Navigation path

Left navigation

Additional tools

Gyakran feltett kérdések az Erasmus+ programmal kapcsolatban

European Commission - MEMO/13/1008   19/11/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Strasbourg/Brüsszel, 2013. november 19.

Gyakran feltett kérdések az Erasmus+ programmal kapcsolatban

(lásd még: IP/13/1110)

Mit takar az „Erasmus+”?

Az Erasmus+ az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra szóló új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja. Számos, jelenleg futó uniós program helyébe lép, felölelve az oktatás területének teljes palettáját: egyfelől az egész életen át tartó tanulás programját a felsőoktatáson (Erasmus), a szakképzésen (Leonardo da Vinci), az iskolai oktatáson (Comenius) és a felnőttoktatáson (Grundtvig) át, másfelől a Fiatalok lendületben programot és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködés programja). Ezen túlmenően az Erasmus+ most először a sport területén is uniós támogatást biztosít, különösen a tömegsport szintjén.

Az Erasmus+ jelentősen (40%-kal) növeli az ismeretek bővítését és a készségek fejlesztését szolgáló uniós finanszírozás mértékét, s ezzel kellő súlyt ad az oktatásnak és a képzésnek az uniós és a tagállami szakpolitikai menetrendekben. Célul tűzte ki a személyes képességek kiteljesítését és a munkaerő-piaci esélyek növelését.

Az új program építeni fog a meglévő programok (pl. az Erasmus) tapasztalataira és eredményeire, ám azoknál jóval hathatósabbnak ígérkezik. Arra alapoz, hogy a képességek kibontakoztatásának kulcsa – életkortól vagy háttértől függetlenül – az oktatásba és a képzésbe történő beruházás.

Mit támogat az Erasmus+ program?

Az Erasmus+ a minőségi tudást tükröző, releváns képesítések és készségek támogatására született. Keretének kétharmadából több mint 4 millió polgár számára biztosítja ösztöndíj formájában a külföldi tanulás, képzés, munkatapasztalat-szerzés vagy önkéntes munkavégzés lehetőségét. A 2007–2013-as időszakban ezzel még csak 2,7 millióan tudtak élni. A külföldön töltött időszak tartama néhány naptól egy évig terjedhet.

Az Erasmus+ ösztöndíjra szabadon pályázhat minden diák, tanár, gyakornok, önkéntes munkavállaló, ifjúsági vezető vagy a helyi szintű sportéletben tevékenykedő személy. Rajtuk kívül a program keretéből pénzügyi támogatásban részesülhetnek az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok és NGO-k közötti partnerségek, valamint az oktatás és szakképzés korszerűsítését szolgáló – az innovációt, a vállalkozó szellemet és a foglalkoztathatóságot ösztönző – tagállami reformok.

A támogatás szempontjából kiemelt területnek számít az oktatási intézményeket és az egyéb oktatási szolgáltatókat az interneten keresztül virtuálisan összekötő informatikai platformok (pl. az e-twinning) kiépítése.

Az Erasmus+ a sport európai dimenzióját fogja erősíteni azáltal, hogy hozzájárul a tagállami határokon átívelő kockázatok, például a bundázás vagy a doppingolás kezeléséhez. Ezen túlmenően támogatására alulról szerveződő sportszervezeteket érintő transznacionális projektek is számíthatnak többek között a jó kormányzás, a társadalmi befogadás, a sportolók kettős karrierje és az életkortól független testmozgás ösztönzése tekintetében.

Miben más az Erasmus+ program mint az eddigiek?

A fő célok továbbra is ugyanazok, tehát a készségek fejlesztése és a munkaerő-piaci esélyek növelése, valamint az oktatási, képzési és ifjúságpolitikai rendszerek korszerűsítésének támogatása. Változást jelent viszont, hogy az új program jóval ambiciózusabb, és stratégiai jelleget öltött.

Az Erasmus+ szinergiákat hivatott kialakítani az oktatás különböző ágai és a munka világa között. Mivel a program egységet alkot, egyszerűbb alkalmazási szabályokat és eljárásokat fog eredményezni, és elkerülhető lesz a tevékenységek szétaprózódása vagy megkettőzése.

A program számos új elemet vonultat fel:

Hitelgarancia-rendszerrel bővült, melynek köszönhetően a mesterképzésben részt vevő hallgatók a nagy szakértelmet igénylő állásokhoz szükséges készségek elsajátítása érdekében a fokozat megszerzésének teljes időtartama alatt külföldön tanulhatnak.

Tudásfejlesztési szövetségeket hoz létre, azaz olyan partnerségeket épít ki a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások között, amelyek új tantervekkel, tanulási lehetőségekkel és képesítésekkel ösztönzik a kreativitást, az innovációt és a vállalkozó szellemet.

Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeket hoz létre, azaz olyan partnerségeket épít ki a szakoktatási és -képzési szolgáltatók, valamint a vállalkozások között, amelyek új ágazatspecifikus tantervek összeállítása és a szakképzés innovatív formái révén hozzájárulnak a szaktudásbeli hiányosságok felszámolásához és növelik a munkaerő-piaci esélyeket.

Egységbe foglalja a felsőoktatás nemzetközi vetületeivel foglalkozó, jelenleg még különállóan működő programokat, s ezáltal harmadik országok viszonylatában is lehetővé teszi a felsőoktatási mobilitást és a felsőoktatási intézmények kapacitásfejlesztési projektjeinek végrehajtását.

Milyen változást hoz a diákok életében az Erasmus+?

Több tekintetben is könnyebben hozzá fognak tudni férni a programhoz. Az Erasmus+ például nagyobb mértékben segíti majd azokat a diákokat, akik külföldi Erasmus-tanulmányaik vagy munkába állásuk előtt mélyíteni szeretnék idegennyelv-tudásukat. Az általa finanszírozott információtechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően szintén ösztönzést nyernek az úgynevezett „rugalmas” tanulási formák, így például a távoktatás vagy a részidős képzés.

Az Erasmus+ ösztöndíja jobban illeszkedik majd a konkrét helyzetből adódó igényekhez (például a célország megélhetési költségeit veszi alapul), és fokozottabb mértékben támogatja a hátrányos helyzetű, a fogyatékos vagy a legkülső régiókból érkező diákokat. Az uniós ösztöndíjat a tagállamok saját nemzeti vagy regionális költségvetésük terhére kiegészíthetik.

A hitelgaranciának köszönhetően erőteljesebb támogatásban részesülhetnek azok a diákok is, akik más uniós tagállamban kívánnak mesterfokozatot szerezni. Ez a lehetőség különösen a kevésbé tehetőseknek kedvez, akik – állami ösztöndíjak vagy diákhitelek hiányában – korábban nem engedhették meg maguknak, hogy külföldi tanulmányokat folytassanak.

Az új Erasmus Felsőoktatási Charta minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményekkel kötött, az eddigieknél aprólékosabban kidolgozott megállapodások révén a tanulás minőségi változást hozzon. Ezentúl az intézmények határozzák meg, hogy a nyelvtudást illetően mi az a minimális szint, amelyet elvárnak, de a lakhatást és a vízumot érintő kérdésekben is részletes információkkal szolgálnak.

Kiegyenlítettebbé válik a hallgatói ösztöndíjak nagysága az Erasmus+ programban részt vevő országok között?

Igen. A cél az, hogy jobban közelítsenek egymáshoz az uniós hallgatói ösztöndíjak nagyságának megállapítására szolgáló kritériumok, egyúttal ahhoz is meglegyen a kellő mozgástér, hogy az ösztöndíjak iránti kereslet nagyságát és a finanszírozás egyéb forrásait is számításba lehessen venni. Ez utóbbi tekintetben országról országra eltérő a helyzet. Az uniós ösztöndíjon felül a hallgatók esetenként nemzeti, regionális vagy helyi önkormányzati forrásokból is pénzbeli támogatáshoz juthatnak.

Az uniós ösztöndíj nagysága mindenekelőtt a célország függvénye lesz.

Az Erasmus+ programban részt vevő országok a megélhetési költségek alapján három csoportra lesznek osztva. Ha egy diák hazájával azonos csoporton belüli (azaz a megélhetési költségek szempontjából hasonló) országban készül tanulmányokat folytatni, az átlagos sávon belül havi 200–450 eurós uniós ösztöndíjra számíthat. Az ösztöndíj pontos összegét hazájában az Erasmus+ ösztöndíjakat kezelő nemzeti iroda határozza meg, mégpedig a kereslet nagyságának és az egyéb finanszírozási forrásoknak a figyelembevételével. Ha például bizonyos régiókban vagy intézményeknél társfinanszírozás is szóba jöhet, a nemzeti iroda a felsőoktatási intézmények számára meghatározhatja az ösztöndíjak minimumát és maximumát.

Ha egy diák olyan országba készül, ahol költségesebb a megélhetés, az átlagos támogatáson felül legalább 50 eurós (de legfeljebb 500 eurós) többletjuttatásban részesülhet havonta. Ha viszont saját hazájában magasabbak a megélhetési költségek, esetében az átlagos támogatás összege legalább 50 euróval (de legfeljebb 150 euróval) fog csökkenni. A legkülső régiókból és a legkülső programországokból érkező diákok magasabb összegű uniós ösztöndíjra pályázhatnak.

Az uniós ösztöndíj nagysága emellett attól is függ, hogy a hallgató képzésre vagy szakmai gyakorlatra megy-e külföldre. A szakmai gyakorlatra jelentkezők a tanulmányokhoz biztosított kerethez képest havi 100–200 euróval több ösztöndíjban részesülhetnek, mivel általában nem vehetik igénybe az olcsóbb diákszállókat, az oktatási intézmények menzáit, stb. Regionális vagy helyi társfinanszírozás meglétekor a nemzeti iroda vagy az érintett felsőoktatási intézmény dönt az ösztöndíj nagyságáról.

A program különleges szabályokkal kívánja elősegíteni az alacsony jövedelmi háttérrel rendelkező fiatalok részvételét: a tagállami hatóságok – a nemzeti szinten e célcsoportnak már biztosított juttatásokat is figyelembe véve – dönthetnek úgy, hogy a rendes uniós ösztöndíjon felül az uniós költségvetés terhére további havi 100–200 euróval támogatják az említett célcsoportba tartozó diákok külföldi tanulmányait.

Végezetül pedig a sajátos nevelési igényű hallgatók szintén emelt összegű uniós ösztöndíjban részesülhetnek, hogy fedezni tudják többletköltségeiket.

Olyan hallgatók is pályázhatnak az Erasmus+ ösztöndíjakra, akik korábban az egész életen át tartó tanulás programja keretében már éltek a lehetőséggel?

Igen. Mostantól nincs akadálya annak, hogy valaki Erasmus+ hallgatóként többször is külföldön tanuljon.

Az egyes tanulmányi ciklusokon belül (alapképzés, mesterképzés vagy doktori program) a hallgatók összesen 12 hónapos időtartamra vehetik igénybe az ösztöndíjat, függetlenül a kintlét jellegétől (tanulmányok vagy szakmai gyakorlat) és a külföldön töltött időszakok számától (például 2 alkalommal 6 hónap, 3 alkalommal 4 hónap, stb.). A felsőoktatási intézményekre van bízva ugyanakkor, hogy előnyben kívánják-e részesíteni azokat, akik még soha nem tanultak külföldön.

Az Erasmus+ ösztöndíj odaítélésekor szempont lesz az a tény, hogy valaki ugyanazon tanulmányi ciklus vonatkozásában korábban már részesült-e Erasmus ösztöndíjban az egész életen át tartó tanulás programja keretében. Ha például egy hallgató az egész életen át tartó tanulás program Erasmus ösztöndíjasaként 6 hónapig mesterképzésen vett részt, az Erasmus+ programban további 6 hónap mesterszintű képzés finanszírozására pályázhat. Ha viszont doktori címet kíván szerezni, akár 12 hónapos Erasmus+ ösztöndíjra is igényt tarthat, mivel az magasabb szintű tanulmányi ciklusnak számít.

Az Erasmus+ felsőoktatási tanulmányi ciklusa és a szakmai gyakorlat esetében a 12 hónapos maximális időtartamba nem számít bele az egész életen át tartó tanulás program keretében végzett „Leonardo da Vinci” szakmai gyakorlat, illetve a Fiatalok lendületben program részeként vállalt európai önkéntes szolgálat.

A mobilitás továbbra is az Erasmus+ elsődleges célja marad?

Igen: az Erasmus+ teljes költségvetésének döntő hányadát (kétharmadát) a jövőben is erre fordítja majd. Az eddigi gyakorlattal ellentétben viszont a mobilitás nem csak a diákok esetében kap külön hangsúlyt a programon belül, hanem a tanárok, az oktatók és az ifjúságsegítők vonatkozásában is, akik – multiplikátorhatásukból adódóan – nagyobb valószínűséggel indukálnak rendszerszintű változásokat, ha az anyaintézményeikbe való visszatérésükkor a gyakorlatba átültetik mindazt, amit külföldön tanultak.

Mit tesz azért az Erasmus+ program, hogy a fiatalok ne maradjanak munka nélkül?

Az ifjúsági munkanélküliség ellen az Euramis+ is felveszi a küzdelmet, mégpedig azáltal, hogy alapvető készségeik fejlesztésében segíti a fiatalokat: a programnak köszönhetően tökéletesíthetik idegennyelv-tudásukat, megtanulnak hatékonyan kommunikálni, különböző helyzetekhez alkalmazkodni, különböző nemzetiségű és kulturális hátterű emberekkel együtt élni és dolgozni.

Szorosabbra fűzi az együttműködést az egyetemek és a munkáltatók között annak érekében, hogy az egyes tantervek olyan tudásanyag megszerzéséhez vezessenek, amelyet a diákok ténylegesen kamatoztatni tudnak a munka világában. A program nyomán az oktatási intézmények és az ifjúsági szervezetek közelebbi kapcsolatokat építhetnek ki a vállalkozói szférával. Mindemellett működése a kiemelt területeken – így például a digitális jártasság és a munkaerő-piaci szükségleteket messzemenőkig figyelembevevő szakmunkásképzés és szakoktatás terén – a szakpolitikai reformok irányába is hat.

Az Erasmus+ a nem formális keretek között folytatott tanulás fontosságát külön kiemeli. A tapasztalatok szerint a munkáltatók nagyra értékelik az iskolapadon kívül, például önkéntes munka során szerzett, gyakorlati tudást. Az európai önkéntes szolgálatban részt vevők 75%-a számolt be arról, hogy a tapasztalatnak köszönhetően karrierkilátásaik javultak.

Felmérések támasztják alá azt is, hogy azok a diákok, akik tanulmányaik egy részét külföldön végzik, pályakezdőként nagyobb valószínűséggel találnak külföldi munkát.

Mivel ösztönzi még a Bizottság a diákok és a fiatalok mobilitását?

A finanszírozás fontos dolog, de a pénz önmagában nem elég ahhoz, hogy a tanulási mobilitás mindenki számára reális lehetőség legyen. Ehhez mindenekelőtt fel kell számolnunk a nemzeti és regionális szinten jelentkező akadályokat például oly módon, hogy könnyebben hozzáférhetővé tesszük az információkat, gondoskodunk róla, hogy a nemzeti diákhiteleket és az állami ösztöndíjakat külföldi tanulás céljára is igénybe lehessen venni, illetve javítunk a külföldi tanulmányok vagy külföldön szerzett diplomák elismerésének rendszerén.

2011 júniusában az EU tagállamainak oktatási miniszterei elkötelezték magukat amellett, hogy felszámolják a külföldi tanulás és képzés adminisztratív akadályait. A folyamat nyomon követésére a Bizottság a tagállamokkal karöltve létrehozott egy úgynevezett „mobilitási eredménytáblát”, amely mutatja az egyes tagállamok teljesítményét ezen a téren. Az eredménytábla adatait pár héten belül a szélesebb nyilvánosság is megismerheti.

A tagállamok abban is megállapodtak, hogy mobilitási célszámokat határoznak meg a felsőoktatás és a szakképzés tekintetében. A kitűzött cél az, hogy 2020-ra a friss diplomásoknak uniós átlagban legalább 20%-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, felsőoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal, az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzésben részesült 18–34 éveseknek pedig ugyanígy uniós átlagban legalább 6%-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett tanulmányi vagy gyakorlati képzési tapasztalattal.

Miért kell változtatnunk az uniós oktatási és képzési szemléleten?

Sokat változott a világ a most futó programok beindítása óta. Az EU most próbál talpra állni a gazdaságát sújtó egyik legviharosabb időszakot követően. Az Unióban csaknem 6 millió fiatal él munka nélkül, miközben a munkáltatók 36%-a alig talál olyan embert, aki a számára szükséges készségekkel rendelkezne. Rendkívül aggályos ez a készséghiány: a 15 évesek közel 20%-ának okoz gondot az olvasott szöveg értése, 73 millió felnőtt iskolázottsága pedig csak alapfokú (vagy nincs).

Az európai munkaerőpiac szintén változóban van. Egyre több a magasan képzett munkaerőt igénylő munkahely, s ezzel párhuzamosan egyre csökken a kereslet az alacsonyan képzettek iránt. Becslések szerint 2020-ra az állások mintegy 35%-át csak magasan képzett (azaz diplomával rendelkező) személyek fogják tudni betölteni. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése az, hogy a fiatal felnőtt lakosság populációján belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a jelenlegi 36%-ról) 40%-ra emelkedjen. Az Erasmus+ segítséget nyújthat a diákoknak abban, hogy külföldi tanulmányok és képzések révén fejlesszék képességeiket, az oktatásért és a képzésért felelős intézményeknek pedig ahhoz, hogy újítsanak és maguk is megújuljanak.

Az oktatás területén további fontos célkitűzés, hogy az iskolai oktatásban lemorzsolódók aránya a jelenlegi 12,7%-ról 10% alá csökkenjen. Ehhez az Erasmus+ program az oktatás és a képzés korszerűsítésével járulhat hozzá, ami az iskolai oktatásra is kiterjed: a koragyermekkori neveléstől kezdve a középfokú és a szakmai alapképzésig. Az ifjúsági csereprogramok és az önkéntes munka révén támogatást kap a nem formális jellegű tanulás is.

A vállalkozásokkal kiépített együttműködés és partnerség segíthet áthidalni a készséghiányt, mert hatására a tanterv illeszkedni fog a munkáltatók igényeihez. Az új program tehát előmozdítja az e kérdésben érdekelt ágazatközi partnerségeket.

Milyen változásokat hoz az új program felnőttoktatás tekintetében?

A felnőtt tanulók mobilitását a program ezentúl már nem egyedileg, hanem kizárólag stratégiai partnerség részeként tudja támogatni.

A felnőttoktatásban tevékenykedő tanárok és egyéb szakemberek előtt ugyanakkor továbbra is nyitva áll a határokon átnyúló tapasztalatszerzés lehetősége (rövid és hosszú távon egyaránt). Eddig három külön mobilitási lehetőség közül választhattak (szakmai továbbképzés, gyakornokság, illetve szakmai látogatások és csereprogramok), amely most egyetlen programmá forr össze. A stratégiai partnerség hozzájárul majd a felnőttoktatással foglalkozó szervezetek modernizációjához.

Az európai felnőttoktatás elektronikus platformja (EPALE) szintén megújul.

Mi a lényege a „nyílt hozzáférés” új követelményének?

A nyílt hozzáférés követelménye azért született, hogy az Erasmus+ finanszírozásából létrejött oktatási anyagok mindenki számára szabadon felhasználhatóak legyenek, mégpedig azon az alapon, hogy a közpénzből fizetett dolgok a köz javát szolgálják. Az Erasmus+ program kedvezményezettjeinek nyílt licencek használatával és nyitott oktatási segédanyagok formájában mindenki számára elérhetővé kell tenniük az általuk kidolgozott oktatási anyagokat.

Mely országok vehetnek részt az Erasmus+ programban?

Az Európai Unió tagállamai

A csatlakozó, a tagjelölt és az előcsatlakozási stratégiában kedvezményezettként szereplő potenciális tagjelölt országok

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei

A Svájci Államszövetség, ha ilyen irányú nemzetközi megállapodást kötött

Az európai szomszédságpolitika által érintett országok, ha erről kétoldalú megállapodást kötöttek.

Az EU tagállamai automatikusan Erasmus+ programországoknak számítanak. A fentiekben felsorolt egyéb országok akkor válhatnak „programországgá”, ha eleget tesznek bizonyos adminisztratív feltételeknek és a program irányításához nemzeti irodát állítanak fel.

A listán meg nem nevezett országok partneri státuszban, külön feltételek szerint vehetnek részt a program megadott területein.

A legfontosabb számadatok: Erasmus+ (2014-2020)

Összköltségvetés

14,7 milliárd euró1

A kedvezményezettek köre

Több mint 4 millió polgár

Felsőoktatás

2 millió hallgató

Szakképzésben részt vevők, gyakornokok

650 000 diák

Az oktatási ágazatban dolgozók mobilitása

800 000 egyetemi előadó, tanár, oktató, az oktatásban részt vevő egyéb személyzet, ifjúságsegítő

Önkéntességi programok és ifjúsági csereprogramok

Több mint 500 000 fiatal

Diákhitelgarancia-rendszer (mesterképzés)

200 000 hallgató

Közös mesterképzés

Több mint 25 000 diák

Stratégiai partnerségek

125 000 iskolát, szakiskolát, képzőintézményt, felsőoktatási és felnőttoktatási intézményt, ifjúsági szervezetet és vállalkozást összekapcsoló 25 000 partnerség

Tudásfejlesztési szövetségek

1 500 felsőoktatási intézmény és vállalkozás által létrehozott, több mint 150 szövetség

Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

2 000 szakiskola, képzési szolgáltató és vállalkozás által létrehozott, több mint 150 szövetség

Iskolák

Az e-twinningnek köszönhetően több mint 200 000 online együttműködő tanár több mint 100 000 iskolában.

1 :

A harmadik országokkal (partnerországokkal) folytatott tevékenységek céljára további finanszírozási alapok lesznek elkülönítve, melyekre vonatkozóan várhatóan 2014-ben születik határozat.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website