Navigation path

Left navigation

Additional tools

A RAPEX-rendszer 2013-ban

European Commission - MEMO/14/214   25/03/2014

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2014. március 25.

A RAPEX-rendszer 2013-ban

1. Mi a RAPEX?

A RAPEX a veszélyes termékek európai riasztási rendszere. Biztosítja a tagállamok és az Európai Bizottság közötti gyors információcserét azzal kapcsolatban, ha bárhol Európában veszélyes terméket vonnak ki a forgalomból és/vagy hívnak vissza a fogyasztóktól, hogy az Unió egész területén meg lehessen hozni a megfelelő intézkedéseket. Jelenleg harmincegy ország vesz részt a rendszerben. Horvátország 2013. július 1-jétől csatlakozott a RAPEX-rendszerhez. A rendszerben az Európai Unió valamennyi tagállama és az EFTA/EGT-országok (Izland, Liechtenstein és Norvégia) vesznek részt.

Milyen intézkedéseket lehet tenni?

A leggyakoribb intézkedések a következők: az értékesítés tilalma/leállítása; a veszélyes termékek forgalomból történő kivonása vagy a fogyasztóktól való visszahívása; és a behozatal engedélyezésének a vámhatóságok általi elutasítása.

Milyen termékekre vonatkozik a RAPEX?

A RAPEX hatálya az olyan nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekre terjed ki, amelyek tervezett felhasználói a fogyasztók (pl. játék, kozmetikum, ruházat) vagy szakemberek (pl. fúrógép, munkagépek, építési termék), és amelyek komoly veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára (sérülés kockázata, kémiai kockázatok stb.), valamint különféle közérdekre, például a „környezetre” (az a kockázat, amelyet a termékben lévő veszélyes vegyi anyagok jelentenek a fákra, a vízre, a levegőre, a talajra stb.), „a munkahelyi egészségre és biztonságra”, valamint a „közbiztonságra”.

A RAPEX-rendszer hatálya kiterjed a nem élelmiszer jellegű termékek többségére. A nem élelmiszer jellegű termékek egyéb kategóriáira, például a gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre külön riasztási rendszerek vonatkoznak.

Melyek a nemzeti hatóságok kötelezettségei?

A nemzeti hatóságok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozások teljesítsék azon kötelezettségüket, miszerint kizárólag biztonságos termékeket hoznak forgalomba. Ki kell jelölniük azon hatóságokat, amelyek intézkedéseket hozhatnak a veszélyes termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának megakadályozására vagy korlátozására. Minden ország kijelöl egy nemzeti RAPEX kapcsolattartó pontot, amely országos szinten koordinálja a rendszert, és tájékoztatja a Bizottságot a belső piacán fellelt veszélyes termékekről. Az értesítésként kapott és a Bizottság által ellenőrzött információkat a megfelelő intézkedés érdekében gyorsan továbbítják a nemzeti kapcsolattartó pontoknak. Az intézkedés keretében végrehajtott tevékenységek eredményeit úgynevezett „reagálásként” jelentik a rendszerben.

Melyek a termelők kötelezettségei?

A termelők (azaz a gyártók és az importőrök) felelősek azért, hogy kizárólag biztonságos termékek kerülhessenek forgalomba. Amint tudomást szerez arról, hogy egy termék veszélyes, a termelő köteles azonnal intézkedéseket tenni annak megakadályozására, hogy az további kockázatokat jelentsen a fogyasztókra nézve. Az illetékes nemzeti hatóságokat szintén tájékoztatni kell a biztonsági problémáról; ebben egyértelműen meg kell határozni a szóban forgó terméket, azt, hogy milyen kockázatokat jelent, és azt, hogy milyen információk szükségesek a nyomonkövetéséhez. Ezeket az információkat azután a RAPEX-rendszeren keresztül továbbítják a Bizottságnak és a RAPEX-rendszerben részt vevő országoknak, ha a termék komoly kockázatot jelent.

2. A RAPEX 2013-ban

Melyek voltak a legfontosabb fejlemények 2013-ban?

2013-ban volt a RAPEX fennállásának 10. évfordulója. A rendszerbe érkező értesítések száma mostanra az évi pár százról több mint 2000-re emelkedett.

Ez alatt a 10 év alatt a RAPEX a tagállamok által a veszélyes termékekről küldött összesen több mint 16 600 értesítéssel sikeresen hozzájárult az európai fogyasztók védelméhez.

A főbb eredmények 2013-ban a következők voltak:

  • több veszélyes termékre vonatkozó értesítés érkezett,

  • a veszélyes termékeket korábban szűrték ki,

  • a nemzeti hatóságok szigorúbban felügyelték a piacot, a termékbiztonsággal kapcsolatos szabályok végrehajtása fokozódott, és a végrehajtásban célzott projektek is szerepet kaptak,

  • emelkedett a RAPEX-értesítésekre válaszul hozott intézkedések száma,

  • javult a hatósági kockázatértékelés,

  • javult a nyomonkövethetőség (kevesebb az ismeretlen eredetű termék),

  • nagyobb hangsúlyt kapott az értesítések minősége és hasznossága,

  • fokozódott az együttműködés a vámhatóságokkal,

  • folytatódott az Európai Bizottság által koordinált hálózatépítés és képzés.

2013-ban a piacfelügyeleti hatóságok a Bizottság pénzügyi támogatásával EU-szerte folytatták a termékbiztonsági szabályok érvényesítésére, valamint a veszélyes és nem megfelelő termékek elleni eredményes fellépésre irányuló együttműködés fokozása érdekében tett közös erőfeszítéseiket. A PROSAFE (Product Safety Enforcement Forum of Europe – Európai termékbiztonság-felügyeleti fórum) égisze alatt a gyermekápolási cikkekre, tűzijátékokra, fűnyírókra és akkumulátortöltőkre összpontosító projekteket végrehajtották, azok céljait megvalósították. Néhány egyéb (etetőszékekre, ruházatok zsinórjára és húzózsinórjára vonatkozó) projekt jelenleg is folyamatban van. 2014 elején játékokra, gyermekápolási cikkekre (kiságyakra és mózeskosarakra), rollerekre, a textíliákban megtalálható vegyi anyagokra és füstérzékelőkre vonatkozó új közös intézkedések indultak.

A vámhatóságok egyre inkább részt vesznek a termékbiztonsági felügyeletben, és az elmúlt néhány évben egyenletesen emelkedett a határellenőrzési szervek által kezdeményezett és a RAPEX-rendszerben bejelentett intézkedések száma. 2012-ben a kötelező intézkedések 11 %-át hozták meg vámhatóságok. Ez 2013-ban 13 %-ra emelkedett.

Mik voltak a főbb megállapítások 2013-ban?

2013-ban a tagállamok összesen 2364 veszélyes termékkel kapcsolatos értesítést nyújtottak be a RAPEX-rendszeren keresztül. Ez 3,8 %-kal több értesítést jelent, mint 2012-ben. A 2364 értesítés közül 1981 vonatkozott olyan termékre, amely komoly kockázatot jelentett a fogyasztókra. A többi értesítés közepes/alacsony kockázatú termékre vonatkozott, vagy továbbítása kizárólag tájékoztatás céljából történt (a további intézkedés lehetőségével, de kötelezettsége nélkül).

Mi az oka annak, hogy 2013-ban emelkedett a veszélyes árukra vonatkozó értesítések száma?

A 2011-es év kivételével a RAPEX-értesítések évi 2000 körüli száma minden évben egyenletesen emelkedett.

Ez az emelkedés arról tanúskodik, hogy a tagállamok hatóságai és a Bizottság elkötelezettek amellett, hogy továbbra is elővigyázatosan és proaktívan járjanak el a fogyasztók biztonságának védelmét illetően. Az értesítések számának növekedése nagyobb biztonságot jelent a fogyasztók számára, hiszen több veszélyes terméket vontak ki az uniós piacról.

A RAPEX-rendszer mára stabilizálódott és kiforrottá vált, a kockázatértékelésről szóló iránymutatás aktívabb alkalmazása nyomán pedig javult az értesítések minősége és teljessége. Emellett a folyamatosan fejlesztett informatikai rendszernek is köszönhető, hogy mind a tagállamok, mind az Európai Bizottság eredményesebben és hatékonyabban használja a rendszert.

A tagállamok azért is tudják hatékonyabban használni a rendszert, mert most már egyértelműbb, hogy mikor és miként kell eljárni. A rendszerben nagyobb hangsúlyt kap, hogy részletesebb információkat kell szolgáltatni, többek között a gazdasági szereplőkről, a nyomonkövethetőségről, aminek köszönhetően a hatóságok jobban nyomon tudják követni a termékeket.

Mi a jelentősége annak, hogy 2012-höz képest 2013-ban megemelkedett a nyomonkövetési tevékenységek („reagálások”) száma?

A nyomonkövetési intézkedések azt jelzik, hogy az uniós tagállamok, amint értesítés érkezett hozzájuk a RAPEX-hálózaton keresztül, intézkedéseket foganatosítottak. A szóban forgó intézkedések többnyire azzal járnak, hogy a terméket felkutatják a tagállami piacon, és meghozzák a megfelelő intézkedéseket. 2013-ban összesen 2147 nyomonkövetési intézkedést hoztak (a RAPEX-rendszerben: „reagálás”), ami jelentős növekedést jelent 2012-höz képest, amikor a reagálások száma összesen 1700 volt. Ez a RAPEX-rendszer fokozottabb és eredményesebb használatára utal.

Ha egy RAPEX-értesítésre több tagállamtól is érkezik válasz arról, hogy fellelték a terméket, és intézkedéseket hoztak, az azt mutatja, hogy a RAPEX-rendszer hatékonyan működik.

Mely uniós országok jelentették be a legtöbb esetet?

2013-ban az alábbi öt tagállamból érkezett a veszélyes termékekre vonatkozó összes RAPEX-értesítés 48 %-a:

  • Magyarország (278 értesítés, 12 %),

  • Németország (259 értesítés, 11 %),

  • Spanyolország (254 értesítés, 11 %),

  • Bulgária (191 értesítés, 8 %),

  • Egyesült Királyság (142 értesítés, 6 %).

2013-ban a rendszerben részt vevő országok hozzávetőleg egyharmada több veszélyes terméket jelentett be, mint 2012-ben. Ha a riasztások számához hozzáadjuk a nyomonkövetési tevékenységek (reagálások) számát, akkor Spanyolország a legaktívabb ország (458 riasztás), ezt követi Magyarország (377 riasztás) és Németország (361 riasztás).

Melyek azok a legfontosabb termékek és kockázatok, amelyekre a RAPEX-rendszer segítségével derült fény?

Az összes értesítés 70 %-át a következő leggyakrabban bejelentett termékkategóriákkal összefüggésben tették:

  • ruházat, textilek és divattárgyak (583 értesítés, 25 %),

  • játékok (580 értesítés, 25 %),

  • elektromos készülékek és berendezések (207 értesítés, 9 %),

  • gépjárművek (160 értesítés, 7 %),

  • kozmetikai termékek (106 értesítés, 4 %),

Az öt leggyakrabban bejelentett kockázati kategória a következő volt:

  • sérülések (656 értesítés, 23 %),

  • vegyi anyagok (580 értesítés, 20 %),

  • fulladás (398 értesítés, 14 %),

  • áramütés (329 értesítés, 12 %),

  • fojtás (266 értesítés, 9 %).

Az előző évekkel összehasonlítva a fentiek eltérő sorrendben ugyan, de rendszeresen megjelennek a RAPEX-értesítésekben a leggyakrabban szereplő öt termék és kockázati kategória között. Egy ilyen tendenciára többnyire a fenti öt kategóriához (pl. elektromos készülékekhez, köztük mobiltelefonokhoz, laptopokhoz, hosszabbítókhoz, akkumulátortöltőkhöz) kapcsolódó fogyasztás/kínálat nagy volumene jelenthet magyarázatot, ami megnöveli annak a valószínűségét, hogy a termékek között veszélyeseket is találnak. A tagállamok hatóságai kockázatalapú és célzott piacfelügyeleti intézkedéseket is végrehajtanak, amelyek a legveszélyesebb termékekre, valamint a legkiszolgáltatottabb fogyasztókra – például a gyermekekre – irányulnak.

Mit mutat, ha egy ország sok értesítést küld? Netán több veszélyes termék fordul elő az adott piacon?

A tagállamok által küldött értesítések számát nem lehet közvetlen összefüggésbe hozni a piacukon lévő termékek biztonságosságának mértékével. Számos oka lehet annak, hogy egyes tagállamok több értesítést küldenek, mint más tagállamok: nagy piac, nagy volumenű behozatal, tapasztalt ellenőrök stb. Ebből általában az következik, hogy a legnagyobb piacokkal rendelkező, a legtöbb árut importáló és a legtöbb ellenőrrel rendelkező európai országok több veszélyes árut találnak, és ezért több értesítést küldenek a RAPEX-rendszeren keresztül, mint a kisebb országok.

Milyen intézkedéseket hoztak a nemzeti hatóságok azt követően, hogy veszélyes árut találtak?

2013-ban a hatóságok a leggyakrabban a következő kötelező intézkedéseket hozták a veszélyes termékek tekintetében: forgalomból történő kivonás, értékesítési tilalom, a fogyasztóktól történő visszahívás, a behozatal engedélyezésének a vámhatóságok általi elutasítása, valamint korrekciós intézkedések.

Honnan érkezett a legtöbb veszélyes termék 2013-ban?

A RAPEX-statisztikák szerint a RAPEX-rendszeren keresztül bejelentett legtöbb veszélyes termék az EU-n kívülről – többek között Kínából és Törökországból – érkezett.

A bejelentett termékek 64 %-a (1459 értesítés) esetében Kínát (vagy azon belül Hongkongot) jelölték meg származási országként.

Európai származású veszélyes termékekről 284 értesítés (15 %) érkezett, köztük 55 német származású termékről (2 %), 42 olasz származású termékről (2 %) és 31 bolgár származó termékről (1 %).

2012-től kezdve csökkent az EU-ban előállított veszélyes termékek száma, és ez a csökkenés még jelentősebb, ha az adatokat a RAPEX rendszer kezdetére visszanyúló adatokkal hasonlítjuk össze: 2004-ben az EU-ból származó veszélyes termékek aránya még 27 % volt. Ez azokra az esetekre is igaz, amelyekben a származási ország ismeretlen. 2012 óta csökkent a számuk, és itt is szembetűnő a RAPEX kezdeti éveivel való összehasonlítás: 2004-ben és 2005-ben körülbelül 20 % volt az ismeretlen származású termékek aránya. Ez utóbbi fejlemény feltétlenül arra utal, hogy a fogyasztási cikkek ellátási láncai egyre inkább nyomonkövethetőek.

Növekedett-e a kínai származású termékekre vonatkozó értesítések száma?

Igen, 2013-ban tovább emelkedett a RAPEX-rendszerben bejelentett kínai származású fogyasztási cikkek száma: a 2012-ben tapasztalt 58 %-os arány 64 %-ra emelkedett 2013-ban. Összesen 1497 értesítés vonatkozott Kínában (vagy azon belül Hongkongban) előállított termékre.

Bár ez az adat magasabb, mint 2012-ben volt, még mindig az elmúlt néhány év átlagának tartományába esik. A kínai származású termékek magasabb száma ezenkívül a fokozott nyomonkövethetőségből is eredhet: amit az előző években egyes esetekben még „ismeretlen származásúnak” nyilvánítottak, azt manapság már lehet, hogy Kínából származóként jelentenek be (az ellátási láncra vonatkozó további adatokkal együtt). A magas számot emellett az is okozza, hogy a Kínában gyártott fogyasztási cikkek jelentős piaci részesedést értek el az európai piacokon. A termékeket — származási helyüktől függetlenül — általában a termékkategóriához jellemzően kapcsolódó kockázatoknak megfelelően, ugyanazon szigorú biztonsági követelmények alapján ellenőrzik. A kínai hatóságokkal és vállalkozásokkal fennálló kapcsolatok intenzitásának egyenletes fokozódása kezd eredménnyel járni, amennyiben javul a termékek azonosítása és nyomonkövethetősége, ez pedig hatásosabb korrekciós intézkedéseket tesz lehetővé. Ez az együttműködés a jövőben is folytatódik.

A termékek nyomonkövethetősége – Mit tesz a Bizottság a termékek jobb azonosításáért és következésképpen a RAPEX-értesítések jobb nyomonkövetéséért?

2011-ben létrejött egy, a termékek nyomonkövethetőségével foglalkozó szakértői csoport. A csoport feladata az volt, hogy választ találjon a következő kérdésekre:

  • mi a legújabb technológia a termékek nyomonkövethetősége terén?

  • mi a helyzet egyes nem élelmiszer jellegű, kulcsfontosságú fogyasztási cikkek esetében?

  • mely területeket lehet továbbfejleszteni ezen a téren?

A szakértői csoport a piacfelügyeleti hatóságok, a feldolgozóipar és a kiskereskedelem, valamint a fogyasztói szervezetek 15 szakértőjéből állt. A 2013. szeptemberben közzétett zárójelentés dióhéjban a következő ajánlásokat fogalmazza meg:

  • a gazdasági szereplők számára egy hatékony nyomonkövetési rendszer bevezetésének szükségét,

  • a piacfelügyeleti hatóságok számára egy arra vonatkozó továbbképzés szükségét, hogy miként lehet a nyomonkövethetőséggel kapcsolatban a legtöbb információt kiolvasni a vonalkódokból és a termékkódokból,

  • az állami és a magánszektor közötti együttműködés javításának szükségét,

  • a fogyasztók számára azt a felhívást, hogy a termékek vásárlásakor legyenek éberek, ellenőrizzék, hogy tartalmaz-e a termelőt azonosító információkat.

Az EUROPA honlapon további információk érhetők el a szakértői csoport munkájáról:

http://ec.europa.eu/consumers/safety/projects/ongoing-projects_en.htm

3. Együttműködés Kínával

Az EU és Kína a világ legnagyobb kereskedelmi partnerei; Kína az EU első számú szállítója és második számú vevője az USA után. Az Európai Bizottság és a tagállamok termékbiztonsági kérdésekben rendszeres együttműködést alakítottak ki a kínai hatóságokkal.

Kap-e a Bizottság visszajelzést arról, hogy a kínai hatóságok milyen intézkedéseket hoznak a „RAPEX-KÍNA” alkalmazás révén kapott információk nyomán?

A RAPEX-Kína rendszer keretében kiforrott együttműködés folyik, mivel az illetékes kínai hatóság (AQSIQ) negyedévente jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen válaszintézkedéseket hoztak a RAPEX-KÍNA rendszer keretében kapott adatok nyomán.

A jelentésekben biztosított információk alapján a Bizottság és a tagállamok nyomon követhetik és elemezhetik a kínai hatóságok által azok területén végzett nyomonkövető piacfelügyeleti tevékenységeket, és így azonosíthatják és kezelhetik az együttműködési rendszer problémáit. A Bizottsághoz eddig összesen 26 negyedéves jelentést nyújtottak be.

A „RAPEX-KÍNA” alkalmazás bevezetése óta hány RAPEX-értesítést vizsgált ki az AQSIQ?

2006 és 2013 az között az AQSIQ 2549 RAPEX-értesítéssel kapcsolatban gondoskodott nyomonkövetési intézkedésről. A 26 negyedéves nyomonkövetési jelentés elemzéséből az derül ki, hogy az AQSIQ három hónap alatt mintegy száz RAPEX esetet vizsgál ki. 1459 esetben (57 %) a vizsgálatok eredményeként az AQSIQ vagy önkéntes alapon a kínai gyártó/exportőr megelőző vagy korlátozó intézkedéseket (pl. a kivitel leállítása vagy fokozott ellenőrzés) fogadott el, míg 1090 esetben (43 %) nem történt intézkedés elsősorban amiatt, hogy nem sikerült megtalálni a termékeket gyártó és/vagy az EU-ba exportáló kínai vállalatot.

4. Piacfelügyelet és online kereskedelem

Tekintettel arra, hogy a fogyasztási cikkeket egyre nagyobb arányban az interneten keresztül értékesítik, az online értékesített termékek felügyelete az Európai Bizottság és a tagállamok prioritásai közé tartozik.

E tekintetben érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagba tartozó többéves piacfelügyeleti terv egyik intézkedése részeként támogatja az online értékesített termékek biztonságosságával foglalkozó szakértői csoport munkáját. A munkacsoport nemrégiben tartotta első ülését, és később várhatóan ajánlásokat fogalmaz majd meg.

A RAPEX-rendszer nem készít külön statisztikát az online értékesített veszélyes termékekről. Mindazonáltal a legfrissebb RAPEX-értesítések minőségi elemzése alapján úgy tűnik, hogy egyre több az online vásárolt termék. Erre példa egy nemrégiben egy tetováló készlettel összefüggésben Németország által küldött értesítés. Egy, az Egyesült Királyság által küldött értesítéssel kapcsolatban az érintett termékeket megtalálták a hagyományos boltokban, az Egyesült Királyság hatóságai azonban a legjelentősebb internetes kereskedelmi honlapokon (az Amazonon és az e-Bay-en) is szétnéztek, és mivel a termék ott is kapható volt, az Egyesült Királyság hatóságai tájékoztatták a két online forgalmazót az intézkedésekről és arról, hogy a veszélyes termékeket le kell venniük a „polcaikról”.

További információ:

  1. IP/14/311

  2. Termékbiztonság:

http://ec.europa.eu/consumers/safety/news/index_en.htm

  1. Hivatkozás a RAPEX kommunikációs anyagaihoz:

http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/reports/index_en.htm

  1. Heti RAPEX-jelentések vagy meghatározott adatok:

www.ec.europa.eu/rapex

  1. A tagállami RAPEX kapcsolattartó pontok:

http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/contact_points.pdf

  1. Termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag:

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-93_hu.htm

  1. A termékek nyomonkövethetősége:

http://ec.europa.eu/consumers/safety/projects/ongoing-projects_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website