Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Európai beruházási terv – Kérdések és válaszok

Brüsszel, 20 július 2015

1.            Mi az európai beruházási terv? Miért van szükség rá?

A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az EU-ban a beruházások szintje nagyon alacsony. Közös, európai szinten összehangolt intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megfordítsuk a kedvezőtlen trendet, és Európát a gazdasági fellendülés útjára állítsuk, ami a Juncker-Bizottság legfontosabb prioritása. 2007-hez képest a beruházások volumene hozzávetőleg 15%-kal csökkent az EU-ban. A beruházások elégtelensége rövid távon lassítja a gazdasági felépülést, hosszabb távon pedig visszafogja a növekedést és rontja a gazdaság versenyképességét. Az euróövezetben is elmaradnak a szükséges beruházások, ami jelentős hatással van a cégek tőkeállományára, ez a tőkehiány pedig aláássa Európa növekedési potenciálját, a termelékenységet, a foglalkoztatottság szintjét és a munkahelyteremtést.

Az európai beruházási terv a következő három célt szolgálja: hogy elhárítsa a beruházások útjában álló akadályokat az egységes piac elmélyítése révén, növelje a beruházási projektek ismertségét és technikai segítséget biztosítson azok megvalósításához, valamint hogy javítsa az új és a már létező pénzügyi források felhasználását. Az Európai Bizottság becslése szerint a beruházási terv révén 330–410 milliárd euróval növelhető az EU hazai összterméke (GDP), és 1–1,3 millió új munkahely jöhet létre az elkövetkező években. Van ugyanis elég beruházásra fordítható tőke az EU-ban, de többek között a bizalomhiány és a bizonytalanság miatt a magánberuházások szintje elmarad a kívánttól. Az európai beruházási terv ezeket a problémákat hivatott orvosolni. Bővebb információkért olvassa el tájékoztatónkat.

2.            Mi az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)? Miből finanszírozzák? Hogyan fogja biztosítani ez az alap, hogy megvalósuljon a célként kitűzött 315 milliárd euró összegű beruházás?

A beruházási terv gerincét az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) alkotja. Az ESBA választ jelenthet arra a kérdésre, hogy hogyan lehet felszámolni a bizalmatlanság és az alulfinanszírozottság ördögi körét, valamint meríteni a pénzügyi intézmények, a vállalkozások és a magánszemélyek birtokában lévő likvid forrásokból, amire nagy szükség van, hiszen a közpénzek EU-szerte szűkösek.

Az ESBA létrehozására az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül kerül sor. Az alap célja, hogy elősegítse a reálgazdaságba irányuló új beruházások létrejöttét olyan területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás, az innováció, a megújuló energia és az energiahatékonyság. Az ESBA forrásaira elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok (250 és 3000 közötti számú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások) tarthatnak igényt. Az alap olyan projekteket támogat, amelyek többek között elősegítik a munkahelyteremtést, a hosszú távú növekedést és a versenyképességet.

Az ESBA-garancia összege 16 milliárd euró lesz. Az uniós garanciát 8 milliárd euró (a garancia összegének felét kitevő) összegű garanciaalap fedezi majd. Az EBB 5 milliárd euróval járul hozzá az alaphoz, így az ESBA kockázatviselési képessége 21 milliárd euró lesz. Az EBB és az Európai Bizottság tapasztalata alapján 1 euró alárendelt kölcsön 5 euró beruházást eredményez, mégpedig 1 euró alárendelt kölcsön és 4 euró elsőhelyi adósság formájában. Ez azt jelenti, hogy minden egyes, az alap által garantált euró 15 eurót kitevő magánberuházást eredményez a reálgazdaságban, amely az ESBA közreműködése nélkül elmaradt volna. Ez az 1:15 multiplikátorhatás az uniós és az EBB-programok során szerzett tapasztalatokon alapuló, óvatos becsléssel kiszámított átlag. Bővebb információkért olvassa el tájékoztatónkat.

3.            Melyek a következő lépések az európai beruházási terv keretében? Mikorra lesz működőképes az ESBA?

2015. május 28-án – vagyis mindössze négy és fél hónappal azután, hogy a Bizottság január 13-án elfogadta a jogalkotási javaslatot – az uniós jogalkotók politikai megállapodást értek el az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló rendelet ügyében. Ezt megelőzően, március 10-én a tagállamok egyhangúlag elfogadták a javaslatot, majd április 20-án az Európai Parlament szakbizottsága szavazott róla. Az Európai Parlament plenáris ülése június 24-én elfogadta a jogszabálytervezetet, így minden akadály elhárult az elől, hogy az ESBA a terveknek megfelelően kora ősszel megkezdje működését.

Az Európai Tanács a 2014. decemberi következtetéseiben felkérte az EBB-t, hogy „2015 januárjától indítsa el a saját forrásainak felhasználásával folytatott tevékenységeket”. Az EBB már bejelentést tett több, az európai beruházási terv keretében előfinanszírozásra („tárolásra”) szánt projektről. Az európai beruházási tervben a Bizottság stratégiai partnerként működik közre.

2015. július 22-én a Bizottság úgy döntött, hogy kiterjeszti az uniós garanciákat az EBB és az Európai Beruházási Alap által előfinanszírozott projektekre, és az EBB-vel közösen kinevezte az irányítóbizottság tagjait. A beruházási bizottság tagjait 2015 szeptemberére kell kinevezni nyilvános felhívás alapján. Szintén szeptemberben az Európai Parlament meg fogja hallgatni az ESBA ügyvezető igazgatójának és helyettes ügyvezető igazgatójának posztjára jelentkező jelölteket. A Bizottság tervei között szerepel, hogy az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat 2015 őszére működőképes legyen, az Európai Beruházási Projektek Portálja pedig 2015 végére.

4.            Mi az Európai Beruházási Projektek Portálja? Ki üzemelteti?

Az Európai Beruházási Projektek Portálja javítani fogja a már megkezdett és a jövőbeni európai projektekkel kapcsolatos átláthatóságot a potenciális befektetők körében, és ezáltal remélhetőleg a lehető legnagyobb mértékben növeli majd a befektetői részvételt ezekben a projektekben (amelyek nem feltétlenül részesülnek közfinanszírozásban). A projektportál lehetőséget fog nyújtani a külső finanszírozásra igényt tartó EU-beli projektgazdáknak arra, hogy megosszák beruházási projektjeiket és az azzal kapcsolatos elképzeléseiket a lehetséges befektetőkkel. A projektportált az Európai Bizottság kezeli majd, és várhatóan 2015 végén fogja megkezdeni működését.

5.            Mi az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat? Milyen szolgáltatást nyújt?

Az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat egy helyen fog hozzáférést nyújtani a tanácsadó szolgáltatások széles spektrumához a projektek azonosítása, fejlesztése és végrehajtása, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, a pénzügyi eszközök felhasználása és a kapacitásépítés terén. A tanácsadó szolgálat elő fogja segíteni EU-szerte, hogy a közszféra és a magánszektor szereplői befektethessenek pénzügyi szempontból stabil projektekbe. A tervek szerint a tanácsadó szolgálat 2015 őszén fogja megkezdeni működését.

6.            Milyen az ESBA irányítási struktúrája?

Az ESBA-nak lesz egy irányítóbizottsága, amelynek feladata az, hogy általános politikai iránymutatással szolgáljon (a Bizottság három és az EBB egyetlen szakértőjéből tevődik majd össze), és egy beruházási bizottsága, amely az általános politikai iránymutatás alapján dönteni fog arról, hogy kell-e mozgósítani az ESBA keretében végzett EBB-műveletekre nyújtott uniós garanciát. A beruházási bizottságnak nyolc tagja lesz, és a testület elnökének tisztségét az ESBA ügyvezető igazgatója fogja betölteni. A beruházási bizottság tagjaival szembeni elvárások és a feladataik az ESBA-ról szóló rendeletben vannak rögzítve.

Az irányítóbizottság kiválaszt egy-egy jelöltet az ESBA ügyvezető igazgatójának és helyettes ügyvezető igazgatójának posztjára. Az Európai Parlament meghallgatást tart mindegyik jelölttel, majd jóváhagyja vagy elutasíthatja a jelölt személyét. Jóváhagyás esetén az EBB elnöke hivatalosan kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót. Az említett tisztviselők kinevezése három évre szól. Megbízatásuk egyszer hosszabbítható meg.

7.            Hogyan biztosítható, hogy az ESBA irányítási struktúrája független legyen az állami és magán-hozzájárulóktól? Milyen elszámoltathatósági intézkedések lesznek érvényben?               

A beruházási bizottság tagjai jelentős piaci tapasztalattal rendelkező független szakértők. Ez a biztosítéka annak, hogy a projektek kiválasztása bármiféle politikai beavatkozástól mentes legyen.

A magas fokú elszámoltathatóság érdekében az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató kérés alapján jelentést fog tenni az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak az ESBA teljesítményéről, és ha kell, részt fog venni az ezzel kapcsolatos meghallgatásokon.

Az EBB elnöke is elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek az ESBA keretébe illeszkedő EBB-finanszírozással és beruházási műveletekkel kapcsolatban. Őt is felkérhetik, hogy vegyen részt meghallgatáson, amennyiben az Európai Parlamentnek kérdései merülnek fel.

8.            Mi a szerepe az EBB-nek a döntéshozatalban?

Mivel az EBB forrásokat biztosít az ESBA céljaira, a bank képviselteti magát az alap irányítóbizottságában. Mivel az ESBA az EBB-n belül működik, az ESBA által támogatott valamennyi projekthez szükség van az EBB szokásos eljárásai szerinti jóváhagyásra. A kis- és középvállalkozásoknak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül nyújtott ESBA-finanszírozásához szükség van az EBA szokásos eljárásai szerinti jóváhagyásra is.

9.            Milyen szerepet játszik az Európai Parlament és a Számvevőszék az ESBA ellenőrzésében?

Az ESBA-rendelet részletes szabályok révén biztosítja, hogy az ESBA elszámoltatható legyen az Európai Parlament felé. Az ellenőrzés két fő elv köré szerveződik:

a)            Jelentéstétel: az EBB egyrészt évente kétszer jelentést tesz a Bizottságnak, másrészt évente egyszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet keretében általa végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra hozzák. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról.

b)            Elszámoltathatóság: az Európai Parlamentnek jogában áll – az ESBA-igazgatótanács elnökének és az alap ügyvezető igazgatójának részvételével – bármikor meghallgatást tartani az alap teljesítményéről. A jogszabály kötelezi az ügyvezető igazgatót és az irányítóbizottság elnökét, hogy szóban vagy írásban haladéktalanul válaszoljon az Európai Parlament által feltett kérdésekre. Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottságot is jelentéstételre kérheti. Az Európai Beruházási Bank elnökét is felkérheti meghallgatásra az Európai Parlament, és az EBB elnökének késedelem nélkül – szóban vagy írásban – szintén válaszolnia kell a Parlament kérdéseire.

A Számvevőszék az uniós garancia, valamint az Unió általános költségvetését érintő kifizetések és behajtások pénzügyi ellenőrzését a szokásos szabályainak megfelelően hajtja végre. Az EBB tevékenységének pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó eddigi szerepe (amelyet az EBB, a Számvevőszék és a Bizottság háromoldalú egyezménye részletez) változatlan marad. Az EBB évente kockázatértékelést készít a Bizottságnak és a Számvevőszéknek az EBB általi, illetve az EBA/ESBA keretében végzett finanszírozási műveletekről.

10.          Hogyan tudnak hozzájárulni a tagállamok a beruházási tervhez?             

Az ESBA kialakítása a lehető legrugalmasabb lesz, ami megkönnyíti a tagállami hozzájárulásokat. A tagállamok – közvetlen vagy a nemzeti fejlesztési bankjaikon keresztül történő – hozzájárulására sor kerülhet a kockázatviselési kapacitás szintjén (kiegészítve az uniós költségvetésből és az EBB által nyújtott hozzájárulást), beruházási platformon keresztül, illetőleg egyes projektek és tevékenységek közvetlen társfinanszírozása révén.

11.          A beruházási tervhez nyújtott nemzeti hozzájárulásokat beszámítják-e az adott tagállam költségvetési hiányába vagy államadósságába, és figyelembe veszik-e a Stabilitási és Növekedési Paktum alkalmazása során?

Az ESBA-rendelet hivatkozik a Bizottság egy korábbi kijelentésére azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében nyújtott hozzájárulásait. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretébe illeszkedő beruházási platformok kezelése elsősorban attól függ, hogy a platform melyik statisztikai osztályba sorolható az Eurostat szerinti osztályozás alapján. Ugyanazok az Eurostat-szabályok érvényesek ezekre a platformokra – akár állami kiadásnak minősülnek, akár nem –, mint a nemzeti fejlesztési bankokra. A jogi személyiséggel rendelkező beruházási platformok különleges célú gazdasági egységként (céltársaságként) kezelhetők ebből a szempontból.

A céltársaságok rendszerint a kormányzati ágazatba vannak besorolva, ha az állam hozta létre őket, és közigazgatási szervként működnek. Több részvényessel vagy szponzorral rendelkező beruházási platform esetében a platform jogállása attól függ, hogy a nemzeti számlákra vonatkozó szabályok értelmében mely gazdálkodó egység(ek) ellenőrzése alatt áll. Amennyiben a nemzeti fejlesztési bank a kormányzati ágazatba van besorolva, vagy ha az általa végzett műveleteket átvezetik a kormányzaton, a fő kérdés az, hogy melyik gazdálkodó egység hozta létre és ellenőrzi a céltársaságot.

A tagállamoknak – akár az államnak, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy az állam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankoknak – az ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA-beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek. Ebben az esetben pedig az ilyen egyszeri intézkedések költsége nem veendő figyelembe a strukturális hiánynak a Stabilitási és Növekedési Paktum szerint történő meghatározása során. Ezeket az egyszeri intézkedéseket azonban be kell vezetni az államháztartással kapcsolatos elszámolásokba.

A rendeletbeli hivatkozás természetesen nem jelenti a szabályok megváltoztatását, hanem csak emlékeztet a hatályos rendelkezésekre. A Bizottság minden ügyet eseti alapon vizsgál ki.

12.          Ha egy tagállam hozzájárul az európai beruházási terv költségvetéséhez, az általa rendelkezésre bocsátott pénz csak az adott országban indított projektekre fog menni?

Nem, a tagállami hozzájárulások nem feltétlenül az adott országban kerülnek felhasználásra. A nemzeti fejlesztési bankok például finanszírozhatnak más tagállamokban indított beruházási projekteket. Létrehozhatnak továbbá együttes beruházást célzó platformokat szomszédos országokkal, valamint országok közötti projektekbe is beruházhatnak.

13.          Hogyan nyújthatnak a nemzeti fejlesztési bankok pénzügyi vagy humánerőforrást?

A nemzeti fejlesztési bankok pénzügyi hozzájárulása az alap szintjén, társfinanszírozási platform keretében vagy projektszinten valósulhat meg. Ami a nemzeti fejlesztési bankok személyzetével való együttműködést illeti, az Európai Beruházási Bank és a nemzeti fejlesztési bankok már jelenleg is egyeztetnek és megosztják egymással szakértelmüket. Ez az együttműködés a jövőben minden bizonnyal el fog mélyülni, hiszen a nemzeti fejlesztési bankok kiválóan alkalmasak arra, hogy értékes helyszíni tapasztalatukat és szakértelmüket bevetve elősegítsék a beruházási terv céljainak a megvalósítását.

14.          Mik azok a beruházási platformok? Hogyan működnek?

A beruházások mérete nem elhanyagolható szempont, ezért indokolt, hogy a magán-, illetve közszférabeli projektgazdák – a különleges célú gazdasági egységekhez hasonlítható – tematikus beruházási platformokat hozzanak létre, hogy összevonjanak projekteket olyan területeken, mint például az energiahatékonyság növelése vagy a széles sávú infrastruktúra kiépítése. Ez lehetővé tenné a projektek közös finanszírozását az Európai Stratégiai Beruházási Alapból és más forrásokból. Hatékonyabb és technikailag könnyebb az ESBA-ból forrásokat biztosítani ilyen – egy vagy több tagország projektjeit összefogó – tematikus platformok számára, mintsem külön-külön szerződést kötni egyéni befektetőkkel.

Beruházási platform létrehozható földrajzi alapon is: lehet regionális, tagállami szintű, illetve kiterjedhet több országra. Bizonyos – például energiahálózatok összekapcsolására irányuló – projektek esetében szükség lehet több régió vagy ország általi társfinanszírozásra, illetve azok együttműködésére. Az ezeknek a platformoknak a megszervezésére vonatkozó szabályok nem kötő erejűek.

15.          Részt vehetnek-e nem uniós országok az európai beruházási tervben? Hogyan járulhatnak hozzá?

Az ESBA hatásának maximálása érdekében fontos, hogy az alaphoz hozzájárulhassanak harmadik felek is, beleértve az EU-n kívüli szereplőket is. A nem uniós országok társfinanszírozóként beruházhatnak ESBA-projektekbe – közvetlenül vagy társfinanszírozási platformokon keresztül. Ha az irányítóbizottság jóváhagyja, nem uniós országok hozzájárulhatnak készpénzzel az ESBA-hoz, de ez nem jogosítja fel őket arra, hogy részt vegyenek az irányítóbizottság általi döntéshozatalban, illetve hogy szavazzanak az irányítóbizottság ülésein.

ESBA-finanszírozásban nem uniós országok szervezetei is részesülhetnek, de csak akkor, ha EU-országokra is kiterjedő nemzetközi projektekben vesznek részt. Az európai szomszédságpolitika és ezen belül a stratégiai partnerség hatálya alá, illetve a bővítési politika hatálya alá tartozó országok, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországai, valamint tengerentúli országok vagy területek jöhetnek itt szóba.

16.          Milyen típusú projekteket támogat az ESBA?    

A magánszektorral folytatott eszmecsere alapján megállapítható, hogy a befektetők számára kifejezetten fontos, hogy a beruházási terv keretében támogatható projektek minősége megbízható legyen, és kiválasztásuk független eljárás révén történjen. A projektekkel szemben elvárás, hogy 1) a kiegészítő források birtokában gazdaságilag életképesek legyenek, 2) legyenek kellően kiforrottak ahhoz, hogy globális vagy helyi szinten megfelelően ki lehessen értékelni őket, 3) rendelkezzenek európai hozzáadott értékkel és álljanak összhangban az uniós szakpolitikai prioritásokkal, valamint 4) ahol lehet, biztosítsák magánforrások bevonását a lehető legnagyobb arányban. Nem feltétel a projektekkel szemben, hogy több országra kiterjedjenek.

Az uniós garancia lehetővé fogja tenni az EBB-nek, hogy – a szokványos tevékenységén túllépve – magánszektorbeli szereplőkkel közösen kockázatosabb beruházásokat eszközöljön anélkül, hogy veszélyeztetné „AAA” hitelminősítését.

17.          Milyen kritériumok alapján választják ki a projekteket? Milyen projektek részesülnek finanszírozásban? Ki felelős annak eldöntésében, hogy mely projektek felelnek meg a kritériumoknak?

A projektek kiválasztása nem politikai alapon történik, hanem szigorú támogathatósági kritériumok szerint, és nincsenek ország vagy ágazat szerint meghatározott kvóták. Ez kritikus fontosságú annak érdekében, hogy magánbefektetők is kellően ösztönözve érezzék magukat arra, hogy részt vegyenek az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott projektek finanszírozásában. Ha ugyanis úgy ítélik meg, hogy a hatóságok beavatkoznak a folyamatba, az elriasztja őket. A független szakértőkből álló beruházási bizottság (fentebb részletesebben ismertetjük a testület összetételét) a beruházási iránymutatások és a mutatókat tartalmazó eredménytábla alapján dönt arról, hogy az egyes projektekre kiterjedhet-e az EU által nyújtott garancia.

Olyan projektek támogathatók, amelyek megfelelnek az addicionalitás elvének (azaz a megvalósításuk nem lenne lehetséges uniós garancia nélkül), gazdaságilag életképesek, megbízhatók és hitelesek, valamint hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához a növekedésösztönző kulcsterületeken. Ez utóbbiak közé tartozik az oktatás és a tudásfejlesztés, az innováció és a digitális gazdaság, az energiaunió, a közlekedési infrastruktúra, a szociális infrastruktúra, valamint a természeti erőforrások és a környezetvédelem. Az is fontos, hogy a projektek céljaira a lehető legnagyobb mértékű magánfinanszírozás mozgósítható legyen.

18.          Ki pályázhat ESBA-finanszírozásra és hogyan? Van-e alsó küszöbérték?

A következők pályázhatnak finanszírozásra az Európai Stratégiai Beruházási Alapból: tetszőleges méretű szervezetek, ideértve a közüzemi szolgáltatókat, a különleges célú gazdasági egységeket vagy projekttársaságokat, kis- és középvállalkozások (legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató cégek) és közepes piaci tőkeértékű (legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató) vállalatok, közszektorbeli szervezetek (kivéve magukat a tagállamokat), nemzeti fejlesztési bankok vagy más, pénzügyi közvetítést folytató intézmények, alapok és egyéb kollektívbefektetésieszköz-formák, testre szabott beruházási platformok.

Rendszerint kétféleképpen lehet ESBA-forrásokra pályázni. Először is, a projektgazdák bármikor közvetlenül kapcsolatba léphetnek az EBB-vel, és kérelmet nyújthatnak be a bank honlapján leírt jelentkezési eljárás szerint (támogatási terület: stratégiai beruházások). A tagállamok kormányai nem gyakorolnak felügyeletet e felett a folyamat felett. A projekteket bármikor be lehet nyújtani, az eljárás e tekintetben dinamikus. Az Európai Beruházási Bank megvizsgálja a beérkezett projektjavaslatokat és dönt arról, hogy alkalmasak-e a bank, illetve az ESBA általi finanszírozásra (uniós garancia alapján). Másodsorban pedig az Európai Beruházási Alap révén finanszírozott ESBA-ügyletek iránt érdeklődő kkv-k (támogatási terület: kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok) az EBA honlapján tudnak tájékozódni az EBA-források közvetítőiről.

19.          Hogyan jár el az ESBA konkrétan a hosszú távú beruházási projektek esetében, mindenekelőtt akkor, ha azok nagyarányú (50%-os vagy azt meghaladó) közberuházást igényelnek?

Az energiahatékonyság, az infrastruktúra és a digitális menetrend (például a távoli területeken létrehozott széles sávú hálózat) terén gyakran erre van szükség ahhoz, hogy a projektek életképesek legyenek. Az ESBA alapvetően a beruházás kockázatosabb részét finanszírozza, így a magánbefektetőket fenyegető kockázat csökkentése révén maximalizálja a magánszektorbeli finanszírozást (első veszteségi fedezet). A tagállamok és a nemzeti fejlesztési bankok a különböző projektek szintjén nyújthatnak társfinanszírozást. Ilyen módon egy bizonyos projekthez nagyobb mértékű állami finanszírozást tudnak biztosítani. A földrajzi területtől és az ágazattól függően a beruházás egyes projektekbe jobban megtérül, mint másokba. Ez nem jelent problémát, mivel az ESBA keretében különböző projektek tekintélyes portfóliója áll rendelkezésre a legkülönfélébb területeken a közlekedéstől az oktatáson és az energián át az innovációig.

Emellett a tagállamok igénybe vehetik a strukturális alapokat olyan projektek finanszírozásához, amelyek nagyobb állami részvételt tesznek szükségessé, és amelyek esetében – a korlátozott megtérülésre tekintettel – esetleg nehezebb magánbefektetőket bevonni.

20.          Hogyan fogja segíteni az ESBA a kkv-kat?

Az ESBA (saját tőke, kvázi-sajáttőke stb. révén) finanszírozást nyújt magas kockázatúnak tekintett projektekhez. Ez fontos, hiszen az ilyen projekteknél a jelenlegi gazdasági helyzetben gyakran hiányzik a beruházási hajlandóság. Ez előnyös lehet a kezdő, innovatív kisvállalkozásoknak, melyeket a befektetők általában kockázatosabbnak ítélnek meg, mint a már régebb óta működő vagy nagyobb méretű vállalatokat. Az ESBA által generált összes befektetés egynegyede – 75 milliárd euró a következő három évben – a kis- és középvállalkozásoknál és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknál landol az EBB-csoport részét képező EBA közreműködésével. A kkv-k általában elkülönített alapokon, pl. különleges célú gazdasági egységeken (céltársaságokon) vagy közvetítőkön (bankokon stb.) keresztül jutnak hozzá ehhez a forráshoz.

Az EBA már megkezdte a kis- és középvállalkozások társfinanszírozását: 2015 májusában aláírta az első megállapodást egy francia bankkal innovatív vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök növeléséről. Ezt további hasonló, más országok bankjaival kötött megállapodások követték.

A kkv-k finanszírozására vonatkozó támogatási területen felhasználhatók lesznek egyrészt a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő (COSME) program keretében rendelkezésre álló források, másrészt megerősítésre kerül a COSME részét képező hitelgarancia-eszköz végrehajtása. Nagy az igény a COSME-forrásokra, ám a program költségvetése korlátozott. Az ESBA keretében nyújtott garanciának köszönhetően hamarabb nyélbe üthetők az EBA forrásainak elosztására vonatkozó ügyletek a pénzügyi közvetítőkkel, mint akkor, amikor csak a COSME-források álltak rendelkezésre. Ez sokszorosan pozitív hatással fog járni: további beruházásokra fog sor kerülni, lendületet kap a növekedés, és gyorsulni fog a gazdasági felépülés.

21.          Mi a különbség a jelenleg az EBB által finanszírozott projektek és az ESBA által finanszírozott projektek között? Mi az ún. addicionalitás?

Az addicionalitás azt jelenti, hogy a projektet nem lehetne megvalósítani uniós garancia nélkül, és hogy más finanszírozási források nem állnak a projekt rendelkezésére annak kedvezőtlen kockázati profilja miatt.

Az ESBA-műveletek kiegészítik az EBB hagyományos tevékenységét, mivel rendszerint eltérő kockázati profilt céloznak meg. Például be lehet vonni az ESBA-t élvonalbeli technológiák és innovatív ágazatok, valamint olyan projektek finanszírozásába, amelyek országkockázatuk és a magánszektor kockázatkerülése miatt kockázatosabbnak minősülnek.

Az EBA forrásaira a jövőben is jogosultak lesznek a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, de az ESBA-nak köszönhetően nagyobb lesz a finanszírozás volumene, kockázatosabb vagy innovatívabb profilú vállalkozások részesülhetnek támogatásban, és hamarabb hozzá lehet jutni a forrásokhoz, mint az Európai Beruházási Alapra vonatkozó szabályok alapján.

22.          Hogyan biztosítja a Bizottság, hogy egy alapvetően a magánbefektetői részvételtől függő alap a fenntartható és környezetbarát gazdasági fejlődést célzó projektekbe fektessen be?

Az alap a beruházási iránymutatás alapján dönti el, hogy melyik projektekbe fektet be. Az egyes projektekről – azok alkalmassága alapján – a beruházási bizottság dönt. Az életképességi kritériumok az adott ágazat jellegétől függően változhatnak: a megújuló energia nyilvánvalóan különbözik a közlekedéstől, a közlekedés pedig az oktatástól. A fenntartható és környezetbarát gazdasági növekedés előmozdítása, valamint minőségi és versenyképes munkahelyek létrehozása egyaránt olyan szempont, amelyet szem előtt kell tartani ebben az összefüggésben, és ehhez kiváltképp célszerű lehet összeállítani egy, a projektek értékelésére szolgáló eredménytáblát.

23.          Hogyan biztosítja a Bizottság, hogy az ESBA eredményesen kezelje az uniós tagállamok közötti makrogazdasági egyensúlyhiányokat, és különösen azt, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő gazdaságok számára előnyösek legyenek ezek a beruházások?

A könnyen sebezhető, kevésbé stabil gazdaságok rendszerint nagyobb kockázatot jelentenek a befektetőknek. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap – azáltal, hogy lehetővé teszi az EBA számára, hogy nagyobb kockázatot vállaljon – meg fogja könnyíteni a beruházást a válság által leginkább sújtott régiókban.

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a társadalmi és gazdasági kohéziót előmozdító regionális és helyi projektek vonatkozásában változatlanul a strukturális alapokat használják. Az ESBA-n belül nem lesznek bizonyos ágazatok vagy régiók számára elkülönített források. Mindazonáltal, a már említettek szerint, az életképességi kritériumok az ebben az összefüggésben figyelembe vett ágazatok és társadalmi megtérülés függvényében eltérők lesznek. Az ESBA mindenképpen az EU egészére kiterjedően fog projekteket finanszírozni, továbbá a technikai segítségnyújtás jelentős fokozása révén biztosítja, hogy valamennyi ország jól kidolgozott, életképes és befektetésre alkalmas projektekkel tudjon előállni.

24.          Az ESBA-projektekre vonatkozni fognak-e az állami támogatási szabályok?        

Az EU-szerződések értelmében az ESBA-finanszírozás nem minősül állami támogatásnak, ezért nincs szükség arra, hogy az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján az Európai Bizottság jóváhagyja azt. Az ESBA-műveletek olyan beruházásokat céloznak meg, amelyeket a piac nem megfelelő működése vagy az elégtelen beruházási feltételek miatt csak részlegesen vagy egyáltalán nem lehetne kivitelezni, és az ESBA révén finanszírozott projektek kockázati besorolása rendszerint rosszabb, mint az EBA rendes műveletei keretében támogatott projekteké.

Az ESBA forrásaiból támogatott projektek a tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatásban (társfinanszírozásban) is részesülhetnek. Ez a társfinanszírozás azonban állami támogatásnak minősül – kivéve, ha piaci feltételek mellett nyújtották – , és csak akkor kerülhet rá sor, ha a Bizottság jóváhagyta azt.

A Bizottság az utóbbi két évben korszerűsítette, és ennek keretében jelentősen módosította az állami támogatás szabályait. Naprakésszé tette a fő gazdasági ágazatokra, például a széles sávú rendszerekre, a légi közlekedésre és az energiaiparra vonatkozó szabályokat, mégpedig azért, hogy biztosítsa, hogy az adófizetők pénzét olyan jól kigondolt támogatási intézkedésekre fordítsák, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést és nem ássák alá a tisztességes versenyt. A Bizottság a tagállamok által társfinanszírozott ESBA-projekteket az állami támogatásra vonatkozó korszerűsített szabályok alapján fogja elbírálni.

Annak érdekében, hogy az ESBA-műveletek végrehajtása ne szenvedjen késedelmet, a Bizottság prioritásként, gyorsított eljárás keretében fogja kiértékelni a tagállamok általi társfinanszírozást. A Bizottság célja, hogy a tagállamok által az előírások értelmében szolgáltatott információk kézhezvételétől számított hat héten belül elvégezze ezt az értékelést. A gyorsított eljárás céljaira a Bizottság létre fog hozni egy belső munkacsoportot és egy olyan fórumot, ahol a tagállamok meg tudják osztani egymással a bevált módszereiket, valamint tanácsokkal fog szolgálni a tagállamoknak abban, hogyan tudják projektjeiket az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően kialakítani.

A gyorsított eljárás felettébb indokolt, hiszen megoldást kell találni arra, hogy hiányoznak a beruházások az EU-ban, és elesnek a finanszírozástól olyan, egyébként gazdaságilag életképes projektek, amelyeket a magánbefektetők túlságosan kockázatosnak ítélnek. Ezt a problémát hivatott orvosolni az Európai Stratégiai Beruházási Alap a magánberuházások mozgósítása és az egyedi finanszírozási forma révén.

Az állami támogatás uniós szabályai – amellett, hogy jól illeszkednek az európai beruházási terv azon célkitűzéséhez, hogy pótolni kell a piaci hiányosságokat és élénkíteni kell a magánberuházásokat – biztosítják, hogy a projektek valós szükségleteket elégítsenek ki, kordában tartsák a kiadásokat, és garantálják, hogy valóban szükség legyen állami pénzre az adott projekt elindításához.

 

25.          Honnan származik a 8 milliárd eurós uniós garanciaalap? Ki finanszírozza azt?

Az EU által garanciaként nyújtott 16 milliárd euróból egy (a garancia felét kitevő) 8 milliárd eurós garanciaalap kerül létrehozásra, melynek célja az, hogy mérsékelje az EU költségvetésére gyakorolt lehetséges hatást, amennyiben lehívják az uniós garanciát. A garanciaalapot a garancia értékének 50%-ában állapították meg, ami lehetővé teszi, hogy az EU-nak bármilyen potenciális kockázat bekövetkezte esetén megfelelő biztonsági tartalék álljon rendelkezésére. A 8 milliárd eurós garanciaalap csupán azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a kifizetéseket garancialehívás esetén, és ne legyen szükség hirtelen kiadáscsökkentésre vagy átprogramozásra. A garanciaalap átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi a költségvetési keretet, ám a garancia működése szempontjából nincs rá feltétlenül szükség.

Az uniós garanciaalap létrehozásához 8 milliárd euró került átcsoportosításra az EU költségvetéséből. 5 milliárd euró már létező uniós finanszírozási programokból lesz átcsoportosítva (2,2 milliárd a Horizont 2020 keretprogramból, 2,8 milliárd pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből), a maradék 3 milliárd euró pedig az EU-költségvetés tartalékaiból.

26.          Miért csökkenti a Bizottság a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott programok költségvetését? Nem tartja vajon fontosnak a kutatást?

A kutatásba történő beruházás az EU számára prioritást élvez, és ez a jövőben is így lesz. Az európai beruházási terv pedig a kutatási projektek támogatásának fontos eszköze lesz Európa-szerte. A beruházási tervnek köszönhetően az uniós költségvetés összességében több kutatási és innovációs beruházást fog mozgósítani az elkövetkező évek alatt, mint önmagában a Horizont 2020 program.

A Bizottság biztosítani kívánja, hogy az ígéretes új vállalkozások az általuk kidolgozott előremutató, innovatív megoldásokat a megfelelő pénzügyi eszköz segítségével sikeresen be tudják vezetni a piacon. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap olyan projekteket finanszíroz majd, amelyek innovatívak, ezért kockázatosabbak a beruházók számára. Szükség van erre a kezdő lökésre ahhoz, hogy erőre kapjanak ezek az újító szellemű, kutatáson alapuló kezdő vállalkozások.

A Horizont 2020-ból átcsoportosított 2,2 milliárd euró a keretprogram 2014–2020 közötti pénzügyi keretösszegének mindössze 2,9 %-át teszi ki. Az átcsoportosítást követően a Horizont 2020 pénzügyi keretösszege folyó áron még mindig 39%-kal magasabb, mint a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló hetedik kutatási keretprogramé (állandó áron 26%). A Horizont 2020 programon belül az Európai Kutatási Tanács, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvés és „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” céljaira elkülönített költségvetési tételek nem kerülnek felhasználásra az ESBA keretében.

27.          Miért vonnak el pénzt az innovációtól, miközben más szakpolitikáktól, például a mezőgazdaságtól nem?

Az EU egy nehéz tárgyalási folyamat után 2013-ban elfogadta a 2014–2020 közötti időszakra szóló, 1000 milliárd eurós többéves pénzügyi keretet (MFF). Az MFF fejezetekre oszlik (pl. versenyképesség, kohézió, mezőgazdaság, külső tevékenység). A fejezetek közötti forrásátcsoportosítás olyan változásokat tesz szükségessé az MFF-ben, amelyeket a tagállamoknak egyhangúlag kell jóváhagyniuk. Egy ilyen módosítás összetett és időigényes tárgyalásokat tenne szükségessé, amelyek kimenetele bizonytalan lenne.

Ráadásul mivel az ESBA célja az, hogy az átlagosnál kockázatosabb projekteket és vállalkozásokat finanszírozzon, az átcsoportosított források a jövőben is támogatni fogják az innovációt, jóllehet más eszközökön keresztül.

28.          Hogy fogják elosztani ezt a 8 milliárd eurót a kérdéses időszakban?

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap tőkésítésére első körben 2015-ben és 2016 fog sor kerülni, a fennmaradó összeg pedig az azt követő évek során kerül átcsoportosításra. A 2016-os évre vonatkozó költségvetési tervezet például 500 millió euró összegű kifizetést és 2 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást tartalmaz az ESBA céljaira. Ebből 707 millió euró a Horizont 2020 keretprogramból, 620 millió euró az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, 703 millió pedig a tartalékokból származik. Ezekről a végleges összegekről az a különleges módosító indítvány rendelkezik, amely a 2016. évi költségvetési tervezetet hivatott összhangba hozni a 2015. május 28-i megállapodással.

29.     Szükség van-e a költségvetés módosítására a 2015-ös tartalékok felhasználásához?

A 2015-ös költségvetést már módosították az ESBA céljaira szánt induló tőke rendelkezésre bocsátása érdekében (1. sz. költségvetés-módosítási tervezet).

30.          Az első veszteségi fedezet nyújtásából adódóan előfordulhat-e, hogy a veszteséges projektek akár évtizedeken át terhelik az alapot? Lehetővé teszi-e az ESBA olyan projektek finanszírozását, amelyek az EBB számára túl kockázatosak lennének?

Az EBB közszektorbeli bank, amelynek tevékenységét nem a profitszerzés vezérli. Lehetséges tevékenységi körének az szab korlátot, hogy bankként vissza kell fizetnie a kölcsönök nyújtására használt forrásokat, valamint kezelnie kell portfóliója kockázatait. Ennek megfelelően az ESBA szerepet kap a kockázatok egy részének semlegesítésében, hogy lehetővé tegye a bank számára a magasabb kockázati profilú további projekteknek való kölcsönzést.

Az elképzelések szerint nem kívánatos, hogy az ESBA-ra egyedüli finanszírozási forrásként támaszkodjanak. Az a cél, hogy az ESBA megvédjen más befektetőket az első veszteségtől, így vonzóbbá téve számukra a befektetést. Csak akkor kerül sor egy projekt kiválasztására, ha életképes és – az ESBA közreműködésével – megfelelő multiplikátorhatást tud elérni magánbefektetők bevonása révén. Egyes projektek természetesen jobban meg fognak térülni, mint mások.

Azokat a projekteket, amelyekre garancia adható, minőségük alapján egy független szakértői testület – a beruházási bizottság – fogja jóváhagyni. Egyes projektek ugyan veszteséggel járhatnak, ám az alap átfogó teljesítményének biztosítania kell a hosszú távú hozamot az állami és magánbefektetőknek, így garantálva az adófizetők pénzének megtérülését.

31.          Miért rendelkeznek nagyobb tőkeáttételi hatással a kölcsönök, a saját tőke és a garanciák, mint az egyszerű támogatások?

A többlet-tőkeáttétel abból ered, hogy a pénz nem közvetlenül a végső kedvezményezetthez érkezik, hanem az EBB a rendelkezésére álló eszközöket saját kölcsönfelvételének fedezésére használja. Az ESBA-tól származó 21 milliárd eurónak köszönhetően az EBB nagyjából háromszor ennyi kölcsönt tud felvenni, majd ezt az összeget beruházásra, vagyis a végső kedvezményezettek finanszírozására tudja fordítani – ahelyett, hogy a 21 milliárd eurót közvetlenül szétosztaná támogatásként.

32.          Túl kevés a rendelkezésre álló tőke és készpénz – az elképzelés csupán egy pénzügyi konstrukció.

A kezdeményezés a közpénzek intelligens felhasználását jelenti – célja, hogy magánforrásokat vonjon be a beruházásokba. Az ESBA létrehozásához 16 milliárd euró összegű garancia jön létre az uniós költségvetésben. Ez a pénz az Európai Beruházási Bank kockázatviselési képességét növeli. A garancia az 5 milliárd euró összegű EBB-forrással együtt semlegesíti a stratégiai beruházások magasabb kockázatát, így mozgósítva azokat a magánforrásokat, amelyeket jelenleg nem fektetnek be a reálgazdaságba. Az alap tehát jelentős finanszírozási képességgel kezdi meg működését, a későbbiekben pedig tevékenységi köre tovább bővíthető. A Bizottság és az EBB óvatos becsléssel 15-szörös tőkeáttételt állapított meg, ami helytállónak és megvalósíthatónak tekinthető. Az EBB tekintélyes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen.

Emellett – az ESBA által mozgósított 315 milliárd eurón felül – hatékonyabban kell felhasználni az európai strukturális és beruházási alapokat, aminek következtében az alap hatása is megsokszorozódik. A tagállamok és a magánbefektetők platform- vagy projektszinten vehetnek részt az alap tevékenységében.

33.          A pénz a viszonylag biztonságos projektekhez kerül, amelyek egyébként is finanszírozásban részesültek volna. Nem szorítja-e ki a magánbefektetőket a beruházási terv?        

Azokhoz a projektekhez képest, melyeket a magánszektor az uniós garancia nélkül önállóan finanszírozott volna, az ESBA kockázatosabb projektekre irányul – olyan projekteket karol fel, amelyeket az állami vagy a magánszektor egyedül nem lett volna képes finanszírozni. Az ESBA-nak nem célja olyan projekteket finanszírozni, amelyek egyébként is hozzájutottak volna magánszektorbeli, nemzeti szintű vagy más uniós forrásokhoz. Az ESBA átlagban az összes beruházás 20%-át finanszírozza, így a maradék 80%-ot más forrásokból kell fedezni.

34.          Az 1:15 multiplikátorhatást a Bizottság és az EBB az uniós és EBB-programokból leszűrt korábbi tapasztalatokon alapuló „óvatos becslésnek” tekinti. Milyen konkrét tapasztalatok értendők ez alatt?

Az EBB szakértői több alkalommal is kijelentették, hogy a multiplikátorhatás az EBB tapasztalatai alapján óvatos becslésnek tekintendő. Az EBB kockázatokkal foglalkozó részlege széles körű tapasztalatokkal rendelkezik a különböző ágazatok részére történő kölcsönzés terén. Példaként említhető, hogy az EBB 2012–2013-as tőkeemelése 1:18 arányú multiplikátorhatással járt. Ami a Bizottságot illeti, a versenyképességi és innovációs keretprogrammal (CIP) és az annak részét képező kkv-garanciakerettel (SMIG) kapcsolatban általa szerzett tapasztalat alapján hozzávetőleg 1:30 arányú multiplikátorhatás prognosztizálható.

35.          Milyen konkrét adatok állnak rendelkezésre? Hagyatkozhatunk-e a múltbeli tapasztalatra a jelenlegi helyzetben, a nemzeti költségvetési megszorítások közepette?

A multiplikátorhatás egy becsült átlagérték, és nem kapcsolódik közvetlenül a tagállamok költségvetési helyzetéhez. A multiplikátor egyik fontos eleme a magánbefektetők bevonása. A néhány évvel ezelőtti helyzethez képest Európában ma magas a likviditási szint, tehát a magánbefektetők rendelkeznek befektetési célból mozgósítható forrásokkal.

36.          Milyen pénzügyi eszközökre fogja alapozni az ESBA az arra irányuló tevékenységét, hogy magán-, illetve állami befektetőket vonjon be egy-egy projekt finanszírozásába?       

Az ESBA a pénzügyi eszközök széles skáláját fogja alkalmazni, és az adott projekttől függően, a lehető leghatékonyabb finanszírozási megoldás biztosítása érdekében rugalmasan fogja kiválasztani a használandó eszközt. Az ESBA használhat például hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, garanciákat, saját tőkét, kvázi-sajáttőkét, hitelminőség-javító eszközöket vagy kockázati tőkét. Lehetősége lesz a projektek közvetlen finanszírozására, illetve a különféle projekteket finanszírozó alapokban való részvételre is.

37.          Meddig fog működni az ESBA? Mi az alap élettartama?

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap első beruházási időszaka négy évig tart. Három év után az alap független értékelés tárgyát képezi. A Bizottság közzé fog tenni egy jelentést, melyben kiértékeli, hogy az alap működése milyen hatást gyakorolt EU-szerte a beruházásokra, a munkahelyteremtésre, valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok forráshoz jutására. E jelentés alapján a Bizottság javaslatot tesz a társjogalkotóknak új beruházási időszak meghatározására, valamint megfelelő finanszírozás biztosítására, amennyiben:

  • a jelentés arra a következtetésre jut, hogy az ESBA céljai teljesülnek, és indokolt fenntartani beruházás-támogatási rendszert, vagy
  • ha a jelentés arra a következtetésre jut, hogy az alap nem érte el célkitűzéseit, viszont ennek ellenére indokolt fenntartani beruházás-támogatási rendszert, a Bizottság a feltárt hibákat kiküszöbölendő az ESBA átalakítására irányuló javaslatot dolgoz ki.

38.          Sok beruházás hosszabb időre szól, mint ameddig az ESBA tart. Erre milyen megoldás van?

Az ESBA-támogatással megvalósuló projektek az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap által finanszírozott projektek egyben, így azokat az EBB és az EBA felügyelni fogja, függetlenül a beruházás időtartamától.

39.          Kombinálhatók-e az ESBA adósság- és kockázatfinanszírozási eszközei a strukturális alapokkal?

A tagállamok a támogatható projektekbe történő beruházás céljából az ESBA-n kívül a strukturális alapokat is igénybe vehetik. A Bizottság a tagállamokat és a regionális hatóságokat egyaránt arra ösztönzi, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló uniós forrásokat a beruházások fellendítése céljából, a kulcsterületekre összpontosítva, és maximalizálva minden egyes befektetett euró multiplikátorhatását. Ez azt vonja maga után, hogy a pénzügyi eszközök használatán belül a hagyományos, vissza nem térítendő támogatásokról egyre inkább a kölcsönök, tőkebefektetések és garanciák felé tolódik a hangsúly.

A beruházási tervvel összefüggésben az a kitűzött cél, hogy az európai strukturális és beruházási alapok biztosította innovatív pénzügyi eszközök felhasználása legalább megkétszereződjön a 2014 és 2020 közötti időszakban. A vissza nem térítendő támogatások helyett az innovatív pénzügyi eszközök fokozott felhasználása előreláthatólag minden egyes befektetett euró hatását megnöveli.

Az innovatív eszközök összegének megkétszerezése és a multiplikátorhatás kiaknázása révén 2015 és 2017 között legalább 20 milliárd euró reálgazdasági többletberuházást lehetne mozgósítani a strukturális alapokon keresztül.

A Bizottság arra buzdítja a tagállamokat, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel a 2007–2013 közötti programozási időszak keretében még rendelkezésre álló uniós forrásokat, és gondoskodjanak arról, hogy e források felhasználására teljes mértékben a beruházási tervvel összhangban kerüljön sor.

40.          Van-e átfedés az ESBA és az európai strukturális és beruházási alapok között? 

Nincs. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó szabályok értelmében az ESBA által nyújtott kockázatfinanszírozás kiegészíti az európai strukturális és beruházási alapok tevékenységét.

A két forrás eltérő célokat szolgál, és végrehajtásuk eltérő pénzügyi eszközökkel történik. Az ESBA arra összpontosít, hogy felkeltse a magánbefektetők érdeklődését a gazdaságilag életképes projektek iránt, ezzel szemben az európai strukturális és beruházási alapok elsősorban hagyományos, vissza nem térítendő támogatásokat kínálnak.

A Bizottság olyan konkrét iránymutatás kidolgozásán munkálkodik, amely segíteni fog az irányító hatóságoknak e két lehetőség együttes kiaknázásában. Ráadásul a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a strukturális alapok jövőbeli hatásának optimalizálása érdekében növeljék legalább kétszeresére az innovatív pénzügyi eszközök használatát.

Egy fiktív példán érzékeltetve a kétféle finanszírozás közötti különbséget: egy útdíjas út megépítése egy ipari központban vonzó lehet a befektetők számára, így könnyebben finanszírozható az ESBA-n keresztül. Ellenben egy útdíj nélküli út vidéki területen való megépítése valószínűleg nem kelti fel a magánbefektetők érdeklődését, tehát célszerűbb az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozni.

 

 

MEMO/15/5419

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar