Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE ES NL IT SV FI EL CS ET LT PL SK

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2013. május 30.

Májusi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések

DIGITÁLIS POLITIKA

FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK

ENERGIAÜGY

IPAR- ÉS VÁLLALKOZÁSPOLITIKA

KÖRNYEZETVÉDELEM

BELÜGY

A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

BELSŐ PIAC ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

KÖZLEKEDÉS

ADÓÜGYEK ÉS VÁMUNIÓ

AT

1

BE

1

1

1

CZ

1

EE

1

1

EL

1

1

1

1

ES

1

HU

1

IT

1

FI

1

FR

1

LT

1

PL

1

SK

1

UK

1

1

A kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó e havi döntési csomagja keretében az Európai Bizottság keresetet indít azon tagállamok ellen, amelyek nem tettek maradéktalanul eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezek a több ágazatot érintő döntések arra irányulnak, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását a polgárok és a vállalkozások érdekében.

A Bizottság a mai napon 143 határozatot hozott, köztük 15 indokolással ellátott véleményt, és 5 keresetet indított az Európai Unió Bíróságán. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb határozatokat. A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban további információk a MEMO/12/12 számú tájékoztatóban találhatók.

  1. Bírósági keresetek

  1. Digitális politika: a Bizottság keresetet indít a Bíróságon Észtországgal szemben a nemzeti távközlési szabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatban

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Észtországgal szemben amiatt, hogy az észt nemzeti jogszabályok nem garantálják a nemzeti távközlési szabályozó hatóság függetlenségét. Az Európai Unió távközlési szabályai szerint a szabályozási feladatokat ellátó nemzeti hatóságok nem rendelkezhetnek egyúttal a távközlési vállalatok tulajdonjogával, és nem vehetnek részt az irányításukban.

Az észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium ellát bizonyos szabályozási feladatokat, különösen a rádiófrekvenciák kiosztásával és a frekvenciahasználati engedélyek odaítélésére vonatkozó eljárásokkal összefüggésben. Ugyanakkor ellenőrzést gyakorol az állami tulajdonú Levira Ltd., Észtország legnagyobb televíziós és rádiós műsorszóróhálózat-üzemeltetője felett, amely távközlési szolgáltatásokat, például műsorszórási szolgáltatásokat és vezeték nélküli, széles sávú hozzáférést kínál.

A Bizottság 2012 júniusában hivatalos felszólítást küldött Észtországnak az uniós jognak való megfelelésre vonatkozóan (IP/12/630), de Észtország nem igazította ki nemzeti jogszabályait, hogy garantálja a távközlési szabályozó hatóság pártatlanságát, és ez negatív következményekkel járhat az ágazatban folyó versenyre nézve.

(További információk: IP/13/480 R. Heath – Tel.: +32 229 61716 – Mobil: +32 460 75 0221)

  1. Adózás: a Bizottság keresetet indít a Bíróságon FRANCIAORSZÁGGAL szemben a diszkriminatív ingatlanadó-szabályokkal kapcsolatban

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Franciaországgal szemben az új lakóingatlanokra vonatkozó, diszkriminatív adózási szabályok miatt. A franciaországi jogszabályok gyorsított értékcsökkenési leírást tesznek lehetővé franciaországi új lakóingatlanba történő befektetések esetében, hasonló külföldi befektetések esetében azonban ezt nem engedélyezik.

A francia adójogi rendelkezések gyorsított értékcsökkenési leírást tesznek lehetővé az olyan franciaországi új lakóingatlanok esetében, amelyeket legalább 9 évig bérbe kívánnak adni. Ennek eredményeként ezek a beruházások kedvező adóügyi bánásmódban részesülnek. Ezzel szemben, ha egy francia adóalany egy másik uniós tagállamban fektet be egy bérbeadásra szánt lakóingatlanba, akkor nem alkalmazhat gyorsított értékcsökkenési leírást, és így nem élvezheti ezeket az adókedvezményeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az adófizető ugyanazt az összeget külföldön fekteti be ingatlanba, akkor magasabb adófizetési kötelezettség terheli.

A Bizottság úgy véli, hogy ezek a rendelkezések nem egyeztethetők össze a tőke szabad mozgásával, amely az EU egységes piacának egyik alapelve. Az ügy Európai Bíróság elé való utalása az utolsó lépés a kötelezettségszegési eljárás során.

(További információk: IP/13/473 E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság keresetet indít GÖRÖGORSZÁGGAL szemben egy, a Peloponnészoszon található hulladéklerakó miatt

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Görögország nem védi állampolgárait a Peloponnészosz régióban folyó helytelen hulladékkezelés hatásai ellen. A korábbi figyelmeztetések ellenére a Kiato hulladéklerakó a hulladékokkal és hulladéklerakókkal kapcsolatos uniós jogszabályok megsértésével üzemel, és így súlyos veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre. Annak érdekében, hogy Görögországot az ezen a területen folyó intézkedések felgyorsítására ösztönözze, a Bizottság — Janez Potočnik környezetvédelmi biztos ajánlására — az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Görögországgal szemben.

A hulladéklerakókról szóló irányelv szigorú műszaki követelményeket ír elő a hulladéklerakókra vonatkozóan, az emberi egészséget, a vizet, a talajt és a levegőt érő káros hatások elkerülése érdekében. Különböző helyszíni vizsgálatok kimutatták, hogy a Kiato hulladéklerakó megtelt, de érvényes engedély hiányában is tovább üzemel, ami komoly veszélyt jelent az egészségre és a környezetre. A görög hatóságok ugyan elismerik a problémát, és igyekeznek megoldani azt, a hulladéklerakó szennyezésmentesítéséhez szükséges intézkedéseket azonban még mindig nem hozták meg, és a Kiato hulladéklerakó továbbra is a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok megsértésével üzemel.

(További információk: IP/13/483 J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Rokkantsági ellátások: a Bizottság keresetet indít a Bíróságon SZLOVÁKIÁVAL szemben a külföldön élő súlyosan fogyatékos emberek megkülönböztetése miatt

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indított a Szlovák Köztársasággal szemben amiatt, hogy a szociális biztonsági koordinációra vonatkozó európai uniós jogszabályokat megsértve nem folyósít rokkantsági ellátást a más tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban élő súlyosan fogyatékos személyeknek.

A szlovák jog szerint a súlyos fogyatékkal élők számára biztosított három ellátást, nevezetesen a gondozói támogatást („peňažný príspevok na opatrovanie”), a rokkantsági ellátást („peňažný príspevok na osobnú asistenciu”) és a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára a megnövekedett költségek ellensúlyozására nyújtott készpénzellátást („peňažný príspevok na kompenzáciu zvýšených výdavkov”) csak a Szlovákiában élőknek folyósítják.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az ápolásra szorulók életszínvonalát javító és az állapotuk okozta többletköltségeket ellentételező, tartós ápolás-gondozás céljából nyújtott pénzbeni juttatásokat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet értelmében vett betegségi ellátásnak kell tekinteni. Az ezekre a pénzbeli juttatásokra való jogosultságnak nem lehet feltétele, hogy az adott személy abban a tagállamban éljen, amelyben a juttatást igényli. Ez a szabály lehetővé teszi az ápolásra szoruló személyeknek, hogy másik tagállamba költözzenek, ugyanakkor megőrizzék a jogot a tartós ápolás-gondozás céljából nyújtott pénzbeni juttatásokra a biztosításuk szerinti országban.

(További információk: IP/13/476 – J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Társadalombiztosítási ellátások: a Bizottság keresetet indít a Bíróságon az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGGAL szemben az uniós szociális biztonsági jogszabályok helytelen alkalmazása miatt

Az uniós jog értelmében a szóban forgó szociális biztonsági ellátásokat más uniós tagállamból származó személyeknek is folyósítani kell, amennyiben szokásos tartózkodási helyük az Egyesült Királyságban található. Ezt a feltételt és a szokásos tartózkodási hely meghatározására vonatkozó kritériumokat a tagállamok 2009-ben egyhangúlag újból megerősítették uniós szinten a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok modernizálásának részeként (987/2009/EK rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról). A fenti kritériumok értelmében ahhoz, hogy valakit úgy tekintsenek, hogy szokásos tartózkodási helye valóban egy adott tagállamban található, bizonyítania kell, hogy szokásos érdekeltségi központja ott található.

A Bizottság úgy véli, hogy ezek az uniós jog által meghatározott kritériumok elég szigorúak, ezáltal biztosítják, hogy csak azokat a személyeket tekintsék úgy, hogy szokásos tartózkodási helyük egy adott tagállamban található, akik szokásos érdekeltségi központjukat ténylegesen áttették oda, és abban a tagállamban, ahol korábban éltek, már nem rendelkeznek lakóhellyel. Ezeknek a szokásos tartózkodási hely meghatározására szolgáló kritériumoknak az alapos és szigorú alkalmazása hatékony eszközt jelent a tagállamok számára, amellyel biztosíthatják, hogy ezeket a társadalombiztosítási ellátásokat csak olyanoknak adják meg, akiknek a szokásos tartózkodási helye valóban a területükön található.

(További információk: IP/13/475 – J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Egyéb, konkrét területeket érintő esetek

  1. Légi közlekedés: a Bizottság sürgeti BelgiumOT és GÖRÖGORSZÁGOT, hogy kerítsenek sort a Nyugat-Balkánnal a közös légtér létrehozásáról kötött megállapodás ratifikálására

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Belgium és Görögország még nem ratifikálta az európai közös légtér létrehozásáról szóló, az Európai Unió, a tagállamai és a nyugat-balkáni országok közötti megállapodást (az ECAA-megállapodás). Az, hogy Belgium és Görögország még nem ratifikálta az ECAA-megállapodást, kihat a nyugat-balkáni országokkal közös légiközlekedési piacok megnyitására. Amennyiben a belga és a görög hatóságok a következő két hónapon belül nem helyezik letétbe az ECAA-megállapodást megerősítő okiratot a vonatkozó uniós rendelkezéseknek megfelelően, a Bizottság mindkét ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: IP/13/479 – H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Európai egészségbiztosítási kártya: a Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a SPANYOL állami kórházak nem ismerik el az európai egészségbiztosítási kártyát

Az Európai Bizottság tájékoztatást kért Spanyolországtól olyan panaszokkal összefüggésben, melyek szerint a spanyol állami egészségügyi ellátást nyújtó kórházak nem ismerik el az európai egészségbiztosítási kártyát. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Spanyolország esetleg nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amelyek szerint köteles ugyanolyan feltételek alapján sürgősségi egészségügyi ellátást nyújtani a más tagállamokból érkező ideiglenes látogatóknak, mint amely feltételek alapján a sürgősségi egészségügyi ellátás az állami egészségbiztosítási rendszerben a spanyol állampolgárok rendelkezésére áll.

A Bizottság amiatt kér tájékoztatást, hogy egyre több panaszt kap arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó kórházak főként Spanyolország idegenforgalmi központjaiban megtagadják, hogy a polgárokat az európai egészségbiztosítási kártya alapján kezeljék, és helyette utasbiztosítási, illetve hitelkártyaadatokat kérnek. Spanyolországban általában ingyenes az állami egészségügyi ellátás, az európai egészségbiztosítási kártya pedig feljogosítja birtokosát arra, hogy ugyanolyan feltételek mellett kapjon kezelést, mint a spanyol állampolgárok. Egyes esetekben azonban a polgárokat félretájékoztatták, miszerint az európai egészségbiztosítási kártyájuk nem érvényes, amennyiben rendelkeznek utasbiztosítással. Más betegek pedig abban a hiszemben voltak, hogy az európai egészségbiztosítási kártyájuk alapján részesülnek kezelésben, de később megtudták, hogy utasbiztosítójuknak kiszámlázták a kezelést.

(További információk: IP/13/474 – J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Indokolással ellátott vélemények

  1. Megújuló energia: a Bizottság felszólította BELGIUMOT és ÉSZTORSZÁGOT, hogy tegyenek eleget az EU megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szabályainak

A Bizottság a mai napon hivatalosan felkérte Belgiumot és Észtországot, hogy hozzanak intézkedéseket a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós szabályoknak való teljes körű megfelelés biztosítására. Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak és Észtországnak amiatt, hogy nem tájékoztatták a Bizottságot a megújulóenergia-irányelv (2009/28/EK irányelv) teljes átültetéséről. A tagállamoknak 2010. december 5-ig kellett átültetniük a megújulóenergia-irányelvet. Belgium és Észtország azonban nem tájékoztatta a Bizottságot az irányelv nemzeti jogszabályaikba való maradéktalan átültetéséhez szükséges valamennyi átültető intézkedésről. Ha a két tagállam két hónapon belül nem tesz eleget jogi kötelezettségeinek, a Bizottság keresetet indíthat velük szemben az Európai Unió Bíróságán. Az említett két, indokolással ellátott vélemény az alábbi tagállamokat érintő hasonló eljárásokat egészíti ki: Ausztria, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Finnország, Magyarország, Írország, Lengyelország, Szlovénia, Lettország és Hollandia.

    További információk: http://ec.europa.eu/energy/renewables/targets_en.htm

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

  1. Nemek közötti egyenlőség: a Bizottság folytatja a jogi eljárást Ausztria ellen az önálló vállalkozók jogaival kapcsolatban

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ausztriának az önálló vállalkozói tevékenységet végző férfiak és nők egyenlőségéről szóló irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. Az irányelv átültetésének határideje 2012. augusztus 5-én lejárt, és a Bizottság 2012 szeptemberében felszólító levelet küldött Ausztriának. Ausztria mindeddig csak részben ültette át az irányelvet a nemzeti jogába. A tagállam több átültető intézkedésről is tájékoztatta a Bizottságot, de mind szövetségi, mind regionális szinten még további intézkedések hiányoznak.

Az önálló vállalkozókról és a segítő házastársaikról szóló irányelv (2010/41/EU irányelv) a munkaerőpiacon nők milliói számára garantálja a szociális védelemhez való jogokat, fokozva ezzel a nők vállalkozó kedvét. A hatályos szabályoknak megfelelően az önálló vállalkozó nők, valamint az önálló vállalkozók segítő házastársai vagy élettársai jogosultak anyasági támogatásra és legalább 14 hetes szabadságra, amennyiben úgy döntenek, hogy igénybe veszik azt. Jelenleg csak minden harmadik vállalkozó nő. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Ausztria ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: M. Andreeva – Tel.: +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382)

  1. Adatmegőrzési irányelv: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT, hogy tegyen eleget az uniós szabályoknak

Az Európai Bizottság felszólította Belgiumot, hogy az adatmegőrzésről szóló jogszabályait hozza összhangba az uniós jogszabályokkal, miután az ország nem tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy meghozta volna a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a szabályokat átültesse a nemzeti jogba. A Bizottság felszólítása indokolással ellátott vélemény formáját ölti (a három szakaszból álló uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza).

Az adatmegőrzési irányelv kötelezővé teszi a telefontársaságok és az internetszolgáltatók számára, hogy bűnüldözési célokra tárolják a távközlési forgalmi és helyadatokat (nem a kommunikáció tartalmára vonatkozó adatokat). Az irányelvet 2006-ban fogadták el, és 2007. szeptember 15-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba úgy, hogy lehetőség volt 2009. március 15-ig elhalasztani az internet-hozzáférésre, az internetes telefonálásra és az internetes elektronikus levelezésre vonatkozó forgalmi adatok megőrzését.

Belgium eddig nem ültette át teljes körűen az irányelvet. A belga hatóságoknak még összhangba kell hozniuk a nemzeti jogszabályokat a vonatkozó uniós szabályokkal, nevezetesen elő kell írniuk a vállalkozások számára, hogy megfelelő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok mellett 6 hónaptól 2 évig terjedő időtartamig őrizzék meg az adatokat. Belgiumnak két hónapon belül eleget kell tennie az európai uniós előírásoknak. Ha Belgium nem tesz eleget a felszólításnak, a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé terjeszti.

(További információk: M. Cercone – Tel.: +32 229 80963 – Mobil: +32 498 98 2349)

  1. Az áruk szabad mozgása: a CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK el kell hárítania a más tagállamokból importált ékszerek behozatalát gátló akadályokat

Az Európai Bizottság felszólította a Cseh Köztársaságot a szabályainak és közigazgatási gyakorlatának a megváltoztatására, hogy a más tagállamokból származó ékszereket értékesíteni lehessen a területén. Ebben a konkrét esetben a cseh fémjelző hivatal nem ismeri el a holland fémjelző hivatal által ékszereken használt fémjeleket, és azt állítja, hogy e fémjelek alapján nem lehet megkülönböztetni az EU-ból származó és a harmadik országokból (például Kínából és Hongkongból) származó termékeket. A Bizottság szerint a jelenlegi szabályok akadályozzák az áruk szabad mozgását az EU belső piacán, így ellentétesek az EUMSZ 34. és 36. cikkével.

A nemesfémtermékek kereskedelmére vonatkozóan az Európai Unió Bírósága már korábban kimondta, hogy a tagállamok nem írhatják elő új fémjel elhelyezését a másik tagállamból behozott olyan termékeken, amelyeket az adott tagállam jogszabályainak megfelelően már elláttak fémjellel és jogszerűen forgalmaztak, feltéve, hogy a fémjelen szereplő információk egyenértékűek az importáló tagállam által előírtakkal, és érthetőek az importáló tagállambeli fogyasztók számára. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felszólítja a Cseh Köztársaságot, hogy az áruk egységes piacon belüli szabad mozgásának lehetővé tétele érdekében módosítsa a kifogásolt nemzeti előírásokat. Amennyiben a cseh jogszabályokat nem módosítják megfelelően két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: C. Corazza – Tel.: +32 229 51752 – Mobil: +32 498 99 2862)

  1. Szociális biztonság: a Bizottság felkéri FINNORSZÁGOT a migráns munkavállalók munkanélküliségi ellátásra való jogosultságát sújtó korlátozások megszüntetésére

Az Európai Bizottság felkérte Finnországot a migráns munkavállalók munkanélküliségi ellátásra való jogosultságát sújtó megkülönböztető feltétel megszüntetésére. A legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan Finnország is általános feltételként előírja, hogy a munkanélküli ellátásra való jogosultsághoz a munkavállalóknak egy bizonyos minimális szolgálati idővel vagy önfoglalkoztatási időszakkal kell rendelkezniük. Finnországban azonban a munkanélküli ellátást igénylő migráns munkavállalóknak ezenkívül legalább négy hét alkalmazotti vagy négy hónap önfoglalkoztatói munkaviszonnyal kell rendelkezniük. Ha ez a követelmény nem teljesül, akkor a kérelmező által másik tagállamban alkalmazottként vagy önfoglalkoztatásban megszerzett biztosítási idejét nem veszik figyelembe, és így nem jogosult munkanélküli ellátásra.

A Bizottság úgy véli, hogy a Finnországban teljesített szolgálati időre vagy önfoglalkoztatási időszakra vonatkozó minimum előírása ahhoz, hogy a másik tagállamban korábban teljesített időket figyelembe vegyék, ellentétes az uniós jogszabályokat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (45. cikk) és a 883/2004/EK rendelet (6. cikk) előírja a tagállamoknak, hogy a valamely másik tagállam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási, tartózkodási és szolgálati időket ugyanúgy vegyék figyelembe, mintha azok a saját jogszabályaik szerint megszerzett időszakok lennének. Ez a követelmény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának egyik alapelve az Európai Unióban. Ez biztosítja, hogy a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló migráns munkavállalókat ne fosszák meg azoktól a társadalombiztosítási előnyöktől, amelyekre akkor lennének jogosultak, ha teljes szolgálati idejüket egyetlen tagállamban töltötték volna.

A Bizottság felszólítása az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Finnországnak mostantól két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az európai uniós szabályoknak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság Finnország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Biztosítás: A Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy tegyen eleget az uniós jogszabályoknak

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Görögországot, hogy helyesen alkalmazza az első és a harmadik nem-életbiztosítási irányelvet (73/239/EGK és 92/49/EGK irányelv) az országúti segélyszolgálatokról szóló jogszabályaiban. A görög törvények szerint a biztosítók rendszeresen (évente) kötelesek tájékoztatni a biztosításfelügyeletet az országútisegély-biztosítási módozataikról. A Bizottság úgy véli, hogy ez sérti az uniós jogszabályokat.

A hetvenes évek óta elfogadott közös szabályok a kezdeti engedélyezésre, a folyamatos prudenciális felügyeletre, különösen az általános fizetőképességre, a biztosítástechnikai tartalékokra és e tartalékokat fedező eszközökre vonatkozó feltételeket foglalnak magukban. Ide tartozik még a biztosítási feltételek és díjak előzetes jóváhagyására vagy rendszeres bejelentésére vonatkozó kötelezettség eltörlése, ami arra ösztönzi a biztosítótársaságokat, hogy új piacokat hódítsanak meg, ezzel fokozva a versenyt. A Bizottság ezért arra kéri fel Görögországot, hogy törölje el ezt a kötelezettséget. A Bizottság a Görögországnak szóló felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Ha Görögország nem tájékoztatja a Bizottságot két hónapon belül olyan intézkedésről, mely az uniós jogot sértő helyzetet hivatott megszüntetni, a Bizottság Görögország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

  1. Az áruk szabad mozgása: A Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy számolja fel a kereskedelmet hátráltató akadályokat a gyógyszerek párhuzamos kivitele tekintetében

A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Görögországnak, mivel az ország akadályokat támaszt a gyógyszerek kivitelével szemben, megfosztva ezzel a termékek lehetséges exportőreit a párhuzamos export előnyeitől. A görög törvények úgy rendelkeznek, hogy a nagykereskedők csak akkor exportálhatnak gyógyszereket, ha azokat közvetlenül a gyógyszeripari vállalatoktól szerezték be. Másik nagykereskedőtől való beszerzés esetén nem exportálhatják őket. Továbbá a gyógyszereket exportáló gyógyszeripari boltok sem léphetnek fel közvetítőként más gyógyszeripari boltok által végzett kivitelben. Ugyanezek a nagykereskedők közvetítőként értékesíthetik ugyanezeket a gyógyszereket Görögországon belül, de nem exportálhatják ezeket a termékeket. A szóban forgó görögországi korlátozásnak így a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatása van, ami hátrányos megkülönböztetést jelent, és így sérti az EUMSZ 35. cikkét.

A tagállamok bizonyos, a közegészségügyi célkitűzésekkel arányos kötelezettségeket róhatnak a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjaira és forgalmazóira, például annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő, folyamatos gyógyszerellátást az adott tagállamban. Egy korlátozás akkor egyeztethető össze az uniós szabályokkal, ha arányos a közegészség-védelem célkitűzésével. Ha azonban túllép a folyamatos ellátás biztosításához szükséges mértéken, akkor a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású, indokolatlan intézkedésnek számít.

Ezért a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Görögországnak, mivel az ország akadályokat támaszt a gyógyszerek kivitelével szemben. Ha Görögország két hónapon belül nem tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy intézkedéseket hozott a kötelezettségeknek való teljes megfelelés érdekében, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: C. Corazza – Tel.: +32 229 51752 – Mobil: +32 498 99 2862)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy ültesse át a tudományos célokra használt állatok védelméről szóló uniós szabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Magyarországot, hogy ültesse át a tudományos célokra használt állatok védelméről szóló uniós jogszabályt a nemzeti jogba. A szóban forgó irányelv célja, hogy minimálisra csökkentse a kísérletekben használt állatok számát, és előírja, hogy az állatkísérletek helyett alternatív módszereket alkalmazzanak, ahol csak lehetséges, biztosítva ugyanakkor, hogy a kutatás továbbra is kiemelkedő színvonalú legyen az EU-ban. Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2012. november 10. volt. Mivel Magyarország nem tartotta be a határidőt, a Bizottság felszólító levelet küldött 2013. január 31-én.

Magyarország 2013 márciusában tájékoztatta a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezésekről, de az Európai Bizottság továbbra is attól tart, hogy egyes rendelkezéseket nem ültettek át a magyar jogba. Konkrétan úgy tűnik, hogy a magyar jogszabályok nem biztosítanak elegendő védelmet a kísérletekben felhasznált főemlősöknek. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, és ha Magyarország nem cselekszik két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti, amely pénzügyi szankciókat szabhat ki.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Munkaidő: A Bizottság felkéri OLASZORSZÁGOT, hogy tartsák tiszteletben az orvosok minimális napi és heti pihenőidőre vonatkozó jogát

Az Európai Bizottság felszólította Olaszországot, hogy tartsa tiszteletben a közegészségügyben dolgozó orvosok minimális napi és heti pihenőidőre vonatkozó jogát a munkaidőről szóló irányelvnek megfelelően (2003/88/EK irányelv). Az olasz jog szerint a munkaidőről szóló irányelvben foglalt számos kulcsfontosságú jog, mint például a legfeljebb 48 órás heti átlagos munkaidő és a legalább 11 egymást követő órából álló napi pihenőidő nem vonatkozik a nemzeti egészségügyi szolgálatnál dolgozó „vezető beosztású személyekre”. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ezen jogok hatályából kizárják az „ügyvezetőket vagy más önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkező személyeket”. Az olasz állami egészségügyben dolgozó orvosok hivatalosan ugyan „vezetőként” vannak besorolva, nem feltétlenül élveznek azonban vezetői előjogokat vagy autonómiát a saját munkaidejükkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy igazságtalanul fosztják meg őket a munkaidőről szóló irányelv szerinti jogaiktól.

Ezenkívül az olasz jog más olyan rendelkezéseket és szabályokat is tartalmaz, amelyek a nemzeti egészségügyi szolgálat dolgozóit kizárják a minimális napi és heti pihenésre való jog hatálya alól. A Bizottsághoz számos panasz érkezett, miszerint az irányelv helytelen alkalmazása miatt az orvosok túl hosszú munkaidőben, megfelelő pihenőidő nélkül kötelesek dolgozni. A Bizottság az Olaszországnak szóló felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Olaszországnak mostantól két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket azért hozott, hogy a nemzeti jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság Olaszország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Szabad mozgás: a Bizottság folytatja az eljárást LITVÁNIA ellen az uniós polgárok jogainak érvényesítése érdekében

Az Európai Bizottság két hónapot adott Litvániának arra, hogy eleget tegyen az uniós polgárok és családtagjaik EU-szerte való szabad mozgására vonatkozó uniós szabályoknak. A Bizottság felszólítása indokolással ellátott vélemény formáját ölti (a három szakaszból álló uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Litvánia nem biztosítja megfelelően, hogy a nemzeti hatóságok csak azokat az uniós polgárokat toloncolhassák ki, akik valódi, komoly, aktuális veszélyt jelentenek a társadalomra nézve. A szabad mozgásról szóló irányelv célja azt biztosítani, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élhessenek azon jogaikkal, hogy bárhol az Európai Unióban szabadon utazzanak, éljenek, illetve munkát vállaljanak. Emellett számos védintézkedést is tartalmaz, arra az esetre, ha a tagállamok korlátozni akarnák a szabad mozgáshoz való jogot. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Litvánia ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. A tagállamoknak 2006 áprilisáig kellett átültetniük a szabad mozgásról szóló irányelvet (2004/38/EK irányelv) a nemzeti jogukba.

(További információk: M. Andreeva – Tel.: +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382)

  1. Elektronikus pénz: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy hajtsa végre az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Lengyelországot, hogy teljes mértékben hajtsa végre az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló irányelvet (2009/110/EK irányelv). Ez az irányelv – közismert nevén az elektronikus pénzről szóló második irányelv – a 2000/46/EK irányelv helyébe lép, és az összes uniós tagállamnak 2011. április 30-ig kellett átültetnie.

A Bizottság a Lengyelországnak szóló felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, kiegészítő indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Az első indokolással ellátott véleményt a Bizottság 2012. április végén adta ki, miután Lengyelország nem tájékoztatta, hogy az irányelvet átültette volna a nemzeti jogba (IP/12/418). Lengyelország ezt követően arról értesítette a Bizottságot, hogy az előírt rendelkezések egy részét már átvette, és hogy a teljes körű átültetés 2012 vége előtt volt várható. Mivel Lengyelország azóta sem tájékoztatta az irányelv teljes körű átültetéséről, a Bizottság úgy határozott, hogy kiegészítő indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Ha Lengyelország nem tájékoztatja a Bizottságot két hónapon belül a teljes átültetésre irányuló intézkedésekről, a Bizottság Lengyelország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. További információk:
http://ec.europa.eu/internal_market/payments/emoney/transposition/index_en.htm

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

  1. Adózás: a Bizottság felkéri az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy gondoskodjon arról, hogy a magántulajdonban lévő hajók ne használjanak alacsonyabb adókulccsal adóztatott tüzelőanyagot.

Az Európai Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy módosítsa jogszabályait annak biztosítása érdekében, hogy a magántulajdonban lévő, kedvtelési célú hajókhoz, mint például a luxusjachtokhoz ne lehessen halászhajókhoz szánt, alacsonyabb adókulccsal adóztatott tüzelőanyagot vásárolni. A tüzelőanyagok adóügyi jelöléséről szóló uniós szabályok értelmében a kedvezményes adókulccsal adóztatott tüzelőanyagokat színezőanyag hozzáadásával meg kell jelölni. A halászhajókhoz például lehet kedvezményes adókulccsal adóztatott tüzelőanyagot vásárolni, de a magántulajdonban lévő, kedvtelési célú hajókhoz a rendes adókulccsal adóztatott tüzelőanyagot kell használni.

Az Egyesült Királyság jogszabályai jelenleg nem írják elő a tüzelőanyag-forgalmazók számára, hogy két különálló tüzelőanyag-tartállyal kell rendelkezniük: egy, a kedvezményes adókulccsal adóztatott, jelölt tüzelőanyag tárolására szolgáló tartállyal és egy másik tartállyal a rendes adókulccsal adóztatott, normál tüzelőanyag számára. Ennek következtében a magántulajdonban lévő, kedvtelési célú hajókhoz használhatnak halászhajókhoz szánt tüzelőanyagot, ugyanakkor azt kockáztatják, hogy súlyos pénzbüntetést rónak ki rájuk, ha egy másik tagállam területén a helyi hatóság ellenőrzi a hajót.

A Bizottság felszólítása indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az Egyesült Királyság ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: E. Traynor - Tel.: +32 229 21548 - Mobil: +32 498 98 3871)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website