Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE ES IT PL SK

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. november 8.

Cselekvési terv az Unió gépjárműipara számára 2020-ig

Az Európai Bizottság ma közzétett cselekvési tervének (lásd IP/12/1187) célja, hogy elősegítse az EU gépjárműiparának erősítését a jelen időszak és 2020 között. E cselekvési terv az ágazat 2020-ra elérendő versenyképességére és fenntarthatóságára vonatkozó jövőképen, valamint e jövőkép elérését célzó, a CARS 21 magas szintű munkacsoport végleges jelentésében megfogalmazott ajánlásokon alapul (MEMO/12/419). Ezek alapján a Bizottság konkrét fellépésekre tesz javaslatot olyan kérdéseket illetően, mint a kibocsátások, a kutatás finanszírozása, a villamosenergia-alapú mobilitás, a közúti közlekedés biztonsága, az új készségek, az intelligens szabályozás, a kereskedelmi tárgyalások és a nemzetközi harmonizáció. A cselekvési terv most, hogy az uniós piac komoly visszaesése és a szerkezeti többletkapacitások miatt különösen nagy nyomás nehezedik a gépjárműiparra, konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítik e nehézségek megoldását. Ugyanakkor a Bizottság 2012 októberében közzétett közleményében felvázolt új európai iparpolitika (lásd IP/12/1085) első kézzelfogható eredménye is.

A cselekvési terv négy pillére

A cselekvési terv négy pillérre épül, amelyek maguk is a Bizottság által javasolt konkrét fellépéseket ölelnek fel. Ezeket a Bizottságnak, a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak kell megvalósítaniuk az elkövetkezendő években:

I. Befektetés a fejlett technológiákba és az innováció finanszírozása

Az európai gépjárműipar versenyképességének megerősítéséhez és technológiai vezető szerepének megőrzéséhez elengedhetetlen a kutatásra fordítható források növelése és az innovációt elősegítő szabályok és szabványok kifejlesztésének ösztönzése.

E pilléren belül a Bizottság a következőket javasolja:

  • a környezetbarát járművekre irányuló európai kezdeményezésre vonatkozó javaslatot kidolgozni, amely világosan meghatározza a közlekedési ágazat számára a kutatás és innováció finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat, és részletes tájékoztatást ad ezekről, valamint egyértelműen elsőbbséget biztosít az energiahatékonyságnak és az alternatív meghajtásnak,

  • folytatni az együttműködést az Európai Beruházási Bankkal annak érdekében, hogy biztosított legyen a gépjárműipari kutatási és innovációs projektek finanszírozása, és támogatni az EBB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megkönnyítse a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását. A Bizottság az EBB-vel együtt a villamosenergia-alapú mobilitáshoz kapcsolódó projektek finanszírozásának lehetőségét is megvizsgálja,

  • elérni a személygépjárművek és tehergépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozó, 2020-re kitűzött célértékeket,

  • széles körű konzultációt indítani a személygépjárművekre és tehergépjárművekre 2020 után vonatkozó CO2-szabályozási politikáról,

  • aktívan támogatni a személygépjárművek és tehergépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és kibocsátásának mérésére szolgáló, a valós vezetést jobban tükröző új vezetési ciklus és vizsgálati eljárás kidolgozását és bevezetését,

  • a használatban lévő járművek szennyezőanyag-kibocsátásának ellenőrzésére szolgáló kiegészítő intézkedéseket kidolgozni – átfogó elemzés alapján – azzal a céllal, hogy minél hamarabb csökkenjen a tényleges szennyezőanyag-kibocsátás, és javuljon a levegő minősége,

  • folytatni a közúti közlekedés biztonságával összefüggő, a járművekre, az infrastruktúrára és a vezetők viselkedésére is kiterjedő munkát. A prioritások közé tartoznak: a motorkerékpárok, az új járműtechnológiák biztonsága, valamint a vezető viselkedését és a közlekedési szabályok betartását támogató technológiák (intelligens sebességszabályozó eszközök, a biztonsági öv használatára figyelmeztető berendezések, intelligens közlekedési rendszerek, környezettudatos vezetés),

  • továbbra is támogatni az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), ezen belül az együttműködési rendszerek, különösen az uniós, járműbe épített vészhelyzeti segélyhívó rendszer, az „eSegélyhívó” megvalósítását,

  • kidolgozni egy alternatív tüzelőanyag-stratégiát, amely az alternatív tüzelőanyagok egész sora – többek között az elektromos áram, a hidrogén, a fenntartható bioüzemanyagok, a földgáz és a PB-gáz – iránti igényt támogatja, és elfogadni egy alternatív tüzelőanyag-ellátó infrastruktúráról szóló, a minimális töltőállomás-infrastruktúra megvalósítására, valamint egyes tüzelőanyagokról szóló közös szabványokra – többek között az elektromos járművekre – vonatkozó jogalkotási javaslatot,

  • ösztönözni a megfelelő érdekeltekkel egy önkéntes címkézési rendszerről folytatott párbeszédet,

  • ellenőrizni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek végrehajtását, különösen a bioüzemanyagok különböző tagállamokban alkalmazott tényleges keverési arányait, valamint a tüzelőanyagok és a járműtechnológiák összeegyeztethetőségét,

  • jogalkotási intézkedéssel biztosítani, hogy az EU egész területén praktikus és megfelelő megoldásokat alkalmazzanak az elektromos járművek feltöltésére szolgáló infrastruktúra kialakításakor.

II. Erősebb belső piac és intelligens szabályozás

A beruházások idevonzásához és egy szilárd járműbázis fenntartásához az Európai Uniónak stabil, kiszámítható keretrendszerre van szüksége, hogy felesleges terhek nélkül tudja ösztönözni az innovációt.

E pilléren belül a Bizottság a következőket javasolja:

  • párbeszédet indítani az érdekeltek között, arra ösztönözve őket, hogy az új járművek forgalmazásáról szóló vertikális megállapodásokkal kapcsolatban közös elvek kidolgozására törekedjenek,

  • a tagállamok által a „tiszta” és energiahatékony járművek népszerűsítésére kidolgozott pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó iránymutatásokat előterjeszteni a környezetvédelmi hatékonyság maximalizálása és a piac széttöredezettségének korlátozása érdekében,

  • elvégezni a járműtípus-jóváhagyási keret átfogó és alapos értékelését (alkalmassági vizsgálatát), és ennek alapján elfogadni egy, a típus-jóváhagyási keret továbbfejlesztésére irányuló javaslatot, amely a tisztességtelen verseny elkerülését célzó piacfelügyeleti rendelkezéseket is tartalmaz,

  • elvégezni a jelentős – köztük a gépjárműipart nagy mértékben befolyásoló – jövőbeli kezdeményezések versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálatát,

  • a járművekre vonatkozó meglévő jogszabályok alapján megvizsgálni egyes végrehajtási aktusok – mint például az Euro 6 járművekre a párolgási kibocsátások tekintetében vonatkozó követelmények, valamint az L kategóriájú járműveken (a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok) végzett szakszerűtlen beavatkozás elleni intézkedések felülvizsgálatára irányuló javaslatok – arányos gazdasági elemzésének lehetőségét és hozzáadott értékét.

III. Világpiacok és a járműelőírások nemzetközi harmonizációja

2020-ra az új növekedés 70%-a a feltörekvő gazdaságokban fog bekövetkezni. A gépjárműágazatban is hasonló tendencia fog érvényesülni. Míg az érett piacokon a kereslet stabil lesz, addig a világpiacokon egyenletesen fog nőni. Az európai autók exportjának és az új, növekvő piacok kínálta lehetőségek kiaknázásának elősegítéséhez fontos ösztönözni az európai gépjárműipar nemzetközivé tételét, a hatékony piacra jutást, valamint a szabványok és műszaki előírások harmonizálását.

E pilléren belül a Bizottság a következőket javasolja:

  • a kereskedelempolitika megvalósítása során – mind többoldalú, mind kétoldalú eszközökkel (szabadkereskedelmi megállapodásokkal) – teljes mértékben érvényre kell juttatni, hogy milyen fontos, hogy Európa erős és versenyképes gépjármű-gyártóbázisa megmaradjon,

  • alaposan és átfogó módon értékelni a kereskedelmi megállapodások által egyenként és együttesen a gépjárműipar versenyképességére gyakorolt hatást,

  • az ENSZ-EGB keretében folyó többoldalú szabályozási együttműködést kiegészíteni kétoldalú szabályozási együttműködéssel, különösen a kulcsfontosságú új szereplőkkel, de ugyanakkor például – a Transzatlanti Gazdasági Tanács keretében – az Egyesült Államokkal, valamint Japánnal is,

  • előmozdítani és aktívan támogatni a járművekre vonatkozó előírások további nemzetközi harmonizációját az 1958. évi ENSZ-EGB megállapodás reformja révén, melynek célja vonzóbbá tenni a harmadik országok piacai számára a nemzetközi előírások elfogadását és végrehajtását,

  • az ENSZ-EGB keretében részt venni a teljes járművekre vonatkozó nemzetközi típusjóváhagyásra vonatkozó első javaslat kidolgozásában, amely lehetővé tenné a teljes jármű kölcsönös elismerését, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor is egyedi alkatrészekre és rendszerekre csak külön-külön lehet jóváhagyást szerezni az ENSZ-EGB különféle előírásai alapján. A teljes járművekre vonatkozó nemzetközi típusjóváhagyás azzal az előnnyel járna a gyártók számára, hogy egy „egyablakos” eljárással szerezhetnek típusjóváhagyást gépjárműveikre,

  • irányítani a (1) biztonsággal és (2) az elektromos járművek környezeti teljesítményével foglalkozó két informális munkacsoport munkáját, hogy 2014-ben el lehessen fogadni egy, az elektromos járművek biztonságáról szóló globális műszaki előírást, és közös megközelítést lehessen kialakítani az elektromos járművek környezeti teljesítményére vonatkozó politikák terén.

IV. A változások időben történő felismerése és az ipari kiigazítások társadalmi hatásainak enyhítése

Az uniós piac visszaesése miatt kialakult nehéz gazdasági helyzettel, a szerkezeti többletkapacitással és a bejelentett üzembezárásokkal szembesülve a Bizottság e pilléren belül a következőket javasolja:

  • összehívni az ipari minisztereket, az ágazati és a szakszervezeti képviselőket, hogy összehangolt intézkedéseket dolgozzanak ki a többletkapacitások kérdésének megoldására, a szükséges beruházások biztosítására, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok keresletet és kínálati oldalt támogató intézkedései összhangban legyenek a belső piaci és a versenyszabályokkal,

  • támogatni az európai gépjárműipari képzési tanács megalapítását, amely a gépjárműipari ágazatban a készségekre és a foglalkoztatásra irányuló kutatásokat végző meglévő nemzeti szervezeteket fogja össze. A képzési tanács ösztönözni fogja az információk és bevált gyakorlatok cseréjén alapuló, egymástól való tanulást, valamint fórumot biztosít a párbeszédhez,

  • ösztönözni, hogy a strukturális alapok új pénzügyi tervében az Európai Szociális Alapot (ESZA) igénybe vegyék a munkavállalók átképzésére és készségfejlesztésére,

  • újraindítani a szolgálatközi munkacsoportot, hogy tanulmányozza és kövesse nyomon a gépjárműgyártó üzemek bezárásával vagy jelentős leépítésével kapcsolatos főbb ügyeket. A munkacsoport (ad hoc módon) aktívan és nagyon hatékonyan működött a gépjárműipart érintő korábbi ügyekben,

  • meghatározni a helyes gyakorlatokat, és ösztönözni, hogy a szerkezetátalakítások során – az intenzív gépjárműipari termelés jellemezte régiók és a munkaügyi hivatalok képviselőivel, valamint az ágazat érdekelt feleivel konzultálva – nagyobb hangsúlyt helyezzenek a változásokra való felkészülésre,

  • újraindítani a szolgálatközi munkacsoportot, hogy tanulmányozza és kövesse nyomon a gépjárműgyártó üzemek bezárásával vagy jelentős leépítésével kapcsolatos főbb ügyeket, hogy ésszerűsíteni lehessen a megfelelő uniós források felhasználását,

  • üzembezárások és jelentős leépítések esetében felhívni a tagállamok figyelmét arra, hogy vegyék fontolóra az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételét,

  • a tagállamokat arra ösztönözni, hogy vegyék igénybe a rugalmas foglalkoztatási rendszereket és az ESZA által ezekhez nyújtott társfinanszírozást, hogy így támogassák a beszállítókat, amelyeknek egy gépjárműgyártó üzem bezárása/leépítése után több időre lehet szükségük ahhoz, hogy új ügyfeleket találjanak.

A következő lépések

A CARS 21 jelentést követő cselekvési terv elfogadása még nem jelenti a folyamat végét. A bejelentett szakpolitika megvalósításának figyelemmel kísérése és az érintett felekkel folytatott párbeszéd fenntartása céljából külön folyamatot vezetnek be, a „CARS 2020”-at.

Háttér-információk az ágazatról

700 milliárd eurót meghaladó forgalmával az európai gépjárműipar Európában az egyik legnagyobb ágazat, mely a többi ágazattal (acélipar, vegyipar és textilipar) való kapcsolata révén az egész gazdaságra multiplikátor hatással van. Az Unióban közel 180 gépjárműgyártó üzem működik. Az ágazat közvetlenül és közvetve több mint 12 millió munkahelyet biztosít, melyeket jelentős részben magasan képzett szakemberek töltenek be. Kereskedelmi mérlege rendkívül pozitív (2011-ben több mint 90 milliárd euró volt). Az ágazat tehát a növekedés és az európai polgárok jólétének jelentős forrása.

A jelenlegi makrogazdasági helyzet következtében, a 2011. évi már amúgy is alacsony forgalomhoz viszonyítva, az EU piacain idén csökkent a gépjármű-értékesítés (2012 első felében a személygépkocsik eladása 6,8%-kal, a haszongépjárműveké pedig 10,8%-kal esett vissza). A jelenlegi előrejelzések szerint 12,1 millió eladott egységnyi forgalom mellett az EU személygépkocsi-piacán idén 8%-os csökkenés várható, és ez immár az ötödik egymást követő olyan év, amelyben visszaesés következik be. A növekedés beindulására csak 2014/2015-ben lehet számítani, a válság előtti szintek elérése a következő 4–5 évben nem várható, sőt egyes piacokon erre csak az évtized végén lehet számítani.

Az ágazat a tudás és innováció kiemelt mozgatórugója, mivel a magánszféra itt hajtja végre a legtöbb (2010-ben körülbelül 30 milliárd euró értékű) K+F beruházást, továbbá a biztonsági és a környezetvédelmi szempontból kedvező teljesítményű technológiák fejlesztésében is világelső. Az ágazatban jelenleg sok a beruházás mind a hagyományos motorok tüzelőanyag-felhasználása hatékonyságának javítása, mind az elektromos járművek elterjesztése terén, és folynak a megfelelő előkészületek.

Noha 2011-ben az Európai Unióban csupán 11 000 elektromos járművet értékesítettek, a villamosenergia-alapú mobilitás fejlesztése rendületlenül halad. A várakozások szerint 2020-ra visszaesik a nyilvántartásba vett, hagyományos belső égésű motorokkal felszerelt járművek száma, míg a nyilvántartásba vett elektromos járművek részaránya eléri a 7%-ot.

További információk a CARS 21 weboldalon


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website