Navigation path

Left navigation

Additional tools

Gyakori kérdések az Erasmus programról és költségvetéséről

European Commission - MEMO/12/785   16/10/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. október 16.

Gyakori kérdések az Erasmus programról és költségvetéséről

Az Erasmus program révén a felsőoktatási hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy 3–12 hónapot egy másik európai országban töltsenek, hogy ott tanulmányokat folytassanak, illetve vállalatnál vagy más szervezetnél szakmai gyakorlaton vegyenek részt. Az Erasmus programban részt vevő 33 ország valamelyik felsőoktatási intézményébe beiratkozott hallgatók részesülhetnek a program kínálta előnyökben (a részt vevő államok: az uniós tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország). Az Erasmus az EU egész életen át tartó tanulás programjának részeként költségvetésének 40%-át teszi ki. Az egész életen át tartó tanulás programja emellett magában foglalja a Leonardo da Vinci programot (szakképzés és –oktatás, a költségvetés legalább 25%-a), a Comenius programot (iskolai oktatás, a költségvetés legalább 13%-a), valamint a Grundtvig programot (felnőttképzés, a költségvetés legalább 4%-a).

Mi a magyarázata az Erasmust jelenleg érintő finanszírozási problémának?

Az Európai Bizottság 2012. évre vonatkozó, teljes uniós költségvetésre tett javaslata 132,7 milliárd eurót tett ki. A tagállamok és az Európai Parlament egyetértésével kialakított végleges költségvetés azonban 129,1 milliárd euró. A 2012. évi költségvetésből kellett kiegyenlíteni a 2011. évi költségvetésből nem rendezett, mintegy 5 milliárd euróra rúgó kifizetéseket, melyek esetében szintén alulfinanszírozásról beszélhetünk. A Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy 2012 során áttekintik a költségvetés végrehajtását, hogy megállapítsák, szükség van-e további források biztosítására. A három intézmény folyamatos kapcsolatban áll a több programot is érintő finanszírozási hiány vonatkozásában, ám megállapodás mindeddig nem született. Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős tagja várhatóan még ebben a hónapban javaslatot tesz egy olyan költségvetés-módosításra, melynek révén áthidalhatók lesznek a hiányosságok.

Kiüresedik az Erasmus-kassza 2012 vége előtt?

Nem. Az Európai Bizottság a 2012/2013-as tanévre szóló Erasmus-támogatás 70%-át már átutalta a résztvevő országok Erasmus programot koordináló nemzeti ügynökségeinek, melyek felelősek azért, hogy a pénz eljusson az egyetemekhez és a hallgatókhoz. A jelenlegi félév során – egészen az év végéig – azok a diákok, akik külföldön folytatják tanulmányaikat vagy töltik szakmai gyakorlatukat, várhatóan zökkenőmentesen megkapják az Erasmus-ösztöndíjakat.

A 2012. január és szeptember közötti időszakban külföldön tanuló diákok hozzájutottak az ösztöndíjukhoz?

Igen, amennyiben csereprogramjuk lezárult, benyújtották jelentésüket az egyetemükhöz, jelezve, hogy külföldi tanulmányaikat vagy szakmai gyakorlatukat elvégezték. Ezekben az esetekben az érintett diákok ösztöndíjuk 100%-át megkapják. Ezeket az ösztöndíjakat nem érintik a jelenlegi költségvetési megszorítások, hiszen a nemzeti ügynökségek, és következésképpen az egyetemek és a szakmai intézmények már hozzájutottak a 2011/2012-es tanévre szóló finanszírozáshoz.

A 2012. október és 2013. február között külföldön tanulók a vártnál alacsonyabb ösztöndíjban részesülnek?

Amennyiben tartósnak bizonyul a 2012. évi uniós költségvetésben bekövetkezett hiány, a második félévben külföldön tanuló diákok esetében nehézségek merülhetnek fel. A Bizottság becslései szerint 2012/2013-ban mintegy 270 ezer diák fog részesülni az Erasmus program kínálta előnyökből.

Mennyi pénzt juttatott el eddig a Bizottság a nemzeti ügynökségeknek? Hol jelentkezik a hiány?

A Bizottság az Erasmus, a Leonardo Da Vinci, a Comenius és a Grundtvig programokat felölelő egész életen át tartó tanulás programja számára a 2012. évre elkülönített költségvetés 99%-át már átutalta. Összességében 980 millió eurót juttatott el a résztvevő országok nemzeti ügynökségeinek, illetve az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnek (EACEA); ez az ügynökség felel az egész életen át tartó tanulás programja egy részének tevékenységeiért. Az összegnek hozzávetőlegesen 45%-a kizárólag Erasmus-ösztöndíjakra fordítandó.

Az összeg ugyanakkor nem egyezik az Erasmus és annak testvérprogramjai céljából korábban lekötött támogatás összegével. A Bizottság ebből adódóan nemrégiben arra kényszerült, hogy további 180 millió eurót kérjen az uniós költségvetésből annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás programja keretében vállalt kötelezettségeinek 2012 végéig eleget tudjon tenni. Az Erasmus esetében idén ennek az összegnek mintegy fele hiányzik, azaz körülbelül 90 millió euró.

A 2012. évi költségvetésben mutatkozó hiány azt jelenti, hogy a Bizottság összesen 118 millió euró értékben nem tudott eleget tenni az egész életen át tartó tanulás programja nyújtotta ösztöndíjak vonatkozásában a nemzeti ügynökségek által benyújtott visszatérítési igényeknek.

A szóban forgó igényeket az alábbi nemzeti ügynökségek nyújtották be: Ausztria (6,3 millió EUR), Belgium, francia nyelvű közösség (3 millió EUR), Belgium, holland nyelvű közösség (4 millió EUR), Cseh Köztársaság (7 millió EUR), Németország (32 millió EUR), Írország (2,2 millió EUR), Észtország (2,75 millió EUR), Litvánia (4,3 millió EUR), Lengyelország (29,5 millió EUR), Szlovénia (2,7 millió EUR), Szlovákia (5 millió EUR) és Egyesült Királyság (19 millió EUR).

A Bizottság számításai szerint az év vége előtt még további, összesen mintegy 100 millió euróra rúgó kifizetési kérelem beérkezése várható az alábbi országoktól: Lettország, Svédország, Belgium (német nyelvű közösség), Dánia, Málta, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Hollandia, Svájc, Norvégia, Románia és Görögország. Abban az esetben, ha az uniós költségvetés rövid időn belül nem jut forrásokhoz, a Bizottságnak nem áll módjában eleget tenni ezeknek a kifizetési igényeknek. (Az Erasmusban és annak testvérprogramjaiban résztvevő, Unión kívüli országok fizetnek a programban való részvételért).

Milyen lépéseket tesz a Bizottság a probléma megoldása érdekében?

A hiány gyakorlatilag valamennyi uniós költségvetési tételre hatással van. A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz a helyzet rendezése érdekében, ezek között szerepel, hogy javaslatot tett a fel nem használandó támogatások átcsoportosítására. Ezt az úgynevezett „globális átcsoportosítási javaslatot" a Bizottság jelenleg dolgozza ki.

Az átcsoportosítható források az összes terület vonatkozásában idén nem érik el az 500 millió eurót, ami nem elegendő. Ez magyarázza, hogy a Bizottságnak a költségvetési hatóságot (az Európai Parlamentet és a tagállamokat) arra kell felszólítania, hogy haladéktalanul növeljék befizetéseiket a 2012. évi költségvetésbe.

Mi történik, ha a tagállamok nem pótolják a hiányzó forrásokat?

Amennyiben a tagállamok és az Európai Parlament nem jut megegyezésre abban, hogy a költségvetést további befizetésekkel javítsák, az egész életen át tartó tanulás programjának megvalósítása veszélybe kerül. Az első kedvezőtlenül érintett területek között várhatóan az iskolákra, felnőttképzésre és szakképzésre irányuló együttműködési projektek szerepelnek, ugyanakkor az Erasmus hallgatók és a Leonardo Da Vinci tanulók sem részesülhetnek olyan szintű támogatásban, mint amire számítottak. Amennyiben a finanszírozási hiányosságokra továbbra sem születik megoldás, egyes esetekben a nemzeti ügynökségek alkalmazottainak fizetése is kedvezőtlenül alakulhat.

A helyzet 2013 elején javulni fog annak köszönhetően, hogy az új éves költségvetésből juttatott támogatás már elérhető lesz. A Bizottság 1,14 milliárd euró kifizetésére tett javaslatot az egész életen át tartó tanulás programjának jövő évi támogatása érdekében; ebből hozzávetőlegesen 490 millió eurót költenének a csereprogramokban résztvevő hallgatók és személyzet Erasmus-ösztöndíjaira. Ugyanakkor abból adódóan, hogy a 2013. évi forrásokat részben az idei hiány (legalább 180 millió EUR) pótlására kell fordítani, előfordulhat, hogy a program költségvetését a jövő év közepéig teljes mértékben felhasználják, ami azt követően várhatóan még súlyosabb problémákat idéz elő.

Az uniós költségvetés mennyiben járul hozzá az egész életen át tartó tanulás programjához?

A 2007–2013-as időszak teljes uniós költségvetése folyó áron 975 milliárd euró. Az egész életen át tartó tanulás programja 7 milliárd eurót tesz ki, ami a költségvetés 0,71%-ának felel meg. Az egész életen át tartó tanulás programjának jelenlegi hiánya 180 millió euróra tehető.

A 2014–2020-as időszakra javasolt teljes uniós költségvetés folyó áron 1 156 milliárd euró. A jövőben induló Erasmus mindenkinek program javasolt költségvetése 19 milliárd euró; ez a teljes költségvetés 1,64%-ának felel meg.

Mennyit költ az EU az Erasmus programra és mi a forráselosztás alapja?

A jelenlegi költségvetési időszakban (2007–13) az EU 3,1 milliárd eurót különített el az Erasmus programra. 2012-re 480 millió eurót különítettek el, 2013-ra a becslések szerint 490 millió eurót (lásd az alábbi táblázatot). Mindez az EU költségvetésének körülbelül 0,35%-át teszi ki. A program 25 évvel ezelőtti kezdete óta az Erasmus hallgatók száma a 2012/2013-as tanév során éri el a 3 milliót.

Az EU évenkénti támogatást nyújt a 33 résztvevő ország nemzeti ügynökségeinek. A nemzeti ügynökségek felelnek az ajánlattételi felhívások megszervezéséért és az országukban található egyetemekkel, iskolákkal, főiskolákkal és egyéb oktatási intézményekkel kötött támogatási megállapodások aláírásáért. A hallgatók az anyaintézményen keresztül pályázhatnak Erasmus-támogatásra, ez az egyetem felelős a megállapított ösztöndíj folyósításáért.

Az Erasmus program hallgatói és oktatói mobilitásnak szentelt költségvetését a következő tényezők alapján osztják el a különböző országok között:

  • Népesség: a hallgatók, diplomások és oktatók száma a felsőoktatásban [az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCED) 5–6. szintje] Az Eurostat által szolgáltatott adatok:

  • a megélhetési költségek és a fővárosok közötti távolságok; ezek olyan korrekciós tényezők, amelyekkel a népességi tényezőt korrigálják.

  • Múltbeli teljesítménymutató: a (rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával) a múltban kiküldött oktatók és hallgatók létszáma alapján számítva.

Az Erasmus program költségvetésének közel 90%-át hallgatói és oktatói mobilitásra fordítják. Az Erasmus program együttműködési projekteket és hálózatokat is támogat; ezek költségvetésének körülbelül 4%-át teszik ki. E projekteket központilag az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) igazgatja Brüsszelben.

Az alábbi táblázat 1988-tól kezdődően éves lebontásban mutatja be a teljes Erasmus-finanszírozást.

Az Erasmus program keretében a nemzeti ügynökségek számára előirányzott decentralizált források

Év

Az Erasmus program hallgatói és oktatói mobilitásnak szentelt költségvetése millió EUR-ban

Változás az előző évhez képest

1988

13,00

1989

26,84

106,46%

1990

32,88

22,50%

1991

43,86

33,39%

1992

62,88

43,37%

1993

67,88

7,95%

1994

72,78

7,22%

1995

73,46

0,93%

1996

74,3

1,14%

1997

70,00

-5,79%

1998

100,27

43,24%

1999

100,27

0,00%

2000

111,79

11,49%

2001

116,19

3,94%

2002

121,9

4,91%

2003

142,53

16,92%

2004

168,00

17,87%

2005

200,96

19,62%

2006

245,75

22,29%

2007

372,25

51,48%

2008

416,36

11,85%

2009

415,25

-0,27%

2010

435,03

4,76%

2011

469,64

7,96%

2012

480,22

2,25%

2013(*)

489,82

2,00%

(*) becsült összeg

Miként határozzák meg a havi uniós támogatás összegét?

Az Erasmus-ösztöndíj arra szolgál, hogy a külföldi megélhetés és utazás pluszköltségeinek egy részét fedezze. Az Erasmus programban részt vevő hallgatók nem fizetnek tandíjat az őket fogadó külföldi intézményben.

Minden országban a nemzeti ügynökségek osztják el a rendelkezésükre álló forrásokat a felsőoktatási intézmények között. A nemzeti ügynökség dönthet úgy, hogy kevesebb hallgatónak biztosít magasabb összegű ösztöndíjat (ez így van például Bulgáriában, Cipruson és Törökországban) vagy több hallgatónak alacsonyabb összegű támogatást (mint például Franciaországban és Olaszországban), de figyelembe kell vennie az Európai Bizottság által a havi támogatásra vonatkozóan célországonként meghatározott felső határt (lásd az egész életen át tartó tanulás programjának pályázati útmutatóját).

A nemzeti ügynökség olyan tényezők alapján osztja el a forrásokat a kérelmező intézmények között, mint az igényelt összeg vagy a múltbeli teljesítmény. Ezután a nemzeti ügynökség által megszabott határokon belül az intézmény maga döntheti el, hogy pontosan mekkora összegű – országonként eltérő – havi ösztöndíjat fizet a hallgatóknak (illetve mekkora heti vagy napidíjat az alkalmazottaknak).

A havi ösztöndíj mértéke a célországtól és a mobilitás típusától függ. Létezik például olyan tendencia, hogy a külföldi szakmai gyakorlatokra nagyobb támogatást biztosítanak, mint a tanulmányokra. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű hallgatók esetében a nemzeti ügynökségek megnövelhetik a havi ösztöndíj összegét.

Az Európai Unió által biztosított Erasmus-ösztöndíjat számos egyéb, például tagállami, regionális vagy helyi forrásból származó társfinanszírozás egészítheti ki.

A 2010/2011-es tanévben a hallgatói mobilitásra biztosított uniós ösztöndíj átlagos havi összege a spanyol hallgatóknak biztosított 133 euró és a ciprusi hallgatóknak nyújtott 653 euró között mozgott. Az összes ország havi ösztöndíjátlaga 250 euró volt.

Miként pályázhatnak a hallgatók és az oktatók Erasmus-ösztöndíjra?

Az Erasmus program minden olyan hallgató előtt nyitva áll, aki Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel rendelkező felsőoktatási intézményben tanul a részt vevő 33 országban (az EU 27 tagállama, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország, Horvátország, valamint Svájc). Európa felsőoktatási intézményeinek többsége – több mint 4 000 intézmény – kezdeményezte az Erasmus felsőoktatási intézményi programterv (Erasmus University Charter) megszerzését.

Tanulmányi vagy szakmai gyakorlatra vonatkozó Erasmus-ösztöndíj megszerzéséhez első lépésként az anyaintézmény nemzetközi kapcsolatok irodájával kell felvenni a kapcsolatot, és Erasmus tanulmányok esetén tanulmányi megállapodást, Erasmus szakmai gyakorlat esetén pedig képzési megállapodást kell kötni a mobilitási időszakot megelőzően. Ezt a megállapodást, amely meghatározza a hallgató által a tanulmányi időszak vagy a szakmai gyakorlat alatt végzendő programot, jóvá kell hagynia és alá kell írnia az anyaintézménynek és a fogadó intézménynek/vállalatnak, valamint a hallgatónak. Ez egyrészt leegyszerűsíti, másrészt garantálja, hogy az anyaintézmény a tanulmányok részeként teljes mértékben elismerje az Erasmus-ösztöndíj ideje alatt sikeresen elvégzett munkát.

Az Erasmus program keretében végzett tanulmányok: azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaik egy részét külföldön kívánják végezni, legalább másodévesnek kell lenniük egy felsőoktatási intézményben.

Az Erasmus program keretében végzett szakmai gyakorlatok: a hallgatók felsőoktatási tanulmányaik első évétől kezdve jelentkezhetnek szakmai gyakorlatra az Erasmus program keretében.

Mind a tanulmányok, mind a szakmai gyakorlatok esetében a külföldön töltött időszakok egyenként 3–12 hónap tartamúak lehetnek, vagy összesen 24 hónapot tehetnek ki. A rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók esetében a szakmai gyakorlat legrövidebb időtartama két hónap.

Erasmus oktatóknak: Az oktatóknak tanítási programot kell benyújtaniuk az anyaintézményüknek vagy a fogadó intézmény által jóváhagyott vállalatnak. Az Erasmus képzési ösztöndíjra pályázó dolgozóknak hasonlóképpen jóvá kell hagyatniuk képzési programjukat az anyaintézményükkel és a fogadó intézménnyel vagy vállalattal.

Az Erasmus program bajnokai

A 2010/2011-es tanévben tanulmányok folytatása és szakmai gyakorlat céljából Spanyolországból érkezett a legtöbb hallgató külföldre (36 183), a sorban Franciaország (31 747), illetve Németország (30 274) követte.

Célállomásként is Spanyolország volt a legnépszerűbb, ahová 37 432 hallgató érkezett, megelőzve Franciaországot (27 722) és Németországot (24 733). Az Egyesült Királyság kétszer annyi hallgatót fogadott (24 474), mint amennyit külföldre küldött (12 833). Az országok többsége több hallgatót küldött, mint amennyit fogadott. A fogadott és a kiküldött hallgatók létszáma Szlovénia, Spanyolország és Hollandia esetében volt a leginkább egyensúlyban.

3 040 felsőoktatási intézmény küldött hallgatókat mobilitási csereprogramra, ami 6,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

7,2%-kal több Erasmus-hallgató

A 2010/2011-es tanév során az Erasmus-támogatásban részesített hallgatók közül 190 495 folytatott tanulmányokat külföldön, ami 7,2%-os növekedést jelent a 2009/2010-es tanévhez képest. A tanulási céllal külföldre utazók száma három országban (Luxemburg, Magyarország és Lengyelország) csökkent, míg tizenhat országban átlag feletti növekedést mutatott. A 2009/2010-es tanév adataihoz viszonyítva a legnagyobb növekedés Horvátország (96,6%), továbbá Liechtenstein (84,2%) és Ciprus (25,1%) vonatkozásában következett be.

A hallgatók átlagosan kicsit több mint 6,4 hónapra utaztak külföldre tanulni, és az ösztöndíj átlagos összege 232 EUR volt (szemben az előző évi 236 EUR összeggel).

Az Erasmus programban részt vevő hallgatók számára a társadalomtudományok, az üzleti tanulmányok és a jog bizonyultak a legnépszerűbbek (34,7%), ezt a bölcsészettudomány és a képzőművészet (31,5%), valamint a műszaki tudományok, a gépipar és az építőipar (12,6%) követte.

15%-kal több Erasmus szakmai gyakorlat

2007 óta az Erasmus program arra is lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy külföldi vállalatnál vagy más szervezetnél vegyenek részt szakmai gyakorlaton. A 2010/2011-es tanévben minden hatodik – 231 408-ból 40 913 – Erasmus-hallgató választotta ezt a lehetőséget, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A gyakorlat átlagos időtartama 4,3 hónapot tett ki, és az uniós ösztöndíj átlagos havi összege 366 EUR volt (ez csökkenést jelent a 2009/2010-es tanév 386 EUR összegéhez képest).

Az előző évekhez hasonlóan az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlatra Franciaország küldte a legtöbb hallgatót (5 958-at, akiknek a részaránya 14,6% volt), a sorrendben Németország (5 096, 12,4%) és Spanyolország (4 756, 11,6%) követte. Az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlatok célállomásaként az Egyesült Királyság bizonyult a legnépszerűbbnek, amely 6 970 hallgatót látott vendégül (17%), a sorrendben Spanyolország (6 852, 16,7%) és Németország (5 614, azaz 13,7%) követte.

A külföldi szakmai gyakorlatok támogatására a felsőoktatási intézmények a szakmai gyakorlatokkal foglalkozó konzorciumot hozhatnak létre. Ezek a konzorciumok felsőoktatási intézményeket és egyéb szervezeteket, például vállalatokat vagy szövetségeket foglalhatnak magukban. A 2010/2011-es tanévben 13 országban 74 szakmai gyakorlatot biztosító konzorcium részesült finanszírozásban. A szakmai gyakorlatot biztosító konzorciumok a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók több mint 14%-a számára találtak lehetőséget.

Az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók legnagyobb csoportja társadalomtudományokat, üzleti tanulmányokat és jogot hallgatott (26,6%), megelőzve a bölcsészettudományi és képzőművészeti hallgatókat (17,1%), akik az előző évben a legnagyobb arányt érték el; őket a mezőgazdasági és állatorvos-tudományi hallgatók követték (15,4%), akiknek a száma megnyolcszorozódott az előző évhez képest.

Hány felsőoktatási hallgató van (az alapképzésben és a mesterképzésben) az Erasmus programban részt vevő országokban? Közülük hányan folytatták tanulmányaik egy részét vagy egészét külföldön a 2010/2011-es tanévben?

A 32 részt vevő ország több mint 22,5 millió hallgatójának hozzávetőlegesen 1%-a részesült a hallgatói mobilitáshoz nyújtott Erasmus-ösztöndíjban a 2010/2011-es tanévben1.

Ha abból indulunk ki, hogy a felsőoktatási intézményekben a tanulmányok átlagos időtartama 4-5 év (alapképzés és mesterképzés), a becslések szerint az összes európai hallgató körülbelül 4,5%-a részesül Erasmus-ösztöndíjban a felsőoktatási tanulmányai során. 67%-uk alapképzésben, 28%-uk mesterképzésben, 1%-uk doktori képzésben vesz részt, 4%-uk pedig rövid képzési idejű tanulmányokat végez. Az Erasmus program, illetve más köz- vagy magánforrásokból nyújtott támogatás jóvoltából összességében a hallgatók körülbelül 10%-a folytatta vagy folytatja tanulmányai egy részét vagy egészét külföldön.

A felsőoktatásért felelős miniszterek 2012. április 26-27-én Bukarestben tartott ülésükön (IP/12/394) elfogadták a bolognai mobilitási stratégiát, amely kimondja, hogy 2020-ra – a 2011 novemberében elfogadott európai felsőoktatási mobilitási referenciaértékkel összhangban – az európai diplomások 20%-a a tanulmányai egy részét külföldön végezze.

További információk

Az Erasmus program új rekordja a hallgatói csereprogramokban részt vevők számának 8,5%-os növekedése (IP/12/454)

További információk az Erasmus programról és az EU egész életen át tartó tanulás programjáról

Erasmus: tények és adatok

Erasmus: statisztikai adatok

1 :

2010-ben az EU-27 teljes lakosságából körülbelül 18,5 millió volt hallgató.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website