Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A Bizottság intézkedései a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében

Commission Européenne - MEMO/13/463   29/05/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE ES NL IT PT LT LV MT PL SL RO

European Commission

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2013. május 29.

A Bizottság intézkedései a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében

Milyen ehhez kapcsolódó döntéseket hozott a Bizottság a mai napon?

A Bizottság a mai napon azt javasolta a Tanácsnak, hogy a következő öt ország esetében szüntesse meg a túlzotthiány-eljárást: Olaszország, Lettország, Magyarország, Litvánia és Románia.

A Bizottság továbbá azt ajánlotta, hogy Málta tekintetében a Tanács indítsa meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást.

Ezenfelül a Bizottság a Tanácshoz intézett ajánlásokat fogadott el azzal a céllal, hogy a következő hat ország esetében meghosszabbításra kerüljön a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidő: Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia.

Ezenfelül a Bizottság javasolta, hogy a Tanács hozzon határozatot arról, hogy Belgium nem hajtott végre eredményes lépéseket a túlzott hiány megszüntetésére, továbbá szólítsa fel Belgiumot a túlzott hiány megszüntetését célzó intézkedések megtételére.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetése/elindítása

Hány tagállam tekintetében folyik jelenleg túlzotthiány-eljárás?

Aktuálisan 20 uniós tagállam áll a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatálya alatt. Ez azt jelenti, hogy Bulgária, Németország, Észtország, Luxemburg, Málta, Finnország és Svédország kivételével valamennyi tagállam vonatkozásában túlzotthiány-eljárás van folyamatban. A mai napon a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a Tanács szüntesse meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást Olaszország, Lettország, Magyarország, Litvánia és Románia esetében. A Bizottság továbbá javasolta, hogy Málta esetében induljon túlzotthiány-eljárás. Ha a Tanács követi a Bizottság ajánlásait, a túlzott hiány esetén követendő eljárásban részt vevő tagállamok száma 16-ra csökkenhet.

Milyen feltételek mellett szüntethető meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás?

A túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetéséről szóló határozat azon a megállapításon alapul, hogy a túlzott hiány kiigazítása tartósan megvalósul. Ez akkor feltételezhető, ha:

  1. i. az adott évet megelőző év (vagyis az érintett országok esetében 2012) vonatkozásában a hiány a GDP 3%-a alatt marad; valamint

  2. ii. a Bizottság szolgálatainak előrejelzései arra engednek következtetni, hogy a hiány az előrejelzés időszakában (jelenleg 2013–2014 között) nem fogja túllépni a DGP 3%-ában meghatározott referenciaértéket.

Azokban az esetekben, amikor a hiány csupán kis mértékben lépi túl a referenciaértéket, ugyanakkor az adósságráta a GDP 60%-a alatt marad, a Bizottság figyelembe veszi a nyugdíjrendszer második, tőkefedezeti pillérének bevezetésével járó reformjának végrehajtásából adódó nettó költségeket is. A Bizottság különösen azt veszi figyelembe, hogy a 3%-os küszöbérték áthágására teljes mértékben magyarázatot adnak-e a nyugdíjreform végrehajtásával járó költségek.

Miért javasolta a Bizottság, hogy a Tanács szüntesse meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást Olaszország, Lettország, Magyarország, Litvánia és Románia esetében?

Olaszország

A Tanács Olaszországgal szemben 2009-ben indította meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A 2009-ben rögzített, a GDP 5,5%-ának megfelelő legmagasabb értéket követően az olaszországi államháztartási hiány folyamatosan apadt, majd 2012-re, vagyis a Tanács által megállapított határidőre a GDP 3,0%-ára esett vissza. A 2013–2017-es időszakra vonatkozó, az olasz kormány által 2013. április 10-én elfogadott és az Európai Parlament által május 7-én jóváhagyott stabilitási program szerint a hiány 2013-ban kismértékben, 2,9%-ra csökken, majd 2014-ben a GDP 1,8%-ára esik vissza. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése – változatlan politikát feltételezve – 2013-ra a GDP 2,9%-át, míg 2014-re a GDP 2,5%-át kitevő hiányt vetít előre, amely alatta marad a Szerződésben foglalt, a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéknek.

Lettország

A Tanács Lettországgal szemben 2009-ben indította meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A 2009-ben és 2010-ben mért, részben a pénzügyi ágazat stabilizálása céljából hozott intézkedéseket visszatükröző, jelentős államháztartási hiány (a GDP 9,8%-a, illetőleg 8,1%-a) 2011-ben erőteljes csökkenésnek indult és a GDP 3,6%-ának megfelelő mértéket ért el. 2012-ben a hiány tovább csökkent a GDP 1,2%-ának megfelelő szintre, amely jóval alatta marad a Szerződésben foglalt, a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéknek. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2013-ban a GDP 1,2%-ának megfelelő értékkel nagyjából változatlan marad, majd 2014-ben – változatlan politikát feltételezve – a GDP 0,9%-ára fog csökkenni, azaz jóval a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

Litvánia

A Tanács Litvánia vonatkozásában 2009-ben indította meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A GDP 9,4%-ának megfelelő, 2009-es csúcsértéket követően Litvánia államháztartási hiánya 2010-ben a GDP 7,2%-ára, 2011-ben a GDP 5,5%-ára, 2012-ben pedig a GDP 3,2%-ára csökkent. Mivel a GDP 3,2%-át kitevő hiány a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértékhez közelinek tekinthető, továbbá Litvánia GDP-arányos adósságrátája fenntartható módon a GDP 60%-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, Litvánia a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban jogosult arra, hogy a rendszerszintű nyugdíjreform közvetlen nettó költségeit figyelembe vegyék a túlzott hiány korrekciójának értékelésekor. Litvánia rendszerszintű nyugdíjreformjának nettó költségei 2012-ben a GDP 0,2%-ának feleltek meg, ami magyarázatot ad a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték túllépésére az adott évben. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány – változatlan politikát feltételezve – 2013-ban a GDP 2,9%-ára, míg 2014-ben a GDP 2,4%-ára csökken majd. A hiány tehát várhatóan a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt marad az előrejelzés időszakában.

Magyarország

A Tanács Magyarországgal szemben 2004-ben indította meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást. 2012-ben, a jelentős költségvetési erőfeszítés eredményeképp az államháztartási hiány a GDP 1,9%-ára csökkent. Ez a GDP 0,75%-át kitevő, egyszeri bevételeknek is köszönhető volt. Magyarország 2013. évi konvergenciaprogramja azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 2,7%-ának felel majd meg. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése ugyanakkor 2013-ra a GDP 3,0%-át, 2014-re pedig a GDP 3,3%-át kitevő hiányt vetít előre, ami arra enged következtetni, hogy a túlzott hiányt nem sikerült tartósan megszüntetni. 2013. május 13-án, a tavaszi előrejelzés közzétételét követően a magyar kormány további korrekciós intézkedéseket fogadott el, melyek bruttó értékben körülbelül a GDP 0,3%-át, illetve 0,7%-át kitevő bevételeket eredményeznek majd 2013-ban és 2014-ben. A Bizottság aktualizált költségvetési értékelése, amely figyelembe veszi az említett további korrekciós intézkedések hatásait, 2013-ra a GDP 2,7%-ának, 2014-re pedig a GDP 2,9%-ának megfelelő hiányt vár. Így a hiány várhatóan a Szerződés által a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt marad az előrejelzés időszakában.

Románia

A Tanács Románia esetében 2009-ben indította meg a túlzott hiány esetén követendő eljárást. 2009-ben a vártnál súlyosabb recesszió következtében az államháztartási bevételek jelentősen visszaestek, így az államháztartási hiány – az állami kiadások csökkentése érdekében tett erőfeszítések ellenére – a GDP 9%-ára emelkedett. A hiány mértéke ezt követően csökkent: 2010-ben a GDP 6,8%-ára, 2011-ben a GDP 5,6%-ára, 2012-ben pedig a GDP 2,9%-ára, amely érték a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt van. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány várhatóan csökken, és – változatlan politikát feltételezve – 2013-ban a GDP 2,6%-ának, míg 2014-ben a GDP 2,4%-ának megfelelő szintet ér majd el, vagyis a Szerződés által a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

Miért javasolja a Bizottság, hogy a Tanács elindítsa a túlzott hiány esetén követendő eljárást Málta esetében?

Uniós csatlakozása óta Málta vonatkozásában két alkalommal indítottak túlzotthiány-eljárást. Az első, 2004 júliusában indított eljárás 2007 júniusában került megszüntetésre. A második eljárás megindítására 2009 júliusában került sor, majd 2012. december 31-én ezt is hatályon kívül helyezték. A máltai hatóságok által 2013 áprilisában közölt adatok alapján a máltai államháztartási hiány 2012-ben a GDP 3,3%-ának felelt meg, azaz meghaladta a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket. A 126. cikk (3) bekezdése alapján készített Bizottsági jelentés szerint, amely az első lépést jelenti a túlzott hiány esetén követendő eljárás során, a hiány nem haladta meg túlzottan a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket, ugyanakkor a referenciaérték túllépése – a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében – nem tekinthető sem kivételesnek, sem átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2013-ban és 2014-ben is a referenciaérték felett marad, a GDP 3,7%-át, illetőleg 3,6%-át kitevő értékkel. Emellett 2012-ben az adósságráta meghaladta a GDP 60%-ában meghatározott referenciaértéket, valamint Málta nem tett kellő mértékű előrehaladást az adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértéknek való megfelelés terén sem – ez az átmeneti időszak követelményeivel összhangban lett volna szükséges1. A fentiek fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács a Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének értelmében hozzon határozatot a túlzott hiány fennállásáról.

Mennyi időt kap Málta a túlzott hiány kiigazítására?

A Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács a 126. cikk (7) bekezdése értelmében intézzen ajánlásokat Málta felé azzal a céllal, hogy Málta 2014-ig szüntesse meg a jelenleg fennálló túlzott hiányt. Konkrétan Máltának 2013-ban a GDP 3,4%-ának, 2014-ben pedig a GDP 2,7%-ának megfelelő államháztartási hiánycélt kell teljesítenie, ami megfelel a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 0,7%-ával, 2014-ben pedig a GDP 0,7%-ával történő éves javulásának. Ez a kiigazítási pálya lehetővé tenné, hogy a hiány 2014-re a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen, ugyanakkor biztosítaná azt is, hogy az adósságráta megfelelő ütemben közelítsen a GDP 60%-ának megfelelő referenciaértékhez.

A túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbítása

Mely országokról van szó? Miben nyilvánul meg az új költségvetési kiigazítási pálya?

Spanyolország

A Bizottság javasolja a Spanyolország esetében meghatározott határidő két évvel való meghosszabbítását, ily módon az országnak 2016-ig kellene megszüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt. Spanyolország strukturális költségvetési egyenlegének – a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése alapján – 2013-ban a GDP 1,1%-ával, 2014-ben a GDP 0,8%-ával, 2015-ben a GDP 0,8%-ával, míg 2016-ban a GDP 1,2%-ával kell javulnia annak érdekében, hogy az államháztartási hiány 2016-ra a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen. A vonatkozó államháztartási hiány tekintetében 2013-ra a GDP 6,5%-át, 2014-re a GDP 5,8%-át, 2015-re a GDP 4,2%-át, míg 2016-ra a GDP 2,8%-át kitevő hiánycélt kell meghatározni.

Franciaország

A Bizottság javasolja a Tanácsnak a Franciaország tekintetében meghatározott határidő két évvel való meghosszabbítását, ily módon az országnak legkésőbb 2015-ig kellene megszüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt. Franciaországnak 2013-ban a GDP 3,9%-ának, 2014-ben a GDP 3,6%-ának, 2015-ben pedig a GDP 2,8%-ának megfelelő államháztartási hiánycélt kell teljesítenie, ami a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi (2015-ig kiterjesztett) előrejelzését alapul véve a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 1,3%-ával, 2014-ben a GDP 0,8%-ával, míg 2015-ben a GDP 0,8%-ával történő javulásának felel meg.

Hollandia

A Bizottság javasolja a Hollandia esetében meghatározott határidő egy évvel történő meghosszabbítását, ily módon az országnak legkésőbb 2014-ig kellene megszüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt. Hollandiának 2013-ban a GDP 3,6%-ának, 2014-ben pedig a GDP 2,8%-ának megfelelő államháztartási hiánycélt kell teljesítenie, ami megfelel a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 0,6%-ával, 2014-ben pedig a GDP 0,7%-ával történő éves javulásának.

Lengyelország

A Bizottság javasolja a Lengyelország tekintetében meghatározott határidő két évvel történő meghosszabbítását, ily módon az országnak legkésőbb 2014-re kellene megszüntetnie a túlzott hiányt. Lengyelországnak 2013-ban a GDP 3,6%-ának, 2014-ben pedig a GDP 3,0%-ának megfelelő államháztartási hiánycélt kell teljesítenie, ami a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzését alapul véve a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 0,8%-ával, 2014-ben pedig a GDP 1,3%-ával történő javulásának felel meg.

Portugália

A Bizottság javasolja a Portugália esetében meghatározott határidő egy évvel való meghosszabbítását, ily módon az országnak 2015-ig kellene megszüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt. A portugál kormánynak 2013-ban a GDP 5,5%-ának, 2014-ben a GDP 4,0%-ának, 2015-ben pedig a GDP 2,5%-ának megfelelő államháztartási hiánycélt kell teljesítenie, ami a Bizottság szolgálatai által Portugália gazdasági kilátásaira vonatkozóan kiadott legfrissebb, 2013. májusi elemzését alapul véve a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 0,6%-ával, 2014-ben a GDP 1,4%-ával, 2015-ben pedig a GDP 0,5%-ával történő javulásának felel meg.

Szlovénia

A Bizottság javasolja a Szlovénia esetében meghatározott határidő két évvel való meghosszabbítását, így az országnak 2015-re kell megszüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt. Szlovéniának 2013-ban a GDP 4,9%-ának (a GDP 1,2%-át kitevő, a két legnagyobb bank feltőkésítésére szolgáló egyszeri kiadásokat leszámítva a GDP 3,7%-ának), 2014-ben a GDP 3,3%-ának, 2015-ben pedig a GDP 2,5%-ának megfelelő államháztartási hiánycélt kell teljesítenie. Ez a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi, aktualizált előrejelzését alapul véve megfelel a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 0,75%-ával, 2014-ben a GDP 0,5%-ával, 2015-ben pedig a GDP 0,5%-ával történő éves javulásának, amely előfeltétele annak, hogy az államháztartási hiány 2015-re a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen.

Milyen feltételei vannak a túlzott hiány megszüntetésére meghatározott időtartam meghosszabbításának?

A tagállamok számára a túlzott hiány kiigazítására meghatározott időtartam a következő két feltétel teljesülése esetén hosszabbítható meg a túlzotthiány-eljárás felgyorsítása nélkül:

  1. Olyan, a túlzotthiány-eljárás által érintett tagállamra jelentős negatív hatással járó, váratlan gazdasági eseményre került sor, amelynek következtében a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő nem tartható.

  2. A tagállam hatékony intézkedéseket hozott a Tanács ajánlásának vagy felszólításának való megfelelés érdekében.

Az adott tagállamról akkor állítható, hogy hatékony intézkedéseket hozott, ha ennek során mind a szükséges intézkedések, mind a költségvetés végrehajtása szempontjából betartotta a Tanács ajánlását. Abban az esetben, ha a névleges teljesítménycélok nem teljesültek, sor kerül a strukturális erőfeszítések alapos elemzésére (a strukturális egyenleg változása alapján, vagyis a gazdasági ciklus hatásait és az egyszeri és átmeneti intézkedéseket figyelmen kívül hagyó, nettó költségvetési egyenleget tekintetbe véve) annak megállapítása érdekében, hogy a tagállam által elfogadott intézkedések megfelelnek-e az előírt mértéknek.

Amikor valamely tagállam a hatékony intézkedések meghozatala ellenére, előre nem látható, az államháztartásra jelentős negatív következményekkel járó események miatt nem tudja tartani a határidőt, a Tanács úgy határozhat, hogy felülvizsgált ajánlást fogad el, és meghosszabbítja a túlzott hiány kiigazítására meghatározott határidőt.

Milyen jogalapon nyugszik a meghosszabbításra szolgáló eljárás?

A jogalap az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése, amely kimondja, hogy a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, felülvizsgált ajánlást fogadhat el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerint, ha az adott tagállam hatékony intézkedéseket hozott, ugyanakkor előre nem látható, az államháztartásra jelentős negatív hatással járó, kedvezőtlen gazdasági események merültek fel.

Melyek a következő lépések?

A Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács 2013. október 1-jében határozza meg Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia számára azt a határidőt, ameddig az adott tagállamnak hatékony intézkedéseket kell tennie (azaz közzétenni vagy meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiány kiigazítása során), továbbá ameddig az érintett tagállamnak részletesen be kell számolnia az egyes célkitűzések elérésére tervezett konszolidációs stratégiájáról. Portugália esetében a gazdasági kiigazítási programhoz kapcsolódó feltételek alkalmazandók.

Mi történik, ha az országok nem tesznek hatékony intézkedéseket?

Az eredményes intézkedések megtételére meghatározott határidő elteltét követően a Bizottság értékeli a megtett intézkedéseket, majd közli a Tanáccsal megállapításait. Abban az esetben, ha az értékelés kedvezőtlen, a Bizottság javasolni fogja, hogy a Tanács hozzon határozatot arról, hogy nem történt intézkedés (a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése). Ebben az esetben az euróövezeti tagállamok tekintetében a Bizottság javasolja továbbá a Tanácsnak, hogy gyorsítsa fel a túlzott hiány esetén követendő eljárást, azaz szólítsa fel az érintett tagállamot a megfelelő intézkedések meghozatalára (a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése).

A Belgium esetében folyamatban lévő, túlzott hiány esetén követendő eljárás felgyorsítása

Mit ajánl a Bizottság Belgium esetében?

A Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács a 126. cikk (8) bekezdése értelmében hozzon határozatot, miszerint Belgium nem tett hatékony intézkedéseket a Tanács 2009. december 2-án, a 126. cikk (7) bekezdése értelmében kiadott ajánlására válaszul, és a 126. cikk (9) bekezdése alapján határozatban szólítsa fel Belgiumot azoknak az intézkedéseknek a meghozatalára, amelyek segítségével a túlzott hiány kiigazítására 2013-ban sor kerül.

Miért vonta le a Bizottság azt a következtetést, hogy Belgium nem hozott hatékony intézkedéseket?

A túlzott hiány esetén követendő eljárás Belgium esetében 2009-ben indult, ekkor a túlzott hiány megszüntetésének határidejét 2012-ben határozták meg. A 2012. évi hiány azonban a GDP 3,9 %-ának felelt meg. Belgium tehát nem hajtotta végre a túlzott hiány korrekcióját a Tanács által javasolt időpontig. Ez részben annak volt betudható, hogy 2012 végén a Dexia sürgős feltőkésítése vált szükségessé, és ez a GDP 0,8 %-ának megfelelő negatív hatással volt az államháztartási hiányra. Mindazonáltal a határidő e művelet nélkül sem lett volna tartható.

Az átlagos éves költségvetési erőfeszítés mértéke 2010 óta a becslések szerint a GDP 0,3%-ának felel meg, ami jóval alacsonyabb, mint a Tanács által ajánlott, a GDP 0,75%-át kitevő erőfeszítés. Az átlagos költségvetési erőfeszítés még a felülvizsgált növekedési potenciál és a bevételek alakulásának hatásait figyelembe vevő korrekciót követően is csupán az ajánlott mérték felének felel meg.

Az eredetileg meghatározott 2013-as költségvetés, valamint a 2013. márciusi költségvetési ellenőrzés keretében tett intézkedések következtében várható, hogy a hiány 2013-ban a GDP 3%-a alá csökken. Azonban a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint a Szerződésben foglalt referenciaérték átlépését megakadályozó biztonsági mozgástér igen szűk. Ezen túlmenően, a kiigazítás jelenleg nem fenntartható. Ezért a 2013-as hiány további, a GDP 2,7%-ának megfelelő szintre való csökkentésére van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az államháztartási egyenleg tartós javulását.

Mit takar a Belgiumra vonatkozó új kiigazítási pálya?

A Bizottság által a Tanácsnak javasolt határozat értelmében Belgiumnak 2013-ra meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt, és az országnak a GDP 2,7%-ára kell csökkentenie kell az államháztartási hiányt. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzését alapul véve ez megfelel a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 1%-ával történő javulásának.

Belgium legkésőbb 2013. szeptember 21-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben bemutatja az e határozatnak való megfelelést szolgáló intézkedéseket. A Bizottság értékelni fogja a jelentésben felvázolt, a túlzott hiány megszüntetésére tett előrelépést.

Általános célkitűzések

Mi a következő lépés?

A mai napon tett ajánlásokat a pénzügyminiszterek az ECOFIN Tanács június 21-én, Luxembourgban tartandó ülésén fogják megvitatni.

Melyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás főbb jellemzői?

A túlzott hiány esetén követendő eljárás az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ, 126. cikk) meghatározott, szabályokon alapuló folyamat, amely annak biztosítására szolgál, hogy a tagállamok kiigazítsák a jelentős költségvetés-politikai hibáikat. A Szerződés két alapvető referenciaértéket határoz meg, amelyek megsértése indokolttá teheti a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását: egyrészt az államháztartási hiányt (legfeljebb a GDP 3%-a), másrészt az államadósság bruttó értékét (legfeljebb a GDP 60%-a). A túlzott hiány korrekciójának biztosítására a túlzotthiány-eljárás hatálya alá eső tagállamok esetében a Tanács bizonyos határidőn belül teljesítendő ajánlásokat határoz meg.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás különböző lépéseit a Szerződés sorolja fel, és a Stabilitási és Növekedési Paktumra vonatkozó jogszabályok (1467/97/EK rendelet) határozzák meg részletesen. A túlzott hiány esetén követendő eljárás megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágának, amely kiegészül a 1466/97/EK rendeletben meghatározott prevenciós ággal – ez felügyeleti eljárásokat foglal magában, továbbá biztosítja a gazdaságpolitikák összehangolását és a költségvetés fenntarthatósága felé tett előrehaladást.

A túlzott hiány esetén követendő eljárást nemrégiben – az uniós gazdasági kormányzási struktúra átalakításának részeként, a gazdasági válságra adott válaszul – megerősítették. Különösen a gazdasági kormányzásról szóló jogszabályokat tartalmazó ún. hatos csomag járult hozzá nagy mértékben az Unió gazdasági és költségvetési felügyeletének megreformálásához (MEMO/11/898).

A túlzott hiány esetén követendő eljárás hatálya alatt álló, kiigazítási programban részt vevő országok

Jelenleg túlzott hiány esetén követendő eljárás van folyamatban Görögország, Írország, Portugália és Ciprus vonatkozásában. Ugyanakkor meghatározásra kerültek olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzési és jelentéstételi követelményeknek való kétszeres megfelelés elkerülését. A Bizottság már alkalmazza a fenti elvet, amelyet a kettes csomagra vonatkozó, május 30-án hatályba lépő rendelet fog megerősíteni (MEMO/13/196). A két rendeletet tartalmazó kettes csomag általános célja, hogy az euróövezetben tovább erősödjön a költségvetési felügyelet és a gazdasági és költségvetési politika koordinációja. A túlzott hiány esetén követendő eljárással ellentétben a makrogazdasági egyensúlyhiányok esetén követendő eljárás nem terjed ki olyan tagállamokra, amelyek a kiigazítási program hatálya alá tartoznak.

További információ:

http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/corrective_arm/index_en.htm.

1 :

A hatos csomagra vonatkozó, 2011 decemberében hatályba lépett jogszabályok szerint amennyiben egy túlzotthiány-eljárás hatálya alatt álló ország tekintetében megszüntetik az eljárást, az adósságrátára vonatkozó kritérium teljes körű alkalmazását megelőzően hároméves átmeneti időszakot biztosítanak az adott tagállam számára, amely időszak során a tagállamnak mindazonáltal kellő előrehaladást kell elérnie az adósságra vonatkozó referenciaérték teljesítése felé. A referenciaérték elérése felé tett előrelépések kedvezőtlen értékelése a 126. cikk (3) bekezdésének megfelelő bizottsági jelentést eredményez, amely egy új, túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását vonhatja maga után. Málta esetében az adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértéknek való megfelelés tekintetében meghatározott átmeneti időszak 2012-ben indult. A Bizottság értékelése szerint a Málta által 2012-ben tett strukturális erőfeszítések nem feleltek meg az átmeneti időszakra vonatkozó követelményeknek.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site