Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Júliusi kötelezettségszegési eljárási csomag – 1. rész: a legfontosabb döntések

Brüsszel, 2017. július 13.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatok arra irányulnak, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 122 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni anélkül, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene az eljárást.

Ezenkívül a Bizottság a mai napon több felszólító levél kiküldéséről is határozott. Ezekről részletesebben a 2. részben olvashat: MEMO/17/1936.

Az uniós kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban további információk olvashatók a MEMO/12/12 számú tájékoztatóban. A meghozott határozatokról további információk találhatók a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárában.

1. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

(További információk: Daniel Rosario – tel.: +32 229 56185, Clémence Robin – tel.: +32 229 52509)

Indokolással ellátott vélemények:

A Bizottság felszólítja CIPRUST, az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT és OLASZORSZÁGOT, hogy bizonyos tejtermékek tekintetében ültessék át a forgalmazási előírásokra vonatkozó intézkedéseket

A Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak, az Egyesült Királyságnak és Olaszországnak, mivel azok nem tájékoztatták a Bizottságot egyes tejtermékekre, nevezetesen a kazeinekre és a kazeinátokra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló nemzeti átültető intézkedéseikről ((EU) 2015/2203 irányelv). Az ezen irányelvben megállapított címkézési szabályok célja az egészség magas szintű védelmének biztosítása, az élelmiszerekről szóló uniós jogszabályoknak a nemzetközi szabványokkal való összehangolása és e termékek élelmiszer-ipari vállalkozók általi szabad szállításának megkönnyítése. A tagállamoknak 2016. december 22-ig kellett átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba, és tájékoztatniuk a Bizottságot ezekről az intézkedésekről. A kazeinek a tejben találhatók, és számos iparágban önállóan használhatók kötőanyagként; sokféle felhasználásuk létezik: a sajt egyik fő alkotórészétől kezdve az élelmiszer-adalékanyagként történő felhasználásig. A kazeinátok jelentős tápértékkel bírnak, tartalmazzák az összes alapvető aminosavat, és elsősorban sajtokban, fehérjekiegészítőkben és kávékrémporokban használják őket. A Bizottság, miután 2017 januárjában felszólító levelet küldött az említett tagállamoknak, most indokolással ellátott vélemény formájában szólítja fel őket. A tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy teljesítsék kötelezettségeiket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság határozhat úgy, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít ellenük.

 

2. Versenypolitika

(További információk: Ricardo Cardoso – tel.: +32 229 80100, Yizhou Ren – tel.: +32 229 94889)

Indokolással ellátott vélemények:

A Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, CIPRUST, A CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, GÖRÖGORSZÁGOT, LETTORSZÁGOT, MÁLTÁT és PORTUGÁLIÁT, hogy hajtsák végre az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelvet

Az Európai Bizottság felkérte Bulgáriát, Ciprust, a Cseh köztársaságot, Görögországot, Lettországot, Máltát és Portugáliát, hogy teljes mértékben ültessék át nemzeti jogukba az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelvet (2014/104/EU irányelv). Az irányelv egyszerűbbé teszi a kártérítési keresetek benyújtását azon polgárok és vállalatok számára, akik az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt (kartellek, piaci erőfölénnyel való visszaélés) kárt szenvedtek. Többek között megkönnyíti a sértettek számára az általuk elszenvedett kár bizonyításához szükséges bizonyítékokhoz való hozzáférést, valamint több időt biztosít a keresetek benyújtásához. Az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelv ezért az uniós versenyjog érvényesítésének lényeges eleme. A tagállamoknak az irányelvet 2016. december 27-ig kellett átültetniük a nemzeti jogukba. A Bizottság ma indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Görögországnak, Lettországnak, Máltának és Portugáliának, mert elmulasztották értesíteni a Bizottságot arról, hogy a nemzeti jogba való átültetés érdekében milyen intézkedéseket tettek. Az érintett hét tagállamnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az irányelv végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben két hónapon belül nem kap kielégítő tájékoztatást, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézheti a tagállamokat.

 

3. Gazdasági és pénzügyek

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Barbara Ochotnicka – tel.: +32 229 13754)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi SZLOVÉNIÁT a költségvetési szabályok átültetése miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy a tagállamok költségvetésére vonatkozó követelményeket megállapító irányelvvel kapcsolatos átültetési intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt az Európai Unió Bíróságához fordul Szlovéniával szemben. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló irányelv (2011/85/EU tanácsi irányelv) előírja, hogy a tagállamoknak 2013. december 31-ig át kell ültetniük az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogrendszerükbe, és tájékoztatniuk kell a Bizottságot e nemzeti jogszabályok szövegéről. Ezen intézkedéseiről Szlovénia eddig csak részleges értesítést küldött. Emiatt az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy az átültetési intézkedések teljes körű bejelentésének elmulasztása miatt az Európai Unió Bíróságához fordul Szlovéniával szemben. Az irányelv az EU gazdasági kormányzásának megerősítése érdekében 2011-ben elfogadott „hatos csomag” néven ismert hat jogalkotási intézkedés egyike. Célja annak biztosítása, hogy a tagállamok felelős költségvetési politikát folytassanak, és annak elősegítése, hogy fiskális politikáik szilárdabbá váljanak. Ennek érdekében az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy különféle intézkedéseket fogadjanak el: ilyen például a megbízható és részletes költségvetési adatok időben történő közzététele, a nemzeti számszerű költségvetési szabályok bevezetése, a középtávú költségvetési tervezés megerősítése, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések megbízhatóságának és átláthatóságának javítása. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

4. Digitális egységes piac

(További információk: Nathalie Vandystadt – tel.: +32 229 67083, Johannes Bahrke – tel.: +32 229 58615)

Keresetindítások az Európai Unió Bíróságán

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentése: A Bizottság az Európai Bíróság elé terjeszti három tagállam ügyét

Az Európai Bizottság a mai napon határozatot fogadott el arról, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Belgiumot, Horvátországot és Szlovákiát a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv (2014/61/EU irányelv) késedelmes átültetése miatt. A tagállamoknak az irányelvet 2016. január 1-jéig kellett átültetniük a nemzeti jogba. A Bizottság fel fogja kérni a Bíróságot, hogy a bírósági határozat meghozatalának napjától kezdve szabjon ki napi bírságot az említett három tagállam számára mindaddig, amíg az irányelv hatályba nem lép a nemzeti jogban. A kötelezettségszegési eljárás 2016 márciusában indult el Belgiummal, Horvátországgal és Szlovákiával szemben, az indokolással ellátott véleményeket pedig 2016 szeptemberében küldték meg ezekben az eljárásokban. A szóban forgó tagállamok mindeddig nem értesítették a Bizottságot az irányelv átültetéséhez szükséges valamennyi intézkedés elfogadásáról. Horvátország esetében a Bizottság időközben ígéretet kapott arra, hogy pénteken hivatalosan elfogadásra kerül az átültetés utolsó hiányzó eleme. A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvnek köszönhetően akár 30 %-kal csökkenthetők a nagy sebességű internet kiépítési költségei. Az irányelv többek között előirányozza, hogy a nagy sebességű internet kiépítésekor hasznosítani kell a különféle közüzemi szolgáltatások meglévő fizikai infrastruktúráit. Az irányelv hatálya kiterjed továbbá az építési munkálatok ágazatok közötti összehangolására is, beleértve a távközlési, energiaipari, szennyvíz-, közlekedési és egyéb infrastrukturális ágazatokat. Az említett intézkedések megteremtik az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítésének feltételeit annak érdekében, hogy a hálózatok kiépítésének költségei csökkenjenek. Az építési munkák – például az utak felbontása a nagy sebességű hálózatok kiépítéséhez – a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek akár 80%-át is kitehetik. A szabályok elfogadásának célja az volt, hogy az EU-ban több ember férhessen hozzá a nagy sebességű internethez. Az irányelv végrehajtása nagyon fontos az EU digitális egységes piacának kiteljesítése és az összekapcsoltság fokozása szempontjából is. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

5. Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Sara Soumillion – tel.: +32 229 67094)

Keresetindítások az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul HORVÁTORSZÁGGAL szemben, mert az nem tájékoztatta a Bizottságot a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv érvényesítését szolgáló uniós jogszabályokat átültető nemzeti intézkedésekről

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Horvátországot mert az nem tájékoztatta a Bizottságot a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv érvényesítését szolgáló uniós jogszabályt (a 2014/67/EU irányelvet) átültető nemzeti intézkedésekről, noha az irányelv átültetési határideje óta csaknem egy év eltelt. A 2014/67/EU irányelv, amely „az érvényesítésről szóló irányelvként” is ismert, kulcsfontosságú eszközöket biztosít a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó uniós szabályok megkerülése és a velük való visszaélés elleni küzdelemhez, és e célból javítja a tagállamok közötti igazgatási együttműködést és információcserét. Az érvényesítésről szóló irányelv helyes és időben történő átültetése ezért alapvető fontosságú a munkavállalók kiküldetése terén elkövetett csalások és visszaélések elleni küzdelemben, és egyaránt szolgálja a tagállamok, a vállalkozások és a munkavállalók érdekeit. Az érvényesítésről szóló irányelv átültetésének határideje 2016. július 18. volt. Horvátország kivételével az összes tagállam bejelentette a Bizottságnak az átültetési intézkedéseit. A Bizottság ennek alapján értékeli, hogy az érvényesítésről szóló irányelvet helyesen hajtották-e végre. Bár a Bizottság 2016 szeptemberében felszólító levelet, 2017 februárjában pedig indokolással ellátott véleményt küldött Horvátországnak, és kérte az átültetési intézkedések közlését, a horvát hatóságok ezt ez idáig nem tették meg. Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás alapján a Bizottság felkéri a Bíróságot, hogy az irányelv nemzeti jogba való teljes átültetéséig Horvátországgal szemben szabjon ki napi bírságot. Az azon tagállamokkal szembeni fellépés, amelyek elmulasztják átültetési intézkedéseik közlését, a Bizottság kiemelt feladatai közé tartozik. Az átültető intézkedések közlése ahhoz is rendkívül fontos, hogy a Bizottság értékelni tudja az átültető intézkedések megfelelőségét, és ezáltal biztosítsa az érvényesítésről szóló irányelv helyes és egységes alkalmazását. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

6. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Indokolással ellátott vélemények:

Nukleáris energia: A Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT, a CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, HORVÁTORSZÁGOT, OLASZORSZÁGOT és PORTUGÁLIÁT, hogy teljes mértékben tartsák be a radioaktív hulladékokról szóló irányelvet

A Bizottság felkérte Ausztriát, a Cseh Köztársaságot, Horvátországot, Olaszországot és Portugáliát, hogy biztosítsák a radioaktív hulladékokról szóló irányelv (a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv) teljes körű betartását, és ezen belül is tájékoztassák a Bizottságot a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti programjaikról. Ez az irányelv keretrendszert hoz létre a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésének a biztosítására annak elkerülése érdekében, hogy indokolatlan terhek háruljanak a jövő nemzedékeire. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének magas szintű biztonságát szolgáló megfelelő nemzeti szabályokról. A cél a munkavállalók és általában a lakosság ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme. Radioaktív hulladék az atomerőművekben zajló villamosenergia-termelés, valamint a radioaktív anyagok nem energiatermelési, hanem orvosi, kutatási, ipari és mezőgazdasági célú felhasználása során keletkezik. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós ország termel radioaktív hulladékot. A tagállamoknak 2015. augusztus 23-ig kellett vonatkozó nemzeti programjaikat bejelenteniük. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy teljesítsék kötelezettségeiket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság határozhat úgy, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít ellenük.

 

7. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság felszólít a LENGYELORSZÁGBAN található Białowieża erdőben folyó fakitermelés azonnali felfüggesztésére

Az Európai Bizottság úgy határozott, a Bíróság elé idézi Lengyelországot a védett Natura 2000 területek közé tartozó Białowieża erdőben folyó egyre intenzívebb fakitermelés miatt. Mivel a területen máris jelentős léptékű fakitermelési műveletekre került sor, a Bizottság azt is kéri a Bíróságtól, tegyen ideiglenes intézkedéseket annak érdekében, hogy Lengyelország haladéktalanul függessze fel a munkálatokat. 2016. március 25-én a lengyel hatóságok olyan határozatot fogadtak el, amely a Białowieża erdő körzetében lehetővé teszi a fakitermelés mértékének háromszoros növelését, valamint fakitermelés végzését olyan területeken, ahol mindeddig nem végeztek ilyeneket. Ezek az intézkedések – köztük százéves fák kivágása – komoly veszélyt jelentenek a szóban forgó Natura 2000 terület épségére. A Natura 2000 területen olyan fajok és élőhelyek találhatók, amelyek túlélése az őserdők fennmaradásától függ, ezen belül is attól, hogy vannak-e elpusztult fák. E fajok némelyike esetében Lengyelországban a Białowieża erdő a legfontosabb vagy az utolsó fennmaradó terület. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a szóban forgó intézkedések nem felelnek meg a területre vonatkozó környezetvédelmi célkitűzéseknek, és meghaladják az erdő fenntartható használatának biztosításához szükséges mértéket. Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy a határozatot az intézkedések Natura 2000 területre gyakorolt hatásainak nem megfelelő értékelése előzte meg. 2017 áprilisában a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felszólította Lengyelországot, hogy tartózkodjon a nagyarányú fakitermeléstől, és egy hónapot biztosított Lengyelországnak kötelezettségei teljesítésére. Lengyelország azonban ennek ellenére megkezdte tervének végrehajtását. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények:

Műanyag zacskók: A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy léptesse hatályba a könnyű műanyag hordtasakokra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság nyomatékosan felszólítja Spanyolországot, hogy hajtsa végre a hulladékokra vonatkozó uniós szabályok nemzeti jogba történő átültetését. Az erőforrás-pazarlás és a szemetelés elleni küzdelem érdekében az uniós kormányoknak 2016. november 27-ig intézkedéseket kellett hozniuk a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében, amint azt a műanyag zacskókról szóló irányelv ( (EU) 2015/720 irányelv) is előírja. A nemzeti kormányok választhatnak a közösen megállapított célkitűzések elérését szolgáló intézkedések közül. Ide tartoznak az olyan gazdasági eszközök, mint a könnyű műanyag hordtasakok fizetőssé tétele. A másik lehetőség a nemzeti csökkentési célkitűzések bevezetése: A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2019 végére évente személyenként legfeljebb 90 ilyen tasak kerüljön felhasználásra. 2025 végére ez a szám nem haladhatja meg személyenként a 40 tasakot. Mindkét célkitűzést el lehet érni akár kötelező intézkedések, akár gazdasági ágazatokkal kötött megállapodások révén. Lehetőség van továbbá a műanyag hordtasakok betiltására is, feltéve, hogy az ilyen tilalmak nem lépik túl az irányelv által az áruk európai egységes piacon belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében meghatározott korlátokat. A Bizottság kiemelt feladatai között ellenőrzi, hogy a tagállamok teljesítették-e ezen irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségüket. Az indokolással ellátott vélemény kézhezvételét követően Spanyolországnak két hónap áll a rendelkezésére kötelezettségei teljesítésére. A Bizottság ezt követően az Európai Bíróság elé idézheti a tagállamot.

Hulladék: A Bizottság utolsó figyelmeztetést küld SPANYOLORSZÁGNAK mivel az több régió tekintetében is elmulasztotta a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását és felülvizsgálatát

A Bizottság nyomatékosan arra kéri Spanyolországot, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok (a 2008/98/EK irányelv) és a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megfelelően az ország teljes területére vonatkozóan dolgozzon ki hulladékgazdálkodási terveket. A hulladékgazdálkodási tervek kulcsfontosságú eszközt jelentenek a hulladékkeletkezés és a hulladékgazdálkodás emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentésére, valamint az erőforrás-hatékonyság javítására. A tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveiket legalább hatévente újra kell értékelniük és megfelelő esetben felül kell vizsgálniuk. Tekintettel e tervek fontosságára, a Bizottság 7 tagállammal, köztük Spanyolországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást. A spanyol nemzeti hulladékgazdálkodási tervet 2015-ben felülvizsgálták annak érdekében, hogy azt a hulladék-keretirányelv új követelményeihez igazítsák. Mivel azonban a régiók – autonóm közösségek és városok – elsődleges hatáskörrel rendelkeznek a hulladékgazdálkodás terén, a spanyol jogszabályok értelmében el kell fogadniuk saját hulladékgazdálkodási terveiket. Mivel nem minden régió fogadott el érvényes hulladékgazdálkodási tervet, a Bizottság 2016 novemberében felszólító levelet küldött Spanyolországnak, hogy fogadja el a szükséges hulladékgazdálkodási dokumentumokat. A Baleár-szigetek, a Kanári-szigetek és Madrid autonóm közösségek, valamint Ceuta autonóm város hulladékgazdálkodási tervei továbbra is hiányoznak. Ezenkívül Aragónia és Katalónia autonóm közösségeknek felül kell vizsgálniuk hulladékgazdálkodási terveiket, mivel azokat több mint hat évvel ezelőtt fogadták el. A Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

8. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Letizia Lupini – tel.: +32 229 51958)

Keresetindítások az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul HORVÁTORSZÁGGAL szemben az INA-Industrija Nafte d.d. (INA) energiaipari vállalat privatizációjáról szóló törvény módosításának elmulasztása miatt

A Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul HORVÁTORSZÁGGAL szemben, mivel az nem hangolta össze az INA-Industrija Nafte d.d. (INA) privatizációjáról szóló 2002. évi törvényt a tőke szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós rendelkezésekkel. Az INA-Industrija Nafte, d.d. (INA, d.d.) a legnagyobb horvát energiaipari vállalat, és részvényei egy részének tulajdonosa a horvát kormány. Az INA-törvény e vállalat vonatkozásában az államnak különleges jogokat biztosít, ezen belül vétójogot az INA bizonyos küszöbérték feletti értékű részvények vagy eszközök eladásával kapcsolatos döntései vonatkozásában. Az állam továbbá ellenezhet bizonyos fontos ügyvezetési döntéseket, például a vállalat tevékenységének megváltozása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a létesítő okirat szerinti székhely tekintetében. Az a tény, hogy a horvát állam megtagadhatja egyes olyan fontos döntések jóváhagyását, amelyek a vállalat érdekében állnának, kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalat részvényeit, és csökkentheti a vállalat vonzerejét. A Bizottság úgy véli, hogy az állam számára az INA-törvényben biztosított különleges jogok indokolatlanul korlátozzák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A Bizottság elismeri, hogy az energiaellátás biztonságának védelme olyan jogos közérdek, amelynek elérésére az EU is törekszik, és amely indokolhatja az EUMSZ-ben felsorolt szabadságok korlátozását. Az ilyen korlátozásoknak azonban arányosnak kell lenniük. A jelen ügyben az INA-törvény felhatalmazza a horvát államot arra, hogy ellenezzen fontos vállalati döntéseket anélkül, hogy az ellátás biztonságát vagy a közrendet fenyegető lehetséges veszélyekre vagy más közérdekre való hivatkozással igazolnia kellene vétójogát. A Bizottság szerint a feltétel nélküli vétójog túllép az energiaellátás biztonságának védeleméhez szükséges mértéken, és így aránytalan. A Bizottság a mai döntéstől függetlenül továbbra is nyitott a horvát hatóságok által az ügyben kidolgozandó megoldásokra. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

A Bizottság a Bírósághoz fordul SPANYOLORSZÁGGAL szemben, mert nem hajtotta végre a visszaélések bejelentőire vonatkozó szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Spanyolországot a visszaélések bejelentőire vonatkozó uniós szabályok teljes körű végrehajtására vonatkozó intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt. A Bizottság 2015-ben végrehajtási irányelvet (a visszaélések bejelentéséről szóló irányelvként is ismert (EU) 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv) fogadott el, amely a piaci visszaélésről szóló rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének az illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozik. Az irányelv a piaci visszaélések szabálykönyvének egyik eleme, és előírja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre a piaci visszaélésekről szóló rendelet megsértésének bejelentését előmozdító hatékony mechanizmusokat. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a jogsértést bejelentők védelmét, és meghatározza a visszaélést bejelentő és a bejelentésben érintett személyek védelmét is biztosító eljárásokat, ideértve a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseinek nyomon követésére és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A tagállamoknak 2016. július 3-ig kellett átültetniük e szabályokat a nemzeti jogba. Az eredeti határidő elmulasztása miatt 2016 szeptemberében több tagállam, köztük Spanyolország is felkérést kapott, hogy tegyen intézkedéseket a visszaélések bejelentésére vonatkozó új szabályoknak való teljes körű megfelelés érdekében. Azóta a Bizottság nem kapott tájékoztatást a szabályok nemzeti jogba való teljes körű átültetéséről. Ezért az Európai Unió Bírósága elé terjeszti Spanyolország ügyét. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

Felszólító levelek és indokolással ellátott vélemények:

Pénzügyi szolgáltatások: A Bizottság felszólítja HORVÁTORSZÁGOT, A CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, ÍRORSZÁGOT és HOLLANDIÁT, hogy hajtsák végre a biztosításokra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a Cseh Köztársaságnak, Írországnak és Hollandiának, és arra szólítja fel őket, hogy teljes körűen hajtsák végre a Szolvencia II. irányelvet (2009/138/EK irányelv) és a II. salátairányelvet (2014/51/EU irányelv). Ezek az irányelvek – amelyek a korábban „Szolvencia I” néven ismert 14 biztosítási és viszontbiztosítási irányelv helyébe lépnek – a biztosítótársaságok pénzügyi stabilitásának garantálására szolgálnak a pénzügyi szempontból válságos időszakokban. Az irányelvek 2016. január 1-jén teljes körűen alkalmazandóvá váltak, és a nemzeti jogban való végrehajtásuk határideje 2015. március 31. volt. A Cseh Köztársaság, Írország és Hollandia azonban nem értesítette a Bizottságot az e szabályoknak a nemzeti jogában való teljes körű végrehajtásához szükséges összes intézkedésről. A Bizottság, miután 2015 májusában felszólító levelet küldött e tagállamoknak, most indokolással ellátott vélemény formájában szólítja fel őket. A felszólító levelekre küldött válaszok tanulmányozása alapján a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az irányelvek átültetése ezekben a tagállamokban még nem történt meg maradéktalanul. Amennyiben a Cseh Köztársaság, Írország és Hollandia két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket. A Bizottság emellett úgy határozott, hogy ugyanebben a kérdésben felszólító levelet küld Horvátországnak is, melyben felhívja a horvát hatóságokat, hogy teljes körűen ültessék át nemzeti jogszabályaikba a Szolvencia II. irányelvet (2009/138/EK irányelv) és a II. salátairányelvet (2014/51/EU irányelv). Amennyiben Horvátország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben.

 

9. Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Mirna Talko – tel.: +32 229 87278)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Szolgáltatások: a könyvvizsgálókra vonatkozó korlátozások miatt a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi BELGIUMOT

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy Belgium ügyét az Európai Unió Bírósága elé utalja amiatt, mert a kapcsolódó területeken szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgálókra vonatkozó korlátozások nem egyeztethetők össze a szolgáltatási irányelvvel (2006/123/EK irányelv). A belga jogszabályok nem teszik lehetővé a könyvvizsgálók számára, hogy ingatlanügynöki vagy biztosításközvetítői szolgáltatást nyújtsanak, illetve pénzügyi tevékenységeket végezzenek. A Bizottság álláspontja szerint ez a tilalom nincs összhangban a szolgáltatási irányelvvel (a több ágazatot átfogó tevékenységekről szóló 25. cikkel), és a függetlenség, a pártatlanság és a szakmai etika biztosítása érdekében rendelkezésre állnak kevésbé korlátozó eszközök. A Bizottság 2016 novemberében kiadott indokolással ellátott véleményében korábban aggodalmának adott hangot, és felszólította Belgiumot, hogy orvosolja az uniós jog megsértését. Mivel a belga hatóságok fenntartották álláspontjukat, a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti Belgium ügyét. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

Felszólító levelek:

A személygépkocsik kibocsátása: a Bizottság további jogi pontosítást kér 5 tagállamtól

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Németország, Görögország, Luxemburg, Spanyolország és az Egyesült Királyság részére, amelyben további információkat kér tőlük a gépjármű-típusjóváhagyásra vonatkozó uniós szabályok (a 2007/46/EK irányelv) végrehajtásáról. A Németország, Luxemburg, Spanyolország és az Egyesült Királyság által a 2016 decemberében küldött felszólító levelekre adott válaszok alapos vizsgálatát követően a Bizottság pontosabb információkat kér arról, hogy az érintett tagállamok miért nem alkalmaztak szankciókat az uniós jog által tiltott manipulációs eszközöket alkalmazó személygépkocsi-gyártóval szemben. A Bizottság Görögországtól is további tájékoztatást kér az uniós típusjóváhagyási jogszabályok alapján kialakított nemzeti szankciórendszerről. Emellett a Bizottság a mai napon lezárta Litvánia ügyét, mivel úgy ítéli meg, hogy a kialakított szankciórendszer megfelel az uniós jognak.

 

Indokolással ellátott vélemények:

MAGYARORSZÁG: a Bizottság megteszi a második lépést a felsőoktatásról szóló törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásban

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvénynek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről. A Bizottság azért határozott úgy, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mert a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézményeknek az EU teljes területén való szolgáltatásnyújtásra és letelepedésre vonatkozó szabadságával. Emellett a Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos élet szabadságának, az oktatáshoz való jognak és a vállalkozás szabadságának az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített elveivel, illetve az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel. Miután alaposan megvizsgálta Magyarországnak az április 27-i felszólító levélre adott válaszát, a Bizottság fenntartja a biztosi testület 2017. április 12-én és április 26-án elvégzett mélyreható jogi értékelésének és vitájának következtetéseit, amelyek a kötelezettségszegési eljárás megindításához vezettek. Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

Kiskereskedelem: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy számolja fel a kiskereskedőkre vonatkozó korlátozásokat

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben sürgeti a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások megszüntetését. A magyar szabályozás tiltja a rövid forgalmazási ciklusú termékeket – pl. élelmiszert – értékesítő kiskereskedőknek, hogy folytassák tevékenységüket Magyarországon, ha két egymást követő évben veszteségesen működtek. A Bizottság álláspontja szerint ez az intézkedés ellentétes a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével (az EUMSZ 49. cikke), valamint a tőke szabad mozgásával (az EUMSZ 63. cikke), és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Az áruk szabad mozgása: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy biztosítsa az étrend-kiegészítők szabad forgalmazását

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amelyben felszólította, hogy szüntesse meg az étrend-kiegészítők forgalmazását érintő diszkriminatív gyakorlatokat. A spanyol jogszabályok értelmében az étrend-kiegészítők spanyol piacon történő első forgalomba hozásakor a spanyol székhelyű vállalkozásoknak csak értesíteniük kell a helyi hatóságokat, míg a más uniós tagállamban letelepedett vállalkozásoknak a spanyol Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozásügyi Ügynökségtől (AECOSAN) kell engedélyt kérniük, ami magasabb költségeket eredményez. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a spanyol előírások korlátozzák az áruk szabad mozgását (az EUMSZ 34. cikke), mivel hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a más uniós országban székhellyel rendelkező vállalkozásokkal szemben. Spanyolországnak két hónap áll rendelkezésre, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Rádióberendezések: a Bizottság felszólít 3 tagállamot, hogy ültessék át a rádióberendezésekre vonatkozó új uniós szabályokat

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak, Görögországnak és az Egyesült Királyságnak, felszólítva őket, hogy ültessék át a rádióberendezésekről szóló irányelvet (RED irányelv, 2014/53/EU irányelv). A RED irányelv meghatározza az egészségvédelemre és biztonságra, az elektromágneses összeférhetőségre, valamint a rádióspektrum hatékony használatára vonatkozó alapvető követelményeket, valamint megteremti a vészhelyzeti hívásokra, az interoperabilitásra, illetve a magánélet és a személyes adatok védelemét szolgáló biztosítékokra vonatkozó további szabályozások jogalapját. Emellett előír bizonyos, a rádióberendezésnek az EU belső piacán való forgalomba hozatala előtt alkalmazandó eljárásokat és kötelezettségeket, és megerősíti a piacfelügyeletet. A tagállamoknak 2016. június 12-ig kellett teljes körűen átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba. Görögország és az Egyesült Királyság még nem értesítette a Bizottságot az irányelv nemzeti jogba való átültetéséről, míg Ciprus csak részleges átültetésről küldött információkat. Mindhárom tagállamnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítsék a Bizottságot az irányelv hiánytalan átültetéséről. Amennyiben erre nem kerül sor, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít.

 

10. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Melanie Voin – tel.: +32 229 58659)

Felszólító levelek:

MAGYARORSZÁG: A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban

Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban. A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 000 eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k egyes kategóriái tekintetében, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek. Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény az alábbi okokból nem áll összhangban az uniós joggal: 1) A törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket. 2) A törvény emellett indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be az Európai Unió működéséről szóló szerződésben körvonalazott szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett NGO-k számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást. 3) A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tesz eleget az uniós Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek. Ennek következtében a Bizottság a mai napon felszólító levelet küldött Magyarországnak, és egy hónapot biztosított a magyar hatóságoknak a válaszadásra. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást és segítséget nyújtson a magyar hatóságoknak e kérdés kezeléséhez. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

11. Tengerügyek és halászat

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Indokolással ellátott vélemények:

Tengeri területrendezés: a Bizottság felszólít 5 tagállamot, hogy értesítsék a tengeri területrendezésről szóló irányelvet átültető nemzeti intézkedésekről

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Horvátországnak, Ciprusnak, Finnországnak és Görögországnak a tengeri területrendezés kereteit létrehozó uniós szabályok (2014/89/EU irányelv) nemzeti jogba való hiánytalan átültetéséről szóló értesítés elmulasztása miatt. A tagállamoknak 2016. szeptember 18-ig kellett átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba, és tájékoztatniuk a Bizottságot ezen intézkedésekről. A megújuló energiaforrások, a halászat és az akvakultúra, az idegenforgalom, a nyersanyag-kitermelés, a tengeri szállítási útvonalak és más felhasználási módok tekintetében a tengeri területekért folyó verseny nyomán fokozottan jelentkezik a következetesebb európai vízterület-gazdálkodás iránti igény. A tengeri területrendezés határokon és ágazatokon átívelő módon biztosítja a tengereken végzett emberi tevékenységek hatékony, biztonságos és fenntartható módon történő végzését, valamint a különböző ökológiai, gazdasági és társadalmi célok megvalósítását. Az irányelv meghatározza az uniós országok közös koncepcióját, valamint a tengeri területek rendezésére vonatkozó minimumkövetelményeket. A felsorolt tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy teljesítsék kötelezettségeiket, a Bizottság ezt követően úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti ügyüket.http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32014L0089

 

12. Migrációs ügyek, uniós belügyek és uniós polgárság

(További információk: Natasha Bertaud – tel.: +32 229 67456; Tove Ernst – tel.: +32 229 86764; Markus Lammert – tel.: +32 229 58602)

 

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Legális migráció: a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul BELGIUMMAL szemben, mert az nem ültette át a nem uniós munkavállalókra vonatkozó közös szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Belgiumot az „összevont engedélyről szóló irányelv” (2011/98/EU végrehajtási irányelve) teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt. A legális migráció megkönnyítése érdekében az irányelv egyszerűsített eljárásokat és közös jogokat vezet be a nem uniós munkavállalók számára. Belgium, miután nem tartotta be a 2013. december 25-i eredeti átültetési határidőt, máig nem hajtotta végre teljes körűen az irányelvet. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Belgiummal szemben. A tagállamoknak 2013. december 25-ig kellett hiánytalanul átültetniük az irányelvet. A kérdéses időpontig Belgium csak részben ültette át az új szabályokat. Ennek eredményeként a Bizottság 2014 márciusában felszólító levelet, majd 2015. áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak. Végezetül 2015 novemberében a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztette Belgium ügyét. 2016 áprilisában az eljárást felfüggesztették, miután a belga hatóságok további információkkal szolgáltak. Belgium azonban mindmáig nem értesítette a Bizottságot az irányelv nemzeti jogba való teljes körű átültetéséről. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy ismét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. A Bizottság azzal, hogy a Bíróság elé terjeszti Belgium ügyét, egyúttal napi 70 828,80 EUR pénzbírság kiszabását javasolja. A szankció összege a jogsértés súlyosságának és időtartamának, valamint a tagállam fizetési képességéhez viszonyított elrettentő hatásnak a figyelembevételével került kiszámításra. További információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények és ügylezárások:

Legális migráció: A Bizottság felszólítja BELGIUMOT, HORVÁTORSZÁGOT, FINNORSZÁGOT és SVÉDORSZÁGOT az idénymunkásokról szóló irányelv teljes körű végrehajtására, és lezárja az ÉSZTORSZÁG, LUXEMBURG és ROMÁNIA ellen folyamatban lévő ügyet

A Bizottság a mai napon több határozatot hozott az idénymunkásokról szóló irányelv (2014/36/EU irányelv) átültetésének hiányosságaival kapcsolatban. Az idénymunkásokról szóló, 2014. február 26-án elfogadott irányelv meghatározza a nem uniós idénymunkások beutazásának és tartózkodásának feltételeit, illetve előírja, milyen jogok illetik meg az érintett idénymunkásokat. A tagállamoknak 2016. szeptember 30-ig kellett átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba. A mai napon az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Horvátországnak és Finnországnak a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv átültetése érdekében hozott nemzeti intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt. A Bizottság emellett indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak és Svédországnak az említett irányelv átültetése érdekében hozott nemzeti intézkedésekről való részleges tájékoztatás miatt. 2016. november 24-én a Bizottság felszólító levelet intézett Belgiumhoz, Horvátországhoz, Észtországhoz, Finnországhoz, Luxemburghoz, Romániához és Svédországhoz az idénymunkásokról szóló irányelv hiánytalan átültetésének elmulasztása miatt. Horvátország és Finnország egyelőre egyáltalán nem küldött értesítést az irányelvet átültető intézkedésekről, míg a Belgium és Svédország által bejelentett intézkedések a Bizottság megítélése szerint nem ültetik át teljes körűen az irányelv valamennyi rendelkezését a nemzeti jogba. Belgiumnak, Horvátországnak, Finnországnak és Svédországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot az irányelv teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről, a Bizottság ezt követően az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Az Észtország, Luxemburg és Románia által közölt intézkedések vizsgálatát követően a Bizottság úgy határozott, hogy az említett tagállamokkal szemben folyó eljárásokat lezárja.

 

13. Mobilitáspolitika és közlekedés

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Alexis Perier – tel.: +32 229 69143)

Felszólító levél és indokolással ellátott vélemény:

Fenntartható közlekedés: a Bizottság felszólít 7 tagállamot az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó szabályok hiánytalan átültetésére*

A Bizottság ma indokolással ellátott véleményt küldött Görögországnak, Írországnak, Máltának, Romániának, Szlovéniának és az Egyesült Királyságnak, felszólítva őket, hogy küldjenek értesítést az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó uniós szabályok (2014/94/EU irányelv) keretében kidolgozott nemzeti szakpolitikai keretükről. A nemzeti szakpolitikai keret az irányelv által biztosított legfőbb eszköz az elegendő alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésének garantálására, amely többek között biztosítja az elektromos és a földgáz- és hidrogénüzemű járművek töltőállomásainak kiépítését, illetve a belső piac széttöredezettségének elkerülését. Az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása elengedhetetlen ahhoz, hogy minden európai polgár számára megvalósuljon a tiszta és versenyképes mobilitás, ahogyan azt a Bizottság a 2017 májusában elfogadott „Európa mozgásban” című csomagban célul kitűzte. A hét tagállamnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy teljesítse az irányelvből eredő kötelezettségeit. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. A Bizottság továbbá úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Svédországnak, mert olyan nemzeti szakpolitikai keretet jelentett be, amely nem tartalmazza az irányelv által megkövetelt minimális elemeket.

* 2017/07/14-én aktualizálva (a Lengyelországra tett hibás utalás törlésre került).

 

Indokolással ellátott vélemény:

Utasjogok: A Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy maradéktalanul alkalmazza a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasokra vonatkozó szabályokat

A Bizottság ma felszólította Görögországot, hogy teljes mértékben alkalmazza a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó uniós szabályokat (1177/2010/EU rendelet). A jelenlegi görög nemzeti jogszabályok nem teszik lehetővé az utasok számára, hogy teljes mértékben élhessenek az említett rendelet által biztosított jogokkal, ha a tengeri személyszállítási szolgáltatást törlik, vagy az késedelmet szenved. Görögországnak mostantól két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot a rendeletek teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

 

14. Közegészségügy és Élelmiszer-biztonság

(További információk: Anca Paduraru – tel.: +32 229 91269, Aikaterini Apostola – tel.: +32 229 87624)

Indokolással ellátott vélemény:

A Bizottság felszólítja Olaszországot a Xylella fastidiosa terjedésének megállításához szükséges intézkedések végrehajtására

A Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küld Olaszországnak, mivel az olasz hatóságok továbbra sem hoztak intézkedéseket a xylella fastidiosa károsító terjedésének megakadályozására. Miután Puglia tartományban xylella fastidiosa kitörést észleltek, az olasz hatóságoknak teljes mértékben alkalmazniuk kellett a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezetekre és azoknak az EU-n belüli elterjedése elleni védekezésre vonatkozó intézkedéseket ((EU) 2015/789 bizottsági végrehajtási határozat és 2000/29/EK tanácsi irányelv). Ennek keretében a xylella fastidiosa felbukkanásának első bizonyított esetét követően haladéktalanul el kellett volna távolítaniuk a fertőzött növényeket az érintett területekről. Ezzel szemben Olaszországban újabb kitörésekről érkeztek bejelentések, és az Olaszország által eljuttatott ütemterv hatástalannak bizonyult ahhoz, hogy az uniós szabályok szerint haladéktalanul eltávolításra kerüljenek a fertőzött fák. A Xylella fastidiosa a világszerte létező egyik legveszélyesebb növénykárosító baktérium, amely számos különböző betegséget okoz és óriási károkkal jár a mezőgazdaság számára. A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk a Xylella fastidiosa felszámolása és a többi tagállamba való átterjedésének megakadályozása érdekében. A Bizottság, miután 2015 decemberében felszólító levelet küldött, most indokolással ellátott vélemény formájában szólítja fel a tagállamot. A Bizottság 2016 júliusában kiegészítő felszólító levelet is küldött az olasz hatóságoknak. Olaszországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy teljesítse kötelezettségeit, a Bizottság ezt követően úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti Olaszország ügyét.

 

15. Adóügy és vámunió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 229 87183)

Indokolással ellátott vélemény:

Adózás: A Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a külföldi forrásokból jövedelemben részesülő adófizetőkre vonatkozó kedvezőtlen bánásmódot

A Bizottság felszólította Franciaországot, hogy módosítson a személyi jövedelemadó kiszámítására vonatkozó egyes nemzeti rendelkezéseket. Franciaországban a jelenlegi szabályok szerint azok a Franciaországban lakóhellyel rendelkező adóalanyok, akik jövedelmük egy részét az Európai Gazdasági Térség (EGT) más tagállamában szerzik, nem élvezhetnek a Franciaországban szerzett jövedelemre alkalmazottal azonos mértékű egyéni és családi adókedvezményeket. A francia szabályok értelmében az adófizető, ha veszteséges, nem részesülhet a külföldi forrásokból származó jövedelem után járó adójóváírás visszafizetésében vagy halasztásában. E rendelkezések fenntartásával Franciaország megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésből (EUMSZ) és az EGT-megállapodásból eredő, a munkavállalók szabad mozgásához, a letelepedés jogához és a tőke szabad mozgásához kapcsolódó kötelezettségeit. Amennyiben a francia hatóságok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

Indokolással ellátott vélemények és ügylezárások:

Adózás: A Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, CIPRUST és PORTUGÁLIÁT, hogy ültessék át a feltételes adómegállapítások cseréjére vonatkozó új átláthatósági szabályokat.

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Ciprusnak és Portugáliának, mert ezek a tagállamok nem küldtek értesítést az uniós adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcseréről szóló új intézkedések ((EU) 2015/2376 tanácsi irányelv) átültetéséről. A tagállamoknak 2016. december 31-i határidővel kellett átültetniük az említett szabályokat. Az új szabályokat úgy alakították ki, hogy segítsék a határokon átnyúló adókikerülés, az agresszív adótervezés és a káros adóverseny visszaszorítását; az EU adóhatóságai közötti első információcserének szeptemberig kell megvalósulnia. A Bizottság két hónapos határidőt adott a 3 tagországnak a válaszadásra. Amennyiben e határidőn belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Időközben a Bizottság üdvözölte ugyanezeknek az intézkedéseknek a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Lengyelország általi átültetését, és a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a vonatkozó jogsértési eljárásokat. Második lépésben a Bizottság megvizsgálja, hogy az összes tagállam jogszabályai megfelelnek-e az új szabályok valamennyi követelményének.

 

MEMO/17/1935

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar