Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Áprilisi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések

Commission Européenne - MEMO/13/375   25/04/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT EL ET LT PL SK SL RO

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2013. április 25.

Áprilisi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések

ÉGHAJLATPOLITIKA

DIGITÁLIS POLITIKA

FOGLALKOZTATÁS

ENERGIAÜGY

KÖRNYEZETVÉDELEM

A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

KÖZLEKEDÉS

EGÉSZSÉGÜGY ÉS FOGYASZTÓPOLITIKA

ADÓÜGYEK ÉS VÁMUNIÓ

1

CY

1

1

DE

1

1

DK

1

EE

1

EL

1

1

ES

1

1

1

HU

1

IE

1

IT

1

LT

1

LU

1

NL

1

PL

1

RO

1

SI

1

SK

1

UK

1

1

A kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó e havi döntési csomagja keretében az Európai Bizottság keresetet indít azon tagállamok ellen, amelyek nem tettek maradéktalanul eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezek a több ágazatot érintő döntések arra irányulnak, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását a polgárok és a vállalkozások érdekében.

A Bizottság a mai napon 141 határozatot hozott, köztük 20 indokolással ellátott véleményt, és 4 keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb határozatokat. A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban további információk a MEMO/12/12 dokumentumban találhatók.

  1. Bírósági keresetek

  1. Állatjólét: a Bizottság keresetet indít GÖRÖGORSZÁGGAL és OLASZORSZÁGGAL szemben az Európai Unió Bíróságán a tojótyúkketrecek használatára vonatkozó tilalom végrehajtásának elmulasztása miatt

A mai napon az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít az Európai Bíróság előtt Görögország és Olaszország ellen amiatt, hogy az említett országok nem alkalmazzák megfelelően a fel nem javított ketrecek (hagyományos tojóketrecek) betiltásáról szóló, 1999/74/EK irányelvet.

A hagyományos ketrecek betiltására vonatkozó politikai döntés 1999-ben született. Tizenkét év állt Görögország és Olaszország rendelkezésére ahhoz, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről és végrehajtsák az irányelv rendelkezéseit. Az 1999/74/EK irányelv szerint 2012. január 1-jétől a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt feljavított ketrecekben, vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. Így minden egyes tojónak legalább 750 cm² területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket.

(További információk: IP/13/366 – F. Vincent – Tel. +32 229 87166 – Mobil: +32 498 98 7166)

  1. Öregségi ellátások: a Bizottság keresetet indít SZLOVÁKIÁVAL szemben az Európai Unió Bíróságán egy öregségi juttatás külföldön élő nyugdíjasok számára történő kifizetésének elutasítása miatt

Az Európai Bizottság keresetet indított az Európai Unió Bírósága előtt Szlovákia ellen amiatt, hogy az ország elutasította egy meghatározott öregségi ellátás, az úgynevezett karácsonyi juttatás kifizetését a más uniós tagállamokban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban élő nyugdíjasok számára, ezzel megszegve a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit.

Az uniós jogszabályok szerint egy nyugdíjas öregségi ellátásra való jogosultságát nem lehet attól a feltételtől függővé tenni, hogy abban a tagállamban él, ahol az ellátást megigényli. Ez a jogszabály lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy nyugdíjba vonulásukkor egy másik tagállamba költözzenek, és megtartsák nyugdíjukat.

(További információk: IP/13/364 – J. Todd – Tel. +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Adózás: a Bizottság keresetet indít az Európai Bíróság előtt SPANYOLORSZÁGGAL szemben diszkriminatív ingatlanadó-szabályozás miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít az Európai Bíróság előtt Spanyolország ellen a diszkriminatív ingatlanadózás miatt, amely megakadályozza a nem honos személyeket, hogy a helyi lakosokkal azonos adókedvezményeket élvezzenek.

A spanyol jog szerint az állandó lakóhely értékesítéséből származó tőkenyereség adómentes, ha a nyereséget egy másik állandó lakóhely megvásárlására fordítják. Ez a rendelkezés azonban kizárólag a spanyolországi lakosokra vonatkozik, ennélfogva hátrányosan megkülönbözteti a nem honos személyeket, akik végül sokkal magasabb adókat fizethetnek.

A gyakorlatban, amennyiben egy Spanyolországban élő személy állandó lakóhelyét értékesíti, hogy egy másik tagállamban, ahova költözik, vásároljon új lakóingatlant, akkor az értékesítésből származó tőkenyereséget megadóztathatják. Ezzel szemben, amennyiben Spanyolországban marad és ott vásárol új lakóingatlant, akkor nem adóztatják meg.

A Bizottság úgy véli, hogy ez akadályozza a személyek, munkavállalók és önálló vállalkozók szabad mozgását, ezért sérti az Európai Unió szerződéseit. Az ügy Európai Bíróság elé való utalása az utolsó lépés a kötelezettségszegési eljárás során.

(További információk: IP/13/365 – E. Traynor – Tel. +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Indokolással ellátott vélemények

  1. Tengeri ügyek: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy hozzák meg a hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket

Az Európai Bizottság felszólította az Egyesült Királyságot és Romániát, hogy ültesse át nemzeti jogrendjébe a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv (2010/65/EU irányelv) rendelkezéseit. Az irányelv végrehajtására vonatkozó határidő 2012. május 19. volt. A Romániának és az Egyesült Királyságnak 2012 júliusában megküldött felszólító levél ellenére, ez a két tagállam nem tájékoztatta a Bizottságot a szükséges nemzeti átültető intézkedésekről. Az átültető intézkedések elfogadása fontos a tengeri közlekedésre vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítése és harmonizációja céljából.

Ezért a Bizottság mindkét tagállamnak indokolással ellátott véleményt küld (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Amennyiben két hónapon belül nem kap kielégítő választ, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: H. Kearns - Tel.: +32 229 87638 - Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Épületek energiahatékonysága: a Bizottság felszólítja SZLOVÉNIÁT és SPANYOLORSZÁGOT, hogy fogadjanak el nemzeti intézkedéseket az épületek energiahatékonyságáról

A Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Szlovéniának és Spanyolországnak, melyben felszólítja őket, hogy tájékoztassák a Bizottságot az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv végrehajtását célzó nemzeti intézkedéseikről. A 2010/31/EU irányelvet a tagállamoknak 2012. július 9-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe. A szóban forgó irányelv értelmében a tagállamoknak energiahatékonysági minimumkövetelményeket kell bevezetniük és alkalmazniuk a meglévő és az új épületekre vonatkozóan, gondoskodniuk kell az épületek energiahatékonyságának tanúsításáról, és elő kell írniuk a fűtési és légkondicionáló rendszerek rendszeres vizsgálatát. Az irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy 2021-re minden új épület ún. „közel nulla energiaigényű épület” legyen. Ha az említett két tagállam két hónapon belül nem tesz eleget jogi kötelezettségének, a Bizottság az ügyeket az Európai Bíróság elé terjesztheti.

2012 szeptemberében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 24 olyan tagállam ellen, amely nem jelentette be a Bizottságnak az irányelvet a nemzeti jogba átültető nemzeti intézkedéseket. Időközben a legtöbb tagállam tájékoztatta a Bizottságot a nemzeti jogba való átültetésről, azonban Olaszország, Görögország, Portugália és Bulgária ezt elmulasztotta, ezért 2013. januárban a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött ezeknek az országoknak.

További információk: http://ec.europa.eu/energy/infringements/index_en.htm

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 - Mobil: +32 498 98 2280)

  1. Szülői szabadság: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT, hogy tegyen eleget az uniós szabályoknak

A Bizottság felszólította Belgiumot, hogy hangolja össze a szülői szabadsággal kapcsolatos jogszabályait az uniós jogszabályokkal, miután az ország nem tájékoztatta a Bizottságot az uniós jogszabályt a nemzeti jogrendbe átültető nemzeti intézkedésekről. A Bizottság a Belgiumnak szóló felszólítást indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg (a második lépés a három lépésből álló uniós kötelezettségszegési eljárásban). A szülői szabadságról szóló irányelv minden dolgozó szülő számára jogot biztosít legalább négy hónap szülői szabadságra gyermek születése, illetve örökbefogadása esetén, bár a szabadság alatti jövedelem meghatározása a tagállamok hatásköre. A négy hónap közül legalább egy nem ruházható át a másik szülőre, ami azt jelenti, hogy az a hónap elveszik, amennyiben nem veszik igénybe, és pozitív ösztönző lehet az apák számára a szabadság igénybevételére.

Belgium mindeddig nem ültette át teljes mértékben nemzeti jogrendjébe az irányelvet. A belga hatóságoknak különösen a Vallon régió és a hadsereg tekintetében kell a nemzeti jogszabályaikat az uniós jogszabályokkal összehangolni. Belgiumnak két hónapon belül eleget kell tennie az európai uniós előírásoknak. Amennyiben Belgium nem teljesíti ezen kötelezettségét, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: M. Andreeva – Tel. +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382)

  1. Nyugdíj: a Bizottság felszólítja CIPRUST, hogy vegye figyelembe a Görögországban munkát vállalt ciprusi oktatók munkaviszonyát

Az Európai Bizottság felszólította Ciprust, hogy vegye figyelembe a ciprusi oktatók görögországi munkaviszonyát a ciprusi nyugdíjjogosultság megszerzésére és kiszámítására vonatkozóan. A ciprusi hatóságok jelenleg elutasítják a Görögországban végzett munka időtartamának beszámítását a nyugdíjjogosultság megszerzésére és kiszámítására vonatkozóan és nem adnak részleges nyugdíjat azon oktatók számára, akik Görögországban és Cipruson dolgoztak. A hatóságok szerint az elutasítás oka, hogy a tisztviselőkre vonatkozó különleges ciprusi nyugdíjrendszer nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet hatálya alá.

Amíg a szerződés előírja, hogy az összes munkában eltöltött időszakot össze kell adni és meg kell őrizni a migráns munkavállalók munkaviszonyának egységét a társadalombiztosítás szempontjából, a ciprusi jogszabályok alkalmazása pontosan ennek ellenkezője, mivel az a jogosultság elvesztéséhez és a munkavállaló karrierjének megszakításához vezet. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint azonban a nemzeti rendszerek koordinációja vonatkozik a társadalombiztosítás hagyományos nyolc ágával kapcsolatos valamennyi jogszabályra : az általános és egyedi, járulék alapú és nem járulék alapú, valamint a munkaadók kötelezettségeire vonatkozó, a társadalombiztosítás ágaival kapcsolatos rendszerekre. A Bizottság a felszólítást indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Ciprusnak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az előírások teljes körű alkalmazása érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd - Tel.: +32 229 94107 - Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja CIPRUST, hogy hangolja össze az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályait az európai normákkal

Az Európai Bizottság aggodalmának ad hangot, hogy a Ciprus által életbe léptetett, a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályok nem felelnek meg az európai normák szempontjából. Az uniós szabályozás értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére azokról a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról, amelyek az egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatával kapcsolatosak. Ez azt a célt szolgálja, hogy a polgárok és az NGO-k hatékonyan részt tudjanak venni ezekben az eljárásokban. A Bizottság – miután megvizsgálta az erre vonatkozó ciprusi szabályozást – attól tart, hogy a hatályos jogszabályok túlságosan korlátozhatják egyes NGO-k igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.

A korábbi felszólító levél, valamint annak ellenére, hogy Ciprus kifejezte szándékát jogszabályainak módosítására, a Bizottság nem kapott tájékoztatást a ciprusi jogszabályokkal kapcsolatos változásról. A Bizottság ezért megküldi indokolással ellátott véleményét (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Ciprusnak két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben nem biztosítja az uniós jogszabályoknak való megfelelést, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Adózás: a Bizottság felszólítja DÁNIÁT, hogy módosítsa a külföldi befektetési intézményekre vonatkozó adószabályait

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Dániát, hogy módosítsa az alacsony adózású külföldi befektetési intézmények (investeringsinstitutter med minimumsbeskatning) számára kifizetett osztalékok adózásának szabályait.

Dániában az „alacsony adózású befektetési intézményként” bejegyzett alapok kifizetett osztalékai mentesülnek az adózás alól, azonban csak abban az esetben, ha a társaság dán illetőségű.

A Bizottság úgy véli, hogy a dán adózási szabályok diszkriminatívak más tagállamok "alacsony adózású befektetési intézményeivel" szemben. A Bizottság szerint ez sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a tőke szabad mozgását, melyet az uniós szerződések rögzítenek. A Bizottság 2012. április 30-án megküldött felszólító levelét követően (a kötelezettségszegési eljárás első szakasza), a mai napon a Bizottság felszólítja Dániát, hogy két hónapon belül módosítsa jogszabályát és hozza azt összhangba az uniós joggal (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza). Amennyiben Dánia nem teljesíti ezen kötelezettségét, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: E. Traynor - Tel.: +32 229 21548 - Mobil: +32 498 98 3871)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja ÉSZTORSZÁGOT, hogy javítson a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló jogszabályain

Az Európai Bizottság aggodalmának ad hangot, hogy Észtország környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályai nem felelnek meg az európai normáknak. Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a környezeti ügyekben a hatóságok birtokában lévő információkhoz való hozzáférést. A Bizottság – miután megvizsgálta az erre vonatkozó észt szabályozást – arra a következtetésre jutott, hogy az hiányosságokat tartalmaz. Ide tartozik annak a kötelezettségnek a hiánya, hogy mérlegelni kell a közzétételre vonatkozó közérdeket a közzététel elutasítására vonatkozó érdekkel szemben, amennyiben valamely kérelem belső kommunikációra vonatkozik, valamint annak a követelménynek a hiánya, hogy megadják a még nem kész anyagot előkészítő hatóság nevét, és a befejezéshez szükséges becsült időt.

Bár Észtország egyetért a Bizottság értékelésével, a szóban forgó észt jogszabályokat még nem vizsgálták felül. Ezért a Bizottság (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően) indokolással ellátott véleményt küld, két hónapot biztosítva Észtországnak a válaszadásra. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Tengerhajózási biztonság: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT a kikötővédelem fokozását célzó intézkedések megfelelő alkalmazására

A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Németországnak, amelyben felszólítja a kikötővédelem fokozásáról szóló (2005/65/EK) irányelv megfelelő alkalmazására Mecklenbourg-Elő-Pomeránia tartomány kikötőiben (különös tekintettel Rostockra). A tartomány még mindig nem hajtotta végre az irányelvben előírt kikötővédelmi felméréseket és terveket. Ez az irányelv, amely az egyik alapvető jogi eszköz a tengerhajózási biztonsággal kapcsolatos szakpolitika terén, a biztonság magas és egyenlő szintjének biztosítását tűzi ki célul valamennyi európai kikötőben. Németországnak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az irányelv teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: H. Kearns - Tel.: +32 229 87638 - Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy javítson az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló jogszabályain

Az Európai Bizottság aggodalmának ad hangot, hogy Németországnak a környezetre hatást gyakorló döntések tekintetében az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályai nem felelnek meg az európai normák szempontjából. Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érdekelt felek vagy azok a felek, akiknek a jogai sérültek, beleértve az NGO-kat, rendelkezzenek a környezettel összefüggő döntések jogszerűségét vizsgáló felülvizsgálati eljárásokhoz. A Bizottság – miután megvizsgálta Németország erre vonatkozó szabályozását – arra a következtetésre jutott, hogy az számos hiányosságot tartalmaz az egyének és NGO-k igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozóan, különösen a projektek környezeti hatásvizsgálatáról szóló irányelv, valamint az ipari kibocsátásokról szóló IPPC-irányelv hatálya alá tartozó döntések tekintetében. Németország nemrég új jogszabályt fogadott el az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről, a Bizottság azonban továbbra sincs meggyőződve arról, hogy a hiányosságokat megfelelően kezelték.

A Bizottság a múlt év októberében megküldött felszólító levelét követően indokolással ellátott véleményt küld (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően), két hónapot biztosítva Németországnak a válaszadásra. Amennyiben nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Éghajlatváltozás: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy tegyen eleget a fluortartalmú üvegházhatású gázra vonatkozó uniós jogszabályoknak

A 842/2006/EK rendelet előírja, hogy a vállalkozásoknak intézkedések sorát kell meghozniuk a fluorozott gázt (F-gáz) tartalmazó berendezésekből történő szivárgások visszaszorítására és a berendezések életciklusának végén történő gázvisszanyerésre. A rendelet előírásokat határoz meg továbbá a berendezések működtetését végző személyek képzésére és képesítésére, az F-gázokat tartalmazó berendezések címkézésére, a gyártást érintő nyilvántartásokra, az F-gázok kivitelére és behozatalára, valamint – egyes területeken – néhány tilalomra vonatkozóan. Ezek fontos intézkedések az ilyen típusú – erőteljes üvegházhatást kiváltó –ipari gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, így hozzájárulnak a globális felmelegedés megelőzésében.

Görögország mindezidáig nem jelezte a Bizottságnak, hogy mely nemzeti szerveknek kell az F-gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, beépített tűzvédelmi berendezések és tűzoltó készülékek tekintetében a releváns szolgáltató vállalatokat tanúsítani, beleértve a kibocsátandó tanúsítványok címét. Ezért a Bizottság a mai napon egy indokolással ellátott véleményben felszólította Görögországot (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően), hogy két hónapon belül tegyen eleget jogi kötelezettségeinek. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság Görögország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: I. Valero Ladron - Tel.: +32 229 64971 - Mobil: +32 498 96 4971)

  1. Tengerbiztonság: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy teljesítse a hajók fedélzetén elhelyezett tengerészeti felszerelésekre vonatkozó új szabványokból adódó kötelezettségeit

Az Európai Bizottság a mai napon felszólította Magyarországot, hogy az uniós jog által előírt, a tengerészeti felszerelések legújabb szabványainak végrehajtását célzó nemzeti jogszabályokat fogadjon el. A tengerészeti felszerelésekről szóló irányelv célja, hogy a tengerészeti felszerelésekre vonatkozó nemzetközi szabványok egységes alkalmazását érje el az EU-ban, valamint megkönnyítse a tengerészeti felszerelések belső piacon belüli szabad mozgását. Az irányelv időben történő átültetésének elmaradása alááshatja az új biztonsági előírások egységes végrehajtását a belső piacon, amely hatással lehet a tengerbiztonságra.

A Bizottság a felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Amennyiben Magyarország nem tájékoztatja két hónapon belül a Bizottságot az uniós joggal való megfelelés érdekében meghozott intézkedésekről, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: H. Kearns - Tel.: +32 229 87638 - Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Belső energiapiac: a Bizottság felszólította ÍRORSZÁGOT, hogy igazodjon a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós szabályokhoz

A Bizottság a mai napon egy indokolással ellátott kiegészítő véleményt küldött Írországnak, melyben ismét felszólítja a tagállamot, hogy maradéktalanul ültesse át a harmadik energiacsomaghoz tartozó villamosenergia-irányelvet. Az irányelv tagállamok általi átültetésére kitűzött határidő már 2011. március 3-án lejárt. Az irányelv a villamosenergia-piacok megfelelő működése szempontjából kulcsfontosságú rendelkezéseket tartalmaz, így például a hálózatok szétválasztására vonatkozó új előírásokat, a nemzeti szabályozási hatóságok függetlenségét és hatáskörét erősítő szabályokat, valamint olyan rendelkezéseket, melyek a kiskereskedelmi piacok működésének javítása révén a fogyasztók érdekét szolgálják. Az újabb indokolással ellátott vélemény kiegészíti a 2012 júniusában Írországnak megküldött indokolással ellátott véleményt és tisztázza a Bizottság álláspontját a villamosenergia-irányelv szétválasztási rendelkezéseinek átültetésére vonatkozóan. Amennyiben Írország nem teljesíti jogi kötelezettségeit két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

2011 őszén a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 19 olyan tagállam ellen, amely nem ültette át a villamos energiára és gázra vonatkozó harmadik irányelvcsomagot a nemzeti jogba. 2012-ben és 2013 elején indokolással ellátott véleményt küldtek 16 tagállamnak, amelyekben még nem zárult le az irányelv átültetése. 2012 végén és 2013 elején a Bizottság több tagállam ügyét az Európai Bíróság elé terjesztette. A következő országokról van szó: Lengyelország, Szlovénia, Finnország, Bulgária, Észtország, az Egyesült Királyság és Románia. A Bizottság még vizsgálja néhány további tagállam helyzetét, amelynek indokolással ellátott véleményt küldött, hogy teljes mértékben átültették-e az irányelveket.

További információ: http://ec.europa.eu/energy/infringements/index_en.htm

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 - Mobil: +32 498 98 2280)

  1. Kikötők: a Bizottság indokolással ellátott kiegészítő véleményt küldött LITVÁNIÁNAK, a rakománykezelés üzemeltetőire vonatkozó azon elsőbbségi jog fenntartása miatt, hogy kikötői szerződésüket azok lejárta esetén megújítja

A Bizottság indokolással ellátott kiegészítő véleményt bocsátott ki a tavaly júniusban megküldött indokolással ellátott véleményt követően. Az utóbbit követően Litvánia módosította a kikötői terület bérbeadására vonatkozó jogszabályait a rakománykezelési szolgáltatások nyújtása tekintetében. E módosítások eredményeképpen az állami tulajdonú kikötők területeit kizárólag versenyeztetési eljárást követően lehet a rakománykezelés üzemeltetőinek bérbe adni. A módosított jogszabály azonban elsőbbségi jogot tart fenn a meglévő szolgáltatónak, amennyiben a tendereljárás eredményeképpen úgy tűnik, hogy a többi pályázó a meglévő szolgáltatóval azonos ajánlatot tesz.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a rendelkezés megkülönböztetéshez vezethet más tagállamok szolgáltatóival szemben, amelyek Litvániában kívánnak letelepedni. Amennyiben két hónapon belül nem kap kielégítő választ Litvániától, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: H. Kearns - Tel.: +32 229 87638 - Mobil: +32 498 98 7638)

  1. Munkajog: a Bizottság felszólítja LUXEMBURGOT a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló irányelv maradéktalan végrehajtására

Az Európai Bizottság felszólította Luxemburgot, hogy vizsgálja felül a munkavállalóknak a határozott idejű munkaszerződések visszaélésszerű megújítása elleni védelmére vonatkozó jogszabályait, hogy teljes mértékben megfeleljen a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló irányelv előírásainak. A Luxemburgi Egyetem oktatóira és kutatóira, valamint a szórakoztatóiparban dolgozókra nem terjednek ki a jelenleg hatályos luxemburgi jogszabályok, nem részesülnek védelemben az említett visszaélésekkel szemben. Az irányelv előírja a tagállamoknak annak biztosítását, hogy amikor egy munkaadó álláshirdetést tesz közzé állandó álláshelyről, arról tájékoztatni kell a határozott idejű szerződéssel rendelkező személyzetet.

A vonatkozó luxemburgi jogszabályok csak az üzemi tanácsokon keresztül folytatott közvetett kommunikációt írják elő és nincs rendelkezés a határozott idejű szerződéssel rendelkező személyzet közvetlen tájékoztatására vonatkozóan. A probléma különösen sürgős a kis vállalkozások esetében, ahol nincsenek üzemi tanácsok. A Bizottság a Luxemburgnak szóló felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Luxemburgnak mostantól két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az irányelv teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd - Tel.: +32 229 94107 - Mobil: +32 498 99 4107)

  1. Távközlés: a Bizottság felszólítja HOLLANDIÁT a holland szabályozó függetlenségének biztosítására

Az Európai Bizottság fellép a holland hírközlési szabályozó, az ACM teljes függetlenségének fenntartása érdekében a televíziós műsorszórásra vonatkozó uniós hírközlési jogszabályok alkalmazása során. A hírközlésről szóló 2009-es uniós keretszabály előírja a nemzeti szabályozók függetlenségét a piacszabályozás alkalmazása terén. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a jelenlegi holland jogszabályokat korlátozza ezt a szabályozási hatáskört, azzal, hogy megkísérli két módon a piac közvetlen szabályozását. Az első esetben a továbbítási kötelezettség alá tartozó műsorszolgáltatók kénytelenek televízióprogramjaikat, valamint az azt hordozó átviteli szolgáltatást nagykereskedelmi szinten „költségalapú”áron viszonteladásra kínálni (a jogosulatlan nyereség megelőzése érdekében). A második rendelkezés kötelezi az ACM-et, hogy vegye rá a jelentős piaci erővel rendelkező vállalatokat arra, hogy költségalapú áron viszontértékesítsék programjaikat a versenytársaknak.

A Bizottság főként e szabályozási rendelkezések bevezetésének módját találja aggályosnak. A független szabályozóknak és nem pedig a holland kormánynak kellene döntenie arról, hogy bevezetnek-e ilyen intézkedéseket. Ezért a Bizottság (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően) indokolással ellátott véleményt küld. Hollandiának két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: R. Heath – Tel. +32 229 61716 – Mobil: +32 460 75 0221)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy árvízvédelmi programjának készítésekor tartsa tiszteletben a környezetvédelmi jogszabályokat

A Bizottság számos aggályt fogalmazott meg környezetvédelmi szempontból Lengyelországnak a Visztula felső szakaszára vonatkozó árvízvédelmi programját illetően. Annak ellenére, hogy a program hatással lesz a víztestek állapotára és számos Natura 2000 területre, nem végeztek a stratégiai környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv által előírt megfelelő hatásvizsgálatot, amely figyelembe venné az uniós jogszabályokban előírt környezetvédelmi célkitűzéseket. A programban szereplő 410 projekt közül mintegy 120 esetében azt is figyelembe kell venni, hogy jelentős hatással lesz 50 különböző Natura 2000 területre.

Az élőhelyvédelmi irányelv értelmében az ilyen projekteket elsődlegesen fontos közösségi érdekkel lehet igazolni, azzal a feltétellel, hogy sor kerül kiegyenlítő intézkedések javaslatára, és alternatív megoldásokra vonatkozó alapos elemzésre, azonban úgy tűnik, ezek nem történtek meg. Aggályok merülnek fel a víz-keretirányelv szempontjából is, mivel a program kockázatokat jelent a víztestekre, veszélyezteti annak lehetőségét, hogy 2015-ig jó környezeti állapotba kerüljenek. Miközben teljes mértékben támogatja Lengyelország erőfeszítéseit az árvízvédelmi infrastruktúra kiépítése terén, aminek célja az emberek és a kulturális örökség árvíz elleni védelme, a Bizottság fenntartja álláspontját, hogy ezeket az erőfeszítéseket összhangba kell hozni az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal.

A Bizottság 2012 novemberében felszólító levelet küldött Lengyelországnak, Lengyelország azonban azóta sem hozta meg a megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslására, a Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld, két hónapot biztosítva Lengyelországnak a válaszadásra. Amennyiben Lengyelország nem teljesíti ezen kötelezettségét, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy hozza a Barranco de Sedases hulladéklerakót a szabványoknak megfelelő állapotba

A Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy tisztítsa meg a Bragában, az aragóniai térségben lévő Barranco de Sedases hulladéklerakót. A hulladéklerakó nem felel meg a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak. A huladéklerakó megfelelő engedélyek nélkül működik és azt át kellett volna alakítani a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően vagy legkésőbb 2009. július 16-ig be kellett volna zárni. A Bizottság 2012. június 1-jén felszólító levelet küldött az ügyben Spanyolországnak.

Mivel nem fogadtak el megfelelő adminisztratív intézkedést a helyzet megoldása érdekében, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, két hónapot biztosítva Spanyolországnak a válaszadásra. Amennyiben nem kap kielégítő választ a spanyol hatóságoktól, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)

  1. Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy erősítse meg a feldolgozott fűtőolaj ártalmatlanítására vonatkozó jogszabályait

A Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy módosítsa a hulladékstátusz megszűnésének kritériumait a hulladékolaj tekintetében. Az Egyesült Királyság jogszabályainak értelmében a feldolgozott fűtőolajat felhasználhatják az azzal egyenértékű nyers fűtőolajként. A Bizottság aggódik amiatt, hogy ezek a kritériumok lehetővé teszik egyes szennyezőanyagok nagy koncentrációban való megmaradását, valamint hogy ezek a szennyezőanyagok az égés során felszabaduljanak, az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztetve. A szabványos hulladékégetők, a hulladék-együttégető művekkel ellentétben nincsenek szükségszerűen felszerelve olyan technológiákkal, amelyek révén eltávolíthatják a feldolgozott fűtőolaj égésekor kibocsátott szennyezőanyagokat, például a nehézfémeket, hidrogén-kloridot (sósav) és a halogéneket.

Ezért a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, két hónapot biztosítva az Egyesült Királyságnak a válaszadásra. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: J. Hennon - Tel.: +32 229 53593 - Mobil: +32 498 95 3593)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site