Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Jelentés a megújuló energiák terén elért haladásról

Commission Européenne - MEMO/13/277   27/03/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

MEMO

Brüsszel, 2013. március 27.

Jelentés a megújuló energiák terén elért haladásról

Melyek a megújuló energiára irányuló uniós célok?

A megújuló energiaforrásokról szóló, 2009-ben elfogadott irányelv kötelezően teljesítendő célokat határoz meg a megújuló energia tekintetében. Célja, hogy 2020-ig 20%-ra növekedjen a megújuló energiák részaránya az EU teljes energiafogyasztásában. Minden egyes tagállamnak el kell érnie a számára meghatározott, a megújuló energiának az energiafogyasztáson belüli összarányára vonatkozó egyedi célt. Ezenkívül a közlekedési ágazatban valamennyi tagállamnak teljesítenie kell a megújuló energia arányára vonatkozó 10%-os egységes célkitűzést.

Ezeket a célokat a megújuló forrásokból származó energia arányának növelésével lehet elérni. A megújuló források közé tartozik a szélenergia (szárazföldi és tengeri), a napenergia (a termikus napenergia-, a napelemes és a koncentrált napenergia-rendszerek), a vízenergia, az árapály-energia, a geotermikus energia és a biomassza (beleértve a bioüzemanyagokat és a folyékony bio-energiahordozókat). A megújuló energia előállítására irányuló célok közé tartozik a légszennyezés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás visszaszorítása, a megújuló energia előállítási költségeinek lefaragása, valamint az olaj- és gázfüggőség csökkentésével energiaellátásunk diverzifikálása.

Mi a megújuló energiák terén elért haladásról szóló jelentés célja?

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelvből fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek megfelelően kétévente jelentést kell készíteni. Az elért haladásról szóló jelentés értékeli, hogy a tagállamok milyen előrelépéseket tettek a 2020-ra elérendő célkitűzések tekintetében a megújuló energia előmozdítása és felhasználása terén. A jelentés kitér az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági rendszerére és a felhasználás gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira.

Milyen a helyzet az EU-ban a megújuló energia tekintetében?

A jogilag kötelező célok jelenlegi szakpolitikai keretének elfogadása eredményeként a megújuló energia területén jelentős fejlődés következett be. A legfrissebb Eurostat-adatok tanúsága szerint az EU és legtöbb tagállama jelenleg jó úton halad a 2020-ra kitűzött célok elérése felé. 2010-ben az EU-ban a megújuló energiák részaránya 12,7 % volt, a tagállamok többsége pedig már elérte a 2011-2012-re vonatkozó, az irányelvben meghatározott időközi célokat. Az EU fenntarthatósági kritériumait tekintve a tagállamok túl lassan ültetik át a gyakorlatba a bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozást. Az uniós bioüzemanyag-felhasználás lehetséges negatív hatásainak kezelése jelenleg nem igényel további konkrét szakpolitikai beavatkozást.

Sikerül-e az EU-nak elérni a 2020-ra kitűzött célokat?

Jóllehet 2010-ig történtek előrelépések, a további előrelépésekkel kapcsolatban jogos aggodalmak merültek fel: az irányelv átültetése a kívántnál lassabb ütemben halad, ami többek között az Európát jelenleg sújtó gazdasági válságnak tudható be. A végső célok elérésére meghatározott ütemterv egyre szorosabbá válik, így a tagállamoknak ténylegesen nagyobb erőfeszítéseket kell majd tenniük az elkövetkező években. A tagállamok többségében a jelenleg alkalmazott szakpolitikai stratégiák önmagukban nem lesznek elégségesek ahhoz, hogy a megújuló energia használata a tervezett arányban terjedjen el. Éppen ezért a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a jövőben se térjenek le a kijelölt ösvényről.

Milyen lépések szükségesek a 2020-ra vonatkozó célok eléréséhez?

A tagállamoknak a lehető leghamarabb véglegesíteniük kell a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet, és több erőfeszítést kell tenniük a megújuló energia elterjedését nehezítő akadályok megszüntetése érdekében. Ezt a következők által valósíthatják meg:

  • az adminisztratív terhek és késedelmek csökkentésére irányuló intézkedések;

  • a villamosenergia-hálózat fejlesztése és a megújuló energia megfelelőbb piaci integrációja;

  • stabilabb és átláthatóbb, ugyanakkor költséghatékony és piacorientált támogatási rendszerek.

A Bizottságnak az erre az évre tervezett, a támogatási rendszerekre és a reformra vonatkozó iránymutatásai azt hivatottak majd biztosítani, hogy a támogatás költséghatékony legyen, és hozzájáruljon a megújulóenergia-termelés energiapiaci integrációjához.

Milyen következményekkel jár, ha a 2020-ra kitűzött célok nem teljesülnek?

Ha nem sikerül elérni a 2020-ra vonatkozó, a megújuló energiával kapcsolatos célokat, az súlyos következményekkel jár az EU-ra nézve. Először is a megújuló energia erőteljes fejlesztése fontos előfeltétele annak, hogy 2050-re átállhassunk a karbonszegény gazdaságra. Ebben a tekintetben a jelenlegi évtized alapvetően fontos lesz abban, hogy Európa helyes irányt vegyen, mivel a ma hozott beruházási döntések a következő 30 évre befolyásolják majd energiaágazatunkat. Másodsorban a célok elhibázása lelassítaná a három uniós energiapolitikai célkitűzés felé tett haladást: az EU továbbra is nagymértékben függne a fosszilis tüzelőanyagoktól, ami kockára tenné az ellátás biztonságára és a fenntartható energiára vonatkozó célkitűzéseket. Ezenkívül a különböző megújulóenergia-technológiák elégtelen elterjedése nem tenné lehetővé a termelési költségek megfelelő csökkentését, és így a megújulóenergia-ágazat nem tudna kellőképpen hozzájárulni az EU versenyképességének növeléséhez. Végezetül, ha egyes tagállamok nem teljesítenék a számukra kötelezően előírt célokat, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenük.

További információ: IP/13/272


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site