Navigation path

Left navigation

Additional tools

Letter from President Barroso to the Members of the European Council

European Commission - MEMO/13/829   27/09/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

European Commission

MEMO

Brüsszel, 2013.09.27.

Letter from President Barroso to the Members of the European Council

Tisztelt Kollégák!

Az október 24–25-én tartandó soros ülésünk reménytelibb gazdasági hírek mellett kerül megrendezésre. Noha az Európai Unió gazdasági problémái korántsem oldódtak meg – a munkanélküliség szintje például még mindig elfogadhatatlanul magas –, azért mégis látszanak a javulás egyértelmű jelei. Hiszek abban, hogy ezek nagyrészt a tagállami erőfeszítéseknek köszönhetőek, valamint a piacok és nemzetközi partnereink a tekintetben tanúsított bizalmának, hogy folytatjuk a megkezdett utat és véghez visszük azokat a strukturális reformokat, amelyekre Európának szüksége van. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a talpra állás folyamatának részeként támogatnunk kell a növekedést. Megbeszélésünket ezért részben annak a hozzájárulásnak szenteljük majd, melyet az innováció, az egységes digitális piac és szolgáltatások nyújthatnak.

A digitális szolgáltatások és a távközlés gazdaságunk minden ágazatában a növekedés és a termelékenység nélkülözhetetlen hajtóerejét jelentik. Azonban még mindig nem aknázzuk ki elég hatékonyan a távközlés és az internetes szolgáltatások egységes piacában rejlő potenciált, és nemzetközi versenytársainkhoz képest lemaradunk ezeken a területeken.

Októberben folytatandó megbeszéléseink előkészítéseként mellékelten találják a digitális gazdaságról és annak fejlesztési módjairól szóló rövid bizottsági jelentést, mely bemutatja annak hátterét, hogy a Bizottság milyen kezdeményezéseket tett nemrégiben az egységes távközlési piac útjában álló főbb akadályok leküzdése és a beruházások fellendítése érdekében. E kezdeményezések számos fontos, az egységes digitális piac megteremtésére vonatkozó javaslatot egészítenek ki: ilyen például a nagysebességű, szélessávú hálózatok kiépítési költségének csökkentésére, valamint az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazására irányuló intézkedés, de ugyanígy említhető a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2012-es javaslat is. Ezeket a javaslatokat az Európai Parlament és a Tanács jelenleg vizsgálja, és az a cél, hogy azokat a jelenlegi jogalkotási ciklus végéig elfogadják.

Az internetes szolgáltatások keretfeltételeinek javításához az is szükséges, hogy mielőbb elfogadásra kerüljön az egységes piaci intézkedéscsomag, amely magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltatásokról és a szerzői jogi keretrendszer digitális korhoz igazodó korszerűsítéséről szóló javaslatokat, valamint maradéktalanul végrehajtsuk az elektronikus kereskedelmi cselekvési tervet. Az európai polgárok és vállalkozások internetes gazdaságba vetett bizalma szempontjából lényeges, hogy új adatvédelmi szabályaink is e csomag részét képezik. Döntő fontosságú, hogy az Európai Parlament és a Tanács fokozzák erőfeszítéseiket és az új jogszabályokat még a jelenlegi parlamenti időszak vége előtt elfogadják.

A gazdasági növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés tekintetében elengedhetetlen a kutatási és innovációs beruházások fenntartása. Bizonyított, hogy a K+F beruházások serkentik a termelékenységet, ezáltal pedig a növekedést. Azok a tagállamok, amelyek folytatták a kutatási és innovációs beruházásokat, a jelenlegi válságban ellenállóbbnak bizonyultak azokhoz képest, akik ezt nem tették meg. Számottevő előrelépést sikerült elérnünk az Innovatív Unió szakpolitikai keretének meghatározása terén, az Európai Kutatási Térségre vonatkozó céljaink megvalósítása érdekében viszont fel kell gyorsítani a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek döntő fontosságú strukturális reformjait. Ha Európának a világgazdaságban betöltött szerepét elemezzük, vegyes képet kapunk:

  • Bár Európa világszínvonalú tudományos alapokkal rendelkezik, részese a tudásért, kutatásért és innovációért folyó globális versenynek, és egyre nagyobb eltérések figyelhetők meg a tagállamok kutatási és innovációs teljesítménye között, és a legkevésbé innovatív országok csoportja már nem tud lépést tartani a leginnovatívabb országokkal.

  • Annak ellenére, hogy az Unió továbbra is vonzó célpontja a közvetlen külföldi befektetéseknek a K+F terén, az EU-ban a vállalati K+F-kiadások messze elmaradnak legnagyobb versenytársaink ilyen kiadásaitól. Mindez nagymértékben vállalkozásaink kisebb méretét és hagyományos szakosodási mintáit tükrözi. Sokkal többet kell tennünk azért, hogy kihasználjuk az uniós piac kínálta lehetőségeket. A válság is hozzájárult ahhoz, hogy a tagállamok 2011-ben visszafogták a K+F-re fordított közkiadásokat.

  • Európa ugyan megerősítette vezető szerepét a hagyományos termelési ágazatokban, lemaradt azonban az alapvető csúcstechnológiai és a gyorsan növekvő piacokon, ideértve a társadalmi kihívások leküzdését célzó technológiákkal kapcsolatos területeket is. Az Európában alapított új vállalkozások lassabban növekednek, mint fő versenytársainknál, és közülük kevesebben kerülnek be a világ legnagyobb cégei közé.

Az innováció meghatározásának és megvitatásának számos módja van; a kérdés több vetületét és több kulcsfontosságú mutatót is meg kell vizsgálni. A nyílt vita elősegítése érdekében a Bizottság befejezte az innovációs mutatóval kapcsolatos munkát, amelyre egyik ülésünkön kaptunk felkérést. Az innovációs mutató újabb eszközt nyújt majd számunkra az innovációs teljesítmény méréséhez.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében sürgősen meg kell reformálni a nemzeti kutatási rendszereket, és ennek során figyelembe kell venni az egyes tagállamok erősségeit és nemzeti sajátosságait. Mindez nagyobb versenyt és fokozottabb együttműködést eredményez Európa-szerte, és lényeges az Európai Kutatási Térség 2014-ig történő megvalósítása szempontjából.

Elengedhetetlen, hogy uniós szinten közös megközelítést alkalmazzunk. E célból sikeresen korszerűsítettük és egyszerűsítettük finanszírozási eszközünket a kutatás és innováció átfogó stratégiai kerete, a „Horizont 2020” keretprogram elfogadásával: azáltal, hogy hangsúlyt fektetünk a kiválóságra a kutatásban, az ipari vezető szerepre és versenyképességre, valamint a társadalmi kihívások kezelésére, várakozásaink szerint a hatása lényegesen fokozódik majd. Ennek első lépéseként a Bizottság júliusban hat köz-magán társulás, valamint további négy közszférabeli társulás létrehozására irányuló javaslatot fogadott el a kutatás és innováció terén, ami növekedési és munkahely-teremtési stratégiánk szempontjából 22 milliárd eurós beruházást fog eredményezni. A „Horizont 2020” keretprogram decemberben induló, 2014–2015-re vonatkozó első munkaprogramja további 20 milliárd eurós beruházást jelent majd a növekedés, a munkahelyek és a versenyképesség terén.

Meggyőződésem, hogy ha eléggé ambiciózus és összehangolt intézkedéseket hozunk az innováció terén való előrehaladás, valamint az elektronikus kommunikáció és az internetes szolgáltatások egységes piacának megvalósítása érdekében, erőfeszítéseinket siker koronázza majd. Várakozással tekintek a szakpolitikáink továbbvitelére irányuló konkrét lépésekről folytatandó megbeszéléseink elé.

Tisztelettel:

José Manuel BARROSO


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website