Navigation path

Left navigation

Additional tools

GYIK: 10 éves az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

European Commission - MEMO/12/869   16/11/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Feljegyzés

Brüsszel, 2012. november 16.

GYIK: 10 éves az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ezen a héten ünnepelte létrehozásának 10. évfordulóját. Ez alkalomból, amely egybeesik az uniós általános élelmiszerjog megalkotásának tízedik évfordulójával, az EFSA az Európai Bizottsággal együttműködve 2012. november 13-án az olaszországi Pármában magas szintű konferenciát szervezett „Felkészülés a holnap kihívásaira” címmel. A terület nemzetközi szakértőinek részvételével megrendezendő konferencia az évforduló okán egyrészt visszatekint az eddigi eredményekre, másrészt a jövő kihívásainak leghatékonyabb kezelésére összpontosít.

Miért döntött az Unió az Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról?

Az 1990-es években az Unió számos élelmezési válságot élt át, mint például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma, a szalmonella és a dioxin-botrány, amelyek aláásták a fogyasztók élelmiszertermelésbe és elosztórendszerbe vetett bizalmát, és megmutatták az akkori rendszer hiányosságait.

Mi volt a Bizottság válasza ezekre az élelmezési válságokra?

A Bizottság 2000 januárjában kiadott egy politikai dokumentumot (Fehér Könyv), amely azonosította az európai élelmiszerbiztonsági politika kivizsgálása érdekében szükséges intézkedések széles körét. A dokumentum két központi pillért emelt ki, amelyek a közbizalom visszaszerzésére irányultak: az általános élelmiszerjog uniós keretének megállapítására, és egy független Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrehozására. Az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályokat 2002 januárjában fogadták el, és az EFSA 2002 májusában kezdte meg működését.

Az EFSA tevékenysége a nemzeti élelmiszerügynökségek munkájának megismétlését jelenti-e?

Az Unió élelmiszerjoga értelmében az EFSA-nak a tagállamok kapacitásaira kell építenie úgy, hogy a Hatósághoz hasonló területeken tevékenykedő szervezetekkel hálózatokat épít ki. Az EFSA jelenleg több mint 1 500 külső szakértővel és több mint 300 tudományos intézménnyel tart fenn hálózatot. Az EFSA személyzete ezzel összehasonlítva viszonylag kisszámú, körülbelül 450 fő.

Mi az EFSA feladata?

Az EFSA feladata a független tudományos tanácsadás és a technikai segítségnyújtás az Unió azon politikáinak minden olyan területén, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak az élelmiszer- és takarmánybiztonságra. Felelős még az e területek által felölet összes téma, és az élelmiszerlánccal kapcsolatos bármely kockázat kommunikációjáért.

Az EFSA megbízatása – a Bizottság kérésére – az emberi táplálkozásra vonatkozó tudományos tanácsadásra is kiterjed. Tudományos szakvéleményt is ad az állat-egészségügy és az állatjólét, a növény-egészségügy és a géntechnológiával módosított szervezetek területén akkor is, ha e területek nem kapcsolódnak az élelmiszerbiztonsághoz. Az EFSA valamennyi tevékenységi körét illetően szorosan együttműködik a tagállamok hasonló feladatokat ellátó illetékes szerveivel.

Az EFSA ténylegesen független?

Az EFSA-t létrehozó rendelet szigorú követelményeket határoz meg a függetlenség és az összeférhetetlenség vonatkozásában, amelyeket minden tevékenysége során alkalmaznia kell. Annak érdekében, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tudjon tenni, az EFSA ezen ügyekre vonatkozóan belső szabályokat hozott létre, amelyeket fokozatosan szigorított, legutóbb 2011 decemberében, amikor elfogadta a függetlenségét biztosító, valamint a tudományos döntéshozatali folyamatokat meghatározó iránymutatásait. A vonatkozó végrehajtási szabályok, amelyek 2012 júliusában léptek életbe, javították az érdekek szűrésére és kezelésére alkalmazott eljárásokat, amelyeket minden, az EFSA tevékenységeiben érdekelt fél elfogad. A szabályok érvényesek a tudományos szakértőkre, a személyzetre, az igazgatótanács tagjaira, harmadik felekre, beleértve a szerződéses partnereket. Az új szabályok elfogadása előtt az EFSA részletes konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a szabályzat tervezetéről.

Az EFSA jelentős forrásokat fordít az új iránymutatások és szabályok végrehajtására. Saját informatikai rendszert fejlesztett ki az évente több mint 8 000 érdekeltségi nyilatkozat kezelésére, emellett ülésein évente 40 000 napirendi pontot vizsgál meg, valamint minden évben jelentést tesz az elért eredményekről.

Ezen felül az EFSA függetlenségét biztosítja a tudományos testületek közös döntéshozatala és átlátható munkamódszere is. Ez magában foglalja a tudományos vélemények közzétételét, amelyekbe adott esetben beletartoznak a kisebbségi vélemények, az ülések napirendjének és jegyzőkönyveinek közzététele, az igazgatótanács tagjai, a tudományos bizottság és a testületek tagjai érdekeltségi nyilatkozatainak közzététele.

Lényeges megkülönböztetni az érdekeltséget és az összeférhetetlenséget. Az új szabályok célja Európa legjobb, tudományos véleményt adó tudományos szakértőire irányuló igény összeegyeztetése azzal az elvárással, hogy a szakértőknek ne legyen pénzügyi vagy egyéb olyan érdekeltsége, amely pártatlanságukat megingatná.

Összeférhetetlenség feltételezése adódhat abból is, hogy egy harmadik fél az érvényben lévő szabályokat valójában félreérti. Ez negatív hatással lehet az EFSA-ra és a megbízható rendszer aláásásához vezethet. Fontos azonban figyelembe venni, hogy nem létezik 100%-osan hibamentes rendszer, és időszakosan felmerülhetnek összeférhetetlenségi esetek. Ezekben az esetekben fontos az eseti elbírálás alapján történő értékelés, és az EFSA szabályaiban meghatározott megfelelő intézkedések meghozatala. Azokban a ritkán előforduló összeférhetetlenségi esetekben, amikor egy szakértő elmulasztotta bármely érdekeltségének bejelentését, az EFSA a bizalommal való visszaélés esetére vonatkozó eljárást alkalmazza.

Az Európai Parlament kérésére a Számvevőszék 2011-ben ellenőrzést folytatott arról, hogy az uniós ügynökségek hogyan kezelik az összeférhetetlenségi eseteket. Annak ellenére, hogy az EFSA elismerten az egyik legkorszerűbb iránymutatást és eljárást fejlesztette ki az összeférhetetlenségi esetek felderítésére vonatkozóan, a jelentés említést tesz néhány hiányosságról. A közeljövőben a Bizottság az EFSA-val közösen intézkedéseket hoz e hiányosságok orvoslása érdekében, mivel az ügynökség működésébe vetett bizalom kiemelten fontos szerepet játszik.

Mik voltak az EFSA fő vívmányai az elmúlt évtizedben?

Az EFSA jelentősen hozzájárult az alapvető élelmiszerbiztonsági területeken – mint a szalmonella előfordulásának csökkentése, a növényvédő szereknek való kitettség korlátozása, a maradványok biztonságos szintjének megállapítása és az élelmiszer- és takarmány-adalékanyagok értékelése – történt haladáshoz. Tevékenységének köszönhetően az európai fogyasztók bízhatnak abban, hogy az élelmiszerek címkéjén a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások tudományosan megalapozottak. Az Unióban az elmúlt évtizedben az élelmiszerbiztonság – mind a közegészségügyre, mind a gazdaságra gyakorolt hatása terén – elérte a legmagasabb szintet, és hatékonyan visszaszorította az élelmiszerekkel kapcsolatos kedvezőtlen eseményeket.

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben erősödött az együttműködés, és jelenleg Európa-szerte olyan hálózatok működnek, amelyek – szükség esetén gyorsított eljárásban – tudományos információt osztanak meg és összehangolják kommunikációs tevékenységeket. 2011-ben az EFSA koordinálta a Shiga-toxin-termelő Escherichia coli járvány tudományos kivizsgálását Németországban és Franciaországban, azonosította a fertőzöttség valószínű forrását, és lehetővé tette az unió kockázatkezelői számára, hogy rendelkezéseket hozzanak a fogyasztók védelme érdekében.

Az EFSA módszeresen jóváhagyja-e a GMO-k engedélyezését?

Nem, az EFSA nem felelős olyan engedélyezésekért, amelyek a kockázatkezelők illetékességi körébe tartoznak.

A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) engedélyezési eljárása során a kérelmezőknek az EFSA részére meghatározott tanulmányokat kell benyújtaniuk, amelyeknek meg kell felelniük az EU/OECD vizsgálati terveinek, és a végrehajtásnak egy adott minőségbiztosítási rendszer keretében (helyes laboratóriumi gyakorlat vagy ISO), valamint az EFSA kockázatértékelésre vonatkozó iránymutatásának megfelelően kell történnie. Az ipar feladata, hogy biztosítsa a szükséges toxikológiai vagy más adatokat, amely alátámasztja az adott GMO biztonságosságát. A GMO-khoz hasonló szabályozott termékek esetében világszerte elfogadott gyakorlat szerint az igénylők – aki a termék értékesítéséből közvetlenül profitálnak – kötelezettsége a kockázatértékelés megalapozásához szükséges tanulmányok elvégzése.

Az EFSA kockázatértékelési eljárása mindenre kiterjed, és majdnem minden esetben a vélemény kibocsátását megelőzően kiegészítő adatok és pontosítás benyújtását követeli meg a kérelmezőtől. Néhány esetben a kérelmezők visszavonták a kérelmeket, amikor az ipar úgy ítélte meg, hogy nem képes az EFSA által igényelt információ biztosítására.

Milyen kihívásokkal kell az EFSA-nak szembenéznie?

Míg az EFSA első tíz éve során számos eredmény született, fel kell készülni a jövőben várható kihívásokra. Nem lehet előre látni, hogy az EFSA a következő években milyen feladatokkal fog szembesülni, de a mozgatórugók egyre tisztábban látszanak. Ezek olyan témaköröket foglalnak magukban, mint az éghajlatváltozás, Európa változó demográfiája és a világkereskedelem gyors bővülése. Az EFSA-nak az innováció kihívásaival és lehetőségeivel is foglalkoznia kell, amelyek mind az egyes jövőbeli igényekre való felkészüléshez, mind újak létrehozásához hozzájárulnak. Ezért az EFSA már megfogalmazta a 2012–2016 közötti időszakra vonatkozó tudományos stratégiája által meghatározott jövőképet, amely alapján az élelmiszerbiztonságot az elkövetkező években támogatni fogja.

Hozhat-e az EFSA döntéseket?

Az Unió élelmiszerekre vonatkozó jogszabályai megkülönböztetik a kockázatértékelés és a kockázatkezelés szerepét. Az EFSA független uniós ügynökségként a kockázatértékelésért, vagyis a tudományos tanácsadásért felel, míg a kockázatkezelés és a döntéshozatal az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament illetékességi körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az EFSA nem hoz a GMO-k, a növényvédő szerek, az élelmiszer-adalékanyagok, valamint egyéb, az élelmiszerlánchoz kapcsolódó szabályozott termékek engedélyezésére vonatkozó döntéseket; ugyanakkor feladata, hogy értékelje a fogyasztók, az állatok és a környezet vonatkozásában potenciálisan fennálló kockázatokat annak érdekében, hogy a kockázatkezelők (ez esetben az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament) a tudományos szakvélemény figyelembevételével megfelelő döntéseket hozhassanak.

Hogyan működik az EFSA?

Igazgatótanács – az EFSA igazgatótanácsa 15 tagból áll, akiket – pályázati felhívást követően – az Európai Tanács jelöl ki az Európai Parlamenttel való konzultációt követően. Az igazgatótanács tagjai függetlenek és nem képviselnek kormányokat vagy ágazati érdekeket, és a közérdek képviseletére lettek kijelölve. Az igazgatótanács határozza meg az EFSA költségvetését, engedélyezi az éves munkaprogramot és felelős azért, hogy az EFSA hatékonyan tevékenykedjen, valamint sikeresen együttműködjön a partnerszervezetekkel Európán belül és kívül.

Ügyvezető igazgató – Az EFSA ügyvezető igazgatóját az igazgatótanács jelöli ki. Az ügyvezető igazgatót egy körülbelül 450 főből álló személyzet támogatja, és ő a Hatóság jogi képviselője, aki felelős minden működést érintő ügyért, a személyzetet érintő kérdésekért, és az éves munkaprogramnak az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és az Unió tagállamaival való konzultációja során történő kidolgozásáért.

Az EFSA tudományos testületei és a tudományos bizottság – az EFSA tudományos bizottsága és testületei tudományos szakvélemények kibocsátásáért felelősek, munkatársaik magasan képzett független tudományos szakemberek, akiket nyílt pályázati felhívást követően választanak ki. Jelenleg tíz tudományos testület foglalkozik olyan témakörökkel, mint az élelmiszer-adalékanyagok, a növény-egészségügy, a géntechnológiával módosított szervezetek, a táplálkozás, a szennyezőanyagok, az állat-egészségügy és állatjólét stb.

A tudományos bizottság a tudományos testületek elnökeiből és hat további tapasztalt tudományos munkatársból áll, akik nem tartoznak egy testülethez sem, és akiket pályázati felhívást követően választanak ki. A tudományos bizottság felelős a testületek között felmerülő, több területet érintő kérdések koordinációjáért és konzisztenciájáért, valamint a horizontális természetű tudományos ügyekért. A tudományos bizottság feladata olyan vélemények kiadása, amelyek például a kockázatértékelés speciális összetevői átláthatóságának és minőségének javítását célzó innovatív kockázatértékelés módszereivel és véleményeivel foglakoznak.

Tanácsadó fórum – az EFSA tanácsadó fóruma biztosítja az Unió 27 tagállamának nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságaival, Izlanddal és Norvégiával, Svájccal és a tagjelölt országokkal, mint megfigyelőkkel való kapcsolatot. A Tanácsadó fórum a Hatósághoz hasonló tevékenységet végző illetékes nemzeti hatóságok képviselőiből áll. Lényeges szerepet tölt be az EFSA és a tagállamok munkája hatékony koordinációjának biztosításában, ezáltal lehetővé teszi az erőforrások maximális kihasználását.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website