Navigation path

Left navigation

Additional tools

Tengeri kikötők: kihívások 2030-ig

European Commission - MEMO/13/448   23/05/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2013. május 23.

Tengeri kikötők: kihívások 2030-ig

Adatok a kikötők jelentőségéről

  1. A kikötők központi szerepet játszanak az európai szállítási ágazatban, jelentősen hozzájárulnak Európa versenyképességéhez, valamint komoly lehetőséget jelentenek a munkahelyteremtés és a beruházások szempontjából.

  2. Az európai kikötők a kontinens kapui. A nem uniós áruk 74%-át kikötők érintésével szállítják. A kikötők ugyanilyen fontosak az Európán belüli kereskedelemben is: az unión belül szállított áruk 37%-a és évi 385 millió utas halad át rajtuk.

  3. Az unió mintegy 70 000 km hosszúságú tengerpartja mentén több mint 1200 kereskedelmi kikötő működik. Ezzel Európa a világ kikötőkkel legsűrűbben ellátott térségei közé tartozik.

  4. 2011-ben megközelítőleg 3,7 milliárd tonnányi rakomány haladt át a kontinens kikötőin, és ehhez több mint 60 000 alkalommal kötöttek ki kereskedelmi hajók Európában. Mindebből 70% volt az ömlesztett rakomány, 18% a konténeres és 7% a ro-ro típusú szállítás (a hajóra felgördített, majd onnan legördített rakomány) aránya, a fennmaradó részt az általános teherszállítás tette ki.

  5. Az EU kikötői ipara több szinten is jelentős hatással van a foglalkoztatásra és a gazdaságra: magában a kikötői ágazatban (közvetlen hatások), az ellátási lánc alsóbb szakaszaiban (közvetett hatások) és a tágabb uniós gazdaságban (kiváltott hatások). A kikötők számos ipari tevékenység, többek között petrolkémiai, acél-, gépjármű- és energiaipari termelés, illetve forgalmazás helyszínéül is szolgálnak. Emellett központi szerepet játszanak a szélesebb értelemben vett tengerészeti ágazat gazdasági tevékenységében is, beleértve a hajógyárakat, a tengerészeti felszerelések, a daruk és a végberendezések gyártását, a hajómentéssel foglalkozó cégeket, a nyílt tengeri tevékenységekkel foglalkozó cégeket, a tengeri építéssel vagy kotrással foglalkozó vállalatokat, a tengerészeti támaszpontokat stb.

  6. Egyes esetekben, például Hollandiában a kikötői tevékenységek GDP-hez való hozzájárulása a 3%-ot is elérheti.

  7. A kikötői tevékenységek közvetlen hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra, a beáramló beruházásokra és a GDP növekedésére. A tengerparttal rendelkező 22 uniós állam 2200 kikötői üzemeltetője jelenleg mintegy 110 000 kikötői munkásnak ad munkát. A karbantartással, a tengeri infrastruktúra üzemeltetésével, a hajók működtetésével és szolgáltatásaival, a szárazföldi szállítással, logisztikai tevékenységekkel, árufuvarozási szolgáltatásokkal (például szállítmányozással és vámügynöki közvetítéssel) foglalkozó munkavállalók száma pedig ezt is jóval meghaladja. A kikötők így közvetlenül 1,5 millió munkahelyet tartanak fent1, a közvetett állásokat is beleszámítva pedig összesen 3 millió embernek adnak munkát a tengerparttal rendelkező 22 tagállamban.

  8. A kikötői szolgáltatások költsége és színvonala fontos tényező az európai gazdaság szempontjából. A kikötői költségek jelentős részt képviselhetnek a logisztikai lánc teljes költségében. A szállítmánykezelés, a kikötői illeték és a kikötői tengeri szolgáltatások költsége a háztól házig számított, összes logisztikai költség akár 4060%-át is elérheti a rövid távú tengeri áruszállítást végző cégeknél.

  9. Európa kikötői azonban három jelentős kihívás állnak.

  10. 2030-ra várhatóan 50%-kal fog nőni az EU kikötőiben kezelt szállítmányok mennyisége. Ez a növekedés a gazdaság és a munkahelyek száma szempontjából is bővülési lehetőség: a Bizottság számításai alapján 2030-ig 110165 ezer új munkahely jöhet létre a kikötőkben. Ehhez azonban alkalmazkodni kell a megnövekedett forgalomhoz.

  11. A kereskedelem napjainkban alapvető változásokon megy át. Az új generációs konténerhajók például akár 18 000 konténer szállítására is képesek. Ha ezt teherautókra helyeznénk, Rotterdamtól Párizsig érő kocsisort kapnánk.

  12. Európa kikötői között emellett igen jelentős teljesítménybeli különbségek is vannak. Jelenleg a három legjobban teljesítő európai kikötő, Antwerpen, Hamburg és Rotterdam fogadja az Európába tengeren érkező áruk egyötödét. A teljesítménykülönbség a hatékonyság nagymértékű csökkenésével jár, többek között hosszabb utakhoz, jelentős kerülőkhöz, időigényesebb tengeri és szárazföldi szállításhoz, a közlekedési kibocsátások növekedéséhez és az uniós polgárokat, illetve gazdaságot hátráltató torlódások gyakoribbá válásához vezet. Megfelelő intézkedések nélkül a forgalom növekedése tovább fog rontani a jelenlegi helyzeten.

Miért éppen 319 uniós kikötőről van szó?

A Bizottság 319 olyan európai tengeri kikötőt talált, amely kulcsfontosságú a belső piac és az európai gazdaság hatékony működéséhez2 (lásd a TEN-T iránymutatásokat), ezen belül pedig 83 „törzshálózati” kikötőt jelölt ki3. A Bizottság vizsgálata azért erre a 319 kikötőre koncentrál, mivel ezek kezelik az uniós kikötőkön áthaladó áruk 96%-át, illetve ezeken halad át a tengeri utasok 93%-a, így alapul szolgálhatnak egy magas színvonalon működő európai kikötőhálózat létrehozásához.

A kikötőkre váró legfőbb kihívások

Jelentős növekedési kilátások

2030-ig még a legvisszafogottabb gazdasági növekedéssel számoló előrejelzések szerint is 50%-kal fog nőni a kikötői rakományok mennyisége, a gyorsan fejlődő konténerszállítás pedig várhatóan még gyorsabban fog bővülni.

A várható növekedéshez csak úgy lehet alkalmazkodni, ha még ma megszületnek az ehhez kapcsolódó döntések melyek hatásait majd 515 múlva lehet érzékelni. Elsőként megfelelő szabályozási keretre van szükség annak érdekében, hogy vonzó befektetői környezet alakuljon ki, ezt követően pedig időt kell hagyni a tervezési és fejlesztési munkálatok elvégzésére. A nagyszabású infrastrukturális projektek kivitelezése ugyanis általában 15 évet vesz igénybe.

Ha az EU nem cselekszik a lehető legrövidebb időn belül, a torlódásokkal járó kockázatok és az igen magas külső költségek veszélybe sodorhatják a gazdasági növekedést különösen a kikötővárosokban és -térségekben, valamint a velük kapcsolatban álló hátországban.

Strukturális teljesítménybeli különbségek Európában

A kikötők hatékonysága Európa-szerte igencsak változó: nem minden uniós kikötő teljesít ugyanolyan szinten, az utóbbi években pedig tovább nőtt a különbség az új logisztikai és gazdasági követelményekhez alkalmazkodó és az ezt elmulasztó kikötők között. Sok európai kikötő kimagaslóan teljesít, és magas színvonalú szolgáltatásokat kínál. Egy lánc azonban csak annyira lehet erős, amennyire a leggyengébb láncszeme: ha bizonyos kikötők nem teljesítenek megfelelően vagy strukturális hanyatlásnak indulnak, az az egész európai közlekedési hálózat és gazdaság működését is befolyásolja.

  1. A teljesítménykülönbség többek között kerülőkhöz, időigényesebb tengeri és szárazföldi szállításhoz, a közlekedési kibocsátások növekedéséhez és az uniós polgárokat, illetve gazdaságot hátráltató torlódások gyakoribbá válásához vezet.

  2. Mindez a jól teljesítő kikötők gazdasági lehetőségeire is negatívan hat, mivel az alacsonyabb színvonalon működő kikötők régióival nem fognak tudni rövid távú tengeri szállítási kapcsolatokat kialakítani (vagy hozzájárulni ezek forgalmához).

  3. A különbség emellett aláássa az EU és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a rövid távú tengeri szállítást a zsúfolt területeken áthaladó szárazföldi szállítás valódi alternatívájává tegyék.

  4. Mindent figyelembe véve tehát ez a teljesítménybeli különbség károsan hat a transzeurópai közlekedési hálózat hatékonyságára és fenntarthatóságára, valamint az egész Európai Unió versenyképességére is.

Alapvető változások a hajózás területén

A kikötőknek alkalmazkodniuk kell az iparág változó követelményeihez:

  1. Napjainkban egyre nagyobbak és összetettebbek a flották: megjelentek az ultranagy konténerszállító hajók, valamint a ro-ro kompok és a gázszállító hajók új típusai is. A nagyobb hajók miatt a csúcskapacitást is bővíteni kell, ha nagyobb rakomány vagy megnövekedett számú utas érkezik a kikötőbe. A CMA vállalat tulajdonában lévő, 2012 novemberében vízre bocsátott „Marco Polo” például 396 méter hosszú és 16 000 konténer szállítására alkalmas. A Maersk vállalat eközben 2015-re 20 hajóra adott le rendelést, melyek mindegyikén 18 000 konténer fog elférni. Ez a mennyiség egy 280 kilométer hosszú (Rotterdamtól Düsseldorfig tartó) tehervonat rakományának felel meg.

  2. A nagyobb hajók rövid tengeri szállításokra és bekötő szolgáltatásokra való alkalmazása miatt új szükségletek fognak jelentkezni az energiahatékonyság, az üzemanyagok alternatív tárolása és a környezeti teljesítmény terén (cseppfolyósított földgáz, cold ironing4)

  3. A legújabb logisztikai és elosztórendszerekkel kapcsolatos tendenciák több magas hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatást képesek a kikötők területére vonzani (ami a kikötőkön belüli verseny és a díjszabási rendszerek szabályai szempontjából bír jelentőséggel).

  4. Az energiakereskedelem is változik: eltolódás a kőolaj és a finomított kőolajalapú termékek irányából a gáz felé; nagy teljesítményű gázosító berendezések iránti igény a kikötőkben; a száraz biomassza és a szén-dioxid szállításának és tárolásának lehetősége; a parti villamos energia alkalmazása.

Az új javaslatok

Támogatnunk kell a kikötőket szolgáltatásaik megújításában, javítanunk kell a kikötők közötti kapcsolatokat, és biztosítanunk kell, hogy minden kikötő a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassa. Ez azt jelenti, hogy a leszakadó kikötőket fel kell zárkóztatni a jobban teljesítők szintjére. Mindehhez hozzáállásbeli változásra és a jól teljesítő kikötők gyakorlatainak elsajátítására van szükség.

A Bizottság becslései alapján a kezdeményezés 2030-ig 10 milliárd eurónyi megtakarítást jelenthet az EU gazdasága számára, és csaknem 7%-kal csökkentheti a kikötői költségeket.

Hatékonyabb kikötők

A Bizottság új, átlátható és nyitott eljárások bevezetését javasolja a kikötői szolgáltatók kiválasztásához. Ezek az eljárások olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek megakadályoznák a kizárólagos jogokkal rendelkező üzemeltetők által okozott esetleges ártorzulást. Biztosítani kell a kikötői szolgáltatások nyílt versenyét, és fokozni kell a versenyt azokban a kikötőkben, ahol ez eddig nem volt jellemző, így az üzemeltetők jobb és megbízhatóbb szolgáltatások nyújtására fognak kényszerülni. Mindez a II. egységes piaci intézkedéscsomagban is kiemelt célként szerepel. A kikötőkre vonatkozó javaslat megkülönböztetés nélkül alkalmazza a szolgáltatásnyújtás szabadságának általános alapelvét, így összhangot teremt a kikötői ágazat és a többi szállítási mód, illetve a belső piac működése között.

Az ügyfelek igényeinek fokozottabb figyelembevétele érdekében a javaslat egy tanácsadó bizottság felállítását indítványozza. A részletek kidolgozása a helyi körülményeknek megfelelően történne, így a helyi kikötői közösségek élvezhetnék a jobb koordináció és a kiegyensúlyozottabb gazdasági környezet előnyeit. Emellett a kikötői közösség egésze ügyfélközpontúbbá válna, és az ágazat minden olyan eszközzel rendelkezne, amely lehetővé teszi a kikötőkbe érkező hajók és a hátországbeli felhasználók számára nyújtott szolgáltatások színvonalának javítását.

A javaslat nem tartalmaz szállítmánykezelési és személyszállítási szabályokat, az ezekre vonatkozó eljárásokat a koncessziók odaítéléséről szóló irányelv fogja meghatározni (lásd a 3. intézkedést). A javaslat azonban az ezeken a területeken működő szolgáltatók számára is előnyös, mivel átláthatóbb gazdasági környezetet teremt, így lehetőséget nyújt a kikötők jobb működésében való aktív részvételre.

Jobb kapcsolatok a hátországgal

Ahhoz, hogy Európa kikötői képesek legyenek a fejlődésre és a változásokhoz való alkalmazkodásra, jobb kapcsolatokra van szükség a szélesebb értelemben vett közlekedési hálózattal.

Az új TEN-T iránymutatások 319 kikötőt határoznak meg kulcsfontosságúként a belső piac és az európai gazdaság működése szempontjából (83 kikötő tartozik a TEN-T törzshálózatába, 239 pedig az átfogó hálózatba). Az európai közlekedés modern logisztikai műveletek révén történő továbbfejlesztése szempontjából ez a 319 kikötő bír döntő jelentőséggel. Mint a „tengeri autópályák” két végén elhelyezkedő modális csomópontok, a kikötők a szárazföldi szállítás alternatívájaként szolgáló rövid távú tengeri szállítás fejlesztése tekintetében is kiemelten fontosak bizonyos régiókban, elsősorban a Földközi-tenger partvidékén. A Bizottság számításai szerint a kezdeményezés további 4–8% növekedést generálna a rövid távú tengeri szállításban és számos új munkahely létrejöttéhez vezetne.

Ezek a TEN-T kikötők uniós szinten hoznak létre hozzáadott értéket, amit a helyi és regionális kikötők fognak kiegészíteni.

A befektetési környezet fejlesztése

A javaslat nagyobb szabadságot biztosít a kikötőknek a díjak meghatározásában, és megerősíti az állami finanszírozás átláthatóságát.

A javaslat alapján a kikötői hatóságok nagyobb hatáskört kapnának, különösen a díjszabás és a források elosztása terén. Azáltal, hogy a kikötői hatóságoknak szélesebb hatáskörük lesz, és maguk határozhatják meg, illetve szedhetik be az infrastrukturális díjakat, több lehetőséghez is jutnak egy adott kikötő színvonalas működtetésére.

A javaslatok ezenkívül nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé a kikötők környezeti teljesítményének figyelembevételére. Az elkövetkező években a hajók és a kikötői infrastruktúra működtetése során a tiszta technológiák alkalmazását ösztönözve javítani lehet a kikötők környezeti teljesítményét. A kikötői hatóságoknak fel kell készülniük ezen új kihívások kezelésére.

A kikötők nagyobb igazgatási önállóságát egy független ellenőrző hatóság tevékenysége fogja kiegyensúlyozni, melynek feladata a tisztességes verseny és a kikötői fejlesztések koordinációjának nemzeti és európai szintű ellenőrzése lesz.

A javaslat emellett kiemeli, hogy szükség van az állami források felhasználásának átláthatóvá tételére. Ennek révén világosan látható lesz, mire költik a közpénzeket, valamint elkerülhetők a verseny torzulásai is. A pontosan meghatározott átláthatósági szabályok alaposabb vizsgálatot fognak lehetővé tenni bizonyos jelenlegi gyakorlatok tekintetében. Mindez ösztönzően fog hatni a magánbefektetésekre, melyeknek alapvető feltétele a jogbiztonság és a hosszú távú kiszámíthatóság. Napjainkban az egyre szűkebben rendelkezésre álló állami források miatt ugyanis különösen fontos a kiegészítő magánbefektetések biztosítása.

Szociális párbeszéd: megfelelő munkakörülmények biztosítása

A kikötők nem képesek megfelelően képzett és gyakorlott munkaerő nélkül működni. A Bizottság becslései szerint a kikötői tevékenység növekedése közvetlenül megközelítőleg 70 ezer új munkahelyet5 hozhat létre 2030-ig. A modern kikötői szolgáltatások és a környezetvédelem szempontjai ennélfogva elválaszthatatlanok a modern munkaszervezés és a szociális szabályozás kérdéskörétől.

Idén júniusban ezért a Bizottság létre fogja hozni a kikötőkkel kapcsolatos szociális párbeszédért felelős bizottságot, melynek keretein belül a munkavállalóknak és a munkaadóknak lehetőségük lesz munkaügyi kérdések megvitatására és megállapodások megkötésére. A Bizottság technikai és adminisztratív támogatást fog nyújtani ezen bizottság munkájához és 2016-ban értékelni fogja az előrehaladását.

A bizottság elsőként az egészség, a biztonság, a képzés és az oktatás kérdéseit fogja megtárgyalni. Az ezeken a területeken elért megállapodások később a jogalkotási javaslatok részét fogják képezni.

A Bizottság által javasolt cselekvési terv

A kikötőkre vonatkozó új jogalkotási javaslat a Bizottság nagyobb ívű cselekvési tervének részét képezi. A Bizottság hosszas egyeztetési folyamat után állt elő kezdeményezésével, amely az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó intézkedéseket tartalmazó jogalkotási javaslatból, és a kikötőkkel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében a következő években a Bizottság által végrehajtandó további nyolc intézkedésből áll.

1. intézkedés

A TEN-T hálózat fejlesztésére vonatkozó új iránymutatásokban tervezett folyosóstruktúrák alkalmazásával annak meghatározása, hogy mely beruházások kiemelten fontosak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretein belül a kikötők és a vasúti, a folyami és a közúti hálózatok összekapcsolása szempontjából. Emellett a forgalommal kapcsolatos információszolgáltatásra kell ösztönözni a kikötőket, melynek révén lehetővé válik az intermodális logisztikai szervezés fejlesztése.

2. intézkedés

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kereteiben támogatott szállítási projektek és a TEN-T közötti összhang megerősítése, előnyben részesítve a kikötői hozzáférésre és a hátországgal való kapcsolatokra vonatkozó projekteket. Ugyanilyen következetesen kell befektetni a más uniós forrásból származó pénzeket is, például az EBB-nél elérhető kölcsönöket és az egyéb EU-s hitellehetőségeket is.

3. intézkedés

Annak ellenőrzése, hogy a leendő koncessziós irányelvet megfelelően alkalmazzák-e a kikötői koncessziókra és közbeszerzési szerződésekre. Azon szerződések esetében, melyekre nem vonatkoznak ezek az irányelvek, ellenőrizni kell, hogy a Bíróság értelmezésének megfelelően érvényesülnek-e a Szerződés egyenlő bánásmódról és átláthatóságról szóló alapelvei a kikötői ágazatban.

4. intézkedés

A kikötői adminisztráció egyszerűsítésének támogatása, ennek keretében pedig az alábbi kezdeményezések eredményeinek a gyakorlatba való átültetése:

  1. - „kék övezet”: a kikötői vámeljárások egyszerűsítése;

  2. - a „nemzeti egyablakos ügyintézés” egységes és következetes alkalmazása;

  3. - „e-tengerészet”: elektronikus információk használata az adminisztratív terhek csökkentése és a gazdasági tevékenység elősegítése érdekében; valamint

  4. - „e-fuvarozás”: a multimodális logisztikai lánc szereplői közötti információcsere támogatása és a kikötők, mint fontos multimodális platformok hatékonyságának növelése.

5. intézkedés

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának pontosítása a kikötői ágazatban: a Bizottság jelenleg az állami támogatásokra vonatkozó szabályok megújításán dolgozik minden gazdasági ágazat tekintetében. 2013 végéig a Bizottság pontosítani fogja a támogatás fogalmát az infrastrukturális finanszírozás vonatkozásában, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát is.

6. intézkedés

A változásokhoz való alkalmazkodás, az Európai Szociális Párbeszéd keretén belül a szociális partnerekkel folytatott egyeztetésnek megfelelően: az uniós szociális partnerek már megállapodtak az eljárási szabályokban és a nyitott közös munkaprogramban, ez alapján várhatóan 2013. június 19-én alakulhat meg a bizottság hivatalosan. A Bizottság támogatni fogja a bizottság munkáját és 2016-ban értékelni fogja az előrehaladását.

7. intézkedés

Az innováció elősegítése, a teljesítmény figyelemmel kísérése, valamint az emberi erőforrásokkal kapcsolatos igények, többek között az egészségi, biztonsági, képzési és képesítési kérdések megvizsgálása és megvitatása az uniós kikötőkben: 2013-ban a szállításra vonatkozó 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban a Bizottság két uniós szintű projektet fog elindítani ezen kérdések megvizsgálása érdekében.

8. intézkedés

A kikötői infrastrukturális díjak környezetvédelmi szempontból való súlyozásának következetesebb alkalmazása: a Bizottság 2015-ig javasolni fogja a környezetvédelmi alapú díjszabás alapelveinek lefektetését és elő fogja segíteni a bevált gyakorlatok megosztását.

További információk

IP/13/451

http://ec.europa.eu/transport

A 319 legfőbb uniós kikötő listája országonkénti bontásban

1. MELLÉKLET – A FŐBB ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK

Európa 20 legfőbb teherkikötője az áthaladó rakomány tömege (tonna) alapján (2011). Lásd még az alábbi ábrát.

Európa 20 legfőbb teherkikötője

Az áthaladó rakomány tömege, millió tonna (2011)

1

Rotterdam

370,3

2

Antwerpen

168,5

3

Hamburg

114,4

4

Marseille

84,5

5

Algeciras

68,8

6

Le Havre

63,4

7

Amszterdam

59,6

8

Immingham

57,2

9

Bremerhaven

55,9

10

Valencia

54,2

11

London

48,8

12

Milford Haven

48,7

13

Genova

42,4

14

Trieszt

41,8

15

Göteborg

41,3

16

Taranto

41,2

17

Dunkerque

40,8

18

Southampton

37,9

19

Tallinn

36,0

20

A Tees folyó torkolatánál fekvő kikötő és Hartlepool

35,2

Ábra: Európa 20 legfőbb teherkikötője és egyéb fontos teherkikötők az áthaladó rakomány tömege (tonna) alapján (2011)

Forrás: Eurostat

3 :

A TEN-T hálózat két szintből áll: 1) a 2030-ra elkészülő átfogó hálózat az egész EU-t teljes körűen le fogja fedni és biztosítani fogja, hogy valamennyi régió elérhető legyen; 2) az átfogó hálózatba illeszkedő törzshálózat a TEN-T legfontosabb csomópontjait fogja tartalmazni és 2050-re lesz kész. A TEN-T kikötők kiválasztásának részletes kritériumai a TEN-T hálózatra vonatkozó javaslatban olvashatók (COM(2011) 650 végleges/2). A TEN-T kikötők végső száma a jelenleg zajló rendes jogalkotási eljárás eredményétől függ.

4 :

Cold ironing, vagyis a parti villamos energia alkalmazása esetén a hajón lévő generátor használata helyett a hajók összekapcsolódnak és megosztják a villamos energiát.

5 :

A közvetett és kiváltott hatásokat is figyelembe véve még több új munkahellyel lehet számolni.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website