Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2014. október 16.

Kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb októberi döntések

A kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó e havi döntési csomagja keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget megfelelően az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezek a több ágazatot érintő döntések arra irányulnak, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását a polgárok és a vállalkozások érdekében.

A Bizottság a mai napon 140 határozatot, többek között 39 indokolással ellátott véleményt fogadott el, és 11 keresetet indított az Európai Unió Bíróságán. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb határozatokat. A kötelezettségszegési (másként: jogsértési) eljárásokról bővebben a MEMO/12/12 jelű sajtóközleményben olvashat.

  1. Bírósági keresetek

  1. Környezetvédelem: a Bizottság bírósági eljárást indít HOLLANDIÁVAL szemben és bírság kiszabását kéri a tudományos célokra felhasznált állatok védelmének elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság keresetet indít Hollandiával szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel az ország nem hajtotta végre a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós jogszabályt. Az uniós szabályok, amelyeket 2012 novemberéig kellett volna átültetni a nemzeti jogba, a minimálisra kívánják csökkenteni a kísérleti állatok számát, és ahol csak lehetséges, alternatív módszerek alkalmazását írják elő. A jogszabály továbbá az állatok elhelyezésére és gondozására vonatkozó minimumkövetelményeket határoz meg, és az állatok által átélt fájdalomhoz, szenvedéshez és félelemhez, illetve a nekik okozott maradandó egészségkárosodáshoz hasonló kritériumokat figyelembe véve szabályozza a felhasználásukat. Az Európai Bizottság a jogszabály átültetéséig napi 51 156 EUR összegű bírság kiszabását kéri a Bíróságtól.

(További információk: IP/14/1141 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: az Európai Bizottság ismét a Bíróság előtt lép fel PORTUGÁLIÁVAL szemben a nem megfelelő szennyvíz-kezelés tárgyában, és bírság kiszabását kéri

Az Európai Bizottság ismét a Bíróság előtt lép fel Portugáliával szemben a települési szennyvíz kezeléséről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. A Bíróság 2009-ben kimondta, hogy Portugália nem tesz maradéktalanul eleget a települési szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségének. Az ország hét, több mint 15 000 lakosú agglomerációjában nem működtek megfelelő gyűjtőrendszerek, 15 agglomerációban pedig megfelelő szennyvíztisztító rendszerek. Öt évvel a bírósági ítéletet követően két agglomeráció továbbra sem tesz eleget az uniós előírásoknak, és a helyzet várhatóan több évig nem változik majd, veszélyeztetve ezáltal a polgárok egészségét. A Bizottság 4 458 828 EUR egyösszegű bírság és a kötelezettségek teljesítéséig 20 196 EUR összegű napi bírság kiszabását kéri.

(További információk: IP/14/1142 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Az Európai Bizottság a Bíróság elé idézi AUSZTRIÁT, mivel az nem teljesíti az EU–Törökország társulási megállapodásban foglalt előírásokat

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Bíróság elé idézi Ausztriát annak biztosítása érdekében, hogy a letelepedésre és tartózkodásra vonatkozó osztrák jogszabályok az EU és Törökország közötti Ankarai Megállapodáson alapuló társulási jogszabályokkal összhangban teljes mértékben tükrözzék a török nemzetiségű munkavállalók és családtagjaik jogait.

A Bizottság 2014 áprilisában az üggyel kapcsolatban indokolással ellátott véleményt küldött Ausztriának. Ausztria fenntartotta álláspontját, minek következtében a Bizottság a az ügyet a Bíróság elé terjeszti.

(További információk: IP/14/1143 - P. Stano – Tel.: +32 229 57484 – Mobil: +32 460 75 7484)

  1. Adózás: BELGIUM az Európai Bíróság előtt a kollektív befektetési vállalkozásokkal szembeni megkülönböztető adózási szabályok miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Belgiummal szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel a tagállam az adózás területén hátrányosan megkülönbözteti a más uniós vagy EGT-tagállamban letelepedett kollektív befektetési vállalkozásokat. A hátrányos megkülönböztetés akadályozza a pénzügyi szolgáltatások és a tőke egységes piacon belüli szabad mozgását.

A Bizottság a kollektív befektetési vállalkozásokra kivetett, szóban forgó éves adó ügyében 2013. szeptember 26-án indokolással ellátott véleményt intézett Belgiumhoz (MEMO/13/820), amelyben hivatalosan felszólította a belga hatóságokat az érintett rendelkezések módosítására. Jogalkotási változások hiányában a Bizottság úgy döntött, hogy a Bíróság elé terjeszti az ügyet.

(További információk: IP/14/1144 – E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Távközlés: a Bizottság keresetet indít BELGIUMMAL szemben a nemzeti szabályozó hatóság függetlensége tárgyában

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Belgiummal szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel véleménye szerint a belga jog nem biztosítja a nemzeti távközlési szabályozó hatóság függetlenségét. Az uniós távközlési szabályok értelmében a piaci szabályozásért és a vállalatok közötti vitarendezésért felelős nemzeti távközlési hatóságoknak függetlenül kell eljárniuk, és az említett szabályok alkalmazásakor nem fogadhatnak el, illetve nem kérhenek utasítást.

(További információk: IP/14/1145 – R. Heath – Tel.: +32 229 61716 – Mobil: +32 460 75 0221)

  1. Jogérvényesülés: a Bizottság keresetet indít OLASZORSZÁGGAL szemben a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére vonatkozó szabályok hiányosságai miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy keresetet indít Olaszországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel a tagállam nem megfelelően hajtja végre a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére vonatkozó uniós szabályokat (2004/80/EK irányelv). Az uniós jogszabály értelmében valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy nemzeti kárenyhítési rendszerük igazságos és megfelelő kárenyhítést biztosítson a területükön szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai számára.

Az olasz jogszabály ugyanakkor az összes helyett mindössze néhány szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény, például a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés áldozatai esetében ír elő kárenyhítést. A kárenyhítés igénybevételét nemzeti szinten és határokon átnyúló tényállás esetén is biztosítani kell, függetlenül az áldozat lakóhelye szerinti országtól, valamint attól, hogy a bűncselekmény mely tagállamban történt.

(További információk: IP/14/1146 – J. Salsby Tel. +32 2 297 24 59)

  1. Távközlés: a Bizottság keresetet indít LUXEMBURGGAL szemben az érintett távközlési piacok elemzése terén megfigyelt tartós késések miatt

Az Európai Bizottság keresetet indított Luxemburggal szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel a tagállam nemzeti szabályozó hatósága, az Institut Luxembourgeois de Regulation (ILR), az uniós távközlési szabályokat megsértve nem végezte el időben a nyilvános telefonhálózathoz való vonalas hozzáférés (1. piac) és a bérelt vonalak (6. piac) érintett piacának elemzését.

Az érintett piacok időszerű elemzésének elmulasztása miatt előfordulhat, hogy továbbra is érvényben marad a szabályozás ott, ahol arra már nem lenne szükség, ez pedig hátrányosan érinti az innovációt célzó beruházási ösztönzőket és a piaci versenyt.

(További információk: IP/14/1147 – R. Heath – Tel.: +32 229 61716 – Mobil: +32 460 75 0221)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság keresetet indít LENGYELORSZÁGGAL szemben az elhasználódott járművekről szóló jogszabály hiányosságai tárgyában

Az Európai Bizottság keresetet indít Lengyelországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, mivel a tagállam nem hajtotta végre megfelelően az elhasználódott járművekről szóló uniós jogszabályt. A Bizottság a gyűjtést és visszanyerést célzó előírt rendszer lengyelországi végrehajtását illetően fogalmazott meg fenntartásokat.

Az elhasználódott járművekről szóló irányelv környezetbarátabbá kívánja tenni a járművek bontását és az abból származó anyagok visszanyerését. Egyértelmű mennyiségi célokat ír elő a járművek és alkatrészeik újrahasználatára, visszanyerésére és hasznosítására vonatkozóan, valamint a gyártókat is arra ösztönzi, hogy új járművek gyártásakor vegyék figyelembe azok visszanyerhetőségét. A Bizottság 2009-ben több hiányosságot állapított meg a vonatkozó lengyel jogszabályban, és kötelezettségszegési eljárást indított. Ezt követően számos problémát orvosoltak, 2012-ben azonban a Bizottság indokolással ellátott véleményben hívta fel a figyelmet a még megoldatlan kérdésekre.

(További információk: IP/14/1148 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság keresetet indít ROMÁNIÁVAL szemben a dúsítási maradékokkal feltöltött mérgező tó tárgyában

Az Európai Bizottság keresetet indít Romániával szemben, mivel a tagállam nem tett eleget a bányászati hulladékról (azaz az ásványkincsek kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából, valamint külszíni bányászatból származó hulladékról) szóló uniós jogszabály előírásainak. Az ügy tárgya a dúsítási maradékokkal feltöltött, 102 hektáros Újmoldovai-tó, amely a romániai Újmoldova réz- és cinkbányáiból kitermelt hulladék tárolására szolgál, és jelenleg szinte teljesen elhagyatott. A tó jelentős szennyezési forrás, amely az emberi egészségre és a környezetre rendkívül ártalmas mérgező port terjeszt. Románia vállalta, hogy orvosolja a problémát, az eddigi előrelépés azonban nem elegendő. A szóban forgó kockázat súlyos jellege miatt és Janez Potočnik környezetvédelmi biztos ajánlására a Bizottság keresetet indít Romániával szemben az Európai Unió Bíróságán, hogy felgyorsítsa a helyreállítási munkát.

(További információk: IP/14/1149 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Szerencsejáték-szolgáltatások: a Bizottság keresetet indít SVÉDORSZÁGGAL szemben az uniós jognak való megfelelés elmulasztása miatt

A mai napon az Európai Bizottság két külön határozatban keresetet indított Svédország ellen az EU Bíróságán a szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó svéd jogszabály kapcsán.

2013 novemberében a Bizottság arra szólította fel Svédországot, hogy hozzon intézkedést annak érdekében, hogy nemzeti jogszabályai megfeleljenek az uniós jognak az online fogadási és pókerszolgálatások terén (IP 13/1101). A Bizottság úgy véli, az e megkeresésekre adott svéd válaszok nem kielégítőek.

Ebből következően a Bizottság keresetet indított a Bíróságon Svédország ellen, mivel az olyan módon korlátozta az online fogadási szolgáltatások szervezését és népszerűsítését, amely nem áll összhangban az uniós joggal. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kizárólagos jogokon alapuló svéd sportfogadási rendszer szervezésének módja nem áll összhangban azzal a közpolitikai célkitűzéssel, miszerint meg kell előzni a szerencsejáték-szenvedély térnyerését és a bűncselekményeket, ezenkívül a kellő állami ellenőrzés sincs biztosítva. A svéd szerencsejáték-jogszabályokban bevezetendő változásokat, amelyek célja az uniós jognak való megfelelés biztosítása, régóta tervezik, de eddig nem valósították meg.

A második esetben a bírósági kereset az online pókerjátékok szolgáltatásával és népszerűsítésével kapcsolatos korlátozásokra épül. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a kizárólagos jog jogosultját a svéd hatóságok nem ellenőrzik megfelelően, és a pókerjátékok területén alkalmazott korlátozó politika nem következetes, mivel a svéd hatóságok eltűrik a pókerjátékok jogosulatlan felkínálását és népszerűsítését.

(További információk: IP/14/1150 – C. Hughes – Tel.: +32 229 64450 – Mobil: +32 498 96 4450)

  1. Indokolással ellátott vélemények

  1. A bankokra és a befektetési vállalatokra vonatkozó prudenciális követelmények: a Bizottság felszólítja CIPRUST, OLASZORSZÁGOT, LITVÁNIÁT, LENGYELORSZÁGOT, PORTUGÁLIÁT ÉS SZLOVÉNIÁT az uniós előírások alkalmazására

A mai napon az Európai Bizottság felszólította Ciprust, Olaszországot, Litvániát, Lengyelországot, Portugáliát és Szlovéniát, hogy teljes körűen hajtsák végre a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

Az Unióban letelepedett intézményekre vonatkozó prudenciális követelményeket az 575/2013/EU rendelet (azaz a tőkekövetelményekről szóló rendelet) és a 2013/36/EU irányelv (azaz a tőkekövetelményekről szóló irányelv) határozza meg. A tőkekövetelményekről szóló rendelet az arra a tőkemennyiségre vonatkozó szabályokat ismerteti, amellyel az intézményeknek az általuk vállalt kockázatokból eredő lehetséges veszteségek fedezése céljából rendelkezniük kell, valamint a likviditásra, a tőkeáttételre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírásokat tartalmaz. A tőkekövetelményekről szóló irányelv az intézmények engedélyezésére, felügyeletére, a felügyeleti együttműködésre, a kockázatkezelésre, a vállalatvezetésre (ezen belül a javadalmazásra) és a tőkepufferekre vonatkozó szabályokat állapítja meg.

Az irányelv nemzeti jogban történő végrehajtásának határideje 2013. december 31. volt. Ciprus, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia azonban mindeddig nem jelentett be végrehajtási intézkedéseket a Bizottságnak. A bizottsági felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Ha Ciprus, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia két hónapon belül nem küld értesítést a 2013/36/EU irányelv teljes körű átültetésére szolgáló intézkedésekről, a Bizottság úgy dönthet, keresetet indít e tagállamok ellen az Európai Unió Bíróságán.

(További információk: C. Hughes - Tel.: +32 229 64450 - Mobil: +32 498 96 4450)

  1. A Bizottság nyomatékosan felszólítja a CSEH KÖZTÁRSASÁGOT, ÉSZTORSZÁGOT, LENGYELORSZÁGOT és SZLOVÁKIÁT, hogy biztosítsanak tényleges bírósági jogorvoslatot a vízumok elutasítása/megsemmisítése/visszavonása esetén

A Bizottság a mai napon hivatalos felszólítást küldött, amelyben nyomatékosan kéri, hogy négy ország tegye meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a vízum elutasítására, megsemmisítésére vagy visszavonására irányuló határozatok elleni fellebbezések során biztosítsák a bírósághoz való hozzáférést.

A Vízumkódexről szóló rendelet a rövid idejű tartózkodásra jogosító és a repülőtéri tranzitvízumok kiadását célzó eljárásokat és a vízumkiadás feltételeit határozza meg. Kötelezi a tagállamokat, hogy a vízum elutasítása/megsemmisítése/visszavonása esetén biztosítsák a jogorvoslathoz való jogot. Mindemellett az Európai Unióról szóló szerződés értelmében a tagállamok kötelesek megteremteni azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája az Unió joga által biztosított jogok és szabadságok megsértése esetén biztosítja az egyéneknek a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot.

A Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország és Szlovákia vonatkozó nemzeti jogszabályai mindössze nem bírósági jellegű, közigazgatási hatóságok előtti jogorvoslatot tesznek lehetővé.

A Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy a harmadik országok állampolgárai a Vízumkódex értelmében jogosultak vízumkérelmük nem önkényes jellegű elbírálásához, e jogukat pedig bírósági jogorvoslati eljárás keretében kell biztosítani.

A Bizottság ezért a mai napon úgy döntött, hogy „indokolással ellátott véleményt” intéz a Cseh Köztársasághoz, Észtországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához. A négy tagállam hatóságainak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság kérésének teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalához. Ennek elmulasztása esetén a Bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

(További információk: M. Cercone – Tel.: +32 229 80963 – Mobil: +32 498 98 2349)

  1. A Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, LETTORSZÁGOT, LENGYELORSZÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy hajtsa végre az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan felszólítja Spanyolországot, Lettországot, Lengyelországot és Romániát, hogy részletesen számoljanak be az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (WEEE) szóló uniós jogszabály nemzeti jogban történő végrehajtásának módjáról, amely feladatot 2014. február 14-éig el kellett végezni. Az új WEEE-irányelv felváltja és aktualizálja az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó korábbi szabályokat. Célja, hogy megelőzze vagy csökkentse az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak képződése és kezelése nyomán fellépő, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat, valamint hogy javítsa az erőforrás-felhasználás hatékonyságát és átlalános hatásait. Az eredeti határidő lejártát követően a Bizottság 2014. március 31-én hivatalos felszólítást küldött Spanyolországnak, Lettországnak, Lengyelországnak és Romániának. A Bizottság ezúttal indokolással ellátott véleményeket küld, és ha az érintett tagállamok két hónapon belül nem intézkednek, az ügyeket az Európai Unió Bírósága elé utalhatja.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Az alternatívbefektetésialap-kezelőkre vonatkozó szabályozási standardok: a Bizottság nyomatékosan kéri LITVÁNIÁT, PORTUGÁLIÁT, ROMÁNIÁT és SZLOVÉNIÁT, hogy küldjenek értesítést az előírások teljes körű végrehajtásáról

Az Európai Bizottság a mai napon hivatalos felszólítást küldött Litvániának, Portugáliának, Romániának és Szlovéniának az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (2011/61/EU irányelv) teljes körű végrehajtásának bejelentésére vonatkozóan. Az irányelv átfogó és hatékony szabályozási és felügyeleti szabályokat ír elő a szakmai befektetőknek kínált alternatív befektetési alapok kezelői számára. Az alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK) vonatkozó harmonizált európai standardok célja, hogy a befektetők és a hatóságok számára átláthatóbbá tegyék az ABAK-ok tevékenységét és az általuk kezelt alapokat.

A fenti tagállamok ugyanakkor a mai napig nem teljesen hajtották végre az irányelvet annak ellenére, hogy azt 2013. július 22-ig meg kellett volna tenniük. A mai felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Ezek az országok két hónapot kaptak arra, hogy bejelentsék a Bizottságnak a 2011/61/EU irányelv teljes átültetésére tett intézkedéseket. A megfelelő intézkedésekről szóló értesítés elmulasztása miatt a Bizottság az ügyeket az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: C. Hughes - Tel.: +32 229 64450 - Mobil: +32 498 96 4450)

  1. Szerzői jogok: a Bizottság felszólítja CIPRUST és LUXEMBURGOT az uniós szabályok alkalmazására

Az Európai Bizottság ma felszólította Ciprust és Luxemburgot a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv teljes körű átültetésére. Az irányelv 50-ről 70 évre hosszabbítja meg az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók számára megállapított védelmi időt, és kísérő intézkedéseket alkalmaz, úgymint „használd, különben elveszíted” záradékokat, amelyeket mostantól az előadóművészek és a lemezkiadó vállalatok közötti szerződésbe bele kell foglalni. Az irányelv nemzeti jogban történő végrehajtásának határideje 2013. november 1. volt. Luxemburg és Ciprus azonban mindeddig nem jelentett be végrehajtási intézkedéseket a Bizottságnak. A bizottsági felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Ha Luxemburg és Ciprus két hónapon belül nem küld értesítést a 2011/77/EU irányelv teljes körű átültetését biztosító intézkedésekről, a Bizottság úgy dönthet, hogy keresetet indít e tagállamok ellen az Európai Unió Bíróságán.

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 296 44 50 – Mobil: +32 498 964450)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT és SPANYOLORSZÁGOT a polgárok légszennyezés elleni védelmének biztosítására

Görögország és Spanyolország nem biztosítja a polgárok finom porral (PM10) szembeni védelmét. A PM10 méretű részecskék asztmát, szív- és érrendszeri problémákat, tüdőrákot okoznak, és idő előtti elhalálozáshoz vezethetnek. A részecskék az ipar, a közlekedés és a lakossági fűtés általi kibocsátásokból származnak. Az uniós jog előírja a tagállamok számára, hogy korlátozzák a lakosság e részecskéknek való kitettségét. Spanyolországban Andalúzia, Közép-Asztúria, Gijón, Barcelona és Vallès-Baix Llobregat „Zonas Rurales”-ként meghatározott agglomerációinak lakosai 2005-től legalább 2012-ig folyamatosan vagy közel folyamatosan az egészségre ártalmas mennyiségű PM10 méretű finompor-szennyezésnek voltak kitéve. A legújabb, 2012. évi jelentések szerint a görögországi Szaloniki polgárai szintén 2005 óta ki vannak téve az ilyen részecskék okozta szennyezésnek. A Bizottság megítélése szerint már 2005 óta szükség lett volna intézkedésekre a lakosság egészségének védelme érdekében, ezért felszólítja a két tagállamot, hogy hozzanak előretekintő, gyors és hatékony intézkedéseket, hogy a lehető legrövidebb időn belül megfeleljenek a szabályoknak A mai fellépés, azaz a 2013. novemberi hivatalos felszólítást követően Görögországhoz intézett, indokolással ellátott vélemény, valamint a kiegészítő hivatalos felszólítást követően Spanyolországnak küldött, indokolással ellátott kiegészítő vélemény értelmében a tagállamoknak két hónapon belül intézkedniük kell. Amennyiben nem teszik meg a megfelelő lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Költségvetés: a Bizottság felszólítja HOLLANDIÁT és az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy pótolják az uniós költségvetési veszteségeket

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Hollandiát és az Egyesült Királyságot, hogy pótolják az Uniónak az uniós költségvetésből kieső hagyományos saját forrásait (vámok). A forráskiesés oka az volt, hogy a tengerentúli országok és területek a 91/482/EGK irányelvet és a 2001/822/EK irányelvet megsértve állítottak ki vámhatósági bizonyítványokat.

A holland és egyesült királyságbeli hatóságoknak két hónap áll rendelkezésére a válaszadáshoz, amelynek függvényében a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: P. Fiorilli – Tel.: +32 229 58132 – Mobil: +32 498 95 8132)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT a természetvédelmi jogszabályok javítására

Az Európai Bizottság felszólítja Bulgáriát, hogy fokozza a Natura 2000 hálózatban, azaz a természetvédelmi területek európai hálózatában való közreműködését. A madárvédelmi irányelv értelmében a tagállamok kötelesek a területükön található legmegfelelőbb területeket a madárfajok védelmét biztosító különleges védelmi területként megjelölni. Bulgária eredetileg megfelelő számú (114) különleges védelmi területet jelölt ki, hat ilyen kijelölt terület mérete azonban jóval elmarad a fontos madárélőhelyek (IBA) jegyzékében előírttól, amelynek alapján a Bizottság és az Európai Bíróság felméri, hogy a tagállamok eleget tesznek-e a különleges védelmi területek kijelölésére vonatkozó kötelezettségüknek. A Bizottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított, és noha a különleges védelmi területek közül mára sok megfelel az IBA-előírásoknak, továbbra is problémák tapasztalhatók Kaliakrán (amely már jelenleg is bírósági eljárás tárgyát képezi) és a rilai térségben, ahol a jogszabályban is szereplő 17 faj számára jelenleg nem biztosított a megfelelő védelem. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt intéz Bulgáriához. Ha Bulgária két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Játékbiztonság: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy teljes körűen hajtsa végre a játékok biztonságáról szóló uniós jogszabályt

A gyermekek védelme kiemelt jelentőségű feladat. Az európai játékbiztonsági szabályrendszer ezért világviszonylatban is az egyik legszigorúbb. Németország azonban jelenleg nem alkalmazza a játékokban előforduló arzén, higany és antimon mennyiségi határértékére vonatkozó, elfogadott uniós előírásokat. A Bizottság ezért felszólította Németországot, hogy a játékokról szóló uniós jogszabály alapján mielőbb aktualizálja saját jogi rendelkezéseit. Németország azért nem kívánja átültetni a játékokban előforduló egyes anyagok határértékeiről szóló uniós jogszabályokat, mert állítása szerint azok a hatályos német törvényeknél alacsonyabb szintű védelmet biztosítanak. A Bizottság véleménye szerint azonban az uniós játékbiztonsági irányelv hatékonyabb védelmet nyújt, mivel a legújabb tudományos eredményeken alapul, és korszerű, egységes megközelítést kínál azon vegyi kockázatok kezelésére, amelyeknek a gyermekek a játékok útján ki lehetnek téve. 2014. májusi ítéletében az Európai Unió Törvényszéke egyetértett a Bizottság álláspontjával, Németország azonban azóta sem hozta összhangba saját szabályait a vonatkozó uniós joggal. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt intézett Németországhoz, amelyben felszólítja a tagállamot, hogy módosítsa jogszabályait. Amennyiben a vonatkozó német szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba a játékbiztonsági irányelvvel, az ügyet a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja.

(További információk: M. Sagredo – Tel.: +32 229 68589 – Mobil: +32 498 98 1631)

  1. Adózás: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy vessen véget a külföldi közhasznú szervezeteknek felajánlott hagyományok diszkriminatív adóztatásának

A Bizottság felszólította Németországot, hogy a más tagállamokban vagy EGT-államokban található közhasznú szervezeteknek felkínált hagyományok tekintetében módosítsa az öröklési illetékre vonatkozó, hátrányosan megkülönböztető jogszabályát, mivel az sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat.

A német jogi szabályozás a más uniós/EGT-államban letelepedett közhasznú szervezetek számára kedvezőtlenebb feltételeket szab, mint egyes Németországban letelepedett közhasznú szervezetek esetében. A belföldi közhasznú szervezetek mentesülnek az öröklési illeték megfizetése alól. A más uniós/EGT-tagállamban letelepedett hasonló közhasznú szervezetek azonban csak akkor élveznek illetékmentességet, ha a székhelyük szerinti ország a hasonló németországi közhasznú szervezetek számára egyenértékű vagy kölcsönös mentességet biztosít. Ennek következtében a külföldi közhasznú szervezetekre ruházott hagyományok után gyakran több adót kell fizetni, mint a német közhasznú szervezeteknek felajánlott hagyományok után. A Bizottság megítélése szerint ez hátrányosan megkülönböztető gyakorlat, ami a tőke szabad mozgása indokolatlan korlátozásának minősül. A Németországnak küldött felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben Németország két hónapon belül nem tesz eleget a felszólításnak, a Bizottság keresetet indíthat vele szemben az Európai Unió Bíróságán.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság sürgeti NÉMETORSZÁGOT, hogy a hamburgi/moorburgi szénerőmű tekintetében helyesen alkalmazza az uniós természetvédelmi követelményeket

A Bizottság nyomatékosan felszólítja Németországot, hogy a hamburgi/moorburgi szénerőmű engedélyezésével összefüggésben helyesen alkalmazza az élőhelyekről szóló irányelvben foglalt követelményeket. A szóban forgó projekt az Elba Hamburgtól északra fekvő szakaszán több védett halfaj, köztük a lazac [DE: „Lachs”], az európai folyami ingola [DE: „Flussneunauge”] és a tengeri ingola [DE: „Meerneunauge”] állományára is kedvezőtlen hatást gyakorolhat, mivel e fajok az Északi-tengertől mintegy 30 Natura 2000 terület [DE: „FFH-Gebiete”] felé való vándorlásuk során elhaladnak az erőmű mellett. Az említett fajok számára az erőmű hűtéséhez felhasznált víz kiemelési eljárása jelent problémát. Az erőmű engedélyezésekor Németország nem végezte el az irányelv által előírt megfelelő értékelést, és többek között nem mérte fel, hogy van-e mód alternatív hűtési eljárásokra, amelyekkel elkerülhető az érintett fajok pusztulása. A projektet azzal a feltétellel hagyták jóvá, hogy a hamburgi erőműtől 30 km-re fekvő Geesthachtban található duzzasztóműnél további hallétrát építenek. A hallétra azonban a vízkiemelés helyén, tehát Hamburgban nem akadályozza meg a védett fajok pusztulását. Noha a Bizottságnak nem célja, hogy meghiúsítsa az erőmű építését, a természetvédelmi előírásokat maradéktalanul tiszteletben kell tartani. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt juttatott el a tagállamnak. Amennyiben Németország két hónapon belül nem hozza összhangba az e területre vonatkozó szabályozását az uniós joggal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Adózás: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a más tagállamokból nyújtott gépjármű-lízingelési szolgáltatások korlátozását

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa azon jogszabályát, amely az uniós egységes piaci szabályokkal ellentétes módon korlátozza a más tagállamokból nyújtott gépjármű-lízingelési szolgáltatásokat. A más tagállamból lízingelt gépjárművek regisztrációs adójának értékelésekor a nemzeti hatóságoknak az adott gépjármű saját területükön történő használatával időarányosan kell kiszámítaniuk az adó összegét (C-451/99. sz. Cura Anlagen ügy).

A magyar gépjármű-regisztrációs adó azonban csak a legalább 100 gépjárművel rendelkező külföldi lízingvállalatok esetében alkalmaz ilyen arányos számítást. A kevesebb gépjárművel rendelkező külföldi lízingvállalatoknak bizonyos körülmények között a regisztrációs adó teljes összegét meg kell fizetniük a Magyarországon lízingelt gépjárműveik után. Az Európai Bizottság megítélése szerint ez a feltétel aránytalan mértékben korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 56. cikkében biztosított alapvető szabadság.

A felszólítást a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában adta ki. Amennyiben a szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba az uniós joggal, a Bizottság keresetet indíthat Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Környezetvédelem: az Európai Bizottság nyomatékosan felszólítja OLASZORSZÁGOT, hogy találjon megoldást a legnagyobb európai acélműben tapasztalható súlyos szennyezési problémákra

Az Európai Bizottság további lépéseket tesz Olaszországgal szemben annak érdekében, hogy csökkentse a tarantói ILVA acélmű (a továbbiakban: ILVA), Európa legnagyobb vas- és acélüzeme környezetre gyakorolt hatását.

Olaszország nem gondoskodik arról, hogy az ILVA működése megfeleljen az ipari kibocsátásokról szóló uniós jogszabálynak, ami akár súlyos következményekkel járhat az emberek és a környezet egészségére. A Bizottság korábban 2013 szeptemberében és 2014 áprilisában két hivatalos felszólítást küldött Olaszországnak, amelyekben szorgalmazta, hogy az olasz hatóságok intézkedésekkel segítsék elő, hogy az ILVA üzem működése összhangba kerüljön az ipari kibocsátásokról szóló irányelvvel és más alkalmazandó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal (lásd: IP/13/866).

Noha egyes hiányosságokat orvosoltak, az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet továbbra is több helyen megsértik. A mai intézkedés, azaz az indokolással ellátott vélemény olyan hiányosságokat érint, mint az engedélyekben előírt feltételek betartásának hiánya, a melléktermékek és hulladékok nem megfelelő kezelése, valamint a talaj- és a felszín alatti vizek elégtelen védelme és ellenőrzése. A Bizottság két hónapot ad Olaszországnak a válaszadásra.

(További információk: IP/14/1151 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. A Bizottság figyelmezteti OLASZORSZÁGOT a szervezett utazások utasainak elégtelen védelmével kapcsolatban

Az Európai Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Olaszországnak a szervezett utazást foglaló uniós fogyasztók védelmének hiánya tárgyában. A szervezett utazásokra vonatkozó uniós szabályok értelmében a gazdasági szereplőknek fizetésképtelenség esetére védelemmel kell rendelkezniük, biztosítva ezzel, hogy az utazásszervező csődje esetén az ügyfeleknek visszatérítsék az általuk befizetett összeget, és visszaszállítsák őket hazájukba.

Az Olaszország által a fizetésképtelenségi védelem alkalmazása céljából létrehozott nemzeti garanciaalap nem rendelkezik elégséges forrásokkal, és nincs a finanszírozása eseti alapú növelésére szolgáló megbízható módszer. Ennek következtében az utasoknak járó visszatérítések kifizetése több évig is eltarthat, és még egy közepes méretű utazásszervező csődje esetén is bizonytalan.

2013 júliusában az Európai Bizottság új, aktualizált szabályokat terjesztett elő a szervezett utazásokra vonatkozóan. E jogalkotási javaslatot jelenleg vitatja meg a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament.

(További információk: J. Salsby - Tel.: +32 2 297 24 59)

  1. Közbeszerzés: a Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy tartsa be az uniós közbeszerzési szabályokat

Az Európai Bizottság ma felszólította Olaszországot, hogy tartsa be a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó uniós szabályokat. Varese és Casciago település önkormányzata a hulladékgazdálkodási szolgáltatások egy privatizált vállalatnak való odaítélése előtt nem szervezett versenytárgyalási eljárást. Ezenfelül Olaszország olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a magánrészesedéssel rendelkező vállalatoknak versenytárgyalási eljárás nélkül odaítélt szerződések rendes lejárati idejük napjáig hatályban maradjanak. Az uniós jog értelmében a közbeszerzéseket nyílt és átlátható versenytárgyalási eljárás keretében kell odaítélni a vállalatoknak. A Bizottság attól tart, hogy ebben a helyzetben az európai vállalatoknak nem lesz esélye arra, hogy piacra lépjenek és a legjobb ár-érték arányú szolgáltatást nyújtsák, ami egyúttal a felhasználók és az adófizetők javát is szolgálná. Mivel Olaszország ez idáig nem orvosolta a helyzetet, a Bizottság az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszában indokolással ellátott vélemény formájában felszólítja az országot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekben. Amennyiben az olasz hatóságok két hónapon belül nem küldenek értesítést az uniós jog megsértését megszüntető intézkedésekről, a Bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

(További információk: C. Hughes - Tel.: +32 229 64450 - Mobil: +32 498 96 4450)

  1. Közbeszerzés: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, hogy tartsa be az autópálya-szerződésekre vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság ma felszólította Olaszországot, hogy tartsa be az uniós közbeszerzési szabályokat. Olaszország 18 évvel meghosszabbította az A12-es autópálya Livorno–Civitavecchia közötti szakaszának építésével és kezelésével megbízott vállalat koncessziós jogát. A koncessziós szerződés meghosszabbítása előzetes pályázati felhívás nélkül történt, ami megakadályozta a más tagállambeli, potenciálisan érdeklődő vállalatok részvételét. Az uniós jog értelmében a koncesszió meghosszabbítása új koncesszióval egyenértékű, amely pedig kizárólag versenytárgyalási eljárás után ítélhető oda. Az Európai Bizottság ezért úgy véli, hogy Olaszország nem tett eleget az európai közbeszerzési szabályok, nevezetesen a 2004/18/EK irányelv által megszabott kötelezettségeinek. A bizottsági felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Amennyiben az olasz hatóságok két hónapon belül nem küldenek értesítést az uniós jog megsértését megszüntető intézkedésekről, a Bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

(További információk: C. Hughes - Tel.: +32 229 64450 - Mobil: +32 498 96 4450)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós szabályok végrehajtására

Az Európai Bizottság nyomatékosan felszólítja Lengyelországot, hogy ültesse át nemzeti jogába a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályt. A szóban forgó irányelv célja, hogy minimális szintűre csökkentse az állatok kísérleti célokra történő felhasználását, és előírja, hogy az állatkísérletek helyett – ahol csak lehetséges – alternatív módszereket alkalmazzanak, biztosítva ugyanakkor, hogy a kutatás továbbra is kiemelkedő színvonalú legyen az EU-ban. Az irányelvet 2012. november 10-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. Mivel Lengyelország ezt a határidőig nem teljesítette, a Bizottság 2013. január 31-én hivatalos felszólítást küldött a tagállamnak. A Bizottság nem kapott értesítést jogszabály elfogadásáról, ezért indokolással ellátott véleményt küld. Ha Lengyelország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Adózás: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy vessen véget a külföldi jogalanyokkal szembeni hátrányosan megkülönböztető adóügyi bánásmódnak

A Bizottság felszólította Romániát, hogy módosítsa a kamatjövedelem adóztatására vonatkozó szabályait, mivel azok korlátozzák a szabad szolgáltatásnyújtást és a tőke szabad mozgását az Unió egységes piacán belül. Az országban letelepedett jogalanyok jelenleg levonhatják adójukból a kamatjövedelem szerzéséhez kapcsolódó üzleti kiadásaikat. Ennek köszönhetően csak nettó jövedelmük után kell adót fizetniük. A más uniós/EGT-államban letelepedett és Romániában állandó telephellyel nem rendelkező jogalanyok ugyanakkor nem vehetik igénybe a levonást, ezért a közvetlenül Romániából származó bruttó kamatjövedelmüket magasabb adó terheli.

A Bizottság szerint az eltérő adóügyi elbánás nem támasztható alá érvényes indokkal, és úgy véli, hogy az hátrányosan megkülönböztető jellegű, amely korlátozza a szolgáltatások szabad mozgását. Ezért felszólította Romániát, hogy szabályai módosításával hozza összhangba azokat az uniós joggal. A felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában történt. Amennyiben két hónapon belül nem kap kielégítő választ, a Bizottság keresetet indíthat Romániával szemben az Európai Unió Bíróságánál.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Vasúti közlekedés: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy teljes körűen ültesse át az uniós vasútbiztonsági jogszabályokat a nemzeti jogba

A Bizottság felszólította Romániát, hogy nemzeti jogszabályait hozza összhangba a vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelvvel. A felszólítás tárgya a biztonsági hatóság és a vizsgáló testület függetlensége. Az uniós jogszabály célja olyan közös vasútbiztonsági megközelítés kidolgozása, amely szavatolja valamennyi uniós vasúthálózat egységesen magas biztonsági szintjét és azt, hogy az uniós polgárok biztonságosan utazhassanak azokon. A vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági követelmények megállapításának szempontjai közé tartozik az infrastruktúra és a forgalmi szolgálat biztonságos irányítása, a vasúttársaságoknak és az infrastruktúra működtetőinek a szerepe és felelőssége, valamint a közöttük lévő együttműködés. Emellett biztosítani kell a közös biztonsági szabályozói keretet, a biztonság szabályozását, irányítását és felügyeletét, valamint a balesetek független kivizsgálását. A jogszabályt 2006 áprilisáig kellett volna bevezetni. A Bizottság 2013 februárjában kötelezettségszegési eljárást indított Romániával szemben e kérdéskörben, most pedig indokolással ellátott véleményt küld számára (ez az uniós kötelezettségszegési eljárások második szakasza). Romániának két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy választ adjon a Bizottságnak. Amennyiben Románia nem ad kielégítő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Gazdaság és pénzügyek: a Bizottság felszólítja SZLOVÉNIÁT, hogy hajtsa végre a költségvetési keretrendszerre vonatkozó szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy hivatalos felszólítást küld Szlovéniának a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozóan. A végrehajtás határideje 2013. december 31. volt. Az Unió gazdasági kormányzásának javítását célzó „hatos csomag” részét képező jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy az országok megerősítsék nemzeti költségvetési keretrendszerüket és ennek következtében megbízhatóbbá tegyék költségvetési politikájukat. (A „költségvetési keretrendszer” azon intézkedések, eljárások, szabályok és intézmények összessége, amelyek az államháztartás költségvetési politikáinak végrehajtását alkotják.) Az irányelv hatálya alá olyan intézkedések tartoznak, mint a megbízható és részletes költségvetési adatok időben történő közzététele (amely a költségvetési felügyelet szempontjából elengedhetetlen), a számszerű költségvetési szabályok bevezetése, a középtávú költségvetés-tervezés megerősítése vagy a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések megbízhatóságának és átláthatóságának javítása. A felszólítás az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében indokolással ellátott vélemény formáját ölti.

Amennyiben Szlovénia az indokolással ellátott vélemény kézhezvételét követő két hónapon belül nem küld értesítést az irányelv végrehajtását célzó nemzeti intézkedésekről, a Bizottság keresetet indíthat Szlovéniával szemben és pénzügyi bírság kiszabását kérheti.

(További információk: S. O'Connor – Tel.: +32 229 67359 – Mobil: +32 460 767 359)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság nyomatékosan felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy biztosítsa a barnadelfin védelmét

Az Európai Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy jelöljön ki védett területeket a barnadelfin – az Egyesült Királyság vizeiben rendszeresen előforduló tengeri emlős – számára. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló uniós jogszabály (az élőhelyvédelmi irányelv) előírja, hogy a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a területükön őshonos egyes fajok számára javasolt természetvédelmi területek jegyzékét, biztosítva ezáltal az olyan intézkedésekkel szembeni védelmüket, amelyek súlyosan károsíthatnák azok ökológiai jellegét. Az Egyesült Királyság vizeiben élő barnadelfinek nagy száma ellenére a tagállam ez idáig mindössze egy kisebb észak-írországi területre tett javaslatot, így a meghatározott területek egy részén fennáll a veszélye, hogy ott tengeri szélerőműpark épülhet. A Bizottság több ízben felszólította az Egyesült Királyságot, hogy tegyen eleget az említett fajjal kapcsolatos elsődleges kötelezettségeinek, további területek kijelölését azonban ennek ellenére sem javasolták. A mai intézkedés, azaz az indokolással ellátott vélemény az Egyesült Királyság kormányának 2013 júniusában küldött hivatalos felszólítást követi. Amennyiben az Egyesült Királyság két hónapon belül nem ad választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT az alberthaw-i erőműből származó kibocsátások csökkentésére

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri az Egyesült Királyságot, hogy tegyen eleget az ipari kibocsátásokra vonatkozó uniós követelményeknek, amelyek célja az, hogy megelőzzék, csökkentsék és a lehetséges mértékben megszüntessék az ipari tevékenységekből származó szennyezést. A jogsértés a walesi Aberthaw térség széntüzelésű erőművét érinti, amelynek kibocsátásai meghaladják a nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozó kibocsátási határértékeket. A tüzelőanyagok égetése nyomán a környezetbe kibocsátott nitrogén-oxidok súlyos következményekkel járnak az emberek és a környezet egészségére, és légúti megbetegedésekhez, illetve a talaj és a felszíni vizek elsavasodásához vezetnek, valamint károsítják a növényzetet. A nagy tüzelőberendezésekből származó kibocsátásokról szóló uniós jogszabállyal (a nagy tüzelőberendezésekről szóló irányelv) összhangban a tagállamok kötelesek voltak 2008. január 1-jéig csökkenteni a kibocsátásokat, vagy önállóan, az irányelvben előírt kibocsátási határértékek betartásával, vagy az erőművek nemzeti kibocsátáscsökkentési tervekbe történő bevonásával. Az aberthaw-i erőmű, amely egyik követelménynek sem tett eleget, jelenleg a nitrogén-oxidok tekintetében 1200 mg/Nm3 kibocsátási határérték mellett működik, noha a jogilag alkalmazandó érték 500 mg/Nm3. A Bizottság elsőként 2013. júniusi hivatalos felszólító levelében adott hangot az aggályainak. Mivel az erőmű kibocsátásai a nitrogén-oxidok tekintetében továbbra is meghaladják a 2008. január 1-je óta alkalmazandó megengedett határértéket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, amelyre az Egyesült Királyság két hónapon belül adhat választ. Ha az ország nem ad megfelelő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Hivatalos felszólítások

  1. A tőke szabad mozgása: A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít MAGYARORSZÁGGAL szemben a határon átnyúló befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó jogai kapcsán

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy hivatalos felkérést intéz Magyarországhoz: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó egyes szerződéses jogait megszüntető jogszabályával kapcsolatosan.

A Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. E Szerződésben rögzített, alapvető szabadságok csak kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük.

A Bizottság felkérése felszólító levél formáját ölti, ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás első szakasza. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére arra, hogy válaszoljon.

(További információk: IP/14/1152 - C. Hughes - Tel.: +32 229 64450 - Mobil: +32 498 96 4450)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság nyomatékosan felszólítja MÁLTÁT, hogy tartózkodjon a pintyfélék befogásától

Az Európai Bizottság felszólítja a máltai kormányt, hogy vizsgálja felül a hagyományos pintyfogás újraindítására vonatkozó határozatát. Ez a gyakorlat a vadon élő madarak védelméről szóló uniós jogszabály értelmében tilos. A szóban forgó ügy tárgya Málta arra irányuló határozata, hogy a természetvédelemmel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós politika sarokkövét képező uniós madárvédelmi irányelvtől eltérve 2014-től engedélyezi hét vadon élő pintyfaj élő befogását. A tagállamok kizárólag más megfelelő természetvédelmi megoldások hiányában és csak akkor térhetnek el a szigorú védelmi előírásoktól, ha teljesülnek az ilyen eltérések alkalmazásának feltételei. Mivel ebben az ügyben nincs ilyen indok, a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos felszólítást küld Máltának, és nyomatékosan felkéri a vonatkozó uniós szabályok betartására, valamint arra, hogy egy hónapon belül válaszüzenetben erősítse meg, hogy megtette a szükséges lépéseket.

(További információk: IP/14/1154 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)


Side Bar