Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

A szociális jogok európai pillérének létrehozása felé – Kérdések és válaszok

Strasbourg, 2016. március 8.

A Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt indított a szociális jogok európai pilléréről.

Honnan származik e kezdeményezés?

A szociális jogok európai pillérét Jean-Claude Juncker elnök jelentette be az Európai Parlamenthez idézett, az Unió helyzetéről szóló, 2015. szeptember 9-i beszédében. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében a következőképpen fogalmazott: „Fokoznunk kell a méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac megteremtésére irányuló munkát. (...) Ezen erőfeszítések részeként szeretném, ha létrejönne a szociális jogok európai pillére, amely figyelembe veszi az európai társadalmak és a munka világának változó jellemzőit, és amely iránytűként szolgálhat az euróövezeten belüli megújított konvergencia számára. A szociális jogok európai pillérének ki kell egészítenie mindazt, amit az uniós munkavállalók védelme terén mindeddig együttesen már elértünk. Várakozásaim szerint a szociális partnerek központi szerepet fognak vállalni ebben a folyamatban. Úgy vélem, helyesen cselekszünk, ha ezt a kezdeményezést az euróövezeten belül indítjuk el, lehetővé téve ugyanakkor a többi tagállam számára, hogy csatlakozzanak hozzá, ha szeretnének.”

Mit jelent a szociális jogok európai pillére?

2016. március 8-án az Európai Bizottság széles körű konzultációt indított, és előterjesztette a szociális jogok jövőbeli európai pillérére vonatkozó első előzetes tervezetét. Ez a kezdeményezés a Bizottság által egy mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (GMU) elérése érdekében végzett munka részét képezi. A Jean-Claude Juncker elnök által jelzetteknek megfelelően a kezdeményezés az euróövezetre irányul, ugyanakkor a többi tagállam számára is lehetővé teszi, hogy csatlakozzanak hozzá.

A pillér az EU szociális vívmányaira fog építeni és azokat egészíti majd ki annak érdekében, hogy számos, a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek szempontjából alapvető jelentőségű területen szakpolitikai iránymutatást nyújtson.
A javasolt elvek nem váltják fel a meglévő jogokat, hanem a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikák felmérésére és jövőbeli jobb teljesítményének elérésére kínálnak lehetőséget.

2016 során a Bizottság vitát kezdeményez az uniós intézményekkel, a nemzeti hatóságokkal és parlamentekkel, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a tudományos élet képviselőivel és a polgárokkal a foglalkoztatásnak, a szociális jogoknak és politikáknak az euróövezet jövőbeli fejlődésében betöltött szerepéről. E vita eredményeit fel fogják használni a szociális jogok európai pillére végleges változatának szövegezésekor.

Létrehozását követően a pillér egy olyan referenciakeretté válik majd, amely az abban részt vevő tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének követésére, a nemzeti szintű reformfolyamatok beindítására és konkrétabban az euróövezeten belül a megújult konvergenciafolyamat iránytűjeként szolgál.

Miért van szükség a szociális jogok európai pillérére?

Az elmúlt évek gazdasági válsága mélyreható társadalmi következményekkel járt, melyek egész Európában gátolhatják a jövőbeli növekedést és a gazdaság teljesítményének javulását.

Ezzel párhozamosan a munka világában bekövetkező változások jelenlegi üteme és mértéke, valamint a demográfiai tendenciák hatására a foglalkoztatási feltételek is jelentős átalakuláson mennek keresztül.

Áttekintve a tagállamok, ezen belül különösen a közös pénznemet használó országok helyzetét, nyilvánvaló, hogy az euróövezet jövőbeli sikere nem kis részben a tagállami munkaerőpiacok és jóléti rendszerek hatékony működésén, valamint a sokkhatásokat semlegesíteni tudó, alkalmazkodóképes gazdaságon múlik.

Mi az EU szerepe e téren?
A szubszidiaritás elvével összhangban elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik saját foglalkoztatási és szociálpolitikájuk meghatározása. Ez felöleli a munkajogi szabályozást és a jóléti rendszerek megszervezését is. Ezeket a hatásköröket az uniós Szerződések rögzítik, amelyek az Európai Gazdasági Közösség megalakulása óta az EU-nak a tagállami tevékenységeket támogató és kiegészítő szerepet szánnak.

Ez az uniós szintű fellépés az Unió alapelveit tükrözi, és azon a meggyőződésen alapul, hogy a gazdasági fejlődésnek nagyobb mérvű társadalmi fejlődést és kohéziót kell eredményeznie, továbbá hogy a szociálpolitikát egyben olyan termelési tényezőnek kell tekinteni, amely csökkenti az egyenlőtlenségeket, a lehető legnagyobb mértékű munkahelyteremtést tesz lehetővé, és elősegíti az európai humántőke gyarapodását.

Ezt a meggyőződést támasztják alá a foglalkoztatással és a szociális teljesítménnyel kapcsolatos adatok, és azt az elmúlt években bekövetkezett válság is hangsúlyosabbá tette. Gazdasági szempontból a legjobban teljesítő tagállamok ambiciózusabb és hatékonyabb szociálpolitikát alakítottak ki, és arra nemcsak a gazdasági fejlődés eredményeként, hanem növekedési modelljük központi részeként tekintenek.

Jelenleg melyek a társadalmi átalakulás és a munka világának legfőbb tendenciái Európában?

A munka világával és általánosabban a társadalommal kapcsolatos kihívások léptéke és jellege egyaránt megváltozott. Megjelent néhány új trend, míg mások régóta fennállnak, de további cselekvést igényelnek. Ezek között szerepelnek például a társadalmi struktúrák, családi és munkavégzési minták változásai; a hosszabb és változatosabb munkával töltött évek; a sokszínűbb munkaerő és új munkavégzési formák elterjedése; az oktatási szint növekedése és az általános készségbeli eltérések között fennálló paradoxon; a várható élettartam növekedéséből és a népesség elöregedéséből eredő új szükségletek és lehetőségek; a technológia változása, valamint a társadalom és a gazdaság digitalizációja.

Mit jelentenek az EU szociális vívmányai?

A „szociális vívmányok” kifejezés az EU jogrendjének napjainkban részét képező szociális szabályok összességét jelöli.

Először is magában foglalja azokat a szociális területtel kapcsolatos célkitűzéseket és hatásköröket, amelyeket az EU elsődleges joga rögzít, ideértve az Európai Unióról szóló szerződést (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződést (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartáját, azoknak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésével együtt. Ezeket aztán a másodlagos uniós jog hajtja végre, különösen irányelvek útján.

Csak hogy néhány példát említsünk, idetartoznak a munkavállalók biztonságára és egészségének védelmére, valamint a munkafeltételekre, például a fiatal munkavállalók jogaira, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre, a részmunkaidős foglalkoztatásra, a határozott idejű munkaviszonyra, a munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére, valamint a munkaidőre vonatkozó uniós szabályok. A nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdése (EUMSZ 19. cikk) érdekében irányelvek elfogadására került sor a megkülönböztetés tilalmáról a foglalkoztatás során és a foglalkozás megválasztásakor, valamint a faji egyenlőségről.

Milyen hatáskörökkel rendelkezik az EU a szociális jogok terén?

Az EU a saját társadalmi küldetését és szociális célkitűzéseit az EUMSZ 153. cikke (amely a szociálpolitikáról szól) alapján valósítja meg. E cikk széles körű személyi és tárgyi hatálya biztosítja a jogalapot ahhoz, hogy az EU számos területen támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit a munkaerőpiacon jelen lévő és az onnan kiszorult személyek (munkavállalók, munkakeresők és munkanélküliek) esetében is. A cél többek között a munkafeltételeknek, a szociális biztonságnak és szociális védelemnek, a munkavállalók egészségének és biztonságának, a munkavállalók tájékoztatásának és véleményük meghallgatásának, valamint a munkaerőpiacról kiszorult személyek beilleszkedésének a javítása. Tekintettel arra, hogy a pillérben részt vevő tagállamok hozzájárulhatnak a pillér megvalósításához az elsődleges felelősségi körükbe tartozó területeken is, a pillér olyan területeket is érint, amelyeken az EU nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel vagy szándékkal, de az iránymutatás és a gyakorlatok megosztása célravezető lenne.

A Bizottság milyen egyéb tevékenységeket végez emellett a szociális területen?

A Bizottság már számos kezdeményezést tett a sürgető prioritásokkal kapcsolatos törekvések megerősítésére és az EU szociális vívmányainak megújítására az új kihívásoknak a későbbiekben a pillér részévé váló elvek szellemében történő kezelése érdekében. Például a Juncker-Bizottság megalakulása óta nagy figyelmet fordít az európai szemeszter folyamán a gazdaságpolitikák koordinációján belül és a jobb szabályozásra irányuló tevékenységei során a szociális megfontolásokra; előtérbe helyezte az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) a fiatalok munkanélküliségével szembeni küzdelem támogatása érdekében; ajánlást adott ki a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci visszatéréséről annak érdekében, hogy a tagállamokat a bevált módszerek alkalmazására ösztönözze; emellett pedig előterjesztett egy európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot, hogy elősegítse a fogyatékossággal élők hozzáférését az alapvető termékekhez és szolgáltatásokhoz az egységes piacon.

Az EU szociális vívmányait kiegészítik az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESBA), különösen az Európai Szociális Alap (ESZA), amely évente több mint 15 millió embert segít képességeik fejlesztésében, munkaerő-piaci integrációjukban, a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdésében, valamint a közigazgatás hatékonyságának növelésében.

2014 és 2020 között az ESZA-ból származó 86,4 milliárd EUR összeggel, az IFK-tól kapott 3,2 milliárd EUR összeggel és a nemzeti alapoktól érkező további 38,5 milliárd EUR összegű társfinanszírozással az ESZA alapvető szerepet játszik a tagállamok humántőke-beruházásainak támogatásában és ezáltal a válságból kilábaló európai gazdaság versenyképességének megerősítésében.

Mi a konzultáció célja?

A konzultációs eljárás három célt szolgál:

  • Az EU jelenlegi szociális vívmányainak felmérése annak meghatározása érdekében, hogy a meglévő jogokat milyen mértékben alkalmazzák és azok milyen mértékben maradnak továbbra is relevánsak, illetve hogy meg kell-e fontolni – és ha igen, mely területeken – új módszerek alkalmazását e jogok érvényesítése terén;
  • Az új technológiák, a demográfiai trendek, valamint a munkavégzés és a szociális körülmények szempontjából jelentős egyéb tényezők hatására a foglalkoztatásban és társadalomban megjelenő új tendenciák tükrözése;
  • Vélemények és visszajelzések gyűjtése a mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió részét képező szociális jogok európai pillérének szerepéről. Ez a pillér szerepének, terjedelmének és tartalmának megvitatására, az euróövezet konkrét igényeinek mérlegelésére és a javasolt elvek sajátosságának megvitatására fog szolgálni. Végül ez a vita az euróövezeten kívüli tagállamokat is segíteni hivatott annak eldöntésében, hogy csatlakozzanak-e.

A nyilvános konzultációban bárki részt vehet e linkre kattintva.

Kik vesznek részt a pillérrel kapcsolatos konzultációs eljárásban?

Az elkövetkezendő hónapokban a Bizottság aktívan együtt fog működni más uniós intézményekkel, valamennyi tagállam nemzeti hatóságaival és parlamentjeivel, a szakszervezetekkel és a vállalkozói szövetségekkel, a nem kormányzati szervezetekkel, a szociális szolgáltatókkal, a tudományos élet képviselőivel és a nyilvánossággal. A Bizottság nemzeti szinten tagállami képviseleteinek közreműködésével mozdítja elő a vitát. A Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát szintén fel fogja kérni véleményük megosztására.

A párbeszéd elősegítésére szervezett múltbéli és közelgő események felsorolása itt érhető el.

Milyen szerepet fognak betölteni a szociális partnerek a pillér felépítésében?

A szociális partnereket – uniós és nemzeti szinten egyaránt – arra fogjuk bátorítani, hogy vállaljanak aktív szerepet a pillér alakításában.

A pillér első előzetes tervezetét a következő háromoldalú szociális csúcstalálkozón mutatjuk be 2016. március 16-án. Ezen túlmenően a szociális partnerekkel 2016 folyamán több ízben lesz konzultáció. A párbeszéd elősegítésére szervezett múltbéli és közelgő események felsorolása itt érhető el.

Hogyan lesz strukturálva a konzultáció eredménye?

A konzultáció alátámasztására – a nyilvánosságot megszólító általános konzultáció mellett – célzott tevékenységekre is sor kerül annak érdekében, hogy a Bizottság visszajelzést kapjon az alábbi három fő témában:

  • Az EU szociális vívmányainak számbavétele: még mindig relevánsak és naprakészek-e?
  • A munkavégzési és jóléti rendszerek jövője: melyek a jövőbeli kihívások és lehetőségek?
  • Vélemények és visszajelzések gyűjtése a mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió részét képező szociális jogok európai pillérének szerepéről: melyek az euróövezet működésének kulcsfontosságú követelményei?

A szociális jogok mely területeivel foglalkozik a pillér?

A szakpolitikai területek az alábbi három fő címszó alá sorolhatók:

  • Esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz,ideértve a képességek fejlesztését, az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztatás aktív támogatását a foglalkoztatási lehetőségek növelése, a foglalkoztatási átmenetek megkönnyítése és az egyének foglalkoztathatóságának a javítása érdekében
  • Méltányos munkafeltételek, melyek gondoskodnak a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei, valamint a foglalkoztatás rugalmassága és a biztonsága közötti megfelelő és megbízható egyensúlyról a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás és a későbbi pályamódosítások elősegítése érdekében.
  • Megfelelő és fenntartható szociális védelem és a kiváló minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés – ideértve a gyermekgondozást, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást –, a méltó életkörülmények és a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, valamint az egyének foglalkoztatásban és általában véve a társadalomban való teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében.

E három címszón belül 20 politikai terület azonosítható, amelyekhez különböző elvek kapcsolódnak. Ezen elvek kiindulópontja az uniós és más lényeges jogforrásokban már rögzített számos jog. Az említett elvek a lehető legrészletesebben rögzítik e jogok alkalmazásának lehetséges módjait. E területekről további információk olvashatók az alábbi honlapon, ahol minden egyes témában lehetőség nyílik véleménye megosztására.

Miért az euróövezeti tagállamokra koncentrál a pillér?

Az euróövezeti tagállamok helyzete továbbra is nagy eltéréseket mutat. Emellett az elmúlt két évtized tapasztalatai azt mutatták, hogy az egy vagy több tagállamban tartósan fennálló gazdasági és szociális egyenlőtlenségek a teljes euróövezet teljesítményét veszélyeztethetik, továbbá az ezen egyenlőtlenségek korrekciójára való képtelenség még költségesebb eltérést okozhat.

Az euróövezet az elmúlt évek válságából leszűrt tapasztalatokat felhasználva a mélyebb integráció és konszolidáció útjára lépett. Ez a folyamat szociális dimenzióval is rendelkezik. Az öt legnagyobb uniós intézmény elnökének „A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című jelentése hangsúlyozta, hogy „Európának a szociális téren is az „AAA" minősítés megszerzésére kell törekednie", továbbá „a GMU csak úgy lehet sikeres, ha az euróövezet valamennyi tagállamában jól és tisztességesen működnek a munkaerőpiacok és a jóléti rendszerek”.

A jelentés – elismerve, hogy nincs mindenki számára egységesen alkalmazható minta – hangsúlyozza, hogy tagállamok gyakran hasonló kihívásokkal küzdenek. A dokumentum emellett kiemeli, hogy – a legjobban teljesítő szereplőkhöz közelítő és az ellenállóképesebb gazdasági struktúrák irányába tartó konvergencia folyamatának előmozdítása érdekében – nagyobb hangsúlyt kell fektetni a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény kérdéseire.

Bár a kezdeményezés az euróövezetre összpontosít, ahhoz bármely tagállam csatlakozhat.

Milyen jogi formában fog létrejönni a pillér?

A szociális jogok európai pillére jogi jellegének figyelembe kell vennie az uniós szintű jogi keretet és az euróövezeti fókuszt. Bár a pillér létrehozása során számos eszköz figyelembe vehető, a Bizottság elengedhetetlennek tartja a Parlament, a Tanács és más uniós intézmények bevonását, valamint széles körű támogatás megszerzését a pillér végrehajtására.

Melyek a következő lépések?

Az elkövetkezendő hónapokban a Bizottság aktívan együtt fog működni az érdekeltekkel a nyilvános konzultáció során. A konzultációs eljárást 2016 decemberéig kell befejezni, hogy az alapját képezhesse a Bizottság által 2017 elején benyújtandó, a pillérre vonatkozó végső javaslatnak.

A kapott visszajelzés a 2017 tavaszára előre jelzett, az európai gazdasági és monetáris unió jövőjéről szóló fehér könyv elkészítéséhez is adalékul szolgál majd.

MEMO/16/545

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar