Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Autres langues disponibles: EN

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. november 6.

Az Európai Bíróság határozata szerint a magyar bírák kényszernyugdíjazása összeegyeztethetetlen az uniós joggal

Az Európai Bizottság kérésére az Európai Unió Bírósága ma úgy határozott, hogy a magyarországi bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárának hirtelen és radikális módon való csökkentése sérti az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályokat (2000/78/EK irányelv). A Bíróság ítélete szerint (C-286/12. sz. ügy) az új magyar törvény szerint 2012 során több száz bíró és ügyész, 2014 során pedig a közjegyzők kényszernyugdíjazása az életkor alapján való indokolatlan megkülönböztetésnek minősül. Az új Alaptörvény szerint Magyarország végrehajtási jogszabályt hozott, amely a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának kötelező felső korhatárát 70 évről 62 évre csökkenti egy nagyon rövid átmeneti időszak alatt. 2012 januárjában az Európai Bizottság ezért úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít, és az ügyet a Bíróság elé terjesztette (lásd IP/12/24, IP/12/222 és IP/12/395). A Bizottság kérelmére – és az ügy sürgősségére tekintettel – a Bíróság az ügyet gyorsított eljárás során tárgyalta, és ítéletét kevesebb mint öt hónap alatt hozta meg.

Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „A Bíróság ítélete kristálytiszta, és megerősíti a Bizottság jogi elemzését: a magyar bírák kényszernyugdíjazása összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Magyarországnak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb eleget tegyen az ítéletnek.”

A Bizottság szorosan nyomon követi majd az ítélet végrehajtását.

A Magyarországgal szemben a nemzeti adatvédelmi hatóság függetlensége tekintetében indított különálló kötelezettségszegési eljárást a Bíróság rendes eljárás során tárgyalja, és az ügy jelenleg is folyamatban van (lásd IP/12/24).

Előzmények

A foglalkoztatásbeli egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok (2000/78/EK irányelv) tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata szerint az életkoron alapuló eltérő bánásmódot igazolhatja jogszerű cél, amennyiben azt arányos eszközökkel érik el. Mindez azt jelenti, hogy a tagállamok csak objektív és arányos indoklás alapján rögzíthetik a szolgálati viszony kötelező felső határát.

Magyarország esetében a Bizottság egyetlen olyan objektív indokot sem talált, amely igazolná a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonya felső korhatárának drasztikus csökkentését. Ezen felül egy ilyen terjedelmű reform (a szolgálati viszony kötelező felső korhatárának 8 évvel való csökkentése egy éven belül) számára kijelölt átmeneti időszak rendkívül rövid, és a nyugdíjkorhatárnak a drasztikus csökkentés után 2014-ben való növelésében ellentmondás rejlik, ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés következetlen és aránytalan, ezért nem felel meg a 2000/78/EK irányelvnek.

2012. július 16-án a Magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a bírák szolgálati viszonya felső korhatárának csökkentésérőé szóló végrehajtási rendelkezéseket. Ez az ítélet azonban a nyugdíjba vonult bírákat nem helyezte vissza eredeti pozíciójukba.

Az Európa Tanács velencei bizottságának 2012. október 15-i véleménye felkérte a magyar törvényhozást arra, hogy fogadják el a nyugdíjazott bírák előző pozíciójukba újbóli kinevezési eljárás nélkül való visszahelyezéséről szóló rendelkezéseket.

További információk

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site