Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Az Erasmus program a 2011/12-es tanévben: az adatokról bővebben

Commission Européenne - MEMO/13/647   08/07/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. július 8.

Az Erasmus program a 2011/12-es tanévben: az adatokról bővebben

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az Erasmus programból a 2011/12-es tanév során támogatásban részesített hallgatókkal, felsőoktatási oktatókkal és egyéb dolgozókkal kapcsolatos számadatokat1 (IP/13/657). Az adatok szerint összesen 252 827 európai hallgató és 46 527 felsőoktatási dolgozó részesült Erasmus-támogatásban külföldi tanulmányok folytatásához, szakmai gyakorlaton való részvételhez, tanításhoz vagy képzésben való részvételhez.

Az Erasmus program keretében a felsőoktatási hallgatók 3–12 hónapot tölthetnek el egy másik európai országban, és ott tanulmányokat folytathatnak, vagy pedig vállalatnál vagy más szervezetnél szakmai gyakorlaton vehetnek részt. A program kínálta előnyökben mindazok a diákok részesülhetnek, akik a 33 Erasmus-ország (az uniós tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) Erasmus programban részt vevő felsőoktatási intézményeinek hallgatói. A program által biztosított támogatást emellett a rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók is igénybe vehetik.

Új rekord: egy év alatt több mint 250 000 Erasmus-diák

A program bevezetése óta folyamatosan nő az Erasmus-ösztöndíjban részesülő hallgatók száma. Létszámuk először a 2009/10-es tanévben haladta meg a 200 000-et. A 2011/12-es tanév során külföldön tanulmányokat folytató vagy képzésben részt vevő hallgatók létszáma az előző évhez képest 9%-os növekedést mutatott, és 252 827 fővel új rekordot képvisel. (2010/11-ben a növekedés 8,5% volt.)

1. ábra: Az Erasmus-hallgatók éves létszámának alakulása az 1987/88-as és a 2011/12-es tanév között

2. ábra: Hallgatói mobilitás az Erasmus program keretében – a hallgatói létszám relatív változása küldő országonként a 2011/12-es tanévben a 2010/11-es tanévhez viszonyítva

Miként a 2. ábra is mutatja, az Erasmus-hallgatók létszáma szinte valamennyi országban emelkedett. A külföldre utazó hallgatók létszáma Horvátországban emelkedett a leginkább (+62%), amely 2009/2010-ben csatlakozott a programhoz. A második helyen Dánia (+20%) áll, amelyet Szlovénia és Törökország követ (mindkettő +17%-kal). A növekedés 11 országban haladta meg a 8,3%-os átlagot.

Az Erasmus-hallgatók száma három országban csökkent az előző évhez képest: Cipruson, Izlandon és Romániában (0,6% és 2,7% között).

Az Erasmus program bajnokai

A legtöbb Erasmus-hallgató Spanyolországból utazott külföldre tanulmányai folytatása vagy szakmai gyakorlaton való részvétel céljából (39 545 fő). Spanyolországot Németország (33 363 fő), illetve Franciaország (33 269 fő) követte a sorban.

Célállomásként is Spanyolország volt a legnépszerűbb, ahová 39 300 hallgató érkezett. Ezzel Spanyolország megelőzte Franciaországot (28 964 fő) és Németországot (27 872 fő). Az Egyesült Királyság csaknem kétszer annyi hallgatót fogadott (25 760 fő), mint amennyit külföldre küldött (13 662 fő).

A csereprogramokban 3189 felsőoktatási intézmény hallgatói vettek részt, ami az előző évhez képest 5%-os emelkedést jelent.

3. ábra: Hallgatói mobilitás az Erasmus program keretében – az uniós ösztöndíjak átlagos havi összege

Az uniós ösztöndíj átlagos havi összege (252 EUR) a tavalyi szint (250 EUR) közelében volt. A kiküldött hallgatóknak biztosított havi ösztöndíj átlagos összegét a fenti ábra mutatja. A Bizottság felső határt állapít meg az egyes fogadó országok megélhetési költségei alapján a hallgatói támogatás havi összegére, az ösztöndíj pontos összegét azonban minden esetben a programot irányító nemzeti irodák és felsőoktatási intézmények állapítják meg.

A 2011/12-es tanévben az Erasmus csereprogramok keretében 336 speciális igényű és fogyatékkal élő hallgató részesült kiegészítő támogatásban, míg a 2010/11-es tanévben számuk 254 volt.

Az Erasmus program keretében tanulmányokat folytató diákok száma 7,5%-kal nőtt

Az Erasmus lehetőséget kínál a hallgatóknak, hogy képzésük (alapképzés/mesterképzés/doktori képzés, beleértve a rövid képzési idejű tanulmányokat is) egy részét (3–12 hónapot) külföldi felsőoktatási intézményben töltsék.

2011/12-ben a 252 827 Erasmus-hallgató közül 204 744 választotta a külföldi tanulmányút lehetőségét, ami 7,5%-os növekedést jelent 2010/11-hez képest. A tanulmányi céllal külföldre utazók száma hat országban (Bulgária, Ciprus, Észtország, Izland, Liechtenstein és Románia) csökkent, míg tizenegy országban átlag feletti növekedést mutatott. Svájc, amely 2011/12-ben csatlakozott a programhoz, 2514 diákot küldött külföldre tanulni.

A legtöbb hallgató (34 103 fő) Spanyolországból utazott külföldre tanulmányokat folytatni, melyet a sorban Németország (27 593 fő), illetve Franciaország (25 924) követ. A külföldi tanulmányok célállomásaként továbbra is Spanyolország volt a legnépszerűbb, amely 30 580 hallgatót fogadott. A második helyen Franciaország (23 173 fő), a harmadikon pedig Németország (19 120 fő) áll.

A diákok összlétszámához képest a legtöbb diákot Luxemburg, Liechtenstein és Spanyolország küldte külföldre.

A hallgatók átlagosan 6,3 hónapra utaztak külföldre tanulni, és átlagosan 234 EUR ösztöndíjat kaptak (szemben az előző évi 226 EUR összeggel).

Az Erasmus-hallgatók körében a társadalomtudományok, az üzleti tanulmányok és a jog voltak a legnépszerűbb szakágak (41,4%), ezeket a bölcsészettudományok és a művészetek (21,9%), valamint a műszaki tudományok, a feldolgozó- és építőipari tanulmányok (15,1%) követték.

Az Erasmus program keretében szakmai gyakorlaton részt vevők száma 18%-kal nőtt

2007 óta az Erasmus program lehetőséget biztosít a hallgatóknak arra is, hogy szakmai gyakorlaton vegyenek részt külföldi vállalatnál vagy más szervezetnél. A 2011/12-es tanévben minden ötödik Erasmus-hallgató – 252 827 diákból 48 083 fő – választotta ezt a lehetőséget, ami 18%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A gyakorlat átlagos időtartama 4,3 hónap, az uniós támogatás átlagos havi összege pedig 361 EUR volt (ez a 2010/11-es tanévbeli 366 euróhoz képest csökkenést jelent).

Az előző évekhez hasonlóan Franciaország küldte a legtöbb hallgatót (7345 főt) az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlati programokra, melyet Németország (5770 fő) és Spanyolország (5442 fő) követ a sorban. Az Erasmus program keretében folytatott szakmai gyakorlati programok célállomásaként Spanyolország volt a legnépszerűbb, amely 7807 hallgatót fogadott. A második helyen az Egyesült Királyságot (7736 fő), harmadik helyen pedig Németországot (6655 fő) találjuk.

A külföldi szakmai gyakorlati programok támogatására a felsőoktatási intézmények szakmai gyakorlatokkal foglalkozó konzorciumokat hozhatnak létre. Ezek a konzorciumok felsőoktatási intézményeket és egyéb szervezeteket, például vállalatokat vagy szövetségeket foglalhatnak magukban. Eddig 12 ország (BG, CZ, DE, GR, ES, FR, IT, NL, AT, PL, PT, FI) összesen 93 konzorciumot hozott létre. Az Erasmus program keretében folytatott összes külföldi szakmai gyakorlat több mint 15%–át ezek a konzorciumok szervezték meg 2011/12-ben.

Az Erasmus szakmai gyakorlaton részt vevő diákok legnagyobb része társadalomtudományi, üzleti tanulmányi és jogi háttérrel rendelkezik (31,9%), őket követik a mérnöki, a feldolgozó- és építőipari (17,1%), valamint a bölcsészettudományi és a művészeti (16,9%) tanulmányokat folytató hallgatók.

Az Erasmus programban részt vevő országokban hány felsőoktatásban tanuló (alapképzésben vagy mesterképzésben részt vevő) hallgató van? Közülük hányan folytatták tanulmányaikat – részben vagy egészben – külföldön a 2011/12-es tanévben?

A 33 részt vevő ország több mint 24 millió hallgatójának hozzávetőleg 1%-a kaptott hallgatói Erasmus-ösztöndíjat a 2011/12-es tanévben.

Ha abból indulunk ki, hogy a felsőfokú tanulmányok átlagos időtartama 4–5 év (alapképzés és mesterképzés), a becslések szerint az európai hallgatók körülbelül 4,5%-a részesül Erasmus-ösztöndíjban felsőfokú tanulmányai során. Közülük 68% alapképzésben, 28% mesterképzésben, 1% doktori képzésben vesz részt, 3%-uk pedig rövid képzési idejű tanulmányokat végez.

Az Erasmus program, illetve más, köz- vagy magánforrásokból nyújtott támogatás jóvoltából összességében a hallgatók körülbelül 10%-a folytatta vagy folytatja tanulmányai egy részét vagy egészét külföldön.

2012. április 26–27-én Bukarest adott otthont annak az ülésnek (IP/12/394), amelyen 47 európai ország felsőoktatási minisztere elfogadta a bolognai mobilitási stratégiát. A stratégia kimondja, hogy 2020-ra az európai diplomások 20%-ának a tanulmányai egy részét külföldön kell végeznie. Ugyanezt a célszámot fogadta el az Európai Unió 2011 novemberében.

Erasmus intenzív nyelvi képzések

Az Erasmus program speciális nyelvtanfolyamokat is kínál az EU kevésbé széles körben használt és ritkábban oktatott nyelvein, hogy elősegítse a hallgatók külföldi tanulmányokra vagy szakmai gyakorlatra való felkészülését. Ezeket a tanfolyamokat azokban az országokban szervezik meg, amelyeknek hivatalos nyelve az érintett nyelv. Nem lehet azonban ilyen tanfolyamon részt venni a leggyakrabban oktatott nyelvekből, így például angolból, németből, franciából és spanyolból (kasztíliai).

Az Erasmus által támogatott intenzív nyelvi képzések száma jelentősen nőtt a bevezetésük óta. A 2011/12-es tanévben 26 országban összesen 6631 Erasmus-hallgató (+13%) számára szerveztek 435 tanfolyamot (az előző évi 392 tanfolyamhoz képest a növekedés 11%).

Az Erasmus intenzív nyelvi képzések szempontjából a legnépszerűbb célország Olaszország, Portugália, Belgium (Flamand Közösség), Törökország és Svédország volt. Az országba érkező hallgatók a legnagyobb arányban Szlovéniában vettek részt nyelvtanfolyamon, ahol az összes külföldi Erasmus-hallgató 19,1%-a vett részt ilyen nyelvtanfolyamon. Szlovéniát Horvátország (12,7%) követi a sorban. Izland, Románia, Görögország és Észtország esetében a részvételi arány 10–11% volt.

Dolgozói mobilitás az Erasmus program keretében (vendégtanári megbízások és dolgozói képzések)

Az Erasmus program azt is lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói és a vállalkozások alkalmazottai egy naptól akár hat hétig tartó időtartamra külföldre menjenek tanítani. Hasonlóképpen a felsőoktatási intézmények valamennyi tudományos és egyéb dolgozója részt vehet külföldi képzésben öt naptól hat hétig terjedő ideig.

A 2011/12-es tanévben az Erasmus program a felsőoktatási intézmények 46 527 oktatóját és egyéb dolgozóját támogatta azzal a céllal, hogy külföldön oktassanak vagy vegyenek részt képzésben. Ez éves szinten 8,6% emelkedést jelent.

A fő kiküldő ország Lengyelország volt (6312 fő), a második Spanyolország (4654 fő), a harmadik pedig Németország (3937 fő). A dolgozói mobilitás vezető célállomása Spanyolország volt (4554 fő), melyet Németország (4491 fő), illetve Olaszország (3876 fő) követ a sorban.

A 2011/12-es tanévben az Erasmus programban részt vevő dolgozók 50,5%-a volt férfi. Az Erasmus csereprogramban való részvételéhez 16 speciális igényű dolgozó részesült kiegészítő támogatásban (számuk az előző évben 13 volt). A mobilitási időszakok átlagos időtartama 5,7 nap volt, amely után a résztvevők rendes fizetésük mellé átlagosan 713 EUR támogatást kaptak (ez emelkedést jelent a 2010/11-es tanévbeli 662 euróhoz képest).

Összesen 2336 felsőoktatási intézmény vett részt dolgozói mobilitási tevékenységekben, ami 3,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

Egyre népszerűbbek a vendégtanári megbízások

Az Erasmus lehetővé teszi, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók és a vállalkozások dolgozói egy naptól (vagyis legalább öt tanórától) hat hétig terjedő időszakon át külföldi felsőoktatási intézményekben tanítsanak. Az Erasmus egyre több oktatót támogat ily módon: a vendégtanári megbízások 1997/98 tanévben történő bevezetése óta több mint 300 000 cserére került sor. A 2011/12-es tanévben támogatott 46 527 dolgozói cseréből 33 323 volt vendégtanári megbízás (ez 5,4%-os növekedés az előző évhez képest).

A fő kiküldő ország Lengyelország volt, ahonnan 3994 vendégtanári megbízást támogattak, a második Spanyolország (3256 fő), a harmadik pedig Németország (3110 fő). A vendégtanári megbízások legnépszerűbb célállomása Spanyolország volt (3258 fő), melyet Németország (3149 fő), illetve Olaszország (2903 fő) követ a sorban.

A legmobilisabbak a következő tantárgyak oktatói voltak: bölcsészettudományok és művészetek (32%); társadalomtudományok, üzleti tanulmányok és jog (22%); műszaki tudományok, feldolgozó- és építőipari tanulmányok (14%). Az oktatók átlagosan 5,5 napot töltöttek külföldön oktatási célból: kismértékű, de folyamatos csökkenés figyelhető meg a 2000/01-es tanév óta, amikor az átlag 6,9 nap volt. A vendégtanárok a rendes fizetésük mellé átlagosan 686 EUR támogatást kaptak, ami 6,3%-os emelkedést jelent az előző évhez (645 EUR) képest.

A más európai országok felsőoktatási intézményeiben való oktatásra irányuló vendégtanári megbízások közül 422-t különböző vállalatok dolgozói teljesítettek (+19% az előző évhez képest).

Jelentősen emelkedett a dolgozói képzések száma

2007. évi bevezetése óta meredeken emelkedik a dolgozói képzés támogatásának népszerűsége. A 2011/12-es tanévben támogatott 46 527 dolgozói cseréből 13 204 volt dolgozói képzés (18%-os növekedés az előző évhez képest). Az ilyen cserék a tudományos és egyéb dolgozóknak egyaránt szólnak, beleértve azokat is, akik adminisztrációval és a támogató szolgáltatásokkal foglalkoznak.

A 2011/12-es tanévben 3336 felsőoktatási dolgozó vett részt képzésben külföldi vállalatoknál (ez 13,2%-os növekedés az előző évhez képest).

A legtöbb dolgozót (2318 fő) Lengyelország küldte képzésre, melyet Spanyolország (1398 fő), illetve Németország (827 fő) követ a sorban. A legnépszerűbb célállomás Németország volt (1342 fő), a második Spanyolország (1296 fő), a harmadik pedig az Egyesült Királyság (1214 fő) követte.

A dolgozói képzések átlagos időtartama 6,1 nap volt. Dolgozói képzésben több nő (69,5%) vett részt, mint férfi, míg a vendégtanári megbízás tekintetében a nők részaránya 42,9% volt.

Folyamatosan nő az Erasmus intenzív programok száma

Az Erasmus program arra is lehetőséget kínál, hogy az oktatók és a hallgatók tíz naptól akár hat hétig tartó tematikus tanulmányi programokban vegyenek részt. Az ilyen, úgynevezett intenzív programok szervezését az EU finanszírozza, beleértve a résztvevők utazási és megélhetési költségeit.

A legtöbb tematikus tanulmányi programot szervező országok a következők voltak: Olaszország 60 tanfolyammal (az összes program 13%-a), melyet Németország (43) és Franciaország (35) követett. A legnépszerűbb szakágak a természettudományok, az üzleti tanulmányok és a jog (26%), valamint a műszaki tudományok, a feldolgozó- és építőipari tanulmányok (18%) voltak. A matematikai és számítástechnikai, valamint a bölcsészettudományi és művészeti tárgyú intenzív programok aránya egyaránt 15% volt. Az intenzív programok átlagos időtartama 11,5 nap volt.

A 2011/12-es tanév során 462 Erasmus intenzív program valósult meg, ami 14%-os emelkedést jelent az előző évi 404 programhoz képest. A programokban 16 806 hallgató (nemzetközi és hazai hallgatók) és 5663 oktató vett részt.

Erasmus egyetemi együttműködési projektek

Az Erasmus program az európai felsőoktatás korszerűsítését is előmozdítja azáltal, hogy közös projekteket finanszíroz. Ezek az 1–3 évig tartó projektek a felsőoktatási intézmények és egyéb érintett felek közötti transznacionális együttműködés támogatása révén a szakpolitikai reformok ösztönzésére irányulnak. A jelentkezéseket minden naptári évben egyszer lehet benyújtani, és az Erasmus program körülbelül 20 millió EUR-t különít el ezeknek a projekteknek a céljára.

Az Erasmus program e részében finanszírozásban részesített projektek közül sok eredményezett már szakpolitikai áttörést. Az európai kreditátviteli rendszer létrehozása például eredetileg egy Erasmus-projekt témája volt, és csak később nőtte ki magát azzá a mobilitásösztönzés egyik fontos eszközévé. (Az európai kreditátviteli rendszerben a hallgatói munkaterhelés és a meghatározott tanulmányi eredmények alapján kreditpontokat rendelnek a tanulmányi programok egyes részeihez. Ez egy áttekinthető rendszer, amelyben a különböző programokban részt vevő hallgatók kreditpontokat gyűjthetnek, ami megkönnyíti számukra külföldi tanulmányaik otthoni elismertetését.)

Az egyetemi együttműködési projektekre jelentkezők száma évről évre emelkedik. 2012-ben hozzávetőleg 250-en nyújtották be jelentkezésüket (ez a 2011. évi 197 jelentkezőhöz képest növekedést jelent). Közülük 57-et választottak ki finanszírozásra, ami átlagban 22,8%-os sikerességi arányt jelent. A legtöbb pályázatot (35-öt) az Egyesült Királyság nyújtotta be, melyet Belgium (25) és Finnország (24) követ a sorban. A jóváhagyott jelentkezések tekintetében Belgium volt a legsikeresebb a maga 11 elfogadott projektjével.

Mennyit költ az EU az Erasmus programra?

A jelenlegi költségvetési időszakban (2007–13) az EU 3,1 milliárd eurót különített el az Erasmus programra. A 2011/12-es tanévben a teljes költségvetés 494 millió EUR körül volt, melyből mintegy 473 millió EUR-t fordítottak a hallgatói és dolgozói mobilitás támogatására.

Az Erasmus program költségvetésének legnagyobb részét a részt vevő országok nemzeti irodái kezelik. Az Erasmus emellett évente mintegy 20 millió EUR értékben (ez a költségvetés körülbelül 4%-át teszi ki) többoldalú projekteket és hálózatokat is támogat. Ezeket a brüsszeli Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) irányítja központi szinten.

Az Erasmus program keretében mobilitásra fordított összegeket az alábbi táblázat mutatja be évenkénti bontásban.

1. táblázat: Az Erasmus program keretében a nemzeti irodák számára előirányzott decentralizált források

Tárgyév

Hallgatói és dolgozói mobilitásra fordított

éves Erasmus-költségvetés (millió EUR)

Változás az előző évhez képest

1988

13,00

1989

26,84

106,46%

1990

32,88

22,50%

1991

43,86

33,39%

1992

62,88

43,37%

1993

67,88

7,95%

1994

72,78

7,22%

1995

73,46

0,93%

1996

74,3

1,14%

1997

70,00

-5,79%

1998

100,27

43,24%

1999

100,27

0,00%

2000

111,79

11,49%

2001

116,19

3,94%

2002

121,9

4,91%

2003

142,53

16,92%

2004

168,00

17,87%

2005

200,96

19,62%

2006

245,75

22,29%

2007

372,25

51,48%

2008

416,36

11,85%

2009

415,37

-0,24%

2010

434,83

4,68%

2011

473,91

8,99%

2012

547,26

15,48%

2013

547,14

-0,02%

Miként osztják el az Erasmus program forrásait nemzeti szinten?

Az Erasmus forrásait a következő tényezők alapján osztják el a részt vevő országok között:

  • Népesség: a hallgatók, a diplomások és a felsőoktatási oktatók száma [az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCED) 5–6. szintje]. Az Eurostat adatai.

  • Megélhetési költségek és a fővárosok közötti távolságok: korrekciós tényezők, amelyekkel a népességi tényezőt korrigálják.

  • Múltbeli teljesítményt jelző mutató: a múltban kiküldött oktatók és hallgatók létszáma alapján (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával) kiszámított mutató.

Mi alapján határozzák meg a havi uniós támogatás összegét?

Az Erasmus-ösztöndíj arra szolgál, hogy fedezze a külföldi megélhetés és utazás pluszköltségeinek egy részét. Tandíjat az Erasmus-hallgatók nem fizetnek a külföldi fogadóintézményben.

A rendelkezésre álló forrásokat minden országban a nemzeti irodák osztják el a felsőoktatási intézmények között. A nemzeti iroda dönthet úgy, hogy kevesebb hallgatónak biztosít magasabb összegű ösztöndíjat (ez történik például Bulgáriában, Cipruson és Törökországban), vagy több hallgatónak juttat alacsonyabb összegű támogatást (ez a helyzet például Franciaországban és Olaszországban), de ennek során figyelembe kell vennie az Európai Bizottság által a havi támogatásra vonatkozóan célországonként meghatározott felső határt (lásd az egész életen át tartó tanulás programjának pályázati útmutatóját).

A nemzeti iroda olyan tényezők alapján osztja el a forrásokat a kérelmező intézmények között, mint például az igényelt összeg vagy a múltbeli teljesítmény. Ezután maga az intézmény döntheti el, hogy a nemzeti iroda által megszabott határokon belül (amelyek országonként eltérőek) pontosan mekkora havi ösztöndíjat fizet a hallgatóknak (illetve mekkora heti vagy napidíjat a dolgozóknak).

A havi ösztöndíj nagysága a célországtól és a mobilitás típusától is függ. A külföldi szakmai gyakorlatokra például jellemzően nagyobb támogatást lehet kapni, mint a tanulmányokra.

Az Európai Unió által biztosított Erasmus-ösztöndíjat számos egyéb, például tagállami, regionális vagy helyi forrásból származó társfinanszírozás egészítheti ki.

Az alacsony jövedelmi háttérrel rendelkező diákok esetében a nemzeti irodák vagy a felsőoktatási intézmények felemelhetik a havi ösztöndíj összegét.

A 2011/12-es tanévben a hallgatói mobilitásra biztosított uniós ösztöndíj átlagos havi összege a spanyol hallgatóknak biztosított 123 euró és a lett hallgatóknak nyújtott 641 euró között mozgott. A részt vevő országok havi ösztöndíjátlaga 252 euró volt.

Hogyan pályázhatnak a hallgatók és az oktatók Erasmus-ösztöndíjra?

Az Erasmus program minden olyan felsőoktatási intézmény hallgatója előtt nyitva áll, amelyik valamelyik részt vevő országban csatlakozott az Erasmus felsőoktatási chartához. Az Erasmus felsőoktatási chartához Európa felsőoktatási intézményeinek túlnyomó többsége – csaknem 5000 intézmény – csatlakozott.

Tanulmányi vagy szakmai gyakorlatra vonatkozó Erasmus-ösztöndíj megszerzéséhez első lépésként az anyaintézmény nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó irodájával kell felvenni a kapcsolatot, és Erasmus tanulmányok esetén tanulmányi megállapodást, Erasmus szakmai gyakorlat esetén pedig képzési megállapodást kell kötni. Ezek a dokumentumok meghatározzák a hallgató által a tanulmányi időszak vagy a szakmai gyakorlat alatt elvégzendő programot. A dokumentumot jóvá kell hagynia az anyaintézménynek és a fogadó intézménynek/vállalatnak, valamint a hallgatónak is. Ez egyrészt leegyszerűsíti az eljárást, másrészt garantálja, hogy az anyaintézmény a tanulmányok részeként teljes mértékben elismerje az Erasmus-ösztöndíj ideje alatt sikeresen elvégzett munkát.

Erasmus-tanulmányok: Külföldi résztanulmányokat a felsőoktatási intézmények azon hallgatói folytathatnak, akik legalább másodévesek.

Az Erasmus program keretében végzett szakmai gyakorlatok: Szakmai gyakorlatra a hallgatók felsőfokú tanulmányaik első évétől kezdve jelentkezhetnek az Erasmus program keretében.

Időtartam: Mind a tanulmányok, mind a szakmai gyakorlatok esetében egyenként 3–12 hónapot, illetve összesen 24 hónapot lehet külföldön tölteni. A rövid képzési idejű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók esetében a szakmai gyakorlat legrövidebb időtartama két hónap.

Erasmus-oktatóknak: Az oktatóknak tanítási programot kell benyújtaniuk az anyaintézményükhöz/saját vállalatukhoz, melyet a fogadó intézménynek is jóvá kell hagynia. Az Erasmus képzési ösztöndíjra pályázó dolgozóknak hasonlóképpen jóvá kell hagyatniuk képzési programjukat az anyaintézményükkel és a fogadó intézménnyel vagy vállalattal.

Milyen feltételeknek kell az egyetemeknek megfelelniük ahhoz, hogy részt vehessenek az Erasmus programban?

Ahhoz, hogy egy adott egyetem vagy egyéb felsőoktatási intézmény részt vehessen az Erasmus mobilitási és együttműködési projektekben, el kell fogadnia az Erasmus felsőoktatási chartában lefektetett alapelveket és egyéb kötelezettségeket. A hangsúly a magas színvonal biztosításán van. A fogadó intézmény nem számíthat fel semmilyen tandíjat a fogadott Erasmus-hallgatóknak, az anyaintézmény pedig köteles a diák visszatérésekor automatikusan teljes mértékben elismerni a hallgató által sikeresen elvégzett tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot.

Miért Erasmus a program neve?

Az Erasmus program névadója Rotterdami Erasmus humanista tudós és teológus (1466–1536). Erasmus a reformáció idején élt, és a dogmatizmus széles körben ismert ellenzője volt.

Erasmus Európa több országában élt és dolgozott, és a más országokkal való kapcsolatteremtés révén igyekezett minél több új ismerettel, tapasztalattal és bölcsességgel gyarapodni.

Az ERASMUS emellett a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mobilitását szolgáló közösségi cselekvési program angol nevének (EuRopean Community Action Scheme for the Mobility of University Students) is a rövidítése, a program létrehozásáról szóló első határozatban (a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mobilitását szolgáló közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 1987. június 15-i 87/327/EGK tanácsi határozat) foglaltaknak megfelelően.

További információk

Lásd még: IP/13/657

Az Erasmus programról bővebben

Az Erasmus program statisztikái

1 :

Az alábbi statisztikai adatok kizárólag az Erasmus programra vonatkoznak. Nem tartozik ide a többi európai felsőoktatási program, így a Tempus és az Erasmus Mundus, amelyek a világ különböző részein különböző együttműködési célok elérésére törekszenek.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site