Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2014. szeptember 10.

Kérdések és válaszok: A Juncker-Bizottság

Jean Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke a mai napon bejelentette, hogyan oszlanak meg a felelősségi körök csapatában és hogyan kerül megszervezésre a munka a következő Európai Bizottságban (lásd: IP/14/984 és SPEECH/14/585). Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tényeket.

A Juncker-Bizottság dióhéjban

  • A javasolt Juncker-Bizottság erős és tapasztalt csapat: tagjai között öt korábbi miniszterelnök, négy miniszterelnök-helyettes, tizenkilenc korábbi miniszter, hét korábbi biztos (köztük Jyrki Katainen, aki Olli Rehn helyét átvéve 2014 júliusában csatlakozott a második Barroso-Bizottsághoz) és nyolc volt európai parlamenti képviselő van. Tizenegyen szilárd gazdasági és pénzügyi háttérrel, nyolcan pedig szerteágazó külkapcsolati tapasztalatokkal rendelkeznek. A biztosjelöltek egyharmada (a huszonnyolc főből kilencen) – köztük maga a leendő elnök is – részt vett az idei európai választásokhoz kapcsolódó kampányban.

  • Az új Bizottság friss és dinamikus csapat, fiatalabb a jelenlegi Bizottságnál: az alelnökök átlagéletkora 49 év.

  • A Juncker-Bizottságnak kilenc női és tizenkilenc férfi tagja van, vagyis a nők aránya mintegy 33%, a férfiaké pedig 66%.

  • A hét alelnök közül három (42%) nő.

  • A biztosok közül tizennégyen az Európai Néppárthoz (ENP), nyolcan a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének Csoportjához (S&D), öten a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoporthoz (ALDE), egy fő pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához kötődik.

  • Az alelnökök közül az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az első alelnök a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének Csoportjához (S&D) kötődik, három alelnök az Európai Néppárthoz (ENP), kettő pedig a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoporthoz (ALDE) kötődik.

Melyek a főbb változások a Bizottság munkamódszereiben?

Jean-Claude Juncker megválasztott elnök a 2014. július 15-én,az Európai Parlament előtt tartott beszédében kifejtette: célja, hogy a Bizottság felépítése lehetővé tegye azon politikai iránymutatás megvalósítását, amely alapján az Európai Parlament megválasztotta őt erre a tisztségre. Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök így nyilatkozott: „Célom egy olyan Európai Unió, amely nagyobb jelentőséggel bír és ambiciózusabb a nagy dolgokban, és visszafogottabb, szerényebb a kis dolgokban.” E célt szem előtt tartva határozott úgy, hogy az új Bizottságot projektcsapatok köré szervezi (lásd lent).

A Juncker-Bizottságban az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mellett – aki egyúttal a Bizottság egyik alelnöke is – további hat alelnök lesz. A Bizottság első alelnöke (Frans Timmermans) a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért lesz felelős. Az első alelnök az elnök jobbkezeként működik majd: feladata arról gondoskodni, hogy a Bizottság javaslatai minden esetben tiszteletben tartsák a szubszidiaritás és az arányosság elvét, amelyek a Bizottság munkájának központi elemét képezik. Az elnök helyetteseként felügyeli az Európai Bizottság kapcsolatát a többi európai intézménnyel.

Az alelnökök egy-egy projektcsapatot vezetnek majd, több biztos munkáját irányítva és koordinálva ezáltal. Ily módon lehetővé válik, hogy a statikus munkaszervezés merev válaszfalainak lebontása után a biztosi testületen belüli munka a dinamikus együttműködés irányába mozduljon el.

Az alelnökök és a biztosok kölcsönösen függnek majd egymástól: A biztosnak az alelnök támogatására van szüksége ahhoz, hogy egy új kezdeményezés belekerüljön a Bizottság munkaprogramjába vagy a biztosi testület napirendjébe. Ugyanakkor az alelnök a rá bízott projekt sikeres végrehajtása tekintetében a projektcsapatába tartozó biztosok hozzájárulásától függ. A Bizottság minden tagja rendelkezik portfólióval, ezek közül egyesek szélesebb, horizontális jellegűek, mások specifikusabbak. A biztosi testület minden tagjának ki kell vennie részét ezen új, együttműködésen alapuló munkamódszerből.

Mi az alelnökök szerepe a Juncker-Bizottságban?

Jean Claude Juncker, a leendő elnök úgy döntött, konkrét, teljesítendő feladatokkal ruházza fel az alelnököket.

Az alelnökök pontosan meghatározott, kiemelt fontosságú projektekért lesznek felelősek, és a politikai iránymutatás kulcsfontosságú területein – például a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítése, a valóban összekapcsolt digitalizált egységes piac, a rugalmas energiaunió, valamint a szorosabb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió területén – irányítják és koordinálják a munkát a Bizottságon belül. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes felelősségi területeken sokkal szorosabb együttműködés jöjjön létre; egy-egy alelnökkel több biztos dolgozik együtt, a projektcsapatok összetétele pedig a szükségletek és a felmerülő új projektek függvényében folyamatosan változhat.

Az alelnököknek emellett stratégiai szűrőszerepük is lesz: főszabályként az elnök nem emel be a Bizottság munkaprogramjába vagy a biztosi testület napirendjébe olyan új kezdeményezést, amely nem élvezi valamelyik alelnök meggyőző érveken és világos értékelésen alapuló támogatását. E tekintetben és szem előtt tartva a szabályozás javítására irányuló menetrend és a költségvetési korlátok kiemelt fontosságát, az elnök különös figyelmet fordít a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős első alelnök (Frans Timmermans), valamint a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős alelnök (Krisztalina Georgieva) véleményére.

Az alelnökök arról is döntenek, az egyes felelősségi területeken ki képviseli az Európai Bizottságot más európai intézményekben, a nemzeti parlamentekben, valamint egyéb nemzeti, európai és nemzetközi szintű intézményi keretek között.

Az alelnököket munkájukban a Főtitkárság segíti, de elsősorban az érintett biztosokkal és az azok irányítása alá tartozó szolgálatokkal való szoros együttműködésre támaszkodnak.

Hogyan fognak működni a projektcsapatok?

A munkahelyteremtésnek, a növekedésnek és a beruházásoknak új lendületet adó projektcsapat

Jean-Claude Juncker: „Programom legfontosabb és az egyes javaslatokat átszövő prioritása az európai növekedés ismételt beindítása, valamint az emberek tisztességes munkahelyekhez juttatása.”

A projektcsapat vezetője Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök.

A Bizottság kiemelt célkitűzéseinek egyike Európa versenyképességének javítása, valamint a beruházások és a munkahelyteremtés ösztönzése. A munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök feladata egy olyan nagyszabású munkahely-teremtési, növekedési és beruházási csomag irányítása, koordinálása, előterjesztése és végrehajtása lesz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az elkövetkező három évben akár 300 milliárd eurónyi pótlólagos köz- és magánberuházást mozgósítsunk a reálgazdaságban.

Az alelnöknek ehhez több biztos munkáját kell irányítania és koordinálnia – e biztosok mindegyike hozzájárul a csomag, valamint az átfogó célok megvalósításához. Katainen alelnök mindenekelőtt a következő területek biztosainak munkáját irányítja és koordinálja majd: gazdasági és pénzügyek; foglalkoztatás, szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás; regionális politika; belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika; pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiaci unió; digitális gazdaság és társadalom; éghajlat- és energiapolitika; valamint a közlekedés és űrpolitika.

A digitalizált egységes piac projektcsapat

Jean-Claude Juncker: „A valóban összekapcsolt digitalizált egységes piac megvalósításával az új Bizottság mandátuma során akár 250 milliárd eurónyi pótlólagos növekedést generálhatunk, több százezer új munkahelyet hozva létre elsősorban a fiatalabb munkakeresők számára, és lefektetve egy vibráló, tudásalapú társadalom alapjait. Az EU-nak úgy kell vezetővé válnia a kreatív iparágak terén, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget.”

A projektcsapat vezetője Andrus Ansip, a digitalizált egységes piacért felelős alelnök.

A digitális technológiák kínálta lehetőségek jobb kiaknázása érdekében le kell bontani a távközlési szabályozás, a szerzői jogi és adatvédelmi jogszabályok, a rádióhullámok kezelése, valamint a versenyjog alkalmazása terén fennálló nemzeti válaszfalakat. Emellett a digitális forradalom és az új fogyasztói magatartás fényében korszerűsíteni kell a szerzői jogi szabályokat, amelyek a jövőben Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos felelősségi körébe tartoznak majd. Mindezek elősegítik egy sikeres európai média- és tartalomszolgáltató ágazat létrehozását. A kulturális sokszínűség megőrzése ebben az összefüggésben is kiemelt fontosságú a Bizottság számára.

A digitalizált egységes piacért felelős alelnök feladatai közé tartozik a valóban összekapcsolt digitalizált egységes piac megvalósítására irányuló, ambiciózus jogalkotási lépések előterjesztése. Mindenekelőtt az alábbi területekért felelős biztosok munkáját fogja irányítani és koordinálni: digitális gazdaság és társadalom; belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika; foglalkoztatás, szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás; jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség; gazdasági és pénzügyek, adó- és vámügy; regionális politika; valamint mezőgazdaság és vidékfejlesztés.

A rugalmas, előretekintő éghajlat-változási politikájú energiauniót célzó projektcsapat

Jean-Claude Juncker: „Meg akarom reformálni és egy új európai energiaunióvá akarom átszervezni Európa energiapolitikáját. Össze kell vonnunk erőforrásainkat, kombinálnunk kell infrastruktúráinkat és egyesítenünk kell a harmadik országokkal szembeni tárgyalási erőnket. Diverzifikálnunk kell energiaforrásainkat és enyhítenünk kell a számos tagállam esetében tapasztalható, nagymértékű energiafüggőséget.”

A projektcsapatot Alenka Bratušek, az energiaunióért felelős alelnök vezeti.

Az Európai Uniónak rugalmas és ellenálló energiaunióra van szüksége. Energiaforrásaink diverzifikálása és a több tagállam esetében tapasztalható, nagyfokú energiafüggőség mérséklése függetlenebbé teszi az Európai Uniót, a megújuló energiák arányának növelése és Európa energiahatékonyságának javítása pedig hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a költségek csökkentéséhez. Ez magában foglalja mindenekelőtt az energiahatékonyság 2030-ig történő, 30%-os javítására vonatkozó, kötelező érvényű célkitűzést, amelyet Juncker leendő elnök az Európai Parlament előtt tartott, július 15-i beszédében említett. Az energiaunióért felelős alelnök feladata Európa energiapolitikájának megreformálása és egy új európai energiaunióvá szervezése lesz. Az alelnök elsősorban a következő területekért felelős biztosok munkáját irányítja és koordinálja majd: éghajlat- és energiapolitika; közlekedés és űrpolitika; belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika; környezetpolitika, tengerügyek és halászat; regionális politika; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; valamint kutatás, tudomány és innováció.

A szorosabb és méltányosabb gazdasági és monetáris uniót célzó projektcsapat

Jean-Claude Juncker: „A válság nem ért véget, csupán rövid időre szünetel. Ki kell használnunk ezt a szünetet, hogy összehangoljuk, kiegészítsük, egyszerűbbé és társadalmilag elfogadottabbá tegyük azokat a példa nélküli intézkedéseket, amelyeket a válság során hoztunk. A szociális piacgazdasággal nem egyeztethető össze, hogy egy-egy válság során a hajótulajdonosok és spekulánsok még gazdagabbá váljanak, miközben a nyugdíjasok megélhetési problémákkal küzdenek.”

A projektcsapatot Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök vezeti.

A „négy elnök jelentésére”, valamint a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió Bizottság által kidolgozott tervezetére alapozva és Európa szociális dimenzióját szem előtt tartva az euró stabilitásának megőrzése érdekében a Bizottságnak folytatnia kell Európa gazdasági és monetáris uniójának reformját. Az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök elsődleges feladata az európai szemeszter (Európa gazdasági kormányzási ciklusa) felügyelete, valamint azon kezdeményezések koordinálása, előterjesztése és végrehajtása lesz, amelyek az euróövezeti tagállamok gazdasági, adóügyi és munkaerő-piaci politikáinak közelítését célozzák.

A gazdasági reformokat és kiigazítási programokat szociális kísérőintézkedésekkel kell kiegészíteni. Ez csak az európai szociális partnerekkel, az üzleti szféra képviselőivel és a szakszervezetekkel folytatott, folyamatos párbeszéd révén valósítható meg. A szociális piacgazdaság csak akkor működőképes, ha van szociális párbeszéd az olyan érzékeny témák esetében, mint a bérek szinten tartása és a bérindexálás. Ez az oka, hogy az európai szociális párbeszéd ösztönzése és támogatása külön alelnök, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök felelősségi köre lett.

Az alelnök elsősorban a következő területekért felelős biztosok munkáját irányítja és koordinálja majd: gazdasági és pénzügyek, adó- és vámügy; foglalkoztatás, szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás; pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiaci unió; belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika; oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és polgári részvétel; regionális politika; valamint a jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség.

A minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős első alelnök

A minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős első alelnöki pozíció (Frans Timmermans) Jean-Claude Juncker, megválasztott bizottsági elnök Európai Parlamentnek tett kötelezettségvállalása nyomán jött létre. Az első alelnök az elnök jobbkezeként működik majd: feladata arról gondoskodni, hogy a Bizottság javaslatai minden esetben tiszteletben tartsák a szubszidiaritás és az arányosság elvét, amelyek a Bizottság munkájának központi elemét képezik. Emellett megfigyelői feladatot is ellát, és biztosítja, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített elveket és a jogállamiság elvét a Bizottság valamennyi tevékenysége során tiszteletben tartsák – ez egyértelműen jelzi a Bizottság elkötelezettségét ezen elvek betartása iránt.

Az első alelnök így aktívan együttműködik valamennyi biztossal, de különösen a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért, valamint a migrációs ügyekért és az uniós belügyekért felelős biztossal, mivel ez utóbbiak munkája függ össze a legszorosabban az alapvető jogokkal és a jogállamisággal.

Az elnök helyetteseként feladatai közé tartozik majd az Európai Bizottság nemzeti parlamentekkel, és más európai intézményekkel fenntartott kapcsolatainak felügyelete.

A költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős alelnök

A jelenlegi, gazdasági kihívásokkal teli időszakban minden eddiginél fontosabb az emberi és a költségvetési erőforrások hatékony felhasználása.

Annak érdekében, hogy az erőforrásokat a Bizottság politikai prioritásainak megfelelően osszák el és valamennyi intézkedés a lehető legjobb eredménnyel járjon, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős alelnök (Krisztalina Georgieva) minden esetben megvizsgálja a bizottsági kezdeményezések költségvetési és emberierőforrás-vonzatát. Felkérést kap továbbá arra, hogy – többek között a digitális technológiák használatának előmozdítása révén – folytassa az európai közigazgatás korszerűsítését. Emellett feladatai közé tartozik majd, hogy megbízatásának végére a Bizottság felső és középvezetésében a nők aránya elérje a 40 %-ot. Munkája során valamennyi biztossal együttműködik.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Jean-Claude Juncker: „Jobb mechanizmusokra van szükségünk annak érdekében, hogy idejekorán felkészülhessünk az eseményekre és mihamarabb meghatározhassuk a közös válaszlépéseket. Hatékonyabban kell összefognunk az európai külső fellépések eszközeit. A kereskedelempolitikát, a fejlesztési támogatást, a nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvételünket és szomszédságpolitikánkat egymással kombinálva, egyetlen közös logika szerint kell működtetnünk.”

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Federica Mogherini) Európa „külügyminisztereként” irányítja az Európai Unió külpolitikáját és képviseletét harmadik országokban, valamint a nemzetközi szervezetekben. A Szerződések értelmében különleges státusszal rendelkezik, mivel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként a tagállamokat, ugyanakkor az egyik alelnökként a Bizottságot képviseli.

A Bizottságon belül az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / a Bizottság alelnöke lesz felelős az „Erősebb globális szereplő” projektért, ezáltal segítve a Bizottság külkapcsolati tevékenységeinek irányítását.

A főképviselő – a Bizottság rendelkezésére álló eszközök eredményesebb kombinálása érdekében – mindenekelőtt az alábbi területekért felelős biztosok munkáját irányítja és koordinálja: az európai szomszédságpolitika és a csatlakozási tárgyalások; a kereskedelempolitika; a nemzetközi együttműködés és a fejlesztés; valamint a humanitárius segítségnyújtás és a válságkezelés. A főképviselő az Európai Bizottság alelnökeként teljes körűen részt vesz a biztosi testület munkájában. Ennek lehetővé tételéhez – amennyiben szükségesnek ítéli meg – felkéri az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztost vagy más biztosokat, hogy helyettesítsék a Bizottság feladatköréhez tartozó területeken; így a főképviselő a valódi geopolitikai kihívások kezelésére összpontosíthat.

Mi jelenti a Bizottság szervezeti felépítésében javasolt módosítások alapját?

Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság munkájának szervezése elnökének előjoga.

Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke

(…)

(6) A Bizottság elnöke:

a) meghatározza a Bizottság működésére vonatkozó iránymutatásokat,

b) megállapítja a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen,

c) a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kivételével – kinevezi a Bizottság alelnökeit.

A döntéshozatal módja – hogy működik a testületiség elve?

A biztosi testület minden tagja (az elnök, az alelnökök és a biztosok) egy-egy szavazattal rendelkezik. Mivel valamennyi döntés meghozatalára testületileg kerül sor, minden biztosnak minden döntésbe van beleszólása.

Lesz-e helyettese az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és ha igen, mi lesz a feladata?

Jean-Claude Juncker, megválasztott elnök szeptember 8-án megállapodott Federica Mogherini főképviselővel/alelnökkel az Unió eredményesebb külső fellépését célzó új pragmatikus megközelítésről. Ennek megfelelően Federica Mogherinit – amennyiben szükségesnek tartja – az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos, Johannes Hahn és más biztosok fogják helyettesíteni a Bizottság feladatköréhez tartozó területeken.

Jean-Claude Juncker, leendő bizottsági elnök politikai iránymutatásában a következőt mondta: „[...] más külkapcsolati biztosokat kívánok megbízni azzal, hogy a főképviselőt helyettesítsék mind a testület munkájában, mind pedig a nemzetközi porondon.”

Hogyan osztja meg a feladatokat az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, valamint a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos?

Az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök (Valdis Dombrovkis) és a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos (Pierre Moscovici) a testületiség és a kölcsönös egymásrautaltság szellemében fog tevékenykedni (lásd az „Alelnökök” szakaszt). Az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök hatáskörébe tartozik az európai szemeszter (az európai gazdasági kormányzási ciklus), ezért számos, az európai szemeszterhez hozzájáruló biztos munkáját irányítja (lásd a szorosabb és méltányosabb gazdasági és monetáris uniót célzó projektcsapatot bemutató ábrát). A gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos – az európai szemeszter munkaerő-piaci és szociális ágában közreműködő, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos (Marianne Thyssen) mellett – így hozzájárul az európai szemeszter gazdasági és fiskális ágához, valamint a monetáris unió elmélyítéséhez (és általában a szorosabb és méltányosabb gazdasági és monetáris uniót célzó projektcsapat munkájához). Mivel azonban portfóliója ennél átfogóbb, együttműködik a költségvetéséért és az emberi erőforrásokért felelős alelnökkel (Krisztalina Georgieva) és a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnökkel (Jyrki Katainen) is.

Miért került egy portfólióba az éghajlat-politika és az energiapolitika?

Európának egységesen és határozottan kell fellépnie mind az ENSZ 2015. évi párizsi üléséhez kapcsolódó előkészítés során, mind azt követően. Az energiaunióért felelős alelnök (Alenka Bratušek) irányítása alatt álló és iránymutatásában részesülő, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos (Miguel Arias Cañete) minden szükséges eszközt megkap ehhez. Az éghajlat-politika és az energiapolitika kölcsönösen erősítik egymást: a megújuló energiák részarányának növelése nem csupán a felelős éghajlat-politika szempontjából fontos, hanem az iparpolitika számára is elengedhetetlen, amennyiben Európa középtávon is szeretne megfizethető energiához hozzáférni. Az energiahatékonyság javítása ugyanakkor nem csak a munkahelyteremtést segíti elő a kulcságazatokban, de fenntarthatóbbá is teszi az európai energiapolitikát. Röviden: az éghajlat-politikát és az energiapolitikát együttesen kell végrehajtani, és a jövőben irányításuk egy kézbe kerül.

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság és az Energiaügyi Főigazgatóság továbbra is két különálló szolgálat marad, azonban mindkettő ugyanazon biztos felügyelete alá tartozik.

Miért felel a jövőben egyetlen biztos a gazdasági, pénz-, adó- és vámügyekért?

A gazdasági, pénz-, adó- és vámügyeket tartalmazó új portfólió (Pierre Moscovici irányítása alatt) biztosítani fogja, hogy az uniós adó- és vámügyi szakpolitikák továbbra is szerves részét képezzék a valódi gazdasági és monetáris uniónak, valamint hozzájárulnak az Unió átfogó gazdasági kormányzási keretének zavartalan működéséhez. Az adóügyet nem szabad elszigetelt, a Bizottság hatáskörébe tartozó szélesebb gazdasági kerettől elválasztott szakpolitikai területként kezelni. Épp ellenkezőleg: különösen a pénzügyi válság nyomán vált egyértelművé, hogy az adóügynek szervesen kapcsolódnia kell a Bizottság által a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió megvalósításáért tett erőfeszítésekhez.

Miért lesz a jövőben külön biztos felelős a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért?

A pénzügyi stabilitás biztosítása és a pénzügyi piacok felügyeletének javítása érdekében az Unió néhány év alatt ambiciózus és eddig példa nélkül álló szabályozási és felügyeleti reformokat hajtott végre. Következésképpen itt az ideje, hogy egy kézben fogjuk össze a meglévő szakértelmet és felelősségi köröket. A pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos (Jonathan Hill) mindenekelőtt azt biztosítja majd, hogy a Bizottság továbbra is körültekintéssel és kezdeményezően lépjen fel az új felügyeleti és szanálási előírások végrehajtása terén, hozzájárulva, hogy az európai bankok megerősödjenek és újrakezdhessék a reálgazdaságba irányuló hitelnyújtást.

A kis- és középvállalkozások alkotják az európai gazdaság gerincét. A hitelezési piacok pénzügyi széttagoltságának megszüntetése hozzájárul erősödésükhöz és gazdasági teljesítményük előmozdításához. Emellett a következő feladat az innovatív projektek és hosszú távú beruházások szempontjából a bankhitelnél jobb finanszírozási forrást jelentő tőkepiacok fejlesztése és integrációja.

A pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos felel továbbá az Európai Bankhatósággal (EBH); az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA); az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal (ESMA); az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és a – 2015-től működő – Egységes Szanálási Testülettel (SRB) fenntartott kapcsolatokért.

Miért került egy portfólióba a környezetvédelem, a tengerügy és a halászat?

A környezetvédelmi, a tengerügyi és a halászati szakpolitikák közös jellemzője, hogy egyrészt természeti erőforrások megőrzésére kell irányulniuk, másrészt pedig versenyképességünk alapvető tényezői. A környezetvédelmi, a tengerügyi és a halászati portfóliókat Karmenu Vella vezetése alatt egyesítettük, hogy ezzel tükrözzük a kék és zöld növekedés kettős célkitűzését: a környezetvédelmi és tengerpolitika kiemelt szerepet játszhat a munkahelyteremtésben, a források megőrzésében, továbbá a növekedés és a beruházások ösztönzésében. A fenntartható jövő érdekében éppúgy szükség van a környezet védelmére, mint a versenyképesség fenntartására.

Miért nem felel külön biztos a bővítésért?

Az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos (Johannes Hahn) feladatkörébe tartozik majd a szomszédságpolitika megerősítése, ugyanakkor a folyamatban lévő bővítési tárgyalások is.

Jean-Claude Juncker, megválasztott bizottsági elnök politikai iránymutatásában megállapította: „Az EU-nak immár szüneteltetnie kell a bővítési folyamatot, hogy megszilárdíthassuk mindazt, amit 28-an elértünk. Ezért bizottsági elnökségem alatt folytatódni fognak a már megkezdett tárgyalások – és különösen a Nyugat-Balkánnak nem szabad lemondania európai jövőjéről –, de a következő öt évben további bővítésre nem kerül sor.

Melyek a Juncker-Bizottság hivatalba lépésének következő állomásai?

Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke 2014. szeptember 5-én benyújtotta az Európai Unió Tanácsának a biztosjelöltek listáját.

Ezt követően a leendő elnök személyes megbeszéléseket folytatott az összes biztosjelölttel és augusztus 30-án a megválasztott elnök egyetértésével sor került az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezésére, aki egyben alelnöke is lesz a Bizottságnak.

2014. szeptember 5-én az Európai Unió Tanácsának egyetértésével az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (7) bekezdésének megfelelően elfogadták a megválasztott biztosok listáját.

Következő lépésként az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a teljes biztosi testületet, beleértve annak elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottság alelnökét is. Mindezt megelőzően azonban – a Parlament eljárási szabályzatának 118. pontja értelmében – a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt. Ha az Európai Parlament hozzájárulását adja, az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot.

További információk:

Lásd: IP/14/984

Az egész Európai Unióra kiterjedő választási kampányt követően az Európai Tanács 2014. június 27-én Jean-Claude Junckert javasolta az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Parlament elé terjesztett politikai iránymutatása alapján az Európai Parlament 2014. július 15-i plenáris ülésén nagy többséggel (422 szavazattal) megválasztotta Jean-Claude Junckert a következő Európai Bizottság elnökének.

Jean-Claude Juncker, leendő elnök honlapja:

http://ec.europa.eu/about/juncker-commission

Politikai iránymutatás a következő Európai Bizottság számára: „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja”:

http://ec.europa.eu/news/eu_explained/140715_hu.htm

Kövesse a leendő elnököt a Twitteren: @JunckerEU #TeamJunckerEU

Kapcsolattartás:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar