Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

„Megnyíló oktatás” – gyakran feltett kérdések

Commission Européenne - MEMO/13/813   25/09/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. szeptember 25.

„Megnyíló oktatás” – gyakran feltett kérdések

Mit értünk „megnyíló oktatás” alatt?

A megnyíló oktatás, azaz az oktatás nyitottabbá tétele a digitális forradalom vívmányainak alkalmazását jelenti az oktatásban. A digitális technológia lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármilyen eszközön, bárki segítségével tanulhasson.

Mik a kezdeményezés főbb céljai?

  1. A digitális technológiák és tartalmak szélesebb körű használatával megteremteni az innovatívabb oktatás és tanulás lehetőségét a szervezetek, pedagógusok, hallgatók és tanulók számára A Bizottság támogatást fog nyújtani a szervezeteknek ahhoz, hogy felülvizsgálják stratégiájukat, reformokat vezessenek be a tanárképzés fejlesztése érdekében, szakmai közösségeket hozzanak létre a tanárok körében és ösztönözzék az innovatív tantervek használatát.

  2. Elősegíteni a nyitott oktatási segédanyagok használatát azáltal, hogy a közfinanszírozás igénybevételével (például az új uniós oktatási program, az Erasmus+ keretében) fejlesztett oktatási segédanyagokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A mától elérhető „Open Education Europa” portálon bárki elérheti az Európában fejlesztett, magas minőségű, nyitott oktatási segédanyagokat az adott segédanyag eredeti nyelvén. A nyitott oktatási segédanyagok olyan, általában digitális formátumú oktatási tartalmakat jelentenek, amelyek ingyenesen felhasználhatók és megoszthatók.

  3. Növelni az átláthatóságot az oktatási segédanyagok felhasználói számára a szerzői jogok szempontjából.

  4. Az infokommunikációs infrastruktúra és a kapcsolattartási megoldások minősége sok iskolában hagy kívánnivalót maga után. Az oktatás nyitottabbá tétele hozzá fog járulni ahhoz, hogy az iskolák és az osztálytermek széles sávú hozzáféréssel rendelkezzenek, és elő fogja segíteni az oktatási és képzési infokommunikációs infrastruktúra fejlesztését. Emellett elő fogja segíteni a digitális oktatási tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások interoperabilitását és hordozhatóságát lehetővé tévő nyílt keretek és szabványok fejlesztését is, ami ösztönző hatással lesz a piaci szereplőkre az új, interaktív tartalmak és oktatási eszközök létrehozása érdekében.

  5. Megerősíteni a nemzetközi szervezetekkel és érdekelt felekkel való együttműködést annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljon a technológia oktatásra gyakorolt hatása, valamint hogy új oktatási és tanulási formákat lehessen tapasztalati úton megvizsgálni.

Milyen konkrét intézkedések várhatóak?

Ez a közlemény 24 olyan intézkedést sorol fel, amelyek nagymértékben javítani fogják a digitális technológiák használatát az oktatásban, és elő fogják segíteni a digitális jártasság fejlesztését (a teljes listát lásd a mellékletben).

Hogyan fogják finanszírozni/végrehajtani a 24 intézkedést?

Az intézkedések az Erasmus+ program, a Horizont 2020 elnevezésű, új kutatási és innovációs program, valamint a strukturális és beruházási alapok keretében részesülnek majd uniós finanszírozásban. Az Erasmus+ program például 2014-től kezdve támogatni fogja az oktatási szolgáltatókat abban, hogy üzleti modelljüket a technológiai változásoknak megfelelően tudják átalakítani, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a digitális jártasság értékelésére, valamint hogy nyitott online tanfolyamokkal segítsék elő a pedagógusok továbbképzését. Az Erasmus+ által támogatott valamennyi oktatási segédanyagra nyílt licenciák fognak vonatkozni, ezért ingyenesen elérhetők lesznek a nagyközönség számára. Az intézkedések végrehajtásához emellett az oktatás és a képzés területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer is hozzá fog járulni.

Miért van szükség bizottsági fellépésre?

Azért, mert annak ellenére, hogy már az élet minden területén alkalmazzuk a digitális technológiát, sok iskola és egyetem nem tudott lépést tartani ezzel a forradalmi változással.

Egy tanulmány például a következőkre mutatott rá:

  1. a kilencéves tanulók 63%-a olyan iskolába jár, ahol hiányzik a megfelelő digitális eszköztár, a gyors szélessávú kapcsolat és a jó minőségű hálózati hozzáférés;

  2. az uniós diákok 50–80%-a soha nem találkozik digitális tankönyvvel, szoftveralapú gyakorlófeladattal, internetes video- vagy audioanyaggal, szimulációval vagy oktatójátékkal;

  3. a tanárok 70%-a szeretne képzéseken részt venni infokommunikációs készségeik fejlesztése érdekében.

Az EU-ban tehát nincs meg a megbízható minőségű, konkrét tárgyakra specializálódott és több nyelven is elérhető oktatási tartalmak és alkalmazások kritikus tömege. A módszerek és a piacok egységességének hiánya egy új típusú digitális választóvonal létrejöttéhez vezethet azok között, akik hozzáférnek az innovatív, technológiaalapú oktatáshoz, és azok között, akiknek nem adatik meg ez a lehetőség.

1. ábra: azon negyedik osztályos (9-10 éves) tanulók aránya (%), akik tanára az órák több mint 25%-ában használ ikt-eszközöket

2. ábra: azon nyolcadik osztályos (13-14 éves) tanulók aránya (%), akik tanára az órák több mint 25%-ában használ ikt-eszközöket

Forrás: European Schoolnet és Université de Liège (2013)

Milyen lépéseket tett eddig a Bizottság a probléma megoldása érdekében?

Számos projekt és bevált gyakorlat kidolgozására került már sor, többek között az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás keretében. Ezek közül sok projekt komoly sikereket ért el, például a jövő osztálytermének megtervézésével foglalkozó ITEC vagy az Open Discovery Space elnevezésű kezdeményezés. Az oktatásban és a képzésben azonban még nem valósult meg teljes mértékben az infokommunikációs technológiák (ikt) integrációja.

Ezt a problémát az oktatás nyitottabbá tétele oly módon enyhíti, hogy hozzájárul a nemzeti közigazgatási szervek, az oktatási intézmények, pedagógusok, tanulók és más érdekelt felek együttműködésének fokozásához, valamint új munka- és tanulási módszerek kifejlesztéséhez.

Milyen hatása lesz az oktatás nyitottabbá tételének?

  1. Emelkedik a nyitott tanulási környezetek száma és színvonala – azaz széles körben elterjednek az ikt-technológiák az osztálytermekben.

  2. Csökkennek a kiadások és javulnak az oktatási eredmények a nyitott oktatási segédanyagok, például az ingyenesen elérhető tankönyvek, videók, tesztek és az egyedi tanulási szükségletekhez adaptálható szoftverek fokozott használatának köszönhetően. Mivel a nyitott oktatási segédanyagok ingyenesek a felhasználók számára, megtakarítást eredményezhetnek az oktatás és a képzés költségei terén a közigazgatás, az intézmények és a felhasználók számára is.

  3. Az iskolák, egyetemek és képzési intézmények szervezeti változásokat hajtanak végre az új technológiák és a jó minőségű nyitott oktatási segédanyagok integrációja érdekében.

  4. Javul az ikt-infrastruktúra és -hozzáférés minősége az iskolákban.

  5. Nő az igény az új interaktív tartalmak és tanulási eszközök iránt, ami elősegíti az oktatás terén tevékenykedő európai vállalkozások számának növekedését.

Mikor lesznek érzékelhetők ezek a hatások?

A 24 intézkedés különböző időtávon belül valósítható meg. Az Open Education Europa portál mától várja az érdeklődőket. Bizonyos, már működő projektek tartalmának mennyisége növekedni fog, más projektek, például az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja pedig 2015 elején fognak elindulni.

Mi lesz a feladata az új „Open Education Europa” portálnak?

Az Open Education Europa portálon egyetlen helyen lesznek összegyűjtve az európai nyitott oktatási segédanyagok. Így bárki a saját anyanyelvén találhat itt oktatóanyagokat, amelyeket a tanárok és a diákok ingyenesen használhatnak és oszthatnak meg egymással.

A „Megnyíló oktatás” hogyan kapcsolódik a Bizottság által a tagállamoknak címzett, éves országspecifikus ajánlásokhoz?

A Bizottság évente egyszer áttekinti minden egyes uniós tagállam gazdasági és szociális teljesítményét, és országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a következő évben útmutatóul szolgálnak a nemzeti szakpolitikák számára. Ennek keretében az oktatás nyitottabbá tétele része volt a Bizottság uniós szintű ajánlásainak.

A 2013-as európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban valamennyi tagállam kapott az oktatáshoz kapcsolódó ajánlásokat. A 2013 májusában kiadott, legfrissebb országspecifikus ajánlásokat tartalmazó jelentés, mely az Európa kivezetése a válságból címet kapta, minden tagállam esetében kiemelte, hogy nagyobb mértékű beruházásra van szükség az oktatásban annak érdekében, hogy a fiatalok rendelkezzenek a 21. századi gazdasági viszonyoknak megfelelő készségekkel, és hogy fokozni lehessen az innovációt és a versenyképességet.

Mit jelent mindez a FELSŐOKTATÁSI HALLGATÓK számára?

Azt, hogy tanulmányaik elvégzése után több olyan digitális készséggel fognak rendelkezni, amely a legjobb állások betöltéséhez szükséges. Különösen azon hallgatók körében lesz nagy a változás, akik otthon nem fértek hozzá jó minőségű internetkapcsolathoz és technológiához.

Mit jelent mindez a TANÁROK számára?

Azt, hogy több olyan digitális képzésben fognak részesülni és több olyan digitális készséggel fognak rendelkezni, ami a magabiztos osztálytermi munkához szükséges. A „Megnyíló oktatás” támogatást fog nyújtani az oktatók nyitott online képzéseken keresztüli szakmai fejlődéséhez a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció projektjével összhangban, valamint azáltal, hogy új európai platformokat fog létrehozni az oktatói közösségek számára, illetve ki fogja szélesíteni a már meglévő platformokat (például: eTwinning és EPALE - az európai felnőttoktatás elektronikus platformja).

Mit jelent mindez a tagállami KORMÁNYOK és hatóságok számára?

Számos tagállamban a hatóságok nagymértékű ikt-beruházásokat hajtottak végre az oktatás és a képzés terén, ezek azonban gyakran nem jártak a várt eredménnyel. A „Megnyíló oktatás” lehetőséget teremt a tagállamok számára, hogy együttműködjenek és tanuljanak egymás tapasztalataiból, amivel elkerülhetik a párhuzamosságokat és csökkenthetik a kiadásaikat.

Mit jelent mindez az ÁGAZATI SZEREPLŐK, a digitális és oktatási vállalkozások számára?

Az oktatási intézmények mellett egy külön iparág is épül az oktatásra, amely tankönyvekkel, e-tanulási eszközökkel, matematikai és nyelvi alkalmazásokkal, oktatójátékokkal és más oktatási segédanyagokkal látja el a tanulókat. A technológia nagyobb mértékű alkalmazása az oktatásban új lehetőségeket nyit meg ezen iparág számára, az európai szintű koordináció pedig felgyorsítja majd a piac növekedését.

Hogyan érinti mindez a hagyományos tankönyvkiadókat?

Az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy a digitális technológiák milyen zavarokat okoznak a korábbi üzleti modellek működésében, mindazonáltal arra kéri a kiadókat, hogy dolgozzanak szoros együttműködésben a hatóságokkal, az intézményekkel és az ikt-vállalkozásokkal, mivel az újfajta tanulási módszerek számukra is új lehetőségeket jelenthetnek.

A kiadók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a nyitott oktatási segédanyagok nem mennek majd át olyan szigorú minőség-ellenőrzési eljáráson, mint a nyomtatott kiadványok; a Bizottság azonban továbbra is csak a kiváló minőségű tananyagokat fogja támogatni, és nem tesz különbséget az eltérő üzleti modellek között.

Mit jelent mindez a szellemi tulajdonjogok szempontjából?

A tanulmányok rámutattak, hogy a tanárok több mint 50%-a azért nem osztja meg egymással tananyagait, mert bizonytalanok a jogi következményeket illetően. Ez viszont hátráltatja a együttműködő és személyre szabott oktatási és tanulási módszerek terjedését.

A nyitott oktatási segédanyagokra általában olyan licenciák vonatkoznak, melyek lehetővé teszik az ingyenes felhasználást, újrafelhasználást és megosztást. Ezek a nyílt licenciák nem feszegetik a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jelenlegi kereteket, mégis kihívást jelenthetnek a hagyományos üzleti modellek alapján működő kiadók és egyetemek számára.

A „Megnyíló oktatás” programja segíteni fogja azon kísérleteket, melyek tesztelik az üzleti modellekre kifejtett hatásokat, és támogatni fogja a legjobb módszerek megosztását. A program továbbá olyan technikai megoldások kifejlesztésére tesz javaslatot, amelyek átlátható módon adnak információt a szellemi tulajdonjogokról és a nyílt licenciákról a digitális oktatási segédanyagok felhasználói számára. A Linked Content Coalition elnevezésű, iparági kezdeményezés például azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megkönnyítse a szellemi tulajdonjogok tulajdonosainak azonosítását, ezzel elősegítve a szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló anyagok legális felhasználását.

A „Megnyíló oktatáshoz” kapcsolódó intézkedések

Intézkedés

Felelős

Nyitott tanulási környezetek: az innováció lehetősége a szervezetek, a tanárok és a tanulók számára

Támogatni az oktatási intézményeket az új üzleti és oktatási modellek kidolgozásában, és nagyszabású kutatási és szakpolitikai kísérleteket indítani az innovatív pedagógiai stratégiák, tantervfejlesztés és készségértékelés tesztelésére.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Támogatást nyújtani az oktatók nyitott online képzéseken keresztüli szakmai fejlődéséhez a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció, keretében tett kötelezettségvállalások nyomán, valamint megerősíteni a tanárok szakmai közösségeinek otthont adó európai platformokat (például az eTwinning és az EPALE), illetve új platformokat létrehozni annak érdekében, hogy az egész EU-ban meghonosodjanak az együttműködésen és egymástól való tanuláson alapuló oktatási módszerek.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Az érdekeltekkel és a tagállamokkal együttműködésben feltárni és tesztelni a tanulók, oktatók és szervezetek számára felhasználható digitáliskompetencia-kereteket és önértékelési eszközöket;

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Megvizsgálni, hogy a készségek érvényesítésére és elismerésére szolgáló meglévő és új eszközök – például a „nyílt igazolások”(ún. „open badges”) – hogyan igazíthatók hozzá a tanulók szükségleteihez. Biztosítani azt, hogy a formális oktatásban rendelkezésre álló átláthatósági és elismerési eszközöket a tanulás új formáihoz igazítsák, ideértve az online elsajátított készségek érvényesítését, összhangban a nem formális és az informális tanulás érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás kontextusában alkalmazott tagállami eszközökkel.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

A tagállamok és az oktatási intézmények

Koordinálni és elősegíteni a nemzeti programok tapasztalatainak és eredményeinek tagállamok közötti megosztását, valamint célzott szakpolitikai iránymutatást nyújtani a tagállami klasztereknek, így segítve őket abban, hogy beazonosítsák az európai szemeszter/az Európa 2020 program keretében megfogalmazott, országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban felmerülő kihívások megoldásához szükséges, sikeres intézkedéseket.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Támogatni az innovatív oktatási és tanulási környezeteket, többek között az uniós strukturális és beruházási alapok felhasználásán keresztül.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Rugalmas képzésekkel, ösztönzési rendszerekkel, a tanári alapképzés tantervének átalakításával és új szakmai értékelő mechanizmusok létrehozásával támogatni az oktatókat a magas szintű digitális jártasság megszerzésében és az innovatív oktatási módszerek átvételében.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Erősíteni a digitális készségeket az oktatási és képzési intézményekben, többek között a hátrányos helyzetű csoportok körében, és felülvizsgálni a tanulói értékelési gyakorlatot annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi, a digitális tanulás útján elsajátított készség elismerhető legyen.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Nyitott oktatási segédanyagok: lehetőségek a nyitott tudás alkalmazására a jobb minőség és hozzáférhetőség érdekében

Biztosítani, hogy az Erasmus+ által támogatott valamennyi oktatási segédanyag elérhető nyílt licenciákon keresztül a nyilvánosság számára, és az uniós programok keretében szorgalmazni az ilyen gyakorlatot.

A Bizottság

Az új Erasmus+ és Horizont 2020 programok segítségével ösztönözni az oktatási segédanyagok előállítói (például oktatók, kiadók, ikt-cégek) közötti partnerséget a minőségi nyitott oktatási segédanyagok és más digitális oktatási segédanyagok különböző nyelveken elérhető kínálatának bővítése, új üzleti modellek kialakítása, valamint olyan technológiai megoldások kidolgozása érdekében, amelyek a szerzői jogokkal és a nyílt licenciákkal kapcsolatban átlátható információkat biztosítanak a digitális oktatási segédanyagok felhasználóinak.

A Bizottság

Elindítani az Open Education Europa portált, amely kapcsolatot teremt a nyitott oktatási segédanyagok már létező portáljaival, és összeköti a tanulókat, az oktatókat és a kutatókat az Európában előállított, minőségi nyitott oktatási segédanyagok vonzerejének és ismertségének erősítése érdekében.

A Bizottság

Ösztönözni az államilag finanszírozott oktatási segédanyagokhoz való nyílt hozzáférést.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Arra ösztönözni a formális oktatási és képzési intézményeket, hogy a digitális tartalmakat – ideértve a nyitott oktatási segédanyagokat – az oktatás minden szintjén, a tanulók valamennyi csoportja tekintetében vegyék fel az ajánlott oktatási segédanyagok közé, továbbá ösztönözni az olyan, magas minőségű oktatási segédanyagok (többek között közbeszerzésen keresztül történő) előállítását, amelyek szerzői jogai állami hatóságok tulajdonában vannak.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Kapcsolattartási megoldások és innováció: partnerségek az infrastruktúra, az új termékek és szolgáltatások, valamint az interoperabilitás szolgálatában

Az európai szabványügyi szervezetekkel és programokkal együttműködésben elősegíteni a digitális oktatási tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások – köztük a nyitott oktatási segédanyagok – interoperabilitására és hordozhatóságára vonatkozó nyitott keretek és szabványok fejlesztését, és kialakítani a hatékony oktatási technológiai piachoz szükséges összetevőket, ideértve az ajánlattételhez szükséges közös dokumentáció koordinálását olyan közbeszerzések esetében, amelyek a megfizethető szolgáltatások, szoftverek és tartalmak rendelkezésre állását szolgáló innovatív megoldásokra irányulnak.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Ösztönözni a kutatást és az innovációt az adaptív tanulási technológiák, tanulási adatelemzések és digitális oktatójátékok tekintetében, kapcsolatot teremtve innovatív vállalkozókkal.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Biztosítani minden iskola számára – lehetőség szerint valamennyi osztályteremben – a széles sávú internetes kapcsolatot, fejleszteni az iskolák infokommunikációs felszereléseit, és mindenki számára hozzáférhető, nyitott tagállami digitális tanulási tárhelyeket létrehozni 2020-ig.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Koncentrált erőfeszítés a digitális forradalom lehetőségeinek megragadására

Olyan, minden érdekelt (oktatók, tanulók, családok, digitális közösségek, gazdasági és szociális partnerek stb.) számára nyitott platformot létrehozni, amelynek célja az oktatási intézmények digitális helyzetének felmérése és teljesítménymérő referenciaértékek meghatározása.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Létrehozni a digitálisan innovatív oktatási intézmények európai csomópontját, amely innovatív, ikt-alapú pedagógiai és szervezeti gyakorlatokat mutat be, illetve kísérleti projekteket indít ezek vonatkozásában.

A Bizottság, az Erasmus+ és a Horizont 2020 program keretében

Támogatást nyújtani az önkéntesen jelentkező oktatókból, digitális közösségekből és ikt-szakértőkből álló hálózatoknak meghatározott kezdeményezések (például programozási képzések vagy „vissza az iskolapadba” programok) indítására, valamint minden oktatási ágazatban oktatói díjakat létrehozni az ikt-eszközök kiváló pedagógiai használatáért. Létrehozni a Digitális Kiválóság Európai Díját.

A tagállamok és az oktatási intézmények

Az Európai Bizottság által a jobb tudáspolitika és a szilárdabb, tényeken alapuló szakpolitikák érdekében

Az érintett szereplőkkel – például: Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT), Európai Távoktatási Egyetemek Szövetsége (EADTU), Európai Kutatóegyetemek Szövetsége (LERU), Európai Egyetemek Szövetsége (EUA), Európai Iskolahálózat – együttműködve, a Technológiai Jövőkutatási Intézet (JRC-IPTS) által végzett munka alapján és a jelenleg zajló FUTURIUM projekttel összhangban a lehetséges várható helyzetekre vonatkozó, átfogó felmérést végezni az európai oktatásban 2030-ra bekövetkező változásokról. Együttműködni a felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó magas szintű munkacsoporttal is annak érdekében, hogy ajánlásokat dolgozzanak ki a felsőoktatásnak a tanulás új módjaira vonatkozóan.

A Bizottság

Mérési eszközöket és mutatókat kidolgozni annak érdekében, hogy szorosabban nyomon követhető legyen az ikt-nak az oktatási és képzési intézményekbe történő integrálása, és támogatni az egész Európát lefedő mennyiségi felméréseket.

A Bizottság

Hatásvizsgálatot indítani egy olyan uniós kezdeményezés gazdasági és szociális hatásairól, amely az állami források segítségével előállított oktatási anyagokhoz való nyílt hozzáférés ösztönzésére irányulna.

A Bizottság

A jogtulajdonosokkal, az oktatási intézményekkel és az oktatás területének más érdekelt feleivel együtt megvizsgálni az oktatási segédanyagok (többek között a nyitott oktatási segédanyagok) megosztásával kapcsolatos jelenlegi gyakorlat és szükségletek megismerésének és felmérésének módjait, ideértve a szerzői joggal, az licenciaszabályokkal, a többnyelvűséggel, a minőségbiztosítással stb. kapcsolatos tényezőket, tagállami és több tagállamot érintő összefüggésben egyaránt.

A Bizottság

További információk

Lásd még: IP/13/859

Az ikt-eszközök iskolai alkalmazásáról szóló tanulmány

Advances in technology enhanced learning (A technológiai eszközökkel segített tanulás legújabb eredményei)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site