamnak át kellett volna ültetnie a nemzeti jogba. Az irányelv bevezeti a harmadik országbeli állampolgárok valamely uniós tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedély kiadásának összevont kérelmezési eljárását, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogait (ideértve az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódot). Az átültetésre megszabott határidőre Belgium csak részben ültette át az irányelvet a nemzeti jogba. Ezek után a tájékoztatás elmulasztása miatt a Bizottság 2014 márciusában felszólító levelet, 2015 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak, végül pedig 2015 novemberében keresetet indított Belgium ellen az Európai Unió Bíróságán. Belgium később tájékoztatta a Bizottságot a jogalkotási folyamat helyzetéről – ideértve a regionális szintet is –, ezért a bírósági keresetet ideiglenesen felfüggesztették. Az irányelv átültetése azonban továbbra is csak részben történt meg, és nincs a lezárásra vonatkozó megbízható menetrend. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy egy újabb indokolással ellátott véleményt intéz a belga hatóságokhoz, amelyeknek mostantól két hónapjuk van a Bizottság tájékoztatására, hogy milyen intézkedéseket tettek a nemzeti jog uniós joggal való összehangolása érdekében, ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Belgiumot.

Biztonságos Unió: a Bizottság felszólítja CIPRUST, FRANCIAORSZÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy maradéktalanul hajtsák végre a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó európai szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Ciprust, Franciaországot és Romániát, hogy gondoskodjanak a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet maradéktalan végrehajtásáról. A 2014. szeptember 2-án hatályba lépő rendelet a jogalkotás fontos eleme. Korlátozza és szabályozza több veszélyes vegyi anyag hozzáférését is, amelyekből a terroristák házilag robbanóanyagokat készíthetnek. Ciprus, Franciaország és Románia még nem állapította meg azokat a szabályokat, amelyek a rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókhoz szükségesek. A Bizottság ezért indokolással ellátott vélemény kiküldésével nyomatékosan arra kéri a három tagállamot, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, amelyek a rendelettel összhangban biztosítják a szankciók alkalmazását. Ezenkívül a Bizottság emlékezteti Franciaországot és Romániát, hogy biztosítaniuk kell a prekurzorokra vonatkozó iránymutatások rendszeres eljuttatását a gazdasági szereplőkhöz (pl. kiskereskedőkhöz). Amennyiben Ciprus, Franciaország és Románia két hónapon belül nem szünteti meg a jogsértő helyzetet, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti ezeket az ügyeket. A robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó rendelet megfelelő végrehajtása az európai biztonsági stratégiának és az igazán biztonságos Unió kialakításáról szóló bizottsági közleménynek egyaránt fontos eleme.

 

Ügylezárás

A Bizottság lezárja a NÉMETORSZÁG ellen a Schengeni határellenőrzési kódex végrehajtása kapcsán indított kötelezettségszegési eljárásokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a belső határoknál bevezetett rendőri ellenőrzések jogi kerete kapcsán Németország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat. A német hatóságok olyan rendeletet fogadtak el a tárgykörben, amely biztosítja a szükséges jogbiztonságot a kérdésben. A Bizottság így most már lezárhatja a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság általánosságban támogatja, hogy a tagállamok éljenek a schengeni határ-ellenőrzési kódexben előírt azon lehetőséggel, hogy rendőrségi ellenőrzéseket végezzenek a határ menti területeken.

 

8. Mobilitás és közlekedés

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen– tel.: +32 22956186, Alexis Perier – tel.: +32 22969143)

Keresetindítások az Európai Unió Bíróságán

Közlekedés: a Bíróság az Európai Unió Bírósága elé idézi HORVÁTORSZÁGOT, HOLLANDIÁT, PORTUGÁLIÁT és SVÉDORSZÁGOT, mert nem megfelelően hajtották végre a vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Horvátországot, Hollandiát, Portugáliát és Svédországot, mert nem ültették át megfelelően a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályokat (2006/126/EK irányelv). A Bizottság több hiányosságot is talált az irányelv átültetésével összefüggésben, köztük a következőket: Hollandia nem vezette be az engedélyekre vonatkozó megfelelő harmonizált érvényességi időket; Portugália nem biztosította, hogy egy személynek csak egy engedélye legyen; Svédország pedig nem ültette át megfelelően az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó szabályokat, különösen az alkoholfüggő járművezetők vonatkozásában. Ezenkívül az Európai Bizottság úgy határozott, hogy bíróság elé idézi Horvátországot, mert nem csatlakozott a 2006/126/EK irányelvben előírtak szerint a vezetői engedélyek uniós hálózatához („RESPER”). A RESPER támogatja a tagállamok együttműködését, és biztosítja, hogy az engedélyeket az uniós szabályokkal összhangban állítsák ki. A RESPER-en keresztül megvalósuló információcserének 2013. január 19-én meg kellett volna kezdődnie. A Bizottság 2015 októberében indította el ezeket a kötelezettségszegési eljárásokat, 2016 júniusában pedig indokolással ellátott véleményt küldött az érintett tagállamoknak. Mivel még most sem teljesítették a 2006/126/EK irányelv értelmében fennálló kötelezettségeiket, a Bizottság úgy határozott, hogy a Bíróság elé viszi ezeket az ügyeket. A további információkat olvassa el a teljes sajtóközleményben.

 

9. Adóügy és vámunió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 22956194, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 22987183)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Adózás: a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi GÖRÖGORSZÁGOT a „Tsipouro” és a „Tsikoudià” esetében alkalmazott kedvezményes jövedékiadó-mérték miatt

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Görögországot, mert két alkoholtartalmú ital, konkrétan a „Tsipouro” és a „Tsikoudià” esetében nem a normál mértékű jövedéki adót alkalmazza. Az uniós jog szerint érvényes mentességek vagy eltérések hiányában minden, szeszesital készítésére használt etilalkohol-termékre azonos jövedékiadó-mértéket kell alkalmazni. Görögország a Tsipouro vagy a Tsikoudià esetében nem részesült eltérésben, jelenleg a Tsipouro és a Tsikoudià szeszes italokra mégis kedvezményes (50%-os) jövedékiadó-mértéket, az úgynevezett „kétnapos szeszfőzdének” számító kistermelők által gyártott ugyanezen termékekre pedig rendkívül kedvezményes (mintegy 6%-os) mértéket alkalmaz. E kedvezményes mértékek alkalmazásával Görögország megsérti az uniós szabályokat, mivel kedvezőbb helyzetbe hozza a saját országában gyártott szeszes italokat. Ez abba az alapelvbe ütközik, amely tilt minden olyan jellegű belső adót, amely közvetett módon védelmet nyújt a belföldi termékeknek, illetve amely a hasonló belföldi termékekre vonatkozó adókhoz képest bármiféle további adóterhet ró a más tagállamokból származó termékekre. Továbbá, bár a kis szeszfőzdék bizonyos körülmények között élvezhetik a kedvezményes jövedékiadó-mérték előnyét, ez azonban nem lehet kevesebb, mint a szokásos nemzeti mérték 50%-a. A rendkívül kedvezményes mérték alkalmazásával a kétnapos szeszfőzdékre vonatkozó görög rendszer nem tartja be ezeket a feltételeket. A további információkat olvassa el a teljes sajtóközleményben.

 

Indokolással ellátott vélemény

Adózás: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy biztosítsa a külföldön tartott vagyonra vonatkozó szabályok arányosságát

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Spanyolországnak, amelyben felszólította, hogy változtasson az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamában tartott vagyonra vonatkozó szabályokon („Modelo 720”). Jóllehet a Bizottság véleménye szerint Spanyolországnak jogában áll előírni az adózók számára, hogy egyes külföldön tartott vagyonelemek esetében információt szolgáltassanak a hatóságoknak, a mulasztásért kiszabott bírságok azonban aránytalanok. Mivel a bírságok a tisztán nemzeti vonatkozású ügyekben alkalmazott bírságoknál jóval magasabbak, ezek a szabályok visszatarthatják a vállalkozásokat és magánszemélyeket attól, hogy az egységes piac belső határain túl is befektessenek vagy helyet változtassanak. Következésképpen az ilyen rendelkezések diszkriminatívak, és ellentétesek az Unió alapvető szabadságaival. Amennyiben a spanyol hatóságoktól két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézheti őket.

MEMO/17/234

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar