Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Szeptemberi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések

Brüsszel, 2016. szeptember 29.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatok (lásd: I. és II. melléklet) arra irányulnak, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat (melyek között 9 felszólító levél, 54 indokolással ellátott vélemény és 5, az Európai Unió Bíróságán indított kereset van) az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 122 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni anélkül, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a MEMO/12/12 számú tájékoztatóban találhatók további információk. A határozatok mindegyikéről részletesen tájékozódni lehet a kötelezettségszegési eljárások nyilvántartásában.

 

1. Költségvetés és emberi erőforrások

(További információk: Alexander Winterstein - tel.: +32 229 93265, Andreana Stankova – tel.: +32 229 57857)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Költségvetés: három tagállam indított keresetet a bíróságon az uniós költségvetési bevételt képező vámok befizetésének elmaradása miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Bíróság elé idézi az Egyesült Királyságot, Hollandiát és Olaszországot, mert az említett országok 23,3 millió EUR vámvisszatérítést nem fizettek be az uniós költségvetésbe. Ha egy tagállam nem fizeti be a rá háruló hozzájárulás teljes összegét az uniós költségvetésbe, akkor a többi tagállamnak kell kompenzálnia a hiányt. 2008-ban Olaszország arról értesítette a Bizottságot, hogy nem tudja befizetni az uniós költségvetésbe a dohánytermékekre 1997-ig visszamenőleg kivetett 2,1 millió EUR összegű vámvisszatérítéseket. Az Egyesült Királyság és Hollandia esetében az uniós költségvetés tradicionális saját forrásokat érintő veszteségei abból erednek, hogy a tengerentúli országok és területek ('TOT') hibásan bocsátották ki az „EUR.1”-es okmányokat. Az Egyesült Királyság esetében harmadik országokból importáltak alumíniumot a tengerentúli országok és területek (TOT) közül Anguillába, majd újra exportálták azt az Európai Unióba. Az import mentességet élvezett az unió vámvisszatérítései alól, ez viszont 2,7 millió EUR összegű bevételkiesést jelent az uniós költségvetés számára. Az Egyesült Királyság hatóságai számára 2014. októberében küldött indokolással ellátott véleményt követően a Bizottság jelenleg a kötelezettségszegési eljárást következő lépését teszi meg. Hollandia esete két importálási ügyről szól - egyrészt az 1997 és 2000 között Curaçao-ból történő tejpor- és rizsbehozatalról, másrészt a dara- és rizstermékek 2002-től 2003-ig Arubából történő behozataláról. Az importált termékek mindkét esetben rendelkeztek „EUR.1” okmányokkal, amelyeket a tengerentúli holland területek helyi hatóságai bocsátották ki, amely a tengerentúli országok és területek Európai Unión belüli szövetségét szabályozó TOT határozat megszegésének minősül. Az uniós költségvetés felé fennálló tartozás összege 18,2 millió EUR a Curaçao-i import esetén, valamint 0,3 millió EUR az aurubai behozatalt tekintve. A kötelezettségszegési eljárás 2013-ban kezdődött, az indokolással ellátott véleményt pedig 2014 októberében küldték ki a holland hatóságoknak.

 

2. Digitális egységes piac

(További információk: Nathalie Vandystadt - tel.: +32 229 67083, Marie Frenay – tel.: +32 229 64532)

Indokolással ellátott vélemények

Digitális egységes piac: A Bizottság 19 tagállamot szólít fel arra, hogy a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat.

Az Európai Bizottság arra kérte fel Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Szlovákiát és Szlovéniát, hogy hajtsák végre a nagy sebességű hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket (a 2014/61/EU irányelvnek megfelelően; ásd a témában készült sajtóközleményt itt). Ezek a szabályok a meglévő fizikai infrastruktúra különböző ágazatok (energia, szállítmányozás stb.) közötti megosztását és újrafelhasználását célozzák meg, és végrehajtásuk nyomán a nagy sebességű internetkapcsolat bővítési költsége várhatóan akár 30%-kal csökkenhetnek. A Bizottság 2016 márciusában hivatalos értesítést küldött minden olyan tagállam számára, amely addig nem ültette át azt a nemzeti jogszabályokba, ezután közülük többen is jelezték a Bizottság felé, hogy teljes mértékben végrehajtották az irányelv rendelkezéseit. Az árcsökkentésre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt stratégiai hálózatfejlesztési célkitűzéseket segítik (lásd a témában készült sajtóközleményt itt). Ezek a célkitűzések a következők: 2025-re minden főbb társadalmi-gazdasági tényező (például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, a digitális technológiákra támaszkodó vállalatok, illetve valamennyi közszolgáltató, beleértve többek között a kórházakat és a hivatalokat is) rendkívül nagy - gigabites - sebességű kapcsolattal rendelkezzen (amely másodpercenként 1 gigabit adat letöltését/feltöltését teszi lehetővé a felhasználók részére); minden európai háztartás, legyen az vidéki vagy városi, legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító, és Gbps-re bővíthető kapcsolattal rendelkezzen; valamint minden városi terület, így a főútvonalak és a vasútvonalak is megszakításmentes, 5G-s lefedettséggel, azaz a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek ötödik generációs változatával rendelkezzenek. Köztes célként 2020-ig valamennyi uniós tagállam legalább egy nagyvárosában kereskedelmi forgalomba kell hozni az 5G-s technológiát. A tagállamoknak 2016. január 1-jei határidővel kellett a nemzeti jogszabályokba ültetniük az irányelvet. A Bizottság az ezt nem teljesítő 19 tagállamnak a mai nappal küldi az utolsó figyelmeztetést. Ezeknek az országoknak jelenleg két hónapos határidő áll rendelkezésükre arra, hogy értesítsék a Bizottságot az intézkedések uniós törvényeknek megfelelően történő nemzeti jogszabályokba ültetéséről; ennek hiányában a Bizottság az uniós kötelezettségszegési szabályzat szerint az Európai Bíróság elé terjesztheti azokat és pénzügyi szankciókat indítványozhat.

 

3. Foglalkoztatás, szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás

(További információk: Christian Wigand - tel.: +32 229 62253, Sara Soumillion - tel.: +32 229 67094)

Indokolással ellátott vélemény

Egészségvédelem és biztonság: A Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy küldjön értesítést a címkézésre és csomagolásra vonatkozó irányelv átültetéséről

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Németországnak, mert az egy évvel a határidő után sem küldött értesítést az anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására (CLP) vonatkozó irányelv (2014/27/EU irányelv) nemzeti jogszabályokba való átültetéséről. A CLP irányelv számos, a kémiai anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására (CLP) vonatkozó belső piaci irányelv helyébe lépett, a CLP-rendelethez igazítva azokat (1272/2008/EK rendelet). A CLP-rendelet egy 2009. január 20-án életbe lépett uniós szabályozás, amely a kémiai anyagok és keverékek osztályozásának, címkézésének és csomagolásának egységes rendszerét az Egyesült Nemzetek globálisan harmonizált rendszeréhez (GHS) igazítja. A tagállamok a CLP irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeinek, szabályozásainak és közigazgatási rendelkezéseinek 2015. június 1-ig kellett hatályba lépniük a Bizottság azonnali értesítésével. Mivel a német hatóságok még nem értesítették a Bizottságot a szükséges intézkedések elfogadásáról, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Németországnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően. Amennyiben a német hatóságok két hónapon belül nem tesznek lépéseket, akkor az ügy az Európai Bíróság elé terjeszthető.

 

4. Energia

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen - tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Indokolással ellátott vélemények

Belső energiapiac: A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy teljes mértékben feleljen meg a harmadik energiacsomag követelményeinek

A mai napon az Európai Bizottság hivatalosan felkérte Spanyolországot a villamos energiáról szóló irányelv (2009/72/EK irányelv) és a gázirányelv (2009/73/EK irányelv) megfelelő végrehajtására és alkalmazására. Az irányelvek a harmadik energiacsomag részét képezik és tartalmazzák azokat a kulcsfontosságú rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az energiapiacok megfelelő működését, beleértve az energiatermelők és -szolgáltatók közötti váltás jogi szétválasztására; a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére és jogköreire; valamint a fogyasztókat előnyben részesítő rendeletekre vonatkozó szabályozásokat. A Bizottság úgy találta, hogy a jelenlegi spanyol jogszabály akadályozza a más tagállamokkal való kapcsolatok kiépítéséből és működtetéséből eredő villamosenergia- és gázellátás meglévő nemzeti rendszeroperátorainak körén kívül eső vállalkozásokat. Spanyolország számos, a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségére vonatkozó szabályozást is helytelenül ültetett át. 2015 februárjában a Bizottság felszólító levelet küldött Spanyolországnak. Mivel az ország továbbra sem felel meg az uniós jogszabályoknak, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy az intézkedések segítségével orvosolta a helyzetet, az Európai Bizottság ezt követően az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.Az Európai Unió belső piaci jogszabályozására vonatkozóan az Energiaügyi főigazgatóság weboldalán találhatók további információk.

Energiahatékonyság: A Bizottság keresetet indít ÉSZTORSZÁG és LENGYELORSZÁG ellen, amiért a tagállamok nem ültették át teljes mértékben az uniós energiahatékonysági irányelvet

Az Európai Bizottság felkérte Észtországot és Lengyelországot, hogy gondoskodjon az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU irányelv) átültetéséről. Az irányelv értelmében a tagállamoknak adott energiamegtakarítást kell elérniük 2014. január 1-je és 2020. december 31. között. Ezt az energiamegtakarítást célzó nemzeti kötelezettségi rendszerek alkalmazásával és/vagy a háztartások, épületek, valamint az ipari és közlekedési ágazatok energiahatékonyságának növelésére irányuló célzott szakpolitikai intézkedések segítségével szükséges megtenniük. Az irányelv átültetésének határideje 2014. június 5. volt. A Bizottság a mai nappal újabb indokolással ellátott véleményt küldött Észtországnak és Lengyelországnak, mivel a Bizottság hiányosságokat észlelt az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokban. A Bizottság továbbra is monitorozza az irányelv átültetését és végrehajtását, illetve megválaszolja a jövőbeli hiányosságokat. Észtország és Lengyelország számára jelenleg két hónap áll rendelkezésére arra, hogy teljesítse kötelezettségeit, a Bizottság ezt követően pedig az Európai Bíróság elé idézheti a tagállamokat. Az uniós energiahatékonysági irányelv tagállamok által végzett átültetésére vonatkozó áttekintésért lásd a III. mellékletet.

 

5. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság a Bíróság elé idézi az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT a tengeri fajok védelmének elmulasztása miatt.

Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé idézi az Egyesült Államokat, mert az nem jelölt ki védett élőhelyeket az Egyesült Királyság vizeiben gyakran előforduló tengeri emlős, azaz a barna delfin (Phocoena phocoena) számára.A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló uniós jogszabályok (élőhelyvédelmi irányelv, 92/43/EGK tanácsi irányelv) arra kötelezik a tagállamokat, hogy bizonyos számú faj és élőhelytípus számára élőhelyekből álló listát jelöljenek ki annak érdekében, hogy megvédjék azokat a lehetséges veszélyektől, illetve a szükséges védelmi intézkedések végrehajtásával az EU egészében kedvező védettségi helyzetet tartsanak fenn, vagy állítsanak vissza. Tekintettel arra, hogy az EU-ban a barna delfin veszélyeztetett helyzetben van, az Egyesült Királyságon kívül 13 tagállam jelölt ki a faj számára védett élőhelyet, összesen mintegy 200 Natura 2000 élőhelyen.Az Egyesült Királyság ez idáig mindössze egy kisebb élőhelyet jelölt ki Észak-Írország partjainál (Skerries és Causeway különleges természetmegőrzési területe, és egyet Skóciában (Belső-Hebridák és Minches különleges természetmegőrzési területe). Mivel az Egyesült Királyság kiterjedt tengeri területekkel rendelkezik, kiemelt felelőssége van a szóban forgó faj védelme tekintetében. A Bizottság ismét felszólította a brit hatóságokat, hogy teljesítsék kulcsfontosságú kötelezettségeiket a szóban forgó faj megőrzése érdekében, amint azt más tagállamok már megtették. A Bizottság mai intézkedését megelőzően a Bizottság 2013 júniusában felszólító levelet, 2014 októberében pedig indokolással ellátott véleményt küldött az Egyesült Királyság számára. Ugyan az angol és a walesi vizek lehetséges élőhelyeivel, illetve a skót vizek egy lehetséges élőhelyével kapcsolatban az Egyesült Királyság nemrégiben nyilvános konzultációt folytatott, az Egyesült Királyság vizeiben élő fajok védelmére korábban kijelölt Skerries és Causeway különleges természetmegőrzési területe marad az egyetlen védett élőhely. Mivel továbbra sem javasoltak és jelöltek ki elegendő védett élőhelyet, az említett faj most is nagy számban az előírt védelem nélkül él az egyes területeken. Ez különösen a potenciálisan káros folyamatok és tevékenységek, például a tengeri szélerőműpark építése, az olaj- és gázfeltárás vagy a halászat megfelelő értékelésének követelményére vonatkozik. A további információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények

Természetvédelmi irányelvek: A Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy kezelje a madarak illegális mérgezésének ügyét

Az Európai Bizottság felkéri Görögországot, hogy hozzon létre egy általános védelmi rendszert a vadmadarak érdekében, és különösen a mérgezett csalétekkel történő szándékos elpusztításukat tiltsa meg. Görögországon elterjedt a mérgezett csalétek használata, és ez idáig nem történt komoly intézkedés a 2009/147/EK madárvédelmi (irányelv) és a 92/43/EGK élőhelyvédelmi (tanácsi irányelv) irányelvek betartása érdekében. A Meszta folyó Natura 2000 élőhelyén például ez a törvénytelen gyakorlat 2012-re a teljes keselyűfaj kolónia elpusztításához vezetett, a görög hatóságok eddig mégis keveset tettek az ilyen esetek elkerülése érdekében. A Bizottság 2013 szeptemberében kötelezettségszegési eljárást indított Görögországgal szemben, felszólítva Görögországot arra, hogy az ország egészében hatékonyabban kezelje a jelenséget, és végezze el a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy helyreállítsa a Meszta folyó élőhelyén 2012-ben keletkezett károkat. Mivel az intézkedéseknek teljes mértékben meg kell felelniük az Európai Unió jogszabályainak, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld. Amennyiben a görög hatóságok két hónapon belül nem tesznek lépéseket, akkor az ügy az Európai Bíróság elé terjeszthető.

Szennyvíz: A Bizottság felszólítja Írországot a szennyvízgyűjtés és -kezelés fejlesztésére

Az Európai Bizottság felszólítja Írországot, hogy az ország 38 agglomerációjában gondoskodjon a városi szennyvíz megfelelő kezeléséről. Az Európai Uniós jogszabályok (91/271/EGK irányelv) értelmében a városok kötelesek a városi szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére, mivel a kezeletlen szennyvíz veszélyt jelenthet az emberi egészségre nézve, illetve szennyezi a tavakat, a folyókat, a talajt, valamint a parti tengervizet és felszín alatti vizet. A tagállamoknak 1998 végéig kellett gondoskodniuk az agglomerációkból érzékeny területekre vezetett szennyvíz szigorú kezeléséről. 2000 végéig kellett gondoskodniuk arról, hogy a szennyvizet az nagy méretű agglomerációkból ki nem jelölt vizekbe vezető szennyvíztisztító telepek a megfelelő gyűjtőrendszereket és szennyvízkezelést alkalmazzák. Az utolsó határidő 2005 végén járt le. Ekkor a szennyvizet édesvízbe vezető közepes és kis méretű agglomerációk és az édesvizet használó agglomerációk szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszereinek felállítását írták elő. Az előírást megszegő 38 agglomeráció a következő: Arklow, Athlone, Ballybofer/Stranorlar, Ballincollig New, Carringtwohill, Castlecomer, Cavan, Clifden, Clonakilty, Cobh, Cork City, Dundalk, Enfield, Enniscorthy, Fermoy, Gaoth Dobhair, Killarney, Killybegs, Longford, Mallow, Midleton, Monksland, Navan, Nenagh, Oberstown, Passage/Monktown, Portarlington, Rathcormac, Ringaskiddy, Ringsend, Roscommon Town, Roscrea, Shannon Town, Thurles, Tralee, Tubbercurry, Youghal és Waterford City. A mai indoklással ellátott vélemény az ír hatóságok számára 2015 szeptemberében kiküldött felszólító levél előzi meg. Amennyiben a Írország két hónapon belül nem tesz lépéseket, akkor az ügy az Európai Bíróság elé terjeszthető.

Víz: A Bizottság felkéri BULGÁRIÁT ÉS SZLOVÁKIÁT a nitrátok okozta vízsszennyezés kezelésére

Az Európai Bizottság felszólítja Bulgáriát és Szlovákiát, hogy tartsa be a vízgazdálkodással kapcsolatos, A nitrátszennyezés ellen hozott uniós jogszabályokat (91/676/EGK tanácsi irányelv). A nitrátok elengedhetetlenek a növények növekedése szempontjából, emellett műtrágyaként is széles körben alkalmazzák azokat. A túlzott nitrátszint viszont súlyos vízszennyezést eredményez, amely következményei az emberi egészségre, a gazdaságra és a környezetre is kihatnak. 2013 márciusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a bolgár hatóságok ellen, miután a nitrátokra vonatkozó uniós szabályozások tükrében számos hiányosságot fedezett fel az ország nitrátokkal kapcsolatos cselekvési tervében. Annak ellenére, hogy Bulgária számos problémát megoldott a nitrátokkal kapcsolatos cselekvési terv 2016. júniusi módosítását követően, az ország még mindig nem teljesítette a legfontosabb rendelkezéseket, például a műtrágyák mezőgazdasági területeken történő felhasználását, és a szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használatára vonatkozó 170 kg N/hektár/év mennyiségi korlátozását illető rendelkezéseket. 2012 novemberében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákia ellen, miután számos hiányosságot fedezett fel az a nitrátokra vonatkozó uniós szabályozások országos törvénybe iktatása és végrehajtása terén. Bár Szlovákia már a legtöbb problémát megoldotta a műtrágyáról szóló törvény alkalmazását követően, az országnak továbbra is megfelelő számú nitrátérzékeny területet szükséges kijelölnie, és biztosítania kell a nitrátokkal kapcsolatos cselekvési terv uniós jogszabályoknak való megfelelőségét. Bulgáriának és Szlovákiának két hónap áll a rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot a hiányosságok pótlására irányuló intézkedésekről; ennek hiányában ezek az esetek az Európai Bíróság elé terjeszthetők.

 

6. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Letizia Lupini - tel.: +32 229 51958)

Indokolással ellátott vélemények

Egységes piac: A Bizottság indoklással ellátott véleményt intézett AUSZTRIÁHOZ, HOLLANDIÁHOZ, ROMÁNIÁHOZ, SZLOVÁKIÁHOZ ÉS SVÉDORSZÁGHOZ az EU-n belüli kétoldalú beruházási szerződéseik kapcsán

Az Európai Bizottság a mai nappal hivatalos kérelmet küldAusztria, Hollandia, Románia és Svédország számára, amelyben felkéri a tagállamokat az EU-n belüli kétoldalú beruházási szerződéseik (bilateral investment treaties, „BIT”-ek) megszüntetésére. A BIT-ek egy tagállam állampolgárai és vállalatai által egy másik tagállamban létrehozott magánbefektetés szolgáltatási feltételeit lefektető megállapodások. Az Európai Unión belüli BIT megállapodások nagy része az 1990-es években jött létre. A megállapodások elsősorban a korábbi tagállamok és az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott, a későbbiekben „EU 12” néven említett tagállamok között jöttek létre. A megállapodások célja az volt, hogy biztosítékot nyújtson a befektetők számára abban az időszakban, amikor a magánbefektetők - olykor történelmi és politikai okokból - óvatosan viszonyulnak az említett országokba való befektetésekhez. A bővítés óta az ilyen „extra” biztosítékokra nem lehet szükség, mivel az egységes piac uniós jogszabályai, például a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos jogszabályok már a határon túli befektetések jogi keretét jelentik. Minden tagállamra ugyanazok az uniós jogszabályok vonatkoznak, így azok egyenlő védelmet biztosítanak az uniós befektetők számára.

 

7. Belső Piac, Ipar, Vállalkozás és KKV-k

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Maria Sarantopoulou – tel.: +32 229 13740)

Indokolással ellátott vélemények

Szolgáltatások: A Bizottság felszólítja HORVÁTORSZÁGOT a halászati engedélyeket érintő diszkriminatív korlátozások kiküszöbölésére

Az Európai Bizottság hivatalosan felkéri Horvátországot, hogy állítsa le az éves sporthalászat és rekreációs célú halászat engedélyezésének diszkriminatív gyakorlatait. Az éves halászati engedélyeket a horvátországi lakosokra korlátozzák, így más uniós tagállamok lakosai legfeljebb 30 napos engedélyt szerezhetnek. Ha egy látogató egész évben szeretne halászni, akkor tizenkét 30 napos engedélyre van szüksége, ami tizenhatszorosa annak az összegnek, amelyet egy horvát lakos fizet az éves engedélyért. A Bizottság véleménye szerint ez diszkriminatív gyakorlatnak minősül, és nem felel meg a 2006/123/EK (szolgáltatási irányelv) rendelkezéseinek, a szolgáltatások szabad mozgásának, és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt megkülönböztetésmentesség alapelvnek (EUSZ 56. és 18. cikk). Horvátország nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a külföldiek a horvát lakosoknál nagyobb mértékben vennék igénybe a horvát halászati erőforrásokat, vagy hogy nagyobb veszélyt jelentenének a halállomány megőrzésével szemben. Ezért semmi sem indokolja, hogy a szóban forgó intézkedéseket csak a nem horvát lakosokkal szemben alkalmazzák. A Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában nyújt be kérelmet a horvát hatóságok felé. Horvátországnak mostantól két hónap áll rendelkezésére arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy az intézkedések segítségével orvosolta a helyzetet, az Európai Bizottság ezt követően az Európai Bíróság elé idézheti Horvátországot.

Közbeszerzés: A Bizottság felszólítja SZLOVÁKIÁT az uniós jogszabályok alkalmazására.

Az Európai Bizottság felszólítja Szlovákiát, hogy a pályázók értékelésének véglegesítése révén megfelelően hajtsa végre a jogorvoslati irányelv rendelkezéseit. 2009-ben egy több mint 250 millió EUR értékű vasútépítési szerződésre vonatkozó uniós közbeszerzési eljárás indult, de azóta sem véglegesítették a pályázók értékelését. Az Európai Unió közbeszerzési szabályozása a közbeszerzés átláthatóságát, hatékonyságát hivatott biztosítani, és minden gazdasági szereplőnek jó esélyt jelent arra, hogy pályázati felhívásban vegyen részt a szerződésszerzés érdekében. Ez azt feltételezi, hogy az elküldött pályázatokat ésszerű időkereteken belül értékelik, a végleges döntéseket pedig a szerződő felek hatékonyan hajtják végre. Mivel Szlovákia elmulasztotta a pályázatok értékelésének véglegesítését, a közbeszerzésben részt vevők közötti egyenlő bánásmódra és megkülönböztetésmentességre vonatkozó közüzemi beszerzési irányelv (2004/17/EK irányelv) 10. cikke alapján kötelezettségszegési eljárás indul ellene. A szlovák hatóságoknak 2014 októberében küldött hivatalos értesítést követően a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a nevezett szerződés összes odaítélési határozatát visszavonta és elrendelte a pályázók újbóli elbírálását. A határozat óta eltelt két évben viszont a szlovák hatóságok továbbra sem véglegesítették az értékelést. Mivel nem teljesítették és nem hajtották végre a legfelsőbb bíróság határozatát, a szlovák határozatok megsértették az értékelést végző szervezetek határozatainak hatékony végrehajtásáról szóló jogorvoslati irányelv (92/13/EGK tanácsi irányelv) 2. cikkének (8) bekezdését. A szlovák hatóságoknak mostantól két hónap áll rendelkezésére arra, hogy értesítsék a Bizottságot arról, hogy az intézkedések segítségével orvosolták a helyzetet, az Európai Bizottság ezt követően a Bíróság elé idézheti Szlovákiát.

A szakemberek szabad mozgása: A Bizottság felszólítja a tagállamokat az uniós polgárok szakmai képesítésére vonatkozó uniós szabályozások átültetésére

Az Európai Bizottság a mai nappal indokolással ellátott véleményeket küldött 14 tagállam számára az uniós polgárok szakmai képesítéseinek elismerésére vonatkozó 2013/55/EU irányelv átültetése érdekében. Az irányelv a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó korszerű uniós rendszert hoz létre, egyszerűsíti a meglévő szabályokat és felgyorsítja az elismerési eljárásokat, ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a más tagállamban dolgozni kívánó szakemberek betartsák a fogadó ország követelményeit. Az irányelvet 2016. január 18-i határidővel kellett volna a nemzeti jogszabályozásba ültetni. Ausztria, Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia viszont még nem tájékoztatta a Bizottságot az irányelv nemzeti jogszabályba történő átültetéséről. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésére arra, hogy értesítse a Bizottságot az irányelv teljes mértékű átültetéséről, az Európai Bizottság ezt követően a Bíróság elé idézheti az érintett tagállamokat.

 

8. Migrációs ügyek, uniós belügyek és uniós polgárság

(További információk: Tove Ernst – tel.: +32 229 86764, Markus Lammert - tel.: +32 229 80423)

Felszólító levelek

Biztonsági célú információcsere: a Bizottság felszólítja a tagállamokat az információcsere javítására a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem fokozása érdekében

A prümi határozatok (a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozatok) vezették be a tagállamok bizonyos területei közötti gyors és hatékony adatcserét lehetővé tévő eljárásokat. A prümi határozatok által lakotott keret azokat a szabályokat fekteti le, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok hozzáférjenek egymás  dezoxi-ribonukleinsav (DNS) elemzési állományaihoz, ujjlenyomat-azonosító rendszereihez és  gépjármű-nyilvántartási adatbázisaihoz. A prümi határozatot a tagállamoknak 2011 augusztusáig teljes mértékben végre kellett hajtaniuk. Az Európai Bizottság a mai nappal úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Görögországnak, Horvátországnak, Írországnak, Olaszországnak és Portugáliának, mert azok nem teljesítették a prümi határozatok követelményeit. Ezek a tagállamok még nem biztosították a DNS, az ujjlenyomatok, valamint a nemzeti gépjárműnyilvántartási adatokadatok három adatkategóriája közül legalább két kategória automatikus adatcseréjét. Ezek voltak az első kötelezettségi eljárások, amelyeket a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, az úgynevezett „korábban a harmadik pillérbe tartozó eszköz” területén folytattak. A Bizottság 2014 december 1-én teljes körű végrehajtási jogkörre tett szert ezen a területen, öt évvel a Lisszaboni szerződés hatályba lépését követően. Az érintett tagállamoknak mostantól két hónapos határidővel kötelesek válaszolni, a Bizottság ezt követően dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt küld. A prümi határozatok végrehajtása a 2015. évi európai biztonsági stratégia fontos elemét képezik.

 

Az Európai Bizottság aktívan fellép a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó EU-szabályozások megfelelő végrehajtása érdekében

A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazására és használatára vonatkozó 98/2013/EU rendeletet 2014 szeptembere óta valamennyi tagállamban alkalmazni kell. E rendelet meghatározza egyes robbanóanyag-prekurzorként használható vegyi anyagok visszaélésszerű felhasználásának megakadályozását szolgáló közös uniós keretet. A legtöbb tagállam teljes mértékben végrehajtotta a rendeletet, de némelyik tagállamban nem került sor valamennyi rendelkezés teljes átültetésére. A Bizottság ezért ma felszólító levelekkel kötelezettségszegési eljárásokat indított Ciprussal, Franciaországgal, Luxemburggal és Spanyolországgal szemben. A rendelet értelmében a tagállamok többek között kötelesek a rendelet által szabályozott anyagokat érintő gyanús tranzakciók és jelentős mértékű hiányok és lopások jelentése érdekében egy vagy több nemzeti kapcsolattartó pontot létrehozni. A tagállamoknak ezenfelül útmutatókat kell készíteniük és szankciókat kell kiszabniuk. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy az anyagokra vonatkozóan nem tart fenn teljes tilalmat,akkor az engedélyezési vagy nyilvántartási rendszer keretében tett kivételekről értesítenie kell a Bizottságot. Az érintett tagállamoknak mostantól két hónap áll a rendelkezésükre észrevételeik benyújtására. A robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó rendelet megfelelő végrehajtása az európai biztonsági stratégiának és a valódi biztonsági unió előkészítéséről szóló bizottsági közleménynek egyaránt fontos eleme.

Indokolással ellátott vélemény

Illegális migráció: A Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy gondoskodjon az uniós visszatérési irányelv teljes mértékű átültetéséről

Az Európai Bizottság felkéri Spanyolországot, hogy egyes vonatkozásokban gyorsítsa fel a visszatérési irányelv (2008/115/EK irányelv) végrehajtását, és ültesse át nemzeti jogába a jogszabály összes intézkedését. A Spanyolország által nem megfelelően átültetett rendelkezések többek között a visszatérés nemzeti jogban használt fogalmára is vonatkozik, azaz arra a kötelezettségére, hogy visszatérési határozatokat bocsásson ki harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgáraival szemben; emellett pedig világosan meghatározza az ombudsmannak az ellenőrző szervben a visszatérítési irányelvnek megfelelően betöltött szerepét. A Bizottság felkéri Spanyolországot, jogszabályait hozza összhangba az Európai Unió visszatérési irányelvével, a mai nappal pedig indokolással ellátott véleményt küld ennek érdekében. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem orvosolja a helyzetet, akkor a Bizottság az Európai Bíróság elé idézheti Spanyolországot.

 

9. Mobilitás és közlekedés

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen – tel.: +32 229 56186, Alexis Perier - tel.: +32 229 69143)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Közúti közlekedés: A Bizottság a Bíróság elé idézi Németországot, mert az megkülönböztetést alkalmazott az úthasználati díjszabás terén

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé idézi Németországot, amiért az egy olyan úthasználati díjszabási rendszert vezetett be a személygépjárművek esetében (PKW-Maut), amely a Bizottság szerint diszkriminatívnak minősül. A német jog értelmében a Németországban nyilvántartásba vett járművek 1:1 arányban levonhatják az úthasználati díjat az éves gépjárműadóból. Ez gyakorlatilag kizárólag a Németországban nyilvántartásba vett autókra vonatkozó díjfizetési mentességet jelent. Továbbá a rövid (egy évnél rövidebb) időre szóló matricák – amelyeket csak a külföldön regisztrált autóknak szánnak – bizonyos esetekben aránytalanul drágák. Míg a Bizottság támogatja a közlekedésben a méltányos és hatékony díjszabást – ahogyan azt az új keletű Alacsony kibocsátási szintű mobilitás európai stratégiájais megerősíti, a Bizottság úgy véli, hogy a német rendszer nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől való mentesség, illetve a termékek és szolgáltatások szabad mozgása tekintetében. A német szabályozás nem felel meg ezen elveknek. A Bizottság alapvető aggodalmait annak ellenére sem oszlatták el, hogy 2014 novembere óta számos levélváltás történt a német hatóságokkal. Ezért a Bizottság az Európai Bíróság elé idézi Németországot. A további információkért tekintse meg a teljes sajtóközleményt.

 

Indokolással ellátott vélemények

Tengerészek: A Bizottság felkéri FRANCIAORSZÁGOT a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló irányelv átültetésére

A Bizottság felkérte Franciaországot a tengerészek képzésének minimális szintjére vonatkozó 2012/35/EU irányelv nemzeti jogszabályaiba való átültetésére. A tengerészek oktatása és képzése fontos az Európai Unió számára ahhoz, hogy fenntartsa, illetve fejlessze a tengerészeti ágazat tudás- és képességszintjét, a tengerbiztonság érdekében is. Ezért a tengerészek képzésére és tanúsítására vonatkozó uniós jogszabályokat a nemzetközi szabályozásokkal összhangban kell tartani. Az irányelvet ezért be kell építeni az uniós jogba, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organisation's, IMO) tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményének (az úgy nevezett „STCW-egyezmény”) 2010-ben keletkezett kiegészítéseibe. Többek között az STCW-egyezmény kiegészítései számos alkalmassági szint szabványát is frissítik. A tisztviselőknek például a biztonságos navigáció fenntartása érdekében ismerniük kell az elektronikus térképkijelző és az információs rendszerek (ECDIS) használatát. A kiegészítések további orvosi alkalmassági követelményeket is tartalmaznak, beleértve a mértéktelen alkoholfogyasztás megelőzésére szolgáló alkoholszint határértékeket. A tagállamoknak 2014. július 4-ig kellett átültetniük ezt az irányelvet. Franciaország viszont a mai napig sem tette meg ezt. A francia hatóságoknak mostantól két hónap áll rendelkezésére arra, hogy a szükséges intézkedések segítségével orvosolta a helyzetet; az Európai Bizottság ezt követően a Bíróság elé terjesztheti az esetet.

Vasúti szállítás: A Bizottság felszólítja LITVÁNIÁT a vasúti átjárhatóságra vonatkozó uniós jogszabályok átültetésére.

A Bizottság felszólította Litvániát, hogy nemzeti jogszabályait hangolja össze a vasúti átjárhatóságra vonatkozó 2014/106/EK tanácsi irányelvvel - az átjárhatóság a vasútrendszer arra való képessége, hogy lehetővé teszi az adott vonal teljesítménykövetelményeinek megfelelő vonatok biztonságos és megszakításmentes mozgását. Ez a képesség azon szabályozási, műszaki és üzemeltetési követelményektől függ, amelyeknek meg kell felelni az alapvető követelmények teljesülése érdekében. A tagállamoknak 2016. január 1-ig kellett megfelelniük az irányelvnek. Litvánia eddig viszont nem módosította a műszaki követelmények ellenőrzésére irányuló harmonizált eljárást, amely biztosítaná a vasútrendszer biztonságosságát és átjárhatóságát. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Litvániának. A litván hatóságoknak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljanak a Bizottságnak. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, a Bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az esetet.

Tengeri szállítás: A Bizottság felszólítja PORTUGÁLIÁT a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljes mértékű átültetésére.

Az Európai Bizottság felkérte Portugáliát, hogy teljesítse a lobogó szerinti állammal szembeni követelményekre vonatkozó uniós jogszabályokban (2009/21/EK irányelv) foglalt adminisztratív felügyeleti kötelezettségeit. Így ellenőriznie kell többek között azt is, hogy a hajó felépítése, berendezése és üzemi irányítása megfelel-e a biztonsági szabályozásoknak, illetve azt, hogy a tengerészeket alkalmasnak minősítették-e. Ez az irányelv jogi keretet alkot a tagállamok lobogó szerinti országokként való teljesítményjavításához. Az irányelv szerint a minőségbiztosítási rendszernek 2012 júniusáig kellett volna érvénybe lépnie, de Portugália nem teljesítette azt a megadott határidőre. Hosszú távon különösen a munkaerő és az adminisztrációs erőforrások lehetnek negatív hatással a portugál hajózó flotta biztonságára és a környezeti teljesítményére nézve. A portugálok madeirai második hajónyilvántartásának nemrégiben bekövetkezett növekedését tekintve ez még lényegesebb. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Portugáliának. A tagállamnak ezután két hónap áll rendelkezésére, hogy megfeleljen az irányelvnek; ennek hiányában a Bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az esetet. Egy vízi jármű lobogó szerinti állama az az állam, amely törvényei alatt a vízi járműt nyilvántartásba vették vagy engedélyezték.

 

10. Adóügy és Vámunió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 229 87183)

Indokolással ellátott vélemény

Adózás: A Bizottság felkéri LENGYELORSZÁGOT a megerősített kölcsönös segítségnyújtásról és az információcseréről szóló irányelv szabályainak végrehajtására. 

Az Európai Bizottság a mai nappal az adózás területén a megerősített kölcsönös segítségnyújtásról és az információcseréről szóló 2014/107/EU tanácsi irányelv teljes mértékű átültetésére szólította fel Lengyelországot. Az 2011/16/EU irányelvet kiegészítő, és a nemzeti adóhatóságok közötti információcserére vonatkozó jelen irányelv a tagállamok közötti adminisztratív együttműködés megerősítését tűzi ki célul az adókijátszás és az adócsalás hatékonyabb leküzdése érdekében. A tagállamokat 2016. január 1-i határidővel szólítottuk fel az említett szabályok átültetésére. Lengyelország még nem tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy az összes előírt intézkedést átültette volna a nemzeti jogszabályokba. Amennyiben két hónapon belül érkezik kielégítő válasz, akkor Lengyelország az Európai Bíróság elé idézhető.

MEMO/16/3125

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar