Navigation path

Left navigation

Additional tools

Kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb novemberi döntések

European Commission - MEMO/13/1005   20/11/2013

Other available languages: EN FR DE ES NL IT SV PT FI EL CS LT LV MT PL SL RO

Európai Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ

Brüsszel, 2013. november 20.

Kötelezettségszegési eljárások: a legfontosabb novemberi döntések

ÉGHAJLAT-POLITIKA

VERSENYPOLITIKA

DIGITÁLIS MENETREND

FOGLALKOZTATÁS­POLITIKA és szociális kérdések

ENERGIAPOLITIKA

KÖRNYEZETVÉDELEM

EGÉSZSÉGPOLITIKA

BELÜGYEK

IPAR- ÉS VÁLLALKOZÁS­POLITIKA

BELSŐ PIAC ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

TENGERÜGYEK ÉS HALÁSZAT

ADÓ- ÉS VÁMPOLITIKA

KÖZLEKEDÉS­POLITIKA

AT

1

1

1

BE

1

1

3

CY

1

1

1

2

1

CZ

1

DE

1

1

EL

1

1

1

1

1

ES

1

1

1

1

FI

1

1

1

1

FR

1

1

1

HU

1

1

IE

1

1

1

IT

1

2

3

1

1

1

1

1

LT

1

LU

1

1

LV

1

MT

1

NL

1

PL

2

1

PT

2

1

1

1

RO

2

1

1

1

SI

1

1

1

SV

1

1

1

1

UK

1

A kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó e havi döntései keretében az Európai Bizottság olyan tagállamok ellen lép fel, amelyek nem tettek eleget megfelelően az uniós jog alapján őket terhelő kötelezettségeknek. Ezek a számos különböző ágazatot érintő döntések arra irányulnak, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság a mai napon 248 határozatot hozott, köztük 58 indokolással ellátott véleményt fogadott el és 12 keresetet indított az Európai Unió Bíróságán. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb határozatokat. A kötelezettségszegési (másként: jogsértési) eljárásokról bővebben a MEMO/12/12 jelű sajtóközleményben olvashat.

Nagyobb horderejű eljárások a tagállamokkal szemben

A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy a szerencsejátékok szabályozása során tartsák tiszteletben az Európai Unió jogát

A Bizottság ma több tagállamot is felszólított arra, hogy gondoskodjon a szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti keretszabályozásának az EU működéséről szóló szerződésben meghatározott alapvető szabadságjogokkal való összhangjáról. A tagállamok elvben szabadon határozhatják meg az online szerencsejátékokkal kapcsolatos politikájuk céljait.

Az érintett tagállamokkal folytatott konzultációkat követően a Bizottság most meghozta első döntéseit a folyamatban lévő ügyekben. A Bizottság ma konkrétan a következőkről döntött:

felkérte Svédországot, hogy feleljen meg a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó uniós szabályoknak szerencsejáték-monopóliumának szabályozása és felügyelete során,

lezárta azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet korábban Finnországgal szemben kezdeményezett a szerencsejáték-szolgáltatások nyújtásának kizárólagos jogát megállapító finn nemzeti jogi rendelkezéseknek az EU-joggal való összhangjával kapcsolatban,

úgy határozott, hogy hivatalos felszólítást intéz Belgiumhoz, Ciprushoz, a Cseh Köztársasághoz, Litvániához, Lengyelországhoz és Romániához, melyben tájékoztatást kér tőlük a szerencsejáték-szolgáltatások nyújtását korlátozó nemzeti jogi előírásaikról.

(További információk: IP/13/1101, C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

Bírósági keresetek

Megújuló energiaforrásokból előállított energia: A Bizottság bírósági eljárást kezdeményez Ausztriával szemben az uniós szabályok átültetésének elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság eljárást kezdeményez Ausztriával szemben a Bíróság előtt, amiért az elmulasztotta átültetni nemzeti jogába a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelvet. Az irányelv célja, hogy az EU-ban elfogyasztott energián belül 2020-ig 20%-ra nőjön a megújulók részaránya. Az irányelvet a tagállamoknak 2010. december 5-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

A Bizottság 40 512 euró napi bírság kiszabását javasolja Ausztriával szemben. A javasolt bírság figyelembe veszi a kötelezettségszegés időtartamát és súlyosságát. Ha a Bíróság helyt ad a Bizottság keresetének, akkor a napi bírságot az ítélet meghozatalának napjától az átültetés megtörténtéig kell fizetni. A napi bírság végső összegét a Bíróság állapítja meg.

(További információk: IP/13/1113 – M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

Környezetvédelem: Az Európai Bizottság ismét a Bíróság elé viszi Görögország szennyvízkezelési ügyét

Az Európai Bizottság ismét a Bíróság előtt lép fel Görögországgal szemben a települési szennyvizek nem kielégítő kezelése miatt.

Az elégtelen szennyvízkezelés kockáztatja a lakosság egészségét, hiszen a kezeletlen szennyvízben előfordulhatnak káros baktériumok és vírusok. A kezeletlen szennyvízben emellett tápanyagok is vannak, például nitrogén és foszfor, ami azért problematikus, mert ezek az anyagok a tengerbe kerülve túlzott algásodást okoznak, ami elnyomja az élet más formáit. Ismeretes, hogy a megfelelő szennyvízkezelés kulcsfontosságú a virágzó idegenforgalom szempontjából, ez pedig Görögországban kiemelten fontos gazdasági ágazat.

Miközben a Bizottság teljes mértékben tudatában van Görögország jelenlegi nehéz helyzetének, úgy hiszi, ha Görögország most nem költ erre a területre, akkor később még nagyobb költségekkel kell majd számolnia.

Ezért a Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy kötelezettségeinek teljesítéséig Görögországnak egy 11.514.081 millió euró fix összegű úgynevezett átalányösszeget, valamint egy napi 47.462 euró összegű úgynevezett kényszerítő bírságot kelljen befizetnie az uniós költségvetésbe. A napi bírság végső összegét a Bíróság állapítja meg.

(További információk: IP/13/1102 – J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Állami támogatások: A Bizottság fellép Olaszországgal szemben, amiért az a Bíróság ítélete ellenére sem fizettetett vissza jogtalanul felvett állami támogatásokat

Az Európai Bizottság azért pereli be Olaszországot az EU Bíróságánál, mert az nem tett eleget a Bíróság egy korábbi ítéletének. A Bíróság akkor kimondta, hogy az Olaszország által Velencében és Chioggiában adott egyes társadalombiztosítási járulékkedvezmények jogellenes állami támogatásnak minősültek, és kötelezte Olaszországot az érintett összegek visszafizettetésére. A Bizottság ugyanezt korábban egy 1999-es határozatában már megállapította. Mivel ebben az ügyben Olaszország most már másodszor kerül a Bíróság elé, a Bizottság úgy döntött, hogy kétféle pénzbírság kiszabását kezdeményezi.

Az első javasolt bírság összege napi 24 578,40 euró, és annyi napra kell megfizetni, ahány nap az első bírósági ítélettől a tagállam általi teljes mértékű megfelelésig vagy a Bíróság által az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján meghozott második ítéletig eltelik; a második bírság pedig degresszív jellegű, és az ítélettől a végrehajtásig naponta 187 264 euró befizetését jelenti. A bírságok végső összegét a Bíróság állapítja meg.

(További információk: IP/13/1103 – A. Colombani – Tel.: +32 229 74513 – Mobil: +32 460 75 2063)

Vámpolitika: Belgiummal szemben a vámhivatalok nyitvatartási ideje és díjai miatt lép fel a Bizottság a Bíróság előtt

A Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Belgiummal szemben az EU Bíróságánál, amiért az a vámhivatalok nyitvatartási ideje és díjai területén nem hozta összhangba nemzeti jogi szabályozását az EU szabályaival. Amellett, hogy a belga vámhivatalok rövid ideig tartanak nyitva, további problémát jelent az is, hogy a nyitvatartási időn kívül végzett munkáért többletdíjat számítanak fel a gazdasági szereplőknek. Mi több, még a rendes nyitvatartási időben is kell pótdíjat fizetniük azoknak, akik vámáru-nyilatkozatokat szeretnének hitelesíttetni, érvényteleníttetni vagy lezáratni, illetve akik visszatérítési kérelemmel fordulnak a hivatalhoz. A Bizottság álláspontja szerint ezek a belga szabályok sértik az európai vámjogi előírásokat. Belgium 2011 májusában indokolással ellátott véleményt kapott ebben az ügyben, de mivel nem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni, a Bizottság most úgy határozott, hogy az ügyet az EU Bírósága elé viszi.

(További információk: IP/13/1104 – E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

Adópolitika: A Bizottság a Bírósághoz fordul két diszkriminatív belga jogszabály miatt

A Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul amiatt, ahogyan Belgium egyfelől a külföldi szövetkezetek és közhasznú társaságok egyes jövedelmeit, másfelől a külföldi társaságoknak kifizetett egyes kamatokat megadóztatja.

(További információk: IP/13/1105 – E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

Közlekedéspolitika: A Bizottság keresetet indít Németországgal szemben a vonatüzemeltetők és a pályahálózat-működtetők pénzügyeinek elkülönítése érdekében

A Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Németországgal szemben az Európai Unió Bíróságánál, amiért az nem tesz eleget a vasúti ágazat pénzügyi átláthatóságára vonatkozó európai uniós előírásoknak. A jelenlegi németországi szabályozás nem biztosítja egyértelműen, hogy a közforrások ne legyenek felhasználhatók versenyalapon nyújtott személy- és áruszállítási szolgáltatások keresztfinanszírozására.

(További információk: IP/13/1097H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

Társadalombiztosítás: A Bizottság bírósági eljárást kezdeményez Finnországgal szemben a más tagállamokban munkát vállalók jogainak korlátozása miatt

A Bizottság úgy határozott, hogy az EU Bírósága előtt lép fel Finnországgal szemben, amiért az csak akkor veszi figyelembe az álláskeresési járadékért folyamodók más tagállamokban befizetett munkaerő-piaci járulékait, ha a munkavállaló legalább négy hetet (önfoglalkoztatás esetén négy hónapot) Finnországban is dolgozott. Ez hátrányos megkülönböztetést jelent azokkal a munkavállalókkal szemben (legyen szó akár finnekről, akár más tagállamok állampolgárairól), akik más tagállamokban dolgoztak, ami sérti a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós előírásokat.

A Bizottság 2013. május 30-án indokolással ellátott véleményben kérte Finnországot ennek a külföldi munkavállalókat sújtó korlátozásnak az eltörlésére (MEMO/13/470), de a finn hatóságok megtagadták a jogszabályi megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalát.

(További információk: IP/13/1107J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Munkaidő-szabályozás: A Bizottság fellép Görögországgal szemben az Európai Bíróság előtt, amiért az a közegészségügyi szolgáltatások területén nem tartja tiszteletben az uniós szabályozást

A Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Görögországgal szemben az EU Bíróságánál, amiért az nem teljesíti a közegészségügyben foglalkoztatott orvosok munkaidejére vonatkozó európai uniós szabályokat. Görögország nem biztosítja ugyanis, hogy ezek az orvosok – a túlórákat is beleszámítva – ne dolgozzanak átlagosan heti 48 óránál többet.

A gyakorlatban a közkórházakban és az egészségügyi központokban dolgozó orvosoknak gyakran legalább heti 64 óra átlagos munkaidőt kell teljesíteniük, bizonyos esetekben pedig 90 óránál is többet. Jogszabályban előírt felső határ nincs.

A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet súlyosan sérti az EU munkaidő-irányelvében foglalt szabályokat, és nemcsak az orvosok egészségét és biztonságát veszélyezteti, hanem betegeikét is, hiszen a túlhajszolt orvosok könnyebben hibáznak.

(További információk: IP/13/1108J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Munkaidő-szabályozás: A Bizottság fellép Írországgal szemben az Európai Bíróság előtt, amiért az nem tartja tiszteletben a közegészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós munkaidő-szabályozást

A Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít Írországgal szemben az EU Bíróságánál, amiért az nem teljesíti a közegészségügyben foglalkoztatott orvosok munkaidejére vonatkozó európai uniós szabályokat.

Az ír nemzeti jog korlátozza ugyan az orvosok munkaidejét, a gyakorlatban azonban a kórházak gyakran nem tartják be ezeket a szabályokat a továbbképzésüket végző orvosok és a még nem osztályvezető főorvosi beosztásban dolgozó kórházi orvosok körében. Még mindig gyakran fordul elő, hogy az alacsonyabb beosztású orvosoknak rendszeresen kell 36 órás folyamatos műszakokat teljesíteniük, egy-egy héten 100-nál is több órát dolgozniuk vagy átlagosan heti 70-75 órát munkával tölteniük, miközben nincs lehetőségük megfelelő módon szüneteket tartani vagy pihenni.

A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet súlyosan sérti az EU munkaidő-irányelvében foglalt szabályokat, és veszélyezteti az orvosok egészségét és biztonságát.

(További információk: IP/13/1109J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Légi közlekedés: A Bizottság eljárást kezdeményez Portugáliával szemben az Európai Bíróság előtt, mert az nem garantálja a repülőtéri résidők kiosztásával foglalkozó szervezet függetlenségét

A Bizottság úgy döntött, hogy az EU Bírósága előtt lép fel Portugáliával szemben, amiért az nem teljesíti az EU repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályait. A Bizottság megítélése szerint a résidő-koordinátor nem láthatja el feladatát az ANA-tól függetlenül, autonóm módon. Mi több, mindeddig az ANA állta a résidő-koordinátor összes költségét. Emiatt a Bizottság úgy látja, hogy a résidő-koordinátor nem független pénzügyi szempontból az ANA-tól, és ez sértheti a piaci verseny tisztaságát.

(További információk: IP/13/1100H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

Hozzáadottérték-adó: A Bizottság eljárást kezdeményez Svédországgal szemben a Bíróság előtt a postai szolgáltatásokra kivetett hozzáadottérték-adó miatt

A Bizottság úgy döntött, hogy az EU Bírósága előtt lép fel Svédországgal szemben, amiért az hozzáadottérték-adót vetett ki egyes postai szolgáltatásokra. Több ilyen szolgáltatásnak az európai uniós szabályok szerint mentesnek kellene lennie a hozzáadottérték-adó alól. Svédország nem mentesítette a postai szolgáltatásokat a hozzáadottérték-adó alól. Minden szolgáltatónak fel kell számítania a hozzáadottérték-adót, még az egyetemes szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak is. Svédország következetesen eltekint egy, az EU-jogban előírt mentesség megadásától.

(További információk: IP/13/1111 – E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

Indokolással ellátott vélemények

Éghajlatváltozás: a Bizottság hat tagállamot arra kér fel, hogy fogadjanak el nemzeti intézkedéseket a szén-dioxid környezetileg biztonságos geológiai tárolására

A Bizottság ma felkérte Ausztriát, Ciprust, Magyarországot, Írországot, Svédországot és Szlovéniát, hogy fogadja el a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv maradéktalan átültetéséhez szükséges intézkedéseket. A szóban forgó tagállamok egyelőre nem számoltak be teljes körű átültető intézkedésekről. A Bizottság tehát e tagállamokat indokolással ellátott véleményben (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakasza) kéri fel az uniós jog betartására.

A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelv 2009-ben, az éghajlat-változási és energiaügyi csomag részeként került elfogadásra. Az irányelv meghatározza a szén-dioxid környezetileg biztonságos geológiai tárolásának jogi keretét, felszámolja a geológiai szén-dioxid-tárolás jogi akadályait, és a tárolóhelyekre teljes élettartamára nézve rögzíti az azokra irányadó követelményeket. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás technológiája, ha a kereskedelmi hasznosítás szakaszába lép, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való uniós átállást előmozdító egyik fő tényezőnek tekinthető.

(További információk: I. Valero Ladron – Tel.: +32 229 64971 – Mobil: +32 498 96 4971)

A Bizottság felkéri Belgiumot és Németországot, hogy hajtsák végre a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet (2013/0206 és 2013/0213 sz. ügy)

Az Európai Bizottság felkérte Belgiumot és Németországot, hogy jogi szabályozásukat hozzák összhangba a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések ellen fellépő uniós szabályokkal, mivel mindkét ország elmulasztotta ezt megtenni a 2013. március 16-i határidőig. A késedelmes fizetések jelentősen akadályozzák az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon, mivel a vállalatokra igazgatási és pénzügyi terheket rónak, hátráltatják a határokon átnyúló kereskedelmet és torzítják a versenyt.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv harmonizálja a hatóságoknak a vállalkozásokkal szembeni adósságaira vonatkozó fizetési határidőt: a hatóságoknak 30 napon belül vagy egészen kivételes esetekben 60 napon belül ki kell fizetniük az általuk beszerzett áruk és szolgáltatások ellenértékét. Ha az irányelv átültetésére nem kerül sor idejében, a vállalkozások, és különösen a kis- és középvállalkozások továbbra is likviditási problémákkal szembesülhetnek, ami akár csődhöz is vezethet.

Ezért a Bizottság indokolással ellátott véleményben szólította fel Belgiumot és Németországot, hogy jogszabályaikat aktualizálják. Ha az érintett tagállamok a Bizottságot nem értesítik két hónapon belül az irányelv szerinti kötelezettségeik maradéktalan teljesítése érdekében hozott intézkedéseikről, a Bizottság keresetet indíthat velük szemben az Európai Bíróságon.

(További információk: C. Corazza – Tel.: +32 229 51752 – Mobil: +32 498 99 2862)

Emberkereskedelem: a Bizottság felkéri Ciprust, Spanyolországot, Olaszországot és Luxemburgot, hogy juttassák érvényre az emberkereskedelemre vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság hivatalosan felszólította Ciprust, Spanyolországot, Olaszországot és Luxemburgot, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az emberkereskedelemre vonatkozó uniós szabályozásból eredő kötelezettségeiknek (IP/11/332).

A 2011/36/EU irányelv átültetésének határideje után több mint hat hónappal és a 2013. május 29-i felszólító levelek ellenére ezek az országok továbbra sem értesítették a Bizottságot az uniós szabályok érvényre jutását szolgáló nemzeti intézkedéseikről.

A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt intéz hozzájuk. Ha a tagállamok nem tesznek eleget két hónapon belül a jogi kötelezettségeiknek, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az emberkereskedelemre vonatkozó uniós irányelv lényegi változást hozhat az áldozatok életében, és megakadályozhatja, hogy mások is áldozattá váljanak. Az irányelv intézkedései számos területre – többek között a büntetőjogi rendelkezésekre, az elkövetők felelősségre vonására, az áldozatok támogatására, az áldozatok büntetőeljárásbeli jogaira, a bűnmegelőzésre és a végrehajtás nyomon követésére is – kiterjednek.

Mostanáig 18 ország (a Cseh Köztársaság, Svédország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Finnország, Bulgária, Horvátország, Írország, Görögország, Franciaország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és az Egyesült Királyság) jelezte, hogy az irányelvet maradéktalanul átültette.

(További információk: M. Cercone – Tel.: +32 229 80963 – Mobil: +32 498 98 2349)

Épületek energiahatékonysága: Görögország és Málta felszólítást kapott az épületek energiahatékonyságára vonatkozó uniós szabályozás elfogadására

A Bizottság hivatalosan felszólította Máltát és Görögországot, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az épületetek energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályozásból (a 2010/31/EU irányelvből) eredő kötelezettségeiknek. Az irányelvet 2012. július 9-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba. Málta és Görögország azonban az uniós rendelkezéseket egyelőre nem ültette át maradéktalanul. A Bizottság indokolással ellátott véleményben szólította fel Máltát, hogy értesítse a Bizottságot a szükséges végrehajtási intézkedések megtételéről. A Bizottság továbbá kiegészítő indokolással ellátott véleményben emlékeztette Görögországot – miután januárban már indokolással ellátott véleményt intézett hozzá –, hogy az irányelvet hiánytalanul át kell ültetnie. Ha jogi kötelezettségeiket a tagállamok nem teljesítik két hónapon belül, a Bizottság keresetet indíthat ellenük az Európai Bíróság előtt. A szóban forgó irányelv értelmében a tagállamok kötelesek az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározni és alkalmazni, az épületek energiahatékonysági tanúsításáról gondoskodni, valamint az épületek fűtő- és klímaberendezéseit rendszeres vizsgálatnak alávetni. Az irányelv értelmében továbbá a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy 2021-től valamennyi új épület úgynevezett közel nulla energiaigényű épület legyen. A Bizottság 2012 szeptemberében kötelezettségszegési eljárást indított azon 24 tagállam ellen, amely a Bizottságot elmulasztotta értesíteni az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetéséről (vagyis Dánia, Írország és Svédország kivételével valamennyi tagállam ellen). A Bizottság 2013 januárjában indokolással ellátott véleményt intézett Olaszországhoz, Görögországhoz, Portugáliához és Bulgáriához, 2013 áprilisában Spanyolországhoz és Szlovéniához, 2013. júniusában Belgiumhoz, Németországhoz, Finnországhoz, Franciaországhoz, Lettországhoz, Lengyelországhoz és Hollandiához, 2013 szeptemberében Ausztriához, Ciprushoz, Észtországhoz, Litvániához, Luxemburghoz, Magyarországhoz és az Egyesült Királysághoz, 2013. októberében pedig a Cseh Köztársasághoz és Romániához. További információt itt talál: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/buildings/buildings_en.htm

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

Hamisított gyógyszerek: a Bizottság négy tagállamot a betegbiztonsági szabályok betartására szólít fel

Az Európai Bizottság ma hivatalos felszólító levelet küldött Olaszországnak, Lengyelországnak, Szlovéniának és Finnországnak, melyben a hamisított gyógyszerekre vonatkozó irányelv1 maradéktalan betartására kérte fel őket. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a hamisított gyógyszerek ne juthassanak el a betegekhez. Az irányelv harmonizált, egész Európára kiterjedő biztonsági és ellenőrzési intézkedéseket ír elő, amelyek révén könnyebben azonosíthatók a hamisított gyógyszerek, és hatékonyabb ellenőrzések és vizsgálatok végezhetők az EU határain és az Európai Unión belül.

Az említett négy tagállam az irányelvet még nem ültette át nemzeti jogába, noha az átültetés határideje 2013. január 2-án lejárt. Az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy a Bizottságot értesítsék az uniós joggal való teljes összhang érdekében tett intézkedéseikről. Megfelelő intézkedésekről szóló értesítés hiányában a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

(További információk: F. Vincent – Tel.: +32 2 2987166 – Mobil: +32 498 987166)

Adóügyek: a Bizottság felkéri Franciaországot és Lettországot, hogy hajtsák végre az adócsalás visszaszorítására irányuló legfontosabb uniós szabályokat

A Bizottság ma felszólította Franciaországot és Lettországot, hogy maradéktalanul ültessék át nemzeti jogukba a közigazgatási együttműködésre vonatkozó irányelvet. Ez az irányelv alapvető fontosságú az adócsalás elleni uniós küzdelemhez, mivel az átláthatóság növelését, az információcsere javítását és a határokon átnyúló együttműködés szorosabbra fűzését szolgáló intézkedéseket tartalmaz (lásd IP/12/1376). Ezenkívül az adóhatóságok közötti automatikus információcsere jövőbeli jelentős bővítésére is a közigazgatási együttműködésre vonatkozó irányelv alapján kerül sor. A tagállamoknak 2013. január 1. óta jogi kötelessége alkalmazni az irányelvet, Franciaország és Lettország azonban egyelőre nem küldött értesítést az új szabályok hiánytalan átültetéséről. Amennyiben nem kap két hónapon belül megfelelő választ, a Bizottság e két országgal szemben keresetet indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. Hivatkozások: IN/2013/0036 és IN/2013/0052.

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

A Bizottság felszólítja Olaszországot, Romániát és Szlovéniát, hogy juttassák érvényre a hulladéknak minősülő fémhigany tárolására vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan kéri Olaszországot, Romániát és Szlovéniát, hogy részletesen számoljanak be a hulladéknak minősülő fémhigany tárolására vonatkozó uniós szabályozást érvényre juttató hazai jogszabályaikról. Miután a szóban forgó tagállamok túllépték az eredetileg 2013. március 15-ére kitűzött határidőt, a Bizottság hivatalos felszólító levelet intézett hozzájuk, két hónapot hagyva a válaszadásra. Mivel nem érkezett válasz, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Ha Olaszország, Románia és Szlovénia nem intézkedik két hónapon belül, ügyük az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Épületek energiahatékonysága: a Bizottság az Egyesült Királyságot és Hollandiát felszólítja az épületek energiahatékonyságára vonatkozó uniós szabályozásból eredő kötelezettségeik teljesítésére

A Bizottság Hollandiát és az Egyesült Királyságot felszólította annak érvényre juttatására, hogy épület eladásakor vagy bérbeadásakor minden esetben kötelező energiahatékonysági tanúsítványt bemutatni. Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó uniós szabályozás (a 2010/31/EU rendelet) alapkövetelményei közé tartozik az energiahatékonysági tanúsítvány kibocsátásának kötelezettsége. A szóban forgó kötelezettségszegések az energiahatékonysági tanúsítványok kibocsátására vonatkozó követelmények helytelen végrehajtásával kapcsolatosak. A tanúsítványok arra szolgálnak, hogy a vevőket és a bérlőket tájékoztassák épületük energiahatékonysági osztályáról, és hogy az épületek energiafogyasztásának csökkentésére ösztönözzenek. A felszólítások uniós kötelezettségszegési eljárás keretében kibocsátott indokolással ellátott vélemény formáját öltik. Amennyiben nem kap két hónapon belül megfelelő választ, a Bizottság e két országgal szemben keresetet indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. A Bizottság ezenkívül az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelv valamennyi rendelkezésének átültetésére is felszólította e két országot a Hollandiához 2013 júniusában, az Egyesült Királysághoz pedig 2013 szeptemberében címzett indokolással ellátott véleményében. További információk itt találhatók:  http://ec.europa.eu/energy/efficiency/buildings/buildings_en.htm

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

Környezetvédelem: a Bizottság felkéri Ausztriát, hogy vizsgálja felül a Fekete-Sulm folyón történő erőmű-létesítés engedélyezését

Az Európai Bizottság arra kéri Ausztriát, hogy vizsgálja felül a stájerországi Fekete-Sulm folyón tervezett erőmű létesítésére kiadott engedélyt. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy az engedélyt a víz-keretirányelv kellő figyelembevétele nélkül adták ki, és hogy az erőmű felépítése folytán a folyó természeti minősége óhatatlanul veszíteni fog kiválóságából. Az uniós jog szerint a vízminőség romlása csak nyomós közérdekre való tekintettel engedhető meg, márpedig a Bizottság úgy véli, hogy jelen esetben nem teljesülnek e mentesség feltételei. A 2013 áprilisában küldött felszólító levél nyomán Ausztriától kapott válaszok mindeddig nem vezettek az ügy megoldásához, ezért a Bizottság most indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Ha Ausztria nem hoz megfelelő intézkedéseket két hónapon belül, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

(További információk: M. Holzner – Tel.: +32 229 60196 – Mobil: +32 498 98 2280)

Környezetvédelem: a Bizottság felkéri Ciprust, hogy juttassa érvényre az egyes veszélyes anyagoknak az elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását korlátozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság nyomatékosan kéri Ciprust, hogy részletesen számoljon be az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozására vonatkozó uniós szabályozást érvényre juttató hazai jogszabályairól. Ciprus elmulasztotta meghozni az egyes, kadmiumot tartalmazó berendezésekre alkalmazandó mentességhez kapcsolódó technikai intézkedéseket. Az irányelvet 2013. január 2-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba. Miután Ciprus túllépte az eredeti határidőt, a Bizottság 2013. március 21-én hivatalos felszólító levelet intézett hozzá. Mivel pedig a hiányosságok orvoslása elmaradt, a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Ha Ciprus nem intézkedik két hónapon belül, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Postai szolgáltatások: a Bizottság az uniós szabályok alkalmazására szólítja fel Ciprust

A Bizottság ma felszólította Ciprust, hogy alkalmazza a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az úgynevezett 3. postai irányelvet 2012. december 31-ig volt köteles átültetni az a 11 tagállam, amely jelezte az átültetési határidő meghosszabbítása iránti igényét. Ciprus azonban egyelőre nem hozta meg a szükséges rendelkezéseket. A Bizottság felszólítása uniós kötelezettségszegési eljárás keretében kibocsátott indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben a Bizottság nem kap értesítést két hónapon belül az uniós jog megsértését megszüntető intézkedésekről, Ciprussal szemben keresetet indíthat az Európai Unió Bírósága előtt.

További részletek: http://ec.europa.eu/internal_market/post/index_en.htm

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

Adóügyek: a Bizottság a héával kapcsolatos számlázási szabályok átültetésére szólítja fel Ciprust

A Bizottság ma hivatalosan felszólította Ciprust, hogy ültesse át nemzeti jogába a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos uniós számlázási szabályokat. A héa számlázásával kapcsolatos új szabályok (2010/45/EU irányelv) 2013. január 1-jén léptek hatályba. Az új héaszámlázási rendszer az eddiginél egyszerűbb és korszerűbb, és a vállalkozásoknak kevesebb ügyintézéssel és megfelelési költséggel jár. A tagállamok 2013 elejéig voltak kötelesek átültetni az irányelvet, Ciprus azonban nem értesítette a Bizottságot semmilyen ilyen irányú intézkedéséről. A felszólítás indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Ha a Bizottság két hónapon belül nem kap megfelelő választ, Ciprussal szemben keresetet indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. Hivatkozás: IN/2013/0010

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

Közbeszerzések: a Bizottság az uniós szabályok betartására szólítja fel Görögországot

Az Európai Bizottság ma felszólította Görögországot, hogy tartsa be az uniós közbeszerzési szabályokat. A görög jogszabályok az ország építési vállalkozásainak nyilvántartása céljából kötelező rendszert írnak elő, amely előre meghatározza, mely gazdasági szereplők vehetnek részt az egyes közbeszerzési pályázatokban. A potenciális pályázóknak olyan nyilvántartásba vételi feltételeket kell teljesíteniük a közbeszerzési eljárásokban való részvételhez, amelyek ellentétesek az uniós közbeszerzési szabályokkal. A Bizottság ezért nyomatékosan kéri Görögországot, hogy két hónapon belül helyezze hatályon kívül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. Megfelelő intézkedés hiányában a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A görög jogszabályokkal létrehozott nyilvántartási rendszerben a hazai építési vállalkozások két – alsó és felső költségvetési értékhatár szerint meghatározott – osztályba sorolódnak. E kötelező nyilvántartásba vételi rendszer következtében a pályázatokból pusztán azért zárnak ki eleve olyan vállalkozásokat, amelyek pedig gazdasági, pénzügyi, szakmai és technikai szempontból egyaránt alkalmasak az adott közbeszerzési pályázatban szereplő feladatok ellátására, mert pénzügyi kapacitásuk nem sorolja őket a pályázati kiírásban megszabott költségvetési osztályba, mivel általában túl nagy ahhoz. E korlátozó rendszer ellentétes a 2004/18/EK irányelvben foglalt szabályokkal, továbbá az egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmentesség elvével, mely elvek az uniós közbeszerzési szabályok alapját képezik. További részletek: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/index_en.htm

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

A Bizottság az öröklési illetékkel kapcsolatos diszkriminatív rendelkezések hatályon kívül helyezésére szólítja fel Görögországot

A Bizottság ma felszólította Görögországot, hogy módosítson két diszkriminatív szabályt az öröklési illetékkel kapcsolatban. Az első szabály a görög jog által lehetővé tett illetékmentes ingatlanörökléssel kapcsolatos. E mentesség kedvezményében azonban csak azok az uniós polgárok részesülhetnek, akik görögországi lakosok, és akiknek nincs saját tulajdonú, elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlanuk. A Bizottság úgy véli, hogy ez diszkriminatív a Görögországon kívüli lakóhelyű uniós polgárokkal és EGT-állampolgárokkal szemben, és korlátozza az uniós szerződésekben előírt szabad tőkemozgást. A második felszólítás azon diszkriminatív szabállyal kapcsolatos, amelynek értelmében Görögország kizárólag a viszonosság elve alapján alkalmaz kedvezményes illetékkulcsot a más uniós tagállamokban, illetve EGT-országokban letelepedett nonprofit szervezetek hagyatékára. A Bizottság úgy véli, hogy a viszonosság elvének alkalmazása olyan hátrányos megkülönböztetéshez vezet, amely korlátozza a tőke szabad mozgását. A Bizottság felszólítása indokolással ellátott vélemények formáját ölti. Amennyiben Görögország ezeknek nem tesz eleget két hónapon belül, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Hivatkozás: IN/2012/2134

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy fokozza a természetvédelmet a Kanári-szigeteken

Az Európai Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy fejlessze a Kanári-szigetek természetének védelmét célzó rendelkezéseket. Az élőhelyvédelmi irányelv szerint egyes fajok földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül szigorú védelmet igényelnek. Spanyolország 4/2010 tartományi törvénye tartalmazza a Kanári-szigeteki Autonóm Közösség területén védett fajok jegyzékét. Ebben a jegyzékben található egy olyan kategória – a Kanári-szigetek ökoszisztémája szempontjából jelentős fajok – amelyek csak akkor részesülnek szigorú védelemben, ha egy védett terület határain belül fordulnak elő. Azonban a szóban forgó fajok közül néhány földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül szigorú védelmet igényel. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az új jegyzék nincs összhangban az élőhelyvédelmi irányelvben meghatározott kötelezettségekkel. Ha Spanyolország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Vasúti közlekedés: a Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy a vasutak átjárhatóságára vonatkozó uniós jogszabályokat ültesse át a nemzeti jogba

Az Európai Bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy a vasutak átjárhatóságára vonatkozó nemzeti jogszabályait hozza összhangba az uniós jogszabályokkal. A 2008/57/EK irányelv célja az, hogy az európai vasúti közlekedési rendszer határokon átívelő átjárhatóságának feltételeit megteremtse, így több vonat lenne képes egynél több országban közlekedni. Ez nagyobb versenyt teremt a nemzeti piacokon, így lehetővé teszi a vasúti ágazat számára, hogy hatékonyabban kelhessen versenyre más közlekedési módokkal. A jogszabályt 2010. július 19-ig kellett volna elfogadni. Ha Spanyolország nem ad megfelelő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Ebben az ügyben a Bizottság idén márciusban indított kötelezettségszegési eljárást Spanyolország ellen, és most az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően indokolással ellátott véleményt küld. Spanyolországnak két hónap áll rendelkezésére arra, hogy válaszoljon a Bizottságnak.

(További információk: H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

Finnország: a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak történő segítségnyújtásra vonatkozó szabályok nem megfelelő végrehajtása

A Bizottság a mai napon az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően indokolással ellátott véleményt küldött Finnországnak, melyet az ország faji egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervével kapcsolatos hiányosságok miatt indított. Ilyen szervet a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos uniós jog (2000/43/EK irányelv) értelmében minden tagállamnak létre kell hoznia. A megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos uniós jog kötelezően előírja a tagállamok számára egy olyan egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szerv létrehozását, amelynek feladata, hogy független segítséget nyújtson a megkülönböztetés áldozatainak a megkülönböztetés miatti panaszaik érvényesítéséhez, valamint nyomon kövesse és jelentse a megkülönböztetéseket. Az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek különösen az irányelv megfelelő alkalmazásának és a megkülönböztetés áldozatainak nyújtandó védelem biztosítása érdekében kulcsfontosságúak. Alapvető fontosságú, hogy az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek ténylegesen elvégezzék az irányelv által előírt valamennyi feladatot. Finnország jogszabályai jelenleg nem jelölnek meg olyan egyenlőséggel foglalkozó szervet, amely a munkahelyi faji vagy etnikai alapú megkülönböztetési esetek kezeléséért felelős lenne. A Bizottság ezért felhívja Finnországot arra, hogy nemzeti jogszabályait hozza összhangba az uniós követelményekkel, amelyek a megkülönböztetés áldozatainak nyújtandó megfelelő védelem biztosítását írják elő.

(További információk: M. Andreeva – Tel.: +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382)

Éghajlatváltozás: a Bizottság felszólítja Franciaországot, hogy tartsa be a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó uniós jogszabályokat

A 842/2006/EK rendelet kötelezi a vállalatokat, hogy egy sor intézkedéssel csökkentsék a fluortartalmú üvegházhatású gázokat (F-gázokat) tartalmazó berendezésekben keletkező szivárgásokat, és a berendezések életciklusának végén nyerjék vissza az ilyen gázokat. A rendelet szabályokat határoz meg a berendezések karbantartását végző személyek képzésére és képesítésére, az F-gázokat tartalmazó berendezések címkézésére, az F-gázok előállításával, kivitelével és behozatalával kapcsolatos jelentéstételre, valamint – egyes területeken – néhány tilalomra vonatkozóan. Ezek az intézkedések fontosak ahhoz, hogy korlátozni lehessen az ipari gázok e fajtájának kibocsátását; a szóban forgó gázok egyben erőteljes üvegházhatást kiváltó gázok, és így az intézkedések a további globális felmelegedés megelőzésében is segítenek.

Franciaország a mai napig nem közölte a Bizottsággal, hogy mely nemzeti szervek végzik el azon vállalatok tanúsítását, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószereket nyernek vissza különféle berendezésekből. Ezért a Bizottság (az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően) indokolással ellátott véleményt küld Franciaországnak, melyben a jogszabályok betartását kéri tőle.

(További információk: I. Valero Ladron – Tel.: +32 229 64971 – Mobil: +32 498 96 4971)

A Bizottság felszólítja Franciaországot, hogy hárítsa el a „kit car” járművek kereskedelmét gátló akadályokat (2012/4176. ügy)

Az Európai Bizottság felszólította Franciaországot, hogy módosítsa a korábban már egy másik tagállamban nyilvántartásba vett, importált épített egyedi gépjárművek („kit car”) nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályait, mivel azok nincsenek összhangban az áruk EU-n belüli szabad mozgásának elvével, valamint a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló uniós irányelvben megállapított elvekkel. A „kit car” gépjárművek a gyártó által értékesített alkatrészekből a vevő által összeépített gépjárművek. A mechanikai rendszerek, mint például a motor és a sebességváltó általában egy donorjárműből származnak, vagy újonnan szerzik be őket más szállítóktól. Jelenleg a francia hatóságok nem hajlandók nyilvántartásba venni egyes importált „kit car” gépjárműveket, mivel azt állítják, hogy a gépjárművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokban egyes adatok hibásak (mint például a jármű első nyilvántartásba vételének dátuma), noha a nyilvántartásba vételi okmányokat egy másik uniós tagállam megfelelő hatósága állította ki.

A Bizottság megítélése szerint az eredet szerinti tagállam által kiállított okmányokban meg kell bízni, és Franciaországnak a jármű biztonsági szempontjaira kell összpontosítania. Ahhoz, hogy az ilyen járművek nyilvántartásba vétele hatékony legyen, a megfelelő tagállami hatóságoknak együtt kell működniük, és hatékony párbeszédet kell kialakítaniuk a hiányzó adatok pótlására és a hibás adatok helyesbítésére ahelyett, hogy adminisztratív pluszterheket rónának a járművet megvásárló magánszemélyre. Amennyiben a tagállami hatóságok nem tudnak megállapodásra jutni, más lépéseket kell tenni a jármű nyilvántartásba vétele érdekében, például a francia hatóságoknak lehetőséget kell adni arra, hogy egy újabb dátumot válasszanak a jármű nyilvántartásba vételének dátumaként.

A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt adott ki, amelyben felszólította Franciaországot, hogy tegye lehetővé a más tagállamban már nyilvántartásba vett ilyen járművek nyilvántartásba vételét. Ha Franciaország két hónapon belül nem tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy intézkedéseket hozott az irányelv szerinti kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése érdekében, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(További információk: C. Corazza – Tel.: +32 229 51752 – Mobil: +32 498 99 2862)

Munkajog: a Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy vessen véget az állami iskolákban határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókkal szembeni diszkriminációnak

Az Európai Bizottság felszólította Olaszországot, hogy vizsgálja felül az állami iskolákban határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó feltételeket.

Az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy a határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek, mint a velük összehasonlítható állandó alkalmazottak. A panaszok mindenekelőtt arra vonatkoztak, hogy a szóban forgó munkavállalókat éveken át egymást követő határozott időre szóló szerződések keretében alkalmazzák, ezáltal munkaviszonyuk bizonytalan, noha lényegében állandó alkalmazotti feladatokat látnak el. A nemzeti jog nem biztosít hatékony intézkedéseket az ilyen visszaélések megelőzésére. Ráadásul a szóban forgó munkavállalók alacsonyabb fizetést kapnak, mint a hasonló szakmai múlttal rendelkező állandó alkalmazottak. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a helyzet ellentétes a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló uniós irányelv előírásaival.

A Bizottság a felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Olaszországnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot arról, milyen intézkedéseket hozott az irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében. Ha Olaszország ennek nem tesz eleget, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Egészség és biztonság: a Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy a kórházakban és az egészségügyben előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló irányelvet ültesse át a nemzeti jogba

A Bizottság felszólította Olaszországot, hogy ültesse át a nemzeti jogba a kórházakban és az egészségügyben előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló uniós irányelvet (2010/32/EU). Az irányelv az Európai Kórházi és Egészségügyi Munkáltatói Szövetség (HOSPEEM) és a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége (EPSU) közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodást hajtja végre. Célja a lehető legbiztonságosabb munkakörnyezet megvalósítása az egészségügyi és kórházi dolgozók számára a tervezési, a figyelemfelkeltő, a tájékoztatási, a képzési, a megelőzési és az ellenőrzési intézkedések együttes alkalmazása révén. A Bizottság a felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében adott, indokolással ellátott vélemény formájában fogalmazta meg. Olaszországnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot arról, milyen intézkedéseket hozott az irányelvnek való megfelelés érdekében. Ha Olaszország ennek nem tesz eleget, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé terjesztheti.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Környezetvédelem: a Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy hajtsa végre az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy részletesen tájékoztassa arról, hogyan ülteti át az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló uniós jogszabályt (a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvet) nemzeti jogrendjébe. Olaszország több intézkedést nem hajtott végre, többek között magának a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvnek az átdolgozását, amelyet 2013. január 2-ig kellett végrehajtani, valamint az ólmot, illetve a kadmiumot tartalmazó egyes berendezésekre vonatkozó mentességekre vonatkozó intézkedéseket, azaz két kapcsolódó irányelvet, amelyeket ugyanazon határidőig kellett átültetni a nemzeti jogrendbe. Azt követően, hogy Olaszország nem tett az eredeti határidőre eleget ennek a kötelességnek, a Bizottság 2013. március 21-én felszólító leveleket küldött az országnak. Tekintettel arra, hogy a kérdéses hiányosságok orvoslása mindezidáig nem történt meg, a Bizottság most három indokolással ellátott véleményt küld Olaszországnak. Ha Olaszország nem teszi meg a szükséges lépéseket két hónapon belül, a Bizottság az ügyeket a Bíróság elé terjesztheti, amely a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv vonatkozásában pénzügyi szankciókat szabhat ki.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Hozzáadottérték-adó: a Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy vizsgálja felül a héamentes behozatal járulékos költségeire vonatkozó szabályait

A Bizottság hivatalosan felszólította Olaszországot, hogy a behozatal járulékos költségeire (például a szállítási, biztosítási költségekre stb.) vonatkozó nemzeti adójogszabályait hozza összhangba az EU héa-irányelvével. Az uniós jogszabályok szerint a behozatal járulékos költségei – különösen a szállítási költségek – beleszámítanak a behozatal adóalapjába, és az első rendeltetési helyig héamentességet élveznek. Az olasz jog szerint a járulékos költségek héamentessége csak akkor adható meg, ha a határon már kivetették az adót a szóban forgó költségekre. Ez a gyakorlat nem felel meg az uniós szabályoknak, és aránytalanul nagy adminisztratív terhet róhat a szállítókra és kereskedőkre. A felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában történt. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Olaszország ügyét a Bíróság elé terjesztheti. Hiv.: 2012/2088

(További információk: E. Traynor – Tel.: +32 229 21548 – Mobil: +32 498 98 3871)

A vasúton utazók jogai: a Bizottság felszólítja Olaszországot, hogy tegyen eleget az uniós szabályoknak

A Bizottság a mai napon felszólította Olaszországot, hogy intézkedjen, és biztosítsa a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó uniós szabályoknak való teljes körű megfelelést. Olaszország még nem hozta létre a területén a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak érvényesítésére meghatalmazott hivatalos szervet, és a vasúton utazók jogaira vonatkozó jogszabályok megsértését szankcionáló szabályokat sem állapította még meg. E két szükséges, jogilag kötelező érvényű intézkedés nélkül a vasúton Olaszországon belül vagy Olaszországból más uniós tagállamokba utazók nem érvényesíthetik az őket megillető jogokat, ha az utazásuk során valamilyen hiba történik. A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól szóló 1371/2007/EK rendeletet a tagállamoknak 2009. december 3-ig kellett végrehajtaniuk. Olaszország azonban eddig csupán egy ideiglenes szervet hozott létre, amely nem rendelkezik a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó uniós szabályok érvényesítéséhez szükséges teljes hatáskörrel és jogkörrel. Ha Olaszország két hónapon belül nem tesz eleget a felszólításnak, a Bizottság Olaszország ügyét a Bíróság elé terjesztheti. További információk a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól.

(További információk: H. Kearns – Tel.: +32 229 87638 – Mobil: +32 498 98 7638)

Elektronikus hírközlés: a Bizottság aggályosnak tartja Luxemburgban az elektronikus távközlési ágazat megfelelő termék- és szolgáltatási piacai elemzésének késedelmét

Az Európai Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Luxemburgnak, amiért az még nem hozta összhangba nemzeti jogszabályait az elektronikus hírközlésre vonatkozó, 2009. évi európai uniós keretszabályozással. A keretirányelv 16. cikkének (6) bekezdése szerint a nemzeti szabályozó hatóságok elvégzik az érintett piac elemzését annak érdekében, hogy az kellően versenyképes legyen, és hatékonyan biztosítsa a fogyasztóknak és vállalatoknak a versenypiacoktól a választék, az árak és az innováció tekintetében elvárt előnyöket. Ezután a szabályozó hatóságoknak a korábbi intézkedés elfogadásától számított három éven belül be kell jelenteniük a megfelelő intézkedéstervezetet a Bizottságnak. Az elemzendő hét piac közül három esetében történt késedelmes bejelentés kivételével azonban Luxemburg semmilyen piacelemzésről nem értesítette a Bizottságot 2008 vagy – az érintett piactól függően – 2006 óta. Továbbá Luxemburg sem a határidő meghosszabbítását, sem az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) által a keretirányelv 16. cikke (7) bekezdésének előírása szerint nyújtott segítséget nem kérte.

Luxemburgnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az indokolással ellátott véleménynek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(További információk: R. Heath – Tel.: +32 229 61716 – Mobil: +32 460 75 0221)

Tenyésztett halak: a Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy tartsa be a tenyésztett víziállatokkal kapcsolatos állat-egészségügyi követelményekre vonatkozó szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon hivatalos felszólítást intézett Lengyelországhoz, amelyben sürgeti a tenyésztett víziállatok egészségével foglalkozó 2013/31/EU irányelvben foglaltaknak való teljes körű megfelelést. Az említett irányelv célja a tenyésztett víziállatokra vonatkozó hatályos jogszabályok korszerűsítése. Az irányelv rendelkezik többek között i. a járványos fekélybetegség (EUS) néven ismert egzotikus betegségről, amely már nem minősül potenciálisan káros hatást gyakorló betegségnek, mivel az Unióban még soha nem észleltek fekélybetegség-járványt, valamint ii. a Paralichtlys olivaceus halfajnak a pisztrángok vírusos vérfertőzésére fogékony fajokat tartalmazó felsorolásba történő felvételéről, tekintve, hogy Ázsia egyes régióiban megerősítést nyert a szóban forgó betegség kitörése.

Lengyelország még mindig nem ültette át ezt az irányelvet nemzeti jogába, noha ezt 2013. január 1-jéig meg kellett volna tennie. Lengyelországnak 2 hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot az uniós jogszabálynak való teljes megfelelés érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedések bejelentésére, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az ügyet.

(További információk: F. Vincent – Tel.: +32 2 2987166 – Mobil: +32 498 987166)

Munkajog: a Bizottság felhívja Portugáliát, hogy vessen véget az állami iskolákban határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatott tanárok hátrányos megkülönböztetésének

Az Európai Bizottság felszólította Portugáliát, hogy vizsgálja felül az állami iskolákban határozott időre szóló szerződéssel alkalmazott tanárok foglalkoztatására vonatkozó feltételeket.

Az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatott tanárok kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek, mint a velük összehasonlítható állandó alkalmazottak. A panaszok mindenekelőtt arra vonatkoztak, hogy a szóban forgó munkavállalókat éveken át egymást követő, határozott időre szóló szerződések keretében alkalmazzák, ezáltal munkaviszonyuk bizonytalan, noha lényegében állandó alkalmazotti feladatokat látnak el. A nemzeti jog nem biztosít hatékony intézkedéseket az ilyen visszaélések megelőzésére. Ráadásul a meghatározott időre szóló szerződéssel dolgozó tanárok alacsonyabb fizetést kapnak, mint a hasonló szakmai múlttal rendelkező állandó alkalmazottak. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a helyzet ellentétes a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló uniós irányelv előírásaival.

A Bizottság a felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás rendjének megfelelően indokolással ellátott vélemény formájában intézte a tagállamhoz. Portugáliának két hónapon belül be kell jelentenie a Bizottságnak az irányelvnek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság dönthet úgy, hogy keresetet indít Portugáliával szemben az Európai Unió Bíróságánál.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Egészségvédelem és biztonság: a Bizottság felszólítja Portugáliát, hogy teljes körűen alkalmazza az irányelvet a közszférában foglalkoztatott munkavállalókra

Az Európai Bizottság felszólította Portugáliát, hogy teljes körűen alkalmazza a munkavállalók biztonságára és egészségének védelmére vonatkozó alapvető szabályokat megállapító (89/391/EGK) irányelvet a közszférában. Az irányelv előírja a tagállamok számára a foglalkozási megbetegedések megelőzésére és a munkahelyi balesetek kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalát. Kötelezi a munkáltatókat arra, hogy végezzenek kockázatértékelést, és vezessenek róla nyilvántartást, továbbá hogy munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági védő és megelőző szolgáltatásokat hozzanak létre a vállalaton belül és/vagy a telephelyen. Portugália azonban nem tett eleget e kötelezettségeknek. Emellett az irányelv annak biztosítását is megköveteli a tagállamoktól, hogy a munkáltatók, a munkavállalók és a munkavállalók képviselői végrehajtsák a szabályokat; a portugál jogszabályok azonban nem írnak elő szankciókat azokra az esetekre, amikor az irányelv rendelkezéseit a közszféra tekintetében megsértik. A Bizottság a felszólítást az uniós kötelezettségszegési eljárás rendjének megfelelően indokolással ellátott vélemény formájában intézte a tagállamhoz. Portugáliának két hónapon belül be kell jelentenie a Bizottságnak az irányelv teljes körű alkalmazása és átültetése érdekében hozott intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság dönthet úgy, hogy keresetet indít Portugáliával szemben az Európai Unió Bíróságánál.

(További információk: J. Todd – Tel.: +32 229 94107 – Mobil: +32 498 99 4107)

Környezetvédelem: a Bizottság felhívja Portugáliát a Gondomarban található mérgező hulladék eltávolítására

Az Európai Bizottság felhívja Portugáliát, hogy távolítsa el a Porto közelében fekvő Gondomar területén található, használaton kívül helyezett São Pedro da Cova-i bányákban elhelyezett, nagy mennyiségű mérgező hulladékot. 2001 és 2002 között mintegy 320 000 tonna – eredetileg a portói állami acélipari vállalat korábbi telephelyéről származó – veszélyes hulladékot helyeztek el a bányákban (noha ezekben csupán 97,5 tonna inert hulladék elhelyezése volt engedélyezett), aminek következtében a helyi felszín alatti víz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. Portugália elismerte a probléma jelentős voltát és helyreállítási programot fogadott el, ám egy korábbi felszólítás és a portugál hatóságokkal folytatott rendszeres párbeszéd ellenére a Bizottságot aggodalommal tölti el az eltávolítási művelet végrehajtásának lassú üteme, ugyanis a tényleges eltávolítás még meg sem kezdődött. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt juttatott el a tagállamnak. Amennyiben Portugália nem intézkedik két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Befektetési alapok: a Bizottság felszólítja Portugáliát az uniós szabályok alkalmazására

Az Európai Bizottság felszólította Portugáliát, hogy teljes körűen hajtson végre nemzeti jogában bizonyos, a beruházási alapokra vonatkozó uniós szabályokat, nevezetesen az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló 2009/65/EK irányelvet és a szervezeti követelményekkel kapcsolatos 2010/43/EU végrehajtási irányelvet, amelyeket 2011. június 30-ig valamennyi tagállamnak végre kellett hajtania. Portugália azonban az előírt rendelkezéseknek csak egy részét léptette életbe. A Bizottság az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszának keretében felszólítását két, indokolással ellátott vélemény formájában intézte Portugáliához, amelyekben a tagállamot arra ösztönzi, hogy a kézhezvételtől számított két hónapon belül hajtsa végre a fennmaradó cikkeket. Azon rendelkezések, amelyeket Portugália elmulasztott átültetni nemzeti jogrendszerébe, elsősorban az alapkezelő társaságokkal, a letétkezelőkkel, a befektetőknek nyújtandó tájékoztatással, valamint az összeférhetetlenséggel, az üzletvitellel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkoznak. Amennyiben Portugália nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket két hónapon belül, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az ügyet. További információk: http://ec.europa.eu/internal_market/investment/index_en.htm

(További információk: C. Hughes – Tel.: +32 2 2964450 – Mobil: +32 498 964450)

Tengerügyek és halászat: a Bizottság felszólítja Romániát, hogy biztosítsa a releváns halászati információk más tagállamokkal folytatott közvetlen elektronikus cseréjét

A Bizottság indokolással ellátott véleményt juttatott el Romániának a releváns halászati információk más tagállamokkal folytatott közvetlen elektronikus cseréjének biztosítására vonatkozó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.

Az uniós halászati ellenőrző rendszerről szóló 1224/2009/EK rendelet értelmében a tagállamok kötelesek létrehozni a halászati adatok kicserélésére szolgáló elektronikus adatrendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúrát. E rendszer hiánya megakadályozhatja a többi tagállam hajóit abban, hogy halakat rakodjanak ki vagy értékesítsenek Romániában. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy a romániai halászhajók nem rakodhatják ki fogásukat más tagállamok kikötőiben. A rendszernek olyan információkat kell magában foglalnia, mint például a hajómegfigyelési rendszer adatai, a halászati naplók információi, valamint a kirakodási és egyéb nyilatkozatok.  E követelmények teljesítése 2010. január 1-je óta valamennyi tagállam számára kötelező. A Bizottság prioritásként kezeli a halászatra vonatkozó uniós szabályok teljes körű és helyes alkalmazását és ezáltal a fenntartható halászati gyakorlatok biztosítását az EU egészében.

Amennyiben két hónapon belül nem kap kielégítő választ, a Bizottság keresetet indíthat Romániával szemben az Európai Unió Bíróságánál.

(További információk: O. Drewes – Tel.: +32 229 92421 – Mobil: +32 498 98 0081)

Hatósági ellenőrzések: a Bizottság felhívja Romániát, hogy módosítsa a sóbehozatalra vonatkozó ellenőrzési rendszerét

A Bizottság ma (indokolással ellátott vélemény formájában) hivatalos felszólítást intézett Romániához, amelyben felkérte a tagállamot, hogy módosítsa az EU-n kívüli országokból – például Ukrajnából és Belaruszból – származó só behozatala tekintetében végrehajtott hatósági ellenőrzések rendszerét. A szóban forgó ellenőrzési rendszer alkalmazása szisztematikus (100 %-os arányú) fizikai ellenőrzésekkel jár együtt, és a behozatali eljárás lefolytatásának minden egyes vagon esetében feltétele a radioaktív szennyeződés szintjére vonatkozó (a radioaktivitás bizonyos határok közötti értékét megerősítő) vizsgálati bizonyítvány bemutatása, ami – megfelelő kockázatértékelés hiányában – ellentétes a hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában, 3. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (1) bekezdésében és 16. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelezettségekkel.

Ezen túlmenően a Bizottság rámutat arra, hogy Románia nem szolgáltatott bizonyítékot a behozott só radioaktív anyaggal való szennyezettségére vonatkozóan (a minták vizsgálata egy esetben sem hozott pozitív eredményt), valamint arra, hogy a Románia által végzett kockázatértékelés nem megfelelő. Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ugyanazon ukrajnai és belarusz származási helyről behozott só szisztematikus fizikai ellenőrzése aránytalan intézkedés, amely nem igazolható a 882/2004/EK rendeletre való hivatkozással. Ezért az ellenőrzések gyakoriságát megfelelő módon ki kell igazítani.

Romániának két hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot arról, hogy jogszabályait az uniós jogszabályokhoz igazította; ha ez nem történik meg, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az ügyet.

(További információk: F. Vincent – Tel.: +32 2 2987166 – Mobil: +32 498 987166)

Környezetvédelem: a Bizottság felhívja Romániát a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós szabályok végrehajtására

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Romániát, hogy ültesse át nemzeti jogába a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályt. A szóban forgó irányelv célja, hogy minimális szintűre csökkentse az állatok kísérleti célokra történő felhasználását, és előírja, hogy az állatkísérletek helyett – ahol csak lehetséges – alternatív módszereket alkalmazzanak, biztosítva ugyanakkor, hogy a kutatás továbbra is kiemelkedő színvonalú legyen az EU-ban. Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2012. november 10. volt. Mivel Románia nem tartotta be a határidőt, a Bizottság 2013. január 30-án felszólító levelet küldött. Románia válaszában közölte, hogy az átültetés hamarosan meg fog történni, ám a Bizottság azóta sem kapott semmiféle hivatalos értesítést a vonatkozó jogszabály elfogadásáról. Ezért a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld, és ha Románia két hónapon belül nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja, amely pénzügyi szankciókat szabhat ki.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Környezetvédelem: a Bizottság felhívja Svédországot a bányászati hulladékról szóló jogszabály hazai végrehajtásának javítására

Az Európai Bizottság felszólítja Svédországot, hogy megfelelőbb módon gondoskodjon a bányászati hulladékról szóló irányelv végrehajtásáról nemzeti jogában. A szóban forgó irányelvet 2008 májusáig kellett átültetni, és noha Svédország új jogszabályt fogadott el, amely számos problémát megoldott, a Bizottság fenntartja azon álláspontját, miszerint egyes technikai rendelkezések tekintetében továbbra is tapasztalhatók hiányosságok. A rendezetlen kérdések a bányászati hulladékok újrahasználatához, illetve visszanyeréséhez, valamint a bezárás utáni időszakra vonatkozó, már a bányák tervezésekor figyelembe veendő követelményhez kapcsolódnak. Svédország 2011 szeptemberében már kapott egy felszólító levelet, mivel azonban az általa adott válaszok nem jelentenek kielégítő megoldást a Bizottság által felvetett összes problémára, most indokolással ellátott vélemény küldésére került sor. Amennyiben Svédország nem intézkedik két hónapon belül, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja.

(További információk: J. Hennon – Tel.: +32 229 53593 – Mobil: +32 498 95 3593)

Lezárás:

Az Európai Bizottság lezárja a magyar bírák szolgálati jogviszonyának kötelező megszüntetése miatt indított kötelezettségszegési eljárást

Az Európai Bizottság a mai napon hivatalosan lezárta a Magyarországgal szemben 2012. január 17-én indított jogi eljárást, amelyre amiatt került sor, hogy az ország kötelezővé tette mintegy 274 bíró és ügyész szolgálati jogviszonyának idő előtti megszüntetését (IP/12/24).

A Bizottság elégedetten állapítja meg, hogy Magyarország összhangba hozta jogszabályait az uniós joggal. A Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte az új jogszabály megfelelő gyakorlati végrehajtását.

(További információk: IP/13/1112 – M. Andreeva – Tel.: +32 229 91382 – Mobil: +32 498 99 1382.)

1 :

A hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozására vonatkozó 2011/62/EU irányelv: http://ec.europa.eu/health/files/eudralex/vol-1/dir_2011_62/dir_2011_62_hu.pdf


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website