Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A tagállamok jóváhagyják az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat

Commission Européenne - MEMO/13/564   15/06/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Memo

Brüsszel, 2013. június 14.

A tagállamok jóváhagyják az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat

A mai tárgyalási irányelvekre vonatkozó tanácsi határozattal („mandátum”) az Európai Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy hivatalos kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat kezdeményezzen az Amerikai Egyesült Államokkal. A kétoldalú tárgyalásokra való felhatalmazással a tagállamok egyben meghatározták azokat a célokat is, amelyeket a Bizottságnak az Unió nevében folytatott tárgyalások során szem előtt kell tartania.

Az Unió részéről mi a tárgyalások célja?

A cél az EU és az USA közötti kereskedelem és beruházások ösztönzése azáltal, hogy kihasználjuk a transzatlanti piacban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. A megállapodás várhatóan munkahelyeket és növekedést eredményez annak köszönhetően, hogy jobb hozzáférést biztosít az USA piacához, nagyobb mértékű szabályozási összeegyeztethetőséget teremt az EU és az USA között, valamint világszerte alkalmazandó szabványok felállítását készíti elő. Egy ambiciózus megállapodás elérése és teljes körű végrehajtása előreláthatólag azzal járna, hogy egy átlagos európai háztartás jövedelme minden évben 545 euróval növekedne, a gazdaság terén pedig 0,5%-os, a GDP mintegy 1%-ának megfelelő – évi 119 milliárd eurót elérő – fellendülés lenne várható.

A konkrét cél továbbra is a vámok és az áruk kereskedelmére vonatkozó egyéb korlátozások megszüntetése. Emellett a további célok a következők: szabad kereskedelmi szolgáltatások, a lehető legmagasabb szintű védelem, jogbiztonság és egyenlő versenyfeltételek az USA-ban tevékeny európai befektetők számára, valamint hozzáférés az amerikai közbeszerzési piacokhoz. Az Unió számára kulcsfontosságú a szükségtelen kereskedelmi szabályozási korlátok eltörlése, az európai földrajzi jelzések fokozottabb oltalma, a vámalakiságok megkönnyítése, valamint a versenyszabályok megvitatása.

Az átfogó cél a fenntartható fejlődés. Arra törekszünk, hogy a megállapodás tiszteletben tartsa a nemzetközi környezetvédelmi és munkaügyi megállapodásokat és normákat, továbbá hozzájáruljon a környezet, a munkavállalók és a fogyasztók magas szintű védelméhez. Az említett normák szintjének csökkentése árán nem áll szándékunkban a kereskedelmet, illetve a beruházásokat ösztönözni.

Mi a várható gazdasági haszon?

A megállapodás teljes körű végrehajtása útján létrehozandó ambiciózus és átfogó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség jelentős gazdasági nyereséget jelentene az Európai Unió (119 milliárd EUR) és az Egyesült Államok (95 milliárd EUR) számára is.

Az EU és az USA esetében jelentkező előnyök nem befolyásolnák hátrányosan a világ többi részét. Épp ellenkezőleg, az EU és az USA közötti kereskedelem liberalizációja várhatóan pozitív hatást fejt ki a globális kereskedelemre és bevételekre, ami a világ többi részén potenciálisan mintegy 100 milliárd eurós GDP-növekedéshez vezethet. A kereskedelmi költségek egyes elemeinek csökkenése az egyéb kereskedelmi partnerek számára is előnnyel jár majd, mivel az EU és az USA közötti együttműködés a jövőben jobb kereskedelmi szabályokat és enyhébb szabályozási eltéréseket eredményezhet e két partner között. Az EU és az USA gazdasági jelentőségéből adódóan gazdasági partnereik is ösztönzést éreznének az új transzatlanti előírásokhoz való közelítésre. Mindez potenciálisan nyereséget jelent az egyre inkább összefonódó globális gazdaság egészére, különösen a világszintű értékláncok egyre fokozottabb összetettsége miatt.

Gazdasági tanulmányunk (MEMO/13/211) rámutat, hogy az Egyesült Államokba irányuló uniós export 28%-kal emelkedne, ami az uniós áruk és szolgáltatások további 187 milliárd EUR értékű exportjának felelne meg. Az EU és az Egyesült Államok a világ többi részével is növelné kereskedelmét, mintegy 33 milliárd eurót meghaladó mértékben. Összességében a két partner közötti kétoldalú kereskedelem növekedése – az egyéb partnereikkel folytatott kereskedelem növekedésével együtt – a teljes uniós export 6%-os és az amerikai export 8%-os emelkedését jelentené. Ez az uniós gyártókra nézve a termékek és szolgáltatások terén további 220 milliárd EUR értékű árbevételhez vezetne, melynek értéke az USA tekintetében 240 milliárd euró.

Csökkenteni kell-e a magas szintű uniós normákat e kereskedelmi megállapodás eléréséhez?

Egyáltalán nem. Kereskedelmi és beruházási tárgyalásaink során mindig azt az átfogó célkitűzést tartjuk szem előtt, hogy fenntartható előnyöket kínáljunk társadalmaink, polgáraink és vállalataink számára. Ez a cél vezérli majd az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásainkat is.

Ezért a megállapodásból származó gazdasági előnyöknek tiszteletben kell tartaniuk a jelenlegi magas szintű környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági, továbbá adatvédelmi normákat, valamint a fogyasztók és a munkavállalók jogait. Magas védelmi szintjeink nem kerülnek a tárgyalóasztalra. Alapvető értékeink nem forognak kockán a fokozott kereskedelem és beruházások terén történő előrelépés miatt és ahhoz való jogunk sem sérül, hogy az Unió számára megfelelőnek ítélt szabályozási módon járjunk el.

Melyek a mandátum legfontosabb elemei?

A tárgyalási irányelvek általánosságban meghatározzák a tárgyalások során megvitatott témákat és az elérendő célokat. A mandátum alapvetően három fő témát foglal magában: a piacra jutást, a szabályozásbeli konvergenciát és a közös globális kereskedelmi kihívások megoldását.

1) Piacra jutás

Vámtarifák: A megállapodás célja a lehető legközelebb kerülni az ipari és mezőgazdasági termékek transzatlanti kereskedelmére kiszabott valamennyi vámtarifa eltörléséhez, különleges elbánásban részesítve a legérzékenyebb termékeket. A transzatlanti vámjellegű akadályok jelenleg viszonylag alacsonyak, mértékük az EU esetében átlagosan 5,2%, az USA esetében 3,5% (a WTO becslése szerint). Az EU és az USA közötti kereskedelem mértékét tekintve azonban a vámtarifák még mindig nem elhanyagolható mértékű költséget jelentenek.

Származási szabályok: A kereskedelem megkönnyítése érdekében kitűzött cél, hogy a származási szabályok uniós és egyesült államokbeli megközelítését összehangolják, figyelembe véve egyúttal az uniós gyártók érdekeit.

Piacvédelmi intézkedések: A dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében az Unió rendszeres párbeszédet kíván kialakítani az Egyesült Államokkal anélkül, hogy ez érintené az Uniónak a WTO vonatkozó szabályaira alapuló, az említett intézkedések meghozatalához való jogát.

Szolgáltatások: Mindkét félnek legalább az eddigi kereskedelmi megállapodásaikhoz hasonló mértékben kellene megnyitnia szolgáltatói ágazatait. Ugyanakkor minkét fél új ágazatokban, például a közlekedési ágazatban is meg kívánja nyitni szolgáltatói piacát. Az Unió azt is el kívánja érni, hogy Amerikában elismerjék az európai szakmai képesítéseket, valamint hogy az uniós vállalatok és leányvállalataik az amerikai vállalatokhoz hasonló feltételek mellett működhessenek az Egyesült Államok területén. Mind a szolgáltatásról, mind pedig a beruházásról szóló fejezetek foglalkozni fognak a szövetségi szint alatti kormányzati szinttel is.

Beruházás: A cél elérni a beruházások liberalizációjának és védelmének azon legmagasabb szintjét, amely a felek eddigi kereskedelmi megállapodásait jellemezte. A kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében az EU építeni fog a tagállamok tapasztalataira és bevált gyakorlataira. Az Unió a következő biztosítékokat kívánja felvenni a megállapodásba: a kisajátítás elleni védelmet, a szabad tőketranszferre, az igazságos és méltányos bánásmódra vonatkozó előírást, valamint egyenlő versenyfeltételek biztosítását az USA-ban beruházó uniós vállalatok számára. A tárgyalási irányelvek hatálya kiterjed a beruházások védelmére, beleértve a beruházók és az államok közötti vitarendezést. A rendszerrel való visszaélés elkerülése érdekében a megállapodás megfelelő biztosítékokat tartalmaz és biztosítja a szabályozáshoz való jogot.

Közbeszerzés: Az EU GDP-jének 25%-át és 31 millió munkahelyet tesznek ki azok az európai vállalatok, amelyek üzleti tevékenysége függ a közbeszerzésektől. Jelentős új üzleti lehetőségek adódhatnak tehát azáltal, hogy az európai vállalatok hátrányos megkülönböztetése nélkül a kormányzás valamennyi szintjén megnyitják a kormányzati közbeszerzési piacokhoz való hozzáférést. Ez azt is jelenti, hogy az EU a pályázati eljárások átláthatóságának növelésére és a helyi tartalmi követelmények megszüntetésére törekszik majd.

2) Szabályozási kérdések és nem vámjellegű akadályok: úton egy integráltabb transzatlanti piac felé

E kereskedelmi és beruházási tárgyalások legnagyobb potenciális gazdasági előnye a szabályozás területében rejlik.

A jelenlegi transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban nem a határon megfizetett vámtarifák jelentik a legnagyobb kereskedelmi akadályt, hanem az úgynevezett „határátlépést követő” akadályok, mint például a gépjárművekre vonatkozó eltérő biztonsági vagy környezetvédelmi normák. Jelenleg azon gyártóknak, akik az Atlanti-óceán mindkét partján értékesíteni kívánják termékeiket, a termékek engedélyezése érdekében gyakran kétszer kell megfelelniük az eljárásoknak és kifizetniük az illetékeket. A szóban forgó kereskedelmi megállapodás célja az, hogy csökkentse a vállalkozásoknak okozott szükségtelen költségeket és késedelmeket, mindeközben fenntartva az egészségvédelem, a biztonság, a fogyasztóvédelem és környezetvédelem magas szintjét.

Ennek szellemében mindkét fél célja, hogy a kereskedelem elé háruló egészségügyi és növény-egészségügyi akadályokról (egészségügyi és higiéniai előírások például az élelmiszerek esetében) és technikai akadályokról szóló ambiciózus megállapodásról folytasson tárgyalásokat.

Ezenfelül a tárgyaló felek egyes konkrét ágazatok, például a vegyipar, gépjárműipar, az informatikai és kommunikációs technológiai ágazat, a gyógyszeripar és más egészségügyi ágazatok (pl. gyógyászati eszközök) terén a szabályozási összeegyeztethetőség megvalósításán is dolgoznak.

A szabályozási konvergencia nem korlátozódik az árukereskedelemre; a pénzügyi szolgáltatásokat illetően például a tárgyalások során mérlegelni kellene a prudenciális együttműködésre vonatkozó közös keretrendszerek kialakítását. Az érdekelt felek mindkét oldalon iránymutatással szolgáltak a legjelentősebb akadályok tekintetében.

Mivel nem minden szabályozási eltérést lehet egyszerre megszüntetni, mindkét oldal egy olyan dinamikus megállapodás keretének kidolgozására törekszik, amely lehetővé teszi, hogy a meghatározott célok és határidők alapján fokozatosan nagyobb szabályozási konvergenciát érhessenek el. Ez egyúttal nemcsak a meglévő akadályok megszüntetését teszi lehetővé, hanem az új akadályok létrejöttének megelőzését is.

3) A 21. századi közös globális kereskedelmi kihívások megoldása és a lehetőségek kiaknázása

A transzatlanti partnerség méretének és a globális kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatásának fényében a tárgyaló felek olyan területekkel is foglalkoznak, amelyek egyrészt túlmutatnak a kétoldalú kereskedelmen, másrészt hozzájárulnak a multilaterális kereskedelmi rendszerek megerősítéséhez.

Szellemitulajdon-jogok: Az EU és az Egyesült Államok egyaránt elkötelezte magát a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének fenntartása és elősegítése mellett. Mivel a meglévő rendszerek hatékonyak, a cél nem azok összehangolása, hanem azon számos konkrét kérdés azonosítása, amelyek esetében az eltérésekkel foglalkozni fognak. Ebben a vonatkozásban az Európai Unió számára a földrajzi jelzések (FJ) különösen fontos szerepet játszanak. A tárgyalások során ezért szándékunkban áll, hogy konkrét javaslatokat terjesszünk elő a földrajzi jelzések megfelelő oltalma céljából.

Kereskedelem és fenntartható fejlődés: Mindkét fél együtt kíván dolgozni a kereskedelem és fenntartható fejlődés társadalmi és környezeti szempontjain azok alapján, amiben az egyes felek a meglévő kereskedelmi megállapodások keretében már megegyeztek.

Egyéb, globális szempontból jelentős kihívások és lehetőségek: Annak érdekében, hogy egy valóban 21. századi megállapodás szülessen, amely figyelembe veszi a gazdaságok összefonódását, a felek célja a vámügyi és kereskedelmi könnyítések, a versenypolitika és az állami tulajdonban lévő vállalatok, a nyersanyagok és az energia, a kis- és középvállalkozások és az átláthatóság kereskedelemmel kapcsolatos szempontjainak reformja és egyszerűsítése. A tervek szerint ide tartozna például az arra irányuló kötelezettségvállalás, hogy a kereskedelemre és a beruházásokra hatást kifejtő intézkedések bevezetését megelőzően egyeztetni kell az érdekelt felekkel.

Milyen kompromisszum született az audiovizuális szolgáltatások terén?

Az audiovizuális szolgáltatások nincsenek kizárva a tárgyalások hatálya alól. Az Európai Bizottság a közelmúltban nyilvános konzultációt folytatott a digitális média jövőjéről (IP/13/358). Mivel az e területre vonatkozó uniós jogszabályok még kidolgozásra várnak, a felek úgy állapodtak meg, hogy az audiovizuális szolgáltatások jelenleg nem képezik a mandátum részét, viszont a Bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy egy későbbi szakaszban kiegészítő tárgyalási irányelveket terjesszen a Tanács elé.

A mandátum szövege szerint „a Bizottság az átláthatóság szellemében rendszeresen jelentést tesz a Kereskedelempolitikai Bizottságnak a tárgyalások menetéről. A Bizottság a Szerződések alapján ajánlásokat tehet a Tanácsnak a lehetséges további tárgyalási irányelvekről bármely kérdés tekintetében, az e mandátum elfogadásához szükséges eljárásokkal megegyező eljárások szerint, ideértve a szavazási szabályokat.”

A tárgyalások során mi a tagállamok és az Európai Parlament szerepe? Hogyan kapcsolódik be a civil társadalom?

A Tanács ma iránymutatásokat intézett a Bizottsághoz, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal. A tárgyalások lezárása után az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egyaránt jóvá kell hagynia a tárgyalások eredményét, mielőtt az az Unióra nézve kötelező erejűvé válna.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tagállamok és a Parlament nem tehetnek észrevételeket a tárgyalások során: a Bizottság a Tanács keretében rendszeres kapcsolatban marad a tagállamokkal és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előrehaladásáról, szem előtt tartva, hogy az említett intézményeké lesz a végső szó a megállapodás egészét illetően.

A civil társadalom képviselőit a Bizottság átlátható módon tájékoztatni fogja a kereskedelmi megállapodásról. Ez azonban a kereskedelmi tárgyalások bizonyos fokú bizalmasságára való tekintettel zajlik majd, amelyre szükség van annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük az uniós célkitűzéseket — a végső cél ugyanis munkahelyek teremtése az uniós polgárok számára.

Nyilvánosan hozzáférhető-e a mandátum szövege?

A tárgyalási felhatalmazás, amely a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre irányuló tárgyalásokra vonatkozik, továbbra is korlátozott terjesztésű dokumentum – ezt az EU érdekeinek védelme, valamint az indokolja, hogy a tárgyalások végeredménye kellőképpen sikeres lehessen. Amikor játékmezőre lépünk, nem kezdjük azzal, hogy teljes stratégiánkat már a kezdetektől felfedjük partnerünk előtt: az EU sem jár el másképp. Az Európai Bizottság azonban nagy mértékben törekszik arra, hogy a tárgyalási folyamatot a lehető legátláthatóbbá tegye az európai polgárok számára (tájékoztató).

Mikor kezdődnek a tárgyalások?

A Bizottság most zöld utat kapott a tagállamoktól és készen áll arra, hogy a lehető leghamarabb megkezdje a tárgyalásokat, amint erre az USA kormánya készen áll, a hivatalos tárgyalások megkezdésére előreláthatólag rövidesen sor kerül.

Hogyan tájékozódhatok a tárgyalások menetéről?

A tárgyalásokkal kapcsolatos információkat a Bizottság e honlapon rendszeresen frissíti. Itt az EU kereskedelmi biztosának legfrissebb beszédei, továbbá az érdekelt felek rendezvényeire szóló meghívók és a hatástanulmányok is megtalálhatók. A valós idejű információkhoz való hozzáférés érdekében pedig kövessen minket a Twitteren: @EU_TTIP_team.

Hol találhatok további információkat az egyes témákkal kapcsolatban?

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodással kapcsolatos gyakran feltett kérdések közé tartoznak például a fogyasztókat érintő kérdések, a környezet- és az egészségvédelem, a géntechnológiával módosított szervezetek, a hormonok, a filmipar, a beruházók és az államok közötti vitarendezés, a személyes adatok védelme vagy a dohai fejlesztési forduló.

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján belül létrehoztak egy külön weboldalat, amelyet a jövőben rendszeresen frissítenek.

További információk

De Gucht biztos sajtótájékoztatója a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodás mandátumáról

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodásra irányuló tárgyalások weboldala

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodással kapcsolatos gyakran feltett kérdések

A munkahelyteremtéssel és a növekedéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentése (pdf), 2013. február 11.

Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok

A civil társadalommal folytatott párbeszéd találkozói


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site