Navigation path

Left navigation

Additional tools

Foglalkoztatás: Mi az EURES elnevezésű páneurópai álláskereső hálózat?

European Commission - MEMO/14/22   17/01/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

MEMO

Brüsszel, 2014. január 17.

Foglalkoztatás: Mi az EURES elnevezésű páneurópai álláskereső hálózat?

Mi az EURES, és mi a feladata?

Az EURES (az álláskeresők európai mobilitási hálózata) az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak (az uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein) állami foglalkoztatási szolgálatai (áfsz), valamint más partnerszervezetek között létrejött együttműködési hálózat. Az EURES-hálózatban Svájc is részt vesz.

Az 1993-ban létrehozott EURES-hálózat felelős az érdekelt felek közötti információcseréért és együttműködésük lehetővé tételéért, így kívánván elérni azt, hogy a munkavállalók szabad mozgása valósággá váljon. Az EURES előmozdítja a mobilitást és csökkenti a munkavállalók előtt álló akadályokat azáltal, hogy hozzájárul egy minden munkavállaló előtt nyitva álló európai munkaerőpiac kialakításához, valamint biztosítja a betöltetlen álláshelyek és az álláspályázatok cseréjét és gondoskodik a munkaerőpiacot érintő információk átláthatóságáról.

Az EURES továbbá ingyenes támogatást nyújt a más országban munkát vállalni szándékozó munkakeresők számára, tanácsot adva nekik abban is, hogy milyenek az élet- és munkakörülmények az EGT egyes országaiban. A más országokból, illetve határokon átnyúló régiókból érkező munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatóknak is hasznos segítséget nyújt.

A jelenlegi EURES két alapvető pillérből áll:

az egyik a foglalkoztatási szolgálatok munkatársainak hálózata, amely tájékoztatást, tanácsadást és támogatást nyújt a valamely más tagállamban dolgozni kívánó munkakeresők, valamint a más tagállamokból érkező, megfelelő profilú pályázókat felvenni szándékozó munkáltatók számára;

a másik az EURES-portál, amely a betöltetlen álláshelyekhez nyújt hozzáférést, és amely valóságos egyablakos ügyintézést biztosítva információkkal szolgál a foglalkoztatási mobilitásra vonatkozóan Európában. A portálon emellett számos olyan egyéb hasznos eszköz is elérhető, amelyek segítségével az emberek megalapozott döntéseket hozhatnak a rendelkezésre álló lehetőségekről.

Mobilitás Európában: tények és adatok

A személyek szabad mozgása az uniós jog által biztosított alapvető szabadságok egyike. Egy 2010-ben végzett minőségi Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok ezt a jogot tartják a legnagyobb becsben; a mozgás szabadsága gyakorlatilag azonos jelentéssel bír számukra, mint az uniós polgárság. E jogot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45. és 21. cikke is tartalmazza. A Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája is közvetlenül biztosítja az uniós polgároknak egyrészt azt a jogot, hogy szabadon mozoghassanak és bárhol letelepedhessenek az Unió határain belül, másrészt pedig – uniós polgárságuk alapvető velejárójaként – az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.

Egy 2013 második negyedévében végzett európai uniós munkaerő-felmérés szerint körülbelül 7,8 millió uniós polgár volt gazdaságilag aktív valamely más uniós országban. Ez az uniós munkaerő 3,2%-át teszi ki.
Összehasonlítva a 2005-ös adatokkal (2005-ben közel 4,8 millióan dolgoztak egy másik uniós államban, ami az uniós munkaerő 2,1%-ának felelt meg) jelentős növekedés tapasztalható, ami elsősorban a 2004-es és 2007-es bővítéseknek köszönhető. A gazdasági válság azonban 2009–2011-ben az uniós országok közötti mobilitási hullám csökkenéséhez vezetett, az Unión belüli mobilitás a 2006–2008-as időszakhoz viszonyítva a harmadával csökkent.

Ezek az összesített becslések ráadásul nem vonatkoznak valamennyi uniós polgárra, mert az európai uniós munkaerő-felmérés főként azokra a személyekre terjed ki, akik valamely országban „szokásosan tartózkodnak”, de azokra már például nem, akik csupán nemrégiben költöztek oda vagy csak rövid ideig (csupán pár hónapig) dolgoznak ott migráns munkavállalóként. A földrajzi és munkavállalói mobilitásáról szóló 2009. évi Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok közel 10%-a nyilatkozott úgy, hogy valamikor már élt és dolgozott egy másik országban. 51%-uk két évnél, 38%-uk pedig egy évnél rövidebb ideig volt munkavállalási célból külföldön. Az egységes piacról szóló 2011. évi Eurobarométer felmérés szerint a munkaképes korú uniós polgárok 28%-a fontolná meg, hogy a jövőben más uniós országban dolgozzon. Ez az arány még ennél is magasabb (54%) a 15–24 éves fiatalok és a 25–39 éves munkavállalók (38%) között.

Nemzetközi összehasonlítások (pl. az OECD 2012. évi felmérése az EU gazdaságáról) azt mutatják, hogy az uniós tagállamok közötti, határokon átnyúló mobilitás korlátozott más régiókhoz (pl. az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália) képest. Jóllehet ez részben a nagyon jelentős nyelvi sokszínűséggel és az eltérő intézményi keretekkel magyarázható, ezek az összehasonlítások mégis azt mutatják, hogy nagyobb földrajzi mobilitásra lenne lehetőség az EU-ban. Ezen túlmenően az egyes uniós országok és régiók között a munkanélküliségi ráták és a betöltetlen álláshelyek rátái tekintetében mutatkozó óriási különbségek is azt bizonyítják, hogy a munkaerő földrajzi mobilitásában rejlő potenciál nincs megfelelően kiaknázva (lásd a Bizottság 2012. áprilisi Foglalkoztatáspolitikai csomagját kísérő szolgálati munkadokumentumot a munkaerő-piaci tendenciákról és kihívásokról). Az uniós potenciálhoz képest egyelőre még viszonylag alacsony a mobilitás jelenlegi szintje, és arányaiban nem felel meg annak a szintnek, amely elképzelhető lenne egy valóban egységes uniós munkaerőpiacon.

Miért bátorítja a Bizottság az Unión belüli munkavállalói mobilitást?

A 2012. évi éves növekedési jelentés megállapította, hogy a korlátozott földrajzi mobilitás az egyik oka a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti strukturális egyenlőtlenségnek, s ez akadályozza a gazdaság felépülését és a hosszú távú növekedést (lásd IP/11/1381).

A jelenlegi nagy munkanélküliségre és a tagállamok közötti erőteljes eltérésekre tekintettel a munkavállalói mobilitás igen jelenetős szerepet tölthetne be. Az egyik oldalon vannak olyan, gyors növekedést mutató térségek, amelyekben jelentős számú betöltetlen munkahely van, ugyanakkor pedig az EU más térségei óriási munkanélküliséggel küszködnek. A munkavállalói mobilitás enyhítheti a foglalkoztatásra nehezedő nyomást a válság által érintett országokban, mindamellett pedig kielégítheti az igényeket azokon a munkaerőpiacokon, amelyeken nagy a munkaerő-kereslet. Az Eurostat szerint míg 2013 novemberében Luxemburgban, Ausztriában és Németországban közel 5–6% volt a munkanélküliek aránya, addig Portugáliában, Cipruson és Horvátországban 15–19%, Spanyolországban és Görögországban pedig 25%-nál is több.

A munkavállalók EU-n belüli mobilitása hozzájárulhat az egyenlőtlenségek kiigazításához és a foglalkoztatás előmozdításához, ugyanakkor helyreállíthatja a dinamizmust és enyhítheti a polgárok szociális gondjait. A mobilitás lendületet adhat a munkaerő-toborzásnak, kielégítve számos munkáltató igényeit azáltal, hogy olyan képzett munkaerőt foglalkoztathatnak, amelyre éppen szükségük van. A munkavállalók pedig nyernek azáltal, ha sikeresen beléphetnek a munkaerőpiacra.

Számos tanulmány rámutatott már a múltban arra, hogy a mobilitás mind a munkavállalókra, mind pedig a cégekre összességében kedvező hatással van. A bővítések utáni mobilitás például a becslések szerint közel 1%-kal növelte az EU-15-ök GDP-jét a 2004–2009-es időszakban.

EURES sikertörténetek

Az EURES-hálózat nap mint nap munkavállalók és munkáltatók sokaságának nyújt segítséget a munkahely vagy éppen a szakképzett munkaerő megtalálásában. Íme néhány sikertörténet 2013-ból.

Egy lisszaboni állásbörze hollandiai munkahelyhez vezetett

Pedro Pereira portugál villamosmérnök a válság miatt vesztette el állását, és egy portugál állásbörzének köszönhetően Hollandiában tudott újra elhelyezkedni.
https://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&catId=10598&myCatId=10598&parentId=20&acro=news&function=newsOnPortal

Sikeres „foglalkoztatási nap”: Négy országban 500 új munkaszerződés jött létre

A francia határ közelében elhelyezkedő németországi Saarbrückenben nemrégiben megrendezett állásbörze eredményeként, amelyen több mint 6 500 látogató vett részt, 500-an találtak munkát és kötöttek munkaszerződést.
https://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&catId=10629&myCatId=10629&parentId=20&acro=news&function=newsOnPortal

Bolgár álláskeresők támogatása a németországi munkakeresésben

A német és a bolgár EURES közötti együttműködés révén 208 bolgár munkakeresőnek sikerült segítséget nyújtani abban, hogy 2013. szeptember és január között – elsősorban olyan álláshelyeken, amelyeket nehéz volt betölteni a hazai munkaerőpiacról – Németországban vállalhasson munkát.
https://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&catId=10634&myCatId=10634&parentId=20&acro=news&function=newsOnPortal

Az Írországban megrendezett Európai Foglalkoztatási Napon 630 betöltetlen álláshelyet kínáltak

Az ír EURES nemrégiben Dublinban Európai Foglalkoztatási Napot szervezett a Smaragd-szigeten tapasztalható nagy arányú munkanélküliség visszaszorítására.
https://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&catId=10637&myCatId=10637&parentId=20&acro=news&function=newsOnPortal

A határ menti ingázók támogatása

Az EURES a határ másik oldalán dolgozni kívánó munkavállalóknak nyújtott tanácsadásban és támogatásban is fontos szerepet játszik. Egy belga munkakeresőnek például az EURES nyújtott segítséget abban, hogy a határon túl, Németországban tudjon elhelyezkedni.
https://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&catId=10604&myCatId=10604&parentId=20&acro=news&function=newsOnPortal

Portugál mérnökök Norvégiában járnak sikerrel

Egy norvég mérnöki csoport az elmúlt két évben nyolc portugál mérnöknek adott munkát az EURES szolgálatainak közbenjárásával.
https://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&catId=10609&myCatId=10609&parentId=20&acro=news&function=newsOnPortal


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website