Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE NL SV PT LT LV PL SK BG RO

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb májusi határozatok

Brüsszel, 2016. május 26.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területet érintő határozatok (lásd: I. és II. melléklet) arra irányulnak, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat (melyek között 22 felszólító levél, 11 indokolással ellátott vélemény és 2, az Európai Unió Bíróságán indított kereset van) az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 74 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni anélkül, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a MEMO/12/12 számú tájékoztatóban találhatók további információk. A határozatok mindegyikéről részletesen tájékozódni lehet a kötelezettségszegési eljárások nyilvántartásában.

 

1. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen - tel.: +32 229 56186, Nicole Bockstaller – tel.: +32 229 52589)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság keresetet indít az Európai Unió Bíróságán LENGYELORSZÁGGAL szemben egyes importált bioüzemanyagokkal és bioüzemanyag-nyersanyagokkal kapcsolatos korlátozások miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja Lengyelországot, amiért a lengyel jog korlátozásokat tartalmaz egyes importált bioüzemanyagok és a bioüzemanyagok egyes nyersanyagai tekintetében.A lengyel jog nem áll teljes mértékben összhangban az uniós joggal. Egyrészt az üzemanyag csak meghatározott követelmények teljesülése esetén értékesíthető, ugyanakkor a Lengyelországba importált egyik bioüzemanyag, a hidrogénezett növényi olaj vonatkozásában nem léteznek ilyen követelmények. Másrészt preferenciális elbánásban részesülnek azok az üzemanyag-kereskedők, akik bioüzemanyaguk legalább 70%-át lengyel gyártóktól szerzik be, és amennyiben a bioüzemanyagok előállítása elsősorban meghatározott országokból származó nyersanyagokból történik. Ez a preferenciális elbánás hátrányos megkülönböztetést jelent más országok bioüzemanyag-gyártóival és nyersanyag-előállítóival szemben. A megújulóenergia-irányelv (2009/28/EK irányelv) előírja a tagállamok számára, hogy 2020-ra a közlekedésben felhasznált energia legalább 10%-át megújuló energiaforrásból kell fedezniük. A cél teljesítése történhet a bioüzemanyagok segítségével, feltéve hogy a tagállamok megfelelnek az irányelv fenntarthatósági kritériumainak. A tagállamoknak emellett a fenntartható bioüzemanyagokat és azok nyersanyagait származási helyüktől függetlenül egyenlő módon kell kezelniük. Ez arra vezethető vissza, hogy a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseknek együtt kell járniuk a bioüzemanyagok működőképes és korlátozásmentes piacának biztosításával. A témában a sajtóközlemény szolgál további információkkal, melynek teljes szövege elérhető a linkre kattintva.

 

2. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Iris Petsa – tel.: +32 229 93321)

Indokolással ellátott vélemény

Az élőhelyek védelméről szóló irányelv: a Bizottság felszólítja PORTUGÁLIÁT, hogy fokozza a természetvédelmi intézkedések hatékonyságát

Az Európai Bizottság szorgalmazza, hogy Portugália a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területek megfelelő szintű védelmére irányuló intézkedések bevezetésével fokozza az őshonos élőhelyek és fajok védelmét. Az élőhelyek védelméről szóló irányelvvel (92/43/EGK tanácsi irányelv) összhangban a tagállamoknak hat évük volt arra, hogy nemzeti szabályozásuk keretében védett területeket jelöljenek ki(a gyakorlatban azáltal, hogy a „közösségi jelentőségű természeti területeket” „különleges természetmegőrzési területté" alakítják), valamint hogy elfogadják a szóban forgó területeken található élőhelyek és fajok helyzetének javításához szükséges intézkedéseket. Portugáliának az Atlanti-óceán térségében 2010. december 7-ig hét, a mediterrán térségben pedig 2012. július 19-ig 54 különleges természetmegőrzési területet kellett kijelölnie. Eddig egy terület kijelölésére sem került sor. Ráadásul a portugál hatóságok még nem határozták meg az előírt megőrzési intézkedéseket az összes fennmaradó terület vonatkozásában. Ez a jelentős hiányosság az élőhelyvédelmi irányelv alapvető követelményeinek betartása terén megakadályozza e területek megfelelő védelmét és kezelését, továbbá komoly veszélyt jelent a Natura 2000 hálózat egészének megfelelő működésére és koherenciájára. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Ha Portugália két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

Hulladék: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy fogadjon el hulladékgazdálkodási és -megelőzési intézkedéseket

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Romániát, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok (2008/98/EK irányelv) és a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megfelelően dolgozzon ki hulladékmegelőzési és -gazdálkodási terveket. A hulladékgazdálkodási és -megelőzési tervek az uniós források felhasználásának is előfeltételei. Ezek a tervek és programok arra szolgálnak, hogy csökkenjen a hulladék emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatása, továbbá EU-szerte növekedjen az erőforrás-hatékonyság. Románia a 2003–2013-as időszakra rendelkezett hulladékgazdálkodási tervvel, azonban azt a rákövetkező időszakra vonatkozóan nem vizsgálta felül, nem hosszabbította meg, illetve nem léptetett a helyébe másikat. Románia ezenkívül a hulladékmegelőzés terén is le van maradva: már 2013 decembere óta késznek kellene lenniük az arra irányuló terveknek, hogy csökkenjen a forrásnál keletkezett hulladék mennyisége a gyártási technológiák fejlesztése vagy a kevesebb csomagolóanyagot igénylő környezetbarátabb termékek iránti keresletet élénkítő intézkedések által. A Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Ha Románia két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

3. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Letizia Lupini - tel.: +32 229 51958)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul LENGYELORSZÁG ügyében, amiért a tagállam nem hajtotta végre a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Lengyelországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, amiért nem hajtotta végre teljes körűen a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet (2014/49/EU irányelv). A Bizottság 2015. december 10-én indokolással ellátott véleményt küldött Lengyelországnak, amelyben felszólította, hogy ültesse át az irányelvet nemzeti jogrendjébe. A szabályok nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2015. július 3. volt. Mivel Lengyelországban még mindig folyamatban van a jogalkotási folyamat és nem ment végbe teljes körűen az új szabályok átültetése, ügyében a Bizottság most az Európai Unió Bíróságához fordul. Az említett, az 1994. évi 94/19/EK irányelvet felváltó irányelvnek köszönhetően javul a megtakarítók banki betétjeinek védelme. A pénzügyi ágazat válságot követő biztonságosabbá ás stabilabbá tétele szempontjából fontos lépést jelent, ha az irányelvet a tagállamok időben végrehajtják. Amennyiben valamely tagállam nem hajtja végre az irányelvet, a betétbiztosítási rendszerek finanszírozásának és működésének átfogó eredményei abban a tagállamban nem érvényesülnek. A végrehajtás elmaradása továbbá egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásához vezethet az uniós bankszektorban, mivel az egységes szabálykönyv fontos része hiányozna azokban a tagállamokban, amelyek nem ültették át a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet. Az egységes szabálykönyv olyan jogi aktusokból áll, amelyeket az EU-ban minden pénzügyi intézménynek (ezen belül mintegy 8300 banknak) be kell tartania. Jelenleg ugyanazok a minimumkövetelmények érvényesek EU-szerte, ami azt jelenti, hogy a fogyasztóknak és bankoknak nem kell 28 különböző szabályozásnak megfelelniük. A témában a sajtóközlemény szolgál további információkkal, melynek teljes szövege elérhető a linkre kattintva.

 

Indokolással ellátott vélemény

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, MAGYARORSZÁGOT, LETTORSZÁGOT, LITVÁNIÁT és SZLOVÁKIÁT, hogy tartsák be a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó uniós előírásokat

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Bulgáriát, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy módosítsák a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó jogszabályaikat, mivel azok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A 2003-as csatlakozási szerződés az új tagállamok számára átmeneti időszakot biztosított azzal a céllal, hogy az új tagállamok a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó nemzeti jogszabályaikat összhangba hozzák az uniós joggal. Az említett időszak 2014-es lejártát követően Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia új törvényeket fogadott el a mezőgazdasági földterület megszerzésének szabályozásáról. Az új nemzeti jogszabályok több olyan rendelkezést is tartalmaznak, amelyek a Bizottság véleménye szerint korlátozzák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, és ez a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja. A korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez. A mai felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában kerül megküldésre. Amennyiben Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia két hónapon belül sem hozza összhangba nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a Bizottság határozhat az említett tagállamok ügyének az Európai Unió Bírósága elé terjesztéséről. A témában a sajtóközlemény szolgál további információkkal, melynek teljes szövege elérhető a linkre kattintva.

 

4. Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Heli Pietila – tel.: +32 229 64950)

Felszólító levél

Közbeszerzés: a Bizottság felszólít 21 tagállamot a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó új uniós szabályok átültetésére

A Bizottság rendszeres időközönként felszólító levelet küld azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy időben átültessék jogrendjükbe az uniós irányelveket. Az Európai Bizottság a mai napon 21 tagállamot szólított fel arra, hogy teljes körűen ültessenek át nemzeti jogukba a közbeszerzésekről és a koncessziókról szóló három irányelv (a 2014/23/EK, a 2014/24/EK és a 2014/25/EK irányelv) közül egyet vagy többet. A tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett értesíteniük a Bizottságot az új közbeszerzési szabályok átültetéséről. A Bizottság felszólító levél formájában fogalmazta meg kérését, amelyet megküldött Ausztriának, Belgiumnak, Bulgáriának, Horvátországnak, a Cseh Köztársaságnak, Ciprusnak, Észtországnak, Írországnak, Görögországnak, Lettországnak, Litvániának, Luxemburgnak, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának, Romániának, Szlovéniának, Finnországnak, Spanyolországnak és Svédországnak. Az új irányelv révén hatékonyabbá válik Európában a közbeszerzés, köszönhetően az intelligens szabályoknak és az elektronikus eljárások terjedésének. Az e-közbeszerzésre áttért hatóságok 5–20 %-os megtakarításról számoltak be. Az EU tagállamai évente több mint 1,9 billió EUR-t költenek közbeszerzésre, így minden egyes 5%-os megtakarítás csaknem 100 milliárd EUR-val kevesebb kiadást jelent az államháztartásnak.  Az új szabályok értelmében a kis- és középvállalkozások könnyebben és kisebb költség mellet tudnak közbeszerzési szerződéseket megpályázni, valamint jobban érvényesül az átláthatóság és a verseny európai uniós elve. Az átláthatóság növekedésével javul az elszámoltathatóság és hatékonyabb a korrupció elleni küzdelem. A szabályok továbbá lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy a közbeszerzés révén elősegítsék olyan szélesebb körű politikai célok megvalósítását, mint a környezetvédelem, a szociálpolitika és az innováció. További információért olvassa el a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó, 2016. április 18-án bevezetett új uniós szabályokról szóló áttekintést.

 

Indokolással ellátott vélemény

Az áruk szabad mozgása: a Bizottság felszólítja PORTUGÁLIÁT és SZLOVÁKIÁT, hogy szüntessék meg a gyógyszerek exportjára vonatkozó indokolatlan korlátozásokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Portugáliát és Szlovákiát, hogy szüntessék meg az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek más tagállamba irányuló exportjára vonatkozó indokolatlan és aránytalan bejelentési kötelezettségeket. A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó tagállamokban érvényes szabályok akadályozzák az áruk szabad mozgását az egységes uniós piacon (EUMSZ 34–36. cikke).A gyógyszerek párhuzamos kereskedelme arra az esetre utal, amikor a gyógyszert valamely tagállamban vásárolják meg, majd egy másikban értékesítik. A gyógyszerek párhuzamos importja és exportja az egységes piacon belüli kereskedelem jogszerű formája, ugyanakkor a tagállamok korlátozhatják a gyógyszerek másik országba irányuló exportját abban az esetben, ha az szükséges a közegészség védelmének biztosításához. Portugáliában az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazóinak be kell jelenteniük az olyan gyógyszerek exportjára irányuló szándékukat, amelyek esetében a hatóságok szerint áruhiány veszélye áll fenn, valamint tájékoztatást kell adniuk az általuk végzett exportügyletekről. Ezenkívül Szlovákiában a nagykereskedelmi forgalmazóknak az emberi felhasználásra szánt összes gyógyszer exportját be kell jelenteniük, és 30 napot kell várniuk arra, hogy az állami hatóság az ügyletet hallgatólagosan engedélyezze. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az említett bejelentési eljárások nem határoznak meg egyértelmű és átlátható kritériumokat annak meghatározásához, hogy egy adott gyógyszer esetében a párhuzamos kereskedelem miatt fennáll a lehetséges áruhiány veszélye. Az eljárások továbbá aránytalan beszámolási kötelezettségeket állapítanak meg a nagykereskedők tekintetében, valamint Szlovákiában aránytalanul hosszú ideig tart a bejelentési eljárás. A Bizottság két indokolással ellátott vélemény megküldésével felszólítja Portugáliát és Szlovákiát, hogy módosítsák jogszabályaikat és mérlegeljék kevésbé korlátozó intézkedések meghozatalát az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozóan. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Bizottság Portugália és Szlovákia ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

 

5. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Melanie Voin - tel.: +32 229 58659)

Felszólító levél

A Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a roma gyermekek megkülönböztetését az oktatásban

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló irányelvvel (2000/43/EK tanácsi irányelv), amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt. A Bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze. A Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. A Bizottság közelmúltbeli hasonló ügyek miatt két további tagállamnak, a Cseh Köztársaságnak és Szlovákiának is felszólító levelet küldött. Ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a Bizottság megkeresésére, a Bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.

 

6. Mobilitáspolitika és közlekedés

(További információk: Jakub Adamowicz – tel.: +32 229 50595, Alexis Perier - tel.: +32 229 69143)

Indokolással ellátott vélemény

Közlekedésbiztonság: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT és PORTUGÁLIÁT, hogy hajtsák végre az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság felszólította Belgiumot és Portugáliát, hogy hajtsanak végre bizonyos uniós előírásokat a közúti közlekedés biztonságára és a veszélyes áruk szárazföldi szállítására vonatkozóan. A Bizottság konkrétan azt kérte a belga hatóságoktól, hogy tagállami és regionális szinten hajtsák végre a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2014/103/EU bizottsági irányelvet és különösen annak a robbanóanyagok szállítására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az irányelvnek a veszélyes áruk közúti és belvízi szállítására vonatkozó mellékleteit. A Bizottság továbbá nyomatékosan felszólította a portugál hatóságokat a 2014/85/EU bizottsági irányelv alkalmazására, amely irányelv új szabályokat állapít meg az obstruktív alvási apnoé szindrómával rendelkező vezetők egészségi alkalmassága tekintetében (az említett szindróma egy alváshoz kötött olyan krónikus betegségre utal, amikor a légzés az alvás során rövid ideig kimarad; ez a gépjárműbalesetek egyik legjelentősebb kockázati tényezője), valamint szabályokat határoz meg az alagutakban történő biztonságos vezetéssel összefüggő járművezetői vizsgákra vonatkozóan. A felszólításokat a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg a szóban forgó országoknak. Belgiumnak és Portugáliának két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy értesítse a Bizottságot az érintett jogszabály végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről, ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy az említett tagállamok ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

MEMO/16/1823

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar