Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. június 4.

Gyakran feltett kérdések: Az Európai Bizottságnak a Kínából származó napelempanelekre kivetendő ideiglenes vámokra vonatkozó határozatáról (ügyszám: AD 590)

K.: Miért avatkozik be az Európai Bizottság ebbe az ügybe?

V.: 2012 júliusában az EU Pro Sun, a napelempanelek európai gyártóinak ipari szövetsége hivatalos és érvényes panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, amely bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a kínai exportőr gyártók dömpingáron értékesítenek napelempaneleket EU-ban, és ezáltal károkat okoznak az uniós iparnak. E feltételek teljesülése esetén az Európai Bizottságot jogszabályi kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy dömpingellenes eljárást indítson és az ilyen ügyeket lefolytassa (a dömpingellenes panaszokról szóló tájékoztató). A harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatoknak a tisztesség elvén kell alapulniuk. A WTO-szabályokat sértő dömping és szubvenciós gyakorlatok ellentétesek a tisztességes kereskedelem elvével, és károkat okoznak az EU belföldi iparának.

K.: Kereskedelmi háború kezdődött el?

V.: A Bizottság feladata, hogy megvédje az Unió iparát a külföldön folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól. Szó sincs protekcionizmusról, szó sincs kereskedelmi háborúról – egyszerűen a tisztességes piaci feltételek visszaállításáról van szó. A dömping tisztességtelen piaci gyakorlat, amely károsan érinti az EU munkaerőpiacát, és amennyiben ilyen gyakorlatra derül fény, fel kell lépni ellene. Ezért az EU kereskedelemvédelmi intézkedéseinek célja, hogy biztosítsák a „kereskedelmi igazságszolgáltatást” az európai vállalkozások és munkavállalók számára.

A napelempanelekre vonatkozó jelenlegi dömping- és szubvencióellenes vizsgálatok semmiben sem különböznek bármely más kereskedelemvédelmi vizsgálattól, és a céljuk ugyanaz: egyenlő versenyfeltételek biztosítása minden szereplő számára. A Bizottság beavatkozása a dömpinget, valamint az ennek következtében az európai napenergia-ágazat által elszenvedett károkat alátámasztó egyértelmű és dokumentált bizonyítékokon alapul. A kínai gyártók védekezéshez való jogát a Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartotta, és ezután is tiszteletben tartja. Ami ezt az ügyet megkülönbözeti a többitől, az az érintett összeg nagysága. Kína 2011-ben megközelítőleg 21 milliárd EUR értékben exportált az EU-ba napelempaneleket és azokhoz tartozó fő alkatrészeket.

Az Európai Bizottság kezdettől fogva nyitott volt arra, hogy megfelelő tárgyalásos megoldást keressen Kínával. Az előzetes ténymegállapítást követően azonnal megindulhatnak a hivatalos tárgyalások. A napelempanelekkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálat esetében erre 2013. június 5-től kerülhet sor. A tárgyalásos megoldás azt jelenti, hogy az exportőrök az árra vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalást tesznek. Az ilyen ajánlatnak számos általános jogi követelménynek kell megfelelnie. Közülük a legfontosabb az a kötelezettségvállalás, miszerint az érintett tiszteletben tart egy bizonyos minimálárat, amely révén a káros dömpingszint megszüntethető. Ez a kötelezettségvállalás nem meghatározott szinten rögzített árakat jelent, inkább annak megelőzésére irányul, hogy azok egy bizonyos küszöb alá csökkenjenek. Az általános követelmények közé tartoznak továbbá a következők: a vállalkozás megszünteti a káros dömpingszintet, az ajánlat gyakorlati szempontból kivitelezhető és a végrehajtása hatékonyan ellenőrizhető.

Így az EU-nak nem áll érdekében, hogy kereskedelmi háborút indítson. Amennyiben Kína a fellépésünket indokolatlannak ítéli meg, azt jelezheti az EU vagy a WTO felé. Abban az esetben azonban, ha Kína a WTO-szabályokkal összeegyeztethetlen ellenlépésekre szánná el magát, az EU habozás nélkül kifogást emelne azok ellen a WTO-nál.

A vállalkozásokra vonatkozó további jogi információk:

Az EU dömpingellenes alaprendeletének 8. cikke

Factsheet: Dömpingellenes vizsgálatok lépésről lépésre

K.: Miért nem sikerült eddig tárgyalásos megoldásra jutni ebben az ügyben?

V.: A jogszabályok értelmében ilyen ajánlatot csak azt követően lehet fontolóra venni, miután sor került az előzetes ténymegállapításra. Az Európai Bizottság minden olyan ajánlatot mérlegelne, amely a lehető legnagyobb komolysággal megfelelően válaszolt az előzetes ténymegállapításra. A Bizottság rendszeres kapcsolatban áll a kínai hatóságokkal, és továbbra is kitartóan dolgozik annak érdekében, hogy feltárja a megegyezéses megoldáshoz vezető valamennyi lehetséges utat.

K.: Protekcionista intézkedésekről van szó?

V.: A kereskedelemvédelmi intézkedések nem protekcionista intézkedések. És nem is jogellenesek. Éppen ellenkezőleg: Olyan jogos válaszlépésnek tekinthetők, amelyekre egy adott harmadik országból érkező tömeges dömping miatt nehéz helyzetbe került iparág megmentése érdekében van szükség. A kereskedelemvédelmi intézkedések célja az egyenlő versenyfeltételek visszaállítása. Az olcsó, de dömpingelt importhoz való jog mint olyan, nem létezik. Valamennyi WTO-tagnak – Kínát is ideértve – a jogában áll, hogy fellépjen a belföldi iparát károsító dömpinggel szemben.

Továbbá a legtöbb WTO-tag lefolytat ilyen, a WTO-szabályok szerinti vizsgálatokat, köztük Kína is. Az EU igen csekély mértékben folyamodik szubvenció- és dömpingellenes intézkedésekhez: 2012-ben 112 intézkedése volt hatályban, azaz kettővel kevesebb, mint Kínának. Kína számos uniós kereskedelemvédelmi ügy érintettje: jelenleg 52 kínai termék vonatkozásában vannak érvényben az EU által bevezetett végleges dömpingellenes intézkedések, 2 termék esetében pedig az EU szubvencióellenes intézkedéseket léptetett életbe. A Bizottság vizsgálatokat folytat továbbá Kínához kapcsolódóan 14 dömpingellenes és 2 szubvencióellenes ügyben. Ez a kormány által nyújtott ösztönzők révén felhalmozódott hatalmas többletkapacitás eredménye. Mindazonáltal ezek az ügyek a két fél közötti kereskedelemnek mindössze elenyésző hányadát érintik, Kína tetemes többlettel rendelkezik az EU-val folytatott kereskedelem terén. Általánosságban az EU kereskedelemvédelmi vizsgálatai 2012-ben a teljes uniós import megközelítőleg 0,17%-át érintették. Mindaddig, amíg e vizsgálatok a WTO-szabályok szerint zajlanak, semmi sem indokolja, hogy azok befolyásolják az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság köteles fellépni az olyan esetekben, amikor uniós vállalkozásokat hátrány ér egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt. A Bizottság e fellépések során minden esetben tiszteletben tartja a WTO-szabályok szövegét és szellemét egyaránt. E fellépések semmiképpen nem tekinthetők protekcionizmusnak.

Az EU kereskedelemvédelmi intézkedéseire vonatkozó statisztikákat itt tekintheti meg.

K.: Hogyan állapítja meg a Bizottság a vám mértékét?

V.: A Bizottság átlátható és következetes módszereket alkalmaz a vámmérték kiszámítására. Valamennyi érdekelt fél betekinthet a vizsgálati anyag bizalmas részeket nem tartalmazó változatába. A kiszabott vámmérték éppen annyi, hogy az megszüntesse az uniós ipart ért károkat és visszaállítsa az egyenlő versenyfeltételeket – ettől se nem több, se nem kevesebb. A számítás az ellenőrzött árakon és költségeken alapul. Az EU azáltal, hogy a vám mértékét arra a szintre korlátozza, amely a dömping által okozott kár megszüntetéséhez feltétlenül szükséges, túllép a WTO-kötelezettségvállalásain, és a WTO-szabályok által engedélyezettnél alacsonyabb vámot vet ki (az ún. „alacsonyabb vám elve”). A WTO-szabályok lehetővé tennék, hogy az EU a jóval magasabb dömpingkülönbözettel megegyező összegű vámot vessen ki.

K.: Miért vezetik be a vámot két szakaszban az adott ügyben?

V.: Ebben a konkrét esetben, tekintettel a rendkívüli körülményekre és különösen arra, hogy rövid távon biztosítani kell a napelempanelek ellátásának folyamatosságát, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy indokolt az ideiglenes vámok szakaszos, két lépcsőben történő bevezetése. Abban az időszakban, amely során alacsonyabb vámmértéket alkalmaznak, biztosítani lehet, hogy megfelelő készlet álljon rendelkezésre a kereslet kielégítéséhez, és ugyanakkor az uniós ipar alkalmazkodjon a helyzethez, és fokozatosan növelje a készletet.

K.: Melyek a dömpingellenes vizsgálat fő megállapításai?

V.: A vizsgálat ideiglenesen megállapította, hogy a kínai napelempaneleket és azok fő alkatrészeit (azaz az elemeket és lemezeket) azok rendes piaci értékénél olcsóbban értékesítik az uniós piacon, és a dömpingkülönbözet eléri a 112,6%-ot. Az ilyen gyakorlat 67,9%-ig terjedő kárkülönbözetet eredményez, ami komoly károkat okoz az EU iparának, az uniós gyártók körében pedig számos esetben csődhöz és fizetésképtelenséghez vezet. Végül az uniós érdekek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az intézkedések bármilyen esetleges negatív hatását ellensúlyozza az uniós gyártók gazdasági nyeresége.

K.: Milyen tényezőket vettek figyelembe „az uniós érdekek vizsgálata” során?

V.: A Bizottság az uniós érdekek vizsgálata során értékelte a különböző uniós szereplők (uniós gyártók, importőrök, alapanyag- és gépgyártók, projektfejlesztők, telepítők és fogyasztók/végfelhasználók) érdekeit annak mérlegelése céljából, hogy léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek az ideiglenes intézkedések bevezetése ellen szólnak.

A vizsgálat arra az ideiglenes megállapításra jutott, hogy az ideiglenes intézkedések visszaállítják a tisztességes kereskedelmi feltételeket. Ezáltal a napenergia-ágazat lehetőséget kapna a fenntartható növekedésre, és ezáltal fokozódna az uniós termelés, javulna a foglalkoztatás, illetve fennmaradna az EU technológiai vezető szerepe az ágazaton belül.

Másfelől az importőröket, alkatrész-beszállítókat és telepítőket esetlegesen érintő negatív hatás valószínűleg rövid távú lesz, mivel e szereplők minden bizonnyal képesek lesznek a tevékenységük és beszállítóik diverzifikálásra, és a veszteségeik legalább részben megtérülnek majd. A Bizottság különös figyelmet fordított a napenergia-ágazathoz kapcsolódó munkahelyek kérdésére. Az intézkedések várhatóan összességében kedvező hatást gyakorolnak a napenergia-ágazaton belüli foglalkoztatásra, és a biztosított és létrehozott álláshelyek száma meghaladja majd az elveszített álláshelyek számát.

Végezetül intézkedések hiányában komolyan fennállna a veszélye annak, hogy az EU a Kínából érkező importtól válna függővé, ami a fogyasztók/végfelhasználók számára áremelkedést és rosszabb minőségű termékeket eredményezhetne.

K.: Érintik-e ezek az intézkedések az EU 2020 stratégia célkitűzéseit?

V.: Nincs ellentmondás a Bizottság környezetvédelmi célkitűzései – például a 2020 stratégia – és a kereskedelemvédelmi eszközök alkalmazása között. Éppen ellenkezőleg: a vámok visszaállítanák az egyenlő versenyfeltételeket a napenergia-piacon belül, és ezáltal megnyitnák az utat az ágazat fenntartható növekedése számára az EU-ban. Ugyanakkor a környezetvédelmi célkitűzések elérése sem kizárólag a napenergiától függ. Ugyanilyen fontos a többi zöld energiaforrás, a kedvező jogi és pénzügyi keret uniós és nemzeti szinten egyaránt, a tőkéhez való hozzáférés javítása, valamint a kutatás-fejlesztés folyamatos anyagi támogatása. A vámok bevezetésével ténylegesen könnyebbé válik a tőkéhez jutás és beruházások hajthatók végre a kutatás-fejlesztés terén az uniós napenergia-ágazaton belül.

A napelempanelekkel kapcsolatos vizsgálatról és az EU éghajlat-változási célkitűzéseiről szóló tájékoztató itt található.

K.: Mi történne akkor, ha nem kerülne sor intézkedésekre?

V.: A vizsgálat rámutatott, hogy intézkedések hiányában 25 000 munkahely kerülne veszélybe az EU-ban, mivel az uniós gyártók rövid időn belül felhagynának tevékenységükkel. Ennek eredményeképpen megszűnnének azok a munkahelyek, amelyek alapját költséges beruházások és az EU technológiai vezető szerepe képezik (mely utóbbinak köszönhetően a napelempanel-technológia is fejlődésnek indult). A kínai kapacitás a globális kereslet 150%-ának felel meg, az EU-ba irányuló kínai import pedig az uniós napelempanel-piac több mint 80%-át lefedi Uniós piaci verseny híján rövid időn belül függővé válhatunk a kínai beszállítóktól és a kínai termékek minőségétől. Ugyanakkor mivel a kínai termelés nagy mértékben veszteséges – ami gazdaságilag fenntarthatatlan –, a kínai modulok ára minden valószínűséggel emelkedni fog.

K.: Igaz-e az, hogy az intézkedések nyomán számos munkahely szűnhet meg az uniós napelempanel-piacon belül?

V.: A Bizottság értékelése nem támasztotta alá, hogy az intézkedések bevezetésével számos munkahely megszűnésétől kellene tartani a napelempanel-ágazatban. Éppen ellenkezőleg, a munkahelyekkel kapcsolatos érvek alapos vizsgálata megerősítette, hogy az intézkedések általánosságban kedvezően befolyásolják az ágazaton belüli foglalkoztatás helyzetét, és a biztosított és létrehozott álláshelyek száma meghaladja majd az elveszített álláshelyek számát. Jóllehet egy bizonyos számú munkahely csakugyan megszűnhet a projektfejlesztés és a telepítés területén, a vizsgálatból kitűnik, hogy ezek a csoportok nem függnek a napelempanel-ágazattól, hanem egyéb üzleti tevékenységet is folytatnak. A beszállítók (például alkatrész-beszállítók) a globális jelenlétükből adódóan várhatóan képesek lesznek arra, hogy a kínai piac miatti részleges bevételkiesésük ellentételezése érdekében a szállítmányaikat új piacok felé irányítsák. Végezetül az intézkedéseknek köszönhetően 25 000 munkahely biztosítása válik lehetővé a jelenleg komoly veszélyhelyzetben lévő uniós gyártók körében, és – az uniós termelés várható növekedése miatt – rövid távon esetleg még emelkedhet is az álláshelyek száma.

K.: Melyek az intézkedések hatásai az EU-ban telepítendő napelempanelekre?

V.: Az intézkedések várhatóan kedvező hatást fejtenek ki az EU-ban telepítendő napelempanelek szempontjából. A tisztességes versenynek köszönhetően bővülhet az uniós piac, javulhat a méretgazdaságosság és az árak ésszerűen alacsony szinten maradhatnak. Továbbá az importált termékek árának emelkedését legalább részben ellensúlyozza majd a telepítők haszna. Ezenfelül így megmarad az EU napelempanel-ágazaton belüli technológiai vezető szerepe – amely nagyban függ attól, hogy létezik-e napelempanel-gyártó ipar az EU-ban –, és újabb álláshelyek létrehozására is sor kerülhet.

K.: Melyek a szubvencióellenes vizsgálat fő megállapításai?

V.: A szubvencióellenes vizsgálat az ugyanazon panaszos által benyújtott panasz nyomán 2012. november 8-án indult meg, és jelenleg is folyik. Az esetleges ideiglenes szubvencióellenes intézkedéseket legkésőbb 2013. augusztus 5-ig, a végleges intézkedéseket pedig 2013. december 5-ig kell kivetni. Az állítólagos szubvenciók közé tartoznak az állami tulajdonban lévő bankok által nyújtott alacsony kamatú kölcsönök, exporthitelek és kezességvállalások, a kormányzati forrásból nyújtott árucikkek, a vissza nem térítendő támogatások és az adóösztönzők. A Bizottság ez év márciusában, majd a kínai hatóságokkal együtt április közepén ellenőrző látogatásokat tett a mintába felvett nyolc exportőrcsoport mindegyikénél.

K.: Melyek a vizsgálat hatásai a szolárüveg szempontjából?

V.: A vizsgálat nem áll közvetlen összefüggésben a szolárüvegek importjára vonatkozó panasszal. Ebben az esetben önálló vizsgálatról van szó, amely egy világosan elkülöníthető terméket érint és az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokon alapul. A vizsgálat következtetései ugyancsak önállóak lesznek, és előfordulhat, hogy eltérő eredményt hoznak. A szolárüveg-ügyben az esetleges ideiglenes intézkedések bevezetésének jogszabályban megállapított határideje 2013. november 28.

A szolárüvegre vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatról bővebben itt olvashat.

K.: Mi az eljárás következő lépése?

V.: A Bizottság elemzi az érdekelt harmadik felek által az ideiglenes rendelettel kapcsolatosan benyújtott észrevételeket, mielőtt javaslatot tenne a végleges dömpingellenes vámok bevezetésére. Az Európai Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy a) az ügyet intézkedések nélkül zárja le vagy b) ötéves időtartamra vezessen be végleges dömpingellenes intézkedéseket. A hatályos szabályok értelmében a Tanács egyszerű többséggel elutasíthatja a Bizottság javaslatát. A végleges megállapításokat 2013. december 5-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Amennyiben a végleges határozat nem vezet be végleges dömpingellenes vámokat, az ideiglenes vámok – amelyek kizárólag kezességvállalás formájában valósulnak meg – nem kerülnek beszedésre.

Az ezzel egyidejűleg folyó szubvencióellenes vizsgálat előzetes megállapításai várhatóan augusztus elejétől állnak rendelkezésre.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website