Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

GYIK – Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

Commission Européenne - MEMO/12/839   07/11/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. november 7.

GYIK – Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

Mi az EIT?

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2008-ban jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, és olyan autonóm uniós szerv, amely a világ élvonalába tartozó innováció, a fenntartható fejlődés és versenyképesség ösztönzésére törekszik. Az EIT kiváló felsőoktatási intézményeket, kutatóközpontokat és vállalkozásokat fog össze, és célkitűzéseit a köz- és magánszférát összekapcsoló, határokon átnyúló társulások – úgynevezett tudományos és innovációs társulások (TIT) – úttörő koncepcióján keresztül kívánja megvalósítani. Az EIT igazgatási székhelye Budapesten található, a TIT-ek pedig 17 európai közös helyszínen – köztük Barcelonában, Stockholmban, Londonban és Krakkóban is – működnek. Eddig három TIT jött létre: egyikük a fenntartható energiára („InnoEnergy”), a másik az éghajlatváltozásra („Climate”), míg a harmadik az információs és kommunikációs társadalommal („EIT ICTLabs”) foglalkozik.

A Bizottság milyen elképzelésekkel rendelkezik az EIT-vel kapcsolatban?

Az EIT célja hozzájárulni Európa innovációs kapacitásának növeléséhez azáltal, hogy megteremti a jövő vállalkozóit, és biztosítja, hogy az „európai tudásháromszög” világszerte eleget tegyen a legmagasabb elvárásoknak. A TIT-ek a jelentős társadalmi kihívásokra koncentrálnak, az intézet pedig katalizátorként működik az új technológiák elsajátításában és kiaknázásában, valamint a kutatási eredmények hasznosításában.

Az EIT és a TIT-ek létrehozása során ügyeltek a bürokrácia csökkentésére, valamint arra, hogy mind az intézet, mind pedig a TIT-ek megfelelően rugalmasak legyenek ahhoz, hogy reagálni tudjanak az új vagy újonnan jelentkező szükségletekre és lehetőségekre, és így tényleges eredményeket érhessenek el. A Bizottság azt szeretné, hogy az EIT modellül szolgáljon az egyszerűsítés terén.

Az innovációs folyamat középpontjában hallgatók, kutatók és vállalkozók állnak. Az EIT oktatási vetülete új lehetőségeket kínál a szakmai életpálya fejlesztéséhez, valamint a felsőoktatás és a magánszektor közötti útvonalak kiszélesítéséhez.

Az első TIT-ek a közelmúltban kezdtek működni, de máris bizonyították hatásukat. A TIT-ek elindítása óta 27 újonnan induló vállalkozást hoztak létre és 35 szabadalom van folyamatban. Több mint 800 hallgató iratkozott be, vagy jelenleg iratkozik be a TIT mester-, illetve PhD-fokozatú programjaira és nyári egyetemeire. Ezen felül az első három TIT a világ oktatási, kutatási és vállalkozói szférájából több mint 280 partnert hozott össze.

2020-ig a Bizottság várakozásai szerint az EIT mintegy 600 újonnan induló vállalkozás számára ad lendületet, valamint 10 000 mester- és 10 000 PhD-fokozatú hallgatónak nyújt támogatást tudományos és a vállalkozói szellemet középpontba helyező tanulmányok folytatásához.

Melyek a következő lépések?

A Bizottság stratégiai innovációs tervet javasolt, amely a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az EIT prioritásait, Ezek az alábbiak: a jelenlegi TIT-ek konszolidálása, hat új TIT létrehozása és az EIT befolyásának növelése Európa-szerte. Mindez a TIT-ekből nyert tudás lehető legszélesebb körben történő megosztását irányozza elő, például ösztöndíjprogramok, öregdiák-hálózat és az érintettek fóruma révén. Ezeket az intézkedéseket olyan erőfeszítések egészítenék ki, amelyek arra irányulnak, hogy az EIT irányítása hatékonyabbá váljon, és olyan új ellenőrző rendszer lépjen életbe, amely értékeli az EIT és a TIT-ek teljesítményét. Az ellenőrző rendszer lehetővé teszi, hogy az EIT saját célkitűzéseihez, valamint az európai és globális bevált gyakorlatokhoz viszonyítva értékelje teljesítményét.

Hogyan választották ki a hat új TIT témáit? Milyen kritériumokat alkalmaztak hatókörük meghatározására?

A Bizottság azt javasolta, hogy az EIT 2014-ben hozzon létre három új TIT-et: az első az egészséges élettel és a tevékeny időskor innovációjával, a második a nyersanyagokkal – azok fenntartható feltárásával, kitermelésével, feldolgozásával, újrafeldolgozásával és helyettesítésével, a harmadik pedig a jövő élelmiszereivel – a fenntartható ellátási lánccal az erőforrásoktól a fogyasztókig – foglalkozik majd. A Bizottság 2018-ban három újabb TIT-et hoz létre az alábbi témakörökben: városi mobilitás, hozzáadott értéket előállító feldolgozóipar és intelligens biztonság a társadalomnak. A kiválasztott témák a gazdasági és társadalmi kihívásokra összpontosítanak. Az új TIT-ek hozzájárulnak továbbá a Horizont 2020 és a munkahelyteremtésre és fenntartható fejlődésre irányuló Európa 2020 menetrend célkitűzéseinek megvalósításához.

Az új TIT-ek témáinak kiválasztásához az EIT igazgatótanácsa által 2011 júniusában a Bizottságnak benyújtott stratégiai innovációs terv tervezete biztosított alapot. Ezzel párhuzamosan olyan kritériumokat is kidolgoztak, amelyek biztosítják az egyes javasolt témák innovációs potenciáljának objektív értékelését. E kritériumokat a tágabb innovációs közösség nyilvános konzultáción keresztül értékelte.

A Bizottság milyen összegű finanszírozást javasol a 2014–2020 közötti időszakra az EIT számára?

Az EIT 2008-ban induló bevezető szakasza során 308,7 millió eurót kapott az Unió költségvetéséből. A Horizont 2020 keretprogramra irányuló javaslat részeként a Bizottság jelentős mértékben kívánja növelni az EIT-nek nyújtott támogatást: a 2014–2020 közötti időszak során közel 3,2 milliárd eurós hozzájárulást tervez.

A költségvetés növelése azért szükséges, hogy az első három TIT számára lehetővé tegye működése megszilárdítását és a növekedést, továbbá hogy megteremtse annak feltételeit, hogy 2018-ra létrejöhessen a hat további TIT. Az EIT átlagosan 25%-ban járul hozzá a TIT-ek összköltségvetéséhez. Az egyes TIT-eknek juttatott összegek különbözhetnek, mivel a költségvetési szükségletek között is különbségek vannak, és az EIT finanszírozásának a TIT-ek között történő felosztása versenyeztetés alapján történik.

Az EIT hogyan tud más forrásokból finanszírozást biztosítani?

Az EIT finanszírozási modellje a TIT-ekben részt vevő partnerek erősségein és forrásain alapul. A TIT-ek finanszírozásának csak 25%-át nyújtja az EIT; a fennmaradó összeg egyéb forrásokból érkezik, beleértve a TIT-partnereket.

A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzleti partnerek erős elköteleződést tanúsítanak. A TIT-ek nemzeti és regionális forrásokból további közfinanszírozásban is részesültek. A német kormány például az információs és kommunikációs társadalomra fókuszáló TIT (ICTLabs) által működtetett „Software Campus” oktatási kezdeményezést öt éven keresztül 50 millió euróval támogatta.

A közös helyszínek földrajzilag miért ennyire koncentráltan helyezkednek el?

A közös helyszínek – és az éghajlatváltozásra szakosodott („Climate”) TIT esetében a regionális innovációs és végrehajtási központok – Európa-szerte megtalálhatók. Ezen felül a TIT-ek és partnereik tevékenységei sokkal szélesebb körben elterjedtek, mint arra a közös helyszínek elhelyezkedéséből következtetni lehetne. Például a fenntartható energiára („InnoEnergy”) szakosodott TIT „Iberia” nevet viselő közös helyszíne Barcelonában van, de tevékenysége és partnerei köre Spanyolország egyéb régióit és Portugáliát is lefedik.

Az EIT nemrég kezdte meg működését, és tevékenységi körének szélesítése által Európa-szerte tovább terjeszkedik. A Bizottság eltökélten törekszik, hogy az EIT-n keresztül előmozdítsa a kiváló intézmények közötti kapcsolatokat függetlenül attól, hogy Európa mely részén találhatók. A stratégiai innovációs tervben ez az egyik fő prioritás.

Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az EIT vonzóbbá váljon a vállalkozások, mindenekelőtt a kkv-k számára?

A Bizottság olyan intézkedéseket javasolt, amelyek – az EIT szükséges rugalmasságának megőrzése mellett – egyszerűsítik a döntéshozatalt és a végrehajtási eljárásokat. Az új TIT-ek témáit az új üzleti lehetőségek megteremtésére való potenciáljuknak megfelelően választották.

Az EIT és a TIT-ek esetében a vállalati szféra részvétele már most is jelentős, és ez az arány egyre nő. Mindeddig a TIT-eknek több mint 280 partnerre sikerült szert tenniük, melyek közül 113 (csaknem 40 %) üzleti szervezet. Az éghajlatváltozással foglalkozó („Climate”) TIT például számos regionális kkv-t bevon tevékenységeibe. Az ipari partnerek az InnoEnergy TIT költségvetésének (290 millió euró) mintegy harmadát biztosítják. Az EIT ICT Labs esetében az ipari partnerek a költségvetés 20%-át adják.

A vállalkozások (multinacionális vállalatok és kkv-k) számára vonzó az EIT vállalkozásorientált és hosszú távú megközelítése az innovációval kapcsolatban, továbbá a rugalmasságra és az egyszerűbb, átlátható szabályok megteremtésére irányuló erőfeszítése.

Milyen szerepet tölt be az EIT a Horizont 2020-ban?

A Horizont 2020-on belül az EIT az innováció elősegítésében kulcsfontosságú szerephez jut azáltal, hogy ötvözi a kiemelkedő minőségű oktatást, kutatást és üzleti tevékenységet. Az EIT az oktatást helyezi az innováció középpontjába, és a TIT-ek olyan európai „ökoszisztéma-hálózat” Unió-szerte való elterjedését fogják ösztönözni, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy új ötleteiket értékesíthető termékké és szolgáltatásokká alakítsák.

Az EIT teljesíti a Horizont 2020 „társadalmi kihívások kezelése” célkitűzését, mivel a tágabb stratégia keretében más kezdeményezéseket egészít ki. Emellett az „ipari vezető szerep és versenyképes keretek megteremtése” célkitűzéshez is hozzájárul azáltal, hogy ösztönzi az eredményközpontú kutatást, és magas növekedési potenciállal rendelkező, innovatív kkv-k létrehozását segíti elő. Az EIT a „kiváló tudományos alap” létrehozásához is hozzájárul a tudományterületek, ágazatok és országok közötti mobilitás ösztönzésével.

A Horizont 2020 biztosítja az ahhoz szükséges egyszerűséget és rugalmasságot, hogy az EIT teljes mértékben kiaknázhassa innovációs potenciálját, új megközelítéseket mutasson be, és vonzást gyakoroljon az üzleti szférára. Arra ösztönzi az EIT-t, hogy teljes mértékben használja ki autonómiáját annak érdekében, hogy gyorsan reagálhasson az új és későbbi szükségletekre.

Indítása óta milyen sikereket ért el az EIT?

Az éghajlatváltozásra („Climate”) szakosodott TIT és a „Naked Energy”

A „Naked Energy” az Egyesült Királyságban nemrégiben indított vállalkozás, amely egy villamos energiát és hőt fejlesztő hibrid napelemet hozott létre. Az éghajlatváltozásra („Climate”) szakosodott TIT a terméket napenergia-technológiai innovációnak minősítette, és a „Naked Energyvel” együttműködött annak érdekében, hogy a technológiát kiválasztott partnerek csoportjának, köztük kórházaknak, iskoláknak és kiskereskedelmi cégeknek bemutassák. Ezek a megbeszélések ahhoz vezettek, hogy az egyik jelentős szupermarket-hálózat, a Sainsbury's kísérleti program indítására irányuló megállapodást írt alá. A vállalat 2011-ben megnyerte az éghajlatváltozásra („Climate”) szakosodott TIT vállalatok között indított versenyét, 2012-ben pedig az EIT vállalkozási díjat.

Az információs és kommunikációs társadalomra szakosodott „EIT ICTLabs” és a „Trifense”

A Trifense a berlini műszaki egyetem egy csoportja, amely a vállalatokat és a szervezeteket a kiberbiztonságot fenyegető veszélyektől kívánja megóvni. A Trifense megnyerte az EIT ICT Labs díjat és jelenleg együttműködik a TIT-tel annak egyik tematikus cselekvési irányvonalán („a média és a tartalmak közvetítése a jövőben”). Az eredményeket innovatív biztonsági megoldások formájába ültetik át. A TIT-tel való együttműködés segítette a Trifensét abban, hogy széleskörű üzleti és kutatási kapcsolatokat építsen ki.

InnoEnergy TIT és a „NOEM - Think Co2”

A „NOEM - Think Co2” egy energiahatékony, előre gyártott modulokból álló ház ötletével állt elő, amelyet néhány nap alatt fel lehet építeni, és négyzetméterre vetített ára kevesebb mint 2 000 euró. Az épületeket ennél is gyorsabban szét lehet szedni és más helyszínre lehet szállítani, valamint nagyobb helyigény esetén bővíteni lehet. A barcelonai (Spanyolország) székhelyű vállalat megnyerte az EIT fenntartható energia vállalkozói díját, és jelenleg az InnoEnergy TIT-tel közösen dolgozik a termék fejlesztésén és értékesítésén.

HULT Global Case Challenge”

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet és az InnoEnergy TIT-et képviselő csoport 2012 áprilisában megnyerte a „HULT Global Case Challenge” – a világ egyik legjelentősebb vállalatok közötti versenye – döntőjének második díját.

Az öt fős csapat tagjai, akik egy, a napenergia Afrikában való kiaknázását fellendítő projektet mutattak be, olyan mesterfokú képzésen vettek részt, amelyet az Európai Unió és az InnoEnergy TIT támogatott. Hat kontinens több mint 130 országából hallgatók ezrei öt városban és interneten keresztül versenyeztek a döntőbe kerülésért, amelyet a New York Public Libraryben rendeztek meg Bill Clinton, az USA egykori elnöke és a Nobel-békedíjas Muhammad Yunus részvételével.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site