Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. szeptember 26.

Gyakran feltett kérdések az európai nyelvekről

IP/13/875

Mit jelent a többnyelvűség?

  • Azt a jelenséget, amikor egy meghatározott földrajzi területen több nyelvet beszélnek.

  • Azt a képességet, hogy valaki több nyelven beszél.

  • Azt a politikát, amely valamely szervezetet, vállalatot vagy intézményt arra kötelez, hogy belső és/vagy külső kommunikációját egynél több nyelven bonyolítsa le.

A többnyelvűség – mindhárom fenti jelentésében –alapvető jellemzője Európának.

A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség a 2014–20-as időszakra szóló, oktatással, képzéssel és sporttal foglalkozó új uniós program, az Erasmus+ prioritásai közé tartozik.

Melyek az Európai Unió hivatalos nyelvei?

Az Európai Unió intézményeinek 24 hivatalos nyelve van, melyek a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén.

Ki határoz az EU hivatalos nyelveiről?

E kérdésről egyhangú döntéssel az Európai Unió Tanácsa határoz, amelyben valamennyi uniós tagállam képviselteti magát. Az Unióhoz való csatlakozás előtt minden leendő tagállam meghatározza, milyen nyelvet kíván hivatalos nyelvként használni az uniós intézményi keretek között. A későbbiekben minden esetleges változtatáshoz — új hivatalos nyelv felvételéhez vagy valamelyik nyelv hivatalos uniós státuszának megszüntetéséhez — valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség a Tanácsban.

Mi a helyzet a tagállamokban beszélt regionális nyelvekkel?

Az Európai Unió Tanácsa, azaz az összes tagállam úgy határozott, hogy az uniós intézmények bármelyik nyelvet használhatják, amelyet valamelyik tagállam alkotmánya elismer, még ha ez a nyelv nem is tartozik az Unió hivatalos nyelvei közé. Az uniós intézmények és a spanyol kormány között megállapodás született arról, hogy a felek használhatják a baszk, a katalán és a galíciai nyelvet a különböző dokumentumokban. Hasonló megállapodás van érvényben az Egyesült Királyság kormányával a walesi és a skót gael (kelta) használatáról. Ha igény van rá, mindkét esetben az érintett tagállam kormánya gondoskodik fordításról a saját költségére.

A Tanács bizonyos formációi esetében – ha az ülésen regionális képviselők is részt vesznek –, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága plenáris ülésein kérésre tolmácsolást biztosítanak baszk, katalán/valenciai/baleári és galíciai nyelvről (ellenkező irányban viszont nem). A Bizottság ülésein nincs lehetőség a spanyolországi regionális nyelvek használatára. Az ilyen jellegű tolmácsolás költségeit mindig az érintett tagállam állja. A walesi és a skót hatóságokkal is a fentihez hasonló megállapodás született.

Miért támogatja az Európai Bizottság a többnyelvűséget?

Azért, mert 1) elő kívánja mozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi befogadást; 2) elő akarja segíteni, hogy a 28 uniós tagállam polgáraiban európai uniós polgári öntudat alakuljon ki; 3) elérhetővé szeretné tenni a fiataloknak a külföldi tanulás és munkavállalás lehetőségét, továbbá 4) új piacokat kíván megnyitni a globális szinten versengő uniós vállalkozások számára.

Röviden összefoglalva mi a célja az Unió nyelvpolitikájának?

Nyelvpolitikájával az EU a nyelvi sokszínűség megóvására és a nyelvtudás előmozdítására törekszik. Ennek hátterében a kulturális identitással és a társadalmi integrációval kapcsolatos megfontolások állnak, valamint az, hogy a több nyelvet beszélő és értő emberek jobban ki tudják használni a tanulmányi és munkavállalási lehetőségeket az egységes piacon.

A cél az, hogy Európában mindenki legalább két nyelven tanuljon az anyanyelvén kívül, már egészen fiatal kortól kezdve. Az „anyanyelv+2” célt az EU állam- és kormányfői fogadták el a 2002 márciusában tartott barcelonai csúcstalálkozón.

Milyen költségekkel jár a többnyelvűség az uniós intézményeknél?

Az EU-s intézmények (azaz az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága) évente összesen mintegy 1 milliárd eurót költenek fordításra és tolmácsolásra. Ez az uniós költségvetésnek kevesebb mint 1%-át jelenti, vagyis egy lakosra vetítve alig több mint 2 eurót tesz ki. Az Európai Bizottság hozzávetőleg 3000 fordítót és tolmácsot foglalkoztat.

Védi-e az uniós jog a nyelvhasználatot?

Az uniós jog gondoskodik a nyelvi jogok védelméről és a nyelvi kötelezettségek betartásáról. Az Európai Unióról szóló szerződés (3. cikk) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (21. és 22. cikk) például tiltja a nyelvi alapon történő diszkriminációt, és leszögezi, hogy az Uniónak tiszteletben kell tartania a nyelvi sokszínűséget.

Az Európai Közösség első rendelete, amelyet 1958-ban fogadtak el, előírja a közösségi intézmények számára, hogy a jogszabályokat az EU valamennyi hivatalos nyelvére fordítsák le, valamint hogy azon a nyelven válaszoljanak az állampolgári megkeresésekre, amilyen nyelven azokat megkapták (2. cikk, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. és 24. cikke).

Tervezi-e csökkenteni az Unió a hivatalos nyelvek számát?

Nem, mivel a jelenlegi rendszer a demokráciát és az átláthatóságot szolgálja. Egyik tagállam sem hajlandó arra, hogy saját nyelvét feladja, és a tagjelölt országok is szeretnék saját nyelvüket a hivatalos nyelvek sorában látni.

Megoldást jelentene-e, ha mindenki egy nyelvet használna?

Időről időre születnek olyan javaslatok, hogy az Unió fogadja el a latint vagy az eszperantót egységes, páneurópai nyelvként. Ám mivel szinte mindenkinek az alapoktól kellene kezdenie e nyelvek elsajátítását, ez a megoldás sem lenne kevésbé nehézkes, és a világ többi részével való kapcsolattartásban is csekély lenne a haszna. A tanárképzés és a közel 500 millió európai polgár megtanítása egy új nyelvre rengeteg időt és erőforrást emésztene fel. Túlságosan naiv elképzelés, hogy egyetlen nyelv minden nyelvi igényre megoldást jelenthetne. Az Európai Bizottság ezért kötelezte el magát a soknyelvűség mellett, és az egységesség helyett inkább a sokszínűséget ösztönzi.

Milyen szerepet játszik a fordítás és a tolmácsolás?

Az Európai Unió fordítási és tolmácsolási szolgálatainak az a szerepük, hogy támogassák és erősítsék a többnyelvűséget az Európai Unióban, és hogy segítsék az uniós politikákat közelebb hozni az Unió polgáraihoz. Az Unió legitimitásához, átláthatóságához és hatékonyságához elengedhetetlen az, hogy az uniós polgároknak saját nyelvükön nyújtson tájékoztatást, különösen arról, mik a jogaik és a kötelezettségeik az uniós jog értelmében.

Az összes uniós dokumentumot lefordítják minden hivatalos nyelvre?

Nem. A dokumentumokról a meghatározott prioritásoktól, a célközönségtől és a dokumentumok rendeltetésétől függően készül fordítás. A jogszabályokat és a közérdekű vagy közérdeklődésre számot tartó dokumentumok közül a legfontosabbakat mind a 24 hivatalos nyelvre lefordítják. A többi dokumentumot (például a nemzeti hatóságokkal folytatott levelezést vagy az egyes személyeknek, illetve szervezeteknek címzett határozatokat) csak a szükséges nyelvekre fordítják le.

Belső tevékenységét az Európai Bizottság három nyelven – az úgynevezett eljárási nyelveken – folytatja: angolul, franciául és németül.

Mi a helyzet az internetes oldalakkal?

Egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy az interneten keresztül tájékoztassuk a nyilvánosságot arról, hogy mit tesz az EU és ez hogyan válik a lakosság előnyére. Ami a Bizottság weboldalait illeti, jogilag nem kötelező minden oldalt valamennyi hivatalos nyelvre lefordítani. Ettől függetlenül a Bizottság a lehető legtöbb nyelven a lehető legtöbb információt bocsátja az érdeklődők rendelkezésére weboldalain.

Melyik a legfontosabb nyelv?

Minden nyelvet egyformán fontosnak tekintünk. Az uniós polgárok legnagyobb létszámban a németet beszélik anyanyelvként az uniós nyelvek közül. Ugyanakkor a német nyelvet nem használják széles körben Németországon és Ausztrián kívül. Az uniós nyelvek közül az angol és a spanyol rendelkezik a legtöbb anyanyelvi beszélővel a világon – többségük azonban nem Európában él. A francia három tagállam (Belgium, Franciaország és Luxemburg) hivatalos nyelve, illetve hivatalos nyelveinek egyike. A világ számos részén beszélik és Unió-szerte sok iskolában tanítják – ám Dél- és Nyugat-Európában sokkal szélesebb körben értik és beszélik, mint a kontinens északi vagy keleti részén. Az Unióban idegen nyelvként az angolt beszélik a legtöbben. Friss felmérések viszont azt mutatják, hogy még ma is az Unió lakosságának kevesebb mint fele rendelkezik csupán elegendő tudással ahhoz, hogy megértesse magát ezen a nyelven.

Milyen hasznom származik abból, ha nyelveket tanulok?

Növekvő munkanélküliség idején az idegennyelvtudás komoly előnyt jelent a személyes fejlődés, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség szempontjából. Az idegennyelv-ismeret emellett abban is segít, hogy megismerjünk más kultúrákat és jobban megértsük egymást más nemzetek tagjaival.

Miért fontosak a nyelvek az üzleti életben?

Ahhoz, hogy megértsük ügyfeleinket, beszélnünk kell a nyelvükön. 2006-ban az Európai Bizottság megbízásából felmérés készült, hogy hozzávetőlegesen feltérképezzék, milyen költségekkel jár, ha az uniós vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő idegennyelv-tudással. A felmérés szerint minden évben több ezer európai vállalkozással fordul elő, hogy nyelvi ismereteik hiánya miatt üzleti lehetőségeket szalasztanak el, és hogy megbízásoktól esnek el. A tanulmány szerint az exporttal foglalkozó európai kis- és középvállalkozások 11%-át (945 000 vállalat) teheti ki azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rosszul járnak üzleti szempontból a kommunikációs akadályok következtében.

Mi az európaiak véleménye a nyelvtanulásról?

Egy 2012-es Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgároknak csaknem 90%-a úgy gondolja, hogy az idegennyelv-tudás nagyon hasznos, és 98%-uk úgy véli, hogy a nyelvek elsajátítása gyermekeik jövőjét szolgálja. Az európaiak nagy része tudatában van a többnyelvűség előnyeinek: 72%-uk egyetért ezzel a célkitűzéssel és 77%-uk szerint az idegennyelv-tanulásnak a prioritások között van a helye; 53%-uk hasznosítja munkahelyén idegennyelv-tudását, és 45%-uk úgy gondolja, hogy idegennyelv-tudásának köszönheti, hogy jó állása van szülőhazájában.

Mennyire jók az európaiak a nyelvekben?

Ami a többnyelvűséget illeti, az uniós országok között Luxemburg áll az első helyen, ott ugyanis az állampolgárok 99%-a képes legalább egy idegen nyelven kifejezni magát. Némileg – 56%-ról 54%-ra – csökkent azoknak az európaiaknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint képesek idegen nyelven kommunikálni. Egy 14 európai országban, tizenéves tanulók körében elvégzett vizsgálatból kiderült, hogy az első idegen nyelv esetében csupán a tanulók 42%-a, a második idegen nyelv esetében pedig mindössze 25%-a rendelkezik megalapozott nyelvtudással. Jelentős – az első idegen nyelv esetében 14%, a második idegen nyelv esetében 20% –azoknak az aránya, akik még az „alapszintű nyelvhasználó” szintjét sem érik el.

Az első idegen nyelvben kellően jártas tanulók aránya széles skálán mozog: Máltán és Svédországban 82% (itt az angol az első idegen nyelv), míg Franciaországban mindössze 14% (angol nyelv), az Egyesült Királyságban pedig 9% (francia nyelv). Az internet a „passzív” idegen nyelvi készségek, az olvasás és a hallott szöveg értésének fejlesztésére ösztönzi az embereket. Azoknak az európaiaknak az aránya például, akik rendszeresen használnak idegen nyelvet internetezés, többek között a közösségi oldalak használata közben, 10 százalékponttal, 26%-ról 36%-ra nőtt.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site