Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. szeptember 26.

Szeptemberi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések

ÉGHAJLAT-POLITIKA

FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK

ENERGIAÜGY

VÁLLALKOZÁSPOLITIKA

KÖRNYEZETVÉDELEM

EGÉSZSÉGÜGY ÉS FOGYASZTÓPOLITIKA

BELSŐ PIAC ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

JOGÉRVÉNYESÜLÉS

ADÓÜGYEK ÉS VÁMUNIÓ

KÖZLEKEDÉS

AT

 

 

1

 

1

 

 

 

 

 

BE

1

 

 

 

 

 

 

3

 

BG

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

CY

 

1

1

 

1

 

 

 

 

1

DE

 

 

 

1

 

 

 

 

 

EE

 

 

1

 

1

 

 

 

 

 

EL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

ES

 

 

1

 

1

 

 

 

 

 

FI

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

FR

 

1

 

 

 

 

 

 

 

 

HU

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

IE

 

 

 

 

 

 

1

 

 

1

IT

 

 

1

 

2

 

 

 

 

1

LT

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

LU

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

PL

1

 

 

 

 

1

 

 

1

RO

 

 

 

 

1

 

1

1

2

 

SE

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

SI

1

 

 

 

1

 

 

 

 

 

SK

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

UK

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

A kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozóan e hónapban meghozott döntéseit tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság keresetet indít azon tagállamok ellen, amelyek nem tettek maradéktalanul eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezek a több ágazatot érintő döntések arra irányulnak, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását a polgárok és a vállalkozások érdekében.

A Bizottság a mai napon 220 határozatot hozott, köztük 32 indokolással ellátott véleményt, és 6 keresetet indított az Európai Unió Bíróságán. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb határozatokat. A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban további információk a MEMO/12/12 dokumentumban találhatók.

  1. Bírósági keresetek

  1. A munkavállalók szabad mozgása: A Bizottság keresetet indít a Bíróságon Belgiummal szemben a közszférabeli álláshelyek betöltése terén tanúsított hátrányos megkülönböztetés miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Belgiummal szemben, amiért az ország francia és német ajkú régióiban, valamint a brüsszeli régióban a hatóságok diszkriminatív követelményeket támasztottak azokkal az állami szektorban betölthető állásokban elhelyezkedni kívánó jelentkezőkkel szemben, akik nem részesültek holland, francia, illetve német nyelvű oktatásban. Különösen nagy súllyal esett latba az eljárás megindításánál az a tény, hogy a jelentkezők nyelvtudását a hatóságok csak akkor ismerik el, ha azt a pályázók a belga állami munkaerő-közvetítési szolgálat (SELOR) által kibocsátott bizonyítvánnyal tudják igazolni. A hatóságok semmilyen más okmányt nem fogadnak el a nyelvtudás igazolására.

(További információk: IP/13/868 – J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. A Bizottság keresetet indít a Bíróságon Belgiummal szemben az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések diszkriminatív volta miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Belgiummal szemben a Vallon Régióban alkalmazott adózási szabályok miatt, amelyek diszkriminatívak és ellentétesek a tőke szabad mozgásáról szóló európai uniós szabályokkal. A Bizottság megítélése szerint az a tény, hogy a Belgiumon kívüli tőzsdéken jegyzett részvények értékének meghatározásánál nem lehet különböző árfolyamok közül választani, hátrányos megkülönböztetést jelent, és korlátozza a tőke szabad mozgását, melyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63. cikke rögzít.

(További információk: IP/13/871 – E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Szociális biztonság: A Bizottság keresetet indít a Bíróságon Ciprussal szemben a korábban ciprusi köztisztviselőként dolgozó, jelenleg más tagállamokban munkát vállaló személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Ciprussal szemben, amiért az ország diszkriminatív feltételekhez köti a korábban ciprusi köztisztviselőként dolgozó, jelenleg más tagállamokban munkát vállaló személyek nyugdíjjogosultságát és fizetés nélküli szabadsághoz való jogát. A Bizottság véleménye szerint a kérdéses feltételek hátrányos megkülönböztetést jelentenek, és ellentétesek a munkavállalók szabad mozgását biztosító európai uniós jogszabályokkal.

(További információk: IP/13/869 – J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Adózás: A Bizottság keresetet indít a Bíróságon Lengyelországgal szemben a gyógyászati berendezések és a tűzvédelmi készülékek esetében alkalmazott kedvezményes héamérték miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Lengyelországgal szemben, amiért az ország – jogszerűtlenül – kedvezményes héamértéket alkalmaz az általános gyógyászati berendezések és a gyógyszerkészítmények esetében. Az Európai Unió hozzáadottérték-adóról szóló irányelve (az ún. héairányelv) értelmében a tagállamok akkor alkalmazhatnak kedvezményes héamértéket a gyógyászati berendezések és más felszerelések esetében, ha azok teljesítik a következő két feltételt: a fogyatékosság enyhítésére, illetve kezelésére, illetve a fogyatékossággal élők személyes és kizárólagos használatára szolgálnak. Lengyelország figyelmen kívül hagyja ezt a korlátozást, amikor az általános rendeltetésű gyógyászati berendezések, például a kórházakban használt berendezések, valamint egyes nem gyógyászati célú gyógyszeripari termékek, például a fertőtlenítőszerek és a fürdőtermékek esetében is kedvezményes héamérték alkalmazását teszi lehetővé.

(További információk: IP/13/870 – E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Közegészségügy: A Bizottság keresetet indít a Bíróságon Lengyelországgal szemben az emberi szövetek és sejtek minőségéről és biztonságosságáról szóló uniós jogszabályok be nem tartása miatt

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Lengyelországgal szemben az emberi szövetekre és sejtekre vonatkozó európai uniós minőségvédelmi és biztonsági szabályok be nem tartása miatt. Annak ellenére, hogy a Bizottság több ízben felszólította erre, Lengyelország nem ültette át teljes körűen az uniós szabályokat nemzeti jogrendjébe.

(További információk: IP/13/873 – F. Vincent – Tel.: +32 2 2987166 – Mobil: +32 498 987166)

  1. Indokolással ellátott vélemények

  1. Az épületek energiahatékonysága: A Bizottság felszólít hét tagállamot arra, hogy hozzon nemzeti szinten intézkedéseket az épületek energiahatékonyságának javítására

A Bizottság hivatalosan felszólította Ausztriát, Ciprust, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Litvániát, Luxemburgot és Magyarországot, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az épületek energiahatékonyságáról szóló európai uniós jogból (2010/31/EU irányelv) eredő kötelezettségeiknek. A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött az említett országoknak. Ebben azt kérte, értesítsék mindazokról az intézkedésekről, melyeket az irányelv nemzeti jogrendjükbe történő átültetése céljából hoztak. Az irányelv átültetését 2012. július 9-ig kellett végrehajtani. Ha a tagállamok két hónapon belül nem tesznek eleget jogi kötelezettségüknek, a Bizottság keresetet indíthat velük szemben a Bíróságon. A szóban forgó irányelv értelmében a tagállamoknak energiahatékonysági minimumkövetelményeket kell kidolgozniuk és életbe léptetniük az épületekre vonatkozóan, gondoskodniuk kell az épületek energiahatékonyságának tanúsításáról, és elő kell írniuk a fűtési és légkondicionáló rendszerek rendszeres vizsgálatát. Az irányelv értelmében a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy 2021-re minden új épület ún. „közel nulla energiaigényű épület” legyen. 2012 szeptemberében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 24 tagállam ellen, amiért nem értesítették arról, milyen intézkedéseket hoztak az irányelv nemzeti jogrendjükbe történő átültetése céljából. Azóta a Bizottság már több tagállamnak küldött indokolással ellátott véleményt: Olaszországnak, Görögországnak, Portugáliának és Bulgáriának 2013 januárjában, Spanyolországnak és Szlovéniának 2013 áprilisában, Belgiumnak, Németországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Lettországnak, Lengyelországnak és Hollandiának pedig 2013 júniusában. További információk: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/buildings/buildings_en.htm.

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság felszólít négy tagállamot arra, hogy iktassák törvénybe az ipari kibocsátásokról szóló európai uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Olaszországot, Ciprust, Szlovéniát és Romániát, hogy részletesen tájékoztassák arról, hogyan ültetik át az ipari kibocsátásokról szóló európai uniós jogszabályokat nemzeti jogrendjükbe. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet, mely felváltja és aktualizálja az ipari tevékenységekből eredő károsanyag-kibocsátás megelőzését, csökkentését és – lehető legnagyobb mértékű – megszüntetését célzó régebbi szabályokat, 2013. január 7-ig kellett beemelni a tagállamok nemzeti jogrendjébe. A fent említett tagállamok nem tartották be ezt a határidőt, ezért a Bizottság felszólító levelet küldött nekik 2013. március 21-én. A Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld a négy országnak. Ha két hónapon belül nem hoznak megfelelő intézkedéseket, ügyüket a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti, mely pénzügyi szankciókat szabhat ki rájuk.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Éghajlatváltozás: A Bizottság felszólítja Lengyelországot és Szlovéniát, hogy hozzanak intézkedéseket a felülvizsgált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) életbe léptetése érdekében

A Bizottság a mai napon hivatalosan felszólította Lengyelországot és Szlovéniát, hogy értesítsék azokról az intézkedésekről, melyek révén az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (EU ETS) megreformáló 2009/29/EK irányelvet nemzeti jogrendjükbe átültetik.

Az EU ETS az éghajlatváltozás megfékezését célzó európai uniós szakpolitika sarokköve és az egyik legfontosabb eszköze az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás költséghatékony csökkentésére irányuló uniós szakpolitikai törekvéseknek.

Az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2012. december 31-ig ültessék át az irányelvet nemzeti jogrendjükbe. Lengyelország és Szlovénia a mai napig egyetlen, az irányelv átültetését célzó intézkedés meghozataláról sem értesítette a Bizottságot. Ezért a Bizottság (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően) indokolással ellátott véleményt küld mindkét tagállamnak, melyben az uniós jogszabályok betartására kéri őket.

(További információk: I. Valero Ladron – Tel.: +32 229 64971 – Mobil: +32 498 96 4971)

  1. Megújuló energia: A Bizottság felszólítja Olaszországot és Spanyolországot, hogy tegyenek eleget az EU megújuló energiára vonatkozó szabályainak

A Bizottság a mai napon hivatalosan felszólította Olaszországot és Spanyolországot, hogy intézkedjenek, és biztosítsák a megújuló energiára vonatkozó uniós szabályoknak való teljes körű megfelelést. A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött az említett országoknak, amiért nem tájékoztatták a megújulóenergia-irányelv (2009/28/EK irányelv) teljes körű átültetéséről. Az irányelvet a tagállamoknak 2010. december 5-ig végre kellett hajtaniuk. Olaszország és Spanyolország azonban nem tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy meghozta az irányelvnek a nemzeti joganyagba történő maradéktalan átültetéséhez szükséges összes intézkedést. Ha a két tagállam két hónapon belül nem tesz eleget jogi kötelezettségének, a Bizottság keresetet indíthat velük szemben a Bíróságon. A részükre megküldött két, indokolással ellátott vélemény az alábbi tagállamok ellen indított 17 hasonló eljárást egészíti ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta és Szlovénia. Az irányelv értelmében a tagállamoknak teljesíteniük kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes energiafogyasztásban való részarányára vonatkozóan meghatározott egyedi célkitűzéseket. E célkitűzések teljesítéséhez a tagállamoknak szabályokat kell lefektetniük többek között a következők vonatkozásában: a megújuló forrásokból előállított villamos energia hálózati hozzáférésének, az igazgatási és tervezési eljárásoknak, valamint az üzembe helyezők tájékoztatásának és képzésének javítása. Ezen túlmenően azokban az esetekben, amikor a közlekedés tekintetében meghatározott célkitűzések elérése érdekében bioüzemanyagok használatára kerül sor, ezeknek meg kell felelniük egy sor fenntarthatósági kritériumnak, melyeket ugyancsak bele kell foglalni a nemzeti jogszabályokba. További információk: http://ec.europa.eu/energy/renewables/targets_en.htm

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság felszólítja Ausztriát, hogy iktassa törvénybe az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló műszaki szabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Ausztriát, hogy részletesen tájékoztassa arról, hogyan ülteti át az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló műszaki szabályokat nemzeti jogrendjébe. Ausztria elmulasztotta átültetni nemzeti jogrendjébe az ólmot, illetve a kadmiumot tartalmazó egyes berendezésekre vonatkozó mentességeket. A két irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2013. január 2. volt. Azt követően, hogy Ausztria nem tett az eredeti határidőre eleget ennek a kötelességnek, a Bizottság felszólító levelet küldött az országnak 2013. március 21-én. Tekintettel arra, hogy a kérdéses hiányosságok orvoslása mindezidáig nem történt meg, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld Ausztriának. Ha az ország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. A Bizottság felszólítja Belgiumot, hogy helyezze hatályon kívül a külföldi kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó adószabályokat

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Belgiumot, hogy módosítsa a külföldi kollektív befektetési vállalkozások éves adójára vonatkozó szabályait.

A belga jog adókedvezményt biztosít az éves adó tekintetében, mely azonban csakis a belga illetőségű kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozik. Ennek eredményeképpen az EU valamelyik másik tagállamának vagy valamelyik másik EGT-államnak a joga alá tartozó, hasonló kollektív befektetési vállalkozások hátrányos elbánásban részesülnek.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belga adószabályok korlátozzák a letelepedés szabadságát és a tőke szabad mozgását. Ezeket az elveket az Európai Unió szerződései rögzítik (lásd: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 63. cikke). Ezért a Bizottság felkéri Belgiumot, hogy módosítsa vonatkozó jogszabályait.

Olyan külföldi kollektív befektetési vállalkozásokról van szó, amelyeknek bizonyos értékpapírcsoportokba vagy értékpapírosztályokba tartozó értékpapírjai kizárólag saját nevükben eljáró intézményi vagy üzleti befektetőktől származnak, és amelyek befektetési jegyeit csak ezek a befektetők szerezhetik meg.

A felszólítást a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg az országnak. Ha Belgium két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket az európai uniós jognak való megfelelés érdekében, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 - Mobil: +32 498 98 3871)

  1. A Bizottság felszólítja Belgiumot, hogy vessen véget az egyes értékpapírok ajándékozására vonatkozó diszkriminatív adószabályoknak

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Belgiumot, hogy módosítsa azokat az adószabályokat, amelyeket a vallon régió alkalmaz az EU valamelyik másik tagállamának vagy valamelyik másik EGT-államnak a joga alá tartozó, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) egyes befektetési jegyeinek ajándékozására.

A belga jogszabályok kedvezményes adómérték alkalmazásáról rendelkeznek a zártvégű vagy magántőke-befektetési alapokat kezelő (tőkebevonást végző, ám befektetési jegyeknek a nyilvánosság részére történő értékesítésével nem foglalkozó), belga illetőségű ÁÉKBV-k befektetési jegyeinek ajándékozása esetében, ezek a szabályok azonban az EU valamelyik másik tagállamának joga alá tartozó, hasonló ÁÉKBV-k befektetési jegyeinek ajándékozására nem vonatkoznak.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belga adószabályok korlátozzák a tőke szabad mozgását, melynek elvét az Európai Unió szerződései rögzítik (lásd: az EUMSZ 63. cikke). Ezért a Bizottság felkéri Belgiumot a vonatkozó rendelkezések módosítására.

A felszólítást a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg az országnak. Ha Belgium két hónapon belül nem gondoskodik az uniós szabályoknak való megfelelésről, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 - Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Vállalkozáspolitika: A Bizottság felszólítja Németországot, hogy tegyen eleget az MDI-t keverék összetevőjeként tartalmazó termékek értékesítésére vonatkozó európai uniós szabályoknak

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Németországot, hogy hajtson végre törvénymódosítást a metilén-difenil-diizocianátot (MDI) tartalmazó termékek (keverékek) értékesítésének szabályozása tekintetében. Az MDI gyakran előfordul a fogyasztók által barkácsolás céljára vásárolt termékekben. A kérdéses vegyi anyag rendes körülmények között szabadon beszerezhető a vaskereskedésekben, a következő termékekben: egykomponensű habok, olvadékragasztók és ragasztásra használt egyéb termékek, gitt/tömítőanyag-patronok, illetve a felületre ecsettel felvihető termékek formájában.

Az Európai Unió REACH-rendelete (1907/2006/EK) kimondja, hogy az MDI-t keverék összetevőjeként tartalmazó termékek akkor hozhatóak biztonságosan kiskereskedelmi forgalomba, ha a csomagolásuk tartalmaz védőkesztyűt és a fogyasztók tájékoztatását célzó konkrét, írásos egészségvédő figyelmeztetést. Az ügy tárgyát képező német jogszabály (a vegyi anyagok értékesítésére vonatkozó tilalmakról szóló rendelet) ennél tovább megy: megtiltja, hogy a fogyasztók MDI-t keverék összetevőjeként tartalmazó késztermékeket vásárolhassanak a boltokban, és járulékos feltételekhez köti a kiskereskedelmi értékesítést. A Bizottság megítélése szerint Németország azáltal, hogy szigorúbb intézkedéseket léptetett életbe, mint ahogy azt az uniós REACH-rendelet előírja, jogsértést követ el.

A Bizottság most indokolással ellátott vélemény formájában felszólítja Németországot arra, hogy módosítsa vonatkozó rendelkezéseit. Ha Németország két hónapon belül nem hozza jogszabályait összhangba az uniós joggal, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: C. Corazza – Tel.: +32 229 51752 – Mobil: +32 498 99 2862)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság felszólítja Észtországot, hogy hajtsa végre a felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó európai uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Észtországot, hogy a felszín alatti vizek védelmét célzó nemzeti jogszabályait hozza összhangba a felszín alatti vizekről szóló irányelvvel. Az észt törvények elemzése során megállapítást nyert, hogy az ország nem ültette át megfelelően nemzeti jogrendjébe az irányelvet. 2012. november 22-én a Bizottság felszólító levelet küldött az ügyben Észtországnak. A hiányosságok túlnyomó többsége technikai részletekkel kapcsolatos, például azzal, hogy a szennyező anyagok fogalommeghatározása nem eléggé konkrét Noha Észtország elismeri e hiányosságok meglétét, mindeddig nem hozott intézkedéseket annak érdekében, hogy orvosolja őket. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Észtországnak, két hónapot adva arra, hogy az ország megtegye a szükséges lépéseket. Ha Észtország nem intézkedik, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság felszólítja Finnországot, hogy ültesse át nemzeti jogrendjébe a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós szabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Finnországot, hogy ültesse át nemzeti jogrendjébe a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós jogszabályt. A szóban forgó irányelv minimálisra hivatott csökkenteni az állatok kísérleti célokra történő felhasználását, és előírja, hogy állatkísérletek helyett – ahol csak lehet – alternatív módszereket kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kutatás színvonala a jövőben is kiemelkedő maradjon az Európai Unióban. Az irányelvet a tagállamoknak 2012. november 10-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe. Mivel Finnország nem tartotta be a határidőt, a Bizottság 2013. január 31-én felszólító levelet küldött az országnak. Noha Finnország számos rendelkezést beemelt nemzeti jogrendjébe, a Bizottság aggályosnak találja, hogy az irányelv egyes rendelkezéseinek átültetésére mindezidáig nem került sor, és hogy az Åland-szigetekre vonatkozó rendelkezések elfogadása még nem történt meg. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Finnországnak. Ha az ország nem teszi meg a szükséges lépéseket két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti, amely pénzügyi szankciókat szabhat ki.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Munkaidő: A Bizottság felszólítja Franciaországot, hogy tartsa be a kórházi orvosok munkaidejére vonatkozó korlátozásokat, és biztosítsa az őket megillető minimális pihenőidőt

Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött Franciaországnak, melyben arra kéri, hogy – a munkaidőről szóló irányelv (2003/88/EC) előírásainak megfelelően – tartsa tiszteletben azokat a jogokat, melyek a 48 órás átlagos heti munkaidő és az éjszakai túlórákat követő minimális pihenőidő tekintetében a kórházi orvosokat megilletik. Az irányelv értelmében a tagállamok engedélyezhetik, hogy a munkáltató túlórában történő munkavégzésre kérje a dolgozót a 48 órában maximalizált heti munkaidőn felül („opt-out”), de erre csak meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetőség. A francia törvények a kórházi orvosok esetében engedélyezik a 48 órás heti munkaidőn felül túlórázást, azonban nem írják elő azoknak a kritériumoknak a teljesítését, amelyeket az irányelv feltételül szab az engedélyezéshez. Először is lehetővé teszik, hogy a munkáltató az orvost anélkül kötelezze túlórázásra a 48 órában maximalizált heti munkaidőn túl, hogy az orvos ebbe beleegyezne, ez pedig ellentétes az irányelvvel. Másodszor nem tartalmaznak olyan garanciákat, melyek védelmet biztosítanának a túlórázást megtagadó orvosoknak. Harmadszor nem egyértelműek azok a szabályok, amelyek a kórházi orvosok munkaidejének mérésére szolgálnak, ezért a gyakorlatban az orvosok túlórázni kényszerülnek. Végezetül elmondható, hogy a közkórházakban alkalmazott jelenlegi gyakorlat folytán néha előfordul, hogy a rendes munkaidejüket követően az éjszakai sürgős esetek ellátására kihívott orvosoknak nem áll elég pihenőidő a rendelkezésükre, mielőtt újra fel kell venniük a munkát (holott az irányelv értelmében joguk van 24 órás időtartamonként 11 összefüggő órából álló minimális napi pihenőidőre). A Bizottság azt követően kezdett el foglalkozni a helyzettel, hogy panasz érkezett be hozzá az ügyben. A Bizottság a Franciaországnak szóló felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében kiadott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Franciaországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot arról, milyen intézkedéseket hozott az európai uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Ha Franciaország ennek nem tesz eleget, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. A szolgáltatások szabad mozgása: A Bizottság felszólítja Írországot arra, hogy számolja fel az utazásszervezők és az utazásközvetítők működését gátló akadályokat

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Írországot, hogy az utazásszervezők és az utazásközvetítők tekintetében tartsa tiszteletben a szolgáltatások szabad mozgásának elvét (lásd: az EUMSZ 56. cikke, a szolgáltatási irányelv 16. cikke, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 3. cikke). Írország jogszabályai és közigazgatási gyakorlata értelmében a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező és Írországban szolgáltatást nyújtani kívánó utazásszervezőknek és utazásközvetítőknek működésüket engedélyeztetni kell az ír hatóságoknál, pénzügyi garanciát kell vállalniuk a szerződés teljesítésére, ezen túlmenően pedig írországi levelezési címmel és az ír törvények által előírt tőkeminimummal kell rendelkezniük. Ezek a rendelkezések nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az említett szolgáltatóknak jogukban áll más EU-tagállamokban szolgáltatást nyújtani, és a székhelyük szerinti tagállamban már teljesíteniük kell a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet célzó követelményeket a szervezett utazási formákról szóló irányelvvel összhangban. Ezért lehetővé kell tenni, hogy ezek az uniós szolgáltatók jogukkal élve ideiglenes alapon határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtsanak (ideértve az elektronikus szolgáltatásokat is) Írországban anélkül, hogy ehhez indokolatlan, illetve aránytalan követelményeknek kellene eleget tenniük. Mivel Írország mindeddig nem módosította a kérdéses rendelkezéseket, a Bizottság – indokolással ellátott vélemény formájában – felszólítja az országot, hogy a szükséges lépések megtétele révén teljes mértékben hozza összhangba nemzeti jogszabályait az uniós joggal. Ha az ír hatóságok két hónapon belül nem értesítik az Európai Bizottságot olyan intézkedésekről, melyeket az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében hoztak, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. További információk: http://ec.europa.eu/internal_market/services/services-dir/index_en.htm

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

  1. Légi közlekedés: A Bizottság felszólítja Írországot, hogy léptessen életbe szankciórendszert a repülőtéri résidők használata terén előforduló visszaélések megszüntetése érdekében

Az Európai Bizottság felszólította Írországot, hogy két hónapon belül értesítse arról, milyen intézkedéseket hozott a repülőtéri résidőkiosztásra vonatkozó EU-szabályoknak való megfelelés céljából. Írországnak a résidőkiosztásról szóló rendeletben előírtaknak megfelelően intézkedéseket kell életbe léptetnie a repülőtéri résidők helytelen használatának szankcionálása érdekében. A repülőtéri résidők azt a célt szolgálják, hogy Európa legforgalmasabb repülőtereinek szűkös kapacitását (futópályák, terminálterület) felosszák az érintettek között. Az Európai Unió résidőkiosztásról szóló rendelete előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról azoknak az ismételt és szándékos cselekedeteknek a kezelésére, amelyek a repülőtéren zavart okozhatnak más légitársaságok működésében, illetve akadályozhatják a repülőtér üzemeltetésének hatékony megtervezését. Ez a helyzet például akkor, amikor a légitársaságok – indokolatlanul – a résidőktől jelentősen eltérő időpontokban üzemeltetik járataikat, illetve amikor nagyobb repülőgéptípusokat működtetnek, mint amilyenek számára a résidőt megkapták. A repülőterekre vonatkozó jogszabálycsomag keretében az EU jelenleg azon dolgozik, hogy megerősítse a résidőkiosztásról szóló rendelet rendelkezéseit. További információk: IPFeljegyzés

(További információk: H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

  1. A Bizottság folytatja a jogi eljárást Románia ellen az önálló vállalkozók jogaival kapcsolatban

A Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Romániának, amiért az ország nem ültette át teljes körűen az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők egyenlőségéről szóló irányelvet nemzeti jogrendjébe. Az irányelv átültetésének határideje 2012. augusztus 5-én lejárt. A Bizottság 2012 szeptemberében felszólító levelet küldött Romániának az ügyben. Mindezidáig Románia csak részlegesen ültette át az irányelvet nemzeti jogrendjébe. Az ország számos olyan intézkedés meghozataláról értesítette a Bizottságot, mely az irányelv átültetését célozza, de a teljes körű átültetéshez további intézkedésekre van szükség.

Az önálló vállalkozókról és az őket segítő házastársakról szóló irányelv (2010/41/EU) nők milliói számára biztosít szociális védelemhez való jogokat a munkaerőpiacon, növelve ezzel a nők vállalkozó kedvét. Az irányelv értelmében az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők, valamint az önálló vállalkozókat segítő házas- és élettársak jogosultak arra, hogy anyasági támogatásban részesüljenek, illetve hogy – ha úgy döntenek – legalább 14 hetes szülési szabadságot vegyenek ki. Jelenleg a vállalkozóknak csupán egyharmadát teszik ki a női vállalkozók. Ha Románia két hónapon belül nem ad kielégítő választ a Bizottság megkeresésére, ügyét a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: M. Andreeva – Tel.: +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382)

  1. A pénzügyi beszámolókra vonatkozó szabályok: A Bizottság felszólítja Romániát a számviteli szabályok módosítására

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Romániát arra, hogy hozza összhangba a megvásárolt követelések értékelésére és elszámolására vonatkozó szabályait az európai uniós jogszabályokkal. Az európai uniós jog értelmében az általános szabály az, hogy az éves beszámolókban az elszámolt tételeket a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni. A román számviteli jogszabályok azt mondják ki, hogy az átvett követeléseket nominális értékük szerint kell feltüntetni az átvevő könyvelésében és nyilvántartásában. Az európai uniós jog nem biztosít lehetőséget arra, hogy rendelkezéseitől eltérve a megvásárolt követelések esetében a nominális értéket lehessen használni számviteli célból. A Bizottság ezért – indokolással ellátott vélemény formájában – felszólítja Romániát, hogy a szükséges lépések megtétele révén teljes mértékben hozza összhangba nemzeti jogszabályait az uniós joggal. Ha a román hatóságok két hónapon belül nem értesítik az Európai Bizottságot olyan intézkedésekről, melyeket az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében hoztak, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. További információk:

http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/legal_framework/index_en.htm

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

  1. Adózás: A Bizottság felszólítja Romániát, hogy változtasson a héa-visszatérítés helyi gyakorlatán

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Romániát, hogy módosítson az országban a héa-visszatérítés terén meghonosodott adminisztratív gyakorlaton. A hozzáadottértékadó-visszatérítésre irányuló kérelmek feldolgozása rendszeresen, szinte minden esetben indokolatlanul nagy késéssel megy végbe. A visszatérítés néha több mint 180 napot vesz igénybe. Egy a gyakorlat nem felel meg az uniós héaszabályoknak, melyek kimondják, hogy a hozzáadottérték-adót gyorsan vissza kell téríteni annak érdekében, hogy az adófizetőknek ne kelljen az ebből adódó pénzügyi terhet viselniük. Igaz ugyan, hogy tagállamoknak bizonyos mértékű mozgástér áll a rendelkezésükre a visszatérítésre vonatkozó feltételek meghatározása tekintetében, de a jelenlegi késedelmek miatt a romániai adófizetőknek túl sokáig kell viselniük a héa befizetéséből adódó pénzügyi terhet.

A felszólítást a Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg Romániának (a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően). Ha két hónapon belül nem kap kielégítő választ a megkeresésre, a Bizottság Románia ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Adózás: A Bizottság felszólítja Romániát, hogy vizsgálja felül az országban jövedelemszerző tevékenységet végző, de lakóhellyel nem rendelkező munkavállalók jövedelmének megadóztatására vonatkozó szabályokat

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Romániát, hogy módosítsa az országban lakóhellyel nem rendelkező munkavállalók munkából származó jövedelme tekintetében alkalmazott diszkriminatív adószabályokat.

A román jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a Romániában lakóhellyel nem rendelkező, ám ott dolgozó és jövedelmük legnagyobb részét vagy egészét az országban megkereső munkavállalók személyi és családi adókedvezményekben részesüljenek. Ez az érintettek számára méltánytalanul magas adóterhet von maga után Romániában, mivel fennáll a kockázata, hogy az adófizetők egyéni és családi helyzetét sem a lakóhelyük szerinti országban (ahol nem tesznek szert elegendő adóköteles jövedelemre), sem Romániában, a foglalkoztatás helye szerinti országban nem veszik az adóhatóságok figyelembe.

A Bizottság megítélése szerint a kérdéses román rendelkezések ellentétesek a munkavállalók szabad mozgásának az uniós szerződésekben rögzített elvével, melynek az európai uniós ítélkezési gyakorlat is érvényt szerez. A Bíróság ugyanis kimondta, hogy azok a foglalkoztatás helye szerinti országban lakóhellyel nem rendelkező adófizetők, akik jövedelmük egészét vagy túlnyomó részét az adott EU-tagállamban szerzik, ugyanolyan adóügyi megítélésre jogosultak, mint az országban élő adófizetők (C-279-93. sz. Schumacker-ügy).

A Bizottság a felszólítást indokolással ellátott vélemény formájában küldte meg az országnak. Ha két hónapon belül nem kap kielégítő választ a megkeresésre, a Bizottság Románia ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság a madarak védelmére szólítja fel Szlovákiát

Az Európai Bizottság felszólítja a Szlovák Köztársaságot, hogy vadászati jogszabályait hozza összhangba a vadon élő madarak védelméről szóló irányelvvel. A vadon élő madarak populációinak folyamatos csökkenése ellenére Szlovákia 2009-ben enyhített a vadászati jogszabályok szigorán. A Bizottság 2012. február 27-én felszólító levelet küldött az országnak az ügyben. Noha az azóta eltelt időben több vitatott kérdés megoldódott, az aggályokat egyes kérdésekben nem sikerült teljesen eloszlatni. Szlovákia ígéretet tett arra, hogy vadászati tilalmat léptet életbe a Dunajske luhy és a Zahorske pomoravie tájvédelmi körzetek egyes területein, hogy feltartóztassa a nyári lúd, a vetési lúd és a nyugati kékcsőrűpinty populációinak csökkenését, de a jogszabály-módosítások elfogadására mindeddig nem került sor. A Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld Szlovákiának. Ha az ország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy állítsa le a felszín alatti vizek kinyerését, amíg nem készül megfelelő környezeti hatástanulmány az ügyben

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Spanyolországot, hogy tartsa tiszteletben az élőhelyvédelmi irányelvet és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvet. Spanyolország olyan öntözési projekt létrehozását engedélyezte Jaén tartományban (Andalúzia), melynek keretében a vizet a Sierras de Cazorla, Segura y Las Villas Természetvédelmi Park területéről termelik ki. A Bizottság aggályosnak találja, hogy Spanyolország anélkül engedélyezte a projektet, hogy megfelelően megvizsgálta volna, milyen hatást gyakorol majd a víz kinyerése a helyi vízkészletekre, természetes élőhelyekre és fajokra. A Bizottság 2013. március 25-én felszólító levelet küldött az ügyben Spanyolországnak. Noha Spanyolország ideiglenes jelleggel korlátozást vezetett be a vízkivétel tekintetében, a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy ez az intézkedés kielégítő mértékű védelmet biztosít a terület számára, ezért indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak. Ha az ország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: A Bizottság felszólítja Svédországot, hogy hajtsa végre a hulladékelemekről szóló európai uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan felszólítja Svédországot, gondoskodjon arról, hogy hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló jogszabályai összhangban legyenek az EU elemekről és akkumulátorokról szóló irányelvével. A kérdéses irányelv szabályozza a veszélyes anyagokat tartalmazó elemek forgalmazását és címkézését, és előírja, hogy a tagállamok határozzanak meg mennyiségi célkitűzéseket az elemek és az akkumulátorok begyűjtésére és újrahasznosítására vonatkozóan. A svéd törvények elemzése során megállapítást nyert, hogy az ország nem ültette át megfelelően nemzeti jogrendjébe az irányelvet. A Bizottság 2012. október 1-jén felszólító levelet küldött az ügyben Svédországnak. Noha azóta az ország a legtöbb hiányosságot orvosolta, néhány módosítás elfogadására még nem került sor. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Svédországnak. Ha az ország nem teszi meg a szükséges lépéseket két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Felszólító levelek

  1. Közlekedés: A Bizottság nyomatékosan az európai uniós jogszabályok végrehajtására kéri Olaszországot, Ciprust és Görögországot az európai légtérben előforduló forgalmi torlódások megszüntetése érdekében

A mai napon az Európai Bizottság felkérte Olaszországot, Ciprust és Görögországot, hogy haladéktalanul tisztázzák, milyen intézkedéseket tettek a funkcionális légtérblokkok létrehozása érdekében, melyek kialakítását az egységes európai égbolt megvalósítására vonatkozó, 2004. évi jogszabályok Európa elavult légiforgalom-irányítási rendszerének megreformálása céljából előírják. A funkcionális légtérblokkoknak az a rendeltetésük, hogy a 27 tagállami légiforgalom-irányítási blokk helyébe lépve megszüntessék a jelenlegi rendszer széttagoltságát: a nagyobb, regionális légtérblokkok hálózatának kiépítése az elképzelések szerint javítani fogja a hatékonyságot, csökkenti a költségeket, és mérsékli a károsanyag-kibocsátást. A Bizottság meg kívánja előzni, hogy drasztikus kapacitáshiány lépjen fel, az előrejelzések szerint ugyanis a járatok száma az elkövetkező 10–20 évben várhatóan 50%-kal nőni fog.

(További információk: IP/13/860 – H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Környezetvédelem: Az Európai Bizottság felszólítja Olaszországot, gondoskodjon arról, hogy a tarantói acélmű a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően üzemeljen

Az Európai Bizottság eljárást indít Olaszország ellen annak érdekében, hogy csökkentse az Európában működő legnagyobb vas- és acélmű, a tarantói ILVA acélmű környezetre gyakorolt hatását. A polgároktól és a civilszervezetektől nagy számban beérkezett panaszok kivizsgálása során a Bizottság megállapította, hogy Olaszország nem gondoskodik arról, hogy az ILVA acélmű megfeleljen az ipari kibocsátásokra uniós követelményeknek, ami súlyos következményekkel jár az emberek egészségére és a környezet épségére nézve. Az ország a környezeti felelősségről szóló irányelvet sem tartja tiszteletben, amely életbe lépteti „a szennyező fizet” elvet. Janez Potočnik környezetvédelmi biztos javaslatára ezért az Európai Bizottság felszólító levelet küld Olaszországnak. Az országnak két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a levelet megválaszolja.

(További információk: IP/13/866 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Eljárás lezárása

  1. Választójog: A Bizottság fellépése biztosítja, hogy az uniós polgárok a szavazóurnákhoz járulhatnak az európai és a helyi választásokon

Az Európai Bizottság által megtett jogi lépéseknek köszönhetően az Európai Unió tagállamainak más uniós tagországokban élő állampolgárai a jövőben könnyebben vehetnek részt az európai és a helyi választásokon. A hír hátterében az áll, hogy a Bizottság a mai napon lezárta a Bulgária elleni kötelezettségszegési eljárást, melyet azért indított, mert az ország járulékos követelményeket támasztott az európai, illetve a helyi választásokon szavazni, illetve jelöltként indulni kívánó, ám bolgár állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárokkal szemben (például azt, hogy adják meg a hatóságoknak tartózkodási engedélyük számát és keltét). Mivel Bulgária módosította vonatkozó törvényeit, a Bizottság úgy határozott, hogy megszünteti az ország ellen kezdeményezett jogi eljárást. Azt illetően, hogy az uniós polgárok milyen mértékben gyakorolhatják választójogukat a lakhelyük szerinti országban, a Bizottság 2010 óta hasonló akadályok meglétét állapította meg további tíz EU-tagállam (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) esetében. Ezek az ügyek azóta – három kivételével – megoldódtak. A Bizottság mai döntése nyolc hónappal előzi meg a következő európai parlamenti választásokat, melyekre 2014. május 22–25-én kerül majd sor.

(További információk: IP/13/874 – M. Andreeva – Tel.: +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website