Navigation path

Left navigation

Additional tools

Szegénység: A Bizottság a leginkább rászoruló személyek támogatását szolgáló új európai segítségnyújtási alap létrehozását javasolja

European Commission - MEMO/12/800   24/10/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. október 24.

Szegénység: A Bizottság a leginkább rászoruló személyek támogatását szolgáló új európai segítségnyújtási alap létrehozását javasolja

(lásd még: IP/12/1141)

Hogyan működne az alap?

Jelentős mértékű rugalmasság alkalmazásával. A tagállamok a 2014–2020 közötti időszakra szóló programjaikat saját nemzeti és regionális helyzetük és preferenciáik alapján terveznék meg (például hogy élelmiszert vagy termékeket osztanának-e szét, vagy e kettő kombinációját szeretnék ötvözni). A Bizottság ezt követően jóváhagyná a tagállami programokat, majd a nemzeti hatóságok egyedi döntéseket hoznának, amelyek révén (gyakran nem kormányzati) partnerszervezeteken keresztül megvalósulna a segítségnyújtás. A kohéziós alapok felhasználása során hasonló megközelítést alkalmaznak.

A nemzeti hatóságok vagy maguk szereznék be az élelmiszereket és termékeket, partnerszervezeteken keresztül biztosítva a szétosztást, vagy az utóbbiakat finanszíroznák. Ha partnerszervezet szerzi be az élelmiszert vagy a termékeket, az adott szervezet vagy saját maga osztja szét ezeket, vagy pedig más partnerszervezetet bízhat meg a feladattal.

A tervezett alap középpontjába miért az élelmiszer, a hajléktalanok és az anyagi nélkülözésben élő gyermekek kerültek?

A javasolt alap a leginkább nélkülözők, a hajléktalanok és az anyagi nélkülözésben élő gyermekek számára kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy képesek legyenek kitörni a szegénység és nélkülözés ördögi köréből; az alap így kíván kézzelfogható módon hozzájárulni az Európa 2020 stratégia arra vonatkozó célkitűzéséhez, hogy a szegénységben élő vagy a szegénység által fenyegetett emberek számát legalább 20 millióval csökkentse.

Az anyagi nélkülözés egyik legfőbb jellemzője, hogy akit érint, az nem jut megfelelő mennyiségű és minőségi élelmiszerhez, holott ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint alapszükséglet lenne. A szegénység és kirekesztés egy különösen súlyos formája a hajléktalanság. A hajléktalanok száma Európában becslések szerint jelenleg eléri a 4,1 milliót.

Az új eszköz a gyermekeket szintén középpontba állítja, mivel ők védtelenebbek a szegénységgel szemben, mint a társadalom többi része, és az anyagi nélkülözés különféle formáinak következtében iskolai teljesítményük, egészségi állapotuk és a bennük rejlő potenciál maradéktalan kiaknázása tekintetében esélyeik sokkal rosszabbak, mint jobb körülmények között élő társaiké.

A javasolt új alap a szélsőséges anyagi nélkülözés e formáira nem csupán azért összpontosít, mert ezek az életet fenyegethetik, hanem azért is, mert az elégtelen élelmezés és az alapvető javak – így a ruházat – hiánya miatt a leginkább érintettek nem tudnak kitörni a szegénységből és a kirekesztettségből, és még a képzés vagy tanácsadás előnyeit sem tudják élvezni.

Hogyan kerül sor a partnerszervezetek kiválasztására?

A partnerszervezetek olyan közjogi szervek vagy nem kormányzati szervezetek, amelyeket objektív és átlátható kritériumok alapján a tagállamok választanak ki.

A passzív segítség hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy valaki ki tudjon törni a szegénységből?

Először is az, ha valakinek van mit ennie és rendelkezik olyan alapvető javakkal, mint a ruházat, alapfeltétele annak, hogy egyáltalán bízhasson az elhelyezkedésben, és így kitörhessen a szegénységből és a kirekesztettségből. Lehetővé teszi például, hogy képzésben vehessen részt. Másodsorban pedig a javasolt alap nem csupán passzív segítséget jelent. Az alapot végrehajtó nemzeti programoknak aktív intézkedéseket kell tartalmazniuk a társadalmi befogadás területén, a javasolt új alap pedig felhasználható ilyen intézkedések részleges finanszírozására.

Elegendő lesz-e a tervezett költségvetés, tekintettel arra, hogy a nélkülözés az EU-ban 40 millió embert érint?

Az alap nem törekszik arra, hogy mind a 40 millió, nélkülözéstől szenvedő ember helyzetén segítsen: közülük is azokra koncentrálna, akiknek a helyzete a leginkább hátrányos. A tagállamok feladata lesz, hogy programjaikkal azok felé forduljanak, akik a legnagyobb nélkülözésben élnek. Emellett egyértelmű, hogy a kétmillió mint szám arra utal, hogy az uniós finanszírozásnak köszönhetően további kétmillió ember jut segítséghez. Összesen mintegy négymillió embernek nyújtható segítség közvetlenül az alapból, a tagállami társfinanszírozásból, valamint a partnerszervezetektől származó természetbeni juttatásokon keresztül.

Mi képezi a bevételek forrását? A tagállamok strukturális alapokból származó forrásaiból vonják majd le?

A 2011. júniusi, a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslattal (lásd IP/11/799) összhangban a 2,5 milliárd euró a kohéziós politikai költségvetési sorból származna. Vagyis a többéves pénzügyi kerettel javasolt teljes költségvetés nem csupán az Európai Szociális Alapra és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozik, hanem a leginkább nélkülöző személyeknek szánt új alapra is.

Hogyan egészítené ki az alap az Európai Szociális Alapot?

A javasolt alap segítséget nyújtana az érintetteknek ahhoz, hogy képesek legyenek kitörni a szegénység és nélkülözés ördögi köréből; ezt ideiglenes korrigáló intézkedésekkel (pl. a legalapvetőbb igények kielégítésével) valósítaná meg, hozzájárulva ahhoz, hogy a kedvezményezettek képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon, továbbá – például az Európai Szociális Alap által támogatott – képzéseken vagy támogatásokon vegyenek részt. Ha valaki éhezik, nincs megfelelő ruhája vagy nem rendelkezik alapvető javakkal, akkor helyzete nem teszi lehetővé, hogy képzésen vagy tanácsadáson vegyen részt.

Miért szűnik meg a Közösség legrászorultabb személyeit segítő uniós élelmiszer-ellátási program (MDP)?

A legrászorultabb személyeket segítő uniós élelmiszer-ellátási program (MDP) 1987-ben jött létre, hogy a mezőgazdaságban keletkező akkori többletet a tagállamok rendelkezésre bocsátva a Közösség leginkább rászorultabb személyeit támogassa élelmiszersegély formájában. A közös agrárpolitika elkövetkező reformjai, valamint a nemzetközi piacokon az ezekkel párhuzamosan bekövetkező áremelkedések következtében az uniós mezőgazdasági árupiacok a következő időszakban (2011-2020) várhatóan kiegyensúlyozottak maradnak, és nem lesz szükség piaci beavatkozásra.

A Törvényszék ráadásul 2011. április 13-án ítéletet hozott abban az ügyben, amelyet Svédország támogatásával Németország terjesztett be a tagállamoknak a 2009. évi MDP keretében az élelmiszerpiacon történő beszerzések céljából odaítélt pénzügyi támogatások ellen.

Az intervenciós készletek várható hiánya miatt az MDP fenntartása nem indokolt, és 2013-ban meg is szűnik.

Az új alap miért tenné lehetővé az intervenciós készletek felhasználását, ha a rájuk építő jelenlegi program megszűnik?

Jóllehet az uniós mezőgazdasági intervenciós készletek szintje várhatóan nagyon alacsony marad, az élelmiszerpiacok igencsak kiszámíthatatlanok. Lehetséges, hogy néhány év múlva – ha egyes termékek piaci ára csökken – újra kerülhetnek élelmiszertermékek az intervenciós készletekbe. Ebben az esetben az új alap számára gazdaságilag előnyös, ha felhasználja őket (amint az árak rendeződtek). A javaslat tehát lehetővé teszi ezt az opciót.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website