Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása témakörében

Brüsszel, 11 december 2014

Manapság egyre megnövekedett a fogyasztók részéről az igény arra, hogy akár az interneten, akár az élelmiszer-üzletekben vásárolt élelmiszerek címkéi részletes és érthető információkat tartalmazzanak, hogy minél megalapozottabb döntés alapján választhassák meg, mi az amit esznek. Ráadásul egyre többen szenvednek valamilyen allergiában. Honnan tudja egy földimogyoróra allergiás tinédzser, hogy mit ehet, amikor a barátaival közösen vacsorázni megy? Mi alapján választhatjuk ki a legmegfelelőbb rágcsálnivalót, ha szeretnénk minél kevesebb sót fogyasztani? Hogyan tájékozódhatunk arról, hogy honnan származik az a hús, amit épp most tettünk a kosarunkba? Ilyen és más hasonló kérdések megoldására szolgálnak azok az új szabályok, amelyek 2014. december 13-tól lépnek életbe az Unió valamennyi országában.

Tényleg szükség volt a címkézésről szóló jogszabályok módosítására?

Az általános élelmiszercímkézésre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabály 1978-ból származik, a tápértékcímkézésre vonatkozó szabályokat pedig 1990-ben fogadták el. Mind a vásárlók elvárásai, mind az értékesítési módszerek sokat változtak azóta. Az európai uniós fogyasztóknak ma már több információra van szükségük, amikor élelmiszert vásárolnak, továbbá érhető, pontos és nem félrevezető címkéket szeretnének a termékeken látni. A több mint 3 évig csiszolt új jogszabály a fogyasztók segítségére lesz abban, hogy tudatos élelmiszer-vásárlók legyenek, és végeredményben ahhoz is hozzájárul, hogy az emberek egészségesebben éljenek.

Mi fog változni az új címkézési rendszer bevezetését követően?

Az új jogszabály meghatározza az élelmiszerek címkézésére vonatkozó alapelveket, és például a következők tekintetében pontosabb előírásokat szab meg:

  • olvashatóbb információk (a kötelezően feltüntetendő információk esetében a minimális betűnagyság kikötése);
  • az allergének egyértelműbb és harmonizált megjelenítése az összetevők között az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén (a betűtípus, -stílus vagy háttérszín révén való kiemelés);
  • az allergénekre vonatkozó kötelező tájékoztatás a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében, beleértve az éttermekben és kávézókban felszolgált élelmiszereket;
  • a legtöbb előrecsomagolt feldolgozott élelmiszer esetében a tápértékre vonatkozó bizonyos információk feltüntetésének előírása;
  • a friss sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származására vonatkozó információk kötelező feltüntetése;
  • ugyanolyan címkézési követelmények megszabása az online, táv- vagy bolti értékesítés tekintetében;
  • a mesterséges nanoanyagok felsorolása az összetevők között;
  • a finomított olajok és zsírok növényi eredetére vonatkozó információk jelzése;
  • a félrevezető értékesítési módszerek megelőzésére vonatkozó szabályok szigorítása;
  • a helyettesítő anyag megjelölése az „élelmiszer-utánzatoknál”;

  • az „összetett hús-, illetve halkészítmény”, valamint
  • a kiolvasztott termék egyértelmű megjelölése.

Megoldódik a kisbetűkkel írt, olvashatatlan tájékoztatás problémája?

Az új jogszabály kiemelten kezeli ezt a kérdést, megadja, hogy mekkora az a minimális méret, amellyel a kötelező adatokat fel kell tüntetni, továbbá azt is előírja, hogy a kiegészítő információk (pl. a reklámszlogenek) nem vehetik el a helyet a kötelező információk elől. A jövőben még több idevágó szabály kidolgozása várható.

Egészségesebben táplálkozhatunk az új szabályok jóvoltából?

Elviekben igen. A feldolgozott élelmiszerek főbb tápértékjellemzőit, úgymint energiatartalom, zsír, telített zsírok, szénhidrátok, cukor, fehérje és só, ezentúl kötelező lesz még egyértelműbben feltüntetni. Ezen információk alapján még vásárlás előtt össze lehet hasonlítani az egyes termékeket, és így könnyebb lesz az egyedi étrendnek megfelelőt kiválasztani. Egyes tápértékeket pedig már a csomagolás elején is fel kell tüntetni, ami még inkább megkönnyíti a termékek összehasonlítását.

Hogyan veszi az új jogszabály figyelembe, hogy milyen információkra van szükségük az allergiában szenvedőknek?

Az új jogszabály megerősíti azokat az előírásokat, amelyek az allergiás reakciókat vagy intoleranciát kiváltó egyes anyagokkal kapcsolatos információszolgáltatásra vonatkoznak. Az a cél, hogy az élelmiszer-allergiában szenvedők jobb tájékoztatásban és megfelelőbb védelemben részesüljenek. Az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak kötelezően fel kell tüntetniük ezeket az információkat valamennyi termékükön, ennek módját pedig a nemzeti hatóságok határozzák meg.

Milyen tájékoztatási követelmények vonatkoznak az online vagy távértékesítés révén vásárolt élelmiszerekre?

A szabályok egyértelművé teszik, hogy ilyen esetekben a címkén kötelezően feltüntetendő információk nagy részét már a vásárlást megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Az adott információt meg kell jeleníteni a távértékesítéshez kapcsolódó kommunikációs eszközön (weboldal vagy katalógus), illetve egyéb arra alkalmas módon. E követelmény az élelmiszer-értékesítés valamennyi lehetséges módjára kiterjed. Tehát ugyanazt az információt kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán függetlenül attól, hogy a terméket online, távértékesítés útján (például katalógusból) vagy élelmiszer-üzletben vásároltuk.

Jobb lesz-e a tájékoztatás az élelmiszerek eredetéről az új szabályoknak köszönhetően?

Általánosságban véve elmondható, hogy az új szabályok a jelenlegi megközelítést alkalmazzák: a származási ország vagy az eredet helyének feltüntetése önkéntes alapon történik, hacsak nem származik ebből a fogyasztók számára félreértés.

Az új rendelet értelmében a friss birka-, kecske-, baromfi- és sertéshús eredetét ezentúl kötelező lesz a címkén feltüntetni. 2015, április 1-jétől – bizonyos kivételektől eltekintve – a felsorolt húsok címkéjén meg kell jelölni azt a tagállamot vagy harmadik országot, ahol az állatot nevelték és levágták.

Az eredetmegjelölést tartalmazó címkéken a főbb összetevők származási országát vagy eredetének helyét is fel kell tüntetni, ha az említett összetevők nem onnan származnak, mint a késztermék bejelentett származási helye. A Belgiumban köpült dán tejet pl. a következő felirattal lehetne ellátni „dán tejből készült, Belgiumban előállított termék”. E szabályok csak végrehajtási aktusok elfogadását követően alkalmazhatók, azonban e jogi aktusokat még nem fogadta el a Bizottság. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztókat ne tévesszék meg többé a nem egyértelmű eredetmegjelölések, az élelmiszer-ipari vállalkozókra pedig egyenlő versenyfeltételek legyenek érvényesek.

Honnan lehet tudni, hogy amit eszünk, „eredeti” vagy „hamisított” élelmiszer?

Az étel- és italhamisítás súlyos probléma. Számtalan formát ölthet, ide tartozik pl., ha felhígítanak egy terméket vagy gyengébb minőségű anyagokból állítják elő, esetleg nem a valóságnak megfelelő eredetmegjelöléssel látják el.

Az új szabályoknak köszönhetően azon élelmiszerekkel kapcsolatban, amelyek tartalma nem egészen felel meg annak, amit külsejük sejtet, meg kell adni azokat a legfontosabb információkat, amelyekkel megelőzhető a fogyasztók megtévesztése. Ha bizonyos összetevőket, amelyekről a fogyasztók joggal feltételezik, hogy benne vannak a termékben, egyéb anyagokkal helyettesítettek, e helyettesítő anyagokat a csomagoláson szembetűnő helyen kell megemlíteni (azaz nem csupán a többi összetevő között). Ami a hús- és haltermékeket illeti, a víz és az egyéb állati eredetű fehérjék hozzáadására vonatkozó adatokat kiemelt helyen kell feltüntetni. Ráadásul ha a hal- vagy hústermék úgy néz ki, mintha egy darabból állna, de valójában több kisebb darabból toldották össze, akkor csomagolásán az „összetett hús-, illetve halkészítmény” megjegyzésnek is szerepelnie kell.

A hamis eredetmegjelöléssel ellátott vagy hamis eredetet sejtető élelmiszerek tekintetében az új szabályok bizonyos feltételeket szabnak meg, nehogy az önkéntes eredetmegjelölések megtévesszék a fogyasztókat. Az élelmiszer-ipari vállalkozók ezentúl csak akkor tehetnek a termék eredetére vonatkozó állításokat, ha nem csupán az élelmiszer feldolgozási helye szerinti legutolsó országot tüntetik fel, hanem azt is megadják, hogy a termék jellemző összetevője ténylegesen melyik országból származik.

Már 2014. december 13-tól látni fogjuk ezeket a változásokat a címkéken?

Igen, ugyanis az élelmiszer-iparnak három év állt rendelkezésére ahhoz, hogy 2014. december 13-ával megfeleljen az új szabályoknak. Ugyanakkor még fogunk régi címkéjű élelmiszerekkel is találkozni, mivel a jogszabály lehetővé teszi a 2014. december 13. előtt forgalomba hozott vagy címkézett termékek értékesítését (ez csak az élelmiszer-készlet és nem a címkekészlet kimerülésére vonatkozik).

A kötelezően feltüntetendő tápérték-információkra vonatkozó szabályok 2016. december 13-án lépnek életbe. Ugyanakkor, ha 2014. december 13-át követően az élelmiszer-címkén szerepel tápértékjelölés, annak összhangban kell lennie a rendelet előírásaival.

Mit tehetek, ha 2014. december 13. után olyan címkével találkozom, amely nem felel meg az új szabályoknak?

A címkézési szabályok érvényesítése a tagállamok feladata, és az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani a panaszokat.


Melléklet

Main innovations introduced by Regulation (EU) No 1169/2011* on the provision of food information to consumers

*All innovations will start to apply from 13 December 2014 with the exception of mandatory nutrition labelling which will be applicable from 13 December 2016.

Food concerned

Innovation

All foods – Nutrition declaration

Mandatory nutrition declaration from 13 December 2016*

When the nutrition declaration is provided after 13/12/2014 it should comply with the new rules.

*Some foods are exempted

"Allergens" -Prepacked food

"Allergens" shall be indicated in the list of ingredients and shall be emphasised through a typeset that clearly distinguishes it from the rest of the list of ingredients, for example by means of the font, style or background colour.

"Allergens" - Non-prepacked food

Mandatory allergen information.

All food –Legibility of labels

- Minimum font size

- Voluntary information shall not be displayed to the detriment of space available for mandatory information.

Foods sold through distance selling

Availability of all mandatory food information (except for date marking) before the purchase is concluded on the material supporting the distant selling (without supplementary costs for the consumer). All mandatory food information shall be available at the moment of delivery.

Ingredients in form of engineered nanomaterials in food

All ingredients present in the form of engineered nanomaterials shall be clearly indicated in the list of ingredients. The names of such ingredients shall be followed by the word ‘nano’ in brackets.

Refined oils and fats of vegetable origin

Indication and designation of ingredients:

- Mandatory indication of the specific vegetable origin of oils / fats

- The expression "fully hydrogenated" or "partly hydrogenated" must accompany the indication of a hydrogenated oil / fat

Meat other than beef (swine, sheep, goat and poultry)

Mandatory origin labelling for meat of swine, sheep, goat and poultry

As of 1 April 2015, with some exemptions, the Member State or third country where the animal was reared and slaughtered will appear on the label of such meats.

Frozen meat, frozen meat preparations and frozen unprocessed fishery products

Indication of date of freezing or the date of first freezing

To be indicated as follows "frozen on day/month/year"

Defrosted foods: Foods that have been frozen before and which are sold defrosted

 

The name of the food should be accompanied by the designation "defrosted"*

*Some exemptions apply

Meat products, meat preparations and fishery products containing added proteins as such, including hydrolysed proteins, of a different animal origin.

The name of the food shall bear an indication of the presence of those proteins and of their origin

Meat products, meat preparations and fishery products which have the appearance of a cut / joint/ slice / fillet / carcase / portion of meat or fish

The name of the food shall include the indication of the presence of added water when this exceeds 5% of the weight of the finished product

Meat products, meat preparations and fishery products which may give the impression that they are made of a whole piece of meat or fish, but actually consist of different pieces combined together by other ingredients, including food additives and food enzymes or by other means.

The name of the food shall be accompanied by the following indication "formed meat" or "formed fish".

"Imitation foods": Foods in which consumers expect an ingredient or component to be normally used or naturally present but in reality is substituted with another. For example, fake cheese.

The name of the food of these foods shall be accompanied by a clear indication of the component or the ingredient that has been used for partial or whole substitution.


MEMO/14/2561

Tájékoztatás a nyilvánosság számára:


Side Bar