Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. július 10.

600 millió euró az európai légtér túlzsúfoltságának megszüntetésére irányuló kutatásra

– Gyakran ismételt kérdések

Melyek az európai légtér túlzsúfoltságával kapcsolatos főbb kihívások?

Európa légtere és repülőterei esetében egyaránt fennáll a telítődés kockázata. Évente mintegy 800 millió utas fordul meg Európa több mint 440 repülőterén. Naponta közel 27 000 ellenőrzött repülésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a légi járművek évente csaknem 9 millió alkalommal szelik át Európa légterét. A légi járatok 80%-át az EU-n belül üzemeltetik.

Ezzel a forgalommal még elbír az európai légi közlekedési ágazat, azonban a légi közlekedés volumene normál gazdasági feltételek mellett évente várhatóan akár 3%-kal is nőhet. A járatok száma az elkövetkező 10-20 évben várhatóan 50%-kal emelkedni fog.

Ha nem cselekszünk, ez az állapot zűrzavarhoz fog vezetni. Azon túlmenően, hogy Európa nem lesz képes kiszolgálni az igények jelentős hányadát, a járatkésések és -törlések soha nem látott méreteket ölthetnek. A jelenlegi gyakorlat változatlan folytatásával a torlódásokból fakadó költségek 2050-re közel 50%-kal emelkednének.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy a légiforgalmi szolgáltatás európai rendszere széttagolt, így nem elég hatékony.

Az uniós légteret még ma is 27 nemzeti légiforgalom-irányítási rendszer alkotja, amelyet összességében mintegy 60 légiforgalmi irányító központ szolgál ki, miközben a légtér több mint 650 körzetből áll. Ez az jelenti, hogy a légtér szerkezete jelenleg az országhatárok vonalához igazodik, és a járatok gyakran nem tudnak közvetlen útvonalakon haladni. A légtér széttagoltságából fakadóan Európában egy légi jármű átlagosan 42 km-rel hosszabb távot tesz meg, mint amely úti célja eléréséhez feltétlenül szükséges volna, s ezzel nő a repülési idő, a késések gyakorisága, a feleslegesen elfogyasztott üzemanyag mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás.

Arról nem is beszélve, hogy a légiforgalom-irányítás nagyrészt olyan technológiát használ, amelyet az 50-es években terveztek és mára igencsak elavult.

Az európai légtér szétszabdaltságából eredő alacsony hatékonyság közel 5 milliárd eurós többletköltséget jelent évente, melyet végső soron a vállalkozásoknak és az utasoknak kell megfizetniük. Ma egy repülőjegy árának 6–12%-át a légiforgalom-irányítási költség teszi ki.

Az USA légiforgalom-irányítási rendszere kétszer olyan hatékony, mint a Európai Unióé: hasonló költséggel harmadannyi irányítóközpontból kétszer annyi járatot irányít.

E kihívásokra válaszul az EU 2004-ben útjára indította az egységes európai égbolt (SES) kezdeményezést, melynek célja egy olyan, az államhatárokhoz nem igazodó egységes légtér létrehozása, amelynek megvalósulásával:

a) a biztonság szintje tízszeresére nő,

b) a légtér kapacitása megháromszorozódik,

c) a légi közlekedés irányítási költségei 50%-kal csökkennek,

d) a környezetre gyakorolt hatás 10%-kal csökken.

Hogyan fejleszthető ki az európai légtérhasználati kapacitást növelő és költségeket csökkentő új technológia?

A SES technológiai alapját az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) jelenti. A SES jogi keretet nyújt a biztonsággal, kapacitással és hatékonysággal kapcsolatos jövőbeli igények elsősorban európai – azaz nem csupán nemzeti – szinten történő kielégítésére. A SESAR célja pedig, hogy műszaki és operatív megoldásokat kínáljon az elérendő SES-célkitűzések megvalósítása érdekében.

Hogyan működik a SESAR?

A SESAR a SES technológiai pillére. Célja az európai légiforgalmi szolgáltatás (ATM) korszerűsítése az ATM-műveletekre és -rendszerekre vonatkozó új elgondolás megvalósításával, amely nélkülözhetetlen a SES teljesítménycéljainak eléréséhez. A SESAR koncepciója arra az elvre épül, hogy a légtérfelhasználók és a forgalomirányítók – együttműködési eljárások és információcsere révén – közösen állapítják meg a légi járművek optimális, kiszámítható és időben meghatározott útvonalát. Az elképzelés lényegét azok az innovatív technológiák és új operatív eljárások jelentik, amelyek három összefonódó, állandó és bővülő folyamat körforgásának eredményeképpen jönnek létre. Ezek: a tartalom és a prioritások meghatározása egy közösen megállapított menetrend, az európai ATM-főterv (ATM-főterv) alapján;1 a szükséges technológiai rendszerekkel, alkotóelemekkel és operatív eljárásokkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés és hitelesítés; végül az új rendszerek üzemeltetése és operatív eljárások alkalmazása.

Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR Közös Vállalkozás) a köz- és magánszféra között kialakult partnerség, amely 2007-ben jött létre. Ez felel a SESAR projekt kutatási, fejlesztési és hitelesítési folyamataiért összhangban az ATM-főtervvel, melynek a SESAR Közös Vállalkozás egyszerre „őre” és végrehajtója is.

A SES-politika olyan témákkal foglalkozik, amelyek kívül esnek a nemzeti és ágazati érdekeken. Mindenekelőtt a belső piac akadályainak lebontására irányul a légtér szintjén. Célja a hatásfokot növelő, költséghatékonyságot eredményező, kedvező környezeti hatásokkal járó stb. folyamatok felgyorsítása. Az érdekeltek meglévő partnersége, mely az európai köz- és magánpartnerektől származó forrásokat egyesíti, együttműködés keretében, hatékonyan működik, és támogatása ma ugyanolyan fontos, mint a SESAR Közös Vállalkozás alapításakor volt. Európában az ATM-kutatásnak stabilnak és hosszú távúnak kell lennie ahhoz, hogy képes legyen előmozdítani az ATM hosszú innovációs ciklusait.

Melyek a SESAR Közös Vállalkozás célkitűzései?

  • Valamennyi releváns uniós ATM-kutatási tevékenység összefogása és koordinációja az ATM-főterv végrehajtása érdekében;

  • Hozzájárulás az egységes európai égbolt (SES) teljesítménycéljainak eléréséhez (lásd: Memo 13/525);

  • Hatékony végrehajtási eszköz biztosítása az alábbiakhoz:

  1. a kutatásba való köz- és magánberuházások egyesítése és koordinálása az együttműködés szellemében, összefogva az európai ATM-ágazat főszereplőit az ATM-főterv végrehajtása érdekében;

  2. a szereplők és ágazatok közötti tudásmegosztás ösztönzése; valamint

  3. a szükséges források összegyűjtése a kutatás operatív eredményeinek hitelesítésére.

Kik a SESAR Közös Vállalkozás részesei?

A SESAR Közös Vállalkozás két alapító tagból (EU és Eurocontrol), valamint további 15 olyan tagból áll, amelyek ellátják valamennyi ATM-érdekelt képviseletét: a civil és katonai léginavigációs szolgáltatókét, az Airbus repülőgépgyártóét, a berendezésgyártókét (pl. Thales, Indra, Alenia Aermacchi, Frequentis, Selex SI és Honeywell), valamint a repülőterekét. Ezenkívül a közös vállalkozásban részt vesznek légtérfelhasználók, szakmai szövetségek, tudományos intézmények és a programot kiegészítő tevékenységeket végző társult partnerek.

Melyek eddig a SESAR Közös Vállalkozás fő eredményei?

  1. A SESAR-koncepció sarokköve a négydimenziós útvonalkezelés. Ez a megközelítés az időt mint negyedik dimenziót is figyelembe veszi az útvonaltervezés során. Következésképpen a légi jármű útvonala – a jelenlegi rendszerek adta lehetőségekkel összehasonlítva – igen pontos és kiszámítható lesz: az útvonal jelezhető az irányító központok felé, az eddigieknél optimálisabb és biztonságosabb repülési műveleteket biztosítva.

  2. A SESAR Közös Vállalkozás üzemi viszonyok között, műholdas technológia segítségével sikeresen hajtotta végre az első repüléseket a négydimenziós útvonalkezelés keretében.

  3. A SWIM (System Wide Information Management infrastructure) alkalmazása korszakváltást jelent az európai ATM-rendszeren belüli információkezelésben. Létrehozásának célja az volt, hogy a SWIM jövőbeli ATM-rendszer intranetje legyen. Egy prototípus segítségével már igazolták, hogy alkalmazásával a repülőterek, időjárás-előrejelző állomások, légitársaságok és légiforgalom-irányító központok képesek az egymás közötti azonnali kommunikációra.

  4. Bevetésre kész az első távolsági irányítótorony is. Ez egy olyan új eszköz, amelynek segítségével a repülőtéri légiforgalom-irányítást a helyi irányítótorony helyett egy másik helyszínről végzik. Alkalmazása költségmegtakarítással jár részben az emberi erőforrások hatékonyabb felhasználása miatt, részben azáltal, hogy egyes repülőtereken nem kell megépíteni és fenntartani irányító tornyokat és kapcsolódó létesítményeket.

  5. Eddig 10 000 repülést (köztük 500 katonai műveletet) hajtottak végre a SESAR innovatív megoldásainak segítségével.

  6. A SESAR-projektek 80%-ának teljesítménytesztjét valós műveleti körülmények között végezték el.

Miért van szükség a SESAR Közös Vállalkozás finanszírozásának kibővítésére és megbízatásának meghosszabbítására?

A 219/2007/EK rendelet előírja, hogy a SESAR Közös Vállalkozás 2016. december 16-án megszűnik, mivel a közös vállalkozás uniós finanszírozását az Unió 2007–2013-as pénzügyi kerete által érintett időszakra kellett korlátozni.

A most előterjesztett javaslat célja a meglévő struktúra átvitele a következő pénzügyi keret, konkrétabban a Horizont 2020 hatálya alá – annak érdekében, hogy folytatódjanak az ATM-vonatkozású kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységek. A SESAR Közös Vállalkozás célja lényegében az Unión belüli ATM-vonatkozású kutatási erőfeszítések koordinálása. A SES teljesítménycéljainak elérése érdekében ezen erőfeszítések koordinálásában biztosítani kell a folyamatosságot.

A SESAR Közös Vállalkozás munkaprogramja az ATM-főterven alapul. A munkaprogram a SESAR-koncepció megvalósítását 3 egymást követő lépésbe rendezi: 1. lépés: az európai ATM-rendszer szinkronizáláshoz szükséges technológia rendelkezésre állása; az összehangoltságot a szereplők közötti hatékony információcsere biztosítja. 2. lépés: a repülési útvonalak hatékonyabb tervezése. 3. lépés: a lehető legnagyobb teljesítmény elérése az integrált és zökkenőmentes levegő-föld rendszernek köszönhetően. A SESAR Közös Vállalkozás jelenlegi munkaprogramjának középpontjában az 1. lépésnek, illetve a 2. lépés nagy részének a megvalósítása áll. A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret hatálya alatt elvégzendő tevékenységek körébe a 2. lépés befejezése (várhatóan 2016-ra megvalósul minden technológiai és operatív feltétel) és a teljes 3. lépés kivitelezése tartozik.

Mi az új finanszírozás célja?

A új finanszírozás fő céljai a következők:

  1. olyan eszközök kifejlesztése, amelyek a repülőgépek és a földi kiszolgálóegységek közötti adatkommunikációt elősegítő új technológiák felhasználása révén lehetővé teszik a légitársaságoknak, hogy preferált (közvetlenebb) útvonalaikon repüljenek;

  2. új repülőgéptípusok, pl. robotrepülőgépek felvétele a légiforgalmi szolgáltatási rendszerbe;

  3. a légiforgalmi szolgáltatás optimalizálása, különösen a földi kiszolgálás vonatkozásában; például a futópályák megközelítésének és elhagyásának hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele a mindenkori időjárási viszonyok között.

Az új költségvetésből a következők részesülnek támogatásban: a légiforgalmi szolgáltatásra irányuló felderítő kutatás (6%), alkalmazott kutatás (47%), a gyártási szakasz előtti fejlesztés (28%) és nagy léptékű demonstrációs projektek (9%).

Milyen előnyök származnak a SESAR Közös Vállalkozás működési elveiből?

  • A SESAR Közös Vállalkozásban valamennyi érdekelt részese a döntéshozatali folyamatoknak és viseli az ezzel járó felelősséget. A SESAR Közös Vállalkozás megbízatásának meghosszabbítása lehetővé teszi az érdekeltek számára, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a kiválósági központokkal és elmélyítsék a stratégiai partnerségeket. A SESAR Közös Vállalkozás jobban kötődhet a piacokhoz is, mivel a beszállítók szintén a közös vállalkozás részesei; ez a körülmény, figyelemmel a SESAR megfelelő időben történő megvalósítására, kifejezetten előnyös lesz a szükséges demonstrációs tevékenységek végrehajtása szempontjából.

  • A SESAR-vonatkozású kutatás és innováció koordinációja, programozása és végrehajtása, valamint a tevékenységek hitelesítése a közös vállalkozás feladata. Ez nemcsak a folyamatosságot biztosítja, de kiküszöböli a kutatás és innováció szétaprózódását is. A résztvevők és a projektek közötti kölcsönös függőséget és koordinációt egy európai szintű koncepció fogja át, az egész rendszer architektúráját pedig többoldalú szerződéses megállapodások tartják össze.

  • Az uniós szintű köz- és magánszférabeli partnerségi forma választásával lehetővé vált olyan, nagy társadalmi jelentőséggel bíró SES-célok programba integrálása, mint a biztonság és a dekarbonizáció. Ez a forma megengedi a pénzügyi források és a know-how koncentrálását, a hasonló nemzeti és regionális projektek előidézte széttagoltság mérséklését, valamint a magánszektor szaktudásának és innovációs kapacitásának hasznosítását a megfelelő kockázatmegosztási konstrukciókban.

  • A SESAR megvalósítása lényeges gazdasági, társadalmi és környezeti haszonnal jár, amelynek becsült összértéke 428 milliárd euró2. A források egyesítése, az összes ATM-érdekelt bevonása és az összeférhetetlenségek megfelelő kezelése révén a SESAR Közös Vállalkozás garanciát jelent a SESAR program sikeres befejezéséhez, amely nélkülözhetetlen az SES céljainak elérése szempontjából.

  • A SESAR Közös Vállalkozás, mely időközben elismert vonatkoztatási ponttá vált az ATM-rendszerek korszerűsítése terén, továbbra is annak záloga, hogy az EU erős pozícióval rendelkezzen a nemzetközi színtéren általában, de egyúttal a szabványügyi szervek körében is.

Melyek a felmerülő költségek?

A 2007–2013-as többéves pénzügyi keret által lefedett időszakban a SESAR Közös Vállalkozás pillanatnyilag 2,1 milliárd euró értékű beruházást kezel. Ebből az alapító tagok (az Unió és az Eurocontrol) 700-700 millió eurót , az ágazati érdekeltek pedig további 700 millió eurót bocsátanak rendelkezésére. A Horizont 2020 program keretében a Bizottság 600 millió eurónyi összeget3 javasol elkülöníteni.

További információk

http://www.sesarju.eu/

http://ec.europa.eu/transport/modes/air/sesar/

1 :

SESAR, a fenntartható légiforgalmi szolgáltatás menetrendje – az európai ATM-főterv (2. kiadás), 2012. október.

2 :

A SESAR és a SESAR Közös Vállalkozás makrogazdasági hatásának felmérése (2011).

3 :

Indikatív összeg folyó árakon számolva. Az összeg attól a végső összegtől függ, amely a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság számára az „intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” téma vonatkozásában közösen kerül megállapításra, és amelyet a költségvetési hatóság a pénzügyi kimutatás végső változatában jóvá fog hagyni.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website