Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Az energiapiacok összekapcsolása az ellátásbiztonság, a piaci integráció és a megújuló energiák széles körű elterjesztése érdekében

Brüsszel, 25 február 2015

Mi az a „villamosenergia-összekapcsolási cél”?

 

Az Európai Tanács 2014. októberi ülésén arra szólította fel a tagállamokat, hogy 2020-ig kapcsolják össze kiépített villamosenergia-termelési kapacitásuk legalább 10%-át. Ez azt jelenti, hogy minden tagállamnak olyan elektromos vezetékeket kell kiépítenie, amelyeken keresztül az erőműveiben előállított villamos energia legalább 10%-a a szomszédos országokba szállítható.

 

Miért van arra szükség, hogy az EU országainak villamosenergia-hálózatai összekapcsolódjanak?

 

Egy erőmű üzemzavara esetén, valamint szélsőséges időjárási viszonyok közepette szükség lehet arra, hogy az adott tagállam a szomszédaitól importálja a szükséges villamos energiát. Megfelelő infrastruktúra hiányában azonban nem lehetséges a villamos energia országok közötti adásvétele. Ezért az ellátásbiztonság és az energiaunió alapfeltételét képező, egész Európát lefedő, valóban integrált energiapiac megvalósítása szempontjából elengedhetetlen az egymástól elszigetelt villamosenergia-rendszerek összekapcsolása.

 

Egyszerűbben fogalmazva a szomszédos országok hálózatainak összekapcsolása révén:

 

- megbízhatóbbá válnak a villamosenergia-rendszerek, és csökken az áramkimaradások kockázata

- kevésbé van szükség új erőművek építésére, így pénz takarítható meg

- a fogyasztók több lehetőség között választhatnak, aminek révén mérséklődnek a háztartások villanyszámlái

- a villamosenergia-hálózatok könnyebben tudják kezelni a az egyre több megújuló energiát, különös tekintettel az ingadozó energiaforrásokra, mint a szél- és a napenergia.

 

A nagyobb megújulóenergia-termelés több munkahelyet is jelent: 2012-ben a megújuló energiával és a megújulóenergia-technológiával foglalkozó vállalatok mintegy 1,2 millió munkahelyet biztosítottak az EU-ban.

 

A cél elérése hatással lesz a villanyszámlákra?

 

Igen. Az európai energiahálózatok megfelelő összekapcsolása közvetlen fogyasztói megtakarításokat eredményez. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az uniós fogyasztók évente 12–40 milliárd eurót takaríthatnának meg az energiapiacok teljes integrációjának jóvoltából.

 

A földgázhálózatok esetében miért nincs hasonló célkitűzés?

 

A földgázt cseppfolyósított formában, illetve nem ritkán több országhatárt keresztező nagy csővezetékeken importáljuk, ezt követően jut el a végfogyasztókhoz, így nem lenne értelme a villamos hálózatokra vonatkozó célhoz hasonló célt kitűzni. Ehelyett az EU olyan célzott szabályokat vezetett be, amelyek a gázellátó infrastruktúrák zavarainak kockázatát kezelve garantálják a gázellátás biztonságát. A tagállamoknak képeseknek kelllenniük az olyan helyezetek kezelésére, amikor földgáz-infrastruktúrájuk legfontosabb összetevője (pl. egy csővezeték) üzemen kívül kerül.

 

Mely tagállamok kapcsolódása nem megfelelő jelenleg?

 

Jelenleg 12 tagállam nem kapcsolódik megfelelően az uniós villamosenergia-piachoz. Ezek a következők: Olaszország, Írország, Románia, Portugália, Észtország, Lettország, Litvánia, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Lengyelország, Ciprus és Málta.

 

Elég lesz a 10%?

 

A célkitűzés a kapcsolódási szint minimumát határozza meg, melyet 2020-ig valamennyi tagállamnak teljesítenie kell. Egy adott ország földrajzi helyzetéből és energiaszerkezetéből (pl. a megújuló energiák részarányából) adódóan elképzelhető, hogy az előírt 10%-os minimum elérése nem lesz elegendő. Ezért az EU azt tervezi, hogy 2030-ra 15%-ra emeli a célszámot. Mivel azonban a 15%-os arány egyes tagállamokban gazdaságilag indokolatlan mértékű beruházást tenne szükségessé, fontos lesz megállapítani, hogy hol vannak a szűk keresztmetszetek, és a magasabb célértékeket eseti alapon megállapítani.

 

Pontosan hogyan történik a cél teljesítése?

 

A cél teljesítésének legfőbb eszköze egy sor ún. közös érdekű infrastruktúra-projekt. Az első projektlistát 2013-ban fogadta el a Bizottság, és 248 projektből állt. Ebből 37 a 10%-os célt nem teljesítő tagállamokban végzendő villamosenergia-összekapcsolási projekt. E projektek mindegyikét gyorsított engedélyezési eljárások és szabályozási feltételek segítik, egyes projektek pedig pénzügyi támogatásban is részesülnek. A közös érdekű projektek nagyban hozzá fognak járulni a cél eléréséhez. Voltaképpen 2020-ra, amikor a beütemezett projektek lezárultak, két tagállam (Spanyolország és Ciprus) kivételével minden tagállam el fogja érni a 10%-os célt.

A közös érdekű projektek listája kétévente frissül, melynek alkalmával új projektek kerülnek felvételre, a befejezett projektek pedig lekerülnek a listáról.

 

Mi a helyzet akkor, haegy beruházás jelentős részét egy adott tagállambeli vállalatoknak kell elvégezniük, a beruházásnak azonban egy szomszédos tagállamban is realizálódik haszna?

 

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a transzeurópai energiahálózatokról szóló rendelet 2013-ból. A rendelet megteremti annak lehetőségét, hogy a tagállamok a területükön jelentkező haszon arányában megosszák a költségeket.

 

Mennyi pénzre lesz szükség a 10%-os villamosenergia-összekapcsolási cél eléréséhez?

 

Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-ig körülbelül 40 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy a 10%-os célkitűzés Európa-szerte teljesüljön.

 

Milyen forrásból származik ez a pénz?

 

Először is a legtöbb közös érdekű projekt megalapozott üzleti terven alapul és rendes piaci körülmények között – elsősorban díjak kiszabása révén – finanszírozható. Emellett egyes olyan projektek, amelyek eleget tesznek bizonyos szigorúbb szabályoknak és szerepet játszanak az ellátásbiztonság javításában, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből is támogatásban részesülhetnek. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a 2014–2020 közötti időszakban 5,35 milliárd eurós kerettel rendelkezik energetikai infrastruktúra-projektek támogatására. Jóllehet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a villamos és a földgáz-infrastruktúra területén 2020-ig megvalósítandó beruházásoknak csak mintegy 3%-át képes finanszírozni, pénzügyi eszközök (pl. projektkötvények) felhasználása révén további forrásokat mozgósíthat.

 

A kívánt hatás elérése érdekében a szabályozó hatóságoknak és a kormányoknak – a Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatást kiegészítendő – lehetőség szerint törekedniük kell a projektek hálózati díjakkal és az új európai strukturális és beruházási alapok bevonásával történő finanszírozására.

 

Megjelenik ez a célkitűzés Juncker elnök beruházási kezdeményezésében?

 

Igen. Az európai strukturális és beruházási alapok a Bizottság munkahely-teremtési, növekedési és beruházási csomagjának legfontosabb eszközei. Az energetikai infrastruktúra az európai strukturális és beruházási alapok egyik legfőbb prioritása. Az alapokat fel lehetne használni közös érdekű projektek és egyéb összekapcsolási projektek finanszírozására is, ezzel felgyorsítva és kiegészítve a közös érdekű projektek és egyéb projektek rendelkezésére álló jelenlegi támogatási struktúrákat. Az európai strukturális és beruházási alapok várhatóan legalább 315 milliárd euró magán- és közberuházást fognak generálni az EU területén.

 

Az új infrastruktúrák kiépítésének egyik legfőbb akadálya az engedélyezési eljárások hosszadalmas volta. Van megoldás?

 

Jelenleg a szükséges engedélyek beszerzése akár 10–13 évig is eltarthat. A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet kötelező és általános jelleggel 3 és fél évre korlátozza az engedélyek megadására rendelkezésre álló időt. Rendelkezései szerint egyetlen nemzeti illetékes hatóságnak egyablakos rendszerben kell kezelnie az összes engedélyezési eljárást. 2015 tavaszáig ilyen egyablakos rendszert kell üzembe állítani valamennyi tagállamban.

 

Hogyan biztosítja az EU, hogy az új villamosenergia-hálózatok ne károsítsák a környezetet és az EU lakosságának egészségét?

 

Az EU-ban már most is igen szigorú környezetvédelmi szabályok vannak hatályban.Ezenkívül a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet a lakosságnak a tervezési folyamatba való hatékonyabb bevonása érdekében a konzultáció és az átláthatóság javítására irányuló új szabályokat állapít meg. A cél a folyamat hatékonyságának javítása az uniós környezetvédelem magas színvonalának megőrzése mellett.

 

Melyek lesznek a Bizottság következő lépései?

 

A Bizottság több célzott intézkedéssel kívánja fokozni a kritikus projektek támogatását. Ehhez az egyes projektek értékelésével feltárja és kiküszöböli azokat az akadályokat és kockázatokat, amelyek késleltethetik a kiépítést. A Bizottság kapcsolatot kíván teremteni az infrastruktúra-projektek gazdái között a felmerülő műszaki, ütemezésbeli, tervezésbeli és végrehajtási kérdések kezelése céljából, valamint elő kívánja segíteni az Európai Beruházási Bankkal és más bankokkal való kapcsolatfelvételt.

 

A Bizottság nyomon fogja követni a vonatkozó uniós jogszabályok, különösen a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet tagállamok általi végrehajtását. Szorosan együtt fog működni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével és a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a projektek időben végrehajtásra kerüljenek. A regionális fórumok az infrastruktúra-építés területén is a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésének fontos eszközei.

 

A közös érdekű projektek végrehajtásáról és a 10%-os cél felé történt előrelépésekről a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Tanácsnak.

 

A Bizottság még 2015 folyamán összehívja az első infrastruktúra-fórumot az Európa valamennyi régiójában felmerülő problémás kérdések megvitatása és megoldása céljából.

 

További információk az uniós energiapiacokról

MEMO/15/4486

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar