Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok az Európai Szolidaritási Testületről

Brüsszel, 2016. december 7.

A Bizottság a mai napon útjára indítja az Európai Szolidaritási Testületet

Lásd IP/16/4165 és MEMO/16/4166

 

Milyen elképzelés húzódik meg az Európai Szolidaritási Testület hátterében?

Az Európai Unió a szolidaritásra épül: a polgárai közötti szolidaritásra, a tagállamai közötti, határokon átívelő szolidaritásra, valamint az Unión belüli és kívüli tevékenységeiben megnyilvánuló szolidaritásra. A szolidaritás az európai társadalmat mélyen átható közös érték.

Amint azt Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszédében a Testület létrehozásának bejelentésekor elmondta: „Gyakran akkor vagyunk a leginkább készek arra, hogy kimutassuk a szolidaritásunkat, amikor veszélyhelyzettel találkozunk. Amikor a portugál hegyek lángoltak, olasz repülőgépek oltották a tüzet. Amikor áradás okozott áramszünetet Romániában, svéd generátorok gyújtottak fényt. Amikor több ezer menekült érkezett a görög partokra, szlovák sátrakban leltek menedékre. Ebben a szellemben tesz ma javaslatot a Bizottság az Európai Szolidaritási Testület felállítására.

Az Európai Szolidaritási Testület célja lehetőséget adni a fiataloknak, hogy az EU területén felmerülő nehéz helyzetek megoldását célzó különböző szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt. A részvétel nemcsak a fiatalok számára előnyös, hanem a nemzeti és a helyi hatóságok, nem kormányzati szervezetek és a vállalatok számára is segítséget nyújt különböző kihívások és válsághelyzetek leküzdésében.

Mi az Európai Szolidaritási Testület?

A szolidaritással kapcsolatos tevékenységeket végző szervezeteknek – legyen szó helyi hatóságról, nem kormányzati szervezetről vagy vállalkozásról – a Bizottság finanszírozásával lehetőségük lesz arra, hogy fiatalokat toborozzanak önkéntes munka, szakmai gyakorlat, gyakornoki program vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés céljából. Ehhez teljesíteniük kell a fogadó szervezetekkel szemben támasztott követelményeket, és el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület alapokmányát.

A Bizottság a fiatalok két típusú elhelyezését határozza meg a Szolidaritási Testület keretén belül. A 18-30 év közötti fiatalok kettőtől tizenkét hónapig terjedő időtartamra részt vehetnek:

  • önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára; vagy
  • szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos ágazatban.

Milyen jellegű tevékenységeket folytat majd a Testület?

Az Európai Szolidaritási Testületben résztvevőknek szerteágazó tevékenységekben való részvételre nyílik alkalmuk például az oktatás, az egészségügyi ellátás, a társadalmi integráció terén, segítségnyújtásra az élelmiszer-ellátás, menedékhelyek építése, a migránsok és menekültek fogadása és integrációja, a környezetvédelem és a természeti katasztrófák megelőzése területén (a speciálisabb képességeket és képesítést megkövetelő közvetlen katasztrófareagálást kivéve).

Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez, helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik.

A résztvevők önkéntes munkát végezhetnek (önkéntességi ág) – vagy gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzés keretében, vagy munkavállalóként kerülnek foglalkoztatásra (szakmai ág). Mindkét esetben a foglalkoztatás időtartama 2 - 12 hónap.

Ki kérheti felvételét az Európai Szolidaritási Testületbe?

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételét kérheti minden olyan 17 és 30 év közötti személy, aki uniós állampolgár, vagy az EU területén jogszerűen tartózkodik. A szolidaritási projektekben való részvétel alsó korhatára 18 év.

A szakmai ág esetében az érdekelt fiatalokkal szembeni követelmény az uniós állampolgárság, vagy a norvég vagy izlandi állampolgárság. Ebben a kezdeti szakaszban az Európai Szolidaritási Testület önkéntességi ágába a fiatalok abban az esetben kérhetik felvételüket, ha az EU területén, vagy Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Törökországban vagy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban jogszerűen tartózkodnak, vagy ha ezen országok állampolgárságával rendelkeznek.

Az Európai Szolidaritási Testület nyitva áll minden fiatal előtt, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy képzésben vesz részt, munkaviszonyban áll vagy munkanélküli. A lényeg a motiváció.

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételüket kérő fiataloknak el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület Küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, és egy olyan társadalom létrehozásának ösztönzése, amelyben maradéktalanul érvényre jut a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és az egyenlőség. Az Európai Szolidaritási Hadtest résztvevői hozzájárulnak az emberek közötti szolidaritás előmozdításához, a különböző kultúrák és hagyományok tiszteletben tartása mellett.

Hogyan működik?

A regisztráció egyszerű és azt az Európai Ifjúsági Portálon keresztül lehet megtenni az alábbi internetcímen: www.europa.eu/solidarity-corps

A regisztráláskor a jelentkező személyes adataira, érdeklődési köreinek megadására kérdeznek, és ki kell választani, hogy a jelentkező önkéntes tevékenységre, szakmai tevékenységre vagy mindkettőre iratkozik-e fel.

Garantálja-e a regisztráció valamely projektbe való felvételt?

Nem, a regisztráció nem garantálja a jelentkező felvételét valamely projektbe, mivel az szükségszerűen a projektek rendelkezésre állásától és a jelentkezők érdeklődésétől függ. Általánosságban minél nyitottabb valaki az egyes tevékenységcsoportok és a választható országok tekintetében, annál nagyobb esélye van a felvételre.

A harmadik országbeli állampolgárok – noha jogosultak az önkéntes ágban történő regisztrációra – nem feltétlenül rendelkeznek minden olyan joggal vagy engedéllyel, amely egy tevékenység végzése céljából egy másik uniós államban történő tartózkodáshoz szükséges.  A résztvevő szervezet felelőssége annak biztosítása, hogy az ilyen jogokkal és engedélyekkel minden olyan személy rendelkezzen, akit egy projekt keretében történő tevékenységgel megbízni kívánnak.

Megválaszthatják-e a résztvevők, hogy mely szervezetek részére dolgoznak?

A szervezet, amikor szolidaritási projektekhez keresnek jelentkezőket, a résztvevők regisztrációját követően rákereshetnek azok profiljára. A résztvevők bármely szervezet bármilyen ajánlatát visszautasíthatják.

Kérhetnek-e pénzt a szervezetek a résztvevőktől azért, mert felveszik őket egy projekthez?

Nem. Sem a résztvevő szervezetek, sem a közvetítő szervezetek nem kérhetnek vagy igényelhetnek pénzügyi hozzájárulást vagy díjazást az Európai Szolidaritási Testület tagjának egy konkrét projektben való részvételével kapcsolatban.

Milyen költségek fedezésére kerül sor?

Az önkéntes ág esetén az olyan megélhetési költségeket, mint az étkezés, szállás és zsebpénz, valamint az utazás és a biztosítás, főszabály szerint a program fedezi.

A szakmai ág (munkavégzés, gyakornokság vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés) esetében munkaszerződést kötnek, és a résztvevő és az utazási költségeket fedező pénzügyi támogatást kap (az állásinterjún való megjelenéshez szükséges utazásra és szállásra, valamint áttelepülési támogatás és a visszautazási ellátmány címén). A szakmai képesítések elismertetésének költségeihez való hozzájárulás is lehetséges, amennyiben a másik országban történő munkafelvételhez erre szükség van. A tényleges költségek fedezése esetenként eltérhet.

Munkavégzés esetén a bérezési feltételek meghatározása a munkavégzés helyszíne szerinti országban hatályos törvények, rendeletek és kollektív megállapodásokkal összhangban történik.

A gyakornokság és tanulószerződéses gyakorlati képzés esetén napidíj megállapítására kerül sor. A munkaszerződés hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a résztvevőt a tevékenység végzésének helye szerinti ország állami társadalmi biztosítási rendszere biztosítja.

Mi a helyzet a résztvevők társadalombiztosításával és biztosítási lefedettségével?

A szakmai projektek (munkavégzés, gyakornokság vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés) esetében munkaszerződést kötnek, amelyben a nemzeti munkajogi és szociális védelmi jogszabályok lesznek irányadók és biztosított lesz a nemzeti közfinanszírozott egészségbiztosításhoz való hozzáférés. Az ezen kívül szükséges biztosításokat, például a felelősségbiztosítást és balesetbiztosítást a résztvevőnek kell megkötnie.

Az önkéntességi ág esetében az orvosi költségeket, életbiztosítást, kórházba szállítást, és hazaszállítást, felelősségbiztosítást, okmányok elvesztését/ellopását és menetjegyeket fedező biztosítást a résztvevők a program keretében megkapják.

Milyen jellegű tevékenységekben fognak részt venni az Európai Szolidaritási Testület tagjai?

Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek szerteágazó tevékenységeket segítő kiküldetéseket ajánlhatnak fel. Ezek a tevékenységek általános érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódhatnak és olyan területeket ölelhetnek fel, mint például:

  • Polgárság és demokratikus részvétel
  • Környezet- és természetvédelem
  • Egészség és jóllét
  • Oktatás és képzés
  • Foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység
  • Kreativitás és kultúra
  • Testnevelés/sport
  • Szociális segítségnyújtás és jólét
  • Menekültek és migránsok befogadása és integrációja
  • Katasztrófamegelőzés és katasztrófaelhárítás

A közvetlen katasztrófareagálás – például az erdőtüzek oltása vagy a városi kutatás-mentés – nem tartozik a testület tevékenységei közé, mert az ilyen típusú műveleteket csak magasan képzett szakemberek végezhetik. Azonban például ha egy vidéki település csökkenteni szeretné az erdőtüzek kockázatát az erdei aljnövényzet ritkítása révén, az Európai Szolidaritási Testület résztvevői komoly segítséget nyújthatnak ebben.

Hova helyezhetik el az Európai Szolidaritási Testület tagjait?

Kihelyezésekre mind a 28 tagállamban lehetőség nyílik, továbbá attól függően, hogy az adott projektet melyik uniós program finanszírozza, más országok is szóba jöhetnek (például Izland, Norvégia, Törökország, Liechtenstein vagy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság).

Milyen tanúsítványt kapnak a leendő résztvevők?

Tevékenységük végeztével, az Európai Szolidaritási Testület résztvevői tanúsítványt kapnak, amely bizonyítja részvételüket egy európai mértékű, társadalmi kihívásokat kezelő vállalkozásban és elkötelezettségüket a változás mellett. Ez az elkötelezettség, a többi ember és kultúra iránti nyitottság, valamint az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeiben nyert készségek fel fogják kelteni azon munkaadók figyelmét is, akik ilyen profilú fiatalokat keresnek.

Mely szervezetek vehetnek részt?

A szervezetek széles skálája válhat résztvevő szervezetté, például a nem kormányzati szervezetek, a társadalmi szervezetek, a nemzeti és helyi hatóságok. Valamennyi szervezetnek magas szintű normáknak kell megfelelnie, és el kell fogadnia az Európai Szolidaritási Testület alapokmányát.

Az Európai önkéntes szolgálatnál már regisztrált szervezetek elvileg automatikusan akkreditációt kapnak.

A szakmai ág esetében a szervezetek és vállalkozások választhatják közvetítő – például egy állami foglalkoztatási szolgálat – igénybevételét.

Miután sor került az egyes uniós támogatási programokkal összhangban történő engedélyezésére, a résztvevő szervezet megkezdheti a lehetséges alkalmazottak, gyakornokok, tanulók vagy önkéntesek felkutatását a szolidaritási tevékenységei céljából.

Valamennyi résztvevő szervezetnek el kell fogadnia az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és elveit, valamint a szolidaritási tevékenység teljes időtartama alatt be kell tartania a jogokat és felelősségeket tartalmazó európai Szolidaritási Testület Alapokmányát.

Hogyan működik az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása?

Az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása meglévő EU-finanszírozási programok lévén valósulhat meg pályázati felhívások révén, az Erasmus+ Program, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI), a LIFE program, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az Egészségügyi program, az Európa a polgárokért program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap , valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap rendelkezésére álló meglévő pénzügyi források felhasználásával. A résztvevő szervezetek finanszírozást igényelhetnek az egyes programokból; a támogatások odaítélésére az egyes programok értékelési szabályaival összhangban kerül majd sor.

Mikor jön létre az Európai Szolidaritási Testület és milyen eredmények várhatók?

Az érdeklődő fiatalok számára 2016. december 7-én megnyílt a regisztráció az Európai Ifjúsági Portálon : www.europa.eu/solidarity-corps

A résztvevők és a résztvevő szervezetek közötti, az egyes projektek céljából történő közvetítésre várhatóan 2017 tavaszán, az első kiküldetésekre pedig 2017 júniusában kerül sor.

A cél, hogy 2020 végéig 100 000 fiatal csatlakozzon az európai Szolidaritási Testülethez.

 

 

MEMO/16/4168

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar