Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Európai Szolidaritási Testület: új szakaszba lépett a kezdeményezés

Brüsszel, 2017. május 30.

Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot fogadott el az Európai Szolidaritási Testület jogalapjáról és költségvetéséről.

IP/17/1383

Milyen elképzelés húzódik meg az Európai Szolidaritási Testület hátterében?

A szolidaritás az Európai Unió polgárainak és tagállamainak közös értéke, amely az Unión belüli és kívüli tevékenységekben is megnyilvánul.

Amint azt Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszédében a testület létrehozásának bejelentésekor elmondta: Gyakran akkor vagyunk leginkább szolidárisak, amikor veszélyhelyzettel szembesülünk. Amikor a portugál hegyek lángoltak, olasz repülőgépek oltották a tüzet. Amikor áradás okozott áramszünetet Romániában, svéd generátorok gyújtottak fényt. Amikor több ezer menekült érkezett a görög partokra, szlovák sátrakban leltek menedékre. Ebben a szellemben tesz ma javaslatot a Bizottság az Európai Szolidaritási Testület felállítására.

Az Európai Szolidaritási Testület lehetőséget hivatott biztosítani a fiataloknak, hogy EU-szerte különböző szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt, hozzájárulva ezzel a társadalmi kihívások kezeléséhez. A kezdeményezés elősegíti a fiatalok személyes fejlődését és aktív társadalmi szerepvállalását, valamint növeli a foglalkoztathatóságot. A tevékenységekben való részvétel azonban nemcsak a fiataloknak válik majd a hasznára, hanem azoknak a tagállami és helyi hatóságoknak, nem kormányzati szervezeteknek és cégeknek is, amelyeknek számos kihívással és válsághelyzettel kell munkájuk során megbirkózniuk.

Miért kell jogalapot biztosítani az Európai Szolidaritási Testületnek?

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek végrehajtása jelenleg 8 különböző program keretében valósul meg, melyek a következők: az Erasmus+ program, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI), a LIFE program, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az egészségügyi program, az Európa a polgárokért program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. E programok jogalapja, célkitűzése és költségvetése egymástól eltér. További információk ebben az ismertetőben olvashatók.

A különálló jogalap egyetlen átfogó finanszírozási eszközről és egyértelmű célkitűzésekről fog rendelkezni. Az Európai Szolidaritási Testület működésének, hatásának és költséghatékonyságának megerősítésével meg fogja szilárdítani a testület helyzetét, amely így még több lehetőséget tud majd biztosítani a fiataloknak. A Bizottság már az Európai Szolidaritási Testület megalapításakor (2016 decemberében) vállalta, hogy 2017 tavaszán jogalkotási javaslatot terjeszt elő a témában.

Mennyi lesz az Európai Szolidaritási Testület teljes költségvetése?

Az Európai Bizottság által javasolt jogalap értelmében 2018. január 1-je és 2020. december 31-e között az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek végrehajtására folyó áron számítva 341 500 000 euró áll majd rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés költségvetése az elkövetkező három évben stabil lesz.

Az egyes projektmunkák költségei attól függnek, hogy mennyi ideig tartanak és melyik országban kerül sor rájuk. Egy 6 hónapos önkéntes munkát például az EU 3400–6500 euróval fog támogatni.

IRÁNYÍTÁS

Milyen lesz a testület szervezeti felépítése?

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek végrehajtása és finanszírozása a jelenlegi első szakaszban 8 különböző uniós program keretében történik. Ha az új javaslat megvalósul, az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeit az Európai Bizottság, a tagállami Erasmus+ irodák és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hajtja majd végre.

Az Európai Szolidaritási Testület legtöbb tevékenységét az Erasmus+ program ifjúsági területéért felelős tagállami Erasmus+ irodák fogják végrehajtani. Feladatuk lesz, hogy megvizsgálják a szervezeteknek az „Európai Szolidaritási Testület” minőségi védjegy használatára irányuló kérelmét, a tevékenységek és projektek számára uniós támogatást ítéljenek oda, képzést és támogatást biztosítsanak, hálózatépítési tevékenységeket szervezzenek és tagállami szinten népszerűsítsék az Európai Szolidaritási Testületet.

Az Európai Bizottság az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség segítségével az Európai Szolidaritási Testület tagjai számára elérhető horizontális szolgáltatásokat (az online képzést, az online nyelvi támogatást, a biztosítást stb.) fogja kezelni. Az ügynökség ítéli oda továbbá a minőségi védjegyet az érdekelt felek egy bizonyos típusának, amely aztán finanszírozást is igényelhet az ügynökség forrásaiból. Ilyen érdekelt felek lehetnek például a tagállami rendszereket vagy megosztott irányítású uniós alapokat végrehajtó európai szintű hálózatok, nemzetközi szervezetek vagy szervek.

Az Európai Szolidaritási Testület közelmúltban létrehozott erőforrásközpontja pedig a végrehajtó szerveket és a részt vevő szervezeteket fogja támogatni, különösen a fiatalok által elsajátított készségek dokumentálásában és igazolásában.

Mi lesz a foglalkoztatási szolgálatok szerepe?

Az Európai Szolidaritási Testület munkájához a munkaerőpiaci szereplők – azaz az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok vagy a kereskedelmi kamarák – is hozzá fognak tudni járulni: meglévő struktúráikra támaszkodva elő fogják tudni segíteni az álláshelyek vagy a gyakornoki pozíciók betöltését, például az arra alkalmas jelöltek kiválasztásával.

Az állami foglalkoztatási szolgálatok különösen gazdag munkaerőpiaci ismeretekkel rendelkeznek, például saját adatbázison vagy az EURES portálon keresztül belföldi és külföldi állásajánlatokhoz egyaránt hozzáférnek. Emellett népszerűsíthetik az Európai Szolidaritási Testületet a munkavállalók és a fiatalok körében. Kiegészítő támogatást nyújthatnak továbbá azoknak a személyeknek, akiket a testület korábban kiközvetített, hogy a részvétel során szerzett tapasztalatot ugródeszkának használva könnyebben tudjanak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A munkaerőpiaci szereplők – ideértve az állami és a magán foglalkoztatási szolgálatokat is – önállóan vagy együttesen támogatást igényelhetnek a tagállami Erasmus+ irodákon keresztül.

TEVÉKENYSÉGEK

Változik-e a támogatott tevékenységek köre?

Az Európai Szolidaritási Testület önkéntes munkát, gyakornoki pozíciót vagy álláslehetőséget biztosít az egyéni jelentkezőknek. A testület jelenleg azt teszi lehetővé a fiataloknak, hogy 12 hónapig önkéntesként, 2–6 hónapon keresztül gyakornokként vagy 2–12 hónapon keresztül (az adott tagállam jogszabályaival összhangban) munkavállalóként dolgozzanak. Az új jogalap értelmében az Európai Szolidaritási Testület azonban azt is lehetővé fogja tenni, hogy tagjai saját szolidaritási projekteket hozzanak létre, vagy hogy önkéntes csapatmunkát végezhessenek. A jogi eszköz kiemelt figyelmet fog szentelni a hátrányos helyzetű fiatalokra, és mindegyik projektmunkatípust egy sor intézkedéssel fogja támogatni (pl. képzés, biztosítás, tanúsítványkibocsátás).

Mi az az önkéntescsapat?

A javaslat értelmében az Európai Szolidaritási Testület keretében egy új tevékenység is végezhető, az ún. önkéntes csapatmunka. Ez azt jelenti, hogy különböző részt vevő országokból érkező 10–40 fiatal összeállhat, hogy két héttől két hónapig terjedő idő alatt közösségi projektmunkát végezzen. Ilyen munka lehet például a természeti katasztrófák által megrongálódott kulturális örökségi helyszínek helyreállítása, a kihalással fenyegetett fajok mentése vagy oktatási tevékenységek szervezése menekülttáborokban stb. Rövidebb időtartamuk ellenére ezek a tevékenységek úgy a résztvevők, mind a közösségek javát is szolgálják.

Mi az a szolidaritási projekt?

A szolidaritási projektek olyan helyi kezdeményezések, amelyeket az Európai Szolidaritási Testület tagjaiból álló csoportok saját maguk hoznak létre és hajtanak végre, és amelyek futamideje 2–12 hónap. A testület fiatal résztvevői tevékeny szerepet játszanak ezeknek az önkéntes tevékenységeknek a kidolgozásában és végrehajtásában. Fontos, hogy a szolidaritási projekteknek a helyi közösségek lássák hasznát.

Az önkéntesmunka-lehetőségekkel szemben ezek a tevékenységek általában projektalapúak, azaz a testület résztvevői a projekt céljait és ütemezését figyelembe véve önállóan határozzák meg azt, hogy feladataik elvégzéséhez mennyi időre lesz szükségük.

Szolidaritási projekt végrehajtására rendszerint a testület résztvevőinek lakóhelyén kerül sor. Az adott országon belüli önkéntesmunka-lehetőségekhez hasonlóan a szolidaritási projektek is részvételre ösztönözhetik azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik külföldi projektekben nehezen tudnának részt venni, de akik szívesen végeznének érdemi munkát a társadalom javára.

Mik azok a hálózatépítési tevékenységek?

A projektmunkák végrehajtását kísérő, azok eredményességét, hatását és elismertségét növelő hálózatépítési tevékenységek célja, hogy erősítsék az összetartozást a testület tagjai között. Ilyen tevékenységekről van szó: az új tagok tájékoztatása az Európai Szolidaritási Testületről, bevált gyakorlatok cseréje, kapcsolattartás a projektmunkák elvégzése után, volt tagok hálózatának vagy konzultációs fórumoknak a működtetése.

KIVÁLASZTÁS ÉS RÉSZVÉTEL

Kik regisztrálhatnak az Európai Szolidaritási Testületben?

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételét kérheti minden olyan 17 és 30 év közötti személy, aki valamelyik részt vevő országnak állampolgára vagy valamely részt vevő országban jogszerűen tartózkodik. A szolidaritási projektekben való részvétel alsó korhatára 18 év. A rendelettervezet értelmében a kezdeményezés az EU tagállamai előtt áll nyitva. Egyéb országok részvétele kétoldalú megállapodáshoz kötött.

Az Európai Szolidaritási Testület működésének jelenlegi, első szakasza az EU 28 tagállamát érinti. Később más országok is csatlakozhatnak attól függően, hogy az egyes uniós programok milyen konkrét projekteket finanszíroznak (bővebb információkat lásd ebben a tájékoztatóban).

Az uniós állampolgársággal nem rendelkező személyek nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a jogokkal vagy engedélyekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy másik EU-országba ki lehessen közvetíteni őket. A részt vevő szervezeteknek kell megbizonyosodniuk arról, hogy a projektmunkára kiközvetített személyek ezeknek a jogoknak és engedélyeknek a birtokában legyenek.

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételüket kérő fiataloknak el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Regisztrálni könnyen, az Európai Ifjúsági Portálon lehet: www.europa.eu/solidarity-corps.

A regisztrált jelentkezők mindegyikét kiközvetítik-e?

A regisztráció után minden fiatal részt vehet egy általános online képzésben és olyan csapatépítő tevékenységekben, amelyek a saját helyi közösségükben kerülnek megrendezésre. A regisztráció ugyanakkor nem garancia arra, hogy a jelentkező projektmunkát is végezhet, mivel ez az épp rendelkezésre álló projektektől, a jelentkező érdeklődésétől és a kiválasztott projekt költségvetésétől függ.

A javaslat olyan szolidaritási projektekről is rendelkezik, amelyeket a regisztrált fiatalok saját maguk tervezhetnek meg és hajthatnak végre közösségükben. Ezt az opciót választva nem kell a szervezetek ajánlataira várni.

A szervezeteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük?

Azt, hogy mely szervezetek működtethetnek projekteket a testület keretében, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség vagy a tagállami Erasmus+ irodák fogják eldönteni, a szervezetek profiljától függően. Mindegyik részt vevő szervezetnek be kell tartania az Európai Szolidaritási Testület Alapokmányában foglaltakat, azaz elő kell mozdítania a résztvevők személyes és szakmai fejlődését, biztonságos és tisztességes munkakörülményeket kell teremtenie, valamint megfelelő képzést vagy támogatást kell biztosítania a résztvevőknek, hogy el tudják sajátítani a projektmunkához szükséges készségeket. A Bizottság egy minőségi védjegy bevezetését is tervezi azoknak a szervezeteknek a jelölésére, amelyek az Európai Szolidaritási Testület keretében működtetnek projekteket.

Hogyan zajlik a résztvevők kiválasztása?

Az Európai Szolidaritási Testületbe az Európai Ifjúsági Portálon keresztül kell regisztrálni. A fiataloknak nem csak a végzettségükkel, szakmai tapasztalatukkal és érdeklődési körükkel kapcsolatban kell információkat megadniuk, hanem arra is válaszolniuk kell, hogy milyen típusú projektek érdeklik őket, valamint hogy melyik országban és mikor tudnának projektmunkában részt venni. Kiválaszthatják, hogy önkéntes munkára vagy szakmai projektre (vagy mindkettőre) szeretnének-e jelentkezni, és jelezhetik azt is, ha egy konkrét szolidaritási terület érdekli őket.

A regisztrációkor a fiataloknak azt is be kell jelölniük, hogy milyen tapasztalatokkal és ismeretekkel tudják gazdagítani az Európai Szolidaritási Testület munkáját. Választhatnak a menekültekkel, gyermekekkel, idősekkel, fogyatékosokkal végzett munka, az oktatás, az elsősegélynyújtás, a média, a művészetek, az építés/építkezés, a mérnöki munka, a projektmenedzsment stb. között.

A szervezetek azoknak a fiataloknak tesznek részvételi ajánlatot, akik a motiváció, érdeklődési kör és készségek alapján a leginkább megfelelnek az elvárásaiknak. A jelentkezők dönthetnek arról, hogy a kapott ajánlatot elfogadják vagy visszautasítják.

Milyen költségek fedezésére van lehetőség az egyes projektmunkák esetében?

Az önkéntes munkát végző fiatalok az étkezéssel, szállással, utazással és biztosítással kapcsolatos költségek fedezésére jogosultak, ezenfelül zsebpénzt is kapnak (amelynek összege max. 155 euró havonta).

A munkavállalóként dolgozó fiatalokkal munkaszerződést kötnek, amely a munkavégzés helyszíne szerinti országban hatályos törvényekkel, rendeletekkel és kollektív szerződésekkel összhangban állapítja meg a bért.

A gyakornokként elhelyezkedő fiataloknak a fogadó szervezet írásbeli megállapodást alapján fizetést ad. A testület keretében rendelkezésre álló gyakornoki lehetőségek feltételeit a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere határozza meg.

A gyakornokként vagy munkavállalóként kiközvetített fiatalok a fizetés mellett utazási támogatást is kaphatnak. A hátrányos helyzetű fiatalok az esetlegesen felmerülő pluszkiadásaik fedezésére kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A testület emellett a részt vevő szervezetek bizonyos kiadásait – mint például az alkalmazottakkal, a képzésekkel vagy a mentorálással kapcsolatos kiadások egy részét – is állja.

Kérhetnek-e pénzt a szervezetek a jelentkezőktől azért, hogy felvegyék őket?

Nem. Semelyik szervezet sem kérhet pénzügyi hozzájárulást vagy díjat egyetlen résztvevőtől sem azért, mert projektmunkát biztosít neki.

Mi a helyzet a társadalom- és balesetbiztosítással?

A javaslat értelmében a résztvevők kiegészítő egészség- és balesetbiztosítást kapnak azon biztosítással kapcsolatos kiadások fedezésére, amelyeket az európai egészségbiztosítási kártya vagy más biztosítási rendszerek már nem fedeznek.

A munkavállalóként vagy gyakornokként tevékenykedő fiatalok társadalombiztosítására a projektmunka helyszíne szerinti országban hatályos törvényekkel, rendeletekkel és kollektív szerződésekkel összhangban külön rendelkezések vonatkoznak.

Kapnak-e a résztvevők nyelvi segítséget?

Igen. Azok a fiatalok, akik elfogadnak egy külföldi projektmunkára irányuló ajánlatot, online nyelvi képzésen vehetnek részt, hogy fejleszthessék és javíthassák tudásukat azon a nyelven, amelyet az adott országban használni fognak.

Milyen igazolást kapnak a résztvevők a tevékenységükről?

Projektmunkájuk végén az Európai Szolidaritási Testület tagjai tanúsítványt kapnak, amely tartalmazza a tevékenységek során elsajátított készségeiket, kompetenciáikat és ismereteiket.

Várhatóan mikor lép hatályba az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet?

Ahhoz, hogy a jogszabály hatályba léphessen, a rendelettervezetet először az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadnia. A Bizottság azt javasolja, hogy a rendelet 2018. január 1-jén lépjen hatályba. Az uniós intézmények együttes nyilatkozatukban arra kötelezték el magukat, hogy még idén döntést hoznak a javaslatról.

MEMO/17/1370

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar