Navigation path

Left navigation

Additional tools

A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában – mi is jelent ez pontosan és milyen módon érint bennünket?

European Commission - MEMO/12/713   27/09/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

MEMO

Brüsszel, 2012. szeptember 27.

A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában – mi is jelent ez pontosan és milyen módon érint bennünket?

Lásd még: IP/12/1025.

Mi az a számítási felhő?

A „számítási felhő” az adatok interneten keresztül hozzáférhető, távoli számítógépeken történő tárolását, feldolgozását és felhasználását jelenti. Manapság rengeteg ember veszi igénybe a számítási felhőt anélkül, hogy tudatában lenne ennek. Az olyan szolgáltatások, mint például a webalapú e-mail vagy a közösségi hálók számítási felhőn alapuló technológiára épülhetnek. Az információs technológia professzionális felhasználói számára a felhőalapú számítástechnika nagyfokú rugalmasságot biztosít a munkájukhoz szükséges számítási teljesítmény nagyságát illetően. Amennyiben például egy szolgáltató a felhasználás növekedését tapasztalja, egyszerűen megnöveli a kapacitást – ez sokkal hosszabb időt venne igénybe, ha a vállalatnak saját adatközpontját új gépekkel kellene felszerelnie.

Milyen elven működik a számítási felhő?

A felhasználók egy erre a célra kifejlesztett szoftver segítéségével tudják számítógépüket a számítási felhő platformjához csatlakoztatni. A számítási felhő feldolgozókapacitásáról egy szerverek és adattároló rendszerek százait magába tömörítő, hatalmas adatközpont gondoskodik. Ezek a rendszerek gyakorlatilag képesek kezelni valamennyi, az ügyfelek által feltehetően használni tervezett számítógépes szoftvert (az adatfeldolgozástól egészen a videójátékokig). A szolgáltatások sok esetben ingyenesek (például a webmail ajánlatok), de az ügyfelek többsége rugalmas, használatarányos díjszabás keretében vagy egyszeri havi díj megfizetése mellet veheti igénybe őket.

Hol történik az adataim tárolása a használat során?

Bolygónkon valamerre, egy adatközpontban. Amennyiben a felhasználó számára fontos az adatközpont földrajzi elhelyezkedése, gondoskodhat arról, hogy a számítási felhőről kötött szerződésben fel legyen tüntetve az erre vonatkozó információ. A többi felhasználó személyes adatainak védelme tekintetében az adatbiztonsági irányelv előírja, hogy adatokat vagy az Európai Gazdasági Térségen (EGK) belül, vagy egy olyan területen kell tárolni, ahol az EGK adatvédelmi jogszabályaival egyenértékű jogszabályokat alkalmaznak.

Melyek a számítási felhő legfontosabb előnyei a felhasználók számára?

A felhasználók nincsenek ráutalva, hogy szoftvereket vásároljanak vagy drága szervereket és adattároló berendezéseket szerezzenek be és tartsanak fenn. Ennek köszönhetően pedig pénzt, irodahelyiséget és belső informatikai személyzetet lehet megtakarítani. A felhasználók számára a felhő továbbá csaknem teljes rugalmasságot biztosít az általuk igénybe vett tárhely és eszközök tekintetében.

Miért van szükség uniós stratégiára a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításához?

Az összeurópai szintű fellépés gazdasági előnyei sokkal nagyobbak – 160 milliárd EUR, azaz személyenként mintegy 300 EUR évente. A különböző tagállami szabályok napjainkra jellemző kavalkádja miatt a vállalatok egyre kevésbé látják át a rájuk vonatkozó jogszabályi követelményeket, ami késlelteti a számítási felhő elterjedt alkalmazását. Bár üdvözlendők a számítási felhőre vonatkozó olyan tagállami kezdeményezések, mint például az Andromède Franciaországban, a G-Cloud az Egyesült Királyság területén vagy a Trusted Cloud Németországban, az eddig elért eredményeknél többet is meg lehetne valósítani, és e különálló kezdeményezések semmi esetre sem tekinthetők a piacbővítés leghatékonyabb módjának. Ez utóbbi pedig mindannyiunk érdeke.

Milyen hasznot remélhetünk az európai stratégiától a gazdaság és a foglalkoztatás területén?

A legfrissebb becslések alapján a sikeres szakpolitikai fellépés esetén az Unió számítási felhőből származó bevételei 2020-ra elérhetik a közel 80 milliárd EUR-t (azaz több mint megkétszereződne a szektor növekedése). A stratégia segítségével tehát új ipart teremthetünk, és nem utolsósorban az Egyesült Államok erősebb versenytársává válnánk.

Szélesebb összefüggésben közelítve meg a kérdést, 2020-ra az EU GDP-je éves szinten várhatóan 160 milliárd EUR nettó nyereséget (vagyis 2015–2020 között összesen mintegy 600 milliárd EUR hasznot) könyvelhet el, ha hatályba lép a számítási felhőre vonatkozó uniós stratégia. Enélkül a gazdasági növekedés körülbelül kétharmaddal kevesebb lenne.

Ezek az előnyök elsősorban a vállalkozások megtakarításaiból vagy a technológiához való hozzáférésnek köszönhetően megnövekedett produktivitásból származnának.

A foglalkoztatás tekintetében 3,8 millió új munkahelyet remélhetünk a stratégia teljes körű végrehajtását követően, ami csupán 1,3 millió lenne, ha nem sikerül elhárítani a szabályozási és egyéb szakpolitikai jellegű akadályokat1.

Mi az intézkedések ütemezése? Mennyi időn belül várható konkrét változás?

A Bizottság 2013-ban végrehajtja a számítási felhőről szóló közleményben ismertetett kulcsfontosságú intézkedéseket, különösen a számítási felhő szabványosítására és tanúsítására, a biztonságos és tisztességes szerződési feltételekre és az Európai Számítási Felhő Partnerség elindítására vonatkozó tevékenységek tekintetében. A 2013 végéig elkészítendő, az eddig elért eredményeket értékelő jelentésből ki fog derülni, hogy szükség van-e további szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezésekre.

Kik lesznek elsősorban a számítási felhő kedvezményezettjei?

A felhőalapú számítástechnika minden internetfelhasználó előnyére szolgál, és számos területen forradalmi változásokat hozhat.

A felmérések eredményei szerint a számítási felhőt használó vállalkozások 80%-ánál tapasztalható az IT-költségek mintegy 10–20%-os csökkenése, míg 20%-uk esetében annak alkamazása 30%-os és afeletti megtakarítást eredményezett.

Sok fogyasztó már rendszeres felhasználója a számítási felhő alapszintű szolgáltatásainak (többek között az internetalapú e-mail fiókok). Költségmentesen vagy minimális összegű ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető óriási tárhely, kényelmesen és bárhonnan elérhető hozzáférés, kevesebb kiadás – hogy csak néhányat említsünk a számítási felhő kínálta előnyök közül.

Magasabb integrációs szintű, hatékony és kisebb költségráfordítás mellett biztosítható szolgáltatások lehetővé tétele révén a számítási felhő alkalmazása a közszféra számára is igen hasznosnak bizonyulhat.

Elő tudná mozdítani a kutatást is, hiszen az egyes kutatóintézetek belső, célorientált számítógépes infrastruktúrájukat ki tudnák egészíteni a felhőalapú szolgáltatást nyújtó szolgáltatókéval, ennek köszönhetően pedig hatalmas mennyiségű adatot lennének képesek tárolni, és azok feldolgozása is lényegesen gyorsabb lenne. Az IT-termékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó legújabb ötleteket sokkal egyszerűbben és olcsóbban lehetne kipróbálni, ez pedig ösztönzőleg hatna az innovációra is.

Milyen szerepe lehet a számítási felhőnek a környezetvédelemben?

A légi közlekedéshez hasonlóan a számítástechnikai eszközök rohamosan fejlődő ipara a széndioxid-kibocsátás leggyorsabban növekvő forrásainak egyike. Ezzel együtt a felhőalapú számítástechnika példátlan sikerrel javíthatna az ágazat szén-dioxid-hatékonyságán. A számítási felhőhöz kapcsolódó nagy beruházások tervezése során ugyanis az alacsony energiafogyasztású szerverekre, illetve a megújuló energiaforrásokra esik a választás, ami vitathatatlanul hatékonyabb megoldás, mint számítógépet használók százmillióit meggyőzni arról, hogy a környezetbarát megoldások felé forduljanak. Emellett a bizonyos feladatok elvégzéséhez eddig nélkülözhetetlen fizikai berendezések számának csökkentésével a hardverhasználat is optimalizálható.

Az Európai Bizottság finanszírozásában fut az a „Eurocloud server project” elnevezésű kutatási projekt, amelynek első eredményei alapján az asztali számítógép és szerver használatáról a felhőalapú számítástechnika megoldásaira történő váltás eredményezte hatékonyságnövelésen felül a számítási felhőt kiszolgáló adatközpontok energiafelhasználását 90%-kal lehetne csökkenteni.

Milyen hatással lehet a számítási felhő az IKT-szektorra?

Egy 1000 európai vállalatról készített tanulmány alapján amennyiben sikerül elhárítani a számítási felhő elterjedésének útjában álló akadályokat:

  • Az EU-s vállalatok több mint 98%-a kezdené meg vagy fokozná a számítási felhő alkalmazását.

  • A számítási felhő új felhasználókat vonzana: a szolgáltatást jelenleg még nem használó, de azt mérlegelő uniós vállalkozások 96%-a kezdené meg a beruházásokat.

  • Megnőne az IT-ismeretek iránti igény, nem kizárólag olyan alapvető területeken, mint például az adatközpontok irányítása, hanem a digitális marketing, a webes alkalmazástervezés, a közösségi hálók, a pénzügyi szolgáltatások és stabilitás tekintetében is.

Az Európai Számítási Felhő Partnerség ismertetése

Mi az Európai Számítási Felhő Partnerség, és mivel foglalkozik?

Az Európai Számítási Felhő Partnerség az európai közintézmények magas szintű közbeszerzési tisztviselőit, valamint az információs és távközlési ipar kulcsfontosságú szereplőit fogja magába tömöríteni. Egy irányítóbizottság útmutatása mellett a partnerség össze fogja hozni a közbeszerzési hatóságokat és az ipari konzorciumokat egy kereskedelmi forgalmazást megelőző beszerzési intézkedés megvalósítására. Ez lehetőséget biztosít számukra a közszféra felhőalapú szolgáltatásokkal szemben támasztott követelményeinek felmérésére, specifikációk kidolgozására az informatikai beszerzésekhez és referenciaalkalmazások beszerzésére a megfelelőség és a teljesítmény igazolásához. A partnerség elő fogja mozdítani, hogy a közintézmények – a felmerülő közös felhasználói igények alapján – közösen szerezzenek be felhőalapú szolgáltatásokat. A partnerségnek nem célja egy számítási felhő fizikai infrastruktúrájának létrehozása. Ehelyett azt igyekszik elérni, hogy beszerzési követelmények révén – amelyek alkalmazását a részt vevő tagállamok és hatóságok fogják majd Unió-szerte elősegíteni – biztosítani lehessen, hogy az Európában tett kereskedelmi ajánlatok európai igényekhez igazodjanak.

Hogyan fog működni az Európai Számítási Felhő Partnerség?

Az irányítóbizottság a stratégiai orientációk terén biztosít tanácsadást, különösen arra vonatkozóan, milyen módon lehetne a számítási felhő alkalmazását a közszférában úgy bevezetni, hogy a piac valamennyi potenciális felhasználó érdekeihez igazodjon.

A partnerség másik kulcsfontosságú eleme a végrehajtási szinthez kapcsolódik: 10 milliárd EUR összegű kezdeti költségvetést különítettek el a hetedik kutatási keretprogram IKT-vel foglalkozó részén belül egy, a kereskedelmi forgalmazást megelőző beszerzésekre irányuló projektre2. Ez a projekt a szoros együttműködés mellett megköveteli néhány tagállam különböző közszférabeli szereplőitől, hogy közös erővel egységesítsék a közszféra felhőalapú szolgáltatásainak közbeszerzési eljárásaival és alkalmazásával szemben támasztott követelményeket.

Melyek az Európai Számítási Felhő Partnerség irányítóbizottságának legfontosabb feladatai?

Az irányítóbizottság legfontosabb feladatai közé tartozik:

  • tanácsot adni azokra a stratégiai prioritásokra vonatkozóan, amelyeket követve a partnerség a számítási felhőt a gazdasági növekedés, az innováció és a költséghatékony közszféra motorjaként tudja pozícionálni Európában;

  • ajánlásokat megfogalmazni a védett és átjárható számítási felhőt célzó szakpolitika kidolgozásához, ami hozzá fog járulni az európai egységes digitális piac megteremtéséhez.

Melyek az Európai Számítási Felhő Partnerség irányítóbizottságának operatív intézkedései?

Az irányítóbizottság tagjait és elnökét, akik személyes minőségükben fognak eljárni, a digitális menetrendért felelős biztos jelöli majd ki. A bizottság évente két vagy három alkalommal ülésezik majd, és munkája során konzultálhat az ipari, tudományos és kormányzati szervekkel, illetve szakértőkkel.

Az irányítóbizottság alakuló ülésére a tervek szerint 2012 utolsó negyedévében kerül sor.

Adatvédelem, adatbiztonság, valamint a magánélethez való jog és a felhasználói jog kérdései

Hogyan segít a stratégia a felhőalapú szolgáltatások felhasználójaként engem megillető jogok érvényesítésében?

A stratégia egyik legfontosabb intézkedése a szerződéses mintafeltételek kidolgozása az olyan, a közös európai adásvételi jog hatályán kívül eső kérdések tisztázására, mint például: az adatoknak a szerződés megszűnését követő megőrzése, az adatok közzététele és sértetlensége, az adatok helye és átvitele, az adatok tulajdonjoga, továbbá közvetlen és közvetett felelősség. A szerződési feltételek területén alkalmazható egységes megoldások felismerésével és kidolgozásával növelni lehet a fogyasztók bizalmát, ami pedig a felhőalapú szolgáltatások széleskörű elterjedésének egyik lehetséges útja.

Miként kapcsolódik ez a stratégia az adatvédelemre vonatkozó bizottsági javaslatokhoz?

A számítási felhő szolgáltatói és felhasználói körében felmerülő kételyeket körültekintően mérlegelték a Bizottság által 2012 januárjában javasolt adatvédelmi rendeletet előkészítő munka során. A rendeletjavaslat megbízható általános alapot teremt a számítási felhő jövőbeni fejlesztéséhez.

Tekintettel arra, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos aggályok bizonyultak a számítási felhő elterjedésének útjában álló egyik legfőbb akadálynak, rendkívül fontos, hogy a Tanács és a Parlament törekedjen a rendeletjavaslat mihamarabbi, 2013-as elfogadására.

A rendeletjavaslat elfogadását követően a Bizottság fel fogja használni az abban lefektetett új mechanizmusokat annak érdekében, hogy minden szükséges további útmutatást megadjon az európai adatvédelmi jogszabály számítási felhőre vonatkozó alkalmazásához.

Milyen konkrét lépések történnek globális szinten a következetes szabályozás biztosítása érdekében?

A számítási felhő globális üzleti tevékenység, amely a határokon átnyúló, biztonságos és zökkenőmentes alkalmazásra irányuló megerősített nemzetközi párbeszédet követel meg.

Az Európai Bizottság a kereskedelemmel, a bűnüldözéssel, a biztonsággal és a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi párbeszédeken keresztül azon dolgozik, hogy a számítási felhő által támasztott új kihívások teljes mértékben figyelembe legyenek véve.

E párbeszédek olyan többoldalú fórumokon zajlanak, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), hogy ezzel is előbbre vigyék a felhőalapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó közös célkitűzéseket. Az Egyesült Államokkal, Japánnal és más országokkal pedig bilaterális alapon folyik az együttműködés.

Hogyan szerzek arról tudomást, hogy adataim tárolása Európában vagy valahol máshol történik?

A szerződési feltételekben szerepeltetni kell az adatok tárolásának pontos helyét. Ennek ellenére azonban a napjainkban több, felhőalapú szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által alkalmazott, valamennyi felhasználó számára azonos feltételeket kínáló egységes szerződések nem tartalmaznak erre vonatkozó információt. A stratégia kiemeli a szerződési mintafeltételek kidolgozásának fontosságát annak érdekében, hogy a közös európai adásvételi jog hatályán kívül eső kérdésekre (mint például az adattárolás helye) is megoldást lehessen találni.

Mi történik az adataimmal, ha a felhőalapú szolgáltatást nyújtó vállalat megszünteti a tevékenységét?

A szerződési feltételek foglalkoznak ezzel az eshetőséggel is – pontosan az egyértelműbb védelem szüksége miatt dolgozza ki a Bizottság azokat a mintafeltételeket, amelyek segítségével rendezni lehet a közös európai adásvételi jog által nem érintett kérdéseket.

Szabványok, tanúsítványok és szerződések

Miért nem dolgozhatjuk ki magunk a szükséges szabványokat, miért kell e tekintetben az iparágra hagyatkozni?

A szabványosítási folyamat akkor működik a legjobban, ha azt az ipar irányítja. Az ipar már most is komoly erőfeszítéseket tesz a számítási felhők átjárhatóságát növelő szabványok kialakítása terén.

Az előrelépések ellenére sem született még közös megállapodás arra vonatkozóan, hogy mely szabványokkal biztosítható az előírt átjárhatóság, adathordozhatóság és visszafordíthatóság. A Bizottság célja a legmegfelelőbb szabványok egységes rendszerének kialakítása, amely megkönnyíti mind a keresleti, mind a kínálati oldal számára az önszerveződés folyamatát.

Mikorra várható a tanúsítási rendszer kiépítése?

A Bizottság az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) és más kapcsolódó testületek támogatásával azon dolgozik, hogy segítse a számítási felhő vonatkozásában az egész EU-ra kiterjedő önkéntes tanúsítási rendszerek fejlesztését (többek között az adatvédelmet illetően), és 2014-ig elkészítse mindezen rendszerek listáját.

Tekintettel a rendszer önkéntes jellegére, mit lehet tenni abban az esetben, ha a vállalatok egyszerűen nem csatlakoznak hozzá?

A vállalatokkal közösen dolgozunk a rendszer vonzerejének növelésén. A lakosság igényt tart ilyen információkra, és ne feledjük el: a tanúsítás nem büntetés a vállalatok számára, mindössze egy olyan eszközt jelent, amely jelzést ad a minőségre és a leendő felhasználók igényeinek való megfelelésre vonatkozóan.

Előrevetíti a számítási felhőre vonatkozó stratégia egy „európai szuperfelhő” kialakítását?

Nem, a stratégiának nem célja a fizikai infrastruktúrák létrehozása, hanem egy nyilvánosan elérhető számításifelhő-kínálat, amely nemcsak a szabályozás, hanem a versenyképesség, a nyitottság és a biztonság szempontjából is megfelel az európai szabványoknak.

What about the security in the cloud?

A számítási felhővel összefüggésbe hozható sajátos biztonsági kockázatok annak több-bérlős és közös erőforrásokat alkalmazó jellegéből adódnak (egy szolgáltató több különböző felhasználóját is ugyanaz az fizikai infrastruktúra szolgálja ki). A számítási felhőben az ügyfelek a biztonság ellenőrzését bizonyos mértékig átengedik a szolgáltatónak, ezért is fontos annak értékelése, hogy a számításifelhő-szolgáltató vajon megfelel-e a biztonsági követelményeknek. Ez is jól példázza a tanúsítási rendszerek kiemelkedő szerepét, hiszen azok segítségével a szolgáltató megbízható jelzést adhat a leendő felhasználóknak az igényeinek való megfelelésről. Másrészről viszont a nem IT-területen dolgozó biztonsági szakemberek azonban joggal érezhetik úgy, hogy növeli a biztonságot, ha a biztonsági kérdések kezelését a felhőalapú szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak dolgozó IT-szakemberekre bízzák.

Átjárhatóak a számítási felhők? Egyszerűen lehet számításifelhő-szolgáltatót váltani?

A jelenleg elérhető számításifelhő-kínálat átjárhatóbb is lehetne. A szolgáltatók igénybe vehetnek különböző, egymással össze nem hangolható operációs rendszereket vagy programozási interfészeket, ami azt jelenti, hogy az egyik szolgáltató részére kifejlesztett szoftver nehezen működtethető egy másik szolgáltató szoftverével. Ez könnyen vezethet egyetlen szolgáltatótól való függéshez, ugyanis az adatokat nem minden esetben lehet könnyen áthelyezni az egyik számítási felhőről a másikra („technológiai bezáródás”).

Mennyire széles összefüggésben foglalkozik a számítási felhőre vonatkozó stratégia a biztonsági kérdésekkel?

A stratégia nem foglalkozik célirányosan az internethez és az online környezethez kötődő biztonsági kérdésekkel. A Bizottság a következő néhány hónapban a kiberbiztonsági stratégiájában fog foglalkozni a kiberbiztonsággal kapcsolatos általános kihívásokkal. A jövőbeli stratégia minden, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást közvetítő szolgáltatóra, így a számításifelhő-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra is kitér. Többek között megadja, hogy a biztonsági kockázatok kezelése érdekében milyen megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket kell megtenni. Megállapítja továbbá a jelentős események kapcsán az illetékes hatóságok felé fennálló jelentéstételi kötelezettségeket.

Célja a számítási felhőre vonatkozó stratégiának a szolgáltatást nyújtó nemzetközi szereplők tevékenységének korlátozása Európában?

Nem. A stratégia célja elősegíteni Európa részvételét a felhőalapú számítástechnika globális térhódításában. Ezt a következők révén kívánja elérni: felülvizsgálja a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó általános szerződési záradékokat és szükség szerint a felhőalapú szolgáltatásokhoz igazítja azokat, valamint felkéri a nemzeti adatvédelmi hatóságokat, hogy a felhőalapú szolgáltatást nyújtókra külön kötelező erejű vállalati szabályokat dolgozzanak ki3. A Bizottság az Egyesült Államokkal, Indiával, Japánnal és más államokkal folyamatban lévő nemzetközi párbeszédeire is építeni fog a felhőalapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú témák tekintetében.

1 :

Lásd: IDC, Quantitative Estimates of the demand for cloud Computing in Europe and the likely barriers to take-up (A számítási felhő iránti igénnyel kapcsolatos mennyiségi becslések Európában és az esetleges felszámolandó akadályok), 2012. február.

2 :

Lásd a 11.3. célkitűzést: http://cordis.europa.eu/fp7/ict/docs/ict-wp2013-10-7-2013.pdf.

3 :

A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport (WP195 és WP 153 számú) vonatkozó véleményei szolgálnak majd a Bizottság tervezetének alapjául. A kötelező erejű vállalati szabályok szolgáltatják a törvényes nemzetközi adatátvitel egyik lehetséges módszerét: érvényesíthető módon meghatározzák, hogy egy vállalat különböző részei földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül hogyan kezeljék a személyes adatokat.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website